2014. október. Törökbálint Város Önkormányzata. ... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről

Törökbálint Város Önkormányzata... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről 2014. október Törökbálint Város Önkormányzata számára az alábbiakban összefoglaltak szerint teszem közzé a 2010-2014. közötti önkormányzati ciklusról valamint Törökbálint Város helyzetéről szóló beszámolót. Turai István polgármester Törökbálint Város 2045. Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. 0623-334680 www.torokbalint.hu

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIKLUS ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A VÁROS HELYZETÉRŐL 2011 2014 2 Szerkesztette: Turai István polgármester Törökbálint 2014. október

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 9 2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE... 12 2.1 GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA 2010-2014 KÖZÖTT... 12 2.1.1 GAZDASÁGI HELYZETÜNKET ÉRINTŐ LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK... 12 2.1.1.1 Iparűzési adó csökkenése... 12 2.1.1.2 Új finanszírozási rendszer 2013. évtől... 14 2.1.1.3 Adósságkonszolidáció... 15 2.1.1.4 Az éves költségvetés 2010-2013. években... 16 2.1.2 TARTALÉKOK... 19 2.2 2014. ÉVI GAZDÁLKODÁS... 20 2.2.1 2014. ELSŐ FÉLÉVI BEVÉTELEK... 20 2.2.2 2014. ELSŐ FÉLÉVI KIADÁSOK... 22 2.3 A VÁROS VAGYONA... 24 2.3.1 VAGYONI KATEGÓRIÁK... 24 2.3.1.1 Forgalomképtelen vagyon... 25 2.3.1.2 Korlátozottan forgalomképes vagyon... 25 2.3.1.3 Üzleti vagyon... 25 2.3.1.4 A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői... 25 2.3.2 VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK... 25 2.3.3 A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MEGVALÓSÍTÁSA... 26 2.3.3.1 Ingatlanok értékesítése... 26 2.3.3.2 Ingatlanok vásárlása... 26 2.3.4 BIRTOKVISZONY PROBLÉMÁK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ INGATLANOKON... 26 2.3.5 NEM BÉRLAKÁSNAK MINŐSÜLŐ INGATLANOK BÉRBEADÁSA... 26 2.3.6 BELTERÜLETBE VONÁSOK... 27 2.3.7 TULAJDONRENDEZÉSEK... 27 2.3.7.1 Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok... 27 2.3.7.2 A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények... 27 2.3.7.3 Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények... 28 2.3.7.4 Víziközmű tulajdonrendezés... 29 2.3.8 VAGYON-NYILVÁNTARTÁS... 30 2.3.8.1 Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése... 30 2.3.8.2 Vagyonkataszter... 30 2.3.8.3 Informatikai háttér kihasználása... 31 2.4 HELYI ADÓK... 31 2.4.1 HELYI ADÓZÁSI RENDSZERÜNK... 31 2.4.1.1 Az adózók számának alakulása 2010. és 2014. között... 32 2.4.2 A 2010-2013. ÉVEK HELYI ADÓBEVÉTELEINEK TELJESÜLÉSE... 33 2.4.2.1 Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása... 33 2.4.2.2 Jogszabályi változások 2013-ban... 35 2.4.3 A 2014. ÉV HELYI ADÓBEVÉTELEI... 36 2.4.3.1 Az összes adóbevétel időarányos teljesítése 2014. szeptember 20-ig... 36 3

2.4.3.2 Adónemek szerinti teljesítés... 37 2.4.3.3 A végrehajtási tevékenység bemutatása... 38 2.4.3.4 Méltányossági ügyek... 39 2.4.3.5 Felszámolási ügyek... 40 2.4.3.6 A fennálló követelésállomány bemutatása... 40 3 TÖRÖKBÁLINT VÁROS BERUHÁZÁSAI... 41 3.1 A FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ALAKULÁSA... 41 3.2 AZ ÚJ ISKOLA ÉS SPORTKÖZPONT BERUHÁZÁSA... 42 3.3 EGYÉB FEJLESZTÉSEK... 45 3.3.1 KÖZTERÜLETEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK... 45 3.3.2 INTÉZMÉNYEKBEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK... 46 3.4 FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK... 47 3.4.1 A SPORTKÖZPONT TOVÁBBFEJLESZTÉSE... 47 3.4.2 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS... 50 3.4.3 AZ M0-M7 CSOMÓPONT ÁTALAKÍTTATÁSA... 50 3.4.4 EGYÉB KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK... 50 4 TELEPÜLÉSRENDEZÉS... 53 4.1 A VÁROS TELEPÜLÉS-RENDEZÉSI TERVEINEK HELYZETE... 53 4.2 A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE KÉSZÜLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIVONATOS TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE... 54 4.3 A SZABÁLYOZÁSI TERVEK HELYZETE... 56 4.3.1 ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK... 56 ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK... 56 4.3.2 TÁRGYALÁS ALATT ÁLLÓ (HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT) SZABÁLYOZÁSI TERVEK... 56 4.3.3 LEZÁRATLAN (FOLYAMATBAN LÉVŐ) SZABÁLYOZÁSI TERVEK... 57 4.4 HELYI ÉRTÉKVÉDELEM... 57 4.5 TERVTANÁCS MŰKÖDÉSE... 58 4.6 TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS... 59 5 KÖZMŰELLÁTOTTSÁG... 60 5.1 VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE... 60 5.1.1 VEZETÉKES IVÓVÍZ-ELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS... 60 5.1.2 A TALAJTERHELÉSI DÍJ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA... 62 5.1.3 KÜLTERÜLETEK VÍZIKÖZMŰ ELLÁTÁSA... 62 5.1.4 CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS HELYZETE... 63 5.1.1.1 A meglévő csapadékvíz elvezető rendszeren szükséges beavatkozások ismertetése. 64 5.1.1.2 Törökbálint Város elvi vízjogi engedélyezési terve... 66 5.1.1.3 Törökbálint Város vízkárelhárítási stratégiája... 66 5.2 ELEKTROMOS ENERGIA-ELLÁTÁS... 66 5.2.1 KÖZVILÁGÍTÁS... 67 5.3 FÖLDGÁZ-ELLÁTÁS... 67 4

6 KÖZLEKEDÉS, FORGALMI REND... 69 6.1 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS... 69 6.1.1 A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS HELYZETÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT MŰKÖDÉSE... 69 6.1.1.1 A munkacsoport alapvetései... 69 6.1.1.2 Várható anyagi vonzat... 70 6.1.1.3 A hálózat átalakítása... 70 6.1.2 AZ M4 METRÓ FORGALOMBA ÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK... 70 6.1.2.1 Előkészítő tárgyalások... 70 6.1.2.2 Az új járatrendszer bemutatása... 72 6.1.2.3 Az új forgalmi renddel kapcsolatos tapasztalatok... 73 6.1.2.4 A menetrend összehangolása a helyi járatokkal... 73 6.1.2.5 Javaslatok... 74 6.1.2.5.1 Rövid távon... 74 6.1.2.5.2 Hosszú távon... 74 6.1.2.5.3 Helyi járatok tekintetében... 75 6.1.3 ÚJ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A BKK-VAL... 75 6.2 A VÁROST TERHELŐ ÁTMENŐ FORGALOM... 75 6.2.1 AZ E-ÚTDÍJ RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS ENNEK HATÁSAI... 75 6.2.2 AZ M0-M7 CSOMÓPONT BŐVÍTÉSI PROJEKT... 76 6.2.2.1 A projekt finanszírozása... 78 6.2.2.2 A projekt ütemezése... 78 6.3 FORGALOMTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS FORGALMI VÁLTOZÁSOK... 79 6.3.1 A JELENLEGI HELYZET... 79 6.3.2 A FELÜLVIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA... 80 6.4 KERÉKPÁR-KÖZLEKEDÉS HELYZETE... 81 7 KÖRNYEZETVÉDELEM... 83 7.1 A TÖRÖKBÁLINTI ERDŐK HELYZETE... 83 7.2 HULLADÉK-KEZELÉS... 83 7.2.1 JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK... 83 7.2.2 ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÓ... 85 7.2.3 DUNA-VÉRTES-KÖZE REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS... 87 7.3 ZÖLDHULLADÉK-KEZELÉS... 90 7.4 KÖZTERÜLETEK ÉS PARKOK FENNTARTÁSA... 91 7.4.1 PARKFENNTARTÁS, KASZÁLÁS... 91 7.4.2 KÖZTERÜLETI FÁK KEZELÉSE... 92 7.4.3 ELEKTROMOS VEZETÉKEK KÖRÜLI GALLYAZÁS... 93 7.5 MAGÁNTERÜLETI FAKIVÁGÁSOK... 94 7.6 GYOMMENTESÍTÉS... 94 7.6.1 GYOMOS TERÜLETEK... 94 7.6.2 PARLAGFÜVES TERÜLETEK... 95 7.7 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP... 96 7.8 KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA... 96 7.8.1 LEVEGŐ-TISZTASÁG ÉS A FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK ÁLLAPOTA... 96 7.8.2 ZAJVÉDELEM... 97 8 A VÁROS "KÖZ" FELADATAI... 100 8.1 A TELEPÜLÉSEN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK... 100 8.2 KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TÖRÖKBÁLINTON... 103 5

8.2.1 ÁLLAMI FENNTARTÁSBA KERÜLT ISKOLÁK... 103 8.2.2 ÓVODAI NEVELÉS... 105 8.2.3 KAPOSVÁRI EGYETEM TÖRÖKBÁLINTI MÓDSZERTANI KÖZPONTJA... 106 8.2.4 BEJÁRÓK VAGY TÖRÖKBÁLINTIAK?... 107 8.3 KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG... 108 8.3.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAI... 108 8.3.2 A MUNKÁCSY MIHÁLY MŰVELŐDÉSI HÁZ... 110 8.3.2.1 Infrastrukturális feltételek... 110 8.3.2.2 A Művelődési Ház szakmai tevékenysége... 112 8.3.2.3 A Közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló szerződések... 114 8.3.3 VOLF GYÖRGY KÖNYVTÁR ÉS HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY... 115 8.3.3.1 A könyvtár infrastrukturális feltételei... 115 8.3.3.2 A könyvtár szakmai tevékenysége... 115 8.3.3.3 A Helytörténeti Gyűjtemény... 116 8.4 A SEGÍTŐ KÉZ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE... 117 8.4.1 AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK... 118 8.4.1.1 Családsegítés... 118 8.4.1.2 Étkeztetés... 118 8.4.1.3 Házi segítségnyújtás... 119 8.4.1.4 Gyermekjóléti szolgáltatás... 119 8.4.1.5 Szabadidős programok szervezése... 121 8.4.1.6 Bölcsődei ellátás... 121 8.5 A HELYI EGÉSZSÉGÜGY... 122 8.6 A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG HELYZETE... 124 8.6.1 A BUDAÖRSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HELYZETE... 124 8.6.2 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY... 125 8.6.3 TÁMOGATÁSOK... 125 8.6.4 KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSULÁSA... 125 8.6.4.1 A Közterületi munka értékelése... 126 8.6.4.2 Bűnügyi helyzet... 126 8.6.4.3 Baleseti helyzet, közlekedés... 127 8.7 A VÁROSRENDÉSZETI IRODA SZEREPE A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁBAN... 127 8.7.1 ELVÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK... 127 8.7.1.1 A megfelelő személyi állomány kérdése... 128 8.7.1.2 Megfelelő tárgyi feltételek... 128 8.7.1.3 Megfelelő jogszabályi környezet... 129 8.7.1.4 Munkaszervezés, ellenőrzés, koordináció... 130 8.7.1.4.1 Területfelelősök, körzetek... 130 8.7.1.4.2 Problématérkép... 131 8.7.1.4.3 A különböző társszervekkel való együttműködés... 131 8.7.1.5 Folyamatban levő aktuális feladatok... 132 9 A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE... 133 9.1 A HIVATAL ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA... 133 9.2 A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA... 133 9.2.1 JÁRÁSOK SZERVEZÉSE... 133 9.2.2 A JÁRÁSSZERVEZÉS MÓDSZERE, ÉS TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÁLLÁSPONTJA... 134 9.2.3 A JÁRÁSSZERVEZÉS TÖRÖKBÁLINTI HATÁSA... 138 9.2.4 AZ ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA... 139 9.2.5 EGYÉB HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSOK... 140 9.3 A HIVATAL ELHELYEZÉSE, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI... 141 9.4 A HIVATAL SZERVEZETE... 142 6

9.5 A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK TEVÉKENYSÉGE... 144 9.5.1 ADÓIRODA... 144 9.5.2 HATÓSÁGI IRODA... 144 9.5.2.1 Szociális ügyek... 146 9.5.2.2 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)... 147 9.5.2.3 Rendszeres szociális segély (RSZS)... 147 9.5.2.4 Méltányossági közgyógyellátás (KGY)... 147 9.5.2.5 Adósságkezelési szolgáltatás, illetve támogatás... 147 9.5.2.6 Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás... 148 9.5.2.7 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és átmeneti segély... 148 9.5.2.8 Méltányossági ápolási díj... 148 9.5.2.9 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény... 148 9.5.2.10 Gyámhatósági feladatok... 148 9.5.2.11 Anyakönyvi igazgatás... 148 9.5.2.12 Hagyatéki ügyek... 149 9.5.2.13 Honosítás... 149 9.5.2.14 Lakcímrendezési ügyek, népesség-nyilvántartás... 150 9.5.2.15 Telephely engedélyezés... 150 9.5.2.16 Kereskedelmi ügyek... 150 9.5.2.17 Termőföldek elidegenítésével kapcsolatos hirdetmények... 151 9.5.2.18 Állattartási ügyek... 152 9.5.2.19 Birtokvédelem... 152 9.5.2.20 A 2011. évi népszámlálás végrehajtása... 153 9.5.3 JEGYZŐI IRODA... 153 9.5.4 PÉNZÜGYI IRODA... 153 9.5.5 POLGÁRMESTERI KABINET... 155 9.5.5.1 Képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítése... 155 9.5.5.2 Bursa Hungarica ösztöndíj... 155 9.5.5.3 Tanulmányi ösztöndíj... 156 9.5.6 VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRODA... 157 9.5.7 VÁROSRENDÉSZETI IRODA... 157 9.6 A HIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA... 159 9.7 KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS... 163 9.7.1 TELEPÜLÉSMARKETING KONCEPCIÓ ÉS TERV... 163 9.7.2 ÖNKORMÁNYZATI INFORMÁCIÓÁRAMLÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE... 164 9.7.3 SZERVEZETFEJLESZTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL AZ ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM (ÁROP) KERETÉBEN... 165 9.7.4 ELŐKÉSZÍTETT PÁLYÁZATOK... 166 9.7.4.1 Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel... 166 9.7.4.2 Helytörténeti gyűjtemény megújítása, korszerű elhelyezése... 167 9.7.4.3 Településfejlesztési feladatok a VEKOP keretében... 168 9.7.5 KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV... 169 9.8 INFORMATIKA... 170 9.8.1 RÉSZVÉTEL TÉRINFORMATIKAI RENDSZER KIFEJLESZTÉSÉBEN TRISTENIK VÁROSÁBAN... 171 10 KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE... 173 11 ÖNKORMÁNYZATI KAPCSOLATOK... 177 11.1 BELSŐ KAPCSOLATOK... 178 11.2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS KITÜNTETETTJEI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN... 178 7

11.3 TÖRÖKBÁLINT ÖNKORMÁNYZATÁNAK SAJÁT HALOTTAI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN... 180 11.4 HELYI TÁRSADALMI SZERVEZETEK... 180 11.4.1 CIVIL SZEREZETEK... 181 11.4.2 CIVIL KONCEPCIÓ A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEI... 183 11.5 KÜLKAPCSOLATOK... 184 11.5.1 SZAKMAI KAPCSOLAT TRSTENIK VÁROSÁVAL... 185 12 MELLÉKLET: A TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG MUNKÁJA... 186 12.1 VÁROSGONDNOKSÁG LÉTREJÖTTE... 186 12.2 MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, FELADATOK... 186 12.2.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 186 12.2.2 TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK, ELHELYEZÉS... 187 12.2.3 FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ÁTADÁS-ÁTVÉTELE... 187 12.3 KÖZTERÜLETEK... 191 12.3.1 ZÖLDTERÜLETEK, PARKOK, TEREK... 191 12.3.2 UTAK, JÁRDÁK, VÍZELVEZETÉS... 195 12.3.3 KÖZVILÁGÍTÁS... 202 12.3.4 ÉPÜLETÜZEMELTETÉS... 204 12.3.4.1 Bálint Márton általános és középiskola, Törökbálint Sportközpont... 204 12.3.4.2 Zimándy Ignác Általános Iskola... 211 12.3.4.3 Orvosi rendelők üzemeltetése... 212 12.3.4.4 Alsóerdősor utcai sportlétesítmény helyzete... 212 12.3.4.5 Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények... 215 12.3.4.6 Bérlakások, bérlemények... 217 12.3.5 EGYÉB FELADATOK, EREDMÉNYEK... 218 12.3.5.1 Informatika... 218 12.3.5.2 Temető... 220 12.3.5.3 Piac... 221 12.3.5.4 Közétkeztetés... 222 12.3.5.5 Rágcsálóírtás... 223 12.3.5.6 További feladatok... 224 12.4 TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG ÚTJAVÍTÁSI, JÁRDAJAVÍTÁSI ÉS VÍZELVEZETÉSI MUNKÁI RÉSZLETES ISMERTETÉSE... 229 12.4.1 KÁTYÚZÁS, ÚTJAVÍTÁS... 229 12.4.2 JÁRDAJAVÍTÁS, CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS... 231 8

1 ÖSSZEFOGLALÓ A 2010-2014. közötti önkormányzati ciklus Képviselő-testülete 2010. október 12-én tartotta alakuló ülését, amelynek keretében sor került az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítására, valamint az alpolgármesterek és a bizottsági tagok megválasztására, azaz megtörtént a működés alapjainak lerakása. Az elmúlt ciklusban Törökbálint Város Önkormányzatának csakúgy, mint más önkormányzatoknak a gazdasági-pénzügyi válság hatásai mellett a társadalomban bekövetkezett számos változással is szembe kellett néznie. Az önkormányzati rendszert általánosan érintő problémák és változások mellett azonban Városunkat az is sújtotta, hogy 2010. év végén egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoztak, és 2012-től a Telenor által fizetendő iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Elsősorban ennek, illetve a gazdasági recessziónak a hatására a 2010. évi 4,5 milliárd forint adóbevétel 2013 végére 2,9 milliárd forintra csökkent. Mindezek ellenére Városunk fejlődése nem állt le. Ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal által 2006. után ismételten elvégezett kutatás, amely Magyarország valamennyi településének mutatóit elemezte. Ebben a felmérésben a kutatás 30 szempontot vizsgált, ezek súlyozott átlagával alakítva ki a rangsort. A korábbi vizsgálat gazdasági, infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontjai mellett most már vizsgálták a települések társadalmi és szociális mutatóit is, mert így átfogóbb képet lehetett kapni az ország településeiről. Ebben a rangsorban Törökbálint a 7. helyen áll! Az iparűzési adóbevételünk előre látható csökkenése miatt veszélybe került az új Bálint Márton iskola és sportközpont megvalósítása is, hiszen 2010. novemberében a Képviselő-testület kénytelen volt leállítani a PPP-s konstrukcióban megkezdett építkezést, előre látván, hogy a megvalósítás után nem tudja teljesíteni a magánbefektetővel szemben fennálló kötelezettségeit. A kivitelezés csak 2013-ban indulhatott újra, amikor is a Magyar Állam átvette a megkezdett beruházás tulajdonjogát, gondoskodott a kivitelezés befejezéséről, majd a használatba vételi engedély kiadását követően átadta az új létesítményt a Város használatába. A távközlési szolgáltatók adózási szabályainak módosulása mellett számos más olyan változás is volt, amely az elmúlt négy évben a pénzügyi és vagyoni helyzetünk alakulására jelentős befolyással volt: A 2013. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A központi kormányzat részéről döntés született a helyi önkormányzatok adósságállományának átvételére. Az első ütem 2013. évben zajlott le: Törökbálint Város Önkormányzata 2013. február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban a Magyar Állam 987 290 267 forint összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat 2012. december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósság konszolidáció 2014-ben folytatódott. Az idén a hiteleink közül 320 732 ezer forint értékű hitelt tartozásátvállalási szerződéssel vett át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre 137 484 ezer forint összegű hitel és a 9

kapcsolódó járulékok (kamat) 927 ezer forint összeggel. A központi támogatás együttes összege 138 411 ezer forint volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk. A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat 2014. március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománynyal. Az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel. 2010. évet követően az önkormányzatok állami támogatási rendszere is lényegesen átalakult. Képviselő-testület 2011 decemberében megalkotta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseire figyelemmel a magánszemélyekre is kiterjedő helyi adó rendeletét, melynek lényeges elemei a következők: megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét, 2012. január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Telekadó: 2012. január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel, ez alól mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. Az adóbevételek tervezése a ciklusban megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, esetleg túlteljesíteni. Ennek elérése azonban csak úgy volt lehetséges, hogy jelentősen erősítettük a kintlevőségek behajtására vonatkozó tevékenységet. Az adóbevételek elmaradása miatt tehát a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni, ugyanakkor a fejlesztésre szánt források csökkentek. A vázolt nehézségek ellenére az Önkormányzat 2009. év végi 17 232,9 millió forint értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió forinttal (18,7%- kal) nőtt 2012 végére. A 2012. december 31-i könyvviteli mérleg szerint a vagyon érétke 20 455,1 millió forint, amely 2013-ban 20 577,4 millió forintra nőtt. A bevezetett államreform keretében az önkormányzatok feladatköre, jogköre jelentősen megváltozott 2013. január 1-jével, amikor a járási kormányhivatalok megkezdték működésüket, lezárva a megyei kormányhivatalok megalakulásával megkezdett közigazgatási átalakítást. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatok ellátására jöttek létre, azaz csak államigazgatási feladatok kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól, önkormányzati feladatok nem. Ugyanakkor közel sem minden államigazgatási feladat került át, azok, amelyeket minden településen érdemes ellátni, speciális helyi ismereteket vagy azonnali beavatkozást igényelnek, megmaradtak a települési jegyzőnél, polgármesternél, sőt, jöttek még új feladatok is. A reform bevezetése azt is jelentette, hogy Önkormányzatunk intézmény-fenntartói, hatósági feladat- és hatáskörei némileg visszaszorultak. A reform célkitűzése szerint ugyanis a polgármesteri hivatalok tevékenységének hangsúlya a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé tolódik el. E tendenciáknak megfelelve 2012-ben létrehoztuk a Városgondnokságot a településüzemeltetési feladatok egy kézben összefogott végrehajtására, és megtörtént a Polgármesteri Hivatal feladat és hatásköreinek átalakítása, ezzel egyidejűleg belső struktúrájának racionalizálása. A legnagyobb változást azonban az jelentette, hogy azonban az jelentette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény) 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése (74. (1) bekezdés) alapján az iskolák állami fenntartásba kerültek, azonban a háromezer fős lélekszámot meghaladó települések önkormányzatai így Törökbálint Város Önkormányzata is köteles gondoskodni az állami fenntartásba kerülő iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ennek keretében saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellá- 10

tásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A törökbálinti iskolák esetében az Önkormányzat e feladatának a Városgondnokság útján tesz eleget. A ciklus legjelentősebb beruházása a Bálint Márton iskola új intézményének (tagiskolájának) felépítése volt a vele közös épületben levő sportlétesítménnyel együtt. A 2010-ben megkezdett, majd az iparűzési adóbevétel törvény általi drasztikus csökkentése miatt leállított beruházást 2013-ban a Magyar Állam fejezte be. Az építmény teljes beruházási értéke mintegy nettó 5 milliárd forintot tett ki. A létesítmény határidőben elkészült, 14 871m 2 -nyi hasznos alapterület jött létre, a használatbavételi engedélyt a 2013. évi országos tanévnyitó előtt megkaptuk. A tagiskola eredeti építési engedélye II. ütemet is tartalmaz, mely labdarúgó pályát és atlétikai pályát is magába foglal lelátóval, egyéb kiszolgáló helyiségekkel. Ezek megvalósítására további források rendelkezésre állása esetén nyílhat lehetőség. A folyamatban lévő beruházások közül jelentőségük alapján a következőket emeljük ki: Az M0 autópálya kibővítése keretében a Hosszúréti-patak törökbálinti mellékágán a Károlyi Mihály utca mögött száraz záportározó készül a NIF Zrt. költségén. A kivitelezési munkákat várhatóan 2014 őszén kezdik meg, amint a vízjogi létesítési engedély kiadása és a kivitelező közbeszerzési eljárásban történő kiválasztása megtörténik. A NIF Zrt. saját beruházásban az Érdi úton két körforgalmat épít meg, lehetővé téve az autópályákra már itt a le- és felhajtást. A kivitelezést követően jelentősen csökken jelenleg Városunkat terhelő, Érd irányából Budapest felé tartó átmenő forgalom és ezzel a környezetterhelés is. Bartók Béla utca Baross Gábor utca csomópontjának rendezése. Körforgalom a Szent István utca Baross Gábor utca Kazinczy Ferenc utca csomópontban. Napjainkban a területfejlesztés rendszere az államreform részeként átalakulóban van. Egyre inkább látható, hogy az eredményes és harmonikus településfejlesztés csak hosszú- és középtávú tervezés, valamint operatív programok kidolgozásával érhető el. Ezek a koncepciók és tervek egy, a lakosság többsége által elfogadott jövőkép kialakításához és a megvalósításhoz szükséges erőforrások például Uniós támogatások megszerzéséhez nélkülözhetetlenek. A lakosság többsége által elfogadott jövőkép csak széleskörű egyeztetéssel és konszenzuskereséssel alakítható ki, ehhez erősíteni kell az Önkormányzat civil kapcsolatait, a helyi társadalommal folytatott párbeszédet és kommunikációt. Ez a most következő ciklus egyik igen fontos feladata lesz. 11

2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE 2.1 GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA 2010-2014 KÖZÖTT 2.1.1 Gazdasági helyzetünket érintő lényeges változások Törökbálint Város Önkormányzatának pénzügyi és vagyoni helyzetét az elmúlt négy évben számos jogszabályi és egyéb változás jelentősen érintette. Az Önkormányzat fizetőképessége a változások okozta gazdálkodási nehézségek mellett is folyamatosan stabil volt, a működést, a feladatok ellátását zavartalanul biztosítani tudta. Ugyanakkor viszszaesés mutatnak a Város beruházásai. 2.1.1.1 Iparűzési adó csökkenése 2010. év végén a Város vezetésének azzal kellett szembesülnie, hogy egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoznak. Ez Törökbálintra nézve azért járt súlyos következménnyel, mert a Telenor által fizetett iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Szakmailag jól alátámasztott lobbi tevékenységbe fogtunk, s így sikerült elérnünk, hogy a törvény csak 2012. januártól lépjen életbe, ezáltal Törökbálintnak maradt egy éve arra, hogy a Telenortól az eredetileg tervezett adót szedje be, közben pedig tovább küzdjön a településre nézve előnytelen szabály megváltoztatása érdekében. Ezt a lehetőséget igyekeztünk is kihasználni: 2012-ben lépéseket tettünk a helyi adókról szóló törvény olyan értelmű módosítása iránt, amelynek eredményeként a Telenor adójának jelentős része továbbra is Törökbálint bevétele maradhatna. Kezdeményezésünket támogatta az Országgyűlési Képviselőnk is, aki benyújtotta a javaslatot a Parlament elé. Az Országgyűlés önkormányzati, valamint költségvetési bizottsága egy ellenszavazattal, döntő többséggel elfogadta a javaslatot, azonban a plenáris ülésén ennek ellenére sem kapott kellő arányú támogatást. Újabb fordulat következett be 2013. évben, mivel a helyi adókról szóló törvény akkori módosítása ismételten érintette a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályokat. Ennek a változásnak a lényege az, hogy a korábbiaktól eltérően a távközlési szolgáltatók a helyi iparűzési adó egy hányadát (a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 20%-át) a székhelyük szerinti települési önkormányzatnak fizetik meg. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adóelőleget év közben a gazdasági társaságok így a Telenor is az előző évi adóbevallás adatai alapján fizetik, a törvényi változásból eredő többletbevétel amellyel egyébként a 2014. évi költségvetés adóbevételeinek tervezésekor számoltunk első ízben a 2014. decemberben esedékes iparűzési adó feltöltési kötelezettségnél realizálódhat. Arról, hogy ennek nagyságrendje hogyan alakul, csupán becsléseink lehetnek, mivel nagymértékben függ a távközlési szolgáltatók üzletpolitikájától. A helyi adókról szóló törvény 2010-es változása után 2011. év állt tehát az Önkormányzat rendelkezésére ahhoz, hogy a nagymértékű, a Város költségvetésének közel egyharmadát érintő bevételkiesésre felkészüljön. Ez olyan konszolidációs intézkedéseket igényelt, amely egyaránt érintette a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. 2010. év végén, a Képviselő-testület a Telenor adójának elvesztésétől motiválva decemberben úgy határozott, hogy a helyi adóztatást kiterjeszti a magánszemélyekre is. Amikor azonban kiderült, hogy a Telenor adó 2011-ben még a Városnál marad, a képviselők heves vita után elállt ettől a szabályozástól. A jogalkotási folyamatban a kormányzati oldalon közben már elkezdődött az új önkormányzati törvény előkészítése, ahhoz kapcsolódóan az önkormányzatok finanszírozási 12

rendszerének átrendezésére vonatkozó javaslat kimunkálása és a közigazgatási rendszer átalakításának előkészítése. A nyilvánosságra kerülő információkból pedig egyre határozottabban az rajzolódott ki számunkra, hogy a Kormányzat a finanszírozási rendszer jelentős átalakítására készül, s az új rendszerben az önkormányzatok helyi adókból származó bevétele számítási alapja lesz a finanszírozásnak. Mindezek alapján a Képviselő-testület több ízben foglalkozott az adóztatás kérdéseivel, s ez a téma volt az egyik fő napirendje a 2011. szeptemberben tartott informális képviselő-testületi ülésnek is. Hosszas vita után alkottuk meg 2011. decemberben a helyi adókról szóló új rendeletet, melynek magánszemélyeket érintő főbb változásairól a helyi adókkal kapcsolatos részben részletesen is szólunk. A fenti diagramon jól látható, hogy a helyi adókból származó bevétel összességében is és azon belül a helyi iparűzési adó bevétel is egyaránt jelentősen visszaesett 2011. évről 2012. évre. A helyi iparűzési adó bevétel összes helyi adóbevételen belüli aránya ugyancsak jelentős mértékben 85 %-ról 60 %-ra csökkent. A helyi iparűzési adóbevétel adóbevételeken belüli arányának 2011-2012. időszaki csökkenése elsősorban a Telenor adón felül is jelentős iparűzési adóbevétel kieséssel magyarázható, amely önmagában is növelte az egyéb helyi adóbevételek súlyát. Az iparűzési adóbevételek összes adóbevételhez számított aránya 2013. évben tovább csökkent, amelyben már az is szerepet játszott, hogy az egyéb helyi adóbevételek (építményadó, telekadó) bevételei növekedtek a nagyságrendjében nem jelentősen ugyan, de csökkenő iparűzési adóbevétel mellett. A helyi adóbevételek előzőekben ismertetett drasztikus csökkenése természetesen nemcsak a helyi adópolitika és szabályozás újragondolását tette szükségessé, hanem a költségvetés kiadási oldalával, az ellátandó feladatokkal, azok mértékével kapcsolatban is intézkedéseket kívánt. A megtakarítási intézkedések nagy része a 2011. gazdálkodási évhez kapcsolódott. 13

2.1.1.2 Új finanszírozási rendszer 2013. évtől A települési önkormányzatok finanszírozási rendszere 2013. évtől alapjaiban változott meg. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatása a ciklus első felében hatályos szabályok szerint még a normatív finanszírozásra épült. A normatív költségvetési hozzájárulás jogcímeit, feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. A normatív hozzájárulás az önkormányzat törvényben előírt kötelező feladatainak megvalósításához biztosít forrást. A támogatások azonban jellemzően a tevékenység ellátásának kiadásait csak részben fedezik, így azokat egyéb bevételekből ki kell egészíteni. A normatív hozzájárulás alanyi jogon illeti meg az önkormányzatot, az igényelt jogcímek szerinti felhasználását nem, csupán az igénybevétel jogosságát (a feladat meglétét, tényleges ellátását) kell igazolni a helyi önkormányzatnak. A normatív hozzájárulások rendszerét további központi költségvetésből származó támogatások egészítik ki, amelyeknek egy része (a normatív, kötött felhasználású állami támogatások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások) az igényelt célra használható fel. A cél szerinti felhasználást utóbbi körben megfelelően igazolni kell. A 2013. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozás rendszer a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatait helyezi előtérbe. E feladatok működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés feladatalapú támogatással biztosítja. A támogatás mértéke a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz külön jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szinthez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírt kötelező feladatok minden önkormányzat által egységesen teljesítendő, minimális szintjét a feladatokra vonatkozó központi jogszabályok határozzák meg. Az új finanszírozási rendszer lényeges eleme, hogy a helyi önkormányzat elvárható saját bevételét, valamint a helyi önkormányzat tényleges saját bevételét kell figyelembe venni. A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét a költségvetési törvényben határozza meg a központi kormányzat. Míg a normatív hozzájárulások rendszerében csupán az igénybevétel jogosságát kellett a helyi önkormányzatnak igazolnia, addig a feladatfinanszírozási rendszerben a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét jogszabályban meghatározott kamatokkal terhelve a központi költségvetés részére visszafizetni, ha a támogatást nem a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordította. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Ha a helyi önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatot az állam nem kezeli prioritásként, a feladatot az önkormányzatnak teljes egészében saját forrásaival kell megoldania (jelenleg ilyen például az iskolák működtetése). A helyi önkormányzat törvényben előírt kötelező, valamint önként vállalt feladatai ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének 2013. évtől elkülönítetten kell tartalmaznia, ugyanis a feladatfinanszírozási rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a két feladatkör költségvetése világosan elkülönüljön. Az új finanszírozási rendszer Városunk költségvetési gazdálkodását több tekintetben is érintette. A 2013. évi költségvetésben első alkalommal kellett megjeleníteni a kiadások 14

és bevételek előirányzatait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok bontásban. E strukturális változás mellett a pénzügyi tárgyú döntéseknél különösen hangsúlyos kérdéssé vált, hogy azok az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladataihoz kapcsolódnak-e. A költségvetést is érintő kérdések megítélése az előkészítésért felelős Hivatal, illetve a Képviselő-testület részéről is szemléletváltást tett szükségessé. 2.1.1.3 Adósságkonszolidáció A Kormány a közigazgatás átalakításának keretében a helyi igazgatás és önkormányzás mint az egyik legfontosabb alappillér hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzatokra vonatkozóan újraszabályozta mind a sarkalatos, mind az önkormányzatok mindennapi működését rendező törvényeket és a feladatok végrehajtását biztosító előírásokat. Ennek alapján, a helyi önkormányzás feladatainak újrastrukturálása mellett az önkormányzati gazdálkodás feltételei és módja is megváltozott. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzatok hosszú távon is meg tudjanak felelni a számukra meghatározott szigorúbb gazdálkodási szabályoknak és az új feltételek mellett is biztosítható legyen a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása, a pénzügyi-gazdasági rendszerük alapjainak megszilárdítása is szükséges volt: rendezni kellett a működésüket és a fejlesztéseiket segítő, de korábban az állam által nem fedezett kiadásokkal kapcsolatosan keletkezett önkormányzati adósságállomány sorsát. A központi kormányzat a helyi önkormányzatok adósságállományát két ütemben vette át, az első ütem 2013. évben zajlott le. A Képviselő-testület 2013. február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban az Állam 987 290 267 Ft összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat 2012. december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósságkonszolidáció első üteme 2013. június 28-án zárult le, amely nappal a jelzett adósságállomány tényleges átvétele megtörtént. Ennek eredményeként 2013. év második felében Törökbálint Város Önkormányzat költségvetését már kizárólag forint hitelek terhelték, a Magyar Állam ugyanis valamennyi korábbi EUR hitelt átvette. Az átvétel a tőketörlesztés és a kapcsolódó kamatkiadások csökkenése miatt 2013. évben közel 67 millió Ft megtakarítást eredményezett. 2014-ben az adósságkonszolidáció folytatódott, ekkor az első ütem eredményeként megmaradt két forint hitelünk állami átvételére került sor. Az átvállalás a 35123. és 35035. sorszámú forint hiteleinket érintette. A 2014. évi adósságkonszolidáció az előző évhez hasonlóan kétféle technikával történt: a 200 millió Ft-ot meghaladó értékű adósságelemként nyilvántartott 35123. sorszámú hitelt, amelynek értéke az átvétel időpontjában 320 732 E Ft volt, tartozásátvállalási szerződéssel vette át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre a 35035. sorszámú hitel átvétel időpontjában fennálló teljes adóssága 137 484 E Ft összeggel és a kapcsolódó járulékok (kamat) 927 E Ft összeggel. A központi támogatás együttes összege 138 411 E Ft volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk. A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat 2014. március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománnyal. 15

Törökbálint Város Önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségeinek alakulása 2014. január 1.- 2014. december 31. között Megnevezés EUR hitelek Forint hitelek Összesen Nyitó állomány 0 469 673 469 673 Tőketörlesztés saját költségvetés terhére 0 11 457 11 457 Adósságkonszolidáció 0 458 216 458 216 Záró állomány 0 0 0 2.1.1.4 Az éves költségvetés 2010-2013. években Törökbálint Város Önkormányzat 2010-2013. évek közötti gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez segítségül szolgált az ún. CLF módszer, amelyet a 2013. évben Önkormányzatunknál tartott számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok vizsgálata során. A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön, illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a gazdálkodás biztonsága, amely a Működési jövedelem és a Nettó működési jövedelem alakulásával jellemezhető. A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és bevételek egyenlegét) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, tehát a bevételek aránya a kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre. A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással és túlzott vagyonfeléléssel járhat. 2.1.2.1 A folyó költségvetés alakulása 2010-2013. években A folyó költségvetés azokat a bevételeket és kiadásokat foglalja magában, amelyek a folyamatos működéshez kapcsolódnak, az önkormányzati vagyon értékének alakulásával nincsenek összefüggésben (utóbbi tétel a felhalmozási költségvetésben szerepel). Nem tartalmazza a finanszírozási műveleteket (hitelfelvétel, hiteltörlesztés, értékpapír kibocsátás, illetve értékpapír beváltása, értékesítése). A folyó költségvetésen belül a folyó bevételek nem tartalmazzák az előző év(ek)ben képződött maradvány felhasználását, annak érdekében, hogy a külső forrásbevonás mellett megjeleníthető legyen a tárgyévi belső finanszírozási igény is. 16

A folyó költségvetés alakulása 2010-2013. között A diagramban szereplő adatok a 2010-2013. éves zárszámadáson alapulnak. A fenti diagram alapján látható, hogy míg 2010-2011-ben az Önkormányzat működése kiegyensúlyozott volt és lehetőséget biztosított fejlesztések finanszírozására, illetve maradvány képzésére, addig 2012. évben a folyó kiadások meghaladták a folyó bevételeket. A 2012. évi tényleges működési hiány (a folyó bevételek és kiadások különbsége) 405,7 millió Ft volt. A működési költségvetést lényegesen befolyásolta a 2012. év utolsó negyedévében kifizetett 500,0 millió Ft összegű kártalanítás (16 tantermes iskola). A 2013. évi költségvetés teljesítési adatai valamivel kedvezőbb képet mutatnak, mivel a működési költségvetés tényleges egyenlege 618,6 millió Ft többletet mutat, azonban ez a működési többlet diagram alapján is jól látható módon jóval elmarad a 2010-2011. évek adataitól. A 2012. és 2013. költségvetési évek adatai egyértelműen azt jelzik, hogy a működési költségvetés egyenlegét tartós egyensúlyi pozícióba kell hozni. Ez részben a lehetőségekhez mérten a működési bevételek növelésével, részben a működési kiadások viszszafogásával lehetséges. A folyó költségvetés (működési jövedelem) pozitív egyenlege biztosíthat belső forrást a tárgyévi fejlesztésekhez, illetve felhalmozási célú tartalékképzéshez. 2.1.2.2. A felhalmozási költségvetés alakulása 2010-2013. években A felhalmozási költségvetés az önkormányzati vagyon értékének alakulását közvetlenül befolyásolja. A CLF módszer szerinti számítás a finanszírozási műveleteket ebben az esetben is figyelmen kívül hagyja, és hasonlóan jár el a felhalmozási célra igénybevett maradványhoz kapcsolódó bevétellel is. 17

A felhalmozási költségvetés alakulása 2010-2013. között A diagramban szereplő adatok a 2010-2013. éves zárszámadáson alapulnak. A 2010-2013. évi tényadatok alapján jól körvonalazódik, hogy az Önkormányzat milyen jelentős mértékű visszafogást valósított meg a fejlesztési feladatok területén. 2011. évtől kezdődően a beruházásokra, felújításokra fordított kiadás erőteljesen lecsökkent, amely a fentebb már említett helyi adókkal kapcsolatos törvényi változás és az emiatt szükségessé vált takarékossági intézkedések egyik jól látható eredménye. 2013. évben a felhalmozási bevételek meghaladták ugyan a ténylegesen teljesült felhalmozási kiadásokat, de ebben közrejátszott, hogy egyes fejlesztési feladatok nem kezdődtek meg, vagy áthúzódtak 2014. évre. A fejlesztési, felújítási feladatok erőteljes csökkenése ellenére az elmúlt években a teljesség igénye nélkül az alábbi beruházásokat sikerült megvalósítani: Bálint Márton Általános Iskola számára 4 tanterem kialakítása a volt CBA üzlet épületében a Köztársaság téren (2011), Templom utcai támfal készítése (2011), Volt vastalanító épület átalakítása a Segítő Kéz Szolgálat részére (2011), Pelsőczy Ferenc utcában térburkolat kialakítása (2011), Szent István utcai gyalogosátkelő (2011). Mária Segíts Kápolna felújítására átadott támogatások (2012-2013), Kegyeleti park és Walla kripta helyreállítása (2012) Bóbita Óvoda Bajcsy-Zsilinszky u. 48. alatti telephelyének felújítása (2012-2013), A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Óvoda utcai új létesítményének használatba vétele, a működés megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzése (2013), Napfény utcai közvilágítási hálózat kiépítése (2013) Csupaszív Kétnyelvű Óvoda játszóudvarának felújítása (2013) Az Óvoda utca felújítása a használatba vett iskolaépület és sportközpont működéséhez kapcsolódó járulékos fejlesztésként (2013) Kazinczy Ferenc utcában, a páros oldalon a Kerekdomb és a Blaha Lujza utcák közötti járda építése és csapadékvíz elvezetés (2013), Kazinczy Ferenc utca-blaha Lujza utca sarkán gyalogátkelő építés és ahhoz tartozó közvilágítás kiépítése (2013). 18

2.1.2.3. A nettó működési jövedelem alakulása a 2010-2013. időszakban A nettó működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegének a tőketörlesztésekkel (hiteltörlesztés, korábban kibocsátott értékpapírok beváltása) csökkentett összegét mutatja. Számítása, vizsgálata azért különösen fontos, mert a nettó működési jövedelem mutatja meg, mennyire képes az Önkormányzat a fejlesztési, felújítási kiadásokat a tárgyévi gazdálkodásból finanszírozni. Amennyiben a nettó működési jövedelem pozitív előjelű, az Önkormányzat képes tárgyévi folyó bevételeiből a a működés és az adósságszolgálat mellett fejlesztésekre is fordítani, illetve tartalékolni. A negatív nettó működési jövedelem jelentős pénzügyi kockázatot jelent, mivel az a korábbi tartalékok (maradvány) felélését, ilyen tartalékok hiányában pedig az Önkormányzat eladósodását vonja maga után. A nettó működési jövedelem alakulása 2010-2013. között A diagramban 2010-2013 évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A nettó működési jövedelem 2010-2011. években kedvező képet mutatott, évente átlagosan 1,3 milliárd Ft-ot lehetett fejlesztési célokra, illetve maradványképzésre fordítani. Ezt a többletet 2010. évben a felhalmozási kiadások felemésztették (2010. évben 1,3 milliárd Ft egyenleget mutatott). A fejlesztés 2011. évtől történő nagymértékű visszaszorítása tette lehetővé azt a maradványképzést, amelynek köszönhetően a 2012. évi nettó működési jövedelem negatív tartományba esése finanszírozási problémákat még nem okozott. Ezzel azonban elindult a 2011. évi gazdálkodás során képzett tartalék felélése, amely középtávon (4-5 év) finanszírozási gondokat eredményezhet, ha a működési költségvetés egyensúlyát nem teremtjük meg. A 2013. évi teljesítés adatok alapján a mutató javult. Ebben azonban több olyan tényező is közrejátszott, amelynek hiányában a mutató kedvezőtlenebb értéket mutatna (például a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos tervezett kiadásokból megközelítőleg 100,0 millió Ft nem teljesült, mivel a szolgáltató 2013. tavasztól nem számlázott, fejlesztési feladatok húzódtak át következő évre). 2.1.2 Tartalékok Ahogy arra fentebb utaltunk, a 2011. év volt az utolsó olyan év, amelyben még a helyi iparűzési adó törvénymódosítása miatti bevételkiesés nem éreztette a hatását. A fejlesztési kiadások ugyanezen évben történt erőteljes visszafogásával az Önkormányzat jelentős költségvetési tartalékot képzett. A 2011. évi költségvetést 1735,4 millió Ft maradvánnyal zárta, amely beépült a 2012. évi gazdálkodás finanszírozásába. 19

A maradványtartási céllal elkülönített tartalék tervezett és tényleges értékének alakulása (2011-2013 időszakban) A diagram 2011-2013 évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A diagramon jól látható, hogy mindhárom évben a költségvetésben maradványtartási céllal tervezett módosított előirányzat (utolsó módosítás szerinti értéke) jelentősen elmaradt a ténylegesen képződött maradvány értékétől. Ezt több tényező a költségvetésben tervezett feladatok egy részének elmaradása, költségvetési bevételek tervezett előirányzatán felül keletkezett bevételek, egy költségvetési kiadási előirányzatokon a takarékos gazdálkodásból adód megtakarítás együttes hatása eredményezte. A 2012. évi költségvetésbe előző évről áthozott 1735,4 millió Ft maradvány nagyobb részét, 1 106,1 millió Ft-ot (63,7%-át) sikerült megőrizni és továbbvinni a 2013. költségvetési év finanszírozására. A 2013. évben részben feladatok elmaradása, részben pedig a takarékos gazdálkodás eredményeként a maradvány év végi ténylegesen értékét 1411,8 millió Ft-ra növelte az Önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy a belső finanszírozási forrást a 2011. év végi maradvány 81,3%-ára tudta a Város növelni. 2.2 2014. ÉVI GAZDÁLKODÁS 2.2.1 2014. első félévi bevételek Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont bevételeinek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 20

Törökbálint Város Önkormányzat bevételeinek alakulása 2014. első félévében A számviteli nyilvántartás adatai (ezer Ft-ban) szerint 2014. első félévében a működési költségvetési bevételek 47,2%-a teljesült. A működési célú támogatásokat (az önkormányzati kötelező feladatokhoz nyújtott központi költségvetési hozzájárulásokat) időarányosan megkaptuk. A közhatalmi bevételek (helyi adók, egyéb közhatalmi bevételek) teljesítési szintje valamelyest elmaradt az időarányos szinttől. Ehelyütt utalunk arra, hogy a költségvetés soron következő módosításakor a teljesítés adatokra tekintettel a helyi adókból származó bevételek előirányzatainak felülvizsgálatát tervezzük. Egyes helyi adók bevételei a tervezettnél kedvezőbben alakultak: az építményadó és telekadó jogcímén eredeti előirányzatként tervezett 580 millió Ft közel 86%-a, 497 millió Ft folyt be az első félévben. Ezeknél a helyi adóbevételeknél reálisan számolhatunk többletbevétellel. Ugyanakkor a helyi iparűzési adó tervezett 1700 millió Ft bevételi előirányzata a korábbi évekhez képest jóval alacsonyabb szinten (28%) teljesült az első félévben. A távközlési szolgáltatók iparűzési adófizetési kötelezettségét érintő törvénymódosítás miatt a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakulnak számításaink szerint a 2014. decemberi adóbevételek, de ezt figyelembe véve is indokolt az eredeti előirányzat felülvizsgálata. Az időarányoshoz képest valamivel kedvezőbben (56%-os mértékben) alakult a működési bevételek realizálása. A közel 188 millió Ft működési bevétel az alábbi jogcímekhez kapcsolódik: szolgáltatások bevételei, tulajdonosi bevételek (önkormányzati vagyon bérbeadása), ellátási díjak (döntően a köznevelési és szociális intézmények térítési díjbevételei), 21

kiszámlázott általános forgalmi adó, kamat, egyéb működési bevétel. A felhalmozási bevételeken belül a felhalmozási célú támogatások módosított előirányzata és az azzal megegyező értékű teljesítés is az adósságkonszolidáció folyamatához kapcsolódik. A Magyar Állam által átvállalt fejlesztési célú hitelek egy része központi támogatásból finanszírozott előtörlesztéssel valósult meg, amelyet a költségvetésen is át kellett vezetnünk. Az ingatlan értékesítésre tervezett 100 millió Ft-nak csak töredéke teljesült az első félévben. A befolyt bevétel (2,343 millió Ft) teljes egésze önkormányzati lakás értékesítéshez kapcsolódik. A felhalmozási célú átvett pénzeszközök 8,0 millió Ft bevételéből 2,3 millió Ft a korábbi közműfejlesztésekhez kapcsolódó lakossági hozzájárulásokhoz (Annahegy, Felsővölgyi út, Szőlő utca), 5,7 millió Ft pedig korábban lakáscélú és egyéb kölcsönök visszatérüléséhez kapcsolódik. A finanszírozási bevételek előirányzatot jelentősen meghaladó teljesítését a 2014. évtől hatályba lépett új államháztartási számviteli szabályok magyarázzák. A rövidebb (éven belüli) időtartamra lekötött betétek megszüntetését finanszírozási bevételként kell a hatályos szabályok szerint a könyvelésben elszámolni. Tekintettel arra, hogy szabad pénzeszközeinket az elmúlt időszakban általában 2-6 hetes időszakokra lekötöttük, a lejáratot követően e pénzeszközöket finanszírozási bevételként kellett nyilvántartásba vennünk. 2.2.2 2014. első félévi kiadások Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja be. 22

Törökbálint Város Önkormányzat kiadásainak alakulása 2014. első félévében A működési költségvetési kiadások (ezer Ft-ban) a folyamatos működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához, fenntartásához kapcsolódnak. A működési költségvetési kiadások teljesítési szintje az időarányostól elmarad (37,7%). Az alacsony teljesítési szintet részben az okozza, hogy az egyéb működési célú kiadások előirányzatának része az általános tartalék (42,5 millió Ft), a maradványtartási céllal elkülönített tartalék (272,8 millió Ft), valamint az egyéb célokra elkülönített tartalékok (166,0 millió Ft). A tartalék előirányzatokhoz sohasem kapcsolódik közvetlenül pénzügyi teljesítés, mivel azok felhasználása tartalmilag más kiadási előirányzatok tartalék előirányzat terhére növelését és nem pedig a pénzügyi teljesítést jelenti. A működési költségvetési kiadások kiemelt jogcímein az egyéb működési célú kiadásoktól eltekintve, amely, mint említettük, a tartalékok előirányzatai miatt mutat alacsony teljesítési szintet az időarányoshoz közelítő teljesítési szint mellett teljesültek. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (Polgármesteri Hivatal, Városgondnokság, köznevelési, kulturális és szociális intézmények) működési kiadási előirányzataikat időarányosan, vagy az alatt teljesítették. Az egyéb működési célú kiadások 39,4 millió Ft kiadása az alábbi főbb tételeket foglalja magában: orvosi rendelők működtetéséhez nyújtott támogatás (2,9 millió Ft), helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása (0,8 millió Ft), rendőrség támogatása (0,3 millió Ft), helyi közösségi közlekedés támogatása (13,0 millió Ft), civil szervezetek, egyházak támogatása (8,0 millió Ft), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat (10,1 millió Ft), Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület támogatása (3,1 millió Ft), egyéb támogatások (1,2 millió Ft). 23

A 2014. évi költségvetésben az alábbi főbb beruházási feladatok szerepelnek jelenleg: M0/M7 fel- és lehajtó tervezése és ezzel kapcsolatos régészeti feltárás (9,2 millió Ft), Józsefhegy utcai hegyoldal megtámasztása (30,5 millió Ft), Szabadság tér alatti csapadékvíz átvezetés (30,0 millió Ft), Önkormányzat számítógépes rendszerének korszerűsítése (8,1 millió Ft), Helyi értékvédelemmel kapcsolatos feladatok (3,6 millió Ft), TSZT/HÉSZ fejlesztési kiadásai (17,4 millió Ft), Pelsőczy Ferenc utca csapadékvíz elvezetése (6,8 millió Ft), Csapadékvíz elvezetési munkák az Alsóerdősor utcában (8,3 millió Ft), Munkácsy M. utca középső szakaszának rendezése I-II. ütem (32,7 millió Ft), Kazinczy F. utcában zárt csapadékcsatorna kiépítése (6,0 millió Ft), egyéb önkormányzati beruházások (28,2 millió Ft), egyéb intézményi beruházások (63,1 millió Ft). A felhalmozási költségvetési kiadásokon belül a beruházások 2014. első félévi nagyon alacsony teljesítési szintje jelzi, hogy a tervezett beruházások ebben az időszakban az előkészítés, illetve szerződéskötés szakaszában voltak. A 2014. évi költségvetésben az alábbi főbb felújítási feladatok szerepelnek: ÉTV közmű felújítás (59,0 millió Ft), Városi belterületi csapadékvíz elvezetés koncepció terve (1,2 millió Ft), Önkormányzat számítógépes rendszerének felújítása (3,0 millió Ft), Helytörténeti Gyűjtemény kialakítása (14,0 millió Ft) Zimándy Ignác Általános Iskolában tantermek felújítása (2,0 millió Ft) Tetőfelújítás a Nyitnikék Óvodában (2,5 millió Ft). A felújítási kiadások időarányosnál valamivel magasabb szinten teljesültek. A felújítások döntő hányada a vízi közművek felújításához kapcsolódik (43,5 millió Ft). A finanszírozási kiadásokból 148,9 millió Ft a fejlesztési célú hitelek Önkormányzatot terhelő törlesztéséhez (2014. február 28-ig), valamint az adósságkonszolidáció során előtörlesztéssel átvállalt hitelhez kapcsolódik. A finanszírozási kiadások további, nagyobbik része az új számviteli előírásoknak megfelelően a 2014. első félévében megvalósult, szabad pénzeszközök rövid lejáratra történő lekötésének kiadásként történő elszámolása. 2.3 A VÁROS VAGYONA Az Önkormányzat 2009. év végi 17 232,9 millió Ft értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió Ft-tal (18,7%-kal) nőtt a 2012. december 31-i könyvviteli mérleg szerinti 20 455,1 millió Ft értékre. A vagyon 2013-ban tovább nőtt. 2.3.1 Vagyoni kategóriák Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, ide tartozik: kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (forgalomképtelen), 24

törvény vagy önkormányzati rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon (forgalomképtelen), valamint a törvény vagy önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemek. 2.3.1.1 Forgalomképtelen vagyon A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, (meghatározott kivételekkel) nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. 2.3.1.2 Korlátozottan forgalomképes vagyon A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az önkormányzati tulajdonban álló közművek; az önkormányzat tulajdonában álló, a Képviselő-testület és szervei, továbbá az általa fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész; az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. Ezek a vagyonelemek megterhelhetők, elidegeníthetők, de csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. 2.3.1.3 Üzleti vagyon Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek forgalomképesek, korlátozás nélkül elidegeníthetők, hasznosíthatók. 2.3.1.4 A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői Az önkormányzat a vagyongazdálkodás során elsődlegesen polgári jogi jogügyletek szereplője. A polgári jogi jogalanyiságból fakadó mozgásteret kivételesen - például a forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes vagyon elemek esetén - korlátozzák más szabályok. A közhatalmi szerepkör a vagyongazdálkodási ügyekben ritkán jelenik meg. Ezért a vagyongazdálkodás eredményessége sok esetben függ a szerződéses partner konstruktivitásától és együttműködési aktivitásától. E tevékenység eredményessége nem ítélhető meg pusztán a befolyó bevétel alapján. Legalább olyan hangsúlyos cél az önkormányzati vagyonelemek rendezett jogállása, nyilvántartott értéke és műszaki állapotának megőrzése is. 2.3.2 Vagyongazdálkodási irányelveket meghatározó tényezők Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt(a továbbiakban Vagyontörvény). A jogszabály 2011. december 31-jei hatályba lépése szükségessé tette Törökbálint Város Önkormányzatának többször módosított, az önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004. (IV.16.) Ör sz. önkormányzati rendelete felülvizsgálatát. A jogszabályi változások, az önkormányzati szervezeti struktúrában bekövetkezett változások, az ingatlan vagyonelemek nyilvántartásának tisztázása érdekében, valamint az ügyintézési gyakorlat során felvetődött szempontok alapján a régi rendelet módosítása helyett a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte azt és a 2012. december 17-i ülésén új rendeletet fogadott el 25

(Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) Ör számú önkormányzati rendelet (továbbiakban Vagyonrendelet). A Képviselő-testület 2012. november 29-i ülésén tárgyalta a vagyongazdálkodás helyzetéről, problémáiról szóló beszámolót, 331/2012 (XI.29.) ÖK. sz. határozatával elfogadta azt, egyúttal rendelkezett a problémák orvoslását célzó intézkedések megtételéről. Ennek következménye lett többek között, hogy a Polgármesteri Hivatal 1 plusz álláshelyet kapott a vagyongazdálkodási feladatok ellátására szolgáló személyi kapacitás erősítésére. 2.3.3 A vagyongazdálkodási terv és megvalósítása A vagyontörvény 9. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a törvény 7. (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A Képviselő-testület 194/2013 (VI.27.) ÖK sz. határozatával elfogadta Törökbálint Város Önkormányzatának közép- és hosszú-távú vagyongazdálkodási tervét. A tervezet készítésekor középtávnak a 3-5 év időtartamot, hosszú távnak a 8-10 év időtartamot tekintettük. Az azóta eltelt egy év ugyan rövid idő a terv által felölelt időszakhoz képest, azonban - annak szerkezetéből kiindulva - az alábbiakban röviden összefoglaljuk és - ahol lehet - számszerűsítjük is az elmúlt 4 évben a területen történteket. 2.3.3.1 Ingatlanok értékesítése A költségvetésben ingatlan-értékesítésből tervezett bevételeket (pl.: 2014-ben 100 mft) sajnos rendre nem sikerül teljesíteni. Ennek legfőbb oka a gazdasági válság, az ingatlanpiaci kínálat rendkívüli növekedése és a kereslet szűkülése. Az elmúlt négy évben közel 44 millió Ft értékben, 6 db önkormányzati ingatlan (5 db 1/1 tulajdonú és egy társasházi/résztulajdon lakás) került eladásra, melyek összes területe 1 930 m 2. 2.3.3.2 Ingatlanok vásárlása Tizenegy esetben (melyből 2 db lakás/lakrész a többi beépítetlen terület, illetve telek/telekrész), összesen 74 millió Ft értékben történt ingatlan vétel, a megvásárolt ingatlanok/ingatlanrészek összes területe 38.182 m2. A megvásárolt ingatlanok között temető fejlesztési terület éppúgy található, mint helyi közút területe, társasházi lakás, lakóingatlan résztulajdon, építési telek. 2.3.4 Birtokviszony problémák önkormányzati tulajdonú ingatlanokon Több tucat esetben és közel hektárnyi nagyságrendben tártunk fel eddig olyan eseteket, amikor az önkormányzati tulajdon jogcím nélküli igénybevételére, használatára került sor. Az ilyen ügyek döntő többségét figyelembe véve a peres eljárások költség- és munkaigényét, továbbá a bírósági úton történő rendezés indokoltságát megállapodás útján igyekeztünk rendezni, visszamenőleges és jövőbeni használati- és bérleti díjak felszámításával. Elbirtoklás hivatalos elismerése iránti beadványt két esetben utasított el a Képviselőtestület. Közülük az egyik ügyfél pert indított az Önkormányzat ellen. 2.3.5 Nem bérlakásnak minősülő ingatlanok bérbeadása A vagyongazdálkodási terv középtávon előírta az összes bérleti szerződés felülvizsgálatát, különösen a törvényi előírások, a bérleti jogviszony időtartama, a 26

bérleti díjak piaci szinthez közelítése és az esetenként megváltozott ingatlannyilvántartási adatok miatt, továbbá a hátralékos bérlőkkel szemben a szükséges intézkedések megtételét, szükség esetén az ügyek jogi útra terelése mellett. A nem bérlakás célú szerződések egy része módosításra, felülvizsgálatra került, továbbá a bérleti díj hátralékos ügyekben a felszólítások megtörténtek, azonban a szerződések teljes körű felülvizsgálata és a bérlői beruházások státusának rendezése még nem fejeződött be. A bérlakások esetében a bérlőkijelölésről szóló döntést követően a szerződés megkötésével, módosításával és felbontásával kapcsolatos feladatokat, valamint a bérleti díjak beszedését a Városgondnokság látja el. Erről a szakterületről további információk Városgondnokság tevékenységéről szóló 10. fejezetben találhatók. 2.3.6 Belterületbe vonások Jelenleg az Anna-hegyen és a Szabadházi-hegyen vannak folyamatban belterületbe vonási eljárások. Az övezetre vonatkozó belterületbe vonást az adott terület szabályozási terve már elfogadta, de ettől még az egyes ingatlanok továbbra is mezőgazdasági övezetben maradtak, s kivonásukra a földhivatal egyedi hatósági eljárásának keretében kerülhet sor, miután az ingatlan-tulajdonos megfizette a termőföld más célú hasznosítása miatt fizetendő díjat. Ezen kérelmek benyújtására kizárólag az önkormányzat jogosult, s mivel a belterületbe vonásokra nem tömb-szerűen és nem egyszerre kerül sor, a feladat jelentős kapacitásokat igényel a Polgármesteri Hivatal részéről. Az Anna-hegy területén csaknem 100 ingatlan esetében lezárult az eljárás a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével. Közel 40 további ingatlant érintő ügy van jelenleg folyamatban. A Szabadházi-hegy területén 50 db ingatlan esetében jutott el az ügyintézés legalább a megosztás és a leadandó út terület önkormányzati tulajdonjogának bejegyzéséig, további 42 ingatlant érintő ügy van folyamatban. A település ezen részén2.573 m2 (a szabályozási terv szerint) közút felhasználási célú terület került térítésmentesen önkormányzati tulajdonba. Mivel a belterületbe vonási eljárások jellemzően elszórtan, az ingatlan tulajdonosok teherbíró képességének függvényében valósulnak meg, az út céljára leadott telekrészek telekegyesítése a meglévő út ingatlanokkal racionális szakmai és pénzügyi megfontolások alapján - még sokáig nem valósítható meg. Az utóbbi időben igyekeztünk az ügyeket csoportosan intézni a földhivatalnál, mivel ily módon némileg egyszerűsödik az eljárás, illetve számottevő díjmegtakarítás érhető el az ügyfelek (tulajdonosok) számára. 2.3.7 Tulajdonrendezések 2.3.7.1 Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok A ciklus ideje alatt Budaörssel és Diósddal is tárgyalásokat folytattunk bizonyos területcserék végrehajtása (pl. a Malom-dülő, a törökbálinti területen levő budaörsi köztemető), illetve a közigazgatási határok módosítása ügyében, azonban megállapodásra egyik esetben sem jutottunk. 2.3.7.2 A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételre 23 db ingatlan esetében került sor, ezek összes területe 69.859 m2, összes becsült forgalmi értéke 86 millió Ft volt. Fontos 27

kiemelni, hogy legtöbb esetben forgalomképtelen vagyontárgyakról van szó, amelyek az átvételt követően 15 évig nem idegeníthetők el. A 2013. évi CXVIII. törvény alapján tulajdonba kapott 16 db ingatlan vagy ingatlanrész közül utóbb 6 esetben problémák merültek fel az Önkormányzat általi birtokba vétellel kapcsolatban, ezért a Képviselőtestület részéről döntés született a birtokba nem vehető ingatlanok visszaadására. Ezzel sok későbbi vitás helyzet, meddő apparátusi és ügyvédi ügyintézés vagy évekig elhúzódó pereskedés előzhető meg. Várhatóan a közeljövőben megvalósuló, kiemelt jelentőségű és mértékű vagyongyarapodást eredményez a Bálint Márton Általános és Középiskola és Sportközpont ingatlanának (3181 hrsz.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról is szóló 1200/2014. (IV.1.) kormányhatározat végrehajtása. A vonatkozó szerződés egyeztetése folyamatban van. Az ingatlan területe 71.703 m2, értéke (az időközben megvalósult beruházással együtt): 8.342.575.835 Ft. Az ingatlan 2012-ben kelt szerződés alapján jelképes összegért (lényegében térítésmentesen) a Magyar Állam tulajdonába került átadásra annak érdekében, hogy azon a beruházás állami finanszírozással befejezhető legyen. Állami tulajdonba kerülését és a beruházás befejezését követően határozott idejű (7 hónapra szóló) használati jogot kapott az Önkormányzat, melynek becsült értéke 243.325.156 Ft volt. Az elkészült beruházáshoz kapcsolódó állami tulajdonú ingóságok önkormányzati tulajdonba adásának kezdeményezése is megtörtént. Az érintett ingóságok összértéke közel 300 millió Ft. A beruházás részletesebb ismertetése jelen beszámoló 3.3 alfejezetében található. 2.3.7.3 Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények Egy esetben (Templom u. 7.) az Önkormányzat javára történt tulajdon-átruházás elmúlt évtizedekben elmulasztott ingatlan-nyilvántartásba vétele miatt került sor póthagyatéki eljárást követően az örökösök részéről az Önkormányzat részére történő tulajdonba adásra. Az ingatlan 243 m2 területű, bérlakás céljára hasznosított kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú. Két esetben (Pistály, Barlang utca térsége) az évtizedek óta fennálló állapotokra tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett magánszemély tulajdonosok javára történő tulajdon-átruházással volt rendezhető a helyzet, mely kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban 3.765 m2 önkormányzati területcsökkenést eredményezett. Az egyik évtizedekre visszavezethető ingatlan-nyilvántartási tévedés miatt volt szükséges. A másik esetben már szintén évtizedes távlatban fennálló, az Önkormányzat által mintegy megörökölt birtokállapotokkal, számos társtulajdonossal rendelkezett, azonban egyikük az ingatlan-nyilvántartásban korábban nem szerepelt. Szabadházi-hegy területén a szabályozási terv végrehajtása kapcsán két ügyben hatósági döntés alapján kényszerült az Önkormányzat kisajátítási eljárást indítani, mely döntések által 64 m2 terület került 4.328.678 Ft kártalanítás ellenében önkormányzati tulajdonba. Egy esetben (Égettvölgy területén) helyi közút részét képező ingatlant cseréltünk el a Transtor Kft-vel (a Pannon út északi részre mellett levő kis terület lett elcserélve az Égettvölgynek a Szabadházi-hegy felöli oldalán levő területre), így helyi közút területe 28

a törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzati tulajdonba került. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlan 2.760 m2 területű, az átadott ingatlan 2.882 m2 területű volt. Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése kapcsán került tulajdonba adásra Égettvölgy Zrt. részére 2 db az Önkormányzat számára önállóan nem hasznosítható ingatlan, összesen 3.069 m2 mértékben (a Pannon-körforgalom térségében Legjelentősebb folyamatban lévő ilyen jellegű ügy az ún. Pannon-út tulajdonrendezése. Ennek keretében 1 db 1.520 m2 területű ingatlan került önkormányzati tulajdonba, továbbá több lépcsős telekalakítás-sorozat került lebonyolításra. Az ügyből még hátralévő részek: a megvalósult út beruházás által igénybevett, vállalkozási tulajdonban álló ingatlanokat - a korábbi években kötött megállapodások és testületi határozatok alapján - térítésmentes önkormányzati tulajdonba kell venni, majd az egyik ingatlant külterületbe helyezni. Azt követően egyéb ingatlanokkal történő telekegyesítés után a Magyar Állam tulajdonába átruházható az egy helyrajzi szám alá rendezett út ingatlan. Idén elérhető közelségbe került, hogy a vállalkozási tulajdonú ingatlanok átvételére vonatkozó szerződések megkötésre kerüljenek. Ehhez adottak a szükséges képviselőtestületi döntések, szakvélemények. A szerződések ügyvéd általi megszerkesztése folyamatban van. Még idén elérhető az átruházások ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, de az ügy teljes lezárása optimális esetben is csak 2015. év első felében történhet meg. 2.3.7.4 Víziközmű tulajdonrendezés A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: víziközmű tv.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy Víziközmű kizárólag az állam és a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A 79. (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-ig a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. A törvény úgy szól, hogy ha az önkormányzat és a víziközmű-beruházás tulajdonosa a 2013.október 31-i határidőre nem állapodik meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet. Ha ezen kisajátítást az ellátásért felelős települési önkormányzat 2014. május 31-ig nem kezdeményezi, az állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt -t 2014. június 15-ig köteles értesíteni, hogy a kisajátítás iránti jogával nem élt. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a víziközmű szolgáltatást nyújtó Érd és Térsége Viziközmű Kft-nek (ÉTV Kft.) is át kellett adnia a vagyont annak a 7 önkormányzatnak, közöttük Törökbálint Város Önkormányzatának, amely a társaságot létrehozta: Érd, Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom, Pusztazámor. A vagyonátadásig a társaság tulajdonában levő vagyon két nagy csoportra osztható: rendszerfüggő és rendszerfüggetlen vagyonra. Előbbi csoportba sorolhatók pl. a vezetékek, átemelők, stb., utóbbi csoportba pedig a vízmérők, szivattyúk, tehát minden olyan berendezés, amelynek működtetése nem helyhez (nem egy konkrét rendszerhez) kötött. A rendszerfüggő vagyon ugyancsak két csoportra osztható, a nagyobb részbe azok a vagyonelemek tartoznak, amelyeknek az átruházása ingyenesen történik. Ez Törökbálint esetében mintegy 310,7 millió forint értékű vagyont jelent. A rendszerfüggő vagyonelemek kisebb hányadát az ÉTV Kft. térítés ellenében kívánta átadni, ebbe a körbe Törökbálintot érintően - összesen 29 millió forint értékű vagyont soroltak. A tulajdonos 29

önkormányzatok azonban ezt a vagyonrészt szintén térítésmentesen szerették volna megkapni, ezért a térítés ellenében történő rendszerfüggő elemekről hosszú időn keresztül nem született megállapodás. Végül aztán az ÉTV Kft. 2014. augusztus 29-i közgyűlésén megszületett a kompromisszumos megállapodás arra, hogy az ÉTV által megadott vagyonérték 60 %-a térítésmentesen, 40 %-a pedig térítés ellenében kerül átadásra. Ez Törökbálint esetében a térítés nélkül átvett vagyon 16,3 millió forinttal növeli, míg a térítés ellenében átvett vagyon 10,9 millió forint. Pénzmozgásra azonban nem kerül sor, mert az ÉTV ilyen összegen átveszi tulajdonba azokat a szivattyúkat, amelyek mint rendszerfüggetlen elemek eddig az Önkormányzat tulajdonába voltak. Az ÉTV-hez hasonlóan a Budaörssel közös TÖRS Kft-vel is megtörtént a vagyonátadás. (A TÖRS Kft. üzemelteti a Depo-val szembeni régi szennyvíztisztítót.) A viziközmű vagyon fejében 40 millió forint értékű vagyon került az Önkormányzat tulajdonába, plusz a szennyvíztisztító telep 31,2 része, azaz 17,3 millió forint. A felsoroltakon kívül néhány esetben sor került harmadik személyektől történő vagyonátvételre is. Harmadik személyek alatt ez esetben olyan cégeket kell érteni, amelyek saját beruházásban megépítették a vállalkozásuk működésükhöz szükséges víz- és/vagy csatornavezetékeket, és azok tulajdonjogát megtartva az üzemeltetéssel megbízták az ÉTV Kft-t. 11 céggel történt szerződéskötés, melynek keretében Dulácska, Téglás-dűlő, Tükörhegy és Tópark területeken fekvő ívó- és szennyvíz közművezetékek kerültek az Önkormányzat tulajdonába. 8 db szerződés magánút ingatlanok alatt fekvő létesítményeket érint, melyek értéke: 44.146.000 Ft. 3 db szerződés helyi közút ingatlanok alatt elhelyezkedő vagyonelemekre vonatkozott, ezek nettó értéke: 198.890.373 Ft. A törvény alapján az ellátásért felelős az állam, illetve a helyi önkormányzat, amelynek joga és kötelessége gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A törvény előírja, hogy amennyiben a települési önkormányzat és a víziközműberuházás tulajdonosa térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. E rendelkezés alapján a vagyonátadás ÁFA-mentesen valósult meg. 2.3.8 Vagyon-nyilvántartás 2.3.8.1 Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése Ez a feladat a hosszú évek során felhalmozódott ingatlan-nyilvántartási hibák, hiányosságok korrigálását jelenti. Rengeteg ilyen hibáról tudunk, és menetközben is újabbak kerülnek elő. A megoldáshoz az érdi földhivatallal való szoros kooperáció szükséges, amit azonban a két hivatal kölcsönös igyekezete ellenére hátráltat a földhivatalban meglevő súlyos kapacitáshiány. 2.3.8.2 Vagyonkataszter A Pénzügyi Iroda berkeiben működő új vagyonkataszter program gyorsabb, rugalmasabb, jobban áttekinthető, a munkavégzés során szükséges kataszteri adatok az illetékes hivatali körben a belső hálózaton keresztül hozzáférhetők. Az új szoftver beüzemelésével párhuzamosan a kataszteri adatok is részletes felülvizsgálaton estek át (kivezetésre kerültek olyan ingatlanok, amelyek már nem voltak önkormányzati tulajdonban, rögzítésre kerültek olyanok, amelyek önkormányzati tulajdonúak voltak, de nem szerepeltek a nyilvántartásban, továbbá az ingatlanok egyéb adatainak részleges 30

frissítése is megtörtént). Az új vagyonrendelet a mellékleteiben immár az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyonelemek forgalomképességi kategóriánkénti tételes felsorolását is tartalmazza, szemben a korábbi állapotokkal. A rendelet elfogadása óta bekövetkezett ingatlanállományi változások rendeleti átvezetése érdekében, továbbá néhány, a rendeletben hivatkozott jogszabály változása és egyéb korrekciók érdekében ez év szeptemberében került a képviselő-testület elé a rendelet első módosítása. A pincenyilvántartás felfektetése és az önkormányzati tulajdonú pincék felmérése megkezdődött. Ennek jelentősége elsődlegesen az, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő és nem használt, nem karbantartott pincejáratok balesetveszélyessé válhatnak. Sajnos, ezeknek az ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartási feltüntetése sem napra kész, így ez is megoldásra váró feladat. 2.3.8.3 Informatikai háttér kihasználása A térinformatikai rendszer hivatali hozzáférésű részébe az alábbiak kerültek be: ingatlan-vagyonelemek forgalomképességi kategóriánként (rendelet mellékletnek megfelelő állapot), vagyongazdálkodási ügyintézés helyszíni bejárásai során készült fényképek, önkormányzati tulajdonú, főleg intézményi épületek fellelhető alaprajzai. További bővítés szükséges a nem lakás célú bérlemények szerződéses adataival és az értékesítésre vagy hasznosításra pályáztatott ingatlanok adataival. 2.4 HELYI ADÓK 2.4.1 Helyi adózási rendszerünk Törökbálint Önkormányzata, élve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben foglalt felhatalmazással, az 1990-es évek elején vezette be a helyi adókból azokat, amelyek a település adottságainál fogva jelentősen gyarapíthatták a Település saját bevételeit. Az adórendeletet a Képviselő-testület akkor olyan módon alkotta meg, hogy a mentességi szabályok alapján a magánszemélyeknek lényegében nem keletkezett számottevő fizetési kötelezettsége. A távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényeges változása, az ebből származó iparűzési adócsökkenés, továbbá az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel. 2011. decemberben született meg az új helyi adórendelet, amelynek legfőbb jellemzői a következők: Megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m 2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét. 2012. január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Magánszemély tulajdonosok esetében az adómérték 160 Ft/ m 2 /év. Az üzleti, vállalkozási célú ingatlan után az építményadó mértéke 1300 Ft/ m 2 /év. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy engedéllyel, vagy engedély nélkül épült az építmény. Mentes az építményadó alól a nem vállalkozási célú garázs, gépjárműtároló, melléképület. 2012. január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel (megszűnt az 1 500 m 2 -ig terjedő telekadó mentesség). Magánszemélyek tulajdonában lévő nem üzleti, nem vállalkozási célú telek után az adó mértéke 25 31

Ft/ m 2 /év, egyéb telkek után 287 Ft/ m 2. Mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. A rendelet elfogadását követően a helyi adórendszer működtetése, a nyilvántartások kialakítása, a bevallások begyűjtése, feldolgozása hatalmas feladatot jelentett. E munkának még mindig nem jutottunk a végére, de a rendszer beindult, és amit a következő adtok szemléltetni fogják, már megmutatkoznak az eredmények is. 2010. és 2011. években 4,5 milliárd forint volt az éves helyi adóbevétel, ami 2012. évtől 2,7 milliárdra, 40 %-al csökkent. Az adóbevételek tervezése megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, - esetleg túlteljesíteni - ezért a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni az adóbevételek elmaradása miatt. Az adóbevételi előirányzatok teljesülése 2010-2014. évben (ezer Ft) Év Terv Bevétel 2010. 4 200 400 4 531 682 2011. 4 140 000 4 157 320 32 2012. 2 495 000 2 762 576 2013. 2 499 000 2 891 646 2014. 2 350 000 2 112 427 2.4.1.1 Az adózók számának alakulása 2010. és 2014. között (2014. 09. 17-ig) Törökbálinton 2012. előtt a magánszemélyektől számottevő adóbevétel nem érkezett, hiszen 200 négyzetméterig az építmények adómentességet élveztek, az e fölötti nagyságú ingatlanok tulajdonosai pedig kevés számú kivételtől eltekintve nem törekedtek arra, hogy eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek. Az adóhatósághoz a bevallások sem érkeztek be, így az első feladatunk az volt, hogy kialakítsuk a nyilvántartási rendszert, amelynek alapját az adóbevallások jelentik. Különböző moratóriumok meghirdetése és többszöri felhívások után 3 év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy az építmény-tulajdonosok jó része benyújtotta az adóbevallást, de számításaink szerint még mindig körülbelül ezren lehetnek azok, akiktől az adóbevallás elmulasztása miatt kénytelenek leszünk bírsággal kikényszeríteni kötelezettségük teljesítését. Úgy tűnik, szükséges az is, hogy egy ellenőrzés keretében az adóbevallásokat egybevessük az ingatlan természetbeni állapotával, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként jelentős az eltérés. A tett intézkedéseknek köszönhetően az adózók száma építményadóban a rendeletváltozást követően jelentősen megnövekedett. Ugyancsak nőtt a telekadót fizetők száma, bár a növekedés nem olyan jelentős, mint az építményadó esetében. Ennek oka részben az, hogy a beépített telkek után a magánszemélyeknek nem kell telekadót fizetniük, továbbá, hogy a telekadó bevallást nyújtók listája még mindig nagyon hiányos, ezért itt is

folyamatban van a bírságok kiszabása a telekadóra vonatkozó bevallási kötelezettségek teljesítése érdekében. Az iparűzési adó területén 2010. évhez képest növekedett az adózók száma, de ez nem jelent adóbevétel növekedést is, mivel az évek folyamán nagy adóerőt képviselő adózók szűntek meg, illetve költöztek más területre, és helyettük nem érkeztek hasonló vállalkozások. Az iparűzési adózók számának növekedését jellemzően a kisebb vállalkozások megindítása eredményezte, amelyeknek nettó árbevétele a 2,5 millió Ft-ot nem haladja meg, s ezért a helyi rendelet szerint iparűzési adómentesek. 2014. év 2013. év 2012. év 2011. év Telekadó Építményadó Iparűzési adó 2010. év 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Az adózók számának változása 2010-2014. között 2.4.2 A 2010-2013. évek helyi adóbevételeinek teljesülése A helyi adóbevételek 2010-2014. évek között jelentősen változtak, elsősorban az iparűzési adó bevétel drasztikus csökkenése miatt. Az építmény- és telekadóztatás megindításával a kieső iparűzési adó bevételeket némileg pótolni lehetett, de a jogszabályváltozásból fakadóan az elmaradt iparűzési adót csak jelentős helyi adó emeléssel lehetett volna pótolni. Ilyen döntést a Város vezetése nem kívánt hozni, inkább takarékoskodással, a feladatok átcsoportosításával működtette tovább a települést. 2.4.2.1 Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása Különösen az utóbbi egy évben többször felmerült, hogy csökkentsük az iparűzési adót, mert az ösztönzőleg hat a helyi vállalkozásokra, növeli azok bevételét és így végső soron az adóbevétel mennyisége növekedni fog. Ezzel kapcsolatban három vállalkozáscsoportra vonatkozóan elvégzett a Hivatal egy számítást arra nézve, hogy a fizetendő iparűzési adó mértékének 2%-ról 1.8, 1.7, 1.6 %-ra történő lecsökkentése milyen könynyítést eredményezne a vállalkozások számára. A vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi 2%-ról pl. 1,6%-ra való iparűzési adócsökkentés annak ellenére, hogy ez versenyképesnek tűnik például Budaörssel összehasonlítva, ahol idén január 1-től 1,5%-ra csökkentették az iparűzési adó mértékét az alacsony éves árbevétel miatt olyan csekély mértékben 33

csökkenti a legnagyobb számban érintett vállalkozások (KKV) adóját, hogy az lényegében nem hat ösztönzőleg az üzletmenetre. Azaz, összességében nem fog az Önkormányzat ipari adó bevételének feltételezett növekedéséhez vezetni. Ugyanakkor viszont a javasolt csökkentés a 2014. évi, tervezett 1,7 milliárd Ft iparűzési adóbevétel esetén 340 millió Ft adókiesést eredményezne, amit csak helyi adó emeléssel lehetne kompenzálni. Ezért ezt a felvetést elvetettük. A helyi gazdaság növekedése ösztönzésének más módjait kell megtalálni. Az iparűzési adómérték csökkentésének hatása a fizetendő adóra adóalapot befolyásoló elemek informatikai vállalkozás könyvelőtanácsadó iroda lakatos,víz-, gáz és közp. fűtés szerelő KKV árbevétel tsz. 60 000 000 60 000 000 60 000 000 anyagkts. cs. 10 000 000 4 000 000 30 000 000 ELABE cs. 0 0 0 ALVTÉ cs. 8 000 000 2 000 000 15 000 000 K+F cs. 0 0 0 ÚTDÍJ cs. 0 0 0 állami adók és járulékok 18 000 000 21 000 000 23 900 000 adóalap tsz. 42 000 000 54 000 000 15 000 000 IPA 2% 840 000 1 080 000 300 000 IPA 1,8% 756 000 972.000. 270 000 IPA 1,7% 714 000 918 000 255 000 IPA 1,6% 672 000 864 000 240 000 Különbség 1,6-2% 168 000 216 000 60 000 Magyarázat: tsz.: települési szinten; cs.: csökkentő tényező; Akö.: anyagköltség ELABE: eladott áruk beszerzési értéke; ALVTÉ.: alvállalkozói teljesítmény értéke K+F.: kutatás-fejlesztés; ÚTDÍJ: az úthasználatért fizetett dí 7,5%-a, IPA: iparűzési adó. 34

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 Helyi adók Helyi adókból az iparűzési adó 1,5 1 0,5 0 2010 év. 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év Az iparűzési adó befolyt összegének aránya a helyi adóbevételekhez képest 2.4.2.2 Jogszabályi változások 2013-ban 2013-ban az adóbevételek további csökkenését eredményező újabb jogszabályváltozások léptek életbe: Az önkormányzatok helyi gépjárműadó bevételét lényegesen csökkentette a gépjárműadó megosztásáról szóló jogszabály megalkotása 2013. január 1-től A jogszabály szerint az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó bevétel 60 %-át a központi költségvetés részére be kell fizetni (havi utalással), és a csak 40 %-a marad az Önkormányzat saját bevétele. Törökbálint számára ez 100 millió forintos gépjárműadó bevétel kiesést jelentett. 2013. július 1-től ismét a helyi iparűzési adót csökkentő intézkedés lépett életbe az E-útdíjhoz kapcsolódóan. Ennek lényege, hogy az adózó által adóévben ráfordításként, költségként elszámolt törvény szerinti útdíj (e-útdj) 7,5%-a levonható a fizetendő iparűzési adóból. Az e-útdj is a központi költségvetésbe folyik be, de az ehhez kapcsolódó kedvezményt az Önkormányzat bevételét képező iparűzési adóból lehet levonni. A helyi adóbevételek között tartjuk számon a talajterhelési díj bevételt, amelyről a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezik. A talajterhelési díj bevételt az Önkormányzat környezetvédelmi alapjába kell helyezni, és csak a talaj és a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel. A törvény szerint talajterhelési díjat kell fizetnie azon fogyasztónak, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Ennek mértéke 2012. évtől drasztikusan megváltozott, mégpedig 10-szeresére emelkedett (3 600 Ft/m3). A talajterhelési díj fizetéséről és mértékéről az Országgyűlés döntött, de az önkormányzatoknak kell beszedni a díjat, ettől eltekinteni nincs lehetőségünk. Az érintettek támogatására a Képviselő-testület rendeletet alkotott a talajterhelési díj alóli mentesség és kedvezmények szabályairól. Elsősorban a csatornára csatlakozást kívánta támogatni az Önkormányzat, hiszen a jövőben ez jelenthet megoldást. Ennek 35