» Holt-Pipkin: Hg-ból származó fotonok (Harvard, 1973)» Clauser: Hg-ból származó fotonok (Berkeley, 1976), 412 órás mérés» Aspect-Dalibard-Roger: Ca-atomból származó fotonok akuszto-optikai kapcsolókkal (Párizs, 1982)» távolhatás?
kötött elektron-pozitron pár (pozitrónium) annihilációjából származó nagy energiájú fotonok» Faraci-Gutkowski-Notarrigo-Pennisi (Catania, 1974)» távolságfüggés» Kasday-Ullmann-Wu (Columbia, 1975)» Wilson-Lowe-Butt (London, 1976)» 2,5 m-ig nincs távolságfüggés»még erősebb előfeltevések (pl. maga a kvantummechanika) alacsony energiájú proton-proton szórás (tkp. protonnyaláb H céltárgyra irányítva)» Lamehi-Rachti-Minig (Saclay, 1976) működik a Lakatos féle negatív heurisztika nincsenek döntő kísérletek (és így vesztesek)
Ne spint mérjünk! (Franson, 1982-) paraméteres lekonvertálás a két egyforma fotonnal egy M-Z interferométerben az optikai út változtatásával a hullám fázisára és impulzusára vonatkozó Bell-típusú egyenlőtlenséget lehet mérni (1990-)» az eszköz hatékonysága sokkal nagyobb» az elmélészek továbbra is tudnak megfelelő lokális realista rejtett paraméteres modelleket gyártani javaslat három összefonódott részecske korrelációjának mérésére (Zeilinger)
Kauzális rejtett paraméteres értelmezések motivációk történeti (pl. ókori és újkori atomizmus); EPR stb. Bohm Vigier 1. A természet törvényei egyetemesek, függetlenek a megfigyelőtől és meghatározzák az anyag objektív viselkedését. 2. Minden anyag a megfigyelésektől függetlenül létezik a térben és fejlődik az időben. 3. Egy adott időpontban jól meghatározott kezdeti feltételekből az előremutató időirányban a Cauchy-probléma megoldható.
de Broglie Siegel és Wiener (1962-68) determinista a rejtett paramétereiknek nincs szemléletes fizikai jelentésük (matematikai konstrukciók) Neumann-kritika nincs additivitás pozitivizmus-ellenesség termodinamika statisztikus fizika analógia nemegyensúlyi, gyorsan lecsengő jelenségek
A statisztikus interpretáció a statisztikus sokaságok ötlete de Broglie, Born, Einstein, Neumann (20-as évek) különböző filozófiai alapállásokból lehetséges (Slater,) Kemble a hullámfüggvény jelentése elsődlegesen a hasonlóan preparált rendszerek (végtelen) sokaságai viselkedésének leírása (1935) Gibbs-sokaság, de pl. a határozatlansági reláció egyedi esetekre vonatkozik (1937) indeterminista Popper a határozatlansági reláció szórásokra vonatkozik
kísérleti szituációk sokaságának objektív statisztikai értelmezése a determinizmus-indeterminizmus metafizikai kérdés (Mandelstam,) Nyikolszkij (1936) determinista Blohincev viták a Szovjetunióban Zsdanov, Molotov, a Liszenko-ügy (1947-48) Blohincev tankönyve (1949) az állapotfüggvény a mikrorendszer és a makrokörnyezet együttesének egy (objektív) sokaságához (amilyen a Gibbs-sokaság) tartozik
a határozatlansági reláció az anyaghullám-elméletből következik (nem a komplementaritási elvből) a mérés = (objektív) részsokaságokra bontás» a zavarás tetszőlegesen kicsiny lehet» nincs hullámcsomag-redukció» a reális mérési folyamat részleteiről azonban a kvantummechanika nem tud beszámolni (bár ő később kísérletet tesz rá)» rejtett paraméterek lehetnek, de hogy ténylegesen léteznek-e azt még ki kell deríteni Bohrék ideológiai bírálata (mert antimaterialisták, pozitivisták, szubjektivisták) hatása a kvantummechanika megvédése Tyerleckij rejtett paraméteres elmélete Bohm és a többiek
Margenau (1954) irányzat szempont (kvázi) mechanikus: Bohm formalista: Bohr statisztikus: Margenau okság 10 5 10 Kiterjeszthetőség 2 (esetleg 9-re fejleszthető) 8 (komplementaritás) 8 egyszerűség 5 2 8 összesen 17 15 26
A sztochasztikus interpretáció Schrödinger (1931-32) a hullámegyenlet és a hővezetési illetve diffúziós egyenlet hasonlósága Fürth (1933) a Schrödinger-egyenlet és a Smoluchowski (Brown-mozgás) illetve a Fokker-Planck egyenlet hasonlósága ha a diffúziós együttható képzetes határozatlansági reláció az egydimenziós diffúzió hely- és sebességpárosára
Fényes statisztikus fizika és kvantummechanika kapcsolata (1946) az atom stacionárius állapotának jellemzése» a hely- és impulzuskoordináták valószínűségeloszlásával (a határozatlansági reláció miatt)» nagyszámú rendszer = fiktív ütközés nélküli ideális gáz» a közönséges gázban az ütközések következtében fennáll egy határozatlanságiszerű reláció» a fiktívben ez legyen az analógia alapján a Heisenberg-féle» a fiktív gáz sűrűsége arányos egy részecske valószínűségeloszlásával
» a részecske energiasűrűsége + változóhelyettesítés (= vezetési formula)» Schrödinger-egyenlet a kvantummechanika valószínűségi megalapozása (1952) a mélyebb vizsgálat megmutatja, hogy a klasszikus fizika és a hullámmechanika statisztikus apparátusa között nincsen semmilyen különbség. Látni fogjuk, hogy a kvantummechanika minden sajátossága, amely megkülönbözteti a klasszikus fizikától, kizárólag a statisztikus vizsgálati módszer következménye, és erre vezethető vissza minden lényeges különbség a klasszikus és a kvantumfizika között. a Markov-folyamatok valószínűségi elmélete a Fokker-egyenlet általánosított alakja Ψ ih = ΔΨ t 4π m w t = DΔw w t = div wv DΔw
ΔyΔc az általánosított koordináták és a sztochasztikus sebességkomponensek diffúziós folyamatok esetében D nem felcserélhetők a kvantummechanika kontinuitási egyenlete és a Heisenberg-reláció speciális esete a Markovfolyamatoknak a rejtett paraméterek lehetetlenségére vonatkozó Neumann-bizonyítás szintén csak a módszerből fakad, nem jelent semmit (a diffúziós folyamatokra is fennáll, holott ott biztosan vannak rejtett paraméterek) a határozatlansági relációk nem a méréssel kapcsolatosak a hullámfüggvény redukciója ellentmond a valószínűség fogalmának (a fej dobásának ½-es valószínűsége nem válik 1-gyé mert az jött ki) feltehetőleg az elektronoknak nagy számú szabadsági fokaik vannak fogadtatása