ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart Zsuzsanna igazgató Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Wohlfart Zsuzsanna igazgató Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság. Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Az Intézmény Pedagógiai Program 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba, majd 2004-ben módosításra került. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48. (1) bekezdés értelmében: Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a PP végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatást, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának (továbbiakban: PP) felülvizsgálata megtörtént. A PP-ban az alábbi változtatások, kiegészítések, módosítások történtek: 1. Aktualizálás 2. Kiegészült a) az Alapító Okirat módosított tételeivel felnőttoktatás, pedagógiai szakszolgálat, integrált nevelés b) A Közoktatási törvény 2006. évi módosításával. c) Drogstratégia programmal. A PP mellékleteit nem csatoltuk, mivel ezekben változtatás nem történt, kivétel a drogstratégiai program. Az PP módosításában az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt. A nevelőtestület a módosítást 2007. június 1-jén elfogadta. Kérem az előterjesztésben foglaltak jóváhagyását. Zirc, 2007. június 8. Wohlfart Zsuzsanna igazgató
Határozati javaslat /2007. (VI. 25.) Kt számú határozat 1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját. 2. Utasítja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Igazgatóját, hogy a módosított Pedagógiai Programot hozza nyilvánosságra. Felelős: 1. pont esetében : Ottó Péter polgármester 2. pont esetében : iskola igazgató Határidő: 1. pont esetében : azonnal 2. pont esetében : 2007. szeptember 1.
TARTALOM I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján...4. II. Nevelési program...6. 1. Bevezető indoklás...6. 2. Iskolánk jellemzői...6. 2.1. Képzési programok...6. 2.2. Személyi feltételek...7. 2.3. Tárgyi feltételek...7. 2.4. Nevelési feltételek...9. 2.5. Pályázatok...9. III. Alapelvek, célok, feladatok, értékrend... 10. 1. Alapelvek... 10. 2. Célok, feladatok... 10. 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja feladatai... 10. 2.2. Alapfokú nevelés-oktatás első szakasza 1-4. évfolyam... 11. 2.3. Alapfokú nevelés-oktatás második szakasza 5-8. évfolyam... 12. 2.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában... 12. 2.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 1-4. évfolyam... 13. 2.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 5-8. évfolyam... 13. 2.7. Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése-oktatása 9-10. évfolyam... 13. 3. Értékrend... 13. 3.1. Gyermekpartnerség: Legfontosabb partnerünk a gyermek... 13. 3.2. Szabadság... 13. 3.3. Felelősség... 14. 3.4. Teljesítmény... 14. 3.5. Emberi értékek... 14. 3.6. Demokrácia értékei... 14. 3.7. Nemzeti értékek... 15. 3.8. Európai humanista értékrend...15. IV. Eszköz és eljárásrendszerek... 15. 1. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek... 15. 1.1. Az eljárások kiválasztásának szempontjai... 15. 1.2. Módszerek... 15. 1.3. Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente)... 15. 1.4. Nevelési eredményvizsgálat módszerei... 15. V. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés... 16. 1. Közösségfejlesztés... 16. 1.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában... 16. 1.2. A nevelőtestületi közösség... 16. 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 16. 2. Személyiségfejlesztés... 18. 2.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink... 18. 2.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret... 18. 2.3. Feladataink... 19. 3. Diákönkormányzat (DÖK)... 20. 4. Osztályfőnöki nevelőmunka... 21. VI. Egyéni képesség és személyiségfejlesztés... 22.
1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 22. 1.1. Tevékenységi formák a nehézségek leküzdésére... 22. 2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 23. 3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 23. 3.1. Célja... 23. 3.2. Feladat: segíteni a hátrányos helyzetben élő tanulók... 23. 3.3. Igazgató feladata... 24. 3.4. Osztályfőnökök feladata... 24. 3.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata... 24. 3.6. Iskolaorvos feladata... 24. 3.7. Iskolai védőnő feladata... 25. 3.8. A fogorvos feladata... 25. 3.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok... 25. 3.10. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal... 25. 4. Egészségnevelési, drogprevenciós programok... 25. 5. Pályaorientáció... 26. 5.1. követelmény... 26. 5.2. módszerek... 26. 5.3. Pályaválasztási felelős feladata... 26. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 27. 6.1. Tevékenységformák, lehetőségek... 27. 6.2. A sikerek elérése érdekében... 27. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 28. 7.1. Feladatok... 28. 7.2. Felzárkóztató programok, lehetőségek:... 28. 7.3. Tehetséggondozó programok... 29. VII. Együttműködési formák... 29. 1. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 29. 1.1. Alapvető értékek... 29. 1.2. Feladatok... 29. 1.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái... 30. 1.4. Továbbfejlesztés lehetőségei... 30. VIII. Helyi tanterv... 31. 1. Óratervek... 31. 2. Követelmények, helyi kerettanterv... 31. 2.1. Kiegészítés... 31. 2.2. A helyi tanterv tantárgyi és időkerete... 31. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 31. 3.1. A tankönyvek kiválasztásának alapvető szempontjai... 31. 3.2. A tanulásban akadályozott tanulók osztályaiban... 32. 3.3. Tanulói segédletek... 32. 3.4. tanári segédletek... 32. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 32. 4.1. Belépés, kibocsátás... 33. 5. Tanulói ellenőrzés, értékelés... 34. 5.1. Értékelés... 34. 2
5.2. Ellenőrzés... 35. 5.3. Magatartás... 37. 5.4. Szorgalom... 37. 5.5. Jutalmazás... 37. 5.6. Büntetés... 38. 6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése... 39. 6.1. Modulok: 1-8. évfolyam... 39. 6.2. Nem kötelező tanórai foglalkozások 1-8. évfolyam... 40. 6.3. Német nemzetiségi nyelvoktató program... 40. 6.4. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulóknál... 40. 7. Az otthoni, a napközis és tanulószobai-felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 41. 8. Az írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai, szerepük a tanulók tudásának értékelésében... 41. IX. Speciális programok az oktató-nevelő munka során... 42. 1. Német nemzetiségi nyelvoktató program... 42. 2. Angol-számítástechnika program... 43. 3. Rajz-vizuális program... 43. 4. Felnőttoktatás... 43. 4.1. Célok, feladatok... 43. 4.2. Az oktatás során használt kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy... 44. 4.3. Felvétel, tanulói jogviszony megszüntetése... 44. 4.4. Az oktatás folyamata... 44. 4.5. A felnőttoktatás működési rendje... 44. 4.6. Értékelés... 45. 4.7. Tantárgyankénti számonkérés formái (vizsgák)... 45. 5. Pedagógiai szakszolgálat... 45. 5.1. Gyógy testnevelés... 45. 5.2. Logopédiai szolgáltatás... 45. 5.3. Rehabilitációs célú megsegítés... 45. X. Fejlesztési elképzelések... 46. XI. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések... 47. 1. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje... 47. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 47. 3. A pedagógiai program módosítása... 48. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 48. Mellékletek... 48. 3
I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján 1. Az intézmény neve: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 2. Az intézmény székhelye: 8420 Zirc Rákóczi tér 2-5. Az iskola telephelyei: A - E épületek: Zirc Rákóczi tér 2-5. F épület: Zirc Köztársaság u. 5. 3. Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek intézményegységei: - 8 évfolyamos általános iskola - Körzeti feladatokat ellátó összetett iskola, melyen belül: a) 1 8. évfolyamon sajátos nevelési igényű - tanulásban akadályozott - tanulók általános iskolai nevelése és oktatása b) 9 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás folyik. c) Pedagógiai szakszolgálatot ellátó iskola, melyen belül: - Logopédiai feladat ellátása - gyógy testnevelés ellátása - rehabilitációs célú nevelési tanácsadás folyik 4. Az iskola alaptevékenysége: - Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. - Biztosítani a német nemzetiségi nyelvoktatást. - Ellátni a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelését és oktatását. - Ellátni a sajátos nevelési igényű 9-10. évfolyam tanulóinak az előkészítő szakiskolai nevelését és oktatását. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátását. - Biztosítani a logopédiai és gyógy testnevelési ellátást - A tárgyi és személyi feltételeknek megfelelően biztosítani az integrált oktatást. különös tekintettel a részképesség és magatartás zavarokkal rendelkező tanulók részére. - Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátást. - A bölcsődei ellátás keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsödében a bölcsődések napközbeni étkeztetését helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése. - Biztosítani az általános iskolai felnőttoktatást, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését. Az alaptevékenység ellátásával le nem kötött kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében bérbeadási, egyéb szálláshely, - szolgáltatási tevékenységet és idegen étkeztetést is folytathat. Az iskolai intézményi étkeztetés biztosítása végett telephelyein főző és melegítő konyhát működtet. 5. Beiskolázási köre kiterjed: 4
Zirc város közigazgatási területére, valamint Lókut község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulókra. Felvehető maximális tanulólétszám: 850 fő 730 fő 6. A gazdálkodási jogköre szerint: Részben önálló, al-számlával rendelkező költségvetési intézmény. A pénzügyi - gazdasági feladatokat az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. 7. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Zirc Város Önkormányzati Képviselő Testülete Az intézmény tevékenységének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, valamint az előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás a Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen intézmény irányító társulás formájában valósul meg. 8. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik. Az iskola igazgatója gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. 9. Az alapító okirat kelte: 1995. A módosított alapító okirat kelte: 2004. január 26. 10. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az iskolaigazgatót a képviselő-testület nevezi ki nyilvános pályázati eljárás útján. A kinevezés előkészítése a Képviselő-testület Oktatási, kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 5
II. Nevelési Program 1. Bevezető indoklás 1998. jan. 29-én tantestületünk elfogadta iskolánk pedagógiai programját, amely 10 évre szólóan tartalmazza nevelési-oktatási és képzési céljainkat. A kétévenkénti felülvizsgálat, a közoktatási törvény 1999. évi illetve 2003. évi módosítása, a kerettanterv bevezetése és az iskolaszerkezet változása szükségessé tette annak módosítását. 2. Iskolánk jellemzői 2.1. Képzési programok Iskolánk képzési programja az utóbbi években a kor követelményeinek megfelelően változott és alakult. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, partnereinket. Figyelembe vettük igényeiket, az újat, a minőségit állítottuk előtérbe. Fejlesztéseink következtében a hagyományos kisvárosi iskolából kinőttük magunkat térségi feladatokat ellátó iskolává. 2.1.1. 1978-79-es tanévtől sajátos nevelési igényű tanulók oktatása honosodott meg iskolánkban, mely során az enyhén értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott tanulók nevelését-oktatását vállaltuk fel. Az eltelt időszakban igazi hiánypótló képzési formává vált, amelyet a térség települései is igénybe vesznek. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön iskolai nevelését végző iskolai osztályokat igény szerint kell létrehozni. Az ilyen problémákkal küzdő gyermekek iskolai nevelése, oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai osztályokban, gyógypedagógiai tanárokkal folyik iskolánkban. 2.1.2. Az 1992-93-as tanévben német tagozat létesült. 2.1.3. Az 1993-94-es tanévben rajz-vizuális program indult. A képzés folytatására a helyi gimnázium ad lehetőséget. 2.1.4. 1996-97-es tanévtől német nemzetiségi nyelvet oktató osztály létesült. A magasabb óraszám és a tananyag szerkezete lehetővé teszi, hogy az induló osztályokban a nyelv tanításán kívül helyet kapjon a térségben élő nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak megismerése is. 2.1.5. Az 1998-99-es tanévtől szerepet vállalunk a Gyermekvédelmi Igazgatóság által fenntartott lakásotthonban élő állami gondozott tanulók oktatásában is. 2.1.6. Az 1999-2000-es tanévtől iskolánk 9-10. osztályos Előkészítő Szakiskolává bővült. A sajátos nevelési igényű Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gombatermesztés szakmai orientációs képzést kapnak. 2.1.7. 2001-2002-es tanévben a szülői igényeknek eleget téve indítottuk az angolszámítástechnikai programunkat. A program 2. osztálytól indul csoportbontásban. 2.1.8. 2001-2002-es tanévben bővült a kötelező idegen nyelv választhatósága. A 4. évfolyamon a német nyelv mellett a tanulók az angol nyelvet is választhatják. 2.1.9. 2002-2003-as tanévtől iskolánk bekapcsolódott az Alapfokú Művészeti Iskola 6 éves programjába, amely államilag elismert bizonyítványt ad. A képzés a következő művészeti ágakban indult: képző és iparművészet, táncművészet. 6
2.2. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk megfelelő. Igényes, szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, nevelik tanulóinkat. Folyamatosan fejlesztik tudásukat, továbbképzéseken az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően vesznek részt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a számítógép használatának elsajátítására. Megoldódott iskolánkban a gyógy testnevelés és a gyógytorna foglalkozás. A 2004. szeptember 1-jétől önálló iskolai védőnő látja el a szükséges egészségügyi feladatokat. Továbbképzésekre a beiskolázást az öt éves továbbképzési terv alapján végezzük. 1998-tól 10 órás kedvezménnyel gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, az alsó és felső tagozat évfolyamain tantárgyi fejlesztő segíti a részképesség zavaros gyermekek felzárkóztatását. A nevelő-oktató munka segítői a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek. Felső tagozatban a részképesség zavaros tanulók segítésére a SINDELAR-tréningprogramot is alkalmazzuk. Iskolánk életében, szakmai munkájában fontos szerepet töltenek be a szakmai munkaközösségek. Vezetőik az iskola vezetőségének tagjai. Igényes tervező, szervező és végrehajtó munkát végeznek. Munkájuk meghatározó, a helyi tanterv készítésében is jelentős feladat hárul rájuk. A térség igényei szerint területi munkaközösségek jöttek létre, melyben pedagógusaink is aktívan kiveszik részüket, többen munkaközösség vezetőként. 2.3. Tárgyi feltételek Oktató - nevelő munkánkat hat öt épületben végezzük. Az épületek állapota - az évek óta elmaradó nagyobb felújítások miatt - egyre romlik. A B épületben PARE pályázat eredményeként kialakításra került két számítógépes tanterem. Az F épület tetőszigetelése megoldódott, de beltéri munkákra valamint az egész terület lekerítésére sürgősen sort kell keríteni. Az iskolaudvarok nagyok, parkosításuk folyamatban van. Az F épület kerítése, udvara elhanyagolt, sürgős változtatást igényel, melyet saját erőből nem tudunk megoldani. A tantermek száma negyvennégy, ebből kis alapterületük miatt kettő szükségtanterem. Szertárak száma öt. Az F épület II. emeleti 2. sz. termében jelenleg délelőtt tantárgyi fejlesztés folyik, a délután napközis kézműves foglalkozást tartanak. Nyertes pályázat esetén számítógépes tanteremmé alakul. A szaktantermek felszereltsége közepes, az eszközök állapota egyre jobban romlik, állandó javításra, karbantartásra szorul. A fejlesztés folyamatos a 2008-ig megtervezett eszközfejlesztési terv alapján, bár a betervezett pénzösszeg nem minden évben áll az iskola rendelkezésére. A felső tagozat 7-8. osztályaiban szaktantermi, az 5-6. osztályokban, valamint az alsó tagozatban osztályterem rendszerű oktatás folyik. Szövöde és kerámia műhely is működik, 2003. szeptemberétől megoldódott a fazekas műhely helye az iskolaépületben. Három informatikai szaktanteremmel rendelkezünk 15-15 számítógépes munkahellyel, mely az igényeknek megfelelő. Internet hozzáférés a tantermekben megoldott. Számítógépes szaktantermekkel rendelkezünk, valamint egy 10 számítógépes tanteremmel is. Jelenleg már Internet hozzáférésünk is van, illetve az ADSL vonal is működik. Számítógépes parkunk bővítésére pályázatokat nyújtottunk be - multimédiás illetve multifunkcionális tantermek kialakítására - melynek elbírálását várjuk. 7
A napközis csoportoknak külön terme nincs, a foglalkozások a tantermekben zajlanak. A tanulók és a szülők továbbra is igénylik a napközi otthon segítségét a tanulásban, a gyerekek szabadidejének hasznos, igényes szervezésében. A törvény értelmében minden csoportot ellátunk megfelelő számú tankönyvekkel, szótárakkal, lexikonokkal. Iskolánk saját könyvtárral rendelkezik. Az F épületé tágas, jól megfelelően felszerelt, a B épületben egy osztályteremből lett kialakítva, sok könyvvel, folyóirattal, játékkal. Itt biztosítunk ügyeletet a tanulószobára, illetve a szakkörökre várakozó tanulóknak. Az B F épületben a követelményeknek megfelelő logopédiai szoba, az F és három épületben jól felszerelt fejlesztő szoba került kialakításra. Ezekben a helységekben esztétikus, igényes környezetben történik a tanulókkal való egyéni fejlesztés. A sportolási feltételek adottak. A B épületben csak tornaszoba van, melyet a Besztercei Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a saját igényeinek megfelelően továbbfejlesztett. Itt a délutáni órákban: néptánc, modern táncoktatás folyik. A tornaszobát igénybe veszik gyógy testnevelés foglalkozásokra is. Így tudjuk biztosítani a mindennapos mozgáslehetőséget. Az 1994-ben épült tornaterem 2003. nyarán külső és belső felújítást kapott. A tornaterem kihasználtsága jó és sokrétű. 2004. évben szükség lesz a parketta felületi lakkozására. A parketta balesetveszélyessé vált, ezért sürgős padlócserére van szükség. Az F épület tornateremben sportpadló csere történt. A terem kihasználása sokoldalú. Tömegsport, egyéb sportfoglalkozások, kötélugró szakkör, padló hoki foglalkozások, és külső sportfoglalkozások. Az elhasználódott sporteszközöket mindkét tornateremhez kapcsolva a sportcélú normatívából folyamatosan pótoljuk. A szabadtéri programok három sportpályán zajlanak. Az iskolaudvarban levő pálya jó állapotú ugyan, de a pályát körülvevő drótháló folyamatos felújítást igényel. A Rákóczi-téri pálya komoly felújítást igényel. Iskolánk kihasználja a városban működő Tanuszodát. Az alsó tagozatban testnevelés óra keretében minden évfolyam, felső tagozatban az 5-6. évfolyam vesz részt úszásoktatáson, évi 10 órában. A 3. évfolyam az egész évben, a többi évfolyam 12 10 foglalkozáson vesz részt. A sajátos nevelési igényű tanulók 1-6. osztályig heti 2 órában tanulnak úszni. A technikaoktatást szolgáló épületegyüttes az iskola főépületétől különálló építmény, ami elavult a mai korszerű oktatás feltételeit nem tudja kielégíteni. Rendelkezünk tankonyhával, ahol a háztartástan oktatás és gyakorlat történik. A technika épületét és az iskola tornatermeit együtt használjuk a tanulásban akadályozott tanulókkal. A 9-10. osztályosok pályaorientációs és szakmai előkészítő tevékenységeinek végzéséhez fazekas és szövőműhely áll rendelkezésünkre. Az F épület technika tantermeiből alakítottuk ki a rajz-vizuális blokkot. egyik technika terméből kerámia műhely lett kialakítva és égetőkemencével is rendelkezünk. Gondot jelent, hogy a szaktantermek a tornaterem légterében van, a zaj nagy, ezért nagyon sürgős lenne egy hangszigetelt ajtó a két tanteremre. Az A épület pincéjében pályázat segítségével gombatermesztési szakterem került kialakításra, amely gyakorlati helye a tanulásban akadályozott 9-10. osztályos tanulóknak. A gyermekek étkeztetése két az F épületben történik. Az F épület ebédlője tágas, kellemes körülményeket biztosít az étkezéshez. A C épületben melegítő konyhás rendszer működik. Itt egy tanteremben délelőtt tanítás folyik, 12 órától átalakul étkezővé, A másik terem csak ebédlő funkciót tölt be. Audió-vizuális eszközök beszerzése folyamatos, lásd. eszköz fejlesztési terv 2008-ig. 8
Szűkös anyagi helyzetünk ellenére sikerült 5 szaktantermet un. Európa tanterem mé alakítani a rajz tagozatos tanulók és néhány aktív kolléga bevonásával. A sajátos nevelési igényű osztályok továbbra is a D és az E épületben kerülnek elhelyezésre, nem elfogadható körülmények között. 2.4. Nevelési feltételek A közösségi órák, a szakkörök, a tanulmányi és egyéb versenyek, a különböző felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások mind segítik a tanuló személyiségének megismerését, fejlesztését. Továbbra is tervezzük a hagyományos Reguly-hét megrendezését, melyet a felnőttek és a gyerekek javaslatainak figyelembe vételével szervezünk a diák-önkormányzat közreműködésével, a szabadidő felelős koordinálásával. Tanulmányi kirándulásokat osztályonként szervezünk, az ésszerű takarékoskodás figyelembe vételével. A tanulásban akadályozott tanulók tagozatos kirándulásokon vesznek részt. Gyermekeink sokoldalú fejlesztése érdekében egyhetes Erdei Iskolát szervezünk a mindenkori hatodik osztályosoknak és igény szerint a negyedik osztályosoknak is. A pályázati lehetőségek megszűnésével nehéz helyzetbe került az erdei iskola szervezése. A források beszűkülése miatt nehéz előteremteni a táborozás költségeit. A továbbiakban csak az anyagi feltételek biztosítása esetén van esély az erdei iskola megszervezésére, hisz a családokra már több önrészt ráterhelni nem lehet. Nagy sikere van nyári táborainknak. Integrált táboraink segítik a másság elfogadását. Intézményeink helyiségeiben, területein párt, szervezet, politikai célú mozgalom nem működhet. Politikai célú tevékenység, rendezvény nem folytatható, nem szervezhető az alatt az idő alatt, amíg a tanulók az iskolában tartózkodnak. 2.5. Pályázatok Pályázati lehetőségeket kihasználjuk iskolánk anyagi feltételeinek javítására. Figyelemmel kísérjük a megjelenő pályázatokat, többnyire eredményesen pályázunk. Eredményes tanulói pályázatokkal iskolánk hírnevét öregbítjük. Anyagi helyzetünk további erősítését segíti az 1994-ben létrehozott Reguly Iskoláért Alapítvány. Támogat minden olyan kezdeményezést, kérést, igényt, amely a tanulók érdekeit, az iskola továbbfejlődését segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók programjait támogató alapítvány a Zirci Napsugarak Alapítvány. Vagyonuk gyarapítására rendszeresen pályáznak, keresik a szponzorokat. 9
III. Alapelvek, célok, feladatok, értékrend 1. Alapelvek Az iskolai nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése illetve erősítése, amelyek a) egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, b) másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. Célok, feladatok 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai 2.1.1. Olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek és a pedagógusok egyaránt. A pedagógusok és tanítványaik közös munkával érhetik el céljaikat. Pedagógiai felfogásunk az önálló arculatú autonóm iskola megteremtése. Feladat: 1. Figyelemmel kell kísérni partnereink igényeit, elvárásait. Velük együttműködve folyamatosan alakítani gyermekeink személyiségét. 2. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét, jogait. Hangsúlyt helyez a tanulók jogainak és kötelességeinek érvényesítésére és védelmére. 3. Az iskola a szülők megbízottjaként is törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. 4. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 5. Mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt és ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 6. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek vagyunk betartani. 2.1.2. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik alkalmasak önálló ismeretszerzésre. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, céljainak és lehetőségeinek megfelelően tudjon érvényesülni. - Egyéni képességfejlesztés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. - Feladat: 1. Fontos szerepet kapjon az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget el kell kerülni intézményünkben. 2. Mindent el kell követni, hogy a különböző képességű, lemaradó tanulókat sikerélményhez juttassuk. Kövessük egyéni fejlődési útjukat, hogy el tudják sajátítani az alapvető készségeket, képességeket! 3. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. A teljesítmények következetes értékelésével motivál a jobb eredmény elérésére. 4. A feltételek biztosításával az átlagos és átlag alatt teljesítő tanulók számára is lehetőséget adunk eredményességük növelésére. Fejlesztő pedagógust, logopédust alkalmazunk, egyéni foglalkozásokat szervezünk, megismerjük az egyéni fejlesztésre alapozott (EFA) tantervcsaládot. Tervezzük egy multifunkcionális oktatási blokk létrehozását. 10
2.1.3. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanulják a sérült emberekkel való együttélés társadalmi normaként való érvényesítését, a másság elfogadását. Feladat: 1. Keresni az integrált nevelésben rejlő módszertani lehetőségeket, adott élethelyzetek gyakoroltatását. A tanulócsoportokat érdeklődési körüknek megfelelően szervezzük. Integrált oktatás keretében biztosítjuk a lemaradó tanulók felzárkóztatását. 2.1.4. Kialakítjuk iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát a tanulók igényeinek megfelelően. Feladat: 1. Színvonalas rendezvények, szabadidős programok szervezése. Reguly napok, osztálykirándulások, színvonalas megemlékezések. Biztosítjuk tanulóink versenyre való felkészítését. Kiváló teljesítményt nyújtó tanulóinkat, Reguly oklevél, Reguly emlékplakett elismerésben részesítjük. 2.1.5. Szeretnénk, hogy a térség iskolái is megismerjék munkánkat, segítjük a térség iskoláinak tevékenységét. Feladat: 1. Országos, regionális, megyei, térségi szaktárgyi és sport versenyek helyszínét biztosítjuk iskolánkban, és részt veszünk azok lebonyolításában. Továbbképzéseket, szakmai napokat szervezünk. 2. Gyógypedagógusaink igény szerint szakmai segítséget nyújtanak az integráltan foglalkoztatott, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. 2.1.6. Az iskola külső környezetének javítása mellett törekszünk a belső megújítására is, a kor követelményeinek megfelelően. Feladat: 1. Tovább bővíteni Európa tantermeinket. Új multifunkcionális termek kialakítását tervezzük, számítógépes rendszerünket tovább fejlesszük. 2.1.7. Céljaink, feladataink megvalósítása rajtunk múlik. Igyekszünk megfelelni az Európai Unio oktatáspolitikai szemléletének: 1. Egész életen áttörténő tanulás továbbképzések folyamatos szervezése. 2. Az iskola nyitottá tétele partnerközpontú működés, szolgáltatási funkciók bővítése. 2.2. Alapfokú nevelés-oktatás első szakasza 1-4. évfolyam Célja: 1. Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. 2. Vezesse át a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, az iskola adjon teret, a gyermekjáték-, és mozgás iránti vágyának. 3. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Segítse természetes fejlődését, érését. 4. Az iskola elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen és sajátítasson el a negyedik osztály végére. Feladata: 1. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. 11
2. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. 3. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. 4. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek szociális kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 5. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. 2.3. Alapfokú nevelés-oktatás második szakasza 5-8. évfolyam Célja: 1. Folytassa az első szakaszban megkezdett képességek, készségek fejlesztését. 2. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 3. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. 4. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. 5. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre. 6. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Feladata: 1. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. 2. Sajátítsa el a tudatos kritikus fogyasztói magatartás (gazdaságosság, takarékosság, minőség, ökológiai fogyasztó védelem) fogalmait. 3. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. 4. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét. 5. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. 6. A nemzeti és a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, és az ápolásukra való nevelés. 7. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 8. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 2.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában 1. Azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek. 2. Olyan gyógypedagógiai segítség biztosítása, mely speciális nevelési szükségletüknek megfelel. 3. Olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelése pozitív irányt vesz. 12
2.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 1-4. évfolyam Célja: Az alapvető tanulási és magatartási normák kialakítása, a higiénia és kommunikációs képesség fejlesztése. Feladata: 1. A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése. 2. Biztosítani minden tanuló számára a képességfejlesztésben az érzéki tapasztalatok szerzését és a cselekvésformák átélését, cselekedtetését. 2.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 5-8. évfolyam Célja: Az önálló tanulási tevékenység kialakítása mellett a magatartási normák ismerete, megerősítése. Feladata: 1. A megismerési folyamatok fejlesztése, élethelyzetek gyakoroltatása 2. Tanulási tevékenységek és technikák megismertetése, kialakítása. 2.7. Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése-oktatása 9-10. évfolyam Célja: 1. A szerzett ismeretek megerősítése, a hiányok pótlása, szintetizálása, alkalmazása 2. Megismertetni a tanulókat a pályaorientációs foglalkozások keretében számukra elsajátítandó szakmákkal. (gombatermesztés) 3. Szembesüljenek a tanulók saját tényleges képességükkel, tehetségükkel. Feladata: Szakmai előkészítő programok keretében önálló életvezetési technikák gyakoroltatása. 3. Értékrend Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: 1.1. Gyermekközpontúság 1. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak érvényesítésére és védelmére. 2. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 3. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diák-tanár kapcsolat hangsúlyt kap. 4. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen próbálja megvalósítani. 3.1. Gyermekpartnerség: Legfontosabb partnerünk: a gyermek. 3.2. Szabadság 3.2.1. Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelet. 13
3.2.2. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. 3.2.3. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és javaslattételi jogait. 3.2.4. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fáziságban és az értékelésben is. 3.3. Felelősség 3.3.1. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 3.3.2. A nevelőtestület tagjai személye példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. 3.3.3. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. 3.4. Teljesítmény 3.4.1. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. 3.4.2. Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. 3.4.3. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. 3.4.4. Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban részleteztünk. 3.5. Emberi értékek 3.5.1. Az emberi értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, lakóhelyi, nemzeti, európai, identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadása és időszerű alkalmazása. 3.5.2. A hazaszeretet erősítése 3.5.3. Az emberi együttélés, együttműködés, tolerancia, empátia erősítse. Polgári értékek Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellet az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, európai, nemzeti, lakóhelyi identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. 3.6. Demokrácia értékei 3.6.1. Olyan magatartásforma kialakítása, melyben az egyén és a közérdekei egyaránt szerephez jutnak. 3.6.2. Az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 3.6.3. Szem előtt tartjuk az esélyegyenlőség elvét, hogy a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóink is jobban meg tudjanak felelni a kor diktálta követelményeknek. 14
3.7. Nemzeti értékek Fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozó azonosság tudatának ápolását, kibontakozását. 3.8. Európai humanista értékrend 3.8.1. Azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. 3.8.2. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Erre neveljük tanítványainkat. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. IV. Eszköz és eljárásrendszerek 1. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek Alkalmazásuk lényege: a tanulókat a pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat, pedig kiküszöböljük. 1.1. Az eljárások kiválasztásának szempontjai 1.1.1. Tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei. 1.1.2. Az egyéni fejlesztésre alapozott tantervcsalád (EFA) 1.1.3. A mindenkori szituációk, és azok tartalma 1.1.4. A pedagógus személyisége, felkészültsége, érdeklődési köre. 1.2. Módszerek 1.2.1. Tudatosítás 1.2.2. Követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés 1.2.3. Értékelés, elismerés, büntetés, melyek kombinációit kell alkalmazni. 1.3. Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente): 1.3.1. egyes tanulókra 1.3.2. tanulócsoportokra 1.3.3. az iskola egészére. 1.4. Nevelési eredményvizsgálat módszerei 1.4.1. Megfigyelés, beszélgetés 1.4.2. Írásbeli kérdőíves tesztek, névvel illetve név nélkül 1.4.3. Gyermeki produktumok 1.4.4. Összehasonlítás, következtetések levonása feladatok meghatározása 1.4.5. Pedagógiai elemzések egyes nevelési területekről 1.4.6. Végzett tanulók helytállásának figyelemmel kísérése. 15
V. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés 1. Közösségfejlesztés Fontos, hogy a közösségben a tanuló jól érezze magát, legyen feladata, értelmes célt adjon életének, segítse munkájában. Közösség létrehozása nagy tapintatot igényel a pedagógustól, hisz minden gyerek más-más értékrendet, viselkedésformát hoz otthonról, és ezt közös nevezőre kell hozni. 1.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában 1.1.1. Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák 1.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, napközi, kirándulások, séták, közösen végzett munka. 1.1.3. Diákönkormányzat 1.1.4. Szabadidős munkatevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, de tevékenyen hozzájárul: a) a tanuló közösségi magatartásának kialakításához b) véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez c) a közösségi normák, szokások elfogadásához d) a másság elfogadásához e) az együtt érző magatartás kialakulásához f) a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 1.2. A nevelőtestületi közösség modell a tanulók számára saját életük megszervezésében. A gyermekek együttműködésük során önkéntelenül is átveszik azokat a: a) magatartásmódokat b) szervezeti formákat c) működési elveket, amelyeket nevelőiktől, közvetlen környezetüktől látnak. Az intézmény valamennyi dolgozójának törekednie kell arra, hogy pozitív példaként álljanak a diákok előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatokkal. 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1.3.1. Törekedni kell arra, hogy minden tanuló: a) Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait-kölcsönös segítség, bátorítás, tisztelet, őszinteség, szeretet, felelősségérzet, kötelességtudat, bizalom, türelmesség, tolerancia. b) Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. c) Közvetlenül is vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. diáklevelezések, United Games egyéb programok - d) Váljon érzékennyé környezete állapota iránt-aktív részvétel a környezetvédelemben e) Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni, értelmesen használja az Internet adta lehetőségeket. 16
f) Tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kerülhet sor. g) Minden tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 1.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: a) Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére. b) Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. c) Erősítse a környezet iránti pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. d) Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. e) Fejlessze ki a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást. f) A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. g) Segítse a szociális képességek - kapcsolatteremtő és kooperációs képesség, tolerancia, empátia, konfliktus és kudarctűrés - kialakulását. h) Segítse a reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulását, az önkritika, az egészséges ambíció és akarat kifejlesztését. 1.3.3. Sajátos nevelési igényű tanulók követelményrendszere a közösségi nevelés terén: a) A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosításig. b) Ismerjék fel és tudják értelmezni az egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések és a kompromisszumos megoldásokat. c) Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. d) Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. e) Ismerje meg a közösen végzett munka örömét. 1.3.4. A közösségi nevelés legfőbb színterei az alábbi tanórán kívüli foglalkozások tevékenységek: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) iskolai sportkör (tömegsport) c) énekkar, szakkörök, érdeklődési körök d) közösségi órák e) színvonalas ünnepélyek, megemlékezések a szabadidő szervező illetve a felelősök szervezésében. 1.3.5. A tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: a) a tanulói (szülői) igények b) a rendelkezésre álló szakemberek c) az anyagi lehetőségek ismeretének figyelembe vételével. Szem előtt tartva, hogy a kötelező tananyag elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért az iskola nem kérhet pénzt. 17
1.3.6. A szakkörök szervezésében a következőkre kell odafigyelnünk: a) Időben történjen meg a szakkörök időpontjainak és vezetőinek meghatározása b) A hirdetőtáblán órarendszerűen jelenjen meg az időrendi beosztás. c) A szakkörök, érdeklődési körök hosszabb távon ugyanabban az időpontban kerüljenek megszervezésre. d) Hiányzások regisztrálása- szülői levél a szakkörökre való jelentkezéskor 1.3.7. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) sportkörök: kézilabda, labdarúgás, kötélugró, padló hoki, tömegsport. c) egyéb szakkörök az igények alapján d) versenyek: tanulmányi helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő, valamint levelezős versenyek, kulturális versenyek e) iskolai bajnokságok, házi versenyek f) Reguly napok g) hagyományok ápolása h) Erdei iskola i) tanulmányi kirándulások, múzeum, kiállítás látogatások, színházlátogatás. 2. Személyiségfejlesztés Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét. 2.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink: 1. a különböző szintű adottságaikkal, 2. az eltérő mértékű fejlődésükkel, 3. az iskola és az iskolán kívüli tanulásukkal, 4. egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, 5. szervezett ismeretközvetítéssel, 6. spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 2.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret: 1. a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak játéknak, munkának 2. fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat 3. járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Személyiségfejlesztésünk színtere nem csak az iskola, az otthon, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 18
2.3. Feladataink 2.3.1. Az értelem kiművelése terén: 1. Megismerési vágy fejlesztése: játék, versengés, a felfedezés öröme 2. Sikeresség értelmezése- tanulói önbizalom és önismeret erősítése 3. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása, a tanulás megszeretése, problémamegoldó gondolkodási képesség fejlesztése, igazság ismerete, egyénre szabott kreativitás 4. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. 5. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést segítő intézmények hasznosításában. (könyvtár, színházlátogatás, médiák ) 2.3.2. A segítő életmódra nevelés területén: 1. Pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 2. Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely a mindennapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. 3. A tanulók érezzék magukat biztonságban, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 4. Olyan segítő légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedési tevékenység. Szervezzük úgy az iskolai életét, hogy a tanuló minden héten, de legalább havonta vegyen részt olyan tevékenységben, amely segítő együttműködés által valósul meg. iskola, osztály dekorálása, iskola környékének rendezése, parkosítás 5. Egészséges versenyszellem kialakítása. 6. Emberközpontú (humanisztikus) iskola kialakítása, ahol az értelem és az érzelem dominál. 7. Fontos legyen a pedagógus személyes példamutatása, nyitottsága, őszintesége, segítő szándéka. 8. Alakítsuk ki tanulóinkban a kitartás, önfegyelem, önbizalom, tolerancia elveit. Tudják elfogadni a másságot, mint az emberi sokféleség, különbözőség tényét. 2.3.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: 1. Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal helyes táplálkozás, életvitel, drog megelőzési programok, dohányzás, alkoholfogyasztás elleni felvilágosító munka 2. A leginkább jellemző pozitív fogyasztói magatartás elsajátítása: helyes kiválasztás, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése kultúrált formában. 3. Önkiszolgálási képességek: a) Testi képességek fejlesztése: - Testnevelés órák, sportszakkörök, kerékpáros és természetjáró szakkör, a város egyéb sportolási lehetőségeinek kihasználása b) Kézügyesség fejlesztése: - Rajz - szövő - kézműves szakkörök, - Rajz - vizuális program, - Napközis foglalkozások, játszóházak - Kismesterségek megismerése 19