A szociálpolitika tantárgy struktúrája 2014/2015. tanév I. évfolyam I. és II. félév 2015/2016. tanév II. évfolyam III. és IV.

Átírás

1 A szociálpolitika tantárgy struktúrája (Szociális Igazgatási Szak) 2014/2015. tanév I. évfolyam I. és II. félév 2015/2016. tanév II. évfolyam III. és IV. félév Miért van szükség szociálpolitikai ismeretekre? hogy megértsük mindazokat a változásokat, amelyek a társadalomban zajlanak és érintenek bennünket, és amelyek hatással vannak a mindennapi életünkre, hogy konkrét helyzetekben fel tudjuk ismerni az egyéni problémák társadalmi összefüggéseit, el tudjuk helyezni a társadalmi kérdések és válaszok között, tájékozottak legyünk a szociális szolgáltatások rendszerében, ismerjük a szakmában használatos szakmai kifejezéseket, és azokat tudjuk alkalmazni a gyakorlatban, szakszerű segítséget tudjunk nyújtani a szociálisan rászorulók, a szegénységgel küzdők, a marginalizálódott személyek, családok számára. A szociálpolitikai tantárgy célja, hogy a hallgatók sokirányú ismeretet szerezzenek a társadalom különböző kérdésköreiben, eligazodjanak a társadalmi alrendszerek működésében, ismerjék a szociális ellátások és szociális szolgáltatások rendszerét, a legfrissebb jogszabályokat és azok gyakorlati alkalmazását. A tantárgy oktatási tematikájában, ismereteinek elsajátításában segítséget ad a szakdolgozat elkészítéséhez. A szociális igazgatás szakon szociálpolitika tantárgy keretében több ismeretkör oktatása történik, 4 féléven keresztül. I. félév: Szociálpolitika alapkérdései - 10 óra (2 alkalom) a szociálpolitika alapértékei, elvei, fogalma, széles körű értelmezése, a magyar társadalom helyzete, jellemzői, a társadalmi problémák megjelenése, a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi beilleszkedés zavarai, a szegénység, a depriváció, a szegénypolitika és szociálpolitika összefüggései, az Európai és a magyar szociálpolitika története, a szükségletek és azok típusai, az igények és azok mérési módszerei, a demográfiai problémák, a család, a kisközösségek szerepe a szociálpolitika szereplői, az állam felelőssége, az állami feladatellátás szociális igazgatás feladatai, szervezete, az állami, önkormányzati ellátási kötelezettségek, az egyházak és a nem állami szervezetek részvétele, szerepe a szociális szolgáltatások nyújtásában stratégiai tervezés, a szolgáltatástervezési koncepció, kapacitás szabály területi kiegyenlítési rendszer működtetése, szolgáltatások kiszerződtetése, a népesség elöregedése nemzetközi és nemzeti szinten, az idősek társadalmi jellemzői és ellátásuk megszervezése, a nyugdíjrendszer és a szociális rendszer problémái. II. félév: szociálpolitika alapjai: speciális helyzetűek szociális védelme esélyegyenlőségi politika Magyarországon, a befogadó társadalomért az esélyegyenlőség célterületei, törvényi szabályai, a jogi segítségnyújtás lehetőségei és eszközrendszere a fogyatékos személyek társadalmi jellemzői, fogyatékosügyi jogszabályok, az országos fogyatékosügyi program. a súlyos fogyatékosok ellátása, és rehabilitációja, a pszichiátriai és szenvedélybetegek társadalmi jellemzői, szociális intézményi ellátása, a kábítószer problémák, drogstratégia, és a megoldandó feladatok, a hajléktalanság kérdésköre, jellemzői, hajléktalan emberek életstratégiája, a hajléktalan személyek szociális ellátásának rendszere, a roma népesség helyzete és társadalmi problémái, megélhetési stratégiái III. félév: (2 tantárgy) a szociális ellátások, és szociális intézmények működése kerül áttekintésre: a szociális törvény megalkotásának szükségessége, a törvény jelentősége, a pénzbeli ellátások rendszere, az ellátások típusai és a hozzájutás feltételei, 1

2 az aktív korúak ellátásának rendszere, a közfoglalkoztatás szervezése a természetbeni támogatás rendszere, célja, az adatvédelem jelentősége, a tájékoztatási kötelezettség fontossága, a szociális alapszolgáltatások feladata, típusai, az egyes ellátások tartalma, a szociális intézmények célja, feladata, típusai, a térítési díjak rendszere, a szociális intézmények működési engedélyeztetése, ellátási szerződés tartalma, a szociális nyilvántartások, dokumentációk fenntartói feladatok és kötelezettségek, a szociális ellátásban részesülők alapvető jogai, a jogok érvényesülése, a jogvédelem intézményrendszere és eszközei, a helyi önkormányzatok társulásairól, szociális ellátásairól, és működtetésük rendszeréről, szociális ellátások finanszírozása, a költségvetési törvény ismeretei, a szociális területen alkalmazott informatikai programok megismerése és gyakorlata. IV. félév: a hallgató nemcsak a szorosan vett szociális területről kap információt, hanem a társadalomban élő embereket érintő folyamatokról, egyes társadalmi alrendszerek működéséről: lakáskérdés, a lakhatás feltételei, a díjhátralékosok segítése, az adósságkezelés a munkanélküliség kérdésköre, a foglalkoztatáspolitika megoldási módjai, a tartós munkanélküliség szociálpszichológiája a közfoglalkoztatás rendszere és gyakorlati lebonyolítása, a szociális és munkaügyi rendszer összefüggő feladatai a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs és rokkantsági ellátások, a komplex rehabilitáció a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rendszere, a munkavállalók alkalmazási lehetőségei, a munkaügyi szabályok, a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők alkalmazása a közérdekű önkéntes tevékenység szabályai, az önkéntes munka területei, az Európai Unió szociális céljai, értékrendje, alapelvei, az EU szociális dimenziója, a közösségi szociálpolitika fejlődése, szemléletmódja, a szociális rendszerek típusai az Unió országaiban. A tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati oktatás: Ellátottjogi ismeretek A szociális ellátást igénybe vevők - alapvető emberi, állampolgári és alanyi jogai, - a jogok gyakorlati érvényesülése, - jogsérelmek és azok megoldási módjai. Gyakorlat: Különböző jogesetek csoportos és egyéni feldolgozása, jogsérelmek megállapítása és azok elhárításának, megoldási módjainak kidolgozása. A hallgatók felkészülését minden témakörhöz power-point formában készített és a felkészüléshez átadott diasor, valamint szakmai cikkek, jogszabályok segítik. Kovács Ibolya szociálpolitikus 2

3 Témakörök a I. félévben: szociálpolitika alapjai 1. Részletesen ismerni szükséges a szociálpolitika fogalmának többféle megközelítési módját, ezen belül Ferge Zsuzsa meghatározását (a leíró közigazgatási felfogást, a funkcionalista megközelítést, a strukturális közelítést és az azokból levezethető komplex definíciót). Beszélünk a szociálpolitika intézményesültségéről, az állam szerepvállalásáról, annak formáiról, a társadalmi újraelosztásban elfoglalt helyéről, a szükséglet kielégítés módjairól, a szociálpolitikai szemléletmódról és a társadalom gazdaságpolitika általi meghatározottságáról. A szociálpolitika céljai között beszélünk az abszolút biztonság megteremtéséről, a relatív biztonság megtartásáról, a prevenció fontosságáról, a korrekció szerepéről, a komplexitás jellemzőiről. Ezen fogalmak tartalmának ismerete alapvető követelmény. 2. A szociálpolitika alapelvei és technikái között ismerni kell az integráció, szegregáció típusait, az univerzalitás jelentéstartalmát, a szelektív elosztás alapelveit, a pozitív diszkrimináció alkalmazását és az ezekhez kapcsolható megoldásokat, a megelőzés és az utólagos korrekció megoldásait, az abszolút és relatív biztonság fogalmát. A szociálpolitikai értékek szerepe és gyakorlatban történő megjelenése lényeges mondanivaló (fontos az értékek gyakorlati megoldásokban, példákban, esetekben történő felismerése). A támogatás odaítélésében (ki dönt a szociális ellátáshoz való hozzájutásban) ismerni kell a normativitás, a diszkrecionalitás (a közösség, illetve annak képviselőjének feladata: állam, önkormányzat) fogalmát = jogbiztonság, kiszámíthatóság kérdéskörét, a szubszidiaritás és a kevésbé választhatóság elvét. 3. A társadalmi egyenlőtlenségek definiálása (egyének, családok helyzete közötti különbségek) mellett elemezzük azok megjelenési típusát, okait (a települési és területi, etnikai, kulturális, foglalkozási, jövedelmi egyenlőtlenségeket) és azok jellemzőit, következményeit az egyének életére, a társadalom működésére. Feladatunk a társadalomban elfoglalt pozíciók közötti jelentős különbségek értékelése. Az egyenlőtlenségek típusait a fenti szempontok alapján részletezzük. 4. A szegénység, depriváció, hátrányos helyzet témakörben foglalkozunk a szegénység különféle megközelítésével, az abszolút és relatív szegénység fogalmával és azok megjelenési módjával. A szegénység megjelölésére használt depriváció, a valamitől való megfosztottság fogalmának relatív és objektív értelmezésével, a hátrányos helyzet megjelenési módjaival, a többszörösen hátrányos helyzet kialakulásával, a szegénység szubkultúrájára vonatkozó álláspontokkal, a szegénység és a kirekesztődés elleni küzdelem eszközeivel. Tudni kell azt, hogy a szegénység szintje, mértéke, társadalmi jelentése és megítélése folytonosan változik a különböző társadalmakban. 5. Foglalkozunk a társadalompolitika meghatározásával, kapcsolatrendszerével, beszélünk a társadalmi viszonyok újratermeléséről és a társadalmi struktúra alakulását befolyásoló tényezőkről, a különböző társadalmi alrendszerekről. Fontos ismerni a társadalompolitika, szociálpolitika és a szegénypolitika összefüggéseit, azok kapcsolatrendszerét. Ismerni kell a társadalmi értékek közül a legfontosabbakat: a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a biztonság tartalmát. Foglalkozunk a szükségletek többféle értelmezésével, típusaival (fizikai, társadalmi esélyegyenlőség által meghatározott szükségletekkel), a létbiztonsággal (az elemi, a társadalmi biztonsággal), a szükségletek legnépszerűbb tipológiájával, a szükségletek és az igények közötti különbségtétellel, a szociális szükségletek megjelenési módjaival és az azokra adott válaszokkal (szociálpolitikai eszközökkel). 6. A szociálpolitika szintereinek, szereplőinek (az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, az egyházak, a nem állami szereplők, szociális vállalkozások és a háztartások, családok, közösségek) jellemzőit és a közöttük lévő munkamegosztást, a szociálpolitika alanyait és azok különböző csoportjait ismertetjük, valamint a szociálpolitika és a szegénypolitika közötti összefüggéseket tárgyaljuk. Beszélünk a központi és helyi szervek 3

4 közötti munkamegosztásról, a decentralizáció és a dekoncentráció szociális igazgatási jellemzőiről. 7. Szükséges ismerni az Európai és a magyar szociálpolitika főbb történeti korszakait, azok hasonlóságait és különbségeit bemutatni. Így ismertetjük a szegénygondozás egyházi korszakát, a szegénytörvények megjelenését, a marginális korszak jellemzőit (érdemes, érdemtelen szegények), a korrektív korszakot (a nyílt és zárt szegénygondozás megjelenését), a jóléti állam szerepét és lehetőségeit. 8. A magyar szociálpolitika történetét az Európai szociálpolitika történetével összehasonlítva tárgyaljuk: szegénygondozás, marginális, korrektív korszak, kiemelten kezeljük a rendszerváltás utáni korszak történéseit, a szociálpolitika fejlődésének korszakait és intézkedéseit a 90-es évektől napjainkig. 9. A mai magyar társadalom helyzetének bemutatása során kitérünk a népesedési adatokra, a munkaerőpiac helyzetére, a jövedelmek alakulására, a jövedelemegyenlőtlenségek tendenciáira, a hátrányos helyzetű csoportok életfeltételeire, a lakhatás jellemzőire, a települések közötti különbségekre vonatkozó ismeretekre, adatokra, megbeszéljük a szegénység és a segélyezés összefüggéseit. 10. Az állam szerepe és felelőssége történelmi korszakonként változott a rászorulók ellátásában. Szükséges ismerni az állam civilizációs szerepét, a társadalomra kiterjedő hatását. A jóléti állam funkciói és azok vállalásai különbözőek az Európai országokban. Megbeszéljük a jóléti állam és a jóléti politikák típusait. A magyar szociálpolitikában ismerni szükséges, hogy hogyan változott a rendszerváltást követően az állami szerepvállalás. Az állam milyen civilizációs, szocializációs folyamatot indított el az állami intézmények, a társadalmi értékek kialakításában. 11. Ismerni szükséges a szociális igazgatás fogalmát és rendszerét, beszélünk a szociális igazgatás funkcióiról, feladatairól, tevékenységi formáiról, az általános és speciális területeiről. Áttekintjük a szociális igazgatás szervezeti rendszerét (települési önkormányzat, jegyző, szociális és gyámhivatal, minisztérium) és a szociális igazgatási szervek szerepét. Fontos ismeret: eljárási szabályok és rendelkezések, speciális szabályok a szociális törvény rendszerében, a szociális ellátásra való jogosultsághoz szükséges dokumentumok és a jogosultság elbírálásának rendje (hatáskör és illetékesség). 12. Megbeszélésre kerülnek az állam és az önkormányzatok szociális feladatai, az ágazati jogalkotás, a helyi rendeletalkotás szerepe, a helyi önkormányzatok törvényben meghatározott kötelező és vállalható feladatai, a hatáskörök különbözősége, azok szabályozása a szociális ellátásokat érintően, a hatósági ügyek intézésénél a jogorvoslati rendszer. Fontos feladat az ügyfelek tájékoztatása, így beszélünk a kormányablakok feladatairól, szerepéről és az egyablakos ügyintézésről. 13. Az önkormányzatok ellátási kötelezettsége, a szociális ellátások megszervezésére kötelezett szervek és azok feladatai, kötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése, fenntartói kötelezettségek és feladatok, szerződéses szociális ellátások. Az Ellátási Szerződés funkciója, az egyházi és nem állami szervezetek feladatellátásának segítése. 14. Stratégiai tervezés a szociális feladatellátásban. A stratégiai tervezés fogalma, fontossága és folyamata a szociálpolitikában. Szükségletfeltárás, a stratégiai elemzés módszerei, stratégiai terv készítése, értékelése. A szociális programok értékelésének modelljei. Hatékonyság, minőségi szemlélet, elszámolhatóság. Az önkormányzati tervezés funkciói: a szolgáltatástervezési koncepció elkészítése, a helyi esélyegyenlőségi programok szerepe. A szociális szolgáltatások megszervezésére kötelezett önkormányzatok szolgáltatásfejlesztési koncepciót készítenek, amelynek tartalmi elemeit a 4

5 szociális törvény meghatározza. Megbeszélésre kerülnek azok az önkormányzatoknak előírt helyi tervezési kötelezettségek, amelyekben a szociális szakemberek részt vesznek, így érintőlegesen a közoktatási esélyegyenlőségi terv, az antiszegregációs terv, a helyi esélyegyenlőségi programok. 15. A népesség elöregedése, az Európai Unió időspolitikája. Ismerni szükséges azokat a folyamatokat, amelyek világszerte a népesség elöregedéséhez vezetnek, és amelyek a magyarországi folyamatokat is jellemzik az idősebb népesség számarányának növekedése terén. Szükséges megismerni az Európai Unió időspolitikáját, a WHO szerinti csoportosítást, valamint a demográfiában és statisztikában alkalmazott korcsoport beosztásokat. 16. Az időskorra vonatkozó vélemények. Milyen vélekedések jellemzőek az idős korra, mi jellemzi az idősekkel kapcsolatos társadalmi problémákat, milyen tudományágak foglalkoznak az öregséggel? Ismerni szükséges az idős korra vonatkozó vélekedéseket, az emberi öregedéssel foglalkozó tudományágak, a gerontológia szakterületeinek jellemzőit, az időskorúak szociológiáját, valamint az idősekkel kapcsolatos társadalmi problémákat. Mi jellemzi az időskorúak életminőségét? Szükséges bemutatni az időskorúak életminőségét meghatározó tényezőket, az idősek lakáshelyzetét, jövedelmi jellemzőit, fogyasztási szokásait, az egészségi állapotukra vonatkozó felméréseket. 17. Mi jellemzi az idősek egészségügyi ellátását és a nyugdíjrendszert? Szükséges ismerni az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer jellemzőit, azok törvényi szabályozását, az idősek szempontjából az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer problémáit. 18. Milyen szociális alapellátásokat és szakellátásokat vehetnek igénybe az idősek, milyen problémák adódnak az ellátások megszervezésében? Tudni kell az időskorúak szociális ellátásait, az idősek ellátásainak strukturális problémáit, az ellátórendszer hiányosságait, szociális munka sajátosságait az idősek körében. Az idősek szociális szakosított ellátásait jól kell ismerni, azok formáit, szolgáltatásait, a demens betegek jellemzőit és gondozási módszerüket. Szakirodalom, jogszabályok: Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (Szociális Szakképzési Könyvtár, Bp ) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika ma és holnap. Kossuth Kiadó Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom ELTE Szociálpolitikai Tanszék, 1991 És mi lesz, ha nem lesz? Tanulmányok az államról a 20. század végén (Helikon- Korridor 1997) Füleki Dániel: A társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai Szociológiai Szemle 2001/2. Jean-Paul Fitossi: Makrogazdasági politikai és szociálpolitika az EU 15-ben az elmúlt két évtizedben Esély 2010/4 szám Misetics Bálint: Egy radikális társadalompolitikai reformgondolat Esély 2010/5 Ulrich Mückenberger: Az állam által garantált alapjövedelem szociálpolitikai szükségszerűség Esély 2011/5 Hugh Frazer: Minimumjövedelmi rendszerek az EU tagállamaiban Esély 2010/5. Fehér Zoltán-Temesi István: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnőttvédelem. Főiskolai tankönyv, vagy Szociális igazgatás, Közigazgatási szakvizsga BM Kiadó. Szociális jog - biztonság (I-II. Szociális igazgatási Konferencia anyaga, 2002, év) Kőnig Éva: Stratégiai tervezés a szociális munkában Szocio-téka tankönyvek

6 Széman Zsuzsa: Ki az idős? Az öregedés különböző szempontjai Esély 2008/3 A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. és végrehajtási rendeletei Központi Statisztikai Hivatal Létminimum című kiadványa (2013 év) Vizsgakérdések az I. félévben oktatott témákban 1. Határozza meg a szociálpolitika fogalmát különböző megközelítésben, valamint a szociálpolitika céljait. 2. Mutassa be a szociálpolitika alapelveit, technikáit. Határozza meg a szociálpolitika értékeit, mondjon hozzá egy-egy gyakorlati példát. 3. Milyen okai és következményei vannak a társadalmi egyenlőtlenségeknek? Mutassa be azok típusait. 4. Ismertesse a szegénység fogalmát, típusait, a depriváció eseteit, a szegénység és a kirekesztődés elleni küzdelem eszközeit, a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokat. 5. Határozza meg a társadalompolitika fogalmát és értékrendszerét, a társadalom,- és a szociálpolitika, szegénypolitika összefüggéseit. Határozza meg a szükségletek típusait, a szociális szükségletek fogalmát. 6. Mutassa be a szociálpolitika alanyait és szereplőt, szociálpolitikai döntési szinteket. 7. Ismertesse az európai szociálpolitikai fejlődését és korszakait 8. Mutassa be a magyar szociálpolitikai korszakait, kiemelten a rendszerváltás utáni szociálpolitikai intézkedéseket. 9. Mutassa be az állam szerepét, felelősségét, feladatát és funkcióit a szociálpolitikában, a jóléti állam típusait és az állam civilizációs folyamatát. 10. Mutassa be a mai magyar társadalom helyzetét. Milyen szociális problémákat vetnek fel a jövedelemkülönbségek, a munkanélküliség, a társadalom elöregedése? 11. Határozza meg a szociális igazgatás fogalmát, szervezetrendszerét, mutassa be a különböző szintek feladatait. 12. Mutassa be az önkormányzati rendszert és annak kötelező feladatait 13. Jellemezze az állam szociális feladatait, az önkormányzatok szociális ellátási kötelezettségeit, azok teljesítését és az ellátási szerződés tartalmát. 14. Ismertesse a stratégiai tervezés jelentőségét és folyamatát a szociális feladatellátásban. Ismertesse az önkormányzati tervezés típusait, kiemelten a szolgáltatás tervezési koncepció feladatait, szerepét. 15. Mutassa be a népesség elöregedésének tendenciáját, az időskorúak korcsoport meghatározását, az Unió időspolitikáját. 16. Jellemezze az időskorúakról alkotott véleményeket, az emberi öregedéssel foglalkozó tudományágakat. Mi jellemzi az idősek életminőségét, társadalmi helyzetét Magyarországon. 17. Mutassa be az idősek egészségügyi ellátását és a nyugdíjrendszer problémáit. 18. Milyen szociális alapszolgáltatásokat, illetve szakosított ellátásokat vehetnek, vesznek igénybe az idősek? Villámkérdések, fogalmak ismerete: Mit jelent.. 1..a személyes adat? a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 2. a különleges adat? a faji eredetre, a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, vagy pártállásra, a vallásos, vagy más meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre és a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. 3. a hatáskör? amely ügyben az önkormányzat eljár 4. az illetékesség? amely közigazgatási területen az önkormányzat eljár. 5. az integráció? - beillesztés 6..a szegregáció? valamilyen zavaró jelenség láthatatlanná tétele, eltüntetése 6

7 7..az univerzalitás? egyetemesség, jogosultság mindenki számára 8..a szelekció?- kiválasztás a társadalomban a leginkább rászorultakhoz jussanak el a támogatások. 9..a korrekció? helyreállítás, a már bekövetkezett problémák kezelése 10..az abszolút biztonság?- valamilyen a közösség által alapvetőnek ítélt (szociális) biztonság garantálása. 11..a relatív biztonság? valamilyen veszélyeztetés esetén az egyén és a család helyzete ne süllyedjen túl nagyot. 12..a prevenció? megelőzés, egy probléma okainak kialakulásának, vagy megszüntetésére irányuló törekvés. 13. az egyenlőség?- mindenkit nemre, fajra, vallásra, társadalmi helyzetre.. való tekintet nélkül megilletnek alapvető (szociális) jogok. 14. az igazságosság? általában a javak elosztásában használjuk, mindenki megkapja azt, ami őt megilleti. 15. a többszörösen hátrányos helyzet? hátrányok halmozódása 16. az abszolút szegénység?- ha az egyén, vagy a család helyzete a létminimum alatt marad, ami az egészséges élet biztosításához szükséges? 17. a relatív szegénység? az egyén, vagy a család különböző életmód mutatók alapján: jövedelem, lakásviszony, iskolai végzettség, stb. elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. 18. a depriváció? valamitől való megfosztottság 19. a relatív depriváció? viszonylagos: a deprivált egyén, vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, vagy ami mindenki számár elérhető. 20. az objektív depriváció? tényleges depriváció, amikor az egyének, vagy családok ténylegesen kirekesztődnek az általánosan elterjedt életmódból, tevékenységből,. 21..a szegénységi küszöb? az a határ, ami alatt valakit egy adott társadalomban szegénynek tartunk. 22..társadalmi mobilitás? az egyén, vagy a család társadalomban elfoglalt helyzete megváltozik, 23. a társadalom? az emberek közössége, amely a körülöttük lévő közösségektől különálló területen élnek. 24. az állam? a társadalom szervezeti kerete 25. társadalmi struktúra? a társadalomban élő egyének és családok nagy egységekbe való rendeződése, (munkamegosztásban elfoglalt hely, társadalmi javakhoz való hozzáférés módja és mértéke, stb.) 26. társadalmi egyenlőtlenség? az egyének, családok (osztályok, rétegek) között milyen nagy különbségek mutatkoznak a társadalomban. 27. érdemes szegény? önhibájukon kívül szegénységbe kerültek, akiket ezért megillet a társadalom támogatása 28. létminimum: az élet fenntartásához szükséges minimális jövedelem. 29. szolidaritás? összetartozás, közösségvállalás közös érdekek alapján. 30. redisztribúció? újraelosztás. Budapest október 3. Kovács Ibolya óraadó tanár Elérhetőségek: kovacsibolya55@gmail.com Tel: