ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési irányelveinek megalkotása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Dr. Péntek Péter, megyei fıjegyzı

2 Tisztelt Megyei Közgyőlés! A megyei önkormányzat 2010. évi költségvetésének tervezése a költségvetési koncepcióval veszi kezdetét, amelyet az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján 2009. november 30-áig kell a közgyőlés elé terjeszteni. A koncepció elkészítésére vonatkozó alapelveket a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet határozza meg. Ennek megfelelıen a tervezet a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat, az önkormányzat 2010. évre várható bevételei, valamint az ismert kötelezettségvállalásai figyelembevételével készülhet. Jelen elıterjesztésben a megyei önkormányzat a koncepcióját megelızıen 2009. október 29- ig a közgyőlés elé terjeszti a 2010. évi költségvetési irányelveinek meghatározását. 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA Az önkormányzatok gazdálkodására jelentıs hatással van a Kormányzat gazdaságpolitikája, melynek változásait elsısorban az állami támogatások összegén és elosztási rendszerén keresztül tapasztalják meg, mivel ezek az önkormányzatok legfıbb bevételi forrásai. A magyar gazdaságpolitika reálisnak tekinthetı céljait rövid és közép-távon is a jelenlegi világgazdasági válság, az abból adódó negatív folyamatok, illetve az ezekbıl következı károk enyhítését, továbbá lehetıség szerint a kilábalást elısegítı cselekvés szükségessége határozza meg. A gazdaságpolitika válság által amúgy is erıteljesen behatárolt mozgásterét tovább szőkíti az a tény, hogy a magyar gazdaságot egy megkezdett, de még teljes mértékben be nem fejezett konszolidációs program végrehajtása közben érte a globális válság sokkhatása. A rövid-távon megvalósuló kiadáscsökkentéseken túlmenıen a Kormány számos strukturális lépésrıl is döntött, melyek közép és hosszú távon fenntartható államháztartás pozíció mellett hozzájárulnak a foglalkoztatás bıvüléséhez, a versenyképesség javulásához, és így javítják a gazdaság növekedési potenciálját. Fontos megjegyezni, hogy a makrofolyamatok további alakulásáról adott jelenlegi elırejelzés a 2009. augusztus elején rendelkezésre álló, a világgazdaságra, ezen belül az EU egészére, és a magyar gazdaságra vonatkozó, megismerhetı információk alapján készült. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a Magyarországot is alapjaiban érintı, jelenlegi világgazdasági válság további alakulása jelenleg sem prognosztizálható biztonságosan. Következésképpen a magyar gazdaság lehetséges fejlıdésére vonatkozó elırejelzés bizonytalansága is lényegesen nagyobb a szokásosnál. A jövı évtıl kezdve a fejlett országok várhatóan fokozatosan meginduló fellendülésével párhuzamosan a külkereskedelmi teljesítmény javulása várható. Az exportlehetıségek bıvülésével az év második felétıl a vállalati gépberuházásokban, valamint az ipari termelésben is élénkülés következhet be. Ezek a pozitív folyamatok a következı években

3 tartós növekedést generálhatnak. Emellett a kormányzati adóintézkedések hatásaként az exportszektor versenyképessége is növekedhet. 2010-tıl fokozatos javulás várható a belsı kereslet vonatkozásában is. A hitelaktivitás erısödése, valamint az adórendszer átalakításának pozitív jövedelmi és keresleti hatásai érezhetıen javítani fogják mind a lakossági fogyasztási, mind a beruházási lehetıségeket. Összességében 2010-ben még - elsısorban a fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt áthúzódó negatív hatása miatt - a GDP 1% körüli csökkenése várható. 2010-tıl az egyre kedvezıbb külsı értékesítési lehetıségek következtében javuló profitabilitás hosszabb távon már magasabb bérdinamikát és létszámbıvítést tesz majd lehetıvé a vállalkozások körében. Emellett már fokozatosan érvényesülni kezd a kormányzati intézkedések (mindenkire kiterjedı munkáltatói járulékcsökkentés, tételes eho eltörlése) foglalkoztatás-bıvítı hatása is, amely önmagában, elızetes számítások szerint jövıre mintegy 0,5%-kal növelheti a foglalkoztatottak számát. Mindez azonban 2010-ben nem tudja teljesen ellensúlyozni az év elsı felében még jelen lévı, kedvezıtlen bázishatásokat, így jövıre éves szinten 1% feletti létszámcsökkenés valószínő. A közvetett adó-emelések árindexre gyakorolt hatása átmeneti, így a 2010 elején még magas inflációs ráta a jövı év közepétıl gyorsan - év végére 2-3% közé - csökkenhet. A 2010-es éves átlagos infláció így 4,1% körül várható. Az alábbi tábla szemlélteti a gazdasági mutatók, valamint az államháztartás fı számainak alakulását: MEGNEVEZÉS 2007. 2008. 2009. 2010. GDP növekedése 1,1 % 1,8 % -1,0 % -0,9 % Infláció 8,0 % 6,4 % 4,5 % 4,1 % Államháztartás hiánya 5,0 % 3,4 % 2,6 % 3,8 % Központi költségvetés - bevétel 7.594,3 md Ft 7.899,5 md Ft 8.270,0 md Ft 12.658,7 mdft - kiadás 8.992,4 md Ft 9.017,1 md Ft 8.933,8 md Ft 13.529,1 mdft - hiány 1.398,1 md Ft 1.117,6 md Ft 663,7 md Ft 870,3 md Ft Néhány terület kivételével 2010-ben nincs lehetıség a kiadások jelentıs növekedésére, sıt lesznek kedvezıtlenül ható kiadás-csökkentı intézkedések. A helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, amely a 2009. évi korrigált elıirányzat 95,3 %-a. Az összehasonlító szerkezet érdekében a 2009. évi országgyőlési elıirányzatot korrigálni kell a járulékcsökkenés, az egészségügyi hozzájárulás megszőnés, a közoktatásban a tanulólétszám csökkenés és a teljesítménymutató felmenı rendszere miatt keletkezı megtakarítás hatásával, az önkormányzati térítési díj bevétellel kiváltható támogatásokkal, valamint a más fejezetekbe átkerülı feladatok miatt.

4 A gazdasági válság miatt szükségessé vált takarékossági intézkedések következtében a helyi önkormányzatoknál a támogatások csökkennek, ahol: - a hatékonyság fokozása érdekében más szervezési megoldással kikerülnek az önkormányzati körbıl (adóigazgatás) vagy megszőnnek (egyes jegyzıi) feladatok, - a szakmai szabályozás változásával 1. növelni lehet az önkormányzatok, mint fenntartók mozgásterét pl.: egyes közoktatás-szervezési és szociális szakellátási elıírások rugalmasabbá tételével), illetve 2. az ellátottak magasabb arányú tehervállalására nyílik lehetıség (térítési díjrendszer átalakítása a mővészet-oktatásnál, a gyermek- és szociális étkeztetésnél). A támogatási rendszer egyszerősítése és áttekinthetıbbé tétele érdekében csökken a normatív hozzájárulások száma, élve a lakosságarányos hozzájárulások összevonási és a szociális szakellátások támogatásainak egyszerősítési lehetıségeivel. Folytatódik a társulásban történı feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erısödhet a szakmailag és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás és növekedhet a többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézmények száma. A törvény szerint a személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatokat a korábbiakkal azonos arányú 40 %-os részesedés illeti meg. A településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. A további 32 % pedig az egyes jogcímekhez kapcsolódva normatívan, a megyei önkormányzatokat lakosságszám-arányosan és intézményeikben ellátottak száma után illeti meg. Elvonásra kerül a megyei önkormányzatokat egységesen megilletı személyi jövedelemadó összege. 2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA A 2010. évre szóló költségvetési törvényjavaslatnak a helyi önkormányzatokat érintı forrásszabályozása rendkívül kedvezıtlenül érinti a megyei önkormányzatokat. A fentiekbıl is kitőnik, hogy jelenleg meghatározhatatlan a 2010. évi központi költségvetés végleges tartalma. A megyei önkormányzat koncepciója a korábbi években megszokott módtól eltérıen készül. Fı hangsúly a tervezési irányelvek és a további racionalizáló intézkedések meghatározására kerül. Az állami normatívák csökkenését, a kialakult és a jövıben tovább romló helyzetet átfogóan, megelızı szándékkal célszerő kezelni. Természetesen számba vesszük a várható bevételeket, és a jelenleg ismert kötelezettségeket, ellátandó feladatokat az alábbiak szerint: (1. számú táblázat) 2.1. BEVÉTELEK Az önkormányzat gazdálkodási lehetıségeit jelentıs mértékben meghatározzák a központi forrásokból származó bevételeket (arányuk a Szent Borbála Kórház nélkül számított 2009. évi költségvetési pénzforgalmi bevételek elıirányzatán belül 76,6 % ). Ez magában foglalja:

5 - az átengedett bevételek - személyi jövedelemadó, - illetékbevételek, - az önkormányzatok költségvetési támogatása - normatív hozzájárulások, - normatív kötött felhasználású támogatások, - központosított elıirányzatok, - egyéb központi támogatások, - címzett támogatás. Átengedett bevételek A megyei önkormányzatot megilletı személyi jövedelemadó visszaosztási módja megváltozott. A korábbi évekhez hasonlóan lakosságszámhoz, ellátotti létszámhoz kötött. Miközben országosan az SZJA 4,6 %-kal növekszik, a megyei önkormányzatoktól elvonásra kerül az elmúlt évben minden megyének egységesen járó összeg (370.000 E Ft). Az átengedett bevételek másik jelentıs tétele az illetékbevétel, amely vonatkozásában a szabályozás nem változik. Az illetékbevételeink várhatóan az országosan prognosztizálttal azonos mértékben, 10 %-kal csökkennek. Költségvetési év Eredeti elıirányzat (E Ft-ban) Teljesítés összege (E Ft) Változás %-a 2001. 800 000 931 926 116,49% 2002. 920 000 1 112 964 120,97% 2003. 1 120 000 1 515 298 135,29% 2004. 1 599 264 1 844 440 115,33% 2005. 1 803 264 1 936 991 107,42% 2006. 1 880 000 2 105 360 111,99% 2007. 1 700 000 1 744 714 102,63% 2008. 2 010 041 2 016 659 100,33% 2009. 1 800 000 1 416 928 78,72%

6 A megyei önkormányzat 2009. évi illetékbevételeinek teljesülése havi bontásban a következıképpen alakul: Hónapok 2009. évi havi teljesítés összege E Ft-ban január 148 745 február 142 086 március 159 708 április 171 004 május 153 285 június 125 167 július 145 025 augusztus 128 876 szeptember 105 283 október 137 751 november (várható) 125 000 december (várható) 125 000 Összesen: 1 666 930 2010. évi megyei illetékbevétel prognózisunk: a 2009. évi várható adat (1.666.930 E Ft) 10 %-os csökkenésével számolva 1.500.237 E Ft. Önkormányzatot megilletı költségvetési támogatás A normatív alapú támogatások fajlagos összegei bizonytalanok, elıre nem látható, melyik hogyan változik és mi lesz a végleges. A jelenlegi változat szerint a megyei önkormányzatot érintı összes normatív állami támogatás összege csökken, várhatóan 25 % mértékő lesz. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elıirányzatok felosztása év közben igénylés alapján történik. A megyei önkormányzatot megilletı átengedett személyi jövedelemadót és normatív állami támogatásokat jogcímenként az 1/a. számú táblázat tartalmazza. Mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékő bevételek Egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozása A Szent Borbála Kórház feladatainak ellátásához szükséges mőködési célú forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül az intézménnyel kötött finanszírozási megállapodás alapján biztosítja. Ez az intézménynél, mint támogatás értékő mőködési bevétel jelenik meg.

7 Egyéb mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök Jellegükbıl következıen a költségvetés legnehezebben tervezhetı tételei. Ide tartoznak az uniós és egyéb pályázati források, a Munkaügyi Központtal történt megállapodás alapján foglalkoztatott tartós munkanélküliek után folyósított hozzájárulás, valamint a szakképzési támogatás. Ez utóbbi esetében 2009-ban változást hozott a Területi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) megalakulása, így a szakképzési hozzájárulások már nem közvetlenül az intézmények számláira érkeznek, hanem a TISZK részére. A beérkezı támogatások felhasználásáról (mérték, cél) a TISZK jogosult és köteles dönteni. Az önkormányzati hivatal esetében a várható hozzájárulások, támogatások: Tatabánya Megyei Jogú Várostól o a József Attila Megyei Könyvtár mőködési költségeihez (4.000 E Ft); o valamint a gyermekvédelmi ellátásban részesülı tatabányai gyermekek utáni költség hozzájárulás (90.000 E Ft); Megyei Területfejlesztési Tanácstól a munkaszervezeti mőködtetési kiadások megtérítése (6.000 E Ft); Intézményi saját mőködési bevételek Az intézményi saját mőködési bevételek vonatkozásában nem számíthatunk jelentıs növekedésre. A térítési, ellátási díjak esetében a bevétel várható alakulását a Közgyőlés által késıbb elfogadásra kerülı díjrendeletek határozzák meg. A fizetési képesség romlott ezen a területen. A jelen stádiumban az intézmények által becsült adat ismert, ami csak indokolt esetben lehet alacsonyabb a 2009. évi várható teljesítésnél. Az önkormányzati hivatal esetében a kötvény bevétel részleges felhasználásából, valamint a kamat mérték csökkenésébıl (jegybanki alapkamat 7 %, és várhatóan még csökken) adódóan a 2009. évre tervezetnél kevesebb betéti kamat bevételre számítunk. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek Tárgyi eszközök értékesítése A tárgyi eszközök értékesítésébıl általában az önkormányzatnak származik nagyobb összegő bevétele. 2009. évi döntések alapján - ahol az értékesítésre kijelölés megtörtént, illetve az eladás meghiúsult - a következı ingatlanok értékesítésébıl várható bevétel: o Szent Borbála Kórház Tatabánya, Semmelweis úti telephelye, vagy o Tatabánya, Erdész u. 5-7. irodaház (volt ÁNTSZ székház), A korábbi eredménytelen értékesítési kísérletek és a stagnáló ingatlanpiac miatt javaslom az ilyen jogcímen tervezett bevételt kiadási oldalon céltartalékba helyezni, és csak a tényleges teljesítésnek megfelelıen felhasználni. Feltehetıen az ingatlan értékesítés bevételét kénytelenek leszünk mőködési célokra fordítani.

8 Hitelfelvételek Eredeti elképzelésünk szerint a 2010. évi költségvetés készítésének egyik alapelveként fogalmaztuk meg, hogy a mőködési és felhalmozási mérleg hiányt ne, vagy csak minimális mértékben tartalmazzon, azaz folyószámla hitelen, valamint likvid hitelen kívül egyéb hitelfelvételre ne kerüljön sor. A normatív és illeték bevételek várható jelentıs csökkenése miatt ez az irányelv sajnos nem lesz tartható, de mindenképpen törekedni kell a hitelfelvétel minimalizálására. 2.2. KIADÁSOK A Közgyőlés 2009. évben is több olyan racionalizáló intézkedésrıl döntött, melynek eredménye a 2010. évi költségvetésben már jelentkezik. Ugyanakkor ez a folyamat nem állhat meg, hiszen a következı év a gazdálkodásra ható külsı hatások miatt még nehezebbnek ígérkezik az eddigieknél. A megyei önkormányzat kötelezı feladatait saját fenntartású intézményeken, valamint társulásokon, vagy közvetlenül az önkormányzati hivatalon - keresztül látja el. Intézmények Köztudott, hogy a megyei önkormányzat fı feladata a kialakult intézményi rendszer mőködtetésének biztosítása. Ez az évek során folyamatosan csökkenı költségvetési finanszírozás mellett egyre nehezebb feladatot jelentett és jelent. A biztonságos mőködést és kiegyensúlyozott gazdálkodást csak szigorú takarékossági intézkedésekkel és az intézményvezetık takarékos szemlélető gazdálkodásával lehet biztosítani. Az önkormányzat intézményi hálózata megváltozott 2009-ben, számuk 17-re csökkent. Jelentıs megtakarítást eredményez, hogy a 2010. évi költségvetésben már nem szerepel a Nyergesújfalu városnak átadott Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény; Esztergom városnak átadott Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola. Megtörtént a komáromi Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola és Kollégium (Alapy G. Szakiskola) és a Középfokú Kollégium összevonása. A tatabányai Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon nevelıszülıi hálózatát átadtuk 2008 szeptemberében az Otthon Szociális Szolgáltatónak. 2009. május 1-jétıl a gyermekotthoni ellátást a NÁZÁRET Szociális Szolgáltató látja el. Az egyház a feladat ellátásra emeltszintő normatív állami hozzájárulást kap, és az e feletti tényleges szükségletet finanszírozza csak a megyei önkormányzat. Megtörtént: - a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı Szakiskola, Komárom, a Hegyháti Alajos Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kömlıd és az Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata

9 - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó, Tata és a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tatabánya összevonása. Az oktatási intézmények zöménél a tanulói létszám csökkenés miatt néhány fıs engedélyezett létszámkeret csökkentésére került sor, ami szintén megtakarítást jelent. Társulások A megyei önkormányzat 2009. évben új társulási megállapodásokat kötött az érintett települési önkormányzatokkal. Az esztergomi Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálatot, valamint a dorogi Pedagógiai Szakszolgálatot is a kistérségi társulás vette át. Szerzıdésben került rögzítésre, hogy milyen mértékben és hogyan járuljunk hozzá a feladatok ellátásához, az intézmények 2010. évi finanszírozásához, melyek a következık: Bakfart Bálint Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Oroszlány Benedek Elek Általános Iskola és Elıkészítı Speciális Szakiskola és Kollégium, Oroszlány Pedagógiai Szakszolgálat, Oroszlány Nem társulási formában, hanem egyéb megállapodás keretében a következı intézmények fenntartásához járul hozzá a megyei önkormányzat 2010-ben: Jászai Mari Színház, Tatabánya Múzeum, Tatabánya Kistérségi Társulás, Dorog Idıskorúak Otthona, Tata (kistérségi társulás) Balassa Bálint Múzeum, Esztergom Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom Ez utóbbi intézmény esetében megtakarítást jelent, hogy a megállapodás értelmében 2010-ben a hozzájárulás összege nem lehet magasabb, mint a 2007. évi normatíván felüli fenntartói támogatás 25 %-a. Önkormányzati Hivatal kezelésében lévı egyéb belsı pénzeszközök Az önkormányzat kötelezettségei közül elsıként kell megemlíteni az adósságszolgálatot, melynek fedezetét minden más kiadást megelızıen biztosítani kell. A felvett hitelek és egyéb adósságok (lízing, kölcsön, kötvény) várható tıketörlesztését és kamatfizetési kötelezettségeit foglalja magába. A pénzügyi válság miatt drasztikusan megemelt jegybanki alapkamat (11,5 %) keményen éreztette hatását, 2010-re könnyítést jelent a 7 %-os kamatvágás. A folyószámla hitelkeret jelenleg 800.000 E Ft, valamint 200.000 E Ft munkabér hitel is rendelkezésre áll a várható likviditási nehézségek elkerülése érdekében. Az eddig nem említett, az önkormányzati hivatal kezelésében lévı belsı pénzeszközök tervezésére vonatkozóan általános elvként javaslom a 2009. évi eredeti elıirányzatot figyelembe venni, ez különösen érvényes az önként vállalt feladatokra.

10 A felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások) esetében elsısorban a korábban megkezdett, illetve már kötelezettséget vállalt feladatok valósuljanak meg. Tekintettel a szőkös pénzügyi lehetıségekre a még elvégzendı munkákat, tervezett beruházásokat rangsorolni szükséges. A felhalmozási mérleg egyensúlyát feltétlenül biztosítani kell, akár a kötvény terhére, de maximum annak fel nem használt részéig. A hivatal kiadásainak részletezését a 2. számú táblázat tartalmazza. Az intézmények vonatkozásában az általános tervezési metodika, hogy a normatív állami támogatáson felül az önkormányzat csak annyi támogatást tud biztosítani, ami a várható mőködési bevételek és szükséges kiadások egyenlegeként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a mőködési hitel felvételt a reális lehetıségeink határain belül - szeretnénk elkerülni. Ennek az összegnek az intézmények közötti felosztása elsı lépésben a normatív állami támogatásra jogosultság arányában történne, és ezt követıen kerülne sor a kötelezı feladatok finanszírozási igényéhez igazodó finomításokra. Speciális helyzetben van a tatabányai Gazdasági Szolgáltató Szervezet (nincs normatív állami hozzájárulása), ezért ennél az intézménynél a költségvetési tervezéskor a 2009. évi tény adatokból kell kiindulni. A három közmővelıdési, közgyőjteményi intézménynél szintén a teljesítési adatokból kell kiindulni. A feladat ellátásra az önkormányzat egyrészt minden megyére vonatkozóan egy egységes támogatást (69.939 E Ft), másrészt a megye lakosainak száma alapján (392 Ft/fı) egy számított hozzájárulást kap. Összefoglalva: A megyei önkormányzat költségvetési irányelveinek megalkotását a helyben képzıdı bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A költségvetési irányelvek összeállítása elıtt a fıjegyzı áttekinti az önállóan mőködı és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetési irányelveket, amelyet a közgyőlés elnöke terjeszt a közgyőlés elé. Fenti feladatainknak megfelelıen elkészítettük a 2010. évi költségvetés tervezési irányelveit, a következık szerint: A számított hiány nagyságának mértéke a költségvetés végleges összeállításáig olyan vizsgálatok és intézkedések megtételét igénylik, amelyek a források és kiadások nagyarányú egyensúlytalanságát enyhítik. 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését. 2. Az intézmények és a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat tovább kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára biztosítani kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat. A teljesítmény fokozását, a többletteljesítmények elismerését a kötelezıen tervezendı kereset-kiegészítés terhére kell biztosítani.

11 5. A dologi kiadásokat az elégséges szinten szabad tervezni, de az csak indokolt esetben haladhatja meg a 2009. évi szintet. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. A folyamatban levı fejlesztések önrészét szükség esetén kötvény felhasználással biztosítani kell. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A források koncentrálása érdekében, a gazdálkodási fegyelem erısítésére vizsgálni szükséges a kiskincstári finanszírozás további finomítását. 11. A területi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati támogatása bázis szinttel megegyezıen kerüljön megtervezésre. 12. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 13. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak csökkentésére. 14. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket. 15. Az intézmények vezetıit érdekeltté kell tenni, hogy a költségvetési keretszámokat betartsák. Amennyiben az intézmény saját kezdeményezésére történik költségcsökkentı intézkedés (pl. létszámleépítés), akkor a tényleges megtakarítás 50 %-át az intézmény felhasználhatja, de hosszú távú kötelezettséget erre nem vállalhat. 16. A közgyőlés azonnali hatállyal az intézményhálózat egészére vonatkozóan létszámfelvételi korlátozást ír elı. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 17. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 19. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások - bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt.

12 20. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 21. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 22. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat. 23. Az önkormányzati hivatal tárgyi eszköz értékesítés tervezett bevételét (felhalmozási bevétel) kiadási oldalon céltartalékba kell helyezni. Felhasználása a tényleges teljesítés ütemében, az intézményi mőködési kiadások finanszírozására történjen. Tisztelt Közgyőlés! Kérem a megyei önkormányzat 2010. évi költségvetési irányelv megvitatását és elfogadását. Tatabánya, 2009. október 20. Dr. Völner Pál

13 A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Határozati javaslat I. a megyei önkormányzat 2010. évi költségvetési tervezési irányelveit az alábbiak szerint határozza meg: 1. Biztosítani kell az önkormányzat likviditásának fenntartását, az adósságszolgálati kötelezettségek határidıben történı teljesítését. 2. Az intézmények, a közgyőlés és bizottságai, valamint a hivatal mőködéséhez, a kötelezı alapfeladatok megfelelı színvonalú ellátásához biztosítani kell a szükséges forrásokat, ugyanakkor a nem kötelezı feladatokra fordítandó kiadásokat tovább kell csökkenteni. 3. A társult intézmények költségvetése csak a megyei önkormányzat intézményei költségvetésének tervezése során alkalmazott elvek szerint fogadható el. 4. Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatottak számára biztosítani kell a jogszabály által kötelezıen meghatározott juttatásokat. 5. A dologi kiadásokat csak az elégséges szinten szabad tervezni, de az csak indokolt esetben haladhatja meg a 2009. évi szintet. Az intézmények vezetıivel szemben támasztott követelmény a takarékos gazdálkodás és a megfelelı színvonalú feladatellátás összehangolt, egyidejő minimálisan a már elért színvonalon történı - biztosítása. 6. Az új és folyamatban levı fejlesztések (beruházások) finanszírozási önrészét a 2008. évben kibocsátott kötvények értékesítési bevételébıl kell biztosítani. A közgyőlés döntésének, illetve a szerzıdéseknek megfelelı ütemben folytatni kell, illetve be kell fejezni a folyamatban lévı beruházásokat. 7. Tartalékot kell képezni az elıre nem látható vis major káresemények következményeinek elhárítására, illetve az elıre nem látható kiadásokra. 8. Többletkiadással járó feladat csak többletforrás egyidejő biztosításával lehetséges. Az év közben jelentkezı, nem cél jellegő többletbevételeket elsıdlegesen a további kiadáscsökkenést eredményezı szervezési intézkedések és felhalmozási kiadások finanszírozására, illetve a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. 9. A forgalomképes ingatlanok körének bıvítése, a költségek mérséklésének érdekében törekedni kell az intézményi telephelyek racionalizálására. Hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek fokozására, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a saját bevételek növelésére a fejlesztések érdekében. 10. A források koncentrálása érdekében, a gazdálkodási fegyelem erısítésére vizsgálni szükséges a kiskincstári finanszírozás további finomítását. 11. A területi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati támogatása bázis szinttel megegyezıen kerüljön megtervezésre. 12. A várható bevételeken túl kiadás csak rendkívül indokolt esetekben tervezhetı. A felhalmozási mérlegnek hitelfelvétel nélkül kell egyensúlyban lennie. 13. Törekedni kell a megyei önkormányzat önként vállalt feladatainak csökkentésére. 14. Valamennyi intézmény vonatkozásában tovább kell vizsgálni az intézménymőködtetés átszervezésével elérhetı megtakarítások lehetıségét, az intézmények szakmai feladatainak áttekintése alapján a megkezdett racionalizálást. A feladatstruktúrát vizsgálva tovább kell szőkíteni az önkormányzat kötelezı feladat ellátási körébe nem tartozó tevékenységeket.

14 15. Az intézmények vezetıit érdekeltté kell tenni, hogy a költségvetési keretszámokat betartsák. Amennyiben az intézmény saját kezdeményezésére történik költségcsökkentı intézkedés (pl. létszámleépítés), akkor a tényleges megtakarítás 50 %-át az intézmény felhasználhatja, de hosszú távú kötelezettséget erre nem vállalhat. 16. A közgyőlés azonnali hatállyal az intézményhálózat egészére vonatkozóan létszámfelvételi korlátozást ír elı. A megüresedett, illetve megüresedı álláshelyek betöltésének különlegesen indokolt esetben történı engedélyezésére a közgyőlés elnöke jogosult. 17. Törekedni kell arra, hogy a jogszabályi kötelezettségeken felül többletfeladat (új képzési forma, évfolyam) vállalására a mőködési kiadások pontos, részletes számbavétele és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén kerüljön sor. A feladatvállalásra kizárólag a közgyőlés adhat engedélyt. 18. Fokozott figyelmet kell fordítani minden intézmény esetében az adósságkezelési eljárás kezdeményezésére alkalmas tartozásállomány kialakulásának megakadályozására és a késedelmes fizetés miatti kamatfizetési kötelezettség csökkentésére. 19. Fokozott figyelmet kell fordítani külsı források - a pályázati úton elnyerhetı források, támogatások - bevonására az intézményeknél és az önkormányzat hivatalában egyaránt. 20. A jogszabályi változásokból eredı negatív hatásokat folyamatosan vizsgálni kell, minden jogszabály adta forráslehetıséget ki kell aknázni. A jogszabály által biztosított kiegészítı normatívák igénybevételét vizsgálni kell az intézményeknek, ha annak igénybevétele többletköltség nélkül megtehetı. 21. Elsıdleges cél, hogy a felhalmozási kiadások között az elızı években már megkezdett, valamint a kár- és balesetveszély elhárítását szolgáló fejlesztések, felújítások, rekonstrukciók valósuljanak meg. Újabb beruházások megkezdésére csak a teljes pénzügyi fedezet megléte esetén kerüljön sor. 22. Mind a mőködési, mind a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatosan érvényesíteni kell a közbeszerzési törvény elıírásait, elınyben kell részesíteni a racionális, takarékos megoldásokat. 23. Az önkormányzati hivatal tárgyi eszköz értékesítés tervezett bevételét (felhalmozási bevétel) kiadási oldalon céltartalékba kell helyezni. Felhasználása a tényleges teljesítés ütemében, az intézményi mőködési kiadások finanszírozására történjen. Határidı: Felelıs: azonnal, illetve értelem szerint Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke, és dr. Péntek Péter fıjegyzı