HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92. -a alapján az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek gazdasági ellenırzésérıl az alábbiakban adok tájékoztatást. Az ellenırzés területei: A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92. -a szerint az ellenırzési kötelezettség a város területén mőködı önkormányzati fenntartású költségvetési szervekre terjed ki. A beszámolási idıszak alatt öt önkormányzati intézménynél volt átfogó pénzügyi-gazdasági ellenırzés, és négy esetben került sor célellenırzésre. A 324/2009. (XI. 26.) számú Képviselı-testületi Határozat alapján elfogadott ütemezés szerint az alábbi intézményeknél volt átfogó pénzügyi-gazdasági ellenırzés. - Makláry Lajos Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat - Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjtemény - Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı és Általános Iskola, Kollégium és tagintézménye - II. Rákóczi Ferenc Általános és Mővészeti Iskola - Barcsa János Általános Iskola Egy meghatározott tevékenységet magába foglaló célellenırzésre az alábbi esetekben került sor. - A Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában végzett magánszemélyek kommunális adójával kapcsolatos adóhatósági tevékenység ellenırzése - A Hajdúnánási Óvodában 2009. évben végrehajtott leltározási tevékenység utóellenırzése - Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az értékpapírok nyilvántartásának és kezelésének ellenırzése - A 2007. évi Vállalkozásfejlesztési és Foglalkoztatási Pályázaton nyertes pályázók támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségeinek ellenırzése Az ellenırzés módszerei: Az átfogó pénzügyi-gazdasági ellenırzések során rendszerint a szúrópróbaszerő vizsgálati módszer került alkalmazásra, ugyanakkor a gazdálkodás számos területén csak tételes vizsgálat alapján lehetett egyértelmő következtetéseket levonni. Ennek okán a gazdálkodás kiemelten kezelt területeinek ellenırzése minden alkalommal tételesen történt. Mindezek mellett az ellenırzött szerv által elıre nem ismert az ellenırzés során meghatározott idıszakok szintén tételesen kerültek vizsgálatra. A célellenırzések sajátosságaikra tekintettel - mindig teljes körő vizsgálatot eredményeztek.
2 Az intézmények számára kötelezıen elıírt és a vezetıi számvitel keretében kialakított nyilvántartások vizsgálata, valamint a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján jelentésben került rögzítésre az ellenırzött intézmény gazdálkodásának minısítése, illetve a célellenırzések keretében vizsgált területek mőködésének értékelése. Az ellenırzésrıl készült jelentést az érdekeltek minden esetben megkapták. Az átfogó ellenırzések során feltárt hibák és hiányosságok kijavítására, illetve a célellenırzések alkalmával tapasztaltak hasznosulására vonatkozó teendıkrıl az érintett szervezetek vezetıi realizáló levélben kaptak tájékoztatást. A realizáló levél minden esetben tartalmazta az ellenırzés tapasztalatai alapján végrehajtandó intézkedések jegyzı általi elrendelését. Az intézmények, valamint az ellenırzött szervezeti egységek vezetıi ennek alapján intézkedési tervet készítettek, amelyben határidık és felelısök megjelölése mellett ütemezték a hibák és hiányosságok kijavításának feladatait. Az ellenırzésekrıl készült jelentések tartalmát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke minden esetben megismerte. Az átfogó pénzügyi-gazdasági ellenırzések tapasztalatai: A vizsgált intézmények gazdálkodásának szabályszerőségét az ellenır összességében jónak ítéli. Az ellenırzés alkalmával feltárt hibákat lehetıség szerint még az ellenırzés ideje alatt kijavították. Azokat a hiányosságokat, amelyek kijavítása az ellenırzés lezárásáig nem történt meg, az intézmény által készített intézkedési tervben meghatározottak szerint ütemezték. 2008. évben az intézményi struktúra jelentıs változáson ment keresztül. A Képviselı-testület az önkormányzat közoktatási intézményhálózatának racionálisabb mőködése érdekében még 2007. évben meghozta azokat a döntéseket, amelyek eredményeként a két középiskola szakmai és gazdasági összevonása, illetve a két óvodai egység szakmai összevonása 2008. augusztus 1-jei hatállyal megtörtént. Az általános iskolák és az óvodai egységek gazdasági feladatait a 2008. január 1-jén létrehozott Óvodai és Általános Iskolai Gazdasági Ellátó Intézmény látja el. 2008. július 1-jei hatállyal a Móricz Pál Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár szakmailag két önálló intézményként mőködik tovább, Kéky Lajos Városi Mővelıdési Központ, illetve Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjtemény néven. A két intézmény gazdálkodási feladatait 2008. július 1-jétıl új elnevezéssel szintén a Hajdúnánási Gazdasági Ellátó Intézmény (továbbiakban: GEI) végzi. A Képviselı-testület döntéseinek eredményeként 2011. január 1-jei hatállyal valamennyi önkormányzati fenntartású intézmény gazdálkodással összefüggı feladatait a GEI végzi, ugyanis a fenti idıponttól a Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı és Általános Iskola, Kollégium, a Szociális Gondozási Központ, a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, és a Városi Bölcsıde gazdálkodási jogköre is önállóan mőködı költségvetési szervre változott, amelyek gazdasági feladatait az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervként létrehozott GEI látja el. A GEI létrehozásának egyik elınye, hogy a gazdálkodással összefüggı feladatok ellátása egységes szabályok és eljárások szerint történik. A GEI mőködésének kezdetével egyidıben került sor az intézmény szabályzatainak ellenırzésére, amely a hiányosságok feltárásával meghatározta azokat a területeket, amelyek pótlásával, módosításával és pontosításával az intézményi feladatellátás következetesen és hatékonyan végrehajtható. A GEI által készített szabályzatokat a revizor az intézmények átfogó ellenırzése során minden alkalommal felülvizsgálta. Az ellenırzések során megállapított hiányosságokat folyamatosan kijavították, így az utolsó intézményi ellenırzés során történt felülvizsgálat alkalmával tett megállapítás szerint a GEI szabályzatai a jelenleg hatályos jogszabályok elıírásainak megfelelıek.
3 A gazdálkodási feladatok központosított ellátásának kezdeti hátrányaként mutatkozott a GEI székhelye és az intézmények közötti távolság, amely az adminisztrációs feladatok végrehajtását az önálló gazdálkodási formához képest nehézkesebbé tette. A GEI és az intézmények között mostanra kialakult kommunikációs és adminisztrációs gyakorlat megfelelı feladatellátást eredményez. Megállapítások és tapasztalatok intézményenként Makláry Lajos Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat A Makláry Lajos Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálatot szervezett és felelıs gazdálkodás jellemezte. A mőködés és a gazdálkodás folyamatainak ellátása a vizsgált idıszakban is kiemelt szervezési feladatot jelentett az intézménynek, hiszen a tevékenységét több különbözı helyen és épületben látja el. A gazdálkodó szervezetek mőködésének zavartalanságához, valamint tervszerő és következetes viteléhez szükséges a jogszabályok által elıírt szabályzatokkal rendelkezik az intézmény. A szabályzatokkal szemben elvárás, hogy a mindenkori hatályos állapotnak megfelelıen tartalmazza az intézmény szervezetére és mőködésére vonatkozó tényeket, szabályokat. Mivel a mőködés szélesen vett környezeti tényezıinek (társadalmi-, gazdaságiés jogi környezet) állandóan változik, ezért nélkülözhetetlen a szabályzatok tartalmi helyességének rendszeres felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése. Az intézmény költségvetési tervszámainak meghatározására jelentıs hatással voltak az elmúlt években meghozott központi és önkormányzati döntések, amelynek eredményeként a személyi és járulék jellegő kiadások tervelıirányzatai 2008. évhez viszonyítva 33 millió Ft-tal csökkentek. Ennek egyik oka a közalkalmazottaknak törvény alapján járó korábbi juttatások megvonása, másik oka pedig a gimnáziumi képzés kifutó rendszerben történı megszüntetése miatti létszámcsökkentés, illetve az étkeztetés feladatainak átszervezése miatti létszámátadás volt. A dologi kiadások tervösszege szintén csökkent közel 26 millió Ft-tal, amely az étkeztetés feladatainak átszervezésébıl adódott. A kiadások teljesítése során betartották a gazdálkodási jogkörbıl adódó felelısségi szabályokat. A szabályzatokban meghatározott személyek által vállalt kötelezettségek kerültek teljesítésre a megfelelı ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jogkörök érvényesítése mellett. Mivel a gazdálkodási jogkörök gyakorlása 2008. január 1-tıl megosztásra került a GEI és az intézmények között, és a GEI több intézmény gazdasági feladatait is ellátja, ezért a jogkörök gyakorlásának pontos végrehajtására nagyobb figyelmet kell fordítani, vagyis magasabb fokú kontrollt kell érvényesíteni a pénzügyi teljesítések elıtt, hogy az olyan hibák, mint a más intézmény vezetıje által történı utalványozás elkerülhetı legyen. Az intézmény befektetett eszközállományának bruttó értéke 4,5 millió Ft-tal emelkedett az ellenırzött idıszakban, amely nagyobb hányada az oktatást, és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációt segítı számítástechnikai és informatikai eszközök beszerzését jelentette. Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjtemény A Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjtemény gazdálkodása megfelelı volt. Az intézmény szabályzatai a felsıbb szintő jogszabályokkal összhangban tartalmaztak minden olyan rendelkezést, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tervszerő és pontos feladatellátás valósulhasson meg. Mindössze a belsı ellenırzés folyamatait meghatározó FEUVE szabályzatot és az ahhoz kapcsolódó ellenırzési nyomvonalat kellett utólag
4 elkészíteni, valamint szabályzatban kellett rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének rendjérıl. Az intézményi költségvetés tervezése bázisalapú tervezési módszerrel történt annak ellenére, hogy az intézmény önállósága 2008. július 1-tıl kezdıdött, viszont a költségvetési tervszámok a szétválást megelızı feladatellátásra tervezett összegek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Az intézmény költségvetését szintén érintették az elmúlt években meghozott központi és önkormányzati döntések, amelyek eredményeként a személyi és járulék jellegő kiadások tervelıirányzatai kb. 2.500 eft-tal csökkentek. Az intézmény befektetett eszközállományának bruttó értéke az átszervezés során átvett eszközökön túl leginkább ügyvitel- és számítástechnikai eszközök beszerzésére terjedt ki, amelynek eredményeként várhatóan a könyvtári adminisztráció kezelése egyszerőbbé válik. Az intézmény leltározási szabályzata a készletek vonatkozásában kétévenkénti leltározást ír elı. Mivel az intézmény 2008. július 1-tıl mőködik önállóan, ezért a tételes leltárfelvételre 2010. évben, az ellenırzést követıen került sor. Az intézmény készleteinek vizsgálata ezért a szétválás alkalmával készült átadás-átvétel helyességére terjedt ki. A dokumentumok és a nyilvántartó kartonok összevetése alkalmával több eltérés mutatkozott, amelyek nagy része adminisztratív hiányosság volt, ugyanis több eszköz, amelyik a kartonokon szerepelt, az átadás-átvételi dokumentumban nem, vagy nem olyan mennyiségben volt felvezetve. A revizor javasolta, hogy a 2010. évi leltározás során ténylegesen fellelt készletek megállapítását követıen indokolt egy új nyilvántartási rendszer kialakítása. Az intézmény vezetıjének szóbeli nyilatkozata szerint a 2010. évi leltározás már az új nyilvántartási rendszer alapján történt, amely az intézmény sajátosságaihoz igazodó rendszerezettséggel tartalmazza a készletek mennyiségét és egyéb adatait. Ennek vizsgálatára az intézmény soron következı pénzügyi ellenırzése alkalmával fog sor kerülni. A munkaerıvel történı gazdálkodást segítette, hogy érdemi változás nem következett be az alkalmazotti létszámban, így az elırelátható és pontos tervezhetıség a mőködés kiegyensúlyozottságát is fokozta. Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı és Általános Iskola, Kollégium és tagintézménye A Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı és Általános Iskola, Kollégiumot az elmúlt idıszakban is a felelısségteljes és takarékos gazdálkodás jellemezte. A gazdálkodó szervezetek mőködéséhez szükséges, jogszabályokban meghatározott szabályzatokkal rendelkezik az intézmény. Az összevonást követı átdolgozás eredményeként egy kellıen strukturált és áttekinthetı rendszer kialakítására került sor. A szabályzatok tartalmi meghatározásakor figyelemmel voltak az összevonásból adódó szervezeti és feladatmegosztási változások beépítésére, illetve az egyes szabályozási területek közötti összefüggésekre, így a rendszert alkotó szabályzatok minden tekintetben szinkronban vannak egymással. A tervezés helyességét az alkalmazott bázis alapú tervezési módszer nagyban elısegítette, hiszen a korábbi évek már igazolt tervszámaiból kiindulva került meghatározásra a tárgyévi költségvetési tételek alapösszege, amelyeket csak a hitelesen igazolt változásokkal korrigáltak. 2008. évben került sor a két középfokú intézmény összevonására, amelynek eredményeként az intézmények költségvetése összeolvadt, és a jelenleg tagintézményként mőködı iskola idıarányos költségvetési elıirányzatai átvezetésre kerültek. Az intézmény az
5 elıirányzat-felhasználási jogkörét a képviselı-testület által jóváhagyott (kiemelt) elıirányzatkereten belül gyakorolta. Az intézmény az eszközgazdálkodás tekintetében sajátos helyzetben volt, hiszen olyan fejlesztési forráslehetıséggel rendelkezett, amely a szakképzési tevékenységhez kötıdött. A munkaerıvel történı gazdálkodás vonatkozásában a foglalkoztatási forma szerinti megoszlás tekinthetı sajátosnak, ugyanis a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók közül a határozott idejő kinevezéssel rendelkezık száma még mindig jelentıs. A technikai dolgozók munkakör szerinti megoszlása nem változott a vizsgált idıszakban. Az intézményi belsı ellenırzés hatékonysága is jelentıs hatással volt a gazdálkodás minıségének alakulására, mivel olyan ellenırzésekre is sor került, amely az állagmegırzést és a takarékossági intézkedések hatékonyságát vizsgálta. Az intézmény az ellenırzési szabályzatban meghatározott ellenırzési rendszert a gyakorlatban is eredményesen alkalmazta, amelybıl megállapítható volt a tervszerő, elırelátó és takarékos gazdálkodás. II. Rákóczi Ferenc Általános és Mővészeti Iskola A II. Rákóczi Ferenc Általános és Mővészeti Iskola gazdálkodására alapvetıen a kiegyensúlyozottság, az elırelátás és a takarékosság volt a jellemzı. A gazdálkodó szervezetek mőködéséhez szükséges a szervezetre, illetve az egyes feladatokra vonatkozó elıírásokat tartalmazó szabályzatokkal rendelkezik az intézmény. A szabályzatok tartalmi felépítése megfelel a jogi és egyéb követelményeknek. A költségvetés tervezése ennél az intézménynél is a bázis alapú tervezési módszerrel történt. A vizsgált idıszak éveiben a költségvetési kiemelt elıirányzatok tervszámainak meghatározásánál figyelemmel voltak a központi és felügyeleti döntésekre. Az elıirányzatok felügyeleti hatáskörben történı módosításán túl saját hatáskörben is kezdeményezett elıirányzat-változtatást az intézmény, ami a pénzmaradvány, illetve az átvett pénzösszegek felhasználásának dokumentálását jelentette. Az intézmény költségvetésére is hatással voltak a helyi és központi döntések, amelynek során közel 50 millió Ft-tal csökkent az intézmény eredeti elıirányzata a vizsgált idıszakban (2 év alatt). A személyi jellegő kiadások tervösszegei 10 millió Ft-tal csökkentek a közalkalmazotti juttatások egy részének megvonása, és a helyi racionalizálási döntések miatt bekövetkezett létszámcsökkenés miatt. A munkaadót terhelı járulékok 9 millió Ft-os csökkenése a fent említettek miatti járulékalap, illetve a járulék mértéke csökkenésének eredménye volt. A dologi kiadások elıirányzata a gyermekétkeztetés feladatainak átszervezése miatt csökkent 22 millió Ft-tal. Összességében elmondható, hogy a takarékosság és a megfontoltság jellemezte a kiadások felhasználását. A felelısségteljes gazdálkodást igazolja, hogy például 2009. évben 2.950 eft értékben történt átcsoportosítás az egyes kiemelt elıirányzatok között, nevezetesen a személyi jellegő és járulék kiadások elıirányzatait csökkentették a dologi kiadások javára. Az intézmény eszközgazdálkodását a visszafogott beszerzések idıszaka jellemezte, ugyanis mindössze 2.410 eft-tal nıt az intézmény eszközeinek állománya bruttó értéken az ellenırzési idıszakban. Ez is döntı mértékben számítástechnikai eszközök beszerzését jelentette.
Barcsa János Általános Iskola 6 A Barcsa János Általános Iskola gazdálkodását alapvetıen a kiegyensúlyozottság jellemezte az elmúlt idıszakban is, amit többek között a viszonylag stabil szakmai és gazdálkodási feltételek eredményeztek. A gazdálkodó szervezetek mőködésének zavartalanságához, valamint tervszerő és következetes viteléhez szükséges a jogszabályok által elıírt szabályzatokkal rendelkezik az intézmény. A szabályzatokkal szemben az is elvárás, hogy a mindenkori hatályos állapotnak megfelelıen tartalmazza az intézmény szervezetére és mőködésére vonatkozó tényeket, szabályokat. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat kötelezı tartalmi kellékeit jogszabály állapítja meg, amelyet a szabályzat megalkotása során minimális követelményként figyelembe kell venni. Az intézményi költségvetés tervszámainak meghatározását a vizsgált idıszakban a központi és helyi döntések befolyásolták, amelynek eredményeként 29 millió Ft-tal csökkent az intézmény eredeti költségvetése. A személyi jellegő kiadások tervösszegeinek 5 millió Ft-os csökkenését egyrészt a közalkalmazotti juttatások egy részének megvonása, másrészt a helyi racionalizálási döntések miatt bekövetkezett létszámcsökkenés eredményezte. A munkaadót terhelı járulékok 6 millió Ft-os csökkenése a fent említettek miatti járulékalap, illetve a járulék mértéke csökkenésének eredménye volt. A dologi kiadások elıirányzata a gyermekétkeztetés feladatainak átszervezése miatt csökkent 18 millió Ft-tal. A mőködéshez szükséges év közben keletkezett források költségvetésbe való beépítése érdekében szükség volt az elıirányzatok évközi módosítására. A feszített gazdálkodás rákényszerítette az intézményt, hogy a személyi és járulék jellegő kiadásoknál keletkezett megtakarításait (2.500 eft) a dologi kiadások fedezetére átcsoportosítsa. A kiadások teljesítése során figyelemmel voltak a gazdálkodási jogkörbıl adódó felelısségi szabályokra. A kiadások felhasználását a takarékosság jellemezte. Csak nagyon minimális beszerzésre (1.260 eft) volt lehetısége az intézménynek, amelynek során kizárólag az informatikai eszköz- és szoftverállomány fejlesztése valósult meg. Az intézmény gazdálkodásával összefüggı feladatokat a Hajdúnánási Gazdasági Ellátó Intézmény (továbbiakban: GEI) végzi. Mivel az intézmény és a GEI között létrejött megállapodás szerint az intézmény is ellát bizonyos elıkészítı feladatokat, ezért azok utólagos ellenırzésérıl belsı vezetıi ellenırzés formájában gondoskodni kell. A Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában végzett magánszemélyek kommunális adójával kapcsolatos adóhatósági tevékenység ellenırzése A magánszemélyek kommunális adójának nyilvántartásával, kezelésével, a pénzügyi elszámolások vezetésével és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat pontosan és határidıre elvégezték. Az ellenırzési jelentésbıl az is látható, hogy az adminisztratív feladatok gépesítésével, valamint a munkafolyamatba épített és a vezetıi ellenırzés hatékony alkalmazásával jelentısen csökkenthetı a tömegszerő feldolgozásból adódó hibalehetıségek száma. A Hajdúnánási Óvodában 2009. évben végrehajtott leltározási tevékenység utóellenırzése A Hajdúnánási Óvoda 2009. évi átfogó ellenırzése során megállapítást nyert, hogy a tagóvodák által folytatott leltározási gyakorlat nem egységes elvek és eljárások szerint, hiányosan történt, ezért szükségessé vált a tagóvodákban a 2009. évben végrehajtandó leltározási tevékenység ellenırzése utóvizsgálat formájában.
7 Az intézményben végrehajtott leltározási feladatokat a vonatkozó jogszabályok és belsı szabályzatok szerint kell végrehajtani. Az óvoda egészére érvényes leltározási szabályzat megfelelıen biztosítja azt, hogy a tagóvodák egységes szempontok és eljárások szerint hajtsák végre a leltározás során elıálló feladatokat. Ahhoz, hogy a leltározás egységes elvek és eljárások szerint történhessen, a tagóvodák nyilvántartásnak és kezelésének is egységes szempontok szerint kell történnie. Ez a 2009. évi leltározásnál még nem érvényesült maradéktalanul. A tagóvodák nyilvántartása között volt olyan, amelybıl kisebb módosítással, illetve pontosítással kialakítható egy olyan nyilvántartási séma, amelyet valamennyi tagóvoda egységesen alkalmazhat. A Hajdúnánási Óvoda vezetıjének szóbeli nyilatkozata szerint 2010. évben már az egységesen nyilvántartott és kezelt dokumentumok alapján történt a leltározás, amelyrıl az intézmény 2011. évi átfogó ellenırzése alkalmával fog meggyızıdni a revizor. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az értékpapírok nyilvántartásának és kezelésének ellenırzése Hajdúnánás Városi Önkormányzat tulajdonában lévı értékpapírok nyilvántartásával és kezelésével összefüggı feladatokat a jogszabályoknak és a belsı szabályoknak megfelelıen végezték. Az önkormányzat értékpapírjait kezelı Polgármesteri Hivatal szabályzatai a jogszabályokkal összhangban tartalmazták az értékpapírok nyilvántartásának és kezelésének szabályait. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartással rendelkeznek, amely megfelel a számviteli törvény által támasztott követelményeknek, amelybıl értékpapír típusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok. Az értékpapírok állományának változása során minden esetben betartották az elszámolásra és kivezetésre vonatkozó elıírásokat. Az értékpapírok értékelése az évvégi zárás során megtörtént, amelynek eredményeként értékkülönbözet elszámolására nem került sor. A 2007. évi Vállalkozásfejlesztési és Foglalkoztatási Pályázaton nyertes pályázók támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségeinek ellenırzése A 2007. évben meghirdetett Vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatási pályázat -on nyertes pályázókkal kötött támogatási szerzıdésekben rögzített kötelezettségek teljesítése egy pályázó kivételével eredményesnek mutatkozott. Két pályázó a létszám bıvítésén túl vállalta, hogy bizonyos összegő beruházást is megvalósít, amelyet a vállalt összegben teljesítettek. A pályázók többsége a pályázat kiírásának évében indította a vállalkozást, így többen az új munkahely teremtését önfoglalkoztatással teljesítették. A 4 TÍZES Kft. volt az egyetlen pályázó, aki a támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségét nem tudta teljesíteni. A Kft. tulajdonosai és ügyvezetıi a vállalkozás fennállása idején többször cserélıdtek, majd 2010. augusztus 4-én felszámolási eljárás keretében megszőnt a cég. A pályázó az elsı évben még teljesítette a létszámra vonatkozó kötelezettségét, de a
8 második évben már nem tudtak annyi személyt foglalkoztatni, hogy idıarányosan teljesítsék azt. Mivel a fent nevezett vállalkozás az ellenırzés idıpontjában már nem létezett, ezért az önkormányzat a támogatási szerzıdésben biztosítékként megjelölt ingatlan tulajdonosával szemben tudta igényét érvényesítni. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a 294/2010. (IX. 16.) számú Képviselı-testületi Határozatában döntött a követelés feltételeirıl, amely szerint a támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségének részben eleget tevı 4 TÍZES Kft. részteljesítését teljesítéssel arányosan elismerte, és az elismert és ténylegesen átadott támogatási összeg különbözetét és annak kamatát (699.781 Ft-ot) visszafizettette a kötelezettel. Fentiek alapján elıterjesztem az alábbi H a t á r o z a t i j a v a s l a t - ot: Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete az önkormányzati fenntartású költségvetési intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalban 2010. évben végzett pénzügyigazdasági ellenırzések tapasztalatairól készült beszámolót elfogadja. Felelıs: - Határidı: - Hajdúnánás, 2011. április 19. Szólláth Tibor polgármester