Pénz- és tőkepiaci irányelvek FSAP: MiFiD, Market Abuse, IFRS Prospectus, Transparency Laczkó Tihamér Assistant ECON
FSAP Financial Services Action Plan Pénzügyi Szolgáltatások Akcióterve (FSAP) Egységes EU intézményi befektetői piac Nyilvános és biztonságos magánbefektetői piac Korszerű szabályok a tisztességes üzleti magatartás biztosítására, a modern piacfelügyelet megteremtésére Az újraszabályozás technikája Lámfalussy-komitológia eljárás
MiFiD (Markets in Financial Instruments Directive) ISD2 (Investment Services Directive) 2004/39/EC: Pénzügyi piacokra és pénzügyi eszközökre vonatkozó keretelvek (MiFiD, eredeti nevén ISD2) Célja: Megteremteni az európai pénzügyi piacok átjárhatóságát a befektetési szolgáltatások területén Főbb stakeholderek Tőzsdék/szabályozott piac Tőzsdén kívüli alternatív kereskedelmi platformok (Multi Trading Facility) Fejlett telekommunkiós hálózatként működő kereskedési rendszerek (pl. Instinet) Befektetési szolgáltatók (internalizáció, a befektetési szolgáltató tőzsdét/mtf-et megkerülően nyújt kereskedési szolgáltatást) Új fogalmak Single European Passport: egységes útlevél a pénzügyi szolgáltatások számára Internalizáció legfontosabb kérdés az egyes piaci szegmensek részére előírandó üzletkötés előtti és üzletkötés utáni információszolgáltatási kötelezettség (Pre-trade transparency, Posttrade transparency)
Szabályozott piac/mtf MTF-et működtethet szabályozott piacot is üzemeltető cég (tőzsdék által működtetett MTF) illetve befektetési szolgáltató is. Szabályozott piacot működtetni csak kizárólagos tevékenységként lehet, így azt befektetési szolgáltató nem végezheti. Az MTF-en nincs részvénybevezetési eljárás (!) Az ügyletkötés mindkét esetben a piacot üzemeltető által szabott, nem diszkriminatív szabályok szerint zajlik.
Single passport elve Single Passport Ha bármely tagállamban engedélyezték egy intézménynek a befektetési szolgáltatási tevékenység/piacszerző tevékenység végzését, akkor ennek az engedélynek a hatálya kiterjed az egész EU-ra. A home country felügyeletét elegendő értesíteni a célországról és a tervezett tevékenységi körről, ezt követően a felügyelet feladata lesz a kapcsolatfelvétel a host country felügyeletével. Szabályozási arbitrázs esetén a host country az engedélyt megtagadhatja. A cross-border szolgáltatásnyújtás esetén a befektetési szolgáltató felügyeletét nem a host country, hanem a home country látja el. A Single passport nem új fogalom, hanem egy eddig meglévő tagállami szűkítési lehetőség volt, ami ezután nem lesz. Így a MiFiD ezt a fogalmat teszi működőképessé.
Internalizáció A MiFiD irányelv lehetővé teszi az internalizációt, vagyis biztosítja, hogy a befektetési szolgáltatók számára, hogy a tőzsdére is bevezetett értékpapírokra vonatkozó ügyfélmegbízásaikat a tőzsdei/mtf közvetítés kihagyásával saját számláról teljesítsék, illetve a hozzájuk beérkező ügyfélmegbízásokat házon belül párosítsák. Ez ellentétes a kontinentális gyakorlattal, ami tőzsdekényszerre épül. A piaci elemzések szerint a transparency kötelezettségek olyan terhet raknak a nem méretgazdaságos cégekre, melyek kiszorító erőként.
Best execution elve A tőzsdei kereskedelemben az ajánlati ár a döntő tényező, míg az internalizációnál az ár mellett egyéb tényezőket (járulékos költségek, gyorsaság, elszámolás) is figyelembe lehet venni, amitől a teljesítés rugalmasabbá/jobbá válhat, különösen az átlagosnál nagyobb tranzakciók esetében. (transactions over market standard size) Internalizáció veszélye Ha nem párosul megfelelő átláthatósággal, akkor az internalizációs ügyletek, ajánlatok nyilvánosságra hozatala nélkül a piac egésze információt veszít.
Pre-trade transparency I. Az átláthatóság letéteményesei a tőzsdék/mtfek. Tőzsdék/MTF-ek számára előírás, hogy az aktuális vételi/eladási ajánlatokat és a piac mélységét folyamatosan mutassák. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni olyan ajánlatokra, ahol az ajánlatok méretükben/egyéb tulajdonságaikban nem felelnek meg az adott piac standardjának.(ezeket a végrehajtási intézkedések határozzák meg)
Pre-trade transparency II. Az internalizációt folytató cégeknek is folyamatosan nyilvánosságra kell hozni a tőzsdei részvényekre vonatkozó jegyzett áraikat, a jegyzett mennyiséggel együtt. Ettől abban az esetben lehet eltekinteni ha a kérdéses értékpapír piaca nem likvid. Ekkor nem folyamatosan hanem csak az ügyfelek kérésére kell nyilvánosságra hozni a jegyzett árakat. Hogy mi likvid/illikvid az implementing measures-ben határozódik meg (vitatott!!!)
Pre-trade transparency III. Likvid/Illikvid Article 7 One size fits all elve, 60%-os forgalmi szabály: A CESR egyik alapelve volt, de a nagyobb kapitalizációval rendelkező nyugati tőzsdék miatt magas likviditási követelményeket állapított meg, amit a CEE tőzsdék nem tudnának teljesíteni (csak 2-3 részvény lenne likvid) Ez viszont azt vonná maga után, hogy az internalizálók szinte a teljes részvényforgalom tekintetében mentesülnek a pre-trade transparency követelményei alól. Mivel az illikvid részvényekre nem kötelező alkalmaznia a pre-trade transparency követelményeit. De a tőzsdéknek mint szabályozott piacoknak persze továbbra is alkalmazni kell!! Ez versenyhátrányt okoz a kelet-európai tőzsdéknek az internalizáló befektetési szolgáltatókkal szemben.
Pre-trade transparency IV. Standard piaci kötésméret felett a nyilvánosságrahozatali követelmény nem vonatkozik. 27(1) Article: systematic internalisers that only deal in size above standard market size shall not be subject to the provision Mi minősül standard piaci kötésméretnek egy adott értékpapír esetében? (implementing measures-ben kerül meghatározásra) Ennek eldöntése a az adott értékpapír legjelentősebb piacának (értékpapír kibocsátási anyaországa, de nem minden esetben!!!!!!!) felügyeleti szervére hárul (27 (2) Article) A Felügyeleti szerv kötelessége évente legalább egyszer kötésméret alapján osztályokba sorolni a Felügyelete alá tartozó értékpapírokat. Egy adott osztályban valamennyi értékpapírra ugyanakkora kötésméret lesz a standard. (egyszerű átlagolási eljárással average value of orders) A befektetési szolgáltatók által közzéteendő árak kötelező érvényűek, ez azt jelenti, hogy a nem intézményi ügyfelektől érkező megbízásokat csak ezeken az árakon lehet teljesíteni. Viszont, az intézményi ügyfelek megbízását ennél jobb áron is teljesíthetik, ha a megbízás a standard piaci kötésméretnél nagyobb volumenre vonatkozik.
Hány papír alkotja a forgalom 60%- át? FESE - Statistics The weight of Top 5 shares 60% is given by OMX Tallinn Stock Exchange 92,63 2 Budapest Stock Exchange 92,24 2 Malta Stock Exchange 89,16 3 Iceland Stock Exchange 83 4 Prague Stock Exchange 82,7 3 Bratislava Stock Exchange 81,85 3 OMX Helsinki Stock Exchange 79,88 1 OMX Riga Stock Exchange 78,34 3 Euronext Lisbon and Oporto 77,79 3 Spanish Exchanges (BME) 72,12 3 Virt-X 65,46 5 Luxembourg Stock Exchange 65,12 5 Oslo Børs 63,83 5 Warsaw Stock Exchange 63,25 5 OMX Copenhagen Stock Exchang 60,6 5
CESR javaslata a likviditásra implementing measures-ben A share should be deemed to have a liquid market when it meets both criteria (a) and (b) and additionally either criteria (c) or (d) as chosen by a Member State. (a) Trading activity: The share is traded daily. (b)the free float of the share is at least 500 million Euro. (c) Average number of trades per day: The daily average number of transactions in a share is more than 500; (d) Average daily turnover in a share: The average daily turnover in a share is more than 2 million Euro. (cf. Box 21 on p. 62 of CESR s Advice 05-290b,
Post-trade transparency Szabályozott piacnak/mtf/internalizálóknak real-time módon kell értesítenie a piaci szereplőket. A közzétett információban szerepelnie kell, real-time módon: Árnak Kötési mennyiségnek Kötési időnek Csak oly módon lehet az információt közzétenni, hogy ahhoz mindenki hozzáférjen, a közzétételért felszámított díjnak indokolhatónak kell lennie. Az információ közzétételének módja az implementing measures-ben lesz pontosan meghatározva. A transzpozíciós határidő 2007. április 1.
Átláthatóság biztosítása a tőkepiacokon I. Prospectus Directive II. Transparency Directive III.UCITS 85/611/EEC Directive IV.Market Abuse Directive
Prospectus Directive Az egységes útlevél elve érvényesül tőzsdei bevezetésre készülő társaságok esetében is. A kibocsátási tájékoztató (Prospektus) anyaországbeli elfogadása után a társaság ezzel jogot nyer értékpapírjai valamennyi EU országban való forgalmazására, illetve tőzsdei bevezetésére. A befogadó piacok felügyeleti hatóságai állíthatnak kisebb/felelős vállalatirányítás hatáskörébe tartozó követelményeket, de a porspektusokat kötelesek elfogadni. A prospektusok részletes tartalmát egy újabb regulation szabályozza.
Transparency Directive I. A tőzsdei kibocsátók rendszeres közzétételi kötelezettségéről szóló Direktíva, de ide tartozik a meghatározó részvénytulajdonosok bejelentési kötelezettsége is. Kompetens felügyeleti szerv: Mind a részvény/mind a kötvénykibocsátó felügyeletét annak az országnak a felügyelete látja el, amelyben a társaság bejegyzésre került. Kivéve: kötvénykibocsátók, ahol a kibocsátott kötvények névértéke meghaladja az 1000 EUR-t.
Transparency Directive II. A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak 3 típusú riportot kell rendszeresen készíteni. Éves jelentés Auditált számviteli beszámoló (a nemzetközi számviteli beszámolóval 2002/1606/EC-vel összhangban IFRS riport) Management riport Egyéb járulékos elemek Féléves jelentés Rövidített pénzügyi beszámoló Időszakos jelentés (legalább 10 héttel a félév kezdete és legkésőbb 6 héttel a félév vége előtt) Elmúlt félévhez képest legfontosabb változások a vállalat pénzügyi helyzetében Azoknak nem kell, akik negyedéves gyorsjelentést tesznek közzé.
Transparency Directive III. Változások a meghatározó tulajdonosi körben A tulajdonosokat jelentési kötelezettség terheli, ha az általuk birtokolt részvényekhez tartozó szavazati arány meghaladja (vagy ezen limitek alá csökken) az 5-10-15-20 -25-30-50-75%-os limitek bármelyikét. A társaság pénzügyi helyzetét alapvetően érintő változásokat a tulajdonosnak 4 napon belül a kibocsátó tudomására kell hozni, a társaságnak ezután max 3 napon belül nyilvánosságra kell hozni az információt. A Piaci szereplőknek ismernie kell az összes piacon lévő mennyiséget, tehát a kibocsátónak folyamatosan közzé kell tennie, ha a kibocsátott mennyiség változik, illetve ha saját részvényt vásárol/ad el a társaság (ezek nem szavazó papírok) Itt is fontos kérdés a közvetítő orgánum (ennek konkretizálása az implementing measures-ben)
IFRS 2002/1606/EC Az EU kötelező erejű rendelettel/törvénnyel írja elő a tagországok számára, hogy 2005-től kezdve pénzügyi jelentéseiket a nemzetközi számviteli szabályok/standardok szerint készítsék el azon európai társaságok, amelyek az EU valamely tagországénak valamely szabályozott piacán bevezetésre kerültek. Mintegy 7000 európai tőzsdéi kibocsátó közül a változás nem érinti azokat a cégeket, amelyeknek nincs konszolidált leányvállalatuk. (nekik nem éri meg, mert az átállás nagy terhet jelentene) Az IAS/IFRS-ek a közösség számviteli rendjét alkotják, kivéve az IAS 32 és IAS 39-et. Az IFRS-ekre való átállás nagyon sok társaságot érintett, a tőzsdén jegyzett kibocsátókat és azok leányvállalatait.
Valós értékelés közvetlen banki hatásai I. EU-ban 2005. január 1-jétől minden tőzsdén jegyzett cég köteles konszolidált beszámolóját a nemzetközi számviteli standardalkotók bizottsága, az IASB által létrehozott IAS/IFRS sztenderdek szerint elkészíteni. Bankok szavatoló tőkéjének számítása szempontjából kiemelt jelentőségűek azok a szabványok, amelyek megkövetelik, vagy megengedik az eszközök valós értékelését. IAS 39 sztenderd a pénzügyi instrumentumok nyilvántartásának és értékelésének szabályait írja le. IAS 39: a kereskedési céllal tartott eszközöket, derivatív eszközöket és az értékesíthető portfólióba sorolt eszközöket valós értéken kell értékelni Átértékelésekből fakadó nem realizált nyereséget a kereskedési célú eszközöknél közvetlenül az eredményben Értékesíthető eszközök esetében pedig a saját tőkében/értékelési tartalékként kell kimutatni.
Valós értékelés közvetlen banki hatásai II. IAS 39 : A hiteleket és követeléseket, valamint a lejáratig tartott eszközöket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni, de az eredeti szabvány alkalmazói számára az ún, valós értékelési opció révén jelenleg korlátozás nélkül lehetséges bármelyik pénzügyi instrumentumot valós értéken megjeleníteni a kimutatásokban. Problémák a valós értékelési opció kapcsán: A lejáratig tartott eszközök valós értékelése nyomán az eredmény és a saját tőke volatilitásának indokolatlan és mesterséges növekedése felerősítheti a bankok működésének prociklikusságát Saját kötelezettségek leértékelődése (piaci kamatlábak változása, saját hitelkockázat növekedése (own credit risk), saját kibocsátású értékpapírok hitelminősítésének romlása) paradox módon növeli a bank saját tőkéjét. 2004-ben az IASB kibocsátott egy vitairatot, amelyben tételes szabályokat kívántak bevezetni a valós érték opció alkalmazásának korlátozására. Emiatt az EU az IAS 39-et carved out változatban a valós értékelés opció nélkül adaptálta.
Valós értékelés közvetlen banki hatásai III. 2005. júniusi IASB-ülésen olyan alapelveket fogadott el, amelyek alapján 2006. január 1-től a valós értékelés opciót csak az alábbi esetekben lehet alkalmazni: Összetartozó instrumentumok számviteli inkonzisztenciáinak (accounting mismatch) csökkentésére vagy megszüntetésére Olyan eszközökre/kötelezettségekre, amelyeket befektetési/kockázatkezelési startégiának megfelelően valós érték alapján menedzselnek. Bizonyos feltételeknek megfelelő beágyazott származékos terméket tartalmazó instrumentum esetén. 2006. január 1-től bevezetésre kerül a carved out klauzulával a teljes szabvány IFRS szabvány.
Valós értékelés közvetlen banki hatásai IV. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) javaslatot tett arra, hogy a saját tőke növekvő volatilitását melyen esetekben kell a szabályozó hatóságoknak szabályozói korrekciókkal semlegesíteni. (2005. júliusában bocsátotta vitára) E javaslatok nyomán az európai bankfelügyelők bizottsága, CEBS prudenciális filtereket dolgozott ki, melynek alkalmazásáról saját hatáskörben döntenek. Nem lehet tőkeelemként elismerni az amortizált költségen nyilvántartott instrumentumok cash-flow fedezeti ügyleteinek eredményét Nem lehet tőkelemként elismerni a saját hitelkockázat változásából fakadó eredményt. A Bizottság a kereskedési célú eszközökön elért nyereséget/veszteséget a jelenlegi szabályozással azonos módon kezeli, az évközi nem auditált nyereség harmadlagos tőkeelemként piaci kockázatok fedezésére alkalmazható. Értékesíthető portfólióba sorolt eszközök közül a hitelek és a tőkekövetelések valós értékeléséből fakadó nem realizált nyereséget nem lehet a bankok szavatoló tőkéjébe beszámítani. A részvények nyereségét részlegesen, a járulékos tőkében figyelembe lehet venni. Fontos, hogy a magyar szabályozók meghozzák az uniós szabályozás implementációjára/prudenciális filterekre vonatkozó szabályokat, mivel ez hasznos lenne a bankok számára az új CRD-re való felkészülésben.
Market Abuse I. Piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem 2003/6/EC : Bennfentes kereskedelemmel és piaci manipulációval kapcsolatos szabályozási keretelvek. 4 végrehajtási intézkedés: Befektetési ajánlások és tanácsadók érdekkonfliktusának nyilvánosságra hozatalára Bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció meghatározására Elfogadott piaci gyakorlatról/bennfentesek listájáról/árualapú származékos termékekkel kapcsolatos bennfentes információkra vonatkozó irányelv Saját részvény vásárlására és árkarbantartásra vonatkozó speciális szabályok (rendelet ) Ez az FSAP legteljesebb részterülete.
Tárgyi hatály: Market Abuse II. Alapelveket meghatározó irányelv 2003/6/EC Valamennyi tőzsdén jegyzett értékpapír És tőzsdén jegyzett befektetési eszköz (pl. árualapú piaci befektetési eszközök) A direktíva a lehető legátfogóbban fogalmazza meg a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem fogalmát. (kiemelve az elemzők és az újságírók felelősségét, a rájuk vonatkozó konkrét szabályokat az implementing measures tartalmazza) Bennfentes információ: ami a befektetési eszköz árát befolyásolhatja és még nem lett nyilvánosságra hozva. (pl ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos információk) A tagállami szabályozásban gondoskodni kell arról, hogy a kibocsátók a lehető leghamarabb tájékoztassák a nyilvánosságot/minden érintett információt el kell helyezni a kibocsátó internetes website-ján. A direktíva a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem keretelveit fogalmazza meg, részletszabályok a hozzá kapcsolódó implementing measures-ben foglalnak helyet.
Market Abuse III. Végrehajtási intézkedés a saját részvény vásárlásról és az árkarbantartásról (Regulation 2273/2003) Saját részvény visszavásárlási program alkalmazható kizárólag: Saját tőke csökkentésére Átváltható kötvényekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére MRP-program (munkavállalói részvényesi program)-mal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése A program indulása előtt annak szándékát nyilvánosságra kell hozni a célok/mennyiség/időhorizont megjelölésével. A programmal kapcsolatos tranzakciókat legkésőbb azok megkötése utáni 7. napon nyilvánosságra kell hozni. Általános szabály: A saját részvény visszavásárlási ügyletek egy adott napon a napi átlagos kereskedési volumen 25%-át nem haladhatják meg. Ez illikvid papírok esetében 50%-ig kiterjeszthető. A visszavásárlási programok nem alkalmazhatóak árfelhajtásra, azaz a tranzakció ára nem haladhatja meg az utolsó független kötés árát/vagy ha ez magasabb, akkor a legjobb független eladási ajánlat árát. Árstabilizáció végzése: csak bizonyos időszakokban és csak korlátozott ideig. Új kibocsátások esetén a tőzsdei bevezetéstől számított 30 napig Másodlagos kibocsátások esetén a kibocsátási ár nyilvánosságra hozatalától számított 30 napig tarthat. A stabilizációs tranzakciók ára nem haladhatja meg a kibocsátási árat.
Market Abuse IV. Végrehajtási irányelv a befektetési ajánlások/elemzések felelős kezeléséről, és a készítők érdekeinek nyilvánosságra hozataláról (2003/125/EC) A készítők személyét és azok foglalkoztatóját közzétételi kötelezettség terheli. Közzé kell tenni: Elemzésben szereplő, vagy ahhoz köthető mindenfajta érdekeket/vagy érdekkonfliktusokat Elemzésben résztvevők díjazását (hogy az a brókercég forgalmához van kötve) Brókercégeknek negyedévente nyilvánosságra kell hozniuk a különböző befektetési ajánlások (buy-hold sell) arányát, valamint azon kibocsátók arányát, amelyekről ajánlásokat jelentettek meg/ és akikkel egyúttal üzleti kapcsolatba is kerültek. A brókercégeknek nyilvánosságra kell hozniuk milyen eszközöket alkalmaznak a kereskedők és az elemzők széjjelválasztására.
Market Abuse V. Végrehajtási irányelv az elfogadott piaci gyakorlatról, az áru alapú származékos termékekkel kapcsolatos bennfentes információkról, a bennfentesek listájáról, a vezető beosztású személyek tranzakcióiról és a szokatlan ügyletekről (2004/72/EC) I. Elfogadott piaci gyakorlat meghatározása: Ez dönti el, hogy az adott tranzakció manipulatív, vagy olyan szokványos piaci tevékenység eredménye, mely az egész piac hatékonyságát növeli. A direktíva nem ad pontos definíciót, de megadja azokat az elveket, amelyek mentén a felügyeleti hatóságoknak el kell dönteniük, hogy egy gyakorlatot elfogadnak-e vagy megtiltják. Figyelembe kell venni: Az adott piaci szegmens mennyire átlátható Milyen hatással van az adott gyakorlat a piac likviditására Illetve, az mennyire segíti a megbízások teljesítését. A Felügyeletnek a piaci szereplőkkel való egyeztetés során kell meghozni, majd egyértelmű módon a nyilvánossá tenni.
Market Abuse VI. Végrehajtási irányelv az elfogadott piaci gyakorlatról, az áru alapú származékos termékekkel kapcsolatos bennfentes információkról, a bennfentesek listájáról, a vezető beosztású személyek tranzakcióiról és a szokatlan ügyletekről (2004/72/EC) II. Vezető beosztású személyek részvényvásárlása: Szigorú nyilvánosságrahozatali szabályok, az ügyletkötést követő legkésőbb 5 nappal kell nyilvánosságra hozni és a kompetens felügyeleti szervet értesíteni. Ezt a tagországok enyhíthetik oly módon, hogy csak akkor kell a bejelentést megtenni, ha a naptári év kezdete óta vásárolt értékpapírok összértéke eléri az 5000 EUR-t/ ha ezt az összeghatárt nem éri el, akkor a bejelentést halasztani lehet a következő év januárjának végéig. A Market Abuse 3 végrehajtási irányelvét a tagállamoknak legkésőbb 2004. október 12-ig kellet a saját jogrendjükbe átültetni. A Regulation (saját részvény vásárlásról és árkarbantartásról) közvetlenül érvényes valamennyi tagállamban.
Befektetési alapokra vonatkozó közösségi szabályozás/ucits irányelv 85/611/EC I. Cél: Befektetési alapok/alapkezelők vonatkozásában a részpiacok átjárhatóságának, a tőke EU-n belüli szabad mozgásának biztosítása. Fő pillér: a MiFiD-ben lévő Single passport elve Bármely tagállamban működő bejegyzett befektetési alap kiterjesztheti tevékenységét/tőkét vonhat be más tagországból is. UCITS alapok: nyilvánosan forgalomba hozott, nyíltvégű befektetési alapok (zártkörű alapok a nem UCITS alapok) Alapkezelők tevékenysége: Fő tevékenység: egyéni portfóliókezelés/befektetési tanácsadás Melléktevékenység: befektetési alapokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok UCITS alapok minimális tőkekövetelménye: 125.000 EUR, Ha a kezelt vagyon meghaladja a 250 M EUR-t akkor további tőkével kell rendelkezni. (250 M EUR feletti rész 0,02%-a) 10 M EUR-nál nagyobb tőke nem írható elő számukra Valamennyi UCITS alap számára előírás független letétkezelő alkalmazása ( az adott tagállamban kell, hogy működjön), amely nem lehet azonos az alapkezelővel. UCITS: Undertakings for collective investment in transferable securities
Befektetési alapokra vonatkozó közösségi szabályozás/ucits irányelv 85/611/EC II. Általános befektetési szabályok: Ez jelenleg eltér a hazai szabályozástól Az alap vagyonának/nettó Eszközértékének max 10%-át fektetheti be olyan értékpapírba/pénzpiaci eszközbe amely sem EU/harmadik ország szabályozott piacán nincs bejegyezve (kivéve betétek) Más UCITS alapok jegyei sem haladhatják meg a Nettó eszközérték 10%-át. Egy kibocsátó által kibocsátott instrumentum aránya sem haladhatja meg az 5%-ot (betétek esetében 20%-ot) Ezt az 5%-os limitet a tagállamok max 10%-ig emelhetik, feltéve, hogy az 5%-nál magasabb arányú eszközök együttes részesedése nem éri el a Nettó eszközérték 40%-át. Kinyilvánított indexkövetésnél az 5%-os limit helyett alkalmazható 20%-os limit is, ha a követett index összetétele csak ily módon képezhető le. Ha egy papír kimagaslóan dominálja a piacot, akkora 20%-os korlát 35%-ra is emelhető Az 5%-os korlátozás állampapírok esetében 35%-ra emelhető, de az egyes tagállamok ezt is felemelhetik akár 100%-ra is, feltéve, hogy egy ilyen befektetési politika a befektetők tudomására lett hozva, és a portfólió 6 különböző sorozatot tartalmaz, melyek egyikének súlya sem haladja meg a 30%-ot. A UCITS a Societas Europea-hoz hasonló képződmény, lényege, hogy minden tagállamban sales-elheti a termékét, egységes szabályokkal. CIU: Collective Investment Undertaking, ilyen például egy magyar befektetési alap.
EU-15 és EU-10 tőkepiacainak összehasonlítása Adatok az EU-15 %-ában 2003-ban Népességarány GDP-arány Bankrendszer mérlegfőösszege Azonnali tőzsdei forgalom Teljes piaci kapitalizáció Teljes hitelállomány Hitelállomány/GDP Banki eszközállomány/gdp Banki eszközállomány külföldi kézben Tőzsdei kapitalizáció/gdp EU-10 20% 4,80% 2,40% 0,32% 69,4 Mrd EUR 1,70% 34% 74% 75% 16,30% EU-15 102% 201% 55,50%