T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó a nevelési oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól 2012. Az anyagot előzetesen véleményezi az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 1

2 BEVEZETÉS Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadását követően számos jogszabály módosítására, új jogszabályok alkotására került sor a 2012/2013-as tanév megkezdéséig. A köznevelésben zajló változások átláthatóságához, úgy gondolom szükség van e jogszabályok megismerésére. Ezért a tájékoztatóban a teljesség igénye nélkül egy összefoglaló olvasható. I. A köznevelést érintő legfontosabb jogszabályi változások Az Országgyűlés 2011. december 19-ei ülésnapján fogadta el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (továbbiakban: Nkt.). A törvény főszabály szerint 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba, jelentős mértékben ettől az időponttól kezdődően felváltva a közoktatatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) szabályozását. Az Nkt. számos meghatározó intézkedése későbbi időpontban, vagy felmenő rendszerben válik hatályossá. A hatálybalépés pontos üteme az Nkt. 95. -ában olvasható. A nyár folyamán, 2012. július 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 99. számában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi CXXIV. törvény. Erre a törvénymódosításra azért volt szükség, mert az Nkt. 2011. decemberi elfogadásakor hatályos jogszabályi környezetben az államigazgatás járási szintje még nem létezett, illetve az állami köznevelési intézményfenntartással kapcsolatos számos részletkérdés még akkor nem dőlt el. A törvénymódosítás alapvetően három témakört érintett: 1. a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte

3 2. miatt egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítését; 3. 4. az állami köznevelési feladatellátás keretében történő intézményfenntartással, továbbá a köznevelési feladatok ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos módosítások bevezetését; 5. jogtechnikai, a jogszabály koherenciáját megteremtő, szövegpontosító, jobbító módosítások elvégzését. A járási kormányhivatalok létrejöttével kapcsolatos módosítások: 2013. január 1-jével a járási kormányhivatalok feladatává válik: - rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos egyes feladatok (Nkt. 30. (5) bek.), - a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és a tanuló lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára (Nkt. 45. (8) bek.), - a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelés és felügyelete (45. (8) bek.), - a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat-és hatáskörbe utalt feladatok (45. (9) bek.), - a tanköteles gyermekről vezetett nyilvántartás megküldése- az állami intézményfenntartó központon keresztül a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának (45. (10) bek.). Az állami intézményfenntartó központtal kapcsolatos módosítások: 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok köznevelési feladati az óvodai nevelés kivételével megszűnnek és ezzel egyidejűleg állami feladattá válnak. Ez már a tavaly decemberben elfogadott törvény alapján is egyértelművé vált. E tekintetben a

4 júliusi Nkt. módosítása során csupán a törvény pontosítása történt meg, amikor kimondásra került, hogy az óvodai ellátásról való gondoskodás a nemzetiségi óvodai nevelést és a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is magában foglalja. Ezen feladatok mindegyike tehát települési önkormányzati feladat marad. A törvénymódosítás bevezette még az állami intézményfenntartó központ fogalmát, és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában több új rendelkezést határozott meg. Amennyiben az állami intézményfenntartó központ csupán a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők bérét és járulékait finanszírozza, mert a többi dologi költség finanszírozását a települési önkormányzat, mint működtető vállalja, szükségtele az önálló költségvetési szervi státusz az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények esetében. A köznevelési intézmény jogi személyiségét azonban 2013. január 1-je után is mindenképpen fenn kell tartani. Ezért az állami intézményfenntartó központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak. A települési önkormányzatok köznevelési intézmény működtetésével összefüggő feladatai: Az Nkt. módosítása meghatározza annak a fő szabályait, hogy a települési önkormányzat mikor köteles a tulajdonában álló köznevelési feladatok ellátását szolgáló ingatlant működtetni, illetve milyen esetben vállalhatja azt. A 3000 fős lakosságszám feletti települések esetén a működtetési kötelezettségnek és a 3000 fős lakosságszám alatti települések estén pedig a működtetés vállalásának a lehetősége, ennek a törvénybe építése a települési önkormányzatoknak átengedett adók és járulékok, illetve a települési saját bevételek jellemző alakulásán, a statisztikai és nemzetgazdasági modellezésen alapult. A 3000 fős lélekszám alatti települések esetén 2013. január 1-jétől a feladatmegosztás alapértelmezése a teljes körű állami fenntartás és működtetés, s a megadott határidőig (2012. október 30.) az önkormányzat nyilatkozhat az ingó és ingatlan vagyon önkormányzati működtetésének átvállalásáról.

5 Míg az ennél nagyobb lakosságszámú települések esetén a nyilatkozatétel arra vonatkozik, ha a település a vagyon működtetését 2013. január 1-jétől nem képes vállalni, s azt az államnak ajánlja fel. A működtetési kötelezettség alól nem automatikusan, hanem gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában mentesülhet majd a települési önkormányzat. (Az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működtetéséről szóló előterjesztést szeptemberben tárgyalta a képviselő-testület). A fenti kérdések rendezésén túl a törvénymódosítás ahogy a tájékoztató elején már említésre került. Néhány jogtechnikai pontosítást és egyéb módosítást is tett, amelyek a törvény könnyebb értelmezését segíti, illetve a törvény elfogadása óta eltel időben a jogalkalmazók részéről érkezett problémák kiküszöbölését célozza. Ezek közül kiemelendők: - a felnőttoktatásban való kötelező részvétel életkori határával kapcsolatos módosítás. Ennek lényege, hogy a módosító törvény egy évvel elhalasztotta az Nkt. 60. (2) bekezdésének hatályba lépését (2013. szeptember 1.), ezzel egyidejűleg a 16. életévet 17. életévre módosította. (Nkt. 60. (2) bek.). A hatályba lépésig a Kt. ide vonatkozó rendelkezései vannak érvényben. (Kt. 52. (1) bek. és 78. (2) bek.). - Ugyancsak kiemelkedő, hogy a köznevelési intézmény vezetőjével összefüggő új összeférhetetlenségi szabály, miszerint nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott, amely megtiltja az önkormányzati képviselők nevelési-oktatási intézményvezetői megbízását. (Nkt. 67. (2) bek., hatálybalépés: 2013. január 1.) - A mindennapos testnevelés 2012/2013. tanévben az 1., 5. és 9. évfolyamon történő zökkenőmentes megszervezése. Könnyebbség, hogy a Kt. szerinti mindennapos testnevelés megszervezése érdekében a 2012/2013. tanévet megelőzően a pedagógiai program módosítása vált szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatták, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem. (Kt. 132. (18) bek.).

6 A Kt. osztály-és csoportlétszám meghatározására vonatkozó rendelkezései még egy évig hatályban maradnak, ugyanakkor a fenntartói jogokra vonatkozó közoktatási törvénybeli szabályozás hatályon kívül helyezése miatt szükség volt a Kt-t is módosítani két ponton. A Kt. 3. mellékletének módosításával a maximális osztályilletve csoportlétszám túllépésének feltételei közül kikerült, hogy arra csupán a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításának, és csak akkor kerülhet sor, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. Fontosabb dátumok a köznevelésről szóló törvény végrehajtásában: - 2012. szeptember 1-jétől az Nkt. 27. (11) bekezdése szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés első, ötödik, kilencedik évfolyamán kell felmenő rendszerben megszervezni. (Nkt. 97. (6) bek.) A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megvalósítani. - Az iskoláknak 2012. december 31-ig felül kell vizsgálniuk a pedagógiai programjukat, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály (a tájékoztató készítésekor még nem jelent meg), valamint az Nkt. rendelkezéseinek megfeleljen. (Nkt. 97. (14) be.). - 2012. december 31-ig kell az iskoláknak a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10 munkaközösségben megállapítani és az SZMSZ-ét módosítani annak érdekében, hogy megfeleljen a törvényben foglaltaknak. (Nkt. 97. (15) bek.). - Az Nkt. hatályba lépését követően a fenntartónak négy hónapon belül felül kell vizsgálniuk a Kt. 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát. (Nkt. 97. (4) bek.).

7 2013. január 1. - A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalják az intézmények működtetését. (Nkt. 74-76. ). - Az eddigi önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását (az Nkt. 68. (1) bek. alapján) az oktatásért felelős miniszter adja. (Nkt. 97. (11) bek.). Hatályba lépnek: - az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. (Nkt. 88. (4) és (5) bek.). - a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások. (Nkt. 18. ). - a tankötelezettség kezdetére (Nkt. 45. (2) és (4) bek.), valamint a tankötelezettség végére (Nkt. 45. (3) bek.) vonatkozó szabályok. Utóbbi azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. (Nkt. 97. (1). bek.). 2013. szeptember 1. A törvény legtöbb pontja ekkor kerül bevezetésre. Felsorolás szerűen a következők: - Az általános iskolákban 16 óráig szervezendő foglalkozások (Nkt. 27. (2) bek., 46. (1) a) pont, 55. (1) bek.). - A pedagógusok előmeneteli rendszere (Nkt. 62. (3) bek., 64-65., 97. (19)- (21) bek.). - A pedagógusok új típusú munkaidő számítása (Nkt. 62. (5)-(14) bek., 69. (5) bek.). - A pedagógusok magasabb bérezése (Nkt. 65., 69. (6) bek., 7. és 8. melléklet). - Az intézményvezetők létszám és óraszámai (Nkt. 2. és 5. melléklet).

8 - Hatályossá válik a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó Nkt. 2. melléklet. - Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály (Nkt. 61. (5) bek.). - A 2013/2014-es tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok. (Nkt. 14. ). - Ekkortól érvényesek az új csoport-és osztálylétszámok (Nkt. 97. (18) bek.) és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (Nkt. 25. (7) bek., 27. (1)-(10) illetve (12) és (13) bek., 28-29., 4. és 6. melléklet. - Bevezetésre kerül általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. (Nkt. 35., 97. (7) bek., 98. (6) bek.). - Kistelepüléseken nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot kell szervezni. (Nkt. 89. (1) bek.). - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint történik. (Nkt. 4. 12. bek. b) pont). - A törvény hatályba lépésekor működő pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelős miniszter végzi. (Nkt. 97. (10) bek.). - A 2012/2014-es tanévtől a tankönyvek fokozatosan ingyenessé válnak. (Nkt. 46. (5) bek., 97. (22) bek.). 2014. szeptember 1. - Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás. (Nkt. 8. (2) bek.). - Kötelező lesz a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás Nkt. 15. (2) bekezdés szerinti ellátása (Nkt. 97. (5) bek.).

9 Egyéb átmeneti rendelkezések - Az Nkt. hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. (Nkt. 97. (13) bek.). - Az 50 órás közösségi szolgálat végzésének igazolása az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele, először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében. (Nkt. 97. (2) bek.). - az Nkt. hatálybalépésekor már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumoknak külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek kell megfelelniük a 2016/2017. tanév végéig. (Nkt. 97. (12) bek.). Az Nkt. 2011. decemberi kihirdetését követően az Oktatásért Felelős Államtitkárság előkészített azokat a kormányrendeleteket, amelyek-mint végrehajtási rendeletek fontos szabályozási területeket érintenek. A legfontosabbak: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet - A módosító kormányrendelet 2012. szeptember 1-jétől megemeli az érettségi vizsgák eredményes/elégséges letételéhez szükséges határt 20%-ról 25%-ra közép-és emelt szinten egyaránt. - 11 c) pontja hatályon kívül helyezi a Vizsgaszabályzat 7. (5) bekezdését, melynek értelmében 2012. szeptember 1-jétől nincs lehetőségük a középiskoláknak érettségi vizsgatárgyak akkreditálására. - 2014. január 1-jétől a 2014/2015. tanév október-novemberi vizsgaidőszakától nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsga letételére.

10 A Klebelsberg Intézményfenntartó központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet Az állami köznevelési feladatokat ellátó szerv 2012. szeptember 1-jével létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KIK), mely a fenntartói jogok gyakorlására hivatott. (Nkt. 83. (2) bek. b)-i) pontjai). Fokozatosan épül ki a tanév során. 2013. január 1-jéig véglegesedik a struktúrája, kétféle területi szerve lesz: a tankerületi és a megyeközponti tankerület. A tankerületek illetékességi területe azonos a járások illetékességi területével. A megyeközponti tankerület a megye egész területén ellátja a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények fenntartásával összefüggő egyes feladatokat. A járási szinten működő tankerületek az általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatos egyes fenntartási feladatokat látják el. A Kormány 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az Nkt. végrehajtásáról szóló Korm. rendelet az Nkt. szabályozási kereteihez igazodva határozza meg egyebek mellett a köznevelés információs rendszerének létrehozását és működtetését, az adatszolgáltatással, a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerével, a térítésmentesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett igénybe vehető köznevelési szolgáltatásokkal, a normatív költségvetési hozzájárulások igénylésével kapcsolatos feladatokat. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Júniusban jelent meg az új Nemzeti alaptanterv, amely a köznevelés feladatát a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyománynak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Kiemelten kezeli az ország

11 és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerését, ugyanakkor fontosnak tarja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. A lényegesen megújult alaptanterv bevezetőjében újrafogalmazódott a dokumentum küldetése, és középpontba került az értékelvű nevelő iskola megteremtésének szándéka. Ennek a célnak megfelelően olyan új elemekkel kibővített fejlesztési feladatok, nevelési célok fogalmazódtak meg, mint az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat és hazafias nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a pályaorientáció, a gazdasági és pénzügyi nevelés és a médiatudatosságra nevelés. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A Kt.-ban foglalt szabályozás végrehajtásához kapcsolódóan a nevelési-oktatási intézmények működésének részletes szabályit a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozta. Az Nkt. 2012. szeptember 1-jei hatályba lépése miatt indokolttá vált egy, a nevelésioktatási intézmények működését újra szabályozó rendelet kiadása. Hosszas előkészítő munka után 2012. augusztus 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben az EMMI rendelet. A miniszteri rendelet az Nkt. hatályba lépéséhez igazodva főszabály szerint 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba, mely több olyan elemet tartalmaz, amelyek korábban a Kt-ban, vagyis az ágazati törvényben kerültek szabályozásra. A miniszteri rendelet igen terjedelmes, XXII. fejezetből áll. E rendelet szabályai a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések szerint az Nkt. egyes szakaszainak eltérő hatálybalépéséhez igazodva 2012. szeptember 1. és 2013. szeptember 1. között, négy lépcsőben lépnek hatályba. Rendelkezik az intézményi dokumentumokról; a nevelési-tanítási idő felosztásáról; a gyermekek, tanulók jogviszonyának létrejöttéről és megszűnéséről; a gyermek, tanuló kötelezettségeiről; a tanulók munkájának értékeléséről és az országos

12 mérésről; az intézmények iratkezeléséről; az intézményekben működő egyeztető fórumokról; az intézmények névhasználatáról;a gyermekek, tanulók egészségével, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokról; hat és nyolc évfolyamos gimnázium, két tanítási nyelvű oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam megszervezéséről és indításának feltételeiről; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó speciális szabályokról; az iskolai testnevelésről; felnőtt- és felzárkóztató oktatásról; szakmai ellenőrzésről, szakértői tevékenységről; a nem állami intézményi fenntartó által fenntartott intézményekkel kapcsolatos külön szabályokról; az intézmények eszköz- és felszerelési jegyzékéről; pedagógiai célok megvalósításához igazodó oktatásszervezési megoldásokról (képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, óvodai fejlesztő program, Arany János Programok, köznevelési hídprogramok); tanulmányi versenyekről. A 2012/2013. tanév legfontosabb időpontjai (a 2/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet alapján) A tanítási év első tanítási napja: 2012. szeptember 3. (hétfő), utolsó tanítási napja: június 14. (péntek). Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középiskolákban és a szakiskolákban 212. május 2. A tanítási napok száma az általános iskolákban száznyolcvankettő nap, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában száznyolcvanegy nap. A tanítási év első féléve 2013. január 11-ig tart. Az iskoláknak 2013. január 18- ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2012. október 29-től november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). A téli szünet 2012. december 27-től 2013. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2012. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2013. január 3.(csütörtök).

13 A tavaszi szünet 2013. március 28-tól április 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 3.(szerda). A tanítási évben a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az Oktatási Hivatal 2013. május 29/én szervezi meg szakértők bevonásával az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2012. november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskoláknak 2012. október 12-ig kell felmérniük azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatóknak 2012. október 27-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával kell jelenteniük a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2012. december 7-ig kell elvégezniük. A 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelésioktatási intézményeknek 2013. április 3. és május 28. között kell megszervezniük a

14 korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. 2013. március 1. és 2013. május 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell ellenőrizni a középiskolákban az iskolai tanügyi dokumentumok alapján a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgákra történt jelentkezések módját. A vizsgálatot az Oktatási Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le. Az érettségit érintő időpontok: 2012. évi október-novemberi vizsgaidőszak kezdete október 12. (első vizsganap), a vége pedig november 30. (utolsó vizsganap). A 2013. évi május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 3. (első vizsganap), a vége pedig június 28. (közép szintű szóbelik utolsó vizsganapja). A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét a május-júniusi vizsgaidőszakban 2012. május 13-17. között, illetve 2012. júniusában kell megszerezni. II. Köznevelési intézményeink főbb jellemzőadatai a tanév kezdésekor Az intézmények minden év októberében végzik el a kötelező statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladataikat. A tájékoztató 1-6. számú mellékletei ezen alapulnak. II. 1. Egyesített Óvodai Intézmény (továbbiakban: Óvoda) Az óvodás korúak létszáma október 1-jén 509 fő, mindössze 4 fővel kevesebb, mint az előző évben. Ez a létszám természetesen év közben növekedni fog, december 31-ig várhatóan 526 főre emelkedik az óvodába járó kisgyermekek száma. A Tájékoztató 1. sz. melléklete a kihasználtsági mutatókat tagóvodánként is tartalmazza, ebből jól látható, hogy jelenleg négy helyen haladja meg a 100%-ot a kihasználtság (Árpád utcai Árpád Óvoda, Zrínyi utcai Fészek Óvoda (130 %), Honvéd utcai

15 Szivárvány Óvoda, Bajcsy-Zs. utcai Katica Óvoda), de mindenütt 90 % feletti. A csoportok száma nem változott (21). A hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek aránya változatlanul az Újtelepen található Mezeivirág Óvodában a legnagyobb. Összességében a HH gyermekek mutatóinál minimális növekedés tapasztalható (233<235), a HHH gyermekek számában viszont csökkenés mutatkozik (127>116). A rendszeres óvodába járás alapján minden gyermek megkapta az óvodáztatási támogatást. Az új nevelési évben az október 1-jei adatok szerint a beiratkozott 509 gyermek közül 235 gyermek részesül ingyenes étkezésben (46,1%); 68 gyermek a térítési díj 50%-át fizeti (13,4%); 226 fő a teljes díjat fizeti (40,5 %). Az óvodai integrációs program (IPR) keretében a 2012/2013-as nevelési évben 116 gyermek (8 fővel kevesebb, mint tavaly) vesz részt fejlesztő programokban az IPR pályázat támogatásával. Minden tagóvoda megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek, így minden HHH gyermek részt vesz a támogatott fejlesztésben. A pályázat keretén belül a gyermekek közvetlen támogatása a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló támogatásokon keresztül történik: szervezett programokon való részvétellel, a számukra biztosított óvodai felszerelés (tisztasági csomag, rajzeszközök) biztosításával; valamint a szükség szerint részükre vásárolt ruhanemű, stb. biztosításával. A fejlesztő programokban valamennyi óvodapedagógus részt vesz. Több éve sikeres tehetséggondozó program folyik az Óvodában, melynek eredményeként 2012. júniusában akreditálták az intézményt, s a bírálók ajánlására REGIONÁLIS AKREDITÁLT KIVÁLÓ INTÉZMÉNY minősítést kaptak. A 2012/2013-as nevelési évben 20 tehetséggondozó műhelyben, minden 5 évesnél idősebb gyermek részt vesz a fejlesztő programokon. A tehetséggondozó program alapelve, hogy a gyermekeket az erős oldalukon keresztül sikerélményhez juttatva fejlesztik. Ebben a nevelési évben 10 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek ellátását kell megszervezni. Közülük 6 gyermek a Nyitnikék Óvodába jár. Év közben 3 gyermek vizsgálata várható.

16 Fejlesztésükhöz fontos lenne növelni a pedagógiai asszisztensek számát, mivel nem biztosított a fogyatékos gyermekeket nevelő csoportokhoz előírt megfelelő számú gyógypedagógiai asszisztens. Az Óvoda személyi feltétele a jelenlegi törvényi előírásoknak megfelel. Az óvodapedagógusok létszáma az előző évihez képest 1 fővel növekedett. A nem pedagógus munkakörben dolgozók száma nem változott, 54 fő. Körükben személyi változás történt: nyugdíjba ment 4 fő dajka és 2 fő konyhai dolgozó, helyettük fiatal munkavállalókat alkalmaztak. Az intézményben mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a továbbképzésre. Az előző nevelési évben 2 fő vett részt 30 órás képzésen, 3fővel nőtt a szakvizsgázott pedagógusok száma és jelenleg 2 óvodapedagógus vesz részt tehetséggondozó szakvizsgás képzésen. A tárgyi feltételek a konyhák kivételével kielégítőek. A csoportok jól felszereltek, a napi tevékenységhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Égető probléma, hogy az épületek állaga egyre romlik, felújításuk nem várhat sokáig. Másik problémát a tehetséggondozó műhelyek helyeinek kialakítása okozza. Nyáron valamennyi tagóvodában megtörtént a tisztasági meszelés, ezen kívül az alábbi munkálatokat tudták elvégezni: Árpád Óvoda: két csoportszoba festése (az egyik szülők által); két csoportszobában parketta csiszolás, lakkozás; csőtörés javítása az udvaron; rovarirtás. Fészek Óvoda: járdaépítés az épület körül és a bejáratnál; tervezik a két csoport festését az őszi szünetben (alapítvány segítségével). Katica Óvoda: folyosó meszelés; külső lábazat javítása; kerítés festése. Mezeivirág Óvoda: udvari játékok javítása; pódium kialakítása; külső vakolat javítása; csőtörés javítása. Napfény Óvoda: folyosó, öltöző burkolása; folyosó festése. Nyitnikék Óvoda: egy csoportszobában parketta csiszolás, lakkozás; egy főzőüst cseréje. Szivárvány Óvoda: egy mosdó burkolása, csempézése; kerítés festés. Az óvodák számára kiírt pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik. Ebből tudják évről évre jelentős mértékben kiegészíteni a szűkös pénzügyi forrásokat, s

17 biztosítani a magas szakmai munka hátterét. Jelenleg a TÁMOP 3.1.5-09/A2 Kiművelt emberfők pályázat zárása történik. Nyáron benyújtották a TÁMOP 3.1.11-12/2 óvodafejlesztési pályázatot, amit befogadtak, döntés még nem született. Konzorciumi partnerként az SNI gyermekek nevelésére adtak be pályázatot a Többcélú Intézménnyel és a Középiskolával közösen. II. 2. Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: Többcélú Intézmény) Elmondható, hogy talán az idei volt a legnehezebb tanévkezdés az intézmény életében: - az intézmény főigazgatójának személyében változás történt; - a nyári szünet több alternatíva kidolgozásával telt, ami az intézmény gazdálkodásában kialakult helyzetet lett volna hivatott orvosolni; - a szülőkkel nem volt könnyű elfogadtatni az osztályösszevonásokat. A legnagyobb ellenállást a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményben a hetedik évfolyam, illetve a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben az ötödik évfolyam átszervezése váltotta ki. Szülői értekezleteken és személyes beszélgetések során az iskola vezetése, a pedagógusok igyekeztek meggyőzni a szülőket az intézkedések szükségességéről. Mára a helyzet konszolidálódni látszik, ám mindenképp meg kell jegyezni, hogy az etnikai tanulók tagintézmények közötti aránytalan elosztása továbbra is probléma, megnyugtató rendezése már nem odázható el sokáig. - A személyi változások miatt az utolsó pillanatokban is változások történtek a tantárgyfelosztásokban: a főigazgatói feladatok ellátása miatt történelem szakos kollégát kellett keresni a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménybe, a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézménybe családpedagógust kellett keresni, valamint a technika tantárgy tanítását is meg kellett szervezni. Nem volt egyszerű megfelelő képesítésű zenetanárokat találni a művészeti iskolába, ám a tanév kezdetére sikerült áthidalni a nehézségeket. - Új helyzet elé állított az iskola vezetését a fejlesztő felkészítés megszervezése az eltérő tagozaton, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és

18 - Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettől vettek át, a Többcélú Intézmény alapító okiratban foglaltaknak megfelelően. - Személyi feltételek hiányában jelenleg is nehézséget okoz a gyógytestnevelés ellátása a kistérségben. A probléma megoldásán dolgoznak. - A szülők pozitívan fogadták, hogy az alapfokú művészeti oktatás a régi helyén maradt, örültek a Petritelepen a két első osztály indításának, valamint a nyolcadik évfolyamokon a korábban kialakított osztályszerkezet változatlanul hagyásának. Az, hogy mindezek ellenére rendben megkezdődhetett a nevelés-oktatás valamennyi tagintézményben igen komoly erőfeszítést igényelt a helyi közoktatás valamennyi szereplője részéről (vezetők, fenntartói oldal, az intézményben dolgozó pedagógusok). Az intézmény jellemző adatait a 2. sz., az 5. sz., az 5/a. sz. és a 6. sz. mellékletben szereplő táblázatok tartalmazzák. A tanév eleji (ún. októberi) statisztikai adatok alapján látszik a sajnálatos tanulói létszámcsökkenés. Öt tanév nyitó adatait áttekintve a Többcélú Intézménnyel általános iskolai tanulói jogviszonyban állók létszáma (gyógypedagógia nélkül) a következő képpen alakult: 2008-ban 1392 fő, 2009-ben 1365 fő, 2012-ben 1305 fő, 2011-ben 1130 fő, 2012-ben 1048 fő. (Az egyházi fenntartású iskolába a jelenlegi ismert adatok szerint összesen 131 püspökladányi lakosú tanuló jár, ebből 1. osztályos 28 fő.) Az általános iskolai tagintézmények jelenlegi osztályszáma a következő: alsó tagozaton 24, felső tagozaton 23. Az alsó tagozaton eggyel nőt, a felső tagozaton néggyel csökkent az osztályok száma. A gyógypedagógiai tagozaton 3 (1-8. évfolyamon), a gyógypedagógia szakiskola (9-12. évfolyam) 2 osztály szerveződött. Az alapfokú művészetoktatásban jelentősnek nem mondható növekedés mutatkozik a létszámban (3 fő). A tehetséggondozás, a tehetségépítő programok kiemelt feladatként jelennek meg mindegyik tagintézményben. Tanórákon és tanórán kívül folyamatosan végzik a tehetséges tanulók fejlesztését. Változatos módszereket alkalmazva /differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer, stb./ törekszenek képességeik

19 kibontakoztatására. A versenyekre való felkészítés a pedagógusok elhivatottságának köszönhetően a legtöbb esetben ingyen történik, mivel szakkörök működtetéséhez nem áll rendelkezésre anyagi fedezet. A középiskolai felkészítők, az egyéni fejlesztő foglalkozások pénzügyi hátterét pályázatokból sikerült biztosítani (IPR, TÁMOP, korábban HEFOP), a jelenleg beadott esélyegyenlőségi és innovatív pályázatok sikerében bízva a jövőben is erre számítanak. A különböző szintű sportversenyeken való sikeres szerepléshez az iskolai DSK-nak is komoly szerepe van. Köszönet illeti meg a szülőket is, akik közül sokan vállalnak részt a versenyeztetésben anyagilag, szabadidejükkel, tudásukkal. Az SNI tanulókat az eltérő tagozaton szegregáltan oktatják. Az 1-8. évfolyamon 25, a 9-12. évfolyamon 17 SNI tanuló van. Fejlesztő felkészítésben 7 gyermeket látnak el a kistérségben. Az intézményben integráltan oktatott tanulók száma 39 fő (Petőfi 13, Kálvin 14, Petritelep 12). Az SNI tanulók számára biztosítják a törvényben előírt fejlesztő foglalkozásokat, elsősorban gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő segítségével. Nagy szükség lenne iskolapszichológusra is. E tanulók közül többen magántanulók, szakértői vélemény alapján. Az intézményben magas a HH és HHH tanulók száma ez jól látható a 2. sz. táblázat adataiból. Ezért fontos információ az, hogy hányan részesülnek ingyenesen tankönyvellátásban, illetve kedvezményes étkeztetésben. Az ezt összefoglaló adatok a következők: Ingyenes tankönyvben részesülők száma: Petőfi Tagintézmény Kálvin Téri tagintézmény Petritelepi Tagintézmény 348 fő 189 fő 179 fő Az intézményben összesen 716 tanuló részesült ingyenes tankönyvellátásban, ez az összes gyerek 65%-át jelenti. A Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményben az alsó tagozaton valamennyi könyvet ingyenesen bocsátják a kedvezményezettek részére. Felső tagozaton a 20

munkafüzeteket, munkatankönyveket, nyelvkönyveket kapják ingyenesen, a többi tankönyvet tartós könyvek formájában. A normatíva 33%-át fordították tartós könyvre. A Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben a tanulók részére 2-8. évfolyamon tartós használatba vettek új könyveket, illetve az előző évek alatt használt könyveket év végén összeszedték, ezeket kapták meg a tanulók. A felső tagozaton a magas tankönyvárak miatt 2 vagy 3 tankönyv is tartós használatba került, ezt a fizetős tanulók is megkapták. A Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben a tankönyvek egy részét kb. 25%-át könyvtári állományba vásárolt könyvekből kapják a gyerekek. A könyvtári állományba került kiadványok egy részéből (atlasz, tankönyv) a fizetős gyerekek is kapnak használatra tankönyveket. Kedvezményes gyermekétkeztetés adatai: Tagintézmény neve 100 %-os támogatás (fő) 50 %-os támogatás (fő) Teljes térítési díjat fizető (fő) Összesen (fő) Petőfi 236 43 101 380 Kálvin Téri 128 39 Petritelepi 131 40 57 228 Összesen: 495 121 A Többcélú Intézmény mindhárom általános iskolai tagintézménye érintett az IPR programban. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményben a 2011/2012. tanévben 42 tanuló és 7 pedagógus vett részt a programban. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény a 2011/2012-es tanévben 86 HHH és 9 HH tanuló vett részt a programban, a pedagógusok közül 15 fő fejlesztette a tanulókat egyéni foglalkozásokon. A 2012/2013-as tanévre szeptembertől decemberig tartó pályázat beadása most történik, a 2011. október 1-jei statisztika alapján 86 HHH és 26 HH tanuló vehet részt a programban, 14 pedagógus segíti őket. Az IPR a tagintézményben minden évfolyamra kiterjed. 21

A támogatási összeg nagyobb részét a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére fordították: színházbérlet, múzeumpedagógiai program, játékok, könyvek, tanszerek, ruházat vásárlása formájában, illetve minden tanuló iskolakiránduláson vett részt Visegrádon. A partneri együttműködés keretében az egész iskolára kiterjedő, a szülőket aktívan bevonó programokat szerveztek. (pl: Petri nap, Karácsonyi projektnap, farsang, családi napok). Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény a 2011/2012-es tanévben sikeres pályázat eredményeképpen az intézményi integrációs program az 1. és az 5. évfolyamon indulhatott el, 1. évfolyamon 20 HHH tanuló, 5. évfolyamon 11 HHH tanuló vett részt benne. Az IPR megvalósításában az első félévben 9 pedagógus működött közre, a második félévben a pályázati összeg csökkenése miatt 7 pedagógus. A szociális hátrányok csökkentésénél a tanulók füzeteket, írószereket kaptak, eljutottak kirándulásokra, iskolán kívüli programokra. A 2012/2013. tanévben az 1-2. és az 5-6. évfolyamokra pályáznak. Az esélyegyenlőség biztosításának további fontos területe az Útravaló Ösztöndíj Program. Az Út a középiskolába programban 16 mentor és 37 tanuló vesz részt a jelenlegi nyolcadik évfolyamos tanulók közül. Új pályázók: 20 mentor és 29 tanuló. Az Út a szakmához programban 2 mentor és 3 tanuló vesz részt. Erre a programra új pályázatot még nem írtak ki. 2012. szeptember 1-jétől lett kötelező a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban. A Többcélú Intézményben a tanulók 1. és 5. évfolyamon heti öt órában vesznek részt. A tagintézmények hasonlóan szervezték meg ezeket a foglalkozásokat. Nemcsak a három órát, hanem a plusz két órát is többnyire beépítették az órarendbe, de ez utóbbi két órát változatos mozgási lehetőségekkel színesítik. Így került be többek között a néptánc és a népi gyerekjáték például a Petritelepen. A többlet testnevelés órák miatt nőtt a tornatermek kihasználtsága, de ez egyelőre nem okoz fennakadást. A Kálvin Téri Tagintézmény a tavalyihoz képest nagyobb mértékben veszi igénybe a Sportcsarnok adta lehetőségeket. 22

Az órarendek, terembeosztások készítésekor figyelembe kell venni a sportiskolai időbeosztást is. A sportosztályba 15 ötödik osztályos tanuló jelentkezett. A szakosztályi edzések mellett szerda délutánonként közös sportelméleti foglalkozáson vesznek részt, melynek helyszínét a Petőfi Iskola biztosítja. A többi évfolyamon DSK, TS és ISK foglalkozások segítik a tanulók mindennapos mozgását. A szakemberek által kiszűrt tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokon is fejlesztik. Minden évben vannak olyan tanulók, akiknek osztályozó, vagy javítóvizsgát kellett tennie. Ezen vizsgák eredményeit foglalja magában a következő táblázat: Tagintézmény Osztályozó Évfolyam Javítóvizsga Évfolyam neve vizsga (fő) (fő) Kálvin Téri 1 sikeres 5. 9 sikeres 1 sikertelen 8. Petritelepi 2 sikertelen 7. Petőfi 1 sikeres (magántanuló) 1 sikertelen 2 sikeres (magántanuló) 1 sikeres (magántanuló) 1 sikeres (magántanuló) 1 sikeres (magántanuló) 1 sikeres (magántanuló) 1 sikeres (mulasztás miatt) 1 sikeres (mulasztás miatt) 1 sikertelen (mulasztás miatt) 1. 1. 2. 4. 5. 6. 7. 7. 8. 8. 3 sikeres 5 sikeres 1 sikertelen 7 sikeres 4 sikeres 2 sikeres 1 sikertelen 3. 5. 5. 6. 7. 8. 8. A Többcélú Intézmény személyi feltétele a 2012/2013. tanév elején a következőképpen alakult: A nyár folyamán minden határozott időre történt kinevezést megszűntettek takarékossági okokból. 23

A tanév elején pedagógusok közül újra alkalmaztak 4főt, akik a szakmai ellátottságot segítik, 1 főt kineveztek a Petritelepen, mivel ott egy fő munkaviszonya megszűnt. Áthelyezéssel érkezett 1 fő a Petritelepi Iskolába, valamint 1 fő a Pedagógiai Szakszolgálathoz. Gyes-ről visszaállt munkába 2 fő. 3 fő a Petőfi Tagintézményből a Kálvin Téri Tagintézményben lát el tanítói faladatokat. Az Erőss Lajos Református Iskolába távozott 2 fő a Kálvin Téri, illetve a Petritelepi Tagintézményből, míg a Petőfiből egy tanító áthelyezését kérte lakóhelyére. (Helyette nem vettek fel új dolgozót). Júniusban befejezte tanulmányait 4 vezető, ők közoktatási vezetői szakképzettséget szereztek. 1 fő végzett a nyíregyházi főiskolán inkluzív pedagógia szakon, jelenleg 1 fő tanul ugyanitt. 1 fő fejlesztő pedagógusi szakvizsgát tett, szintén 1 fő teológia mesterképzésen végzett. Az intézmény támogatja 1 fő gyógypedagógiai tanulmányait, 1 fő gitár szakos képzését. A 2012/2013-as tanévben tanulmányait folytatja: 1 fő közoktatási vezető (támogatott), 1 fő fizika szakos tanár (támogatott), 1 fő gitár szakos (támogatott), 1 fő gyógypedagógus (támogatott), 1 fő inkluzív pedagógia, 2 fő mediátorképzésen vesz részt, 1 fő gyógypedagógiai mesterképzésre jár. Sokan vettek részt TÁMOP-os és IPR-es, módszertani kultúrát fejlesztő, 10-30 órás tanfolyamokon, 2 fő pedig informatikai képzésben. A felsorolásból kitűnik, hogy a pedagógusok képzésére ebben az intézményben is nagy hangsúlyt fektetnek. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkakörben 1 teljes állású családpedagógus, 2 félállású családpedagógus, 2 logopédus, 1 fejlesztő pedagógus, 1 könyvtáros és szabadidő-szervező, 2 fő szociálpedagógus dolgozik, valamint 4fő fejlesztő pedagógus végzettségű lát el egyéni fejlesztést. A nevelő-oktató munkát segíti 1 gazdasági koordinátor, 1 gazdasági dolgozó, 1 iskolatitkár, 1 élelmezésvezető, 4 iskolatitkár és térítési díj-beszedő, 1 rendszergazda, 16 konyhai dolgozó, 7 karbantartó, 15 takarító. Helyzetüket a közelgő változások miatt bizonytalannak érzik, várják a konkrét információkat. A nyugdíjba vonulók helyére 24

nem alkalmaztak új dolgozókat, emiatt viszonylag sok feladatot látnak el minden területen. A különböző rendezvények, termek bérbeadása a takarítóknak, míg a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat időseinek étkeztetése a Kálvin Téri tagintézmény konyhai dolgozóira ró több feladatot. Az intézmény tárgyi feltételrendszerét pályázati forrásból folyamatosan próbálják biztosítani. A nyáron megtörtént a Petőfi utcai épület tetőcseréje egy darabon, de szükség lenne a teljes cserére. Az épület második emeletén a beázások nyomait kijavították, az olajlábazat javítására is részben sor került. A Bajcsy-Zs. utcai épületben a Csibetanya nevű tanterem még mindig magán viseli a sorozatos beázások okozta sérüléseket. A Petritelepi Tagintézményben a bejárat burkolása, a főépület lábazatának lefestése, a tornaterem oldalfalának festése történt meg, valamint a fejlesztő szoba betonozása, szőnyegpadló lehelyezése valósult meg. A Kálvin Téri Tagintézményben a nyár folyamán csak kisebb felújítások voltak, melyeket a szülők, pedagógusok végeztek. Két tagintézményben (Petőfi, Petri) a kazánokat meg kell javíttatni, ez folyamatban van. A számítástechnikai eszközök korszerűsítésére az informatikai normatíva rendelkezésre álló részét kívánják felhasználni. Az intézményben vannak folyamatban lévő pályázatok, tervezik újak benyújtását. A HEFOP pályázatot még fenn kell tartani, az IPR pályázat benyújtása folyamatban van. Az intézmény benyújtotta az innovatív iskolák fejlesztésére kiírt pályázatot, mely befogadást nyert, várják az elbírálást. II. 3. Karacs Ferenc Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: Középiskola) A Középiskola jellemző adatait a 3. sz., a 4. sz., a 4/a. sz. és a 6. sz. mellékletben szereplő táblázatok tartalmazzák. 2012. október 1-jei statisztikai adatok alapján látszik, hogy az 1194 fő nappali tagozatos tanulóból összesen 421 (bejáró)+102 (kollégista)=523 fő nem helyben lakó, 25

ez az összes létszám 43,8%-a. Tehát 671 tanuló (56,2%) Püspökladányban él. Ez az előző évi helybeli tanulók létszámánál magasabb (646). A kollégisták 78,4 %-a az Arany János Kollégiumi Programban résztvevők. (Az AJKP előkészítő évfolyamán 30 tanuló, a kilencedik évfolyamon 29 tanuló, a 10. évfolyamon 21 tanuló folytatja tanulmányait). Az előző tanév nyitó adataihoz képest összesen 13 tanulóval van kevesebb. Ez összességében nem jelentős létszámcsökkenés. A gimnáziumi képzésben 19 fővel, a szakképzésben 21 fővel nőtt a tanulói létszám. A szakközépiskolában 20 fővel, a szakiskolában 27 fővel csökkent a létszám. A HH tanulók száma 644 fő, intézményi összlétszámon belül ez 53,9 %! Ebből HHH 285 fő, ez 44,25 %, az összes intézményben tanulónak a 23,86 %-a. Az előző évhez képest növekedést mutat. (A 2011-es adatok: összes tanuló 1207 fő, HH= 612 fő, 50,7 %, ebből HHH= 269 fő, 43,95 %; az összes intézményben tanulónak ez a 18,97 %-a.) Mindenesetre az világosan látszik, hogy az intézménynek igen komoly szakmai kihívást jelent az a tény, hogy tanulóinak több mint fele hátrányos helyzetű. A legmagasabb számban a szakiskolások körében jelenik meg a HH (79,45 %) és a HHH (60,3 %) tanulólétszám, de elgondolkodtató, hogy a gimnáziumi képzésben is van 137 HH tanuló a 415-ből (ez közel 33 %!). A tehetséggondozás kiemelt feladatként jelenik meg a Középiskolában. Az intézményünk 2011 óta térségi tehetségpont. A tehetséggondozás kiemelt területe a 4, 5 és 6 évfolyamos gimnázium, ahol emelt óraszámú képzéseken (matematika, idegen nyelv, testnevelés) vehetnek részt a diákok. A 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségi előkészítők vannak a tanulók jelentkezése alapján angolból, történelemből, fizikából, biológiából, kémiából, rajzból, testnevelésből és matematikából. Versenyfelkészítőt külön díjazás nélkül több pedagógus vállal mindhárom képzési formában. A tehetséggondozásra ad(hat) új lehetőséget a TÁMOP-3.4.3-11/2 Iskolai tehetséggondozás pályázat, amennyiben elnyerik a támogatást. A hagyományosnak tekinthető rendezvényeik pl.: Karacs-nap, Karacs-sztár születik, belső pályázatok szintén lehetőséget adnak a valamiben (nem feltétlenül tantárgyakban) tehetséges tanulók felismerésére. 26

Az SNI tanulók száma 17 fő, a tavalyi évhez képest a létszámuk nőtt. A folyamatban lévő vizsgálatok miatt akár tanév közben 20 fő felé emelkedhet a számuk. A fejlesztő foglalkozást elkezdték (gyógypedagógusok, gyógytornászok, szaktanári fejlesztés), de van olyan tanuló, akinek még folyamatban van az ügyintézése. Nehézséget jelent a hallássérült tanulóknál a szurdopedagógus alkalmazása (nincs rá elég szakember, nem elérhető, vagy nem vállal már több tanulót). Az iskolai tankönyvellátásban a legnagyobb körültekintést az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tankönyveinek megrendelése igényli. Ebben az évben az állami normatíva továbbra is 12.000 Ft volt. A korábbi években megszűnt a könyvtárfejlesztésre fordítható keret. Az ingyenes tankönyvre jogosultak nagy része (kb. 80-85 %-a) gyermekvédelmi kedvezményben részesül, kisebb részük három- vagy többgyermekes családban él (e két jogcímen igénylők között természetesen átfedések is vannak). Néhány tanuló veszi igénybe az ingyenes tankönyvtámogatást tartós betegség miatt vagy sajátos nevelési igényűként. Az előző évekhez képest megnőtt a saját jogán családi pótlékra jogosult tanulók száma. A tanulóktól visszaszedett ingyenes tankönyveket lehetőség szerint igyekszenek minél jobban visszaforgatni ; e tekintetben nehézséget okoz, hogy nem kérhetik vissza a tanulóktól azokat a könyveket, amelyeket az érettségi, illetve a szakmai vizsgákhoz való felkészüléshez használnak, így csak a végzős tanulók esetében számolhatnak azzal, hogy minden ingyenes tankönyvet leadnak. További gondot jelent az idegen nyelvi könyvek és munkafüzetek használat utáni állapota, ezeket szinte nem is lehet újra kiadni. A Középiskolában ebben a tanévben 598 fő az ingyenes tankönyvre jogosultak száma, így az állami normatíva 598 x 12.000 Ft, azaz 7.176.000 Ft. Az összes megrendelés értéke: 11.127.315 Ft, ebből ingyenes: 5.932.570 Ft. (Ebben az összegben benne vannak a tanári példányok is, mivel azokat könyvtári állományba nem lehet bevételezni. Tanári példányokat csak nagyon indokolt esetben rendeltek.) Az AJKP programban résztvevők közül azok a tanulók, akiknek nincs ingyenes jogosultságuk, a program költségvetésének terhére kapták a tankönyveiket, közel 195.291 Ft értékben. 27

A fenti adatokból látható, hogy a rendelkezésünkre álló állami finanszírozási kerettel jól gazdálkodott az iskola. A kedvezményes étkeztetésről a következő rövid összegzés adható: a kollégiumi konyhán összesen 184 diák ebédel, közülük 80 fő menzás, 104 fő kollégista. A menzások közül 40-en étkeznek kedvezményesen. A kedvezmény igénybevételének jogcíme: rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 15 tanuló; 3 vagy többgyermekes családban élő 23 fő; tartósan beteg vagy fogyatékos 2 fő. A 104 kollégistából 73-an kedvezményesen étkezők. Közülük rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül: 71 fő, 3 vagy többgyermekes: 2 fő. Az esély egyenlőség biztosítását többféle módon valósítják meg az intézményben. Szakiskolai tanulók ösztöndíja A 2012/2013. tanévben a gépi forgácsoló, géplakatos, épület- és szerkezetlakatos, szerkezetlakatos, szociális gondozó és ápoló szakképesítéseket tanulók jogosultak szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra, összesen 109-en. Ösztöndíjban részesül 99 tanuló, 10 tanulónak 2,51 alatti tanulmányi eredménye miatt nem jár ösztöndíj, részükre szakmai kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az első szakképző évfolyam első félévében 71 tanuló havonta 10.000 Ft juttatásban részesül. A második és harmadik szakképző évfolyamokon 3 tanuló havonta 30.000 Ft; 6 tanuló havonta 25.000 Ft; 4 tanuló havonta 20.000 Ft; 11 tanuló 15.000 Ft; 4 tanuló havonta 10.000 Ft ösztöndíjat kap. Az Útravaló pályázat főbb jellemzői A 2011/2012. tanévben középiskola az Útravaló - MACIKA ösztöndíj, az Út a szakmához és Út az érettségihez pályázatban vett részt, összesen 15.423.000 Ft-ot nyertek (az Út az érettségihez: 9.131.000 Ft, az Út a szakmához. 6.292.000 Ft). 79 tanár és 149 fő tanuló vesz részt a programban (Út az érettségihez: 47 tanár, 84 tanuló, Út a szakmához. 32 tanár, 65 tanuló). Az elnyert összegből a tanárok díjazásából 476.000 Ft-ot kellett visszafizetni, mivel a pályázat új feltétele szerint, ha a tanuló tanulmányi eredménye romlik (akár 1 28