Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1
1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET... 7 2.2.1. A gazdasági folyamatok alakulása:... 7 2.2.2. Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján:... 10 2.2.3. A munkaerő iránti kereslet alakulása:... 12 2.3. A SZAKKÉPZÉSBEN ÉRINTETT KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK... 14 2.3.1. Vas Megyei Kormányhivatal:... 14 2.3.2. Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja:... 15 2.3.3. A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK):... 17 2.3.4. Oktatási Hivatal:... 18 2.4. VAS MEGYE SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS OKTATÁSI ADATAI... 19 2.4.1. A nappali képzés főbb adatai:... 19 2.4.2. Intézményhálózat, pedagógusok:... 20 2.4.3. Ösztöndíj rendszer:... 25 2.4.4. Pályaorientáció:... 25 2.4.5. Tanulószerződések számának alakulása... 26 2.4.6. A képzőhelyek száma, nagysága:... 29 2.4.7. A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok:... 30 2.5. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG DÖNTÉSEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESÜLÉSE... 32 2.5.1. Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól:... 32 2.5.2. Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek:... 33 2.5.3. Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében... 34 2.5.4. Kamarai kutatások a szakképzett munkaerő iránti keresletről... 36 2.5.5. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés:... 38 2.6. A MEGYEI SZAKKÉPZÉS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS KAPCSOLATA... 40 2.7. AZ ESÉLYEGYELŐSÉG BIZTOSÍTÁSA... 43 2.7.1. Hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók a szakképzésben 43 2.7.2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szakképzése... 44 3. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CÉLOK,... 46 3.1. A MEGYE SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÉNEK A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ ÖSSZEHANGOLÁSA... 46 3.2. A DUÁLIS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER BEVEZETÉSE, ILL. ERŐSÍTÉSE... 46 3.3. A MINŐSÉGI SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÉS ERŐSÍTÉSE... 47 3.4. HITELES PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 47 4. ZÁRSZÓ... 48 2
1. Bevezető A magyarországi iskolarendszer, s ahhoz kapcsolódóan a szakképzési rendszer teljes átalakulási folyamatát éljük. Megfigyelhető, hogy a változások ellenére a pályakezdő fiatalok mennyiségében (fő), szakmai ismereteik minőségében illetve végzettségüket tekintve eltávolodtak a munkaerőpiac valós igényétől, szakmunkáshiány alakult ki. Az átmeneti rendelkezéseknek köszönhetően nincs letisztult rendszerkép, az iskolarendszerű szakképzés keretében négy képzésszervezési rendszer párhuzamos jelenléte azonosítható. Az új szakképzési rendszerre, azaz a duális képzésre való átállás most van folyamatban. A szakképzés rendszerének átalakítása a német duális képzési mintára történik. A szakiskolákban kifejezetten a gyakorlatorientált szakképzés erősítése a feladat. A korábban önkormányzati fenntartás alatt lévő szakképző iskolák 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek. A jogszabály lehetővé teszi, hogy civil szervezetek (alapítványi iskolák) és egyházi fenntartású intézmények is lehetnek iskolafenntartók. Az új szakképzési rendszer alapján 2012. szeptember 1-jével indíthattak képzést önkéntes alapon a szakképzését folytató intézmények. 2013. szeptember 1-jétől azonban kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettantervek fognak életbe lépni a szakiskolákban és szakközépiskolákban egyaránt, egységes tartalomszabályozást biztosítva a magyarországi szakképzési rendszer egészére. A bevezetésre kerülő új rendszer a képzések közötti egyértelmű átjárhatóságot, illetve egyfajta minőségbiztosítási elveket kíván szolgálni. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának célja: A koncepció adott jogszabályi kereteken belül határozza meg a fejlesztés irányait és alakítsa ki az azokat legjobban szolgáló intézményrendszert a következő alapelvek figyelembevételével: o A megye és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, működtetése a hosszú távú foglalkoztatás megalapozása érdekében. o A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával. o A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából. 3
o A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára. o A szakképzés átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával. o Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően előképzett, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban bemutatásra kerülő változtatások célja: A KÉPZÉSI SZERKEZET A SZAKIRÁNYOK ÉS A LÉTSZÁM VONATKOZÁSÁBAN IS IGAZODJON A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ 4
2. Helyzetelemzés 2.1. Szakképzés szervezését alapvetően meghatározó jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről: A törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett. Tartalmi elemei jelentős változásokat hoztak a szakképzés egész rendszerének átalakításában. A törvény újraértelmezi a szakképzés alapelveit, meghatározza a szakképzés intézményrendszerének új irányvonalát. Új keretek közé helyezte a szakképzés dokumentumaira, a szakmai vizsgáztatásra, az iskolarendszerű szakképzésre, a szakképzés irányítási és együttműködési rendszerére, valamint a szakképzés finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit. A törvény előírásait a hatályba lépést követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: A törvény célja a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele az intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonása. Az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indult meg 2012 szeptemberétől. 5
A képzési szintek európai és országos képesítési keretrendszerhez történő igazítását az új törvény garantálja. A felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: főiskola, tudományegyetem. A főiskolai és egyetemi szintű alap- és osztatlan képzéseket a programjaik kölcsönös kreditbeszámításával teszik rugalmassá és átjárhatóvá az újonnan meghatározandó képesítési követelmények. 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról: A törvény célja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű képzések, a felsőoktatási gyakorlatigényes alapképzési szakok működésének támogatása, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés rendszerének támogatása. A törvény 2012. január 1-jei bevezetésével a szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek köre nem változott. A szakképzési hozzájárulás alapja maradt a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %. Fontos változás, hogy megszűnt a lehetősége annak, hogy a hozzájárulásra kötelezettek közvetlenül adjanak fejlesztési támogatást a szakképző intézmények részére. A feladat a NAV-hoz került annak érdekében, hogy a bevallást be nem nyújtók kiszűrhetők legyenek. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamarák közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosítanak az állami adóhatóság részére a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről. A 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről: A Kormányrendelet új rendszerben, átláthatóbb formában tartalmazza az államilag elismert szakképesítéseket. Kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy államilag elismert szakképesítések széles alapozásúak, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedjenek, továbbá megszüntetesse a szakképesítések között meglévő átfedéseket, szakmai, tartalmi párhuzamosságokat. A jogszabály meghatározza az OKJ-ba történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét. 6
14/2013 (IV.05) NGM rendelet a kerettantervek kiadásáról: Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés, a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes szakképzési kerettanterv szerint folyik. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét, témaköreinek tartalmát, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól: Az új OKJ alapján jelentek meg a szakmai követelménymodulok egyetlen rendeletben, ugyanis a szakmai és vizsgakövetelmények csak felsorolják a szakképesítéshez tartozó követelménymodulokat, azok azonosítószámát és megnevezését. A jogszabály alapján létrejött modultérképben szerepel az egyes szakképesítésekhez tartozó összes modul tartalmi elemeivel együtt. 2.2. Munkaerő-piaci helyzet 2.2.1. A gazdasági folyamatok alakulása: A 2009. évi mélypontot követően - elsősorban az export megrendeléseknek köszönhetően csökkenő ütemben, de évről évre bővül a megye gazdaságát meghatározó ipar teljesítménye. Az elmúlt években éven belül ugyan hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési értéke 2010-ben 17%-kal, 2011-ben 12%-kal emelkedett az előző évhez képest. 2012. I-III. negyedévében az előző évekhez hasonlóan hullámzóan alakult az ipari vállalkozások teljesítménye, ennek ellenére a termelésük volumene minden hónapban meghaladta az előző év azonos időszakát. Az év első kilenc hónapjában előállított termelési érték összességében 6,4 %-kal haladta meg az egy esztendővel korábbit. 7
2009. jan. márc máj júl szept nov 2010. jan. márc máj júl szept nov 2011. jan. márc máj júl szept nov 2012.jan. márc máj júl szept milliárd Ft 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az ipari termelés alakulása % 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Termelési érték Volumenindexe( előző év azonos időszaka = 100,0) 1. ábra: Az ipari termelés alakulása Az iparnak (ezen belül a gépiparnak) a megye gazdaságában betöltött szerepe a rendszerváltás óta meghatározó, amelyet igazol, hogy 2010-ben a bruttó hozzáadott érték jelentős részét (37,5 %) - az országos arányokat meghaladva - az ipar adta. A Vas megyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye is meghaladta az egy évvel korábbit. 2012. I-III. negyedévében a teljesítményük 44 %-kal bővült az elmúlt évihez képest. A kiemelkedő eredmény mögött vasútépítési munkák húzódnak meg és a rendelésállományok alapján az építőipari kapacitások jelentős hányadát várhatóan a jövőben is a közlekedési infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó munkák kötik majd le. Az országos tendenciáktól eltérően Vas megyében negyedévről negyedévre bővült a beruházási tevékenység, amelynek értéke az országossal szemben meghaladta az egy évvel korábbit. A gazdálkodó szervezetek által realizált fejlesztések értéke az év első kilenc hónapjában elérte a 71 milliárd forintot. A beruházások többsége az ipari, ezen belül a gépipari termelőkapacitások bővítését szolgálta. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása: A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a munkaerő-piaci folyamatok a korábbiaknál kedvezőbben alakultak. 2012. III. negyedévében 15-74 éves népességnek az elmúlt év azonos időszakinál 1,4 %-kal magasabb aránya, 59,7 %-a volt jelen munkanélküliként vagy foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. 8
2011. 2012. Foglalkoz Gazdaságilag Gazdaságilag Aktivitási Foglalkoz Időszak tatottak aktívak: inaktívak arány tatási ráta ezer fő százalék I. negyedév 106,1 116,1 84,5 57,9 52,9 II. negyedév 107,9 116 84,7 57,8 53,8 III. negyedév 108,3 116,8 83,6 58,3 54 VI. negyedév 111,6 118,3 81,8 59,1 55,8 I. negyedév 109,7 118,1 82,1 59 54,8 II. negyedév 110,7 117,4 82,5 58,7 55,4 III. negyedév 112,9 119,2 80,4 58,7 56,6 1. táblázat: népesség gazdasági aktivitása Forrás: VMKH MK A foglalkoztatottak aránya ennél is számottevőbb mértékben - 54%-ról 56,6%-ra - emelkedett, ezzel a megyék és a főváros rangsorában a harmadik legmagasabb értékkel bírt Vas megye. A foglalkoztatás bővülése nem csak éves összevetésben, hanem éven belül is negyedévről negyedévre bővült. 2012. III. negyedévében a foglalkoztatottak száma megközelítette a 113 ezer főt. Hasonló nagyságrendű foglalkoztatottsági mutatóval öt éve találkozhattunk. Foglalkoztatottak számának alakulása Vas megyében 116 112 109,7 110,7 112,9 111,6 108 106,1 107,9 108,3 104 100 I. negyedév I. negyedév II. negyedév II. negyedév III. negyedév III. negyedév VI. negyedév 2. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása A foglalkoztatás bővülés jelentős részben a közfoglalkoztatási programok eredménye, amely döntően nem az elsődleges munkaerő-piacot érintette, továbbá az elsődleges munkaerő-piacon mind gyakrabban találkozhatunk határozott időre szóló foglalkoztatással. Ezek a foglalkoztatási formák azonban kevésbé stabilak, a dolgozók részére nem biztosítják a hosszú távú foglalkoztatást. 9
2.2.2. Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma 2011.év 2012.év 2011.év 2012.év fő megoszlás Index férfiak 4554 3919 51,2% 48,9% 86,1% nők 4349 4093 48,8% 51,1% 94,1% Nemek összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% 25 éves és fiatalabb 1432 1472 16,1% 18,4% 102,8% 26-50 éves 5262 4579 59,1% 57,2% 87,0% 50 év feletti 2209 1961 24,8% 24,5% 88,8% Korcsoport összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% 8 általános és kevesebb 2999 2757 33,7% 34,4% 91,9% Szakmunkásképző, szakiskola 2833 2435 31,8% 30,4% 86,0% Szakközépiskola, technikum, gimnázium 2430 2252 27,3% 28,1% 92,7% Főiskola, egyetem 641 568 7,2% 7,1% 88,6% Iskolai végzettség összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% Pályakezdő 717 875 8,1% 10,9% 122,0% Nem pályakezdő 8186 7137 91,9% 89,1% 87,2% Pályakezdő - nem pályakezdő összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% 12 hónapnál kevesebb ideje nyilvántartott 6677 6346 75,0% 79,2% 95,0% 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartott 2226 1666 25,0% 20,8% 74,8% Folyamatos regisztráció összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% Járadék/segélyben részesülő 3367 1679 37,8% 21,0% 49,9% FHT/RSZS-ben részesülők 1698 1773 19,1% 22,1% 104,4% Ellátás nélküli 3838 4560 43,1% 56,9% 118,8% Ellátás szerint összesen 8903 8012 100,0% 100,0% 90,0% 2. táblázat: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma Forrás:VMKH MK Az álláskeresők korcsoport szerinti összetétele némileg módosult az előző évhez viszonyítva. A fiatalok aránya éves szinten 2%-ponttal emelkedett, míg a 26-50 évesek hányada hasonló mértékben csökkent. Az idősebbek az elmúlt évihez hasonlóan közel ¼ részt tettek ki a regisztráltak között. A nyilvántartásban szereplő személyek közül minden harmadik legfeljebb általános iskolát végzett. Ennél valamelyest kisebb arányban fordulnak elő szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek is. Az utóbbiak részaránya 2012-ben némileg csökkent az átlagosnál nagyobb mértékű létszámcsökkenésük eredményeként. Szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban 28 % végzett. A diplomások részaránya 7 % körül mozog, számuk az előző évhez képest némileg csökkent. 10
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 2011. 2012. március június szeptember december március június szeptember december 739 611 767 691 790 719 1 104 1 031 3. táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Forrás:KSH 2012-ben havonta átlagosan 924 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 3,6 %-kal haladta meg az elmúlt évit. Január kivételével minden hónapban magasabban alakult a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma az előző évhez képest. Az év első felében a korábbi évekhez hasonlóan fogyott a számuk, júniustól azonban igen dinamikusan emelkedés volt tapasztalható a körükben, amely a tanév végével van összefüggésben. A nagy ütemű növekedés következtében szeptemberben 1100 fölé emelkedett a számuk a regisztrációs rendszerben, amely mintegy 75 %-kal magasabb volt a májusi számnál, amikor az év során a legkevesebb pályakezdő keresett állást. A május óta, öt hónapon át tartó növekvő tendencia októberben megállt és csökkenésbe fordult. A csökkenésben meghatározó szerepe volt az Első munkahely garancia programnak, hiszen a program kizárólagos célcsoportja a regisztrációban szereplő pályakezdő álláskeresők voltak. Az év során a pályakezdő fiatalok 45-46 %-ának sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással munkát találni, a közfoglalkoztatási programokban 9-10 % vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 8 % kapcsolódott be. 1200 1100 1000 900 800 Pályakezdő álláskeresők száma 1031 fő 700 600 500 400 2010 2011 2012 jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 3. ábra: Pályakezdő álláskeresők száma 11
Az idei év során az álláskereső pályakezdők közül legnagyobb számban gyártósori összeszerelőként, eladóként, adminisztrátorként, ügyintézőként, felszolgálóként, bútorasztalosként, festő és mázolóként szerettek volna elhelyezkedni. 2.2.3. A munkaerő iránti kereslet alakulása: 2009. évi jelentős visszaesést követően évről évre több üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kirendeltségeken. A növekvő tendencia 2012-ben nem folytatódott tovább. Az év során összesen 10.515 üres állást jeleztek a foglalkoztatók, 11,8 %-kal kevesebbet, mint az előző évben. A visszaesés a nem támogatott állások körében történt. 2012-ben egyharmaddal csökkent az elsődleges munkaerő-piacon kínált munkalehetőségek száma az előző évhez képest. Ezzel szemben a támogatott álláshelyek száma mintegy 25 %-kal meghaladta a 2011. évit. Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma 12000 10000 8000 db 6000 7591 7454 4959 4000 2000 2626 4464 5556 0 2010. 2011. 2012. támogatott nem támogatott 1. ábra: Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma 2012 első felében a megye munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január június között közel 60%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A támogatás nélküli munkaerő-igények száma kiegyenlítettebb volt az év során és a támogatott álláshelyek száma mutatott erősebb ingadozást. A támogatott álláshelyek 86%-át a közfoglalkoztatási programok kínálták, a többit az Első munkahely garancia program keretében illetve bér jellegű támogatással kínálták a munkáltatók. 12
Nem támogatott 4959 db A bejelentett üres álláshelyek megoszlása 2012. év közfoglalkoztatás 4780 db Támogatott 5556 db Egyéb 776 db 2. ábra: A bejelentett üres álláshelyek megoszlása Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. Az év során támogatás nélkül legnagyobb számban a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, járműgyártás, fémalapanyag és fémfeldolgozás) valamint a kereskedelem területére vártak dolgozókat a gazdálkodó szervezetek. Emellett a munkaerőkölcsönző cégek is jelentős számú munkaerő-igénnyel fordultak a kirendeltségekhez. Tartósan betöltetlen álláshelyek: 2012 őszén a megkérdezett cégek mindössze 7,2 %-a, összesen 18 cég nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely, összesen 123. A munkáltatók az alábbi képzettségi szintű, hosszabb ideje üres munkahelyeket jelölték meg: Szakképzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi alap- vagy középfokú Szellemi foglalkozású Összesen, ebből: 58 53 1 11 - feldolgozó ipar, ebből 55 30 1 8 textil, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása 47 20 - - - egészségügyi, szociális ellátás járműgyártás - 2 1 7 2 10 - - 4. táblázat: Betöltetlen álláshelyek képzettségi szint szerint Forrás: VMKH MK 13
A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére (90 %-ára) fizikai munkásokat vártak (közel azonos arányban szakképzetteket és szakképzetleneket). Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálják. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb (nem éri el a 10 %-ot) a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre elsősorban diplomás munkaerőt várnak, legtöbbet a járműgyártás területére. A munkáltatók az alábbi hosszabb ideje üres munkahelyeket nevesítették: FEOR Foglalkozás megnevezése Fő 7212 Szabó, varró 40 8121 Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 20 8151 Fémfeldolgozó gép kezelője 8 9223 Rakodómunkás 7 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 6 3513 Szociális gondozó, szakgondozó 3 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 3 2118 Gépészmérnök 2 5113 Bolti eladó 2 7325 Hegesztő, lángvágó 2 7334 Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) 2 7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 2 1311 Mezőgazd., erdészeti, halászati és vadászati tev. folytató egység vezet 1 2137 Minőségbiztosítási mérnök 1 3639 Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője 1 4121 Könyvelő (analitikus) 1 7321 Lakatos 1 9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. és szállítási fogl. 1 5. táblázat: Betöltetlen munkakörök Forrás: VMKH MK 2.3. A szakképzésben érintett közigazgatási intézmények 2.3.1. Vas Megyei Kormányhivatal: A megyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. 2011. január 1-jétől kezdték meg működésüket, köztük a Vas Megyei Kormányhivatal is. A hivatalt kormánymegbízott vezeti, akit a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kormányhivatal hivatalszervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját általános helyettesként az igazgató segíti. A kormányhivatal közvetlenül a kormánymegbízott vezetése alatt álló szervezeti egységekből, a törzshivatalból és az ágazati szakigazgatási szervekből áll. A törzshivatal és a szakigazgatási szervek szervezetileg főosztályokra és osztályokra tagolódnak. A törzshivatal 14
részét képezi az Oktatási Főosztály, melynek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is vannak feladatai. A kormányhivatal munkaügyi központja az iskolarendszeren kívüli szakképzésben rendelkezik jogosítványokkal é s feladatokkal. A VM Kormányhivatal Oktatási Főosztály szakmai vizsgával kapcsolatos feladatai a következők: o Ha a fenntartó megállapítja, hogy intézményében a létszámra előírt feltételek szerinti létszám nem éri el a szabályozás szerint előírtat egymást követő két tanévben, akkor a Kormányhivatalnak intézkedési tervet kell készítenie. o Elvégzi a szakmai vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelem elbírálását. o Szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértésének megszüntetése o Nyilvántartást vezet komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről. o Komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély visszavonása. o Bírságot szab ki a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben. o Előzetes tanulmányok beszámításáról hozott döntés elleni fellebbezést bírál el. o Komplex szakmai vizsga engedélyezése. Az Oktatási Főosztály feladatai továbbá: o Jelentés készítése a pedagógiai szakmai ellenőrzések tapasztalatairól. o Képviselet ellátása a megyei fejlesztési és képzési bizottságban. o Szakképzési megállapodás megkötése nem állami fenntartóval. o A szakképzésekért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek összesített adatok megküldése. o Szakmai ellenőrzés tapasztalatairól történő megyei és országos szintű összegzés készítése évente. 2.3.2. Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: A munkaügyi központ feladata a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése. A foglalkoztatás elősegítésével, támogatásával, 15
továbbá a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatokat az 1991. évi IV. törvény szabályozza. A törvény többek között kimondja, hogy az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi. A feladatok ellátásához különböző eljárások, támogatási eszközök, támogatási keretek állnak rendelkezésére. Az ellátások a munkanélkülivé vált egyének megélhetésének biztosításához járulnak hozzá. A támogatások az elhelyezkedést, a munkaerő-piacra való visszatérést segítik elő, irányulhatnak közvetlenül az álláskeresőkre, illetve a munkáltatókra. A támogatások egyik fajtája a foglalkoztatást elősegítő képzés, melynek feladata, hogy közvetlenül vagy közvetve új ismeretek megszerzésével segítse elő az elhelyezkedést. Képzési támogatásként keresetpótló juttatás, a tanfolyami díj megtérítése, utazási kedvezmény, továbbá utazási-, szállás- és étkezési költségek részleges, vagy teljes megtérítése adható az álláskeresők részére. A támogatások forrása: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap vagy európai uniós keret. A munkaügyi központ éves képzési jegyzéke nyilvános ajánlattétel segítségével áll össze, melynek során meghatározott szakmai, nyelvi, hatósági képzések lebonyolítására tehetnek ajánlatot az akkreditált felnőttképzési intézmények. A képzési programok kiválasztásánál döntő szerep jut a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatói igényeknek. Céges igényre, munkahelymegtartó képzéseket, álláskeresők részére a közvetlen elhelyezkedést biztosító, vagy munkakör betöltésére képesítő képzéseket is szerveznek. Az elmúlt három évet figyelembe véve a résztvevők elsősorban a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből, illetve a TÁMOP 1.1.2. programból részesültek támogatásban. A képzések száma 2011. évben erősen lecsökkent az előző évhez képest, mivel más foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása került előtérbe. A munkaügyi központ által támogatott képzésen résztvevők érintett létszáma a képzések típusa szerint - Vas megye (fő) Képzés típusa 2010 2011 2012 összesen OKJ 1334 512 643 2489 Egyéb szakmai 207 188 150 545 nyelvi 278 107 123 508 informatikai 172 20 28 220 hatósági 256 95 16 367 Egyéb 35 20 0 55 összesen 2282 942 960 4184 16
6. táblázat: Képzésben részt vevők képzés típus szerinti elosztása Forrás: VMKH MK A fenti táblázat a 2010-2012. évben támogatott képzésben résztvevők a képzés típusa szerinti megoszlását mutatja. A résztvevők létszámának 72,5 %-a szakmai képzésben vett részt, közülük 59,4 % OKJ-s, vagyis államilag elismert szakképesítést szerzett. A nyelvi képzések 12,1 %-ot, az informatikai képzések 5,3 %-ot képviselnek. A nyelvi képzések iránti igény folyamatos, míg az informatikai képzések utáni érdeklődés lecsökkent, ami annak következménye, hogy informatikai ismereteket oktatnak iskolarendszerben, de felnőttképzésben is sok képzés volt az elmúlt tíz évben. A programok célcsoportja változó, elsősorban az álláskeresők a kedvezményezettek, a további célcsoportok is a hátrányos helyzetűekhez (pl. pályakezdők, idősek, tartós munkanélküliek, közfoglalkoztatásban résztvevők, stb.) tartoznak. A képzésen résztvevők kiválasztása felvételi eljárás során történik. A munkaügyi központ 2012-ben 15 felnőttképző intézménnyel dolgozott együtt, közülük 9 vállalkozás, 3 civil szervezet, 1 középiskola, 1 TISZK, 1 állami felnőttképzési intézmény. A megyében az álláskeresők számára ajánlott képzési lista a tényleges kereslet figyelembevételével került összeállításra. Kiemelt cél, hogy a munkáltatói igények alapján történjenek a beiskolázások. Az elmúlt években folyamatban lévő képzések közül érdemes kiemelni a következő hiányszakmás képzéseket: CNC gépkezelő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves volframelektródás hegesztő, minősített hegesztő. 2.3.3. A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK): 2012. szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. Vas megyében összesen 6 tankerületet alakítottak ki, melyek az alábbiak: Szombathely, Kőszeg, Szentgotthárd, Vasvár, Körmend, Celldömölk. A KLIK a kormányrendeletben foglaltak alapján Központi Hivatalból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, utóbbi illetékessége bizonyos köznevelési feladatok tekintetében (szakképzés, kollégiumok, pedagógiai szakszolgálatok stb.) a megye egész területére kiterjed. 17
2013. január 1-jétől elindult az új fenntartói rendszer, így az óvodák kivételével - általános szabályként - állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása. Az új fenntartói rendszerben az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent. 2013. első hónapjainak szakmai feladatait a központi előírások figyelembe vételével - a fent említetteken túl a folyamatban lévő tanév aktuális feladatinak, valamint a soron következő feladatainak koordinálása, irányítása, a hasonló intézményi teendők esetében az egységes iránymutatás kialakítása jellemezte. A Vas Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartása alá tartozó köznevelés intézmények esetében az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagyon tényleges átadása megtörtént így átvitte a fenntartói, egyes középirányítói és az önállóan működő intézmények tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatokat. Az intézet szervezeti és működési szabályzatának a tervezete elkészült. A megyei szintű szakképzési feladatokat jelenleg a megyeközponti tankerületek feladatkörébe utalták, mind a fenntartói, mind a működtetői feladatokat. Jelenleg a megyeközponti tankerületekben ugyanúgy, ahogy az országos központban szakképzési csoport működik. A Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatói állományából a KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai és funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) döntésének értelmében a foglalkoztatottak március 31-i hatállyal kerülnek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. 2.3.4. Oktatási Hivatal: Az Oktatási Hivatal önálló, központi államigazgatási szerv. Feladatai elsősorban a közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz kötődnek. Felel a felvételi eljárás lebonyolításáért a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket. A Hivatalhoz tartozik a külföldi egyetemek és főiskolák által kiadott oklevelek hazai elismertetése, valamint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása. A hivatal felel a 18
pedagógus-továbbképzések és a nyelvvizsgák akkreditációjáért, engedélyt ad a nyelvvizsgaközpontok működtetésére. A Hivatalon segítségével választják ki az érettségi vizsgákat felügyelő vizsgaelnököket, valamint ellenőrzik az érettségi vizsgák lebonyolítását. Itt működnek a tételkészítő bizottságok, és maguk az érettségi feladatlapok is a hivatal irányításával kerülnek az iskolákba. Az Oktatási Hivatal nemcsak megtervezi és figyelemmel kíséri az országos méréseket, de elkészíti az azokról szóló jelentéseket is, koordinálja az oktatási intézményekben lezajló szakmai ellenőrzéseket, nyilvántartja az értékelések eredményeit, és tájékoztatja arról az iskolafenntartókat. A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV). A Hivatal a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként közigazgatási hatósági eljárás keretében első fokon jár el a szakirányú továbbképzés létesítésével, alap- vagy mesterképzés, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés indításával kapcsolatos hatósági ügyekben. 2.4. Vas megye szakképzési intézményrendszere és oktatási adatai 2.4.1. A nappali képzés főbb adatai: A 2012/13-as tanévben, Vas megyében 257.000 fő lakónépességből 39.231 fő (15,3%) gyermek és fiatal vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben. Óvodába 8.004 fő gyermek jár, általános iskolai oktatásban 17.954 fő, középfokú oktatásban 13.273 fő ezen belül szakiskolában 3.430 fő; középiskolában 9.843 fő tanul. Az általános iskolai tanulólétszám tovább csökkent, bár az előző évekhez viszonyítva lassuló ütemben (2010-ben 18.309 fő; 2011-ben 18.083 fő; 2012-ben 17.594 fő). Az egy pedagógusra (10,8 fő), illetve az egy osztályra jutó tanulói létszám (20 fő) lényegében nem változott az elmúlt években. A Középfokú oktatás nappali rendszerű képzésben tanulók száma 13.273 fő, ami 1.111 fővel közel 8%-kal kevesebb, mint az előző tanévben. Érettségit nem adó szakiskolákban a diákok száma a teljes középfok átlagánál nagyobb mértékben, közel 11%-kal esett vissza, így ebben a tanévben itt 413 fővel kevesebb, csak 3.430-an kezdték meg tanulmányaikat, ami az összes középfokú oktatásban részt vevők 19
25,8%-a tavalyi 26,7% helyett. A csökkenés elsősorban a képzés átalakításával, az előrehozott szakképzéssel, ezzel párhuzamosan a képzési idő rövidülésével függ össze (a gimnáziumi osztályok elszívó ereje továbbra sincs korlátozva). A középiskolások száma közel 398 fővel csökkent. A 9.843 fő középiskolásból az idei tanévben 5.778 fő szakközépiskolába, 4.065 fő gimnáziumba jár. Mindkét iskolatípusban kevesebb a diák, közelítőleg 6,3%-kal. 2.4.2. Intézményhálózat, pedagógusok: A köznevelés feladat-ellátási helyek száma lényegében nem változott az elmúlt években, csak az általános iskoláké csökkent minimálisan. A feladat-ellátási helyek fenntartók szerinti összetétele a 2011-2012-évben változott, tagiskolák jöttek létre, mind az általános mind a középiskolák,- szakiskolák tekintetében. A 2012/2013-as tanévben az általános, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola intézményeiben 2873 fő pedagógus dolgozik. Intézménytípusonként nézve nincs nagy mozgás, de összességét tekintve 2 %-kal csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a köznevelés egyik szintjén sem változott, kivéve a szakiskolákat, ahol a tanulók létszámának csökkenésével a mutató értéke 14-ről 13-ra mérséklődött. Alapfokon 10, a gimnáziumokban 12, a szakközépiskolákban szintén 10 tanuló jut átlagosan egy pedagógusra. A közoktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek és pedagógusok száma (fő) 2008 2012 Óvoda Általános iskola Szakiskolai és speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma intézmények száma pedagógusok száma 2008 134 725 105 1886 18 234 15 357 23 546 2009 130 725 104 1859 18 238 15 335 23 542 2010 130 723 103 1791 20 289 15 352 24 575 2011 129 726 102 1760 20 279 14 334 24 550 2 012 130 718 101 1760 20 264 15 323 23 549 7. táblázat: Feladat-ellátási hely szerint a pedagógusok száma Forrás: KSH A megye középfokú közoktatási intézményeiben a tanulólétszám iskolatípusonkénti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy míg az 1990/91-es tanévben a szakiskolai tanulók aránya 44 % körül mozgott, addig az ezredforduló után ez az arány 20-21 % között 20
Fenntartó szakmacsoportos alapozás szakképzés összesen (fő) orientáció szakképzés összesen (fő) 2+2; 2+3 éves előrehozott duális alternatív, egyéb Felnőttoktatás szinte megszilárdult. A munkaerő-piaci igények egyértelműen a szakiskolai létszám arányának növelését igényelnék. A problémát azonban nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel megoldani. A megyei szakképző intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Szakközépiskola Szakiskola Szakiskolai képzési forma Intézmény megnevezése Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK 233 85 318 127 166 293 293 Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár KLIK 120 49 169 117 118 235 235 77 Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár KLIK 55 20 75 Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola - Celldömölk KLIK 73 11 84 52 139 191 129 62 Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük KLIK 30 96 126 95 31 Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely KLIK 89 24 113 64 234 298 211 87 Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK 269 59 328 27 113 140 140 Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium KLIK 460 127 587 III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd KLIK 206 34 240 237 237 111 63 63 39 Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK 577 115 692 125 181 306 306 Művészeti Szakközépiskola - Szombathely KLIK n.a. 0 Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg KLIK 122 9 131 40 40 40 Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája - KLIK 260 98 358 31 107 138 104 23 11 Szombathely Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola - Körmend KLIK 117 10 127 41 137 178 130 48 Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely KLIK 156 39 195 83 302 385 302 83 12 Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája - KLIK 465 181 646 Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája - KLIK 469 138 607 Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár KLIK 126 36 162 67 67 67 Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola - Szombathely egyház 0 113 113 20 42 51 Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium - egyház 203 33 236 28 53 81 68 13 Kőszeg FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép FVM 119 29 148 17 191 208 104 104 Összesen --- 4119 1097 5216 742 2294 3036 2248 556 114 118 128 8. sz. táblázat: Intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolása Forrás:VMKIK 21
Vas megyében 16 állami (KLIK) és 2 egyházi fenntartású, valamint 1 FVM alá tartozó szakképző iskolában folyik szakmai képzés. Ha a tagintézményeket és a speciális képzést folytató szakképző intézményeket is figyelembe vesszük, akkor az állami fenntartású iskolák száma 21. A 12 intézményből 5 iskolában csak szakközépiskolai képzés folyik. A Vasi Bau Fa- és Építőipari Szakképző Iskolában, a Felsőbüki Nagy Pál Általános és Vendéglátóipari Szakiskolában, valamint a speciális szakiskolákban (Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény, Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) csak szakiskolai keretek között folytatnak szakképzést. A többi iskola az érettségit adó képzés mellett szakiskolai oktatásban is részesíti diákjait. Szakiskolai és szakközépiskolai képzést egyaránt folytató intézmények a következők: KLIK fenntartású intézmények: o III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium o Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola o Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola o Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium o Hefele Menyhért Építő és Faipari Szakiskola o Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium o Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium o Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium o Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája o Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium o Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola Egyházi és FVM fenntartású intézmények: o Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Kollégium o FVM DASzK Szakképző Iskola Informatikai Szakképző Iskola és 22
Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar A megyei szakiskoláiban a 2+2, ill. 2+3 éves képzési forma, a 3 éves előrehozott, valamint a 3 éves duális képzés egyaránt jelen van. Az iskolák közül a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában; az Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégiumban; a Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumban valamint a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégiumban nem került bevezetésre a hároméves képzés. A 2+2 és 2+3 szakiskolai képzési formákban a 9-10. évfolyamon elsősorban általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás folyik. A szakmai kerettantervek ezeken az évfolyamokon szakmai alapozó ismeretek oktatását is lehetővé teszik. A következő évfolyamokon meghatározott időkeretben az OKJ szerinti szakmai vizsgá(k)ra készítik fel a diákokat. Az iskolai képzésekben jelenleg a 2011. évi és a 2012. évi OKJ szerinti képzés egyaránt jelen van. Az intézmények több esetben még kifuttatják a régi 2+2, ill. 2+3 képzési formákat. Kizárólag szakközépiskolai képzés az alábbi intézményekben folyik: o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája o Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium A 21 szakmacsoportból jelenleg 17-ben képeznek diákokat az iskolák. (Nem folyik szakmacsoportos alapozás, illetve szakképzés az alábbi szakmacsoportokban: szociális szolgáltatások, oktatás, vegyipar, nyomdaipar) Szakmacsoportok Intézmény megnevezése Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár x x x x x x Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola - Celldömölk x x x x x Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely x x x x Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x x Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium x x x x x x 23
Informatika Gépészet Faipar Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, Építészet Ügyvitel Közlekedés Kereskedelemmarketing, Vendéglátásidegenforgalom Elektrotechnikaelektronika Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Élelmiszeripar Egészségügy Könnyűipar Egyéb szolgáltatás Szociális szolgáltatások Oktatás Vegyipar Nyomdaipar III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd x x x x x x x Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely x x Művészeti Szakközépiskola - Szombathely Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája - Szombathely x x x x x x x x x Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola - Körmend x x x x Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája - Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája - Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár x x x x x x x Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola -Szombathely x x Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium - Kőszeg FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép x x x x x x 9. táblázat: Intézményekben oktatott szakmacsoportok kimutatása Forrás: VMKIK x x Intézmények száma szakmacsoportonként 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 10 9 8 5 5 4 4 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 0 3. ábra: Intézmények száma szakmacsoportonként Az SZMSZIK Savaria Szakképző Tagiskolájában, valamint a VM DASZK vépi tagiskolájában belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés folyik. A szakközépiskolai képzés vonatkozásában is elmondható, hogy a felsorolt iskolák képzési palettáján túlnyomórészt az (R)MFKB által támogatott képzések szerepelnek. A nem támogatott képzések elsősorban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporthoz kapcsolódnak. 24
2.4.3. Ösztöndíj rendszer: A szakképzésben részt vevő tanulók különböző pénzbeli juttatásban részesülhetnek. A tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részt vevő tanuló részére folyósított kötelező pénzbeli juttatás mértékét a szakképzési törvény szabályozza. A nyári összefüggő szakmai gyakorlat idejére folyósított juttatást ugyancsak jogszabály szabályozza. A felsoroltakon kívül a szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket az (R)MFKB-k határozták meg a következő tanévre vonatkozóan. Ennek jogi hátterét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény adta. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak folyósításának szabályait a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében ösztöndíjat azok a tanulók kaphatnak jövedelmi helyzetüktől függetlenül, akik a közoktatási intézményben nappali tagozaton szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben vesznek részt, tanulói jogviszonyuk fennáll, s a gazdaság által igényelt szakképesítést (hiányszakképesítést) tanulnak. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyamon tanulónként egységesen 10 000 Ft havonta. A későbbi tanulmányok során ez az összeg 10 000 Ft és 30 000 Ft között mozog a tanulmányi átlageredménytől függően. A jogszabály az ösztöndíj folyósítását a tanulmányi eredményen kívül egyéb feltételekhez is köti. A fentieken kívül a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók a gyakorlati képzőhelytől is kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. Ennek összegét és feltételeit a felek kétoldalú szerződésben határozzák meg. 2.4.4. Pályaorientáció: A hatékony pályaorientáció elősegítése régóta jogos igényként fogalmazódik meg. Az utóbbi években ugyan történtek előrelépések ezen a területen, de az érintettek rendszer szintű együttműködése még nem valósult meg. A kamarák mindennapjaiban a pályaorientáció nem új keletű feladat. A 2010. november 11-én aláírt szakképzéssel kapcsolatos feladatok átadásáról szóló, a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött keretmegállapodás is kiemeli a pályaválasztás, a pályatanácsadás elősegítésének jelentőségét. A gazdasági kamara pályaorientációs tevékenységét a szakképzési törvény kötelezően előírja. A 2013. évi támogatási szerződés a területi kamarákat pályaorientációs szolgáltatások nyújtására kötelezi. 25
A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a múltban is folytatott pályaorientációs tevékenységet. Mind a szakképzési tanácsadók, mind az (R)MFKB-ban tevékenykedő munkatársak szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon előadások tartásával, szakmák bemutatásával, üzemlátogatások szervezésével, Szakma Sztár Fesztiválra történő utaztatással, szakmai napok szervezésével, határon átnyúló pályázatokba való bekapcsolódással próbálták megismertetni a pályaválasztás előtt álló diákokat egy-egy szakmával. Vállalati hajlandóság a tanulóképzésre: A tanulók gyakorlati képzése az iskolai tanműhelyekben vagy külső gyakorlóhelyeken történhet. Ez utóbbi megvalósulhat kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyekben, egyedi képzőhelyeken. A képzésnek két formája lehetséges: egyedi képzés vagy csoportos képzés. A vállalatok képzési hajlandóságát vizsgálhatjuk a tanulószerződések számának alakulásával, az aktív képzőhelyek számának vizsgálatával. Az elmúlt öt évben a tanulószerződések számának alakulása növekvő tendenciát mutatott. 2.4.5. Tanulószerződések számának alakulása A szakképzésben résztvevő tanuló iskolán kívüli gyakorlati képzésére tanulószerződés, együttműködési megállapodás vagy polgárjogi szerződés keretében kerülhet sor. A területi kamarák közjogi feladatai között szerepel a tanácsadói hálózat működtetése. E feladat ellátása keretében végzik a szakképzési tanácsadók a tanulószerződések gondozását: a megkötött tanulószerződések tartalmi és formai ellenőrzése után a szerződések ellenjegyzését, nyilvántartásba vételét, módosítását, megszüntetését. A tanulószerződések számának országos és Vas megyei alakulását az alábbi diagram szemlélteti (az adatok 2012. okt. 1-jei állapotot tükröznek): 26
A tanulószerződések számának alakulása 60000 50000 44847 47231 48056 50855 46504 40000 40559 30000 20000 10000 0 1140 1161 1214 1215 1363 1285 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Országos Vas megye 4. ábra: Tanulószerződések számának alakulása A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában lévő tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele: Szakmacsoport megnevezése 2011. nov. 30. 2012. nov. 30. Változás (%) száma megnevezése fő % fő % 1 Egészségügy 31 2% 32 2% 0% 5 Gépészet 175 13% 195 15% 2% 6 Elektrotechnika-elektronika 70 5% 56 4% -1% 9 Építészet 221 16% 164 13% -3% 11 Faipar 147 11% 81 6% -5% 13 Közlekedés 111 8% 89 7% -1% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 105 8% 145 11% 3% 18 Vendéglátás-idegenforgalom 396 29% 440 34% 5% 19 Egyéb szolgáltatás 97 7% 67 5% -2% 21 Élelmiszeripar 17 1% 19 1% 0% Összesen 1370 100% 1288 100% -6% 10. táblázat: Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele Forrás:VMKIK 2011. november 30-ról 2012. november 30-ra a tanulószerződések száma 1288-ra változott, ez 6 %-os csökkenésnek felel meg. A gyakorlati képzőhelyeken lévő diákok közül továbbra is a legnagyobb arányt a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tanulói képviselik. A több mint négyszáz tanuló elsősorban szakács és pincér szakképesítést fog szerezni. A szakmacsoport részarányának növekedését a vendéglős tanulók számának jelentős növekedése eredményezi. A 2011/12. tanévhez viszonyítva növekedés tapasztalható még a gépészet és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport területén. Okai: a szerszámkészítő szakma képzési palettán történő megjelenése és a nagyobb számú 27
Élelmiszeripar Egészségügy Egyéb szolgáltatás Faipar Közlekedés Elektro technikaelektronika Kereskedelemmarketing,üzleti adminisztráció Építészet Gépészet Vendéglátásidegenforgalom szerkezetlakatos, gépi forgácsoló szakmákhoz kapcsolódó tanulószerződés kötése. A legkisebb arányt változatlanul az élelmiszeripar szakmacsoportba tartozó pék-cukrászok és húsipari termékgyártók jelentik. Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele (fő) 500 400 396 440 300 200 100 0 17 19 31 32 56 70 97 67 147 145 111 105 81 89 221 164 175 195 2011 2012 5. ábra: Tanulószerződések szakma csoportonkénti összetétele 2007 és 2012 között azon szakképesítések száma, amelyekben tanulószerződést kötöttek, 45 és 58 között mozgott. A VMKIK ezen időszak alatt 2007-ben 28 iskolával, 2012-ben pedig már 36 elméleti képzést folytató intézménnyel tartotta a kapcsolatot. Az évenkénti adatokat az alábbi táblázat mutatja: Időpont Szakmák száma Iskolák száma 2007. okt. 1. 46 28 2008. okt. 1. 56 32 2009. okt. 1. 58 35 2010. okt. 1. 48 32 2011. okt. 1. 45 34 2012. okt. 1. 46 36 11. táblázat: VMKIK kapcsolatának száma az iskolákkal szakmánként Forrás: VMKIK A 2012. évi tanulószerződés 5 megye 18 településének 36 szakképző iskolájának tanulóihoz köthető. A gazdálkodó szervezettel szerződött tanulók jelentős aránya, 95,8 %-a Vas megyei iskolába járt. A maradék 4,2 %-nak 5 dunántúli megyében 18 intézménnyel volt tanulói jogviszonya. 25 főnek Veszprém megyében, 13 főnek Zala megyében, 14 főnek Győr-Moson- Sopron megyében, 2 főnek pedig Pest megyében található az elméleti képzést lebonyolító iskolája. 28
A tanulószerződéssel kapcsolatos szabályozás az utóbbi időben jelentősen átalakult. A régi szakképzési törvény értelmében tanulószerződést az a 16. életévét betöltött tanuló köthetett, aki megfelelt a törvényi előírásoknak. Az új Szt. az életkori határt eltörölte. A törvény módosítása értelmében a tanuló csak az első szakképesítésének megszerzéséhez köthet tanulószerződést. A szerződés megkötésével a gyakorlati képző vállalja, hogy a tanulót felkészíti a szakmai gyakorlati vizsgára, tehát a felek a szerződést a képzési idő végéig kötik. A tanulószerződésre vonatkozóan a törvény az alábbiakat írja elő: Tanulószerződés csak nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulóval köthető. A duális képzés keretében a 3 éves képzésben részt vevő szakiskolai tanuló első évfolyamon csak abban az esetben köthet tanulószerződést, ha gyakorlatát kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben tölti. Az átmeneti időszakban (2+2 képzés, előrehozott szakiskolai képzés kifutó jellege miatt) a törvény szabályokhoz történő igazodás miatt előreláthatólag a tanulószerződések száma mind megyénkben, mind országosan csökkenni fog. Ennek okai a következők: A régi típusú szakiskolai képzésben a 32/2011. SZVK-k a szintvizsga időpontját a képzési idő felében jelölik meg. A kifutó 2+2 képzésben tehát a tanulók a 12. évfolyam elején, a 3 éves előrehozott képzésben pedig a 10. évfolyam második félévében tehetnek legkorábban szintvizsgát. Külső gyakorlati képzőhelyen a gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely kivételével csak szintvizsgát követően teljesíthetnek gyakorlatot. A 2012/13. tanévben a megyében mindössze 3 iskola (III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája) 114 tanulója kezdte meg a duális képzést. Közülük a szerszámkészítő tanulók már a 9. évfolyamtól vállalati tanműhelyben szerzik meg a gyakorlati ismereteket, a többiek 2013 tavaszán teszik le a szintvizsgát. A régi típusú szakiskolai képzésben résztvevők szintvizsgájára viszont csak egy év múlva kerülhet sor a szakmai és vizsgakövetelmények értelmében, és azt követően köthetnek csak tanulószerződést. 2.4.6. A képzőhelyek száma, nagysága: Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzést az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet folytathat, amely szerepel a területileg illetékes gazdasági kamara gyakorlati képzést folytatására jogosult szervezetekről vezetett nyilvántartásában. Ebbe a nyilvántartásba csak akkor vehető fel, ha rendelkezik a szakképzési törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 29
szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában a vizsgált időszakban tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek és képzőhelyek számának alakulását az alábbi ábra szemlélteti: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 399 363 372 365 369 329 328 293 294 303 300 267 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Gazdálkodó szervezetek Képzőhelyek 6. ábra: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása A vizsgált időszakban a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek száma évente átlagosan 4,1 %-kal, míg a képzőhelyek száma 3,8 %-kal csökkent. Ugyanezen időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a tanulószerződések száma viszont évente átlagosan 2,4 %-kal nőtt. Az aktív gyakorlati képzők tehát átlagosan több tanuló gyakorlati képzését vállalták fel. A képzőhelyek többféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Tulajdonforma szerint; - társasági forma szerint; - foglalkoztatottak száma szerint. 2.4.7. A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok: A vizsgáztatásban a kamarának jelenleg a szakmai záróvizsgák, a szintvizsgák és a mestervizsgák lebonyolításában van szerepe. 125 szakképesítésben delegálja az elnököt a szakmai záróvizsgákra. Az érdekképviseletekkel együttműködve történik a tagi delegálás. A vizsgabizottság tagjai a kamara által nyilvántartott névjegyzékből kerülnek felkérésre. A jogszabályokat betartva időben sikerült a vizsgákra elnököt/tagot delegálni annak ellenére, hogy a bizottsági tagok számára néhány szakképesítésben (kőműves, bútorasztalos) ez több napi munkából való kiesést jelentett számukra. A jelenlegi moduláris vizsgákat a jövőben 30
felváltják a komplex szakmai vizsgák. Sikerült elérni, hogy a sokszor 5-6 napig tartó vizsgák helyett rövidebb, 2-3 napos vizsgák kerüljenek lebonyolításra. Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül régi és új OKJ-s szakképesítésekben: Iskolarend- szerű Vizsgák száma Iskolarendszeren kívüli Összesen Iskolarend- szerű Lejeltett vizsgázók száma Iskolarendszeren kívüli Összesen 2009/2010 139 206 345 1673 2922 4595 2010/2011 128 172 300 1740 3528 5268 2011/2012 137 221 358 1937 4200 6137 12. táblázat: Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül szakképesítésekben Forrás: VMKIK- ISZIIR A hiányszakmák tekintetében fontos szerepe van annak, hogy hány fő tesz sikeres szakmunkás vizsgát és kerül ki a munkaerő-piacra. A lenti táblázatból jól látszik, hogy a hiányszakmákban nagyságrendileg emelkedtek a vizsgázók száma. Vas megyében az ács, állványozó szakképesítésnél 2010. évről 2011. évre 144%-kal emelkedett, de kiemelkedő növekedés látszik a szakács szakmánál is, ahol is 212%- kal nőtt a végzettek száma. Meg kell jegyezni, hogy ez köszönhető annak is, hogy egyszerre végeztek a 2+2 illetve a 2+3 éves képzésben részt vevők. Az alábbi táblázatban látható a szakmai záróvizsgák jelentkezők száma a Nyugat-dunántúli megyében. 2009/2010 tanév Vas Győr-M-S Zala 2010/2011 tanév Vas Győr-M-S Zala 2011/2012 tanév Vas Győr-M-S Zala Ács, állványozó 35 26 13 Ács, állványozó 9 13 1 Ács, állványozó 22 45 10 Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 0* 0* 0* Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító n.a n.a. n.a Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 0* 0* 0* Gépi forgácsoló 28 39 17 Gépi forgácsoló 43 41 26 Gépi forgácsoló 61 140 24 Hegesztő 17 49 0 Hegesztő 17 22 0 Hegesztő 19 20 0 Kőműves 67 39 48 Kőműves 34 38 44 Kőműves 59 64 28 Nőiruha-készítő 9 44 6 Nőiruha-készítő 22 17 0 Nőiruha-készítő 27 37 9 Szakács 102 11 151 Szakács 66 134 153 Szakács 206 250 247 Szerkezetlakatos 37 16 34 Szerkezetlakatos 20 12 20 Szerkezetlakatos 24 28 51 Szerszámkészítő 13 0 2 Szerszámkészítő 0 18 0 Szerszámkészítő 0 60 0 Szociális gondozó és ápoló 0* 4* 0* Szociális gondozó és ápoló n.a n.a. n.a Szociális gondozó 0* 175 15 * KIR-STAT lejelentés szerint 13. táblázat: szakmai záróvizsgák jelentkezők száma Forrás: VMKIK- ISZIIR 31
2.5. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései és azok érvényesülése 2.5.1. Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól: A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete a 2008-tól kibővült hatáskörrel és megújult összetétellel működő regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB). A 26 tagú bizottságokban a gazdasági kamarák valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek (összesen 17) tagi delegálási joggal rendelkeztek. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k ilyen formában történő működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása volt. A bizottságokban a gazdaság képviselői meghatározó szerepet töltöttek be. Az RFKB-k feladatait és hatáskörét a korábbi szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (2003. évi LXXXVI. törvény), valamint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet határozta meg. A jogszabály alapján az RFKB-k döntési kompetenciája az alábbi területekre terjedt ki: o döntenek a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, o döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait o döntenek a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről, azaz az ösztöndíjas szakképesítésekről Ezen túlmenően fontos feladatuk volt: o javaslatot tenni az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására o javaslatot tenni a központi fejlesztési források mértékére, elosztására, céljaira, az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása o a fenntartók számára a szakképzéshez kapcsolódó fejlesztési források elosztására vonatkozó javaslatétel 32
o megkeresés esetén információk nyújtása a fenntartóknak a szakképzéssel kapcsolatos döntéseik munkaerő-piaci megalapozottságával kapcsolatosan. A bizottságok legnagyobb volumenű feladata a képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározása az egyes régiókban. Ezeket a döntéseket minden év szeptember 30-ig hozták meg a következő tanév vonatkozásában. A szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak, majd a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló rendeletnek megfelelően az RFKB-k 2008-2012 között döntöttek az iskolarendszerben oktatott szakképesítések beiskolázási keretszámainak évenkénti meghatározásáról. Ezek értelmében a bizottság döntött a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásokra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározta a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és arányait. 2.5.2. Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek: Az irány-arány döntéseket két vonatkozásban kerültek kialakításra, összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel. Egy úgynevezett általános döntés született a régiók szakképzési szükségleteinek ismeretében. Ebben az esetben négy döntési kategória került kialakításra: 1. Kiemelten támogatott szakképesítés (az ismert beiskolázási létszámnak legalább két és félszerese a várható kereslet) 2. Támogatott szakképesítés (a várható kereslet legalább egyötöde az ismert beiskolázási létszámnak) 3. Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés (a várható kereslet nem éri el az ismert beiskolázási létszám egy ötödét) 4. A régióban, iskolarendszerben nem oktatott szakképesítés A döntések másik köre a fentieknél jóval konkrétabb, hiszen az RFKB-k döntéseket hoztak az egyes TISZK-ekre vonatkozóan. Ebben az esetben a döntési javaslatok szakképesítésenkénti bontásban születtek meg a szükséges létszámváltozás százalékos arányának megjelölésével (10 %-os lépésenként). 33
A döntés-előkészítés az MKIK által koordinált program keretében zajlott, mely programban a területi kamarák regionális koordinációja mellett a bizottságokban delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek is részt vettek. Szakképzést befolyásoló hatások és a beiskolázási irány-arány döntések előkészítésének forrásai: gazdasági adatok; - foglalkoztatottsági adatok; - képzési adatok. 7. ábra: Döntést megalapozó források 2.5.3. Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében 14. táblázat: szakiskolai ösztöndíjra jogosító hiányszakmák listája Forrás: VMKIK -RFKB A fenti táblázatból látszik, hogy a hiányszakmák listája 2009-től egészen 2012-ig nem változott. 2012/2013 tanévre vonatkozóan történt módosítás, ahol az agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító szakképesítés helyett a villanyszerelő került megjelölésre, majd a következő tanévben kikerült a szakács és a mechatronikus- karbantartó került be a bizottság által megjelölt 10 szakképesítések közé. 34