A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november
Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér... 6 Képzési motiváció... 9 A képzés értékelése... 2. oldal
Vezetői összefoglaló Módszertan A vizsgálatot a 2011 őszén a BGF felsőfokú szakképzésében résztvevők körében folytattuk. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 378-an válaszoltak kérdéseinkre. A kérdőívek önkitöltős, online survey módszerrel kerültek felvételre. Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-5 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Hallgató státusz és demográfiai háttér A kutatásban részt vevő, jelenleg felsőfokú szakképzési rendszerben tanulók zöme ötféle szakképzésben vesz részt. 19 százalékuk banki szakügyintéző, 14 százalékuk pénzügyi szakügyintéző, 13 százalékuk pedig idegenforgalmi szakmenedzser tanfolyamot végez. Vendéglátó szakmenedzser, illetve számviteli szakügyintéző képzésre a megkérdezettek 9-10 százaléka jár. A felsőfokú szakképzésben résztvevők 92 százaléka nem vesz részt más képzésben ezen kívül. Azok a hallgatók, akik igen, többnyire valamilyen alapképzésben folytatják tanulmányaikat. A megkérdezett hallgatók nyolctizede nő, kéttizede férfi. 11 százalékuk 19, 29-29 százalékuk 20, illetve 21 éves. A 22 évesek 11, az ennél idősebbek pedig 19 százaléknyian vannak a mintában. A felsőfokú szakképzésben tanulók 31 százaléka budapesti lakos, 16 százaléka valamelyik megyeszékhelyen él. A hallgatók zöme, 43 százaléka 2010-ben szerezte meg az érettségi bizonyítványt, 28 százaléka 2009-ben, tízszázaléknyian pedig 2008-ban. Ennél korábban a válaszolók 18 százaléka érettségizett. A megkérdezettek többsége 56 százaléka főfoglalkozásként, nappali tagozaton végzi a felsőfokú tanulmányait (vagy a szóban forgó szakképzést, vagy mellette egy alapszakot). 17 százaléknyian teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak a képzés mellett, 14 százaléknyian alkalmi vagy szerződéses munkát vállaltak. Saját vállalkozást a válaszadók elenyésző hányada, mindössze 2 százaléka irányít. A munkanélküliek aránya magas, 11 százalékos. Képzési motiváció A felsőfokú szakképzést elsősorban azok választják, akik sikertelenül felvételiztek valamilyen főiskolai vagy egyetemi alapképzésre. Ugyancsak jelentős, bár az említettől jóval kisebb hányadban jellemző (19%) az, hogy az érettségit követően célirányosan ezt a képzést 3. oldal
választja egy hallgató. A jelenlegi hallgatók közel háromnegyede elsősorban a BGF hírneve miatt választotta iskolájának ezt az intézményt. A BGF-en folytatott felsőfokú szakképzésről a jelenlegi hallgatók hattizede a Felvételi Tájékoztatóból, illetve a felvi.hu-ról tájékozódott. A felsőfokú szakképzésben résztvevők 45 százaléka szerint a képzés befejezését követően könnyebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon - 27 százalékuk ebben nem bízik. A képzés befejezését követő egy éven belül a megkérdezettek mintegy tizede számít biztos elhelyezkedésre ezen a szakterületen, 59 százalék ezt csak valószínűsíti. 28 százaléknyian vannak azok, akik szerint ez inkább nem valószínű, míg 3 százaléknyian azok, akik kizárják a sikeres elhelyezkedés lehetőségét. A felsőfokú szakképzésben résztvevők 35 százaléka tervezi úgy, hogy ha befejezi jelenlegi képzését, akkor további tanulmányokat szeretne folytatni az intézmény valamelyik alapképzésén. 27 százaléknyian szintén tervezik további stúdiumok folytatását, ám azt nem a BGF keretein belül képzelik el. Azok, akik bár szeretnének továbbtanulni, de ezt nem a BGF-en tennék meg, legnagyobb arányban arra hivatkoztak, hogy az intézményben nincs olyan képzés, szak, amit kinéztek maguknak. 23 százaléknyian a felsőfokú szakképzés tapasztalatai alapján vonták le azt a következtetést, hogy inkább máshol tanulnának. A képzés értékelése A megkérdezettek alapvetően kedvező véleménnyel vannak a felsőfokú szakképzési rendszerről. 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatorientáltabb, mint a főiskolai alapképzés, 17 százaléknyian pedig úgy, hogy ezzel a képesítéssel könnyebb az elhelyezkedés, mint a főiskolai oklevél birtokában. A jelenlegi hallgatók a leginkább az oktatott szakismeretek naprakészségével elégedettek. Ettől az elégedettségi szinttől alig marad el az előadások naprakészségének, illetve az oktatás színvonalának általános megítélése sem. A képzés helyszínei, épületei kapcsán a legnagyobb elégedettség az épületek tisztaságával, a megfelelő számú ülőalkalmatossággal, a megfelelő diákterek kialakításával, illetve a bútorzattal kapcsolatban adódott. 4. oldal
Módszertan Mintavétel A vizsgálat a 2011 őszén a BGF-en felsőfokú szakképzés keretében tanulók körére terjedt ki. A kérdőívek kitöltése online módon történt, a vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segítette. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 378-an válaszoltak kérdéseinkre (összesen 2780-an kapták meg e felkérő levelet, azaz a visszaküldési arány 14 százalékos). Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-5 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Ez a magas hibahatár sajnos korlátozza az elemzés lehetőségeit: az alábbiakban főként az egyes válaszok eloszlásaira koncentrálunk, és csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblák kerülnek közlésre. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2011/2012-es tanév őszi szemeszterében készült. 5. oldal
Hallgatói státusz és demográfiai háttér A kutatásban részt vevő, jelenleg felsőfokú szakképzési rendszerben tanulók zöme ötféle szakképzésben vesz részt. 19 százalékuk banki szakügyintéző, 14 százalékuk pénzügyi szakügyintéző, 13 százalékuk pedig idegenforgalmi szakmenedzser tanfolyamot végez. Vendéglátó szakmenedzser, illetve számviteli szakügyintéző képzésre a megkérdezettek 9-10 százaléka jár. A hallgatók fennmaradó 30 százaléka legfeljebb 5 százalékos részesedéssel képviselteti magát a mintában kurzusokként. A megkérdezettek huszada nem nyilatkozott arról, pontosan milyen felsőfokú szakképzésben tanul jelenleg. 1. táblázat: Melyik felsőfokú szakképzésen vesz részt? N=378 N % banki szakügyintéző (PSZK) 72 19 pénzügyi szakügyintéző (PSZK) 54 14 idegenforgalmi szakmenedzser (KVIK, PSZK) 49 13 vendéglátó szakmenedzser (KVIK, PSZK) 39 10 számviteli szakügyintéző (PSZK) 33 9 kereskedelmi szakmenedzser (KVIK, PSZK) 19 5 reklámszervező szakmenedzser (KKK, KVIK) 4 gazdálkodási menedzserasszisztens (PSZK) 14 4 adóigazgatási szakügyintéző (PSZK) 12 3 gazdasági idegen nyelvű menedzser (KKK) 11 3 idegennyelvi kommunikátor (KKK) 10 3 külgazdasági üzletkötő (KKK) 9 2 nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügy 9 2 európai uniós üzleti szakügyintéző (KVIK) 5 1 titkárságvezető (KKK) 4 1 kis- és középvállalkozási menedzser (KVIK) 3 1 intézményi kommunikátor (KKK) 2 1 költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (PSZK) 1 0 válaszhiány 17 5 összesen 378 100 A hallgatók nagytöbbsége 80 százaléka Budapesten végzi a szakképzést, 6 százaléknyian a zalaegerszegi, 4 százaléknyian pedig a salgótarjáni képzési helyszínt választották (a megkérdezettek tizede nem válaszolt erre a kérdésre). A kutatásba bevont hallgatók mintegy tizede az első, 71 százaléka pedig a második évfolyamra jár. 8 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a kutatás idején végeznek/végeztek, 8-9 százaléknyian pedig úgy, hogy túlcsúsztak a képzési rendhez képest. 6. oldal
A felsőfokú szakképzésben résztvevők 92 százaléka nem vesz részt más képzésben ezen kívül. Azok a hallgatók, akik igen, többnyire valamilyen alapképzésben folytatják tanulmányaikat (a pontos szakot, intézményt igen kevesen nevezték meg). A megkérdezett hallgatók nyolctizede nő, kéttizede férfi. 11 százalékuk 19, 29-29 százalékuk 20, illetve 21 éves. A 22 évesek 11, az ennél idősebbek pedig 19 százaléknyian vannak a mintában. A felsőfokú szakképzésben tanulók 31 százaléka budapesti lakos, 16 százaléka valamelyik megyeszékhelyen él. Közel tízből három hallgató kisvárosi, negyede pedig községi lakos. Budapesten, illetve Pest megyében a megkérdezettek 56 százaléka lakik, míg igazodva a BGF képzési helyeihez a Nógrád, illetve Zala megyei lakosok felülreprezentáltak (6-7%). A hallgatók zöme, 43 százaléka 2010-ben szerezte meg az érettségi bizonyítványt, 28 százaléka 2009- ben, tízszázaléknyian pedig 2008-ban. Ennél korábban a válaszolók 18 százaléka érettségizett. Jellemzően szakközépiskolában, technikumban szerezték a középfokú végzettséget (48%), hagyományos, négy osztályos gimnáziumokban 29, nem hagyományos gimnáziumokban (6 vagy 8 osztályos gimnázium, kéttannyelvű vagy nemzetiségi gimnáziumban) 23 százaléknyian tették le az érettségi vizsgát. 2. táblázat: A megkérdezettek szocio-demográfiai háttere, érdemben válaszolók, N=378 N % nem férfi 71 19 nő 306 81 korcsoport 19 évesek 41 11 20 évesek 106 29 21 évesek 106 29 22 évesek 41 11 legalább 23 évesek 67 19 lakóhely településtípusa főváros 117 31 megyeszékhely 62 16 egyéb város 108 29 község 91 24 érettségi éve 2010 8 43 2009 103 28 2008 38 10 2008 előtt 68 18 középiskola típusa szakközépiskola 177 48 hagyományos gimnázium 108 29 nem hagyományos gimnázium 63 23 összesen 378 100 A megkérdezettek többsége 56 százaléka főfoglalkozásként, nappali tagozaton végzi a felsőfokú tanulmányait (vagy a szóban forgó szakképzést, vagy mellette egy alapszakot). 17 százaléknyian 7. oldal
teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak a képzés mellett, 14 százaléknyian alkalmi vagy szerződéses munkát vállaltak. Saját vállalkozást a válaszadók elenyésző hányada, mindössze 2 százaléka irányít. A munkanélküliek aránya magas, 11 százalékos. Azok, akik dolgoznak a képzés mellett általában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18%), egyéb személyi, közösségi szolgáltatás (18%), illetve kereskedelem (16%), pénzügyi közvetítő (10%) ágazatban vállaltak munkát. 1. ábra: Rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel? - N=378 2% 1% 11% 14% 8% 9% 56% nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok igen, teljes munkaidőben cégnél, vagy intézménynél dolgozom igen, részmunkaidőben cégnél vagy intézménynél dolgozom igen, alkalmi vagy szerződéses munkát végzek igen, saját vállalkozásomat irányítom igen, de jelenleg inaktív vagyok nem, jelenleg munkanélküli vagyok 8. oldal
Képzési motiváció A felsőfokú szakképzést elsősorban azok választják, akik sikertelenül felvételiztek valamilyen főiskolai vagy egyetemi alapképzésre. Ugyancsak jelentős, bár az említettől jóval kisebb hányadban jellemző (19%) az, hogy az érettségit követően célirányosan ezt a képzést választja egy hallgató. A képzéshez kapcsolódó tovább tanulási szándékot 14 százaléknyian, míg a korábban megszerzett ismeretek fejlesztését 7 százaléknyian jelölték meg. Munkahelyi motivációt kevesen, mindössze hétszázaléknyian említettek. 2. ábra: Miért jelentkezett felsőfokú szakképzésre? - %, érdemben válaszolók, N=374 nem vettek fel főiskolai/egyetemi alapképzésre 48% érettségit követően ide akartam jelentkezni a képzéshez kapcsolódóan szeretnék tovább 14% 19% korábban megszerzett ismeretek fejlesztése miatt munkahelyváltás/előrelépés miatt jelenlegi munkahelyi elvárások miatt nem vettek fel főiskolai/egyetemi mesterképzésre egyéb 7% 4% 3% 1% 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A BGF-en folytatott felsőfokú szakképzésről a jelenlegi hallgatók hattizede a Felvételi Tájékoztatóból, illetve a felvi.hu-ról tájékozódott. Minden ötödik hallgató családtagokon, barátokon keresztül értesült a lehetséges képzésekről, míg minden tizedik válaszadó a BGF honlapján olvasta el a képzésekről szóló információkat. A nyomtatott, illetve az elektronikus sajtóban megjelent hirdetések csak a hallgatók 6 százalékának volt megfelelő tájékozódási pont. 9. oldal
3. ábra: Kitől, vagy honnan hallott a BGF felsőfokú szakképzéseiről? - %, érdemben válaszolók, N=375 60% nyomtatott sajtóban megjelent hirdetések BGF honlapja online hírportálon, egyéb honlapon megjelent hirdetések Felvételi Tájékoztató (felvi.hu) 21% családon, baráton keresztül 2% 10% 4% 2% 1% munkaadó, munkatársak ajánlották egyéb helyről A jelenlegi hallgatók közel háromnegyede elsősorban a BGF hírneve miatt választotta iskolájának ezt az intézményt. A hallgatóknak valamivel több mint a fele válaszolt úgy, hogy a BGF-en indult olyan képzés, ami az érdeklődésének megfelelő volt és ezért választotta ezt az iskolát. Közel minden harmadik hallgató többek között az intézmény földrajzi elhelyezkedésével indokolta az iskolaválasztást. 4. ábra: Miért a Budapest Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzését választotta? - %, érdemben válaszolók, többet is jelölhettek, N=377 a intézmény hírneve miatt 71% itt indult az érdeklődésemnek megfelelő képzés 55% a képzés földrajzi elhelyezkedése miatt 32% egyéb okból 3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A felsőfokú szakképzésben résztvevők 45 százaléka szerint a képzés befejezését követően könnyebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 27 százalékuk nem bízik abban, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnének a képzés végeztével. A válaszadók 8 százaléka szerint a végzettség megszerzése a könnyebb munkahelyváltást segítheti elő, közel öt százaléka szerint vagy a jelenlegi munkahelyi pozíció megerősítését, vagy az előrelépést segítheti elő az újabb bizonyítvány. Ugyanakkor ki kell 10. oldal
emelni, hogy a megkérdezettek 16 százaléka nem tudja, a képzés elvégzése lesz-e bármilyen hatással munkaerőpiaci pozíciójára igaz, ez leginkább a főállású tanulókra és a zömében munkanélküli inaktívakra jellemző. Azok, akik már dolgoznak, az utóbbi szempontokra nagyobb hangsúlyt fektetnek, míg azok, akik az elhelyezkedés előtt állnak, vagy jelenleg munkanélküliek, inkább a sikeresebb elhelyezkedés esélyében bíznak. 5. ábra: mit gondol, a felsőfokú szakképzés befejezése után miben változik munkaerő-piaci helyzete, lehetősége? aktivitás szerint, érdemben válaszolók, %, N=377 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 45 27 2 3 8 16 tanulók 54 25 12 19 aktívak 28 27 6 11 20 9 alkalmi munkavállalók 35 40 6 2 12 6 inaktívak 40 23 14 23 0% 20% 40% 60% 80% 100% könnyebb lesz elhelyezkedni jelenlegi pozíciója biztosabbá válik könnyebb munkahelyváltást segíti elő nem fog változni a munkaerőpiaci helyzete jelenlegi munkahelyén előrelépéshez segítheti nem tudja A megkérdezettek 23 százaléka biztosan azon a szakterületen kíván elhelyezkedni, amit jelenleg, a felsőfokú szakképzés keretében tanul. 62 százalékuk nem biztos ebben, de ezt valószínűsíti, míg körülbelül 12 százalékuk nyilatkozik úgy, hogy biztosan nem ezt a szakterületet fogja választani. Magát az elhelyezkedést illetően már egy kicsit pesszimistábbak a vélekedések: a képzés befejezését követő egy éven belül a megkérdezettek mintegy tizede számít biztos elhelyezkedésre ezen a szakterületen, 59 százalék ezt csak valószínűsíti. 28 százaléknyian vannak azok, akik szerint ez inkább nem valószínű, míg 3 százaléknyian azok, akik kizárják a sikeres elhelyezkedés lehetőségét. 11. oldal
6. ábra: Jelenlegi képzésével azonos szakterületen kíván elhelyezkedni? - %, érdemben válaszolók, N=377 61% biztosan valószínűleg 23% 12% valószínűleg nem biztosan nem 4% 7. ábra: Véleménye szerint a végzést követő egy éven belül el tud helyezkedni a képzésének megfelelő szakterületen? - %, érdemben válaszolók, N=374 58% biztosan valószínűleg 28% valószínűleg nem biztosan nem 11% 3% A felsőfokú szakképzésben résztvevők 35 százaléka tervezi úgy, hogy ha befejezi jelenlegi képzését, akkor további tanulmányokat szeretne folytatni az intézmény valamelyik alapképzésén. 27 százaléknyian szintén tervezik további stúdiumok folytatását, ám azt nem a BGF keretein belül képzelik el. Mindössze 11 százaléknyian vannak azok a megkérdezettek, akik kizárják a további tanulmányokat, ám magas arányban találjuk azokat is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben. 12. oldal
8. ábra: A felsőfokú szakképzés befejezése után szeretne további főiskolai/egyetemi képzésen részt venni? - %, érdemben válaszolók, N=376 35% 27% 11% 27% igen, a BGF alapképzéseinek valamelyikén szeretnék tanulni igen, valamelyik felsőoktatási intézményben szeretnék tovább tanulni nem akarok főiskolai/egyetemi képzésen részt venni még nem tudom Nem meglepő, hogy leginkább azok tervezik a továbbtanulást, akik a felsőfokú szakképzésben is azért vesznek részt, mert sikertelenül próbálkoztak valamelyik főiskolán, egyetemen. Körükben többségben vannak azok, akik a BGF valamelyik alapképzését nézték ki további tanulmányaik helyszínéül. 9. ábra: A felsőfokú szakképzés befejezése után szeretne további főiskolai/egyetemi képzésen részt venni? aszerint, miért jelentkezett a szakképzésre, %, N=372 ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 35 27 11 27 érettségit követően ide akart jelentkezni 24 18 18 40 nem vették fel alapképzésre 45 33 5 18 nem vették fel mesterképzésre 67 33 munkahelyi elvárások miatt 10 40 10 40 munkahelyváltás/előrelépés miatt 14 14 71 a képzéshez kapcsolódóan szeretne tovább 45 30 6 19 korábban megszerzett ismeretek fejlesztése miatt 35 35 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% igen, a BGF valamelyik alapképzésén nem szeretne tovább tanulni igen, valamelyik felsőoktatási intézményben még nem tudja 13. oldal
Azok, akik bár szeretnének továbbtanulni, de ezt nem a BGF-en tennék meg, legnagyobb arányban arra hivatkoztak, hogy az intézményben nincs olyan képzés, szak, amit kinéztek maguknak. 23 százaléknyian a felsőfokú szakképzés tapasztalatai alapján vonták le azt a következtetést, hogy inkább máshol tanulnának: ők általában vagy az oktatásszervezés hiányosságaira, az információk hiányosságára, vagy a tanárok felkészületlenségére hivatkoztak. 16 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy számukra magasan van a főiskola bejutási küszöbe, 7-7 százaléknyian pedig úgy, hogy vagy külföldön akarnak tanulni, vagy messze vannak a főiskola képzési helyei. 10. ábra: Ha nem a BGF-en szeretne főiskolai tanulmányokat folytatni, ennek mi az oka? - %, érdemben válaszolók, N=57 nincs olyan szak, amit tanulni akar A BGF-en az ügyintézés problematikussága, a tanárok felkészületlensége magas a bejutási követelmény 16% 23% 42% külföldön akar tanulni messze van drága a költségtérítéses képzés egyéb 7% 7% 2% 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 14. oldal
A képzés értékelése A megkérdezettek alapvetően kedvező véleménnyel vannak a felsőfokú szakképzési rendszerről. 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatorientáltabb, mint a főiskolai alapképzés, 17 százaléknyian pedig úgy, hogy ezzel a képesítéssel könnyebb az elhelyezkedés, mint a főiskolai oklevél birtokában. Közel tízszázaléknyian vélekedtek úgy, hogy jelenlegi tanulmányaik során naprakészebb ismereteket kapnak, mint kapnának a főiskolai alapképzés során. Mindemellett igaz, hogy a kutatásba bevont hallgatók negyede egyik kijelentéssel sem értett egyet, további 5 százaléknyian pedig inkább ellenvéleményüknek adtak hangot (az egyéb válaszok gyakorlatilag csak ilyen válaszokat tartalmaztak). 11. ábra: Az alábbi jellemzők közül melyik igaz a felsőfokú szakképzésre? - %, érdemben válaszolók, N=375 gyakorlatorientáltabb mint a főiskolai alapképzés 44% könnyebb elhelyezkedni felsőfokú szakképzés végzettséggel, mint főiskolai diplomával 17% naprakészebb ismereteket lehet szerezni mint a főiskolai alapképzésben 8% egyik sem 25% egyéb 5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A jelenlegi hallgatók a leginkább az oktatott szakismeretek naprakészségével elégedettek. Ettől az elégedettségi szinttől alig marad el az előadások naprakészségének, illetve az oktatás színvonalának általános megítélése sem. Három esetben tapasztalhatunk kritikusabb véleményeket ám összességében még ezekkel együtt is kedvező az intézmény megítélése: az oktatók segítőkészségében, az oktatók és a hallgatók viszonyában, valamint a munkaerőpiac képviselőinek oktatásban történő részvételében látnak kifogásolnivalót a hallgatók.. oldal
12. ábra: Oktatással kapcsolatos szempontok értékelése % és átlagok, N=377 oktatott szakismeretek naprakészsége előadások naprakészsége oktatás színvonala elméleti képzés színvonala gyakorlati képzés színvonala 17 24 4 16 22 22 26 210 23 44 40 51 47 37 27 28 20 18 24 7 5 2 3 3 3,98 3,94 3,89 3,78 3,75 előadások tartalma 34 42 4 3,67 oktatók segítőkészsége 5 14 29 29 19 3 3,46 általában az oktatók és a hallgatók 3 13 36 33 12 3 3,4 munkaerőpiac képviselőinek 6 16 25 25 12 3,24 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyáltalán nem elégedett inkább nem is-is inkább igen teljes mértékben elégedett nem tudja 1 2 3 4 5 átlag A képzés helyszínei, épületei kapcsán a legnagyobb elégedettség az épületek tisztaságával, a megfelelő számú ülőalkalmatossággal, a megfelelő diákterek kialakításával, illetve a bútorzattal kapcsolatban adódott. A jelenlegi hallgatók legkevésbé a WIFI színvonalával elégedettek igaz, a megkérdezettek negyede nem tudott erre a kérdésre érdemben válaszolni. 13. ábra: A képzés épületeinek értékelése % és átlagok, N=377 tisztaság 17 40 33 3 4,02 megfelelő számú ülőalkalmatosság van 5 12 19 30 30 4 3,72 megfelelő diáktér, közösségi tér 4 10 23 30 29 4 3,71 tantermek berendezése, bútorzata 3 9 26 40 18 4 3,65 hallgatóbarát 5 12 28 32 19 5 3,52 étkezési lehetőségek, büfé 6 22 31 21 6 3,48 WIFI színvonala 11 11 21 16 26 3,26 egyáltalán nem elégedett is-is teljes mértékben elégedett 0% 20% 40% 60% 80% 100% inkább nem inkább igen nem tudja 1 2 3 4 5 átlag 16. oldal
A különböző képzési helyeken tanulók csak két esetben értékelték eltérően az épületekkel kapcsolatos ismérveket: Zalaegerszegen az étkezi lehetőségeket érte nagyobb kritika, míg a WIFI színvonala Salgótarjánban és Zalaegerszegen is sok bírálatot kapott. 14. ábra: A képzés épületeinek értékelés képzési helyszínek szerint, átlagok, érdemben válaszolók, N=249-313 2,25 étkezési lehetőségek, büfé 3,46 3,59 WIFI színvonala 2,50 2,75 3,32 Zalaegerszeg Salgótarján Budapest 1 2 3 4 5 17. oldal