Jogi alapismeretek (Közjog) I. NKB1101 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nagy Andrea főiskolai docens TKI Cél, az alkotmány alapján megismertetni a hallgatókkal a mai magyar politikai rendszer felépítését, alapvető intézményeit, működését. A hallgató a tantárgy elsajátítása után képessé válhat arra, hogy a különböző jogi eljárásokat megindítsa, a magyar jogrendszer működését átlássa. Választási rendszerek bemutatása, a magyar parlament létrejötte. Az országgyűlési képviselő feladata, a mentelmi jog. A kormány létrejötte, a miniszterelnök szerepe. A magyar igazságszolgáltatás rendszere: a bíróságok és az ügyészség bemutatása. Köztársasági elnök jellemzése. Az Alkotmánybíróság. Az önkormányzatok létrejötte, működése. Ellenőrző dolgozat. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök, CD jogtár. 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára 1995. Miskolc
Jogi alapismeretek (Közjog) II. NKB1207 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nagy Andrea főiskolai docens TKI Ismerjék meg a hallgatók a közjog egyik legfontosabb ágának a büntető jognak az alapfogalmait, a büntető igazságszolgáltatás működési mechanizmusait. A közjog magánjog elválasztásának főbb kategóriái. A magyar büntetőjog rendszerének bemutatása. A bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság elválasztása, bűntett vétség kategóriái. A büntetőeljárás vázlatos bemutatása. A mai magyar büntetés-végrehajtás jellemzői. Egyes főbb bűncselekmények bemutatása: emberölés, lopás, rablás, csalás, minősítő körülmények. Ellenőrző dolgozat. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök, CD jogtár. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1978. évi IV. tv. A Magyar Büntető Törvénykönyv Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára 1995. Miskolc Földvári József. Magyar Büntetőjog Ált. rész Bp. 1997. A Büntető Törvénykönyv magyarázata
Jogi alapismeretek (Magánjog) I. NKB1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nagy Andrea főiskolai docens TKI A magánjog alapfogalmainak és alapintézményeinek bemutatása. A hallgató megismertetése a magyar polgári jog főbb szabályaival, elveivel. Cél, hogy a hallgatók kiismerjék magukat alapszinten, a polgári jog társasági jog rendszerében. A magyar polgári jog rendszerének részletes bemutatása. A személyekre vonatkozó szabályok ismertetése, cselekvőképesség, jogképesség. A dolgok osztályozása a tulajdon-birtok elkülönítése. A szomszédjog és a szolgalom. A szerződés létrejötte, értelmezése, főbb szerződéstípusok bemutatása. Az adásvétel, megbízás, vállalkozói szervezetek. Ellenőrző dolgozat. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök, CD jogtár. 1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyv 1952. évi IV. tv. A házasságról, családról, és a gyámságról Szadits Imre: Magyar magánjog Kecskés László: Polgárjogi jog tanulmányok Pécs 1995. Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára 1995. Miskolc
Jogi alapismeretek (Magánjog) II. NKB1208 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nagy Andrea főiskolai docens TKI A hallgatók megismertetése olyan praktikus jogi szabályokkal, melyek a későbbi munkája során felmerülő magánjogi, munkajogi, illetve családjogi adatkezelések alkalmazásában segíthetik. Cél továbbá, hogy munkavállalóként tisztában legyen a hallgató a munkavégzése során jelentkezhető alapvető jogaival, illetve kötelezettségeivel. A szerződések alapelvei, a szerződések érvénytelensége, a teljesítés, szerződésszegés, biztosítékok. A családjog szabályainak részletes bemutatása: házasság, mint jogintézmény. A házassági vagyonjog. A házasság felbontása. A gyermekek jogai, tartásdíj intézménye. A munkaszerződés létrejötte, kollektív szerződés fogalma. A felmondás jogszabályai, fajtái. Ellenőrző dolgozat. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök, CD jogtár. 1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyv 1952. évi IV. tv. A házasságról, családról, és a gyámságról Szadits Imre: Magyar magánjog Dr. Csécsi György: Polgári Jog Közgazdász hallgatók számára 1995. Miskolc
Szociológia I. NKB1103 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Kerülő Judit főiskolai tanár TKI A szociológia történetének és fejlődésének bemutatásán keresztül megismertetni a hallgatókat a modernkor társadalmával, annak problémáival, a modernizáció társadalmi konfliktusaival, és azok megoldási lehetőségeivel. A szociológia kialakulása és főbb irányzatai. Kultúra és szocializáció. A társadalmi csoport, személyközi és csoportközi viszonyok. Konformitás és deviancia. Társadalomszerkezet és társadalmi változások Magyarországon 1945-ig. A Ferge féle modell, Kolosi Tamás L-modellje és Szelényi Iván két háromszög modellje. A magyar társadalom rétegződése a rendszerváltás után. A rendszerváltás utáni struktúrák, egyéni cselekvések és makro mozgások. Az újkapitalizmus társadalmi struktúrájának jellemzői, az új szegénység dimenziói. Társadalmi mobilitás típusai és jelentősége, mobilitás vizsgálatok Magyarországon. Az új társadalmi elit genezisének elméletei a posztkommunista országokban. A félév során két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. A hallgató szóbeli vizsgát tesz, amelynek eredményébe a zárthelyi dolgozatok érdemjegyei is beleszámítanak. Szóbeli vizsga, amelybe a zárthelyi dolgozatok érdemjegyei is beleszámítanak. Szakirodalom, jegyzet, oktatási segédlet. Albert József-Leveleki Magdolna (2007): Szociológiai alapismeretek. Veszprém Ferge Zsuzsa (2010): Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek. Napvilág Kiadó, Budapest Kolosi Tamás-Szelényi Iván (2010): Hogyan legyünk milliárdosok? Corvina Kiadó, Budapest Kovách Imre (szerk.) (2006): Társadalmi metszetek. Napvilág Kiadó, Budapest
Szociológia II. NKB1209 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Kerülő Judit főiskolai tanár TKI Alapvető cél, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb társadalmi jelenségek, problémák és folyamatok gyökereit, lényegét és következményeit mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Tudjanak eligazodni a magyar és a nemzetközi társadalom legfontosabb kérdéseiben. A szak jellegéhez igazodva a tantárgy a régiók, kultúrák, etnikumok, vallások, a világkonfliktusok, és változások hazai, kárpát-medencei, európai és világtendenciáinak társadalmi alapjait tekinti át. Foglalkozunk a magyar és a kelet-európai rendszerváltás társadalmi következményeivel, a társadalmi szerkezet átalakulásával és problémáival, a szegénység problematikájával, fogalmi rendszerével. A régiók, kultúrák, etnikumok, vallások, világkonfliktusok és változások hazai, kárpát-medencei, európai és világtendenciáinak társadalmi alapjaival, a globalizáció kérdéseivel. Zárthelyi dolgozatok eredményes megírása. Kollokvium formájában ellenőrizzük a hallgatók felkészültségét. Szóbeli vizsga keretében történik a hallgatói munka értékelése. Szakirodalom, előadások jegyzetei. Anthony Giddens (2005): Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest Bartus Tamás (2009): Magyarázatok és elméletek a szociológiában. Aula Kiadó, Budapest Ferge Zsuzsa (2010): Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek. Napvilág Kiadó, Budapest Laki László (2009): A rendszerváltás, avagy a nagy átalakulás. Napvilág Kiadó, Budapest
Újkori egyetemes történet I. NKB1104 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Riczu Zoltán főiskolai tanár TKI A hallgatók megismerik az újkori társadalmi, gazdasági, politikai, diplomáciai, folyamatokat, eseményeket, a kultúra és civilizáció eredményeit. Megismerik a nagyhatalmak kialakulásának folyamatát, világpolitikai szerepüket, a gyarmatosítás történetét, az első világháború kirobbanásának okait, az ahhoz vezető utat, nagyhatalmak közötti kapcsolatok viszonyrendszerét, a diplomáciai kapcsolatok eseményeit. Végig követik az első világháború katonai történetét, frontjait és diplomáciai eseményeit. Képet kapnak az első világháború után kialakult új világrendről, az új államok kialakulásáról, a nagyhatalmi viszonyok átalakulásáról, működéséről, a második világháborúhoz vezető diplomáciai eseményekről, a nagyhatalmak közötti kapcsolatok rendszeréről. Megismerik a Szovjetunió történetét, világpolitikai szerepét a két világháború közötti időszakban. Ismereteket szereznek a két világháború közötti új gazdasági jelenségekről, a technika- és technológia fejlődéséről, változásairól, az új eszmékről. Megismerik az USA, Japán és a periférikus országok két világháború közötti fejlődését, a gyarmati rendszer történetét. Végig követik a második világháború eseménytörténetét, hadszíntereit. A gazdaság új vonásai, a monopolkapitalizmus kialakulása, a technika és technológia átalakulása, a gyarmatosítás ütemének felgyorsulása. Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország terjeszkedése, az USA terület szerzései. A későn jövők Németország, a Monarchia, Olaszország, Japán területszerzési kísérletei. A nagyhatalmak társadalmi, gazdasági, politikai története az első világháború előtt. Szövetségi rendszerek kialakulása. Az első világháború kirobbanása, frontjai, hadieseményei, a háború új jelenségei (új fegyverek, állóháború anyag háború ). A háború befejezése, a Párizs környéki békeszerződések, új államok kialakulása, a vereség hatása a vesztesekre. Oroszország az első világháborúban, az 1917-es év forradalmai, a polgárháború, a Szovjetunió megalakulása, az ország története a két világháború között (társadalom, gazdaság, ideológia), külpolitikai jelentőségének növekedése a második világháború előtti években. Az európai államok története a 20-as években. Az USA az 1920-as években és a nagy gazdasági világválság, a válság leküzdése, új gazdaságpolitika-, gazdaságirányítás megjelenése, az állam szerepe a nemzetközi politikában. A gyarmati és periférikus országok a két világháború közti időszakban. Japán a két világháború közötti években. A fasizmus megjelenése Európában, az olasz és német fasiszta állam kialakulása, működése, ideológiája. A fegyverkezés, agresszív külpolitika megjelenése, új erővonalak kialakulása, új hatalmi tömbök létrejötte. A második világháború 1939-1941 között, Szovjetunió a háborúban, az afrikai hadszíntér, a Csendes-óceáni hadszíntér, a normandiai partraszállás és a háború befejezése Európában, a Távol-keleti háború befejezése. A második világháború sajátosságai (új fegyverek, a haditechnika átalakulása, a gazdasági teljesítmény jelentősége, az ellátás, szállítás, a logisztika, hírszerzés, hírközlés megnövekedett szerepe, a szervezett és tervezett népirtás megjelenése a németeknél, az ellenállási mozgalmak). A diplomáciai kapcsolatok, a háború időszakában.
Két zárthelyi dolgozat megírása (25-25 pont), a vizsgára bocsátás feltétele. Kettő db. zárthelyi dolgozat (2X25 pont)+kollokvium (50pont) Számonkérés írásban és szóban. 1 Zh: 25 pont 2 Zh: 25 pont Kollokvium: 50 pont Összesen: 100 pont Videó, projektor, DVD lejátszó, térképek, szakirodalom, folyóiratok, atlaszok, térképek Németh István szerk. (2006): 20. századi egyetemes történelem I- II. Osiris Kiadó. Bp. ISBN: 963-389-75-91 Hobsbawn, E. J. (2004): A birodalmak kora (1875-1914). Pannonica Kiadó Kft. Bp. ISBN: 978-963-925-29-29 Michael Howard-William Roger Louis (2002): Oxford. Világtörténet a 20. században. Napvilág Kiadó. Bp. ISBN: 963-935-00-79 Romsics Ignác (2007): A 20. század rövid története. Rubicon Kiadó. Bp. ISBN: 978-963-983-90- 76 Ormos Mária-Majoros István (2003): Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó. Bp. ISBN: 963-389-501-4
Újkori egyetemes történet II. NKB1210 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Riczu Zoltán főiskolai tanár TKI A hallgatók megismerik az újkori egyetemes történelmi folyamatokat, a társadalmi, gazdasági, politikai és diplomáciai eseményeket, a kultúra, a tudomány, a civilizáció eredményeit, teljesítményét. Képet kapnak a második világháború után kialakult hatalmi viszonyokról, a szocialista és a kapitalista világ szembenállásának történetéről, a hidegháború korszakáról, a fontos világpolitikai, katonai eseményekről. Megismerik a szocialista világrendszer kialakulásának történetét, a rendszer működését, belső életét, valamint a polgári országok, nagyhatalmak háború utáni történetét. Képet kapnak a gyarmati rendszer felbomlásáról, a felszabadult országok történetéről, világpolitikai szerepéről. Megismerik az enyhülési folyamat korszakának történetét, a szocialista világrendszer felbomlásának eseményeit. Képet kapnak az egypólusú világ működéséről, annak zavarairól, az államok szerepének átalakulásáról- az új korszakban, az új típusú ellentétek kialakulásáról, a globális problémákról. A második világháborút lezáró békék. A hidegháború kibontakozása, a két hatalmi tömb küzdelmének eseményei 1953-ig. A szocialista országok kialakulása, a rendszer megszervezése, ideológiája, külpolitikája. A KGST és a Varsói Szerződés létrejötte. Az enyhülés korszaka,- 1953 után és annak eseményei, a szocializmus megrendülése az 50- es években (NDK, Lengyelország, Magyarország), a szocialista rendszer megszilárdítása. A Szovjetunió története (1953-tól), az államszövetség felbomlásáig. A szocialista országok története (1956-tól), a szocializmus bukása, a rendszerváltás története. Jelen korszakunk szocialista országainak története. Az európai nagyhatalmak, polgári államok története a második világháború befejezésétől napjainkig, az USA és a Latin- amerikai országok története. Japán a második világháború után. A gyarmati rendszer felbomlása, a felszabadult országok története az új helyzetben. Afrika, Ázsia, Ausztrália és Óceánia országainak története 1945-után. A világhatalmi rendszer egy pólusúvá válása, az államok szerepe az új világrendben, új típusú ellentétek kibontakozása, új válság gócok megjelenése. Politikai és gazdasági hatalmi centrumok és azok változásai. A globális problémák megjelenése. A kultúra, a tudomány, a művészetek, az ideológia változásai, átalakulása, a technika- és technológia új útjai. Két zárthelyi dolgozat megírása félévenként (2X50 pont). Gyakorlati jegy (két zárthelyi dolgozat 2X50 pont), alapján. A zárthelyi dolgozat (2X50 pont) alapján. Videó, projektor, DVD lejátszó, térképek, szakkönyvek, folyóiratok, atlaszok, térképek.
Németh István szerk. (2006): 20. századi egyetemes történelem I- II. Osiris Kiadó. Bp. ISBN: 963-389-75-91 Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István (2000): 20. századi egyetemes történet II. 1945-1995. Európa. Korona Kiadó. Bp. ISBN: 963-903-619 Lukacs, John (2006): A XX. század és az újkor vége. Európa Könyvkiadó. Bp. ISBN: 963-078-00-11 Ormos Mária, Majoros István (2003): Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó. Bp. ISBN: 963-389-501-4 Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István (2001): 20. századi egyetemes történet III. 1945-1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó. Bp. ISBN: 963-903-61-37
Közgazdaságtan I. NKB1105 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Vargáné dr. Bosnyák Ildikó főiskolai adjunktus GTI A hallgatók ismerjék meg a mikro gazdaság alapvető összefüggéseit. A fogyasztók preferenciarendszerének elmélete és optimális választásuk meghatározása. A keresletrugalmasságok kiszámítása és hatásuk az árbevételre és kiadásra. A vállalkozások működésének sémája. A termelés elemzése izokvantokkal és parciális termelési függvényekkel. Vállalkozások a rövid és hosszú távú kompetitív és monopol piacokon. Az erőforrások kereslete és kínálatok kompetitív piacon. A termelési tényezők piacainak ismertetése: munka-, tőke- és a természeti tényezők piaca. Az externáliák kialakulása, fajtái és az internalizálás módjai. A gazdasági javak csoportosítása, kínálatuk biztosítása. 2 db zárthelyi dolgozat (2x15 pont) és 1 db beadandó feladat (20 pont) határidőre történő leadása. A félévi követelmények 51% fölötti teljesítése. Elérhető max. pontszám: 100 pont. Beadandó feladat: 20 pont I. zárthelyi: 15 pont II. zárthelyi: 15 pont Kollokvium: 50 pont 100 pont Félévközi teljesítmény (50 pont) + kollokvium (50 pont). A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirat. Kötelező irodalom: Kopányi Mihály (1993): Mikroökonómia. Aula Kiadó, Bp. Misz József (2000): Mikroökonómia. Számalk Kiadó Ajánlott irodalom: Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: 29-94 old.) Paul Heine (1991): A közgazdasági gondolkodás alapjai, Tankönyvkiadó, Bp.
Közgazdaságtan II. NKB1211 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Vargáné dr. Bosnyák Ildikó főiskolai adjunktus GTI A hallgatók ismerjék meg a makrogazdaság alapvető összefüggéseit. A makroökonómia alapösszefüggései. A munkapiac. Az árupiac. Pénz és a pénzpiac. A neoklasszikus és a keynesiánus modell. Konjunktúraingadozások. Gazdaságpolitikai koncepciók és eszközök. Munkanélküliség és infláció. Gazdasági növekedés. Újabb irányzatok a makroökonómiában. 2 db zárthelyi dolgozat (2x15 pont) és 1 db beadandó feladat (20 pont) határidőre történő leadása. A félévi követelmények 51% fölötti teljesítése. Elérhető max. pontszám: 100 pont. Beadandó feladat: 20 pont I. zárthelyi: 15 pont II. zárthelyi: 15 pont Kollokvium: 50 pont 100 pont Félévközi teljesítmény (50 pont) + kollokvium (50 pont). A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. Kötelező irodalom: Meyer Dietmar Solt Katalin (1999): Makroökonómia, AULA Kiadó Robert E. Hall John B. Taylor (1997): Makroökonómia, KJK Ajánlott irodalom: Samuelson Nordhaus (1997): Közgazdaságtan I., KJK Paul Heine (1991): Közgazdasági gondolkodás alapjai, Tankönyvkiadó Bp.
Politikatudomány NKB1106 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nádasdi József főiskolai tanár TKI Olyan általános és leendő szakmájukhoz kapcsolódó speciális politikatudományi alapismeretek és alapfogalmak közvetítése, melyek révén a hallgatók elsajátítják a tudomány lényegét, legfontosabb összefüggéseit. A tananyag elsajátításával megértik a politikai folyamatok lényegét, azok mozgatórugóit. A politikatudomány fogalma, tárgya, viszonya más társadalomtudományokhoz. A politikai rendszer fogalma, főbb típusai. A politika folyamata, tartalma és résztvevői. A politikai pártok, szervezetek típusai. A társadalom érdekrendszere és az érdekartikuláció. A politikai ideológiák funkciója, főbb politikai ideológiák. A hatalom, uralom és legitimáció. A politikai kultúra, szocializáció. A politikai kommunikáció fogalma, funkciói, változásai. Zárthelyi dolgozat. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirat Bayer József: A politikatudomány alapjai. Bp. 2001. Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia. Bp. 1992. Haskó Katalin-Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba. Osiris, 2003. Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég Kiadó. Szerk. Gyurgyák János. Bp. 2001. Domenico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Osiris, 2000. Összehasonlító politológia. Szerk.: Gabriel A. Almond, G. Bingham Powel. Osiris, Bp. 2006. Gianpietro Mazzoleni: Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó, 2002. Gallai Sándor-Török Gábor: Politika és politikatudomány. Aula, 2005. Körösényi A-Tóth Cs-Török G: A magyar politikai rendszer. Osiris, 2005.
Összehasonlító politikatudomány NKB1212 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nádasdi József főiskolai tanár TKI Az előadás célja, hogy rámutasson arra, hogy az összehasonlító politológia egy sajátos tudományos módszer, amelynek segítségével a múlt összevethető a jelennel, egy adott politikai intézményrendszer egy másik politikai intézményrendszerrel. Más társadalmak politikáját tanulmányozva jobban rávilágíthatunk saját politikai életünkre, annak előnyeire és hiányosságaira, hiszen az összehasonlító elemzés lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a politikai alternatívák minél szélesebb skáláját. A komparatív megközelítéssel kiléphetünk a bevett normák, az általunk ismert politikai eljárások kereteiből, hozzájárulván ahhoz, hogy tudatosítsuk magunkban a politika számos lehetőségét. A szeminárium célja, hogy az előadáson szerzett ismeretek alapján tanulmányozzuk a különböző demokratikus országokat (Anglia, Franciaország, Magyarország, stb.) elemezzük politikai intézményrendszereiket. Az előadáson hangsúlyt fektetünk az összehasonlító módszer helyére a társadalomtudományi kutatás egyéb (kísérleti, statisztikai és történeti) módszerei között, az alapvető kormányzati rendszerek (demokráciák és diktatúrák) összehasonlító elemzésére, a demokratikus rendszerek (parlamentáris, elnöki, fél elnöki) elemzésére, a különböző pártok és pártrendszerek, valamint választási rendszerek részletes tanulmányozására. Zárthelyi dolgozat, 1 db. prezentáció bemutatása, megvitatása. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Almond, G. A.: Összehasonlító politológia, Osiris, 1996. Körösényi, A.: Pártok és pártrendszerek, Századvég, 1993. Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000. Lijphart, A.: Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok, 1989. Dahl, R.: A pluralista demokrácia dilemmái, Osiris, 1996. Gallai S-Török G: Politika s politikatudomány, Aula, 2005. Gabriel A. Almond-G. B. Poweel: Összehasonlító politológia, Osiris, 2006.
Nemzetközi közjog I. NKB1313 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Berényi László főiskolai docens TKI A nemzetközi közjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi jog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi jogtörténeti aspektusainak és a nemzetközi jog létrejöttének feltárása. Nemzetközi jog forrásainak megismerése. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya, valamint a normakonfliktus magyarázata. A források osztályozása (Az alaki források osztályozása a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. Cikke alapján. A Statútumban nem szereplő egyéb jogforrások ismerete). A nemzetközi jog szerződési úton történő létrejöttének vizsgálata. A bilaterális és multilaterális szerződések. A szöveg kidolgozása (A szöveg tárgyalása. A szöveg elfogadása). Az állami kötelezettség-vállalás, a szerződés kötelező hatályának kifejezése (Szerződéskötés ünnepélyes formában. Szerződéskötés egyszerűsített formában. A fenntartások. A letéteményes intézménye). A szerződés bevezetése a nemzetközi jogrendbe (Hatálybalépés beiktatás és közzététel). A szerződések érvényessége és alkalmazása. A szerződések végrehajtása. A szerződések harmadik államokra gyakorolt joghatásai. A szerződések értelmezése. A szerződési normák megszűnése. A szerződések módosítása. A nemzetközi jog nem szerződési úton történő létrejötte (szokásjog, általános jogelvek, méltányosság). A nemzetközi ius cogens, a nemzetközi jog kodifikációja. Az általános jogelvek, a méltányosság. A nemzetközi viták békés rendezése (jogforrások, alapelvek). A nem bírói típusú vitarendezés (Államközi eljárások, Nemzetközi szervezetek keretein belüli eljárások). A bírói típusú vitarendezés (választott bíróságok). Az állandó nemzetközi bíráskodás, tanácsadó vélemény. Egyes nemzetközi jogesetek közös megbeszélése, hallgatók általi egyéni és csoportos feldolgozása. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján.
Az előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Az aktuális és hatályos joganyag feldolgozásához egyes nemzetközi tankönyvek, egyéb kiadványok. Nguyen Quoc Dinh-Patrick Daillier-Alain Pellet-Kovács Péter Nemzetközi Közjog Osiris Kiadó Budapest, 1998. Bodnár László: A nemzetközi szerződések és az állam. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1987. Bokorné Szegő Hanna: Államazonosság Államutódlás Akadémiai Kiadó Budapest, 1984. Haraszti György: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1965. Haraszti György: A nemzetközi szerződések megszűnése Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1984. Bruhács János: Nemzetközi Jog I.-II.-III. Dialóg Campus Kiadó 1998. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog Aula Kiadó 1997. Nagy Károly: Nemzetközi jog Püski, Bp., 1999.
Nemzetközi közjog II. NKB1422 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Berényi László főiskolai docens TKI A nemzetközi közjog oktatása elősegíti a hallgatók számára ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi jog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi jog alanyai. Az állam meghatározása a nemzetközi jog szerint. Az állam kialakulása és átalakulása. Az állam kialakulása és átalakulása. Az állam létrejötte a mai világban (Gyarmati rendszer felszámolása. Új állam létrejötte a dekolonizáció keretein kívül). Terület megszerzése és elvesztése. Az államutódlás. Az államelismerés. A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb jogalanyai. Magánszemélyek, mint a nemzetközi jog alanyai. Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban (Egyén felelőssége magánminőségben elkövetett cselekményekért. Közfunkcióban eljáró egyén felelőssége). Az egyén nemzetközi jogi védelme. A térségek nemzetközi jogi szabályrendszere (tengerjog, nemzetközi csatornák és folyók, illetve tavak szabályrendszere. A légtér nemzetközi jogi helyzete. A világűr nemzetközi jogi helyzete). A nemzetközi kapcsolatok jogi keretei (diplomáciai kapcsolatok, konzuli kapcsolatok). A nemzetközi viták rendezésének folyamata. Kényszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi környezetvédelmi jog. A menedékjog a nemzetközi jogban. Kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban, az erőszak tilalma. A fegyveres összeütközések nemzetközi joga. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A leszerelés nemzetközi jogi szabályai. Egyes nemzetközi jogesetek közös megbeszélése, hallgatók általi egyéni és csoportos feldolgozása. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. Az előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Az aktuális és hatályos joganyag feldolgozásához egyes nemzetközi tankönyvek, egyéb kiadványok.
Nguyen Quoc Dinh-Patrick Daillier-Alain Pellet-Kovács Péter Nemzetközi Közjog Osiris Kiadó Budapest, 1998. Bodnár László: A nemzetközi szerződések és az állam. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1987. Bokorné Szegő Hanna: Államazonság Államutódlás Akadémiai Kiadó Budapest, 1984. Haraszti György: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1965. Haraszti György: A nemzetközi szerződések megszűnése Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1984. Bruhács János: Nemzetközi Jog I.-II.-III. Dialóg Camus Kiadó 1998. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog; Aula Kiadó 1997. Nagy Károly: Nemzetközi jog Püski, Bp., 1999.
Nemzetközi magánjog I. NKB1314 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Berényi László főiskolai docens TKI A nemzetközi magánjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi magánjog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. A nemzetközi magánjog alapjai, elmélete. A nemzetközi kollízió mibenléte. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás. A nemzetközi kapcsolatok területe. Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere, illetve a nemzetközi magánjog funkciója és fogalma. A nemzetközi magánjog, mint önálló jogág helye a jogrendszerben. A nemzetközi magánjog rendszere és forrásai, a Kódex hatálya. A nemzetközi magánjog kialakulása és tudományának története. A nemzetközi magánjog kialakulásának feltételei. Az antik és a középkori fejlődés. A statútum elmélet. A statútum elmélet meghaladása (XIX. sz.) és a nemzetközi magánjog fejlődése a XIX. sz. végétől napjainkig. A német jogtudomány elméletei. Az olasz iskola eredményei. A nemzetközi magánjog fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar jogtudomány. Jogszabálytan. A kollíziós szabály fogalma, fajtái a kollízió jellege és az utalás parancsának terjedelme szerint. A kollíziós szabály szerkezete. A főbb kapcsoló elvek. A nemzetközi kollíziós szabály és az alkalmazandó külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazása. A kollíziós szabály alkalmazása. Joghatóság. A minősítés. Az előkérdés. Vissza- és továbbutalás (renvoi). Csalárd kapcsolás. A külföldi jog alkalmazása. A külföldi jog tartalmának megállapítása. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése, a viszonosság hiánya vagy megsértése, a közrend, a kisegítő jog. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. A külkereskedelmi tevékenység fogalma és szabályai. A legfontosabb nemzetközi gazdasági egyezmények. Egyes nemzetközi jogesetek közös megbeszélése, hallgatók általi egyéni és csoportos feldolgozása. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján.
Az előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Az aktuális és hatályos joganyag feldolgozásához egyes nemzetközi tankönyvek, egyéb kiadványok. Burián László - Kecskés László Vörös Imre Magyar Nemzetközi Kollíziós Magánjog Budapest 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 1995. XIII. tv. Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás Mádl Ferenc Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga ELTE Bp.
Nemzetközi magánjog II. NKB1423 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Berényi László főiskolai docens TKI A nemzetközi magánjog oktatása elősegíti a hallgatók ennek a rendkívül szerteágazó jogterületnek a megértését, minél szélesebb körű megismerését. Az államok, nemzetközi szervezetek és egyéb nemzetközi jogi jogalanyok között alkalmazandó jog ismerete nélkülözhetetlen a hallgatók és a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek legkülönbözőbb területein dolgozók számára egyaránt. A tananyag keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi magánjog jellegével, annak jogforrásaival, illetve a nemzetközi kapcsolatok egész világot behálózó bonyolult összefüggéseivel. Az európai integráció története. Az Európai Unió intézményrendszere, feladata, működése. A Tanács, az Európai Unió Tanácsa, a COREPER és a tanácsi munkacsoportok. Az Európai tanács. A soros elnökség intézménye. A Tanács szavazási formái. A Bizottság. A Parlament. Bíróság. Számvevőszék. Gazdasági és Szociális Bizottság. Régiók Bizottsága. Európai Beruházási Bank. Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank. Európai Ombudsman. Az Európai Unió döntéshozatali, jogalkotási rendszere. Az EU három pillére. A közösségi jog, a közösségi jogrendszer jellemzői. A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogához. Jogharmonizáció az Európai Közösségekben A négy alapszabadság Az áruk, személyek, tőke, szolgáltatások szabad áramlása. Közösségi politikák. Az EU világgazdasági kapcsolatai és kereskedelempolitikája. Monetáris integráció az EU-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió. Az EU költségvetése. A közös mezőgazdasági politika. Az EU regionális politikája, a strukturális és kohéziós alapok. Az EU és a keleti bővítés. Egyes nemzetközi jogesetek közös megbeszélése, hallgatók általi egyéni és csoportos feldolgozása. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. Az előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Az aktuális és hatályos joganyag feldolgozásához egyes nemzetközi tankönyvek, egyéb kiadványok.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 1998. Werner Weidenfeld, Wolfgang Wessels: Európa A-tól Z-ig (Az Európai Integráció kézikönyve) Európai Bizottság Helen Wallace-William Wallace: Politikák születése az Európai Unióban I-II. Kötet Pécs 1999. Kende-Szűcs: Európai közjog és politika. Osiris 2001. Várnay-Papp: Európai Unió Joga. KJK-Kerszöv 2001. Kecskés László: Az EGK irányelvek közvetlen alkalmazása Magyar Jog 1993. Dr. Lomnici Zoltán: Európai intézmények és a jogharmonizáció HVG-Orac 1998. Dr. Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban HVG-Orac 2010. Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga Kjk 2007. Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga CompLex 2003.
Nemzetközi politikaelmélet I. NKB1315 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nádasdi József főiskolai tanár TKI Megismertetni a hallgatókat a nemzetközi politika legfontosabb fogalmaival, összetevőivel, viszonyaival és kapcsolatrendszerének szerkezeti és szervezeti elemeivel és a nemzetközi viszonyok 1960 utáni alakulásával napjainkig, hogy jól el tudjanak igazodni ezekben a kérdésekben. A kurzus első részében a nemzetközi politikai viszonyok történeti fejlődésével, elméleti alapjaival és fogalmaival (pl. nemzeti, nemzetek közötti, nemzetközi, nemzetek feletti, háború és béke, regionalizmus, integráció, globalizmus, biztonság, függetlenség, bipolaritás és multi polaritás, stb.) foglalkozunk. Részletesen foglalkozunk a nemzetközi politikaelmélet alapvető elméleteivel, teóriáival (realizmus, hatalmi egyensúly, geopolitika, világrendszer-elmélet, globalizmus, stb.) és a nemzetközi viszonyokban a nemzeti, nemzetközi-államközi és nemzetek feletti fogalmaival. Fontos tartalmi kérdés a nemzetközi szereplők fogalma, meghatározása, az elítélés és az erőszak szerepe a nemzetközi politikában. A nemzetközi kapcsolatok fontos szereplői az államok, nem állami szereplők, nemzetközi szervezetek. A nemzetközi erőviszonyok alakulása, a béke, biztonság és függetlenség régen, de különösen a 90-es évektől fontos összetevője a nemzetközi politikának. A globalizáció folyamata és a globalizmus elmélete az integráció illetve a regionalizmus ellentétében alakul az elmúlt évtizedekben. A nemzetközi szervezetek, szövetségi rendszerek elméleti kérdései átvezetnek bennünket a konkrét nemzetközi szervezetek működéséhez. Zárthelyi és otthoni dolgozatok. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. Főiskolai könyvtár, Magyarország, Európa és világtérkép. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág K. 1999. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Teleki L. Alapítvány. 1998. Galló Béla: A túlélés tudománya. Helikon. 2000. A politikatudomány arcai. Akad. K. 1999. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Ikva. 1996. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora. 1945-1992. Akadémiai K.
Nemzetközi politikaelmélet II. NKB1424 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Nádasdi József főiskolai tanár TKI Megismertetni a hallgatókat a nemzetközi politika legfontosabb fogalmaival, összetevőivel, viszonyaival és kapcsolatrendszerének szerkezeti és szervezeti elemeivel. A nemzetközi viszonyok 1960 utáni alakulásával napjainkig, hogy jól el tudjanak igazodni ezekben a kérdésekben. A kurzus második felében a nemzetközi politikai viszonyok 1960 utáni alakulását is áttekintjük világpolitikai és regionális szinten, beleértve Magyarország nemzetközi kapcsolatait is. Ezen belül részletesen foglalkozunk a világ vezető hatalmainak és politikai erőközpontjainak nemzetközi törekvéseivel (röviden utalva ezek belső hátterére). Mindenekelőtt az USA, Szovjetunió (Oroszország), Kína, az Európai Unió (és vezető országai) és Japán nemzetközi szerepével ismerkedünk meg. Ezen kívül a nemzetközi régiókkal és válsággócokkal, a volt szocialista országok fejlődésének problémáival ismerkedünk meg. Ezt kiegészítve a szemináriumokon kb. 40-50 olyan kisebb kérdéssel, problémával, válsággal foglalkozunk, melyek jelentősen befolyásolták a világpolitikát vagy jelentős nemzetközi politikai példával szolgáltak. Zárthelyi és otthoni dolgozatok. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján. Tőiskolai könyvtár, Magyarország-, Európa- és világtérkép. : Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág K. 1999. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Teleki L. Alapítvány. 1998. Galló Béla: A túlélés tudománya. Helikon. 2000. A politikatudomány arcai. Akad. K. 1999. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Ikva. 1996. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora. 1945-1992. Akadémiai K.
Nemzetközi gazdaságtan I. NKB1316 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Filep Gyula főiskolai tanár GTI A hallgatók ismerjék meg a nemzetközi gazdasági élet alapösszefüggéseit. A nemzetközi kereskedelem kialakulásának okai, a komparatív előnyök és hátrányok szerepe a világgazdaságban. A nemzetközi fizetési mérleg fajtái és elszámolási módok megismertetése. A nemzetközi gazdaságtan elmélettörténete. A nemzetgazdaság nyitottsága. A nemzetközi kereskedelem elméletei. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok valutáris összefüggései. Nemzetközi kereskedelempolitika. Nemzetközi tényezőáramlás. Nemzetközi fizetési mérleg. Árfolyamok és a nyitott gazdaságok makroökonómiája. Az EU hatása a nemzetközi gazdaságra. 2. Zárthelyi dolgozat + kollokvium. A félévi követelmények 51% fölötti teljesítése. Elérhető max. pontszám: 100 pont. I. Zárthelyi dolgozat: 20 pont II. Zárthelyi dolgozat: 20 pont Órai munka: 10 pont Kollokvium: 50 pont Értékelés félévközi teljesítmény (50 pont) + kollokvium (50 pont). A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. Benczés István, Csáki György, Szentes Tamás (2009). Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó Dr. Décsy Jenő (2003): Nemzetközi pénzügyek. Finance. Budapest Major Klára, Szabó Bakos Eszter, Szilagyi Katalin (2004). Nemzetközi gazdaságtan feladatgyűjtemény. Panem. Budapest. Mikolay Lászlóné (2004): Gyakorlati külkereskedelem. Szókratész. Budapest. Paul Krugman (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. Budapest. Az oktatók egyéb irodalmat is előírhatnak részben ajánlott részben kötelező jelleggel
Nemzetközi gazdaságtan II. NKB1425 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Filep Gyula főiskolai tanár GTI A hallgató ismerje meg a nemzetközi gazdasági élet alapösszefüggéseit. A nemzetközi kereskedelem kialakulásának okai, a komparatív előnyök és hátrányok szerepe a világgazdaságban. A nemzetközi fizetési mérleg fajtái és elszámolási módok megismertetése. Nemzetközi makrogazdasági politika. Nemzetközi gazdasági integrációk. Nemzetközi piac és vállalkozás. Magyarország és a nemzetközi gazdasági és politikai szervezetek. A közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működő tőke a magyar gazdaságban. Nemzetközi piac és vállalkozás. Nemzetközi pénzügyi intézmények. Nemzetközi erőforrás-áramlás. Zárthelyi dolgozat + házi dolgozat. (szabadon választott témából) A félévi követelmények 51% fölötti teljesítése. Elérhető max. pontszám: 100 pont. Beadandó feladat: 30 pont Zárthelyi dolgozat: 50 pont Órai munka: 20 pont Értékelés félévközi teljesítmény (50 pont) + gyakorlati jegy (50 pont) A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. : Benczés István, Csáki György, Szentes Tamás (2009): Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó Dr. Décsy Jenő (2003): Nemzetközi pénzügyek. Finance. Budapest Major Klára, Szabó Bakos Eszter, Szilagyi Katalin (2004): Nemzetközi gazdaságtan feladatgyűjtemény. Panem. Budapest. Paul Krugman (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Panem. Budapest. Tóth Tamás (1998): Külgazdaságtan. AULA. Az oktatók egyéb irodalmat is előírhatnak részben ajánlott részben kötelező jelleggel
EU intézményrendszere (Nemzetközi intézmények) NKB1317 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Rozgonyi Ibolya főiskolai tanár TKI A hallgatók a nemzetközi közjog tantárgy keretében már általános szinten megismerhették a nemzetközi intézmények felépítését, működését, szervezetét így e tárgy keretében ezekre nem kívánok kitérni. A tantárgynak az a legfontosabb célja, hogy hazánk számára legfontosabb nemzetközi intézménnyel az Európai Unióval - a hallgatók részletesen megismerkedhessenek. Az Európai Unió bemutatása a hatalommegosztás alapelveinek segítségével történik. Így átfogó képet kaphatunk a nemzetközi szervezet működéséről is. Ezek után a közösségi jogi alapfogalmak részletes bemutatása történik. Itt célszerű kitérni az Európai Bíróság felépítésére, működési mechanizmusára, ítélkezési gyakorlatára. Az Európai Uniót, mint nemzetközi szervezetet, talán a legjobban a négy szabadság elvének mechanizmusával lehet bemutatni. A hallgatók részletesen megismerhetik az áru, személyek, szolgáltatások és a tőke szabadáramlására vonatkozó elveket. Írásbeli dolgozat. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. Európai Közjog és Politika, 1998. Bp. Osiris Kiadó, szerk., Kende Tamás Az európai intézmények alapszerződései, 2000. Bp. KjK szerk. Fazekas J.
Diplomáciatörténet I. NKB1318 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+1 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Prof. Dr. N. Szabó József egyetemi tanár TKI A diplomáciatörténet megismertetése, olyan ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak napjaink nemzetközi tevékenységének a megértéséhez. Az elsajátított tudományos ismeretek birtokában a végzett hallgatók a diplomácia különböző területein alkalmassá válnak az ország számára előnyös külkapcsolatok építésére és irányítására. Az oktatás első szakaszában a modern diplomácia kialakulása, és a dinasztikus politika diplomáciájának megismertetésére kerül sor. Ezt követően a feudalizmus bomlása után európai és egyetemes diplomáciai tevékenységek feldolgozását végezzük el. Bemutatjuk azt a nagyhatalmi versengést, amely a különböző szövetségek létrejötte után az I. világháborúhoz vezetett. Részletes elemzés tárgya az I. világháború diplomáciája. Aktív részvétel a szemináriumokon, szemináriumi dolgozat készítése. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Telei László Alapítvány, Budapest 1998. Diplomáciai és nemzetközi joglexikon /Szerk. Hajdu Gyula/ Akadémia Kiadó, Bp., 1967. Szakdiplomáciai tanulmányok. /Szerk.. Nyusztay László/ Budapest, 2000. Diószegi István: Klasszikus diplomácia modern hatalmi politika. Gondolat, 1967. Henry Kissinger: Diplomácia, PANEM-GRAFO Budapest, 1998. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1989-1999. História-MTA Történettudományi Intézet, Budapest 1994.
Diplomáciatörténet II. NKB1426 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+1 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Prof. Dr. N. Szabó József egyetemi tanár TKI Az előző félévben tanult ismeretekre alapozva képesek legyenek a hallgatók a XX. század igen bonyolult diplomáciai összefüggéseinek megértésére, a nemzetközi hatalmi viszonyokban bekövetkezett átrendeződés megértésére. Feldolgozzuk a versailles-i békeszerződés körüli diplomáciai aktivitást. Sokoldalú elemzés tárgya a két világháború közötti és utáni diplomácia valamint a bipoláris világrendszer idején kialakult erőviszonyok diplomáciai mozgásterének a leírása. A maga komplexitásában bemutatjuk a szuperhatalmak külpolitikáját, a politikai és katonai tömbök létrejöttének körülményeit. Képet adunk a detendte nemzetközi és diplomáciai tevékenységéről, valamint a kommunizmus bukása utáni világrend diplomáciájáról. Szemináriumi dolgozat készítése. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök Könyvtár, folyóirattár. Fehér Ferenc-Heller Ágnes: Yalta után. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerződések (Szerk: Halmazy Dénes) Budapest, 1983. Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája /1945-1947/ Budapest, 1998. Diplomáciai és nemzetközi joglexikon /Szerk. Hajdu Gyula/ Akadémia Kiadó, Budapest, 1967. Szakdiplomáciai tanulmányok. /Szerk.. Nyusztay László/ Budapest, 2000. Diószegi István: Klasszikus diplomácia modern hatalmi politika. Gondolat, 1967. Henry Kissinger: Diplomácia, PANEM-GRAFO Budapest, 1998. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. História-MTA Történettudományi Intézet, Budapest 1994.
Protokoll és etikett NKB1319 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Mohácsi Márta főiskolai adjunktus TKI Ismerjék meg a hallgatók a magánéleti és munkahelyi protokoll alapszabályait és azok alkalmazhatóságát, valamint a magatartási és viselkedési szabályokat, amely nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Az öltözködés szabályai, a megjelenés-kultúra szempontjai, a rangsorolás, az ültetési rendek és a gasztronómia jelentőségének bemutatása is a tantárgy céljait képezik. A félév során a hallgatók az EU tagországok protokoll gyakorlatának főbb jellemzőivel is megismerkedhetnek. A viselkedéskultúra alapjai. A külkapcsolatok és a protokoll. Diplomáciai érintkezési formák és szabályok. A rendezvények csoportosítása, fajtái. Az ültetési rend. Az étkezési kultúra és a viselkedési tudnivalók. Hivatalos programok szervezése. A protokoll és az etikett sajátosságai egyes országokban. Aktív részvétel a foglalkozásokon. Egy zárthelyi dolgozat megírása, és egy beszámoló elkészítése és bemutatása. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár, folyóirattár. Görög Ibolya: Protokoll az életem. Athenaeum Kiadó, Bp. 2006 Ottlik Károly: Protokoll. Panoráma Kiadó, Bp. 2004 Molnár György (szerk.): Protokoll. Bevezetés a protokoll világába. Miskolci Egyetem, Miskolc 2000 Sille István: Illem, etikett, protokoll. Akadémiai Kiadó, Bp. 2008 Bácskai István: Protokoll. A Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület, Gondolat Kiadó, Bp. 2005
Európán kívüli régiók történelme NKB1320 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Riczu Zoltán főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja TKI Az Európán kívüli régiók gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzőinek összehasonlító bemutatása, a régiók egymáshoz viszonyított fejlettségének változásai és hatásuk a nemzetközi kapcsolatok alakulására. A nagy civilizációs központok kölcsönhatásainak áttekintése, főleg a XIX-XX. században. Megismertetjük a hallgatókat az Európán kívüli világ XIX. század eleji állapotával, az egyes civilizációs központok specifikus jellemzőivel. Azután térségről térségre haladva kronologikus rendben a civilizációk (a hindu, kínai, japán, arab, latin-amerikai stb.) fejlődésének és az európai expanzió következményeinek taglalása következik. Végül az egyes térségek XX. század végi globalizációs környezetben elfoglalt helyzetének elemzésére kerül sor. A tantárgy fontos háttérismereteket nyújt a nemzetközi kapcsolatok alakulásának mélyebb megértéséhez. Zárthelyi és otthoni dolgozatok. Kollokvium. Számonkérés írásban és/vagy szóban. Főiskolai könyvtár, audiovizuális eszközök. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, 1998. Eric R. Wolf: Európa és a történelem nélküli népek. Budapest, 1995. Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a nyugat. Budapest, 2004. Jacques Gernet: A kínai civilizáció története. Osiris Kiadó, 2005. Wittman Tibor: Latin-Amerika története. Budapest, 1978.
A XX. századi világirodalom NKB1321 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+0 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár NYI A tantárgy általános célja az, hogy átfogó képet nyújtson a XX. század világirodalmának főbb csomópontjairól, a történelem és az irodalom viszonyáról, valamint a társadalom és irodalom kapcsolatáról. Arról, miképpen adja vissza a történelmi társadalmi megosztásokat a művészet, miközben új problémák kifejezéséhez szükségképpen új nyelvet kezelnek. A specifikus célkitűzések között szerepel az, hogy a tantárgy hívja fel a figyelmet a műfaji jelhasználat történetének változásaira, különös tekintettel a klasszikus avantgárd, a neoavantgárd illetve a posztmodern problémáira. Szintén specifikus vonás az, hogy a tantárgy keretén belül megmutatkozzanak irodalom és filozófia, irodalom és pszichológia (illetve érintőlegesen irodalom és nyelvfilozófia) irodalom és filmművészet, irodalom és színház kérdéskörei is. A világirodalom fogalma. A XX. sz. világirodalom előfutárai : pillantás a XIX. század végére (Baudelaie, Flaubert, Csehov, Jarry, Poe, Dosztojevszkij, Proust stb.) A klasszikus avantgárd, Az abszurd Kafka, Freud, Jung, Wittgenstein, Heidegger, A líra változásai Apollinaire, Benn, Rilke, Eliot; A próza Proust, Kafka, Hemingway, Musil, Bulgakov, Thomas Mann, Huxley; A dráma Pirandello, Lorca, Brecht; Az abszurd filozófusai - Sartre, Camus; A latin amerikai irodalom Marquez, Borges, Cortazar; Az amerikaiak: Miller, Williams, Keruac ; A század második felének európai irányai, jellegzetes alkotói: Beckett, Dürrenmatt, Ionesco, Szolzsenyicin, Koestler, Orwell, Kundera, Hrabal, Mrožek; Az új regény: Robbe- Grillet, Duras; A posztmodern: Lyotard, Eco; Jelinek, Ulickaja. Beszámoló, zárthelyi dolgozat. Gyakorlati jegy. A hallgató félév során nyújtott teljesítménye alapján. A főiskolai előadásokhoz általánosan használt oktatástechnikai eszközök. Könyvtár és folyóirat olvasása.