SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Tartalom 1. A gazdasági programalkotás keretei...4 1.1. Jogszabályi keretek...4 1.2. Sajószentpéter gazdasági programjának stratégiai céljai...5 2. A gazdasági program előzményei...7 2.1. A gazdasági program összeállításának alapdokumentumai...7 2.2. Sajószentpéter korábbi gazdasági programjai, beszámoló a 21-214 közötti időszak eredményeiről...7 3. Helyzetértékelés...12 3.1. A város rövid története, helyzete...12 3.2. Sajószentpéter tágabb környezetének gazdasági helyzete...13 3.3. Sajószentpéter helyzete a jelenlegi értékelési rendszerben...15 3.3.1. Sajószentpéter 29/214. Korm. rendelet szerinti helyzete...15 3.4. Sajószentpéter Város Önkormányzatának költségvetése...27 3.4.1. Kötelező feladatellátás biztosítása...3 3.4.2. Önként vállalt feladatok ellátása...3 3.4.3. Gazdaságfejlesztési, városfejlesztési tevékenység bemutatása...3 Összegzés...31 4. A 215-219 közötti időszak fejlesztési irányai...32 4.1. Saját bevételek növelése...33 4.1.1. Adópolitika...33 4.1.2. Gazdaságfejlesztési tevékenység a befektetők vonzása és a befektetések elősegítése érdekében...34 4.1.3. A telepítési tényezők számbavétele...38 4.2. KÜLSŐ FORRÁSOK...42 4.2.1. Hazai források kisebb léptékű fejlesztésekhez...42 4.2.2. Támogatási alapok...44 4.2.3. Tervezési keretek...45 4.2.4. A városfejlesztést célzó Operatív Programok...51 4.2.5. TOP...52 Sajószentpéter Önkormányzatának TOP projektjei (215. február 2.)...54 4.2.6. Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)...67 4.3. A "Széchenyi 22" ágazati forrásai...68 5. Összegzés...81 1. sz. melléklet: A TOP prioritásai és intézkedései...83 2. sz. melléklet: Az ágazati Operatív Programok prioritásai és intézkedései...84 2
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 3
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 A gazdasági programalkotás keretei 1.1. Jogszabályi keretek A helyi önkormányzatokról szóló 211. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre a gazdasági program elfogadása. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják, különös tekintettel az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzelésekre. A gazdasági program a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. Magyarországon az önkormányzatiság ez elmúlt időszakban jelentősen átalakult. Az új Alaptörvény elfogadása mellett új önkormányzati törvény került elfogadásra, a feladatfinanszírozási rendszer bevezetésével módosult az önkormányzatok finanszírozási rendszere az önkormányzati adósságállomány állami átvállalásával párhuzamosan jelentősen csökkent az önkormányzatok pénzügyi önállósága. A Kormányhivatal, a Járási Hivatalok hatásköri bővülése folyamatosan újabb és újabb önkormányzati feladatok átvételével járt, ennek legújabb állomása a szociális támogatások rendszerének jelen program összeállításának idejében zajló átalakítása. Az önkormányzati törvény rendelkezései alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 4
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 1. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 2. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. 1.2. Sajószentpéter gazdasági programjának stratégiai céljai A gazdasági program jelen választási ciklus idejére szól, mely az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban és a gazdasági, környezeti adottságok figyelembevételével készült. A program összeállításának fontos szempontja a város biztonságos működtetése, meghatározza mindazon stratégiai célokat és feladatokat, amelyek az önkormányzat által végzendő feladatok magasabb színvonalú biztosítását, fejlesztését szolgálják. A program alapvetésnek tekinti a törvényekben előírt és az önként vállalt közszolgáltatási feladatok teljesítését, az intézményi rendszer fenntartását, hatékony működtetését, a városi értékek megőrzését, fejlesztését, ezáltal biztosítva a helyi lakosság szükségleteinek, igényeinek kielégítését. A városi önkormányzat az előző években jelentős erőfeszítéseket tett az önkormányzat alapfeladatait kiszolgáló intézményhálózat korszerűsítése, a városi alapinfrastruktúra 5
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 felújítása érdekében. Működési költségeit minimalizálta, szervezeti rendszere letisztult, takarékos. Mindezek alapján jelen gazdasági program stratégiai céljai az alábbiakban fogalmazódtak meg: városfejlesztés, a helyi igények és lehetőségek összehangolása, az önkormányzati feladatellátás minőségének fejlesztése, a külső források, önkormányzati bevételek további feltárása, hozzájárulás a foglalkoztatás növeléséhez, bővüljön Sajószentpéteren a munkahelyek száma, nőjön a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő értéke a munkaerőpiacon, növekedjenek a jövedelmek és emelkedjenek a helyi önkormányzat adóbevételei. 6
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 1. A gazdasági program előzményei 2.1. A gazdasági program összeállításának alapdokumentumai A gazdasági program összeállításához az alábbi dokumentumokat használtuk fel: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), Magyarország Partnerségi Megállapodása a 214 22-as fejlesztési időszakra, "Széchenyi 22" fejlesztésre irányuló programjai - az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott operatív programok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója és Fejlesztési Programja, Sajószentpéter Integrált Városfejlesztési Stratégiája, a korábbi ciklusok gazdasági programjai és beszámolói, az előző évek költségvetési és zárszámadási rendeletei, gazdasági témájú előterjesztések, a térség országgyűlési képviselőjének véleménye, Sajószentpéter gazdasági programjával kapcsolatos képviselői javaslatok. 2.2. Sajószentpéter korábbi gazdasági programjai, beszámoló a 21-214 közötti időszak eredményeiről Sajószentpéter város képviselő testülete 21 évben elfogadta a jogszabályi kötelezettség alapján elkészült Településfejlesztési Koncepciót. E koncepció alapul szolgált arra, hogy az adott helyzetből kiindulva a hosszú távú tervezési időszak vonatkozásában számba vehető lehetőségek és veszélyek függvényében, az adottságok és a fejlesztendő területek felmérése mellett felrajzolják a lehetséges fejlődési irányt. A koncepció meghatározta a település jövőképét és kijelölte az irányt a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos döntések meghozatalához. 24 évben a képviselőtestület jóváhagyta az ugyancsak jogszabályi kötelezettségen alapuló Településszerkezeti és Szabályozási Tervet. 7
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Sajószentpéter város 27. 5. 24-i képviselőtestületi határozatával elfogadta a város 27-213 évekre vonatkozó Gazdasági Stratégiáját és Programját, valamint a 27-28 évekre vonatkozó Akciótervét. A 26-21-es gazdasági-városfejlesztési program A gazdasági program általános célkitűzése az volt, hogy a településen élők életkörülményei, így: a megélhetési viszonyok, a komfortosság, a települési intézményi es egyéb infrastruktúra, az esztétikai minőség, a városiasodási folyamatok, 8
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 az egészséges környezeti feltételek az erőforrások megőrzése mellett jelentősen es tartósan javuljanak. A program eredményeit, a 26-21 közötti munkát a Képviselő-testület az alábbiak szerint értékelte: 26-ban a városban élő lakosság életminőségének javítását, tervszerű városfejlesztési politikát ígértünk. Azt, hogy olyan fejlődési pályára állítjuk Sajószentpétert, amely szolgáltatásaival, arculatával képes arra, hogy ösztönzőleg hasson a gazdasági folyamatokra. [...] az elmúlt négy évben ezen az úton elindultunk. A megkezdett út folytatása a következő Képviselő-testület feladata lesz. Összességében elmondható, hogy küzdelmes, de eredményes négy évet zárhat ez a Képviselő-testület. Sajószentpéter város 28. évben megalkotott Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) alapul vette az előzőekben ismertetett tervezési és fejlesztési alapdokumentumokat, programokat, azokra épített. Az IVS-nek célja volt, hogy a meglévő dokumentumok figyelembe vételével, a jelenkori állapotok és a jövőbeni várható folyamatok felmérésével pontosítsa a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, városfejlesztési irányokat. A város IVS-ben megfogalmazott hosszú távú jövőképe "Sajószentpéter város megalapozott jövőképének kialakításához számos külső és helyi, illetve öröklött tényezőt szükséges figyelembe venni, melyek döntően és alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányait, de korlátait is. Ezek az alapvető és a városra jellemző tényezők a következők: A város térségközpontú, térségszervező szerepe, adottsága, lehetőségei A város gazdasági funkciójának erős beszűkülése Barnamezős beruházások és ipari parkok létrehozásának lehetőségei A város közlekedési helyzetének (26-os elkerülő út) javuló lehetősége A város lakónépességének nagymértékű elszegényedése, jelentős munkanélküliség A város egyes területeinek szegregáltsága A városias élettér elmaradottsága, infrastrukturális hiányosságai Az előzőekben felsorolt főbb tényezők egyértelműen meghatározzák Sajószentpéter város felvázolható jövőképét, illetve a térségben betöltött szerepét, lakosainak komfortosabb életterét és a településhálózat fejlesztésének lehetőségét." 9
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Városi szintű, 15-2 éves átfogó cél Sajószentpéter város jövőképének középpontjában a térségközpontú területfejlesztési koordinációs feladatainak erősödése, gazdasági fejlődésének fokozása áll, melynek következtében a fő cél, hogy a településen élők életkörülményei, így a lakosság foglalkoztatási és megélhetési viszonyai, a komfortosság, a települési intézményi és egyéb infrastruktúra, az esztétikai minőség, a városiasodási folyamatok, az egészséges környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak. Cél továbbá az, hogy javuljon a város gazdasági és tőkevonzó képessége, infrastruktúrája és vonzereje. Mindezek alapján erősödjön a város népesség megtartó ereje, valamint a város üzemeltetése gazdaságosabb legyen, a fenntartható fejlődés érvényre juthasson, és megszűnjenek a szegregációs gócpontok. Sajószentpéter Város Önkormányzatának gazdasági programja a 21-214. évekre A 21-es program gazdaságpolitikai célkitűzései "Az önkormányzat gazdasági, fejlesztési, beruházási célkitűzéseinek megvalósítása annak ismeretében, hogy a központi támogatások nagyságrendje, értéke az elkövetkezendő időszakban várhatóan nem növekszik, az előző ciklusnál szigorúbb gazdálkodást követel. Ezért nagyobb hangsúlyt kell kapnia, hogy az elkövetkezendő időben a bevételek és a kiadások egyensúlyba kerüljenek. Az önkormányzat gazdasági feladata az alábbiak szerint összegezhető: Cél: a kötelező és önként vállalt feladatok, valamint az ezek finanszírozását biztosító források egyensúlyának megteremtése a kötelező feladatok elsődlegessége mellett; az intézmények működési feltételeinek biztosítása, a szakmai és gazdasági célok közötti egyensúly megteremtése az intézményi struktúra és feladatellátás racionalizálásával; a város hosszabb távú fejlődését elősegítő fejlesztések, a már megkezdett, illetve folyamatban lévő beruházások befejezése; külső (pályázati) források feltárásával az önkormányzati vagyon gyarapítása, állagának megőrzése, nyereséges működtetése, hasznosítása; a nagy volumenű beruházások és az infrastruktúra kiépítése vonzóbbá tették a várost, reálisabb lehetőség van a munkahelyteremtő beruházások megvalósulására. kötelező feladatok teljesítése, az intézményekhez kapcsolódó célok teljesítése, a polgárok komfortérzetének a település megtartó erejének növelése, a város általános fejlődésének arculatának, értékmegőrző és értékteremtő biztosítása. 1
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Tovább kell erősíteni az önkormányzat forrásbevonási képességét, ki kell használni a pályázati lehetőségeket." A 21-es gazdasági program 214-es értékelése "Sajószentpéter Városi Önkormányzat az állandósult pénzügyi nehézségek ellenére a kötelező feladatok ellátásának biztosítását (közoktatás, köznevelés, szociális és egészségügyi ellátás, stb.) szem előtt tartva hozott döntéseket az önként vállalt feladatok (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, testvérvárosi kapcsolatok, támogatások, stb.) köréről. A folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében számos intézkedés megtétele vált szükségessé. Az egyre csökkenő mértékű állami támogatások mellett a saját bevételek növelésére a lakosság fizetőkésségét figyelembe véve reálisan nem volt lehetőség. Az így összességében folyamatosan nehezedő pénzügyi helyzetben kellett az ismertetett feladatok működési, gazdálkodási kereteit megteremteni, mindemellett a város képét, az itt élők közérzetét jelentős mértékben meghatározó beruházások pénzügyi fedezetét biztosítani. Sikeres pályázataink eredményeképpen a közfoglalkoztatásban résztvevők nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a város tisztán tartásában, a zöldterületek gondozásában. A START közmunkaprogram keretében maradandó értéket is létrehoztunk a közterületeken elhelyezett bútorokkal, utcanév táblákkal, a járdaépítés és csapadékvíz elvezetés során felhasznált betonelemek gyártásával. A cél az, hogy a jövőben a programok folytatásával, illetve a közfoglalkoztatásból a munka világába történő átvezetéssel elősegítsük a településen élők foglalkoztatási arányának növelését. A 211-214. közötti ciklusban jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg Sajószentpéteren [ ] Az elmúlt időszakban megvalósult járda- és útépítések tervszerű folytatására van szükség az elkövetkező években is, kihasználva a hazai és Európai Uniós pályázati lehetőségeket. Bár az elmúlt ciklusban is számottevő eredményeket értünk el, de a következő években is kiemelt figyelmet kell fordítani a város csapadékvíz-elvezetési problémájának megoldására. Az önkormányzat által benyújtott tartalomfejlesztésre irányuló pályázatok elősegítették a kisebb közösségek, önszerveződő csoportok társas tevékenységét [ ]. Hagyománnyá vált a Sajószentpéteri Városnapok megrendezése [ ]. Az egyes városrészek lakói számára saját szűkebb környezetük rendezettsége, fejlődése a legfontosabb, így a jövőben a meglévő különbségek mérséklését és a további fejlesztést kell célul tűznünk. A sajószentpéteriek büszkék lehetnek közösen elért eredményeinkre." A beszámoló részletes és reális képet nyújt az előző ciklus történéseiről, az elért eredményekről, és megfelelő szakmai alapját adja az új gazdasági program elkészítésének is (lásd. 1. számú digitális melléklet). 11
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 2. Helyzetértékelés 3.1. A város rövid története, helyzete Sajószentpéter város az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcika és Miskolc között a 26-os főút mentén helyezkedik el. A Sajó-völgyi városi-ipari-agglomeráció egyik kisvárosa, a Pittypalatty-völgy kapuja. Lakosainak száma 214. január 1-én mintegy 12.841 fő. A város Árpád-kori település, középkori neve villa Sancti Petri mutatja, hogy elnevezését Szent Péter tiszteletére emelt templomáról, egyházáról kapta. Írásos források a település nevét először 1281-ben említik. Királyi birtok volt, kezdetben a Diósgyőri, majd a Dédesi várhoz tartozott. Hosszú ideig a megyei közgyűlések és törvényszékek színhelye volt. A kedvező természeti adottságok, korai egyházalapítása és 1446-ban kapott országos vásártartási joga játszott közre abban, hogy a település hamar városi rangot kapott. A várost a huszita harcok és az ezzel járó tűzvészek elnéptelenítették. Ezt követően 1466ban Mátyás király engedélyt adott a város és környéke benépesítésére. 1555-ben a törökök írásos források szerint több mint 1 embert hurcoltak el a településről. A XVII. és XVIII. században ismert családok (Rákóczi, Dőri, Szirmai, Losonczi) voltak a település birtokosai. Sajószentpéter 1873-tól nagyközség, 195-től önálló tanácsú község, 197-től újból nagyközség, majd 1989-től ismét város lett. A település életében az ipar a XX. század elejétől fogva meghatározó szerepet játszott. A nagyközség határában már 1888 évtől szénbánya működött. Ezt követően fokozatosan újabb és újabb bányák nyíltak. Az 18-as évek végén megkezdte működését az üveggyár is, mely több mint 1 évig adott több generáción át munkát, megélhetést a családok ezreinek. 1999 év elején a gyár bezárt, beszüntette működését. Az ezt megelőző években 12
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 a bányák is a bezárás sorsára jutottak. Az üveggyár és a bányák bezárása napjainkra is kiható, komoly foglalkoztatási gondot jelent a városnak. Sajószentpéter a kazincbarcikai járás második legnagyobb lélekszámú városa, mely számos területközpontú feladatot lát el. E térségközpontú feladatok részben kormányrendeleteken (építésügyi és építés-felügyeleti hatósági, gyámügyi, okmányirodai), részben társulási megállapodásokon (egészségügyi, szociális-ellátási) alapulnak, ezen túlmenően a további térségközpontúság a város földrajzi elhelyezkedéséből is adódó tradíciók (kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális, sport) eredménye. A város e térségközpontú feladatokat 6-1 község (Alacska, Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Varbó) vonatkozásában teljesíti, mely további mintegy 1. fő lakos ellátását jelenti. Sajószentpéter a 26-os számú főközlekedési út egyik csomóponti elemeként a Miskolc Kazincbarcika Ózd tengelyen elhelyezkedve jelentős tranzit forgalmat bonyolít északdéli irányban, melyet érdemes kihasználnia. Az Edelény irányába ágazó 27-es főközlekedési útvonal, illetve az ebből eredő csomóponti helyzet olyan térszervező hatású lehet, amelynek kihasználása új irányt jelenthet a város számára. 3.2. Sajószentpéter tágabb környezetének gazdasági helyzete A Miskolc Tiszaújváros Kazincbarcika Ózd térsége (Borsodi-tengely) tekintetében megállapítható, hogy Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott érték előállításában, míg Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari, gépipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. A Borsodi-tengelyen működő vállalkozások termelik a megye hozzáadott értékének 79 %- át. Itt működik a regisztrált vállalkozások 58%-a, ami 43 142 db-ot tesz ki. (21) A regisztrált vállalkozások 12%-a működik a feldolgozó iparban, ugyanakkor a TOP 1-ban 6 db kifejezetten termelő tevékenységet folytató multinacionális nagyvállalat működik ebben a térségben (Jabil Circuit, Taghleef, TVK, Bosch csoport, BorsodChem, Johnson Electric). Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ebben a térségben működő vállalkozások 75,8% a kereskedelem és szolgáltatás területén tevékenykedik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 16 db ipari parki címmel rendelkező terület található. Ezek közül 1 db ezen a gazdasági tengelyen helyezkedik el. A megye K+F tevékenységben lemaradásban van az országos átlaghoz képest. A gazdasági tengely középpontjában lévő Miskolcon azonban, még regionális szinten is jelentős K+F kapacitások koncentrálódnak a Miskolci Egyetemen és körülötte kialakult tudásközpontoknak köszönhetően. Az innovációs folyamatban jelentős szerepet játszik a vállalkozói szektor is elsősorban az informatikai területen. 13
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 A települések között jól működő közösségi közlekedési rendszer van, mely biztosítja a munkába való eljutást, illetve a vállalkozások közti kapcsolatot. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus jelentősége viszonylag kicsi országos szinten. Ez a turizmus azonban még mindig jelentősen koncentrálódik Miskolc térségére (megyei részesedése 32%). Az előző uniós tervezési időszakban a gazdaságfejlesztési prioritás keretében 16 db ipari terület, ipari park fejlesztése valósul(t) meg 9,6 milliárd forint összköltséggel, mely közül csak 4 db volt a már korábban ipari park címet szerzett terület. A Miskolci Ipari Park mellett a város másik területén, kedvezőbb logisztikai ponton megkezdődött az új terület fejlesztése - itt épül a TAKATA gyár. Amennyiben ehhez hozzákapcsoljuk az ipari terület fejlesztés keretében végrehajtott konkrét vállalkozás betelepítést megalapozó 7 db ingatlanfejlesztés 4,5 milliárd forint értékét, akkor megállapítható, hogy a gazdaságfejlesztési prioritás támogatásával 23 db 15 milliárd forint összköltséget meghaladó olyan ingatlanfejlesztés történt, mely közvetlenül termelő illetve üzleti szolgáltatást nyújtó vállalkozások letelepedését szolgálta. Amennyiben a gazdasági tengelyen elhelyezkedő kistérségek fejlesztési aktivitását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a megyében támogatott gazdaságfejlesztési pályázatok 66,9%-a (198 db) erről a térségből származik, több mint 42 milliárd forint fejlesztések megvalósítását támogatva. Megállapítható az is, hogy a miskolci kistérségben nagyobb hangsúlyt kapott az üzleti infrastruktúra fejlesztése, míg a másik két területen döntő volt a vállalkozások saját üzleti fejlesztéseinek (telephelyfejlesztés) megvalósítása. A támogatott és nem támogatott projektek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési koncepció ezen területi specifikus fejlesztési céljának megvalósítására javasolt alábbi intézkedések illeszkednek az elmúlt időszakban az ÉMOP támogatásával megvalósultakhoz, így ezen eredményeire lehet támaszkodni: Technológiai park, high-tech zóna létrehozása A fejlődési lehetőségekhez illeszkedő klaszterek, vállalati együttműködések és helyi beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzése, támogatása A vállalkozások letelepedését ösztönző iparterületek fejlesztése elsősorban Borsodi ipari tengely mentén preferálva barnamezős területeket - az iparterületek fejlesztésnek előkészítése Magasabb hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek letelepedésének ösztönzése és ennek érdekében a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehangolása Gazdaságfejlesztést ösztönző intézményrendszer kialakítása Vállalkozások versenyképességét támogató informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. 14
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 3.3. Sajószentpéter helyzete a jelenlegi értékelési rendszerben Sajószentpéter szabályozási környezetében jelentős változás következett be 215. január 1-től: a területfejlesztési struktúrában a korábbi kistérségek helyébe lépő járási rendszerben a miskolci kistérség helyett a kazincbarcikai járás részévé vált. A miskolci kistérség az ország legnagyobb kistérségeként nem biztosított kiemelt partneri szerepet a nagyváros körüli agglomerációs városoknak, ezért Sajószentpéter lehetőségeinek bővülését remélve az előző Képviselő-testület kezdeményezte a kazincbarcikai járáshoz csatlakozást. 3.3.1. Sajószentpéter 29/214. Korm. rendelet szerinti helyzete Az egyes járások fejlettségének mérését a 29/214. Kormányrendelet új paraméterek alapján végezte el, amely szerint a járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. A kedvezményezett járások besorolásának alapelvei és feltételrendszere Kedvezményezett járások: azok a járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. A térségek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre és a számítás módszertana Mutatócsoportok és az egyes mutatók I. Társadalmi és demográfiai helyzet mutatói: Urbanitás/ruralitás indexe (az adott járás népességének mekkora aránya él 12 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), % Halálozási ráta (az ezer lakosra jutó halálozások száma) (az utolsó öt év átlaga), Vándorlási különbözet ezer lakosra (az utolsó öt év átlaga), fő Tízezer -2 éves állandó lakosra jutó bölcsődei és családi napközis férőhelyek száma, db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya a -24 éves állandó népességből, % Aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) részesítettek ezer állandó lakosra jutó száma, fő II. Lakás és életkörülmények mutatói: Használt lakások átlagos ára, Ft Az utolsó öt év során épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % Komfort nélküli (lakott) lakások aránya a lakott lakásokból, % Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, ezer Ft 15
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 A természetes személyek által üzemeltetett személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, db Születéskor várható átlagos élettartam - férfiak, év Születéskor várható átlagos élettartam - nők, év III. Helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók: A 18 éves és idősebbek között a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből (éves átlag), % Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből, % A legfeljebb általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya, % Kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma, db Az önkormányzatok helyi adóbevételének aránya a tárgyévi bevételekből, % IV. Infrastruktúra és környezeti mutatók: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózathoz kapcsolódott lakások aránya, % A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma, db Kiépített utak aránya az összes önkormányzati fenntartású közútból, % A komplex mutató alapján a 65.24 lakosságszámú Kazincbarcikai járás 198 járásból emelkedő sorrendben a 95. kedvezményezett besorolású járás (a 242.796 lakosú 133. Miskolci járás a kormányrendeletben nem kapott kedvezményezett besorolást)! 16
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Néhány jellemző mutató alakulása Sajószentpéteren: Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés I. Társadalmi és demográfiai helyzet mutatói: Állandó népesség száma (fő) 14 138 136 134 132 13 128 126 124 122 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év Állandó népesség kor szerinti megoszlása 1% Állandó népességből a 6-x évesek száma (fő) 9% 8% Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 7% 6% Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 5% Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 4% 3% Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 2% 1% % 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év 17 Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő)
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 25 Természetes szaporodás, fogyás 2 15 1 5 25 21 211 212 213 214 Élve születések száma (fő): Halálozások száma (fő): Születéskor várható átlagos élettartam (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, 76,1 77,26 72,72 63,38 66,59 69,25 199 21 213 férfi nő 18
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 Vándorlási adatok 6 5 4 426 525 331 481 531 559 569 54 411 482 3 2 1 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Óvodai ellátás 5 4 45 468 4 382 375 375 362 325 39 333 3 2 1 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) 19
SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 215-219 II. Lakás és életkörülmények mutatói: 46 458 456 454 452 45 448 446 Lakásállomány (db) 444 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) 255 25 245 24 235 23 225 25. év 21. év 211. év 212. év 213. év 2