AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2008. Tartalom 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI... 4 1.1 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...4 1.2 MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK...6 1.3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI KERETEI MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL...7 1.4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL...8 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 2.1 A FENNTARTÓI MIP-BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK...8 2.2 ISKOLAI MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT...9 2.3 MINŐSÉGCÉLOK...10 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 12 3.1 A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE...12 3.1.1 Jogi megfelelőség...12 3.1.2 Az IMIP működtetése...14 3.2 A TERVEZÉS INTÉZMÉNYI FOLYAMATA...14 3.2.1 Stratégiai tervezés...15 3.2.2 Éves tervezés...15 3.3 DÖNTÉSI FOLYAMAT...16 3.4 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATA...17 3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása...17 3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott eljárásrend...18 3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése...19 3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése...20 3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése...21 3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, gyakorisága...23 2

3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül...25 3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere...25 3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés...34 3.4.2.3 Mérés...36 3.4.2.4 Értékelés...36 3.5 PARTNERKAPCSOLATOK MŰKÖDTETÉSE...42 3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata...42 3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata...43 3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata...44 3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata...47 3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok meghatározása...48 4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE... 48 4.1 A VEZETŐI ELLENŐRZÉS DOKUMENTUMAI...48 4.2 PEDAGÓGUSOK ELLENŐRZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI...49 4.3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK...50 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 50 6. MELLÉKLETEK... 52 3

Mottó: A minőség sohasem a véletlen műve! Minden esetben céltudatos és koncentrált emberi erőfeszítés eredménye. 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI 1.1 Az intézmény bemutatása Iskolánkra, az 5. Sz. Általános Iskolára az alsó (1-4.) és a felső (5-8.) tagozatos, nyolc évfolyamos szerkezet jellemző, évfolyamonként négy-négy párhuzamos osztállyal. Az alsó tagozaton iskolaotthonos formában folyik a nevelés oktatás. A felső tagozaton szaktantermi rendszer működik. Az intézmény arculatát meghatározza kínálata. Tanulóink körében az alapkészségek, képességek fejlesztését, a kreativitás növelését, a tanulás megszerettetését, a gyermeki kíváncsiság felkeltését, az önálló tanulás képességének kialakítását, az egészséges életmódra nevelést, az önismeret-önfegyelem fejlesztését és a továbbtanulásra való felkészítést tartjuk a legfőbb feladatunknak. Fő nevelési elvünket a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztésében határoztuk meg az egyéni bánásmód hangsúlyozott érvényesítésével. A személyiségfejlesztéssel párhuzamosan kiemelt célként kezeljük a tehetséggondozást és a hátránykompenzálást is. E célok megvalósítását szolgálják a hagyományos tanórai foglalkozásokon túli különböző szervezeti formák (pl.: differenciálás osztálykeretben, csoportbontások évfolyamszinten, szakköri munka, versenyekre való felkészítés, egyéni korrepetálások, felzárkóztatások, stb.). Munkánkat szakképzett logopédus és fejlesztő pedagógusok is segítik. Az egészséges személyiség kialakításában nagy hangsúlyt kap tanulóink körében a test edzése mellett az idegen nyelv és az informatika tanulása is. Iskolánkban angol és német nyelv tanulására van lehetőség a nemzetiségi német nyelv tanulása mellett, melyet első osztálytól heti 5 órában tanulnak a gyermekek. Az idegen nyelveket képzett nyelvtanárok tanítják csoportbontásban. A nyelvtanítást az informatikával együtt a 4

szülők kérésére az első évfolyamon elkezdjük órarendbe illesztve, választható tanórai foglalkozásként. Szülői tanulói igény alapján, a szintfelmérést eredményesen megírók részére 4. osztálytól évfolyamonként 1-1 emelt szintű (heti 5 órás) csoport indítható angol és német nyelvből egyaránt. Az emelt szintű képzésben való részvétel a teljes általános iskolai oktatás időszakára kötelező. Így lehetőséget biztosítunk nem pusztán a nemzetiségi német, hanem az emelt szintű nyelvoktatásban is arra, hogy eljuthassanak az Európai Tanács nyelvi szintelőírása szerinti B1, illetve azt meghaladó B1 és B2 közti szintre. Informatikát harmadik osztálytól tanítunk önálló tantárgyként. Iskolánkban 1994-től működnek tanulási nehézségekkel küzdők számára (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) prevenciós osztályok 1-8. évfolyamig a Nevelési Tanácsadó szakvéleményére alapozva városi beiskolázással. E tanulási problémákkal küzdő gyermekek neveléseoktatása évfolyamonként egy-egy kislétszámú osztályban történik. 2006-2007. tanévtől kislétszámú osztály nem indult. A diákönkormányzat színes, szabadidős programokkal szolgálja a gyermekek kulturális igényeinek kielégítését. A tagozaton ellátandó tevékenységi körök: Általános iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása: - enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése - középsúlyos értelmű fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése - pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése (kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar, súlyos fokú dyslexia, dysgaphia) - cigány kisebbségi oktatás Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 5

Pedagógiai szakszolgálat - gyógytestnevelés Intézményi közétkeztetés Sporttevékenység - diáksport 1.2 Minőségügyi előzmények A kilencvenes évek végére megerősödő társadalmi változások, az oktatásban megjelenő elmozdulások iskolánkban is elindítottak egy olyan fejlesztő folyamatot, amely során változott pedagógusaink szemlélete, megújulásra való törekvése, nyitottsága. 2001-ben pedagógiai programunk átdolgozásakor melyben a tantestület 70%-a aktívan részt vett fontosnak tartottuk a minőségfejlesztési munka iránti elkötelezettségünk megerősítését egész tevékenységrendszerünkben, hiszen a kor követelményeihez igazodó, jól működő iskola elképzelhetetlen anélkül, hogy párbeszédet ne folytatna közvetlen és közvetett partnereivel. A minőségfejlesztés minél tudatosabb, hatékonyabb megvalósítása érdekében pályázatot nyújtottunk be, amely a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítésére irányult. A csoportos formát választottuk bízva a bázisiskola, illetve a tanácsadó szervezet tapasztaltságában, a tőlük való hatékony tanulás lehetőségében. Pályázatunk sikeresnek bizonyult. Így 2001 szeptemberétől elindult egy igen intenzív 18 hónapig tartó minőségfejlesztő munka, melynek során sikerült: A partnereink azonosítása. A partneri igény- és elégedettség mérésére irányuló rendszer kidolgozása. A pedagógusok egyéni motiváltságának továbbfejlesztése, szemlélet váltása. Az intézményi önértékelési rendszer kialakítása. A partnerközpontú működés tudatos alkalmazása. Javult az intézményen belüli együttműködés, s ez által a munka hatékonysága, elfogadottabb lett a team-munka. 6

Tudatosabbá vált annak szorgalmazása, hogy iskolánk eredményeit, programjait jobban megismertessük partnereinkkel és a város közvéleményével is (média, honlap, stb.). A pályázat sikeres megvalósításában megerősödött elkötelezettségünk a teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésére. Gyermekszerető, nyitott, humanisztikus szemléletű tantestületünk igyekszik elérni, hogy az iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen. 1.3 Az intézmény szervezeti keretei minőségügyi szempontból Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az iskolai SzMSz tartalmazza. Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgató a feladatokat, jogköröket a tagozatvezetővel,alsó és felső tagozatos igazgatóhelyettesekkel osztja meg. Az intézmény egészét érintő fontos kérdésekben az iskolavezetés kikéri a nevelőtestület, a szülők, a DÖK véleményét. A MIP-ben meghatározott működési folyamatok elvégzése során az iskolavezetés a tervezés, ellenőrzés, mérés, értékelés, kapcsolattartás folyamatainak szabályozása közben szorosan együttműködik a minőségirányítási felelőssel. 7

1.4 Az intézmény szervezeti felépítése minőségügyi szempontból Igazgató Érdekvédelmi szervezetek Minőségügyi felelős/ csoport Tagozatvezető Igazgató helyettesek Partnerek: Alkalmazotti kör, gyermekek, szülők 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 2.1 A fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok Az önkormányzati MIP-ben megfogalmazott célkitűzés megvalósításához intézményünknek az alábbi fő feladatoknak kell eleget tennie: 1. A tervezett ellenőrzések előkészítése. 2. Az intézmény pedagógiai munkájának eredményessége érdekében a tervezett belső és külső mérések, értékelések elvégzése. 3. A feladatellátás hatékonysága érdekében szervezési és gazdálkodási feladatok. Osztályok, csoportok szervezése a Közokt.tv. 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszámok figyelembevételével, költséghatékony működés. Az intézményi költségvetés tervezése és felhasználása; adatközlés, egyeztetés, beszámolás kiskincstár felállításával. 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, gyermeki jogok tiszteletben tartása. 5. Az oktatás színvonalának megtartása, további emelése, napközi, tanulószoba (iskolaotthon), könyvtár működtetése. 8

6. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása. 7. Tehetséggondozás, felzárkóztatás megszervezése. 8. Új tanulók beilleszkedésének segítése, különösen a szálkai tanulók esetében. 9. Kisebbségi kultúrához kötődő szokások, hagyományok ápolása a német kisebbségi oktatás keretében. 10. Pedagógus-továbbképzés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint (éves és középtávú feladatok). 11. Együttműködés más közoktatási és közművelődési intézményekkel. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. 12. Az egészséges életmódra nevelés hatékonyságának folyamatos javítása. 13. A nevelés oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása (eszközbeszerzés, illetve fejlesztés, pedagógusok, alkalmazottak továbbképzésének biztosítása). 14. A minőségi célkitűzések megvalósuljanak. 15. Az intézményi szabályozottság megvalósuljon, ez mindig a szervezethez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen. 2.2 Iskolai minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk, az 5. Sz. Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél szélesebb körben törekszik kielégíteni rugalmasan alkalmazkodva az őt ért kihívásokhoz. A munkatársak hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsák. Intézményünk elsősorban a tanulók továbbhaladását szolgáló igényének kíván megfelelni. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Mindezeket jó felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők aktív társként legyenek jelen az iskolában folyó munkában. 9

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Az intézmény vezetése és minden munkatárs elkötelezett abban, hogy a már életbe léptetett Comenius I. modellt mint a minőségfejlesztési rendszer egyik fő elemét működtetjük, fejlesztjük, amelynek keretében: rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét; a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk; javító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk. Céljaink elérése érdekében hatékony információs rendszert működtetünk, mely biztosítja az érdekelt felek számára a szükséges információkat. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat. 2.3 Minőségcélok Minőségcéljainkat a Nevelési programunkban megfogalmazott és elfogadott elvárások alapján határoztuk meg. 1.) Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről A megvalósítás időtartama: a partneri elégedettségi mérések ütemterve szerint. Sikerkritériumok: Hiteles, jól bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez. A partnerek 71-80%-a visszajelez. Erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése illetve beszerzése. 2.) Cél: Nyitottság, önfejlesztés és a minőségfejlesztés iránti elkötelezettség az alkalmazottaknál. A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: Rendszeres szakmai, módszertani továbbképzés. 10

Belső képzések szervezése. A továbbképzési terv fejlesztése. 3.) Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi nevelési - oktatási folyamatba A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: A mérések értékelések során kimutatható pozitív változás. A tanulók képességei optimálisan fejlődnek, viselkedésük, fegyelmük, önfegyelmük javul, tudják kezelni az esetleges konfliktusokat, véleménynyilvánításaikban nyíltak, reálisak. 4. Cél: A szervezeti kultúra fejlesztése A megvalósítás időtartama: két irányított önértékelés között. Sikerkritériumok: Klímateszttel kimutatott pozitív változás. A munkatársak elégedettek a munkakörülményeikkel, környezetükkel. 5. Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése A megvalósítás időtartama: A Pedagógiai program és az IMIP felülvizsgálat szerint Sikerkritérium: Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok beépíthetők. 6. Cél: Hasznos szabadidős és tanítási órán kívüli tevékenység kialakítása A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások keretében jelennek meg a programban. A megvalósítás időtartama: évente, folyamatos. Sikerkritériumok: A szabadon választható sávok érdeklődésnek megfelelő hasznosítása. Tanulmányi versenyek és egyéb tehetséggondozó programok szervezése különféle szabadidős tevékenységekkel karöltve. A tanév során a résztvevők számának megtartása. 11

3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 3.1 A vezetés szerepe, felelőssége, elkötelezettsége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően: a külső és belső jogrendszer és a szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat és a pedagógiai program 5 évenkénti felülvizsgálatával. az irányított önértékelés 4 évenkénti lebonyolításával, az éves munkatervek elkészítésével. Az intézmény vezetője a minőségfejlesztési program megvalósítása érdekében minőségirányítási felelőst bíz meg. A nagyobb feladatok ellátására, team-munkára tagokat kér fel, biztosítja és figyelemmel kíséri ezek jogszerű működését. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére, és biztosítja jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Kapcsolatot tart fenn, és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. Menedzseli az intézményt. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. Felügyeli a rendszer működését. 3.1.1 Jogi megfelelőség Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok központi, fenntartói és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az alkalmazottak megismerhessék és betartsák. 12

A hozzáférhetőség és a megismerés biztosításának formái: Az Oktatási Közlöny, a Közoktatási törvény, a KJT, illetve más fontos rendeletek szükség szerint nyomtatott formában megtalálhatók az igazgatói vagy igazgató helyettesi irodákban. Sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Tanári létkérdések című dokumentumok kötetei, melyek az igazgatói irodában és a könyvtárban érhetők el. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei a CD-jogtárban is megtekinthetők a könyvtárban, igazgatói, igazgató helyettesi irodákban, illetve a tanári szobában. Az alkalmazottakat, tanulókat, szülőket közvetlenül érintő szabályzatok, jogi és iskolai dokumentumok, illetve azok kivonatai az intézmény internetes oldalán is megtekinthetők, CD-s formában a könyvtárból kölcsönözhetők, valamint az irodákban, könyvtárban, tanári szobában elhelyezett számítógépeken bármikor hozzáférhetők az érdeklődők számára. A legfontosabb iskolai dokumentumok nyomtatott formában Megnevezés Elérhetőség 1. Alapító Okirat Igazgatói iroda 2. * Szervezeti és működési szabályzat * Házirend Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtár osztályfőnökök, DÖK vezető tanári, könyvtár 3. * Pedagógiai program: Nevelési program, Egészségnevelési és Környezeti nevelés programok és Helyi tanterv Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, könyvtár 4. Továbbképzési program és Beiskolázási terv Igazgatói iroda 5. Intézményi éves munkaterv, munkaközösségi munkatervek, Diákönkormányzat munkaterve Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, tanári, munkaközösségvezetők, Iskolaszék-elnök, SzMKelnök 6. Az éves beszámoló, félévi értekezletek jegyzőkönyve Igazgatói iroda, irattár 7. Közalkalmazotti megállapodás KT-elnök, igazgatói és igazgató helyettesi iroda 8. Az intézményi ügyintézés dokumentumai, munkaügyi dokumentumok, a gazdálkodást szabályozó dokumentumok, védelmi szabályzatok Tűzriadó terv Igazgatói és gazdasági iroda Igazgatói iroda, folyosók, tantermek 9. * Intézményi MIP Igazgatói és igazgató helyettesi iroda, minőségirányítási felelős, tanári, könyvtár * Mindezek megjelenítése az iskola honlapján (http://supra.dyn.hu/). 13

A postai úton az intézményhez érkező hivatalos információk tartalmát elsőként az igazgató, tagozatvezető tekinti át, s gondoskodik a szükséges iktatásról. (Távollétében az igazgatóhelyettesek feladata.) A közérdekű, fontos információkat a faliújságon teszi közzé a tanári szobában vagy átadja az érintett kollégáknak. A pedagógiai szakmai jellegűeket megbeszélve az igazgató helyettesekkel a soron következő munkaértekezleten tárja a nevelőtestület elé. A külső és belső jogi szabályozók illetve más dokumentumok, rendeletek betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: 1.) A vezetői ellenőrzés egyik fő területe a fenti dokumentumok által megszerzett előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. 2.) Az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok KT, szakszervezet számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. 3.1.2 Az IMIP működtetése Az 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási programjának működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségirányítási felelőst a vezető bízza meg a tantestület véleményének kikérésével. A minőségirányítási felelős az iskolavezetés munkájában részt vesz. Folyamataikat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetik (Tervezés megvalósítás ellenőrzés beavatkozás). A Minőségirányítási program felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényességi előírásoknak megfelelően végzik el. 3.2 A tervezés intézményi folyamata Az intézményvezetés legfőbb feladata a stratégiai tervezés. A stratégiai tervezés egyenértékű a helyi pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. 14

3.2.1 Stratégiai tervezés A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása, az iskola pedagógiai célrendszerének és jogállásának áttekintése és értékelése. A folyamat leírása: 1.) A PP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként többnyire a vezetési ciklus utolsó évében történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2.) A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti azokat a tantestülettel. 3.) Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 4.) A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 5.) November végén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 6.) Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt. 7.) Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 8.) December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 9.) Február elején az igazgató tantestületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. 10.) Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti a közvetlen partnerekkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 11.) Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. 3.2.2 Éves tervezés A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. 15

A folyamat leírása: 1.) Júniusban legkésőbb a tanévzáró értekezletig az igazgató kéri a munkaközösségek javaslatait a következő tanévre vonatkozóan. 2.) Szeptember közepén az igazgató a munkaközösségek javaslatai alapján elkészíti az iskola éves munkatervét mint munkaanyagot, melynek főbb részei: a tanév rendje, a tanév kiemelt pedagógiai célkitűzései, tanulmányi versenyek, az iskolai nevelő oktató munka ellenőrzésének részeként elvégzendő mérések, a feladatok ütemezése, felelősök, a belső ellenőrzés aktuális területei, tanítás nélküli munkanapok, beosztások, felelősök. 3.) A tanévnyitó értekezleten az igazgató a nevelőtestület elé tárja az éves munkaterv tervezetét megvitatásra. A nevelőtestület dönt az elfogadásról. 4.) Szeptember 15-ig sokszorosításra kerül a munkaterv, s megkapják a munkaközösség-vezetők, a DÖK vezetők és az igazgatóhelyettes is. 1 példány kifüggesztésre kerül a tanári szobában, 1 példányt megkap az iskolai szülői szervezet képviselője, s 1 példányt elküld az igazgató a fenntartónak. 5.) Ezután a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket, melyet a munkaközösség elfogad, s az igazgató elé terjeszti. A DÖK és a szülői szervezet vezetői szintén elkészítik munkatervüket, elfogadás után ők is az igazgató elé terjesztik. 6.) Az igazgató jóváhagyása után életbe lépnek a fent felsorolt munkatervek, s az egyes közösségek ez alapján végzik éves munkájukat. 3.3 Döntési folyamat Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza. Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős, az intézmény egészét érintő fontos kérdésekben kéri a nevelőtestület, a szülők és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ezután születik meg a döntés. Az SZMSZ szabályozza a nevelőtestületi döntések, határozatok, átruházott feladatkörök folyamatát és a szakmai munkaközösségek tevékenységét, jogait és feladatait. 16

3.4 Az intézményi működés folyamata 3.4.1 Emberi erőforrás biztosítása Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet céljainak elérése. A belépő új munkatársak az intézményi hagyományokat és az elfogadott értékeket a mentor segítségével megismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák. A működés szempontjából meghatározó a pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének, a Pedagógiai programnak a figyelembevételével készül. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógusok továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskola vezetősége dönt. 17

3.4.1.1 Az alkalmazottak munkájának erkölcsi és anyagi elismerésénél alkalmazott eljárásrend Lépések Módszer Eszköz Felelős Érintett Határidő 1. Szempontrendszer összeállítása javaslattétel szempontsor munkaközösség-vezetők, minőségirányítási felelős 2. Kibővített vezetőségi értekezleten egyeztetés a szempontokról 3. A szempontrendszer alapján a munkaközösségek javaslata munkatársak javaslattétel szempontsor igazgató kibővített vezetőség javaslattétel ajánlólista munkaközösség-vezetők, minőségirányítási felelős kibővített vezetőség 4. Javaslatok kiértékelése értékelés ajánlólista igazgató kibővített vezetőség 5. A kibővített vezetőség jelölése a javaslatok alapján 6. Vezetői döntés iskolavezetés bevonásával javaslattétel jelölőlista igazgató kibővített vezetőség igazgató iskolavezetés aktualitás szerint 18

3.4.1.2 A munkatársak kiválasztása és segítése A belépő új munkaerő kiválasztására és segítésére (figyelembe véve a jogszabályokat) az alábbi eljárásrendet alkalmazzuk a pedagógusokra és a nem pedagógus dolgozókra vonatkozóan: Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, pedagógus munkatárs Lépések Módszer Eszköz Érintettek Felelős Határidő I. Pályázat kiírása Pályáztatás Médiák, Oktatási Közlöny Az adott szakmai munkaközösség II. Határidőre beérkező pályázatok értékelése Dokumentumelemzés Szakmai önéletrajz IV. Az intézmény céljainak megismertetése V. A feltételrendszer megismertetése Beszélgetés Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program Munkajogi dokumentumok VI. Kinevezés döntés Kinevezés, szerződéskötés, munkaköri leírás VII. Patronáló pedagógus Felkérés Megbízás Partonáló ped., ig. h. VIII. Személyes találkozás (patronáló pedagógus) Bemutatás Munkatársak, új munkatárs, patronáló pedagógus Pályázó, igazgató, ig. hely. igazgató aktualitás szerint A patronáló pedagógust az iskolavezetés javaslatára az igazgató bízza meg. A patronáló pedagógus feladata: A belépő új kollégának napi segítséget ad. Az adminisztráció pontos elkészítése. Informális problémák megbeszélése. Az alapdokumentumok megismertetése. Az iskolai hagyományok megismertetése. 19

3.4.1.3 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése A továbbképzési rendszer működtetése A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján az igazgató által elkészített s a nevelőtestület által elfogadott ötéves továbbképzési program az irányadó az éves beiskolázási terv elkészítésénél. A szempontrendszer felülvizsgálata, korrekciója 5 évente történik. Célunk: A humán erőforrás tudatos fejlesztése a képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével, az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérése a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban. A folyamat leírása: 1.) Minden év elején az igazgató közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2.) A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek. 3.) Március 10-ig az igazgató előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4.) A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 5.) Március 14-ig az iskola igazgatója, tagozatvezetője a KESZ vezetőivel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6.) Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet, szükség esetén a nevelőtestület jóváhagyásával módosítja. 7.) A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét. 8.) A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek illetve a tantestületnek. Szakdolgozatuk fénymásolatát leadják a könyvtárnak. 9.)A tagozatvezető, az igazgatóhelyettesek minden évben a félévi értekezleten, az igazgató az év végi beszámolóban értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 20

3.4.1.4 A belső kommunikációs rendszer működtetése Cél: a pontos, gyors információáramlással segíteni a minőségi munkavégzést. Az információáramlás eszközei: faliújság, levél, értesítés, meghívó, szórólap, tájékoztató füzet, hirdetőtábla, iskolarádió, telefon, fax, e-mail, Az információáramlás területei: vezetőségi megbeszélés, kibővített vezetőségi megbeszélés, munkaértekezlet, alkalmazotti értekezlet, alsós-felsős esetkonferencia, SzMK választmányi értekezlet, szakszervezeti értekezlet, munkaközösségi megbeszélés, Iskolaszék, egyéni beszélgetés, iskolagyűlés, fogadóóra szülői értekezlet. 21

Intézményünkben az alábbi vázlat szerint működik a belső kommunikációs rendszer INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Tagozatvezető Igazgató helyettesek Igazgató Iskolatitkár Minőségirányítási felelős KT. Szakszervezet Gyermek és ifj.véd. felelős DÖK-vezető Iskolai SZMK, Iskolaszék pedagógus tagjai Munkaközösség vezetők DÖK tagok Osztály SZMK Alkalmazotti közösség Osztályok Szülők Munkaközösség Egyes tanulók Egyes szülők 22

Kommunikációs csatorna Vezetőségi ülés Vezetőségi értekezlet Alakuló értekezlet Tanévnyitó értekezlet Nevelési értekezlet Munkaközösségi ért. 3.4.1.5 Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, gyakorisága Információ Informált Felelős Idő/gyakoriság Bizonylat A programok tervezése, értékelése, stratégia kialakítása Programok tervezése, értékelése, aktuális tájékoztatások, döntések Tájékoztató a nyári munkákról, a személyi változásokról, a nyári táborokról, a tanév tervezésének módjáról A tanév céljai, feladatai, tanévindító munkák időterve Szakmai ismeretek bővítése, tapasztalatcsere Munkaközösségi helyzetelemzés, célok, feladatok, mérések ütemterve Szűk körű iskolavezetés Igazgató Hétfő Tágabb iskolavezetés Igazgató Minden hónapban 1 alkalommal (hónap utolsó szerda) Nevelőtestület Igazgató Augusztus 20. utáni első hétre tervezett napon Emlékeztető Jegyzőkönyv Nevelőtestület Igazgató Augusztus vége Jegyzőkönyv Nevelőtestület Igazgató Munkaterv szerint évente 2-szer Munkaközösség tagjai Munkaközösség vezető Munkaterv szerint Tantestületi ért. Aktuális témák megbeszélése Nevelőtestület Igazgató Minden hónapban szükségszerint 1 alkalommal Esetmegbeszélés Az osztályban felmerült nevelési probléma megbeszélése Az egy osztályban tanító pedagógusok Jegyzőkönyv Munkaterv Jegyzőkönyv Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető 23

Kommunikáció a fejlesztő pedagógussal, gyerm. véd. felelőssel Faliújság Helyettesítési lapok A tanulási, magatartási problémás tanulókhoz segítségkérés A hátrányos és veszélyeztetett tanulók jelzése, szükség esetén segítség kérése. Havi program, felhívások, rendezvényekkel kapcsolatos információk, aktuális információk közlése, Órarend, ügyeleti rend Hiányzó pedagógusok helyettesítésének rendje Oszt.f. fejlesztő ped. Oszt.f. pszichológus Oszt.f. gyerm. véd. fel. Nevelőtestület Érintett kollégák Karbantartó füzet Az épületben észlelt hibák Érintett pedagógus, karbantartó Telefon Posta E-mail, e-kapcsolatok A kolléga hiányzásának bejelentése Versenyfelhívások, versenyeredmények Továbbképzések, értekezletek Önkormányzati információk, feladatok, rendeletek Egyéb partnerektől származó információk Versenyfelhívások, versenyeredmények Továbbképzések, értekezletek Információk, feladatok Osztályfőnök Aktuálisan Emlékeztető Ig. helyettes, felelősök Aktuálisan Igazgatóhelyettes Előző nap 16 óráig vagy reggel 8 óráig Iskolatitkár A hiba észlelésekor és visszajelzéskor Helyettesítési dosszié Karbantartó füzet Igazgatóhelyettes Kollégák SZMSZ szerint Emlékeztető Felelősök, érintett személyek Felelősök, érintett személyek Iskolatitkár Iskolatitkár, oktatástechnikus Az igazgató szignálása után azonnal vagy a nap végén Az igazgató szignálása után azonnal vagy a nap végén Iktató Iktató 24

3.4.2 Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere az intézményen belül Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak által ismert és elfogadott értékelési rendet tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott értékekre támaszkodik. A folyamatszabályozás a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA logikáját követi, s melynek keretei között: A vezetés meghatározza az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos feladatait, hatásköröket. Az intézmény külső és belső méréseket végez a javítandó folyamatok megállapítására Az intézményvezetés meghatározza azokat a javítandó folyamatait, amelyeknél beavatkozásra van szükség. Ennek támogatása érdekében biztosítja a vezetés folyamatos fejlesztési eszközrendszerét. Az intézménynek meghatározott időnként 4 évente teljes körű irányított önértékelést kell végeznie, amely kiterjed a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúrára, a folyamatos fejlesztés szintjére. Az intézmény vezetése meghatározza félévente, évente rendszerint fenntartói szempontok alapján az intézmény működésének gyakorlatát. Ha felmerül az igény a módosításra, akkor korrekciót végez. 3.4.2.1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. 3.4.2.1.1. Az ellenőrzés, mérés alapelvei Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 25

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, a tagozatvezető az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 3.4.2.1.2 A pedagógiai munka ellenőrzésének területei A) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A szülőkkel való kapcsolattartás. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése, az ezeken való részvétel. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása. A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. B) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztása, jellemvonása. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítménye. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenysége. A tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége. 26

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 3.4.2.1.3. Az értékelés célja Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 3.4.2.1.4. Az értékelés feladata A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3.4.2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése A) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban a következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban az érintett nevelő kérésére azonban írásban végzik. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: a) Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának? b) Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? 27

Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? c) Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? d) A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? 28

e) A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együttérző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? f) Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? g) A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. 29

A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. h) A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. i) Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). j) Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.) A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). 30

k) Az iskola képviselete. Részvétel a szülői közösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése, a szülői igényeknek megfelelően. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe. Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, amennyiben erre lehetőség és/vagy szükség mutatkozik. l) Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola). m) A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Szoros kapcsolat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az osztállyal kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok ellátása. 31

n) A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítés. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskola rendezvények, ünnepélyek stb.) A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással, osztálytanító a szaktanárokkal, különös tekintettel a tagozatváltásra). o) Személyes példamutatás. A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógusetika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, a munkához való viszony példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. p) Munkafegyelem, a munkához való viszony. A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. q) Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. r) A vezetői feladatok ellátása. A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, tagozatvezető, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. 32

A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? s) Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. t) A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. u) Szakmai felkészültség. Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. v) A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók estében is. w) Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön. x) A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. 33

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése a) A nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, a tagozatvezető, az igazgató helyettesek, a munkaközösség vezetők, az ellenőrzésre felkért pedagógusok, valamint külső szakértők a tanulók esetében: a pedagógusok, valamint külső szakértők, szaktanácsadók az igazgatón és helyettesein kívül. b) A vezetői ellenőrzés dokumentumai óralátogatások feljegyzései tanmenetek ellenőrzésének listája adminisztráció ellenőrzésének listája interjútervezet felkészítő tanárok versenyeredményei 3.4.2.2 Minőségügyi ellenőrzés A vezetői ellenőrzés célcsoportja és szintjei: Az ellenőrzés célcsoportjai tanulók pedagógusok a nem pedagógus dolgozók Az ellenőrzés szintjei Az egyes egyén A tanulócsoport (képességcsoport, osztály, stb.) A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai (KTv. 8. (3.) bek.) Az iskola teljes tanulóifjúsága Az egyes pedagógus Az adott szakmai műhely A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszain dolgozók Az intézményben dolgozók A egyes dolgozó Egy-egy munkaterületen dolgozók az intézmény minden nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársa Megjegyzés A tanulókra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a tanítás-tanulás felmérésének értelmezése, korrigálási feladatok, az egyéni képességfejlesztés irányának meghatározása. A pedagógusokra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a tanítás-tanulás felmérésének értelmezése, korrigálási feladatok, az egyéni önművelés és szakmai továbbképzés irányának meghatározása. A nem pedagógus dolgozókra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, a munkafolyamatok felmérésének értelmezése, korrigálási feladatok meghatározása. A vezetői ellenőrzés: 34

Célja: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez A folyamat leírása: 1.) A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2.) Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3.) A minőségirányítási felelős szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4.) Az igazgató szeptember elején értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. 5.) Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6.) Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7.) Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8.) Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. Az ellenőrzés eredményének adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. Felelősségek és hatáskörök Felelős Érintett Informált 1. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség 2. igazgató iskolavezetés alkalmazotti közösség 3. minőségirányítási felelős iskolavezetés alkalmazotti közösség 4. igazgató alkalmazotti közösség 5. igazgató megbízottak 6. igazgató megbízottak 7. az ellenőrzést végző személy ellenőrzött 8. delegált ellenőrző ellenőrzött 9. delegált ellenőrző ellenőrzött 35

3.4.2.3 Mérés Célja: hogy átfogó képet kapjunk az iskolában folyó pedagógiai munkáról, nevelési-oktatási folyamatokról. Az intézményi mérés lehet: a) belső, b) külső. a) Belső mérést végezhet: pedagógus, osztályfőnök, munkaközösség, vezetés. b) Külső mérést végezhet: szakértő, szaktanácsadó. A mérés témáját tekintve lehet: tanulóra irányuló, tanulócsoportra irányuló, iskolára mint szervezetre irányuló, A belső és külső mérések tantervünk követelményein alapszanak, szabályozásuk és rendszerük is ott jelenik meg. 3.4.2.4 Értékelés Célja: Az értékelés minden formája legyen: személyre szóló, ösztönző hatású, eredményességet erősítő, folyamatos, változatos, tájékoztató jellegű a partnerek számára. 36

3.4.2.4.1 Az éves értékelés Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. A szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetet tanulók). A folyamat leírása: 1.) Az igazgató május 3. hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2.) június 15-ig a munkaközösség-vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a minőségirányítási felelős elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. 3.) Ezután az elkészíti az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 4.) A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5.) Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6.) A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 37

7.) Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A minőségirányítási felelős a tanévzáró értekezlet után júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. Felelősségek, hatáskörök A lépés Felelős Határidő Érintett Informált tárgya 1. Igazgató május 20-ig Területek felelősei Tantestület 2. Területek június 15-ig Tantestület Igazgató felelősei 3. Igazgató június 20-ig Igazgatóhelyettes 4-5-6. Területek június 20-ig Tantestület felelősei 7. Igazgató fenntartói elvárás szerint Fenntartó 3.4.2.4.2 Irányított önértékelés Irányított önértékelés Célja: a vizsgált időszakban felméri az intézmény adottságait, eredményeit, kijelöli a fejlesztendő területeit. Az önértékelés területei: Adottságok: a vezetés értékelése, iskolapolitika és stratégia értékelése, az alkalmazottak irányításának értékelése, az erőforrások értékelése, a folyamatok és a szabályozottság értékelése. Eredmények: a szülők és a diákok elégedettsége, az alkalmazottak elégedettsége, társadalmi szerepvállalás, az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói, 38

a munkatársak részvétele, bevonásának mértéke, a szervezeti kultúra értékelése. Gyakorisága: Négyévente, november, december hónapban Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés, adatgyűjtés, kérdőív, fókuszcsoportos interjú, teszt. Az irányított önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelést a mindenkori minőségirányítási csoport tagjai végzik. Meghatározzák a megkérdezettek körét a piramis elv alapján, minden munkaterületről. E szerint: igazgató, tagozatvezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, alsó, felső tagozat képviselői, szakszervezet, közalkalmazotti tanács egy-egy tagja, diákönkormányzat vezetője. Az irányított önértékelést végző csoport megvizsgálja az önértékelő kérdőíveket, szükség szerint módosítja az intézmény igényeinek megfelelően, ügyelve arra, hogy az értékelés eredményei összehasonlíthatók, értékelhetőek legyenek. A véglegesített kérdőívek a megfelelő sokszorosítás után a megkérdezettek között kiosztásra kerülnek előzetes áttanulmányozás céljából. Az értékelést végző csoport vezetője tájékoztatást tart a felmérés céljáról, a módszer lényegéről, magyarázatot ad a kitöltéshez. Meghatározza a csoporttal való egyeztetés után a kitöltésre szánt időt, amely maximum két nap lehet. A megadott napon a felmérésben résztvevők egyeztetik véleményüket, minden egyes kérdésben közös álláspontot alakítanak ki, ennek alapján készül el az együtt kitöltött kérdőív. Az értekezleten elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítik. A minőségfejlesztési csoport tagjai az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. Az értékelés legyen tényszerű, derüljenek ki belőle az intézmény erősségei, gyengeségei, a fejlesztendő folyamatok, tevékenységek és területek. Az alkalmazotti értekezleten kerül sor a legitimációra. Itt történik meg a fejlesztésre váró területek prioritásvizsgálatára, a megvalósítás lépéseinek meghatározására. Az intézmény vezetője intézkedési tervet dolgoz ki a fejlesztendő területek megoldására. 39

Dokumentáció: A kitöltött kérdőíveket 4 évig őrizzük meg. Az elemzés során keletkezett dokumentumokat a Minőségügyi kézikönyvben tároljuk. 40

Az irányított önértékelés eljárásrendje Feladatok Módszer Résztvevők Felelős Hat. idő 1. Az önértékelést végző team megalakulása, összetétel meghatározása Csoportmunka, megbeszélés Int. vezető, team tagok Int. vezető November 2. hete 2. Az önértékelést végző team tájékoztatása, az önértékelés területeinek, módszereinek áttekintése Előadás, dokumentumelemzés Team tagok Int. vezető Minőségirányítási November 3. hete felelős 3. Az önértékelés ütemtervének meghatározása, a team javaslatai a módszerek alkalmazásához Ötletbörze, beszélgetés, dokumentumelemzés Team tagok Minőségirányítási felelős November 4. hete 4. Adatgyűjtés az önértékeléshez, az egyéni kérdőívek kitöltése Dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés, interjú, megbeszélés Team tagok Minőségirányítási felelős November 4. hete, december első hete 5. Az adatok elemzése, rendszerezése, kérdőívek feldolgozása Számítógépes feldolgozás Team tagok Minőségirányítási felelős December 2. hete 6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős December 3. hete 6. A bevont alkalmazotti kör konszenzusos kérdőívek kitöltése Megbeszélés, vita Team tagok Minőségirányítási felelős December 3. hete 7. Az irányított önértékelés elkészítése területenként, összegzés Team tagok Minőségirányítási felelős Január 3. hete 8. Módszerek és eljárások felülvizsgálata Ellenőrző listázás Team tagok Minőségirányítási felelős Január vége 9. Legitimáció Előadás, vita Int. vezető, alkalmazotti kör Int. vezető Február első hete 10. Beavatkozás, tájékoztatás Projekttervezés Int. vezető Int. vezető Február vége 41

3.5 Partnerkapcsolatok működtetése Cél: A partneri igény és elégedettség felmérésével az intézmény megfelelő információkkal rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. A partneri igény- és elégedettségmérés meghatározását az alábbiak szerint tervezzük. 3.5.1 Partnerek meghatározásának szabályzata Tevékenység Felelős Ideje Érintettek Informált A partnerek összegyűjtése, a minőségirányítási minőségirányítási változások átvezetése felelős felelős tantestület A partnerek listájának az iskola dolgozói elé tárása A lista áttekintése, kiegészítése, javaslattétel A legfontosabb partnerekkel a kapcsolatfelvétel (tanulók, szülők, pedagógusok és nem pedagógusok) A partnerlista véglegesítése, a partnerek csoportosítása, képviselők egyeztetése minőségirányítási felelős augusztus 1-től szeptember 30-ig októberi munkaértekezlet a pedagógus és nem pedagógus dolgozók minőségirányítási felelős október vége a pedagógus és nem pedagógus dolgozók szakterületek felelősei szakterületek felelősei folyamatos október 31. szakterületek felelősei minőségirányítási felelős munkacsoport tagjai munkacsoport tagjai tanulók, szülők, pedagógusok, nem pedagógusok tantestület és nem pedagógusok Az iskola vezetése szükség szerint felülvizsgálja az adott évben a partnerek meghatározását, azonosításának folyamatát. 42

Partner megnevezése 3.5.2 Partneri igényfelmérés szabályzata Mintavétel Az igényfelmérés módja Az igényfelmérés gyakorisága Pedagógus mindenki kérdőív évente 80% tanulói névsorban minden negyedik a Tanulók minőségirányítási kérdőív felelős irányításával kétévente 80% a tagozaton: 1-4. o. 5-8. o. véletlenszerű interjú kérdőív Szülők tanulói névsorban minden negyedik a kiválasztott tanuló szülője a tagozaton: 50% véletlenszerűen kérdőív kétévente 70% Alkalmazottak interjú kétévente Önkormányzatok Polgármester Műv. Iroda Közgazd.Iroda, Szálka polgármestere, Művelődési Biz. vezetője interjú kétévente Elfogadási kritérium (elfogadható választási arány) Óvodák interjú évente Középfokú oktatási intézmények kérdőív kétévente 70% Német Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente Babits Mihály Művelődési visszaküldött Központ és Gyermekek kérdőív kétévente kérdőív Háza Nevelési Tanácsadó interjú kétévente Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság interjú kétévente Logopédus interjú kétévente Roma Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente Családsegítő Központ kérdőív kétévente visszaküldött Gyermekjóléti Szolgálat Wosinsky Mór Megyei Múzeum kérdőív Tankönyv Ker Bt. interjú évente Iskolaegészségügyi Szolgálat fogorvorvos, iskolaorvos, védőnő interjú kétévente kétévente Marosi Bt Büfé interjú kétévente TIT kérdőív kétévente kérdőív visszaküldött kérdőív visszaküldött kérdőív 43

3.5.3 Közvetlen partnerek igény és elégedettségvizsgálat szabályzata Cél: Információt kapjunk arról, hogy közvetlen partnereink mennyire elégedettek intézményünkkel, melyek az elvárásaik, igényeik iskolánkkal szemben. Érintettek köre pedagógusok, tanulók, szülők, nem pedagógusdolgozók, pedagógiai asszisztensek önkormányzatok, óvodák, következő iskolafokozat, német kisebbségi önkormányzat, roma kisebbségi önkormányzat. A felmérés gyakorisága A pedagógusok és óvodák esetében minden tanév október-november hónapjában kerül sor. A tanulók, szülők, nem pedagógusdolgozók, fenntartó, következő iskolafokozat, német és roma kisebbségi önkormányzat esetében minden második tanév októbernovember hónapjában kerül sor. Mintavételi eljárás Pedagógusok esetében: minden pedagógus. Szülők, tanulók korében: 1-8. évfolyamig az osztálynévsorok alapján minden 4. A tagozaton 1-4. osztály egyéni interjúval a tanulók 20 %-a, 5-8. osztályban a tanulók 60 %-a kérdőívvel. Nem pedagógus dolgozók esetében: minden dolgozó. Önkormányzatok esetében: a polgármester; Művelődési Sport- és Közgazdasági Iroda vezetője; Szálka polgármestere és Művelődési Bizottsága vezetője. A következő iskolafokozat esetében: a város valamennyi középfokú intézményének vezetője. Német kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője. Roma kisebbségi önkormányzat esetében az önkormányzat vezetője. 44

Mérőeszköz kérdőív: pedagógus, tanuló, szülő, következő iskolafokozat, interjú, a tagozaton 1-4. évfolyam, nem pedagógus dolgozó, önkormányzatok, óvodák, kisebbségi önkormányzatok. A kérdőívek felvétele Pedagógusoknál: kiosztása az novemberi munkaértekezleten, visszaadása 2 napon belül zárt borítékban, név nélkül. Tanulóknál: a megjelölt időszakban kisebb csoportokban történik, név nélkül, tanári felügyelettel, délután. Szülőknél: az osztályfőnökök juttatják el tanulói segítséggel a megjelölt időszakban; visszaküldése 1 héten belül zárt borítékban, név nélkül. A következő iskolafokozatnál: az intézményvezetők postai úton, kísérőlevéllel. Az interjúk felvétele Az érintettekkel (nem pedagógusdolgozók, önkormányzatok, német és roma kisebbségi önkormányzatok, óvodák) előre egyeztetett időpontban a minőségfejlesztési team tagjai, valamint az érintett szakmai szervezetek egy-egy képviselője végzik. A kérdőívek feldolgozása Az adatokat a kitöltését követő 2 héten belül a minőségfejlesztési team tagjai rögzítik, dolgozzák fel. Az interjúk elemzése Az interjúkról készült feljegyzéseket az interjút végzők dolgozzák fel 2 héten belül. Visszajelzés az érintetteknek Pedagógusoknak a pedagógus felmérésről: az elemzést követő munkaértekezleten a tantestület tájékoztatást kap a mérés eredményéről, és szükség szerint dönt a fejlesztendő területekről. Tanulóknak a tanulói felmérésről: DÖK-üléseken és az osztályfőnöki órákon értesülnek a felmérés tapasztalatairól az elemzést követő 2 héten belül. Szülőknek a szülői felmérésről: a félévi szülői értekezleteken, az azt megelőző SZMK értekezleteken. Nem pedagógus dolgozók: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek tapasztalatairól. 45

Az iskolai könyvtárban tesszük hozzáférhetővé az elkészült dokumentumokat. Önkormányzatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk tapasztalatiról. Óvodák: az adott tanévben az intézmények által rendezett szakmai napon kapnak tájékoztatást. Következő iskolafokozatok: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk tapasztalatiról. Német kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk tapasztalatiról. Roma kisebbségi önkormányzat: az elkészült dokumentumokból értesülnek a kérdőívek, interjúk tapasztalatairól. Az eljárás folytatása: A minőségirányítási team a félévi munkaértekezleten tart összefoglaló, elemző tájékoztatást a partneri mérésekről, és javaslatot tesz a fejlesztendő területekre. Ezt követi a tantestületi vita, majd a megvitatott javaslatok elfogadása. Az értekezletet követő 2 héten belül megalakulnak a minőségi körök az önként jelentkezőkből, illetve a minőségirányítási felelős által felkért kollégákból. A teljes dokumentumok a tanáriban, a könyvtárban tesszük hozzáférhetővé. 46

3. 5. 3. 1. A közvetett partnerek igény- és elégedettségvizsgálat szabályzata Partnerek megnevezése Mérés módszere Mérés gyakorisága A mérést végző személyek neve, felelős Babits M. Művelődési Központ és Gyermekek Háza Liszt Ferenc Művészeti Iskola Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Wosinsky Mór Megyei Múzeum kérdőív kétévente október - november kérdőív minőségfejlesztési team kétévente októbernovember minőségfejlesztési team kérdőív kétévente minőségfejlesztési team kérdőív kétévente minőség-fejlesztési team kérdőív kétévente minőségfejlesztési team TIT kérdőív kétévente minőségfejlesztési team Nevelési Tanácsadó interjú kétévente minőségfejlesztési team Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság interjú kétévente minőség-fejlesztési team Logopédus interjú kétévente minőségfejlesztési team Roma Kisebbségi Önkormányzat interjú kétévente minőségfejlesztési team Tankönyv Ker Bt interjú évente minőségfejlesztési team Iskolaegészségügyi Szolgálat interjú kétévente minőségfejlesztési team Marosi Bt interjú kétévente minőségfejlesztési team A partnerek tájékoztatása Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskolakönyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok Az iskola könyvtárban elhelyezett dokumentumok A partneri mérések kezdő időpontja: 2004/2005. pedagógusok, óvodák, 47

Tankönyvker. 2005/2006.: Teljes körű partneri mérés 2007/2008.: Irányított önértékelés 2008/2009.: Teljes körű partneri mérés 3.5.4 Lefedettségi területek a partneri igényfelmérés során, indikátorok meghatározása Cél: A kérdőívek, interjúkérdések az egymásra épülés és az összehasonlíthatóság kritériumainak feleljenek meg. Az eredményességi mutatók az 1-5-ig terjedő skálán jelennek meg a minőségfejlesztést döntően meghatározó közvetlen partnerek esetében. Amennyiben a megjelölt eredményességi mutatókat elérjük, elégedettek lehetünk, s igyekszünk azt megtartani. Ha nem érjük el, intézkedési tervben határozzuk meg a tennivalókat. 4. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük. Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott példány, illetve a tanáriban lévő számítógépeken lévő anyagon. 4.1 A vezetői ellenőrzés dokumentumai óralátogatás feljegyzései, tanmenetek ellenőrzési listája, naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, tájékoztatók kitöltésének megléte, tanulók írásos munkáinak ellenőrzése az éves munkaterv szerint, alapdokumentumok módosítása, adminisztráció ellenőrzése, félévi, éves beszámolók, munkaértekezletek forgatókönyve. 48

4.2 Pedagógusok ellenőrzésének dokumentumai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, tájékoztató, tanulók írásbeli munkái, osztálynapló, napközis napló, beszámolók a félévi és az év végi értékeléshez. A fenti dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárások megtalálhatók az SZMSZ-ben, a pedagógiai programban, a helyi tantervben és az éves munkatervben. 49

4.3 A minőségirányítással kapcsolatos dokumentumok Megnevezés Készítője Megőrzési 1. Partneri adatbázis Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás 2. Eljárási rendek, szabályzatok az igényfelmérésre vonatkozóan hely idő Minőségirányítási team Comenius iktató határozatlan 2 évente módosítás 3. Kérdőívek (partneri) Minőségirányítási team Comenius szekrény 4. Az eredmények összegzése, elemzése 5. Intézkedési terv (munkatervek) 2 év Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év Minőségirányítási team Comenius iktató 2 év 6. Irányított önértékelés Minőségirányítási team Comenius iktató 4 év 7. Alkalmazotti értekezletek jegyzőkönyvei 8. Információk közvetítése (levelezés a partnerekkel) Felkért jegyzőkönyvvezető Minőségirányítási team vezetője Comenius iktató Comenius szekrény 9. Kiegészített PP Munkacsoport Comenius iktató 5 év 10. Éves beszámolók Tantestület felelősei Irattár ½ év 11. Szempontlista a minőségügyi ellenőrzéshez Idő- és felelősségmátrix Vezetői kör, igazgató Minőségirányítási kézikönyv 12. Ellenőrzési lista Delegált Minőségirányítási kézikönyv 13. Elektronikus adatbázis A feljegyzést végző Minőségirányítási kézikönyv * Az adatkezelés, ügyiratkezelés szabályai szerint. 4 év 4 év 5 év 1 év 5 év 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Minőségirányítási Program (MIP) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (10) és (11) bekezdése, valamint a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modellje alapján készült. A minőségirányítási program felülvizsgálatát el kell végezni: 50

a tantestület által elfogadott 5 évenként, ha azt jogszabály változás teszi kötelezővé, a kibővített iskolavezetés döntése alapján, a tantestület minimum egyharmados kérésére. A Minőségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása A Minőségirányítási Program felülvizsgálatának módosításait az alkalmazotti közösség elfogadta a 2008. szeptember 30-án tartott értekezleten. Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően. P. H Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az Iskolaszék az SZMK vezetőségével kiegészítve a 2008. október 13-án elhangzottak alapján megvitatta, és azt elfogadásra javasolta. P.H. Iskolaszék elnöke Tóthné Békefi Teréz SzMK vezető Az. 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási Programját az iskolai diákönkormányzat 2008. október 14-én véleményezte és elfogadta.. Tornyos Marianna DÖK vezető 51

6. MELLÉKLETEK A Minőségirányítási Program kiegészítése az 1993. évilxxix. Törvény 40. (11) bekezdés szerint. 1. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjai, az értékelés rendje 2. A kompetencia mérések eredményeinek hasznosítása az intézményi munkában A Minőségirányítási Program kiegészítésének (1.2. sz. melléklet) elfogadása és jóváhagyása: A mellékleteket a tantestület megvitatta és jóváhagyta a 2008. szeptember 30-án tartott testületi értekezleten. Hatályba lépése a fenntartó jóváhagyását követően. P. H Pereczesné Deák Judit Fetzer Györgyi Közalkalmazotti Tanács elnöke igazgató P.H. Tornyos Marianna Tóthné Békefi Teréz DÖK vezető SzMK vezető. Iskolaszék elnöke 52