Hírlevele. Egyenlő Bánásmód Hatóság 2009/3

Átírás

1 Egyenlő Bánásmód Hatóság Az Egyenlő Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése című 51 hónapig tartó országos projektjének megvalósítását. A csaknem 915 milliós projekt körülbelül 3500 embert fog közvetlenül érinteni 2009 áprilisa és 2013 júniusa között. Magyarországon a diszkrimináció több társadalmi csoportot érint és az élet számos területén jelen van. Míg a foglalkoztatás területén a nők, a 40 éven felüliek, a romák és a fogyatékossággal élők szenvednek el leggyakrabban hátrányos megkülönböztetést, addig a lakhatás terén inkább a romák, a szolgáltatások igénybevétele során pedig a romák, a nők és a fogyatékosok. Hírlevele 2009/3 A hátrányos megkülönböztetésnek az említett társadalmi csoportokhoz köthetően eltérő formái vannak jelen a társadalomban; különböző típusú és mértékű hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentősebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció. A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai előítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon. A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő lakhatási körülmények, valamint az előítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érő előítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelődnek, és jelentős társadalmi feszültségeket okoznak. A fogyatékkal élőkkel (elsősorban a megváltozott munkaképességűekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben, illetve a velük szembeni társadalmi előítéletekből adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élők számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredő tényleges funkcionális korlátozottságok. A romák és a fogyatékkal élők foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van. Tartalom Az Egyenlő Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése című 51 hónapig tartó országos projektjének megvalósítását A kisebbségek, valamint a bevándorlók helyzetéről készült Európai Uniós felmérés a rasszizmus európai elterjedtségét új megvilágításba helyezi. Levélcím: Budapest Margit Krt. 85. Telefon: , fax: e mail: ebh@egyenlobanasmod.hu web:

2 A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nők esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik. Egyrészt a nők foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,93%), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan előre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nőket, amelyek hosszútávon a nőket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos - elsősorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnőiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhéből fakadóan a nők és férfiak kereső és nem kereső tevékenységgel töltött idejének egyenlőtlen aránya. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem egészen 5 éve kezdte meg munkáját hazánkban, budapesti székhelyén. Az eltelt időszak alkalmat teremtett a számvetésre. Tapasztalataink számbavétele során megfogalmazódott, hogy a konkrét jogsértések hatékony orvoslásán túl a szervezet feladata részt vállalni a széleskörű társadalmi szemléletformálásban, amely során a társadalom jogtudatossága, társadalmi érzékenysége, antidiszkriminációs és általános emberi jogi kultúrája növelhető. Ehhez a szervezet humán kapacitásainak sokféle fejlesztését kell megvalósítanunk, többek között 2009 szeptemberétől országosan, a megyei Esélyek Házaiban heti és legalább havi rendszerességgel egy-egy kistérségben is elérhetővé szükséges tenni a szervezet ügyfélfogadását 19 új helyszíni ügyfélszolgálat kiépítésével. Fejlesztendő az elektronikus adatgyűjtés és szolgáltatás, a tudományos feltárás (kutatások), a társadalmi kommunikációs tevékenységünk. A Hatóság a felnőttképzésben akkreditált szervezetté kíván válni, hogy magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésekkel járuljon hozzá mind a potenciális sértettek és egyenlő bánásmódot megsértők szemléletformálásához, mind pedig ahhoz, hogy az érdekérvényesítésben érintett szervezetek jogilag megalapozott beadványokat készíthessenek el. Olyan speciális képzési programot készítünk, amely elősegíti a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi előítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi, és az őket képviselő társadalmi- és civil jogvédő szervezetek jogérvényesítő képességének javulását, valamint a társhatóságok, a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és a közigazgatásban dolgozók előítéletmentes, jogtudatos és aktív hozzáállásának kialakulását. Ma még az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével érintett társadalmi csoportok nagyságát nem lehet ténylegesen megítélni az egyenlő bánásmód megsértése miatt beadott jogérvényesítési igények számossága alapján, hiszen az esetek többsége rejtve marad mind a felelős hatóság mind más jogérvényesítésben közreműködő szervek előtt, mivel a diszkrimináció sértettjei kevéssé rendelkeznek érdekérvényesítő képességgel. Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagy jelentősége van az érintettek egymás iránti, és a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvőkészségének, ezért a projekt célcsoportja rendkívül széles: egyenlő bánásmód referensek a leendő ügyfélszolgálatokon, a központilag felügyelt költségvetési szervek, az államigazgatásban döntéshozók és ügyintézők, a települési önkormányzatok jegyzői és a közigazgatási köztisztviselői, ideértve a nemzeti- és etnikai kisebbségi önkormányzatokat és azok képviselőit, a társhatóságok munkatársai, a szakszervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek munkatársai, a civil érdekképviseleti szervezetek munkatársai, a gyermek-, ellátottjogi és betegjogi képviselők, az elektronikus és nyomtatott médiában dolgozó újságírók, szerkesztők, riporterek, valamint ifjúsági antidiszkriminációs akciókon keresztül, preventív célzattal a

3 8-18 éves gyermekek és fiatalok, közvetve a társadalom egésze. Az egyenlő bánásmód elvének és az antidiszkriminációs szemléletnek az erőteljesebb jelenlétét a közszférában és a társadalomban célzott tevékenységekkel kívánjuk segíteni. Feltárjuk a hátrányos megkülönböztetés különféle formáit, a jogszabályi feltételek teljesülésének akadályozó tényezőit, valamint az egyenlő bánásmód alkalmazásának gyakorlatát a foglalkoztatás, a lakhatás, a szolgáltatások igénybevétele terén, elősegítve mind a hatóságok, mind a jogvédő szervezetek előtt a rejtett diszkriminációs esetek ismertté válását, valamint a diszkrimináció felszámolását akadályozó tényezőket. A projekt tevékenységei sokfélék. Országszerte kiterjednek a tananyagfejlesztéstől és oktató film megalkotásától valamint a 71 alkalommal megvalósított 30 órás képzésektől, a disszeminációs workshopokon, konferenciákon, a tájékoztató kiadványok megjelentetésén, a honlap fejlesztésén át a nemzetközi tapasztalatátadásig. A képzéseinken résztvevőket után követjük. A hatóság ügyfél elégedettségi mérést végez éves rendszerességgel, és maga is elkészíti esélyegyenlőségi tervét. A hatósági munka erősítéséhez hozzájárulnak a jogvédelem területen tevékenykedő állami, magán- és a civil szervezetek részvételével szervezett, az egyenlő bánásmódot érintő jogfejlesztés iránti igények megismerésére, előkészítésére, megvitatására, a tapasztalatok megosztására irányuló találkozók, rendezvények. Annak érdekében, hogy a diszkriminációs panaszok minél hamarabb az illetékes hatósághoz jussanak, és hogy a folyamatot nyomon lehessen követni, szükséges egy megfelelő adattartalommal bíró, az illetékesek számára hozzáférhető elektronikus adatbázis kialakítása. A készülő tudományos publikációk a nők és férfiak bérezésének különbségeit, a tiltott kérdések tudatosodását, a munkáltatói attitűd vizsgálatát, a szegregált lakókörnyezetek felszámolását célzó programok hatásvizsgálatát, a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait tárják fel, illetve országos, a nőkre, a romákra és a fogyatékos emberekre is egyaránt reprezentatív mintavételen alapuló közvéleménykutatást végzünk az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértékéről. Mindezzel célunk a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (elsősorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nők) társadalmi befogadásának erősítése, a társadalmi kirekesztődés megelőzése, a versenyképesség és a társadalmi kohézió növelése, az életminőség javítása. A fejlesztés elvárt eredménye, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi előítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi csoportok ismerjék fel a diszkriminációt és szerezzenek kellő tájékozottságot a jogérvényesítés terén. Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerősödött az elmúlt évtizedben. Ezért különösen fontos az egyenlő bánásmódot és az ügyfélszolgálatokat népszerűsítő reklámok, társadalmi célú hirdetések, multiplakátok és módszertani riportfilm bemutatása, a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportokat érintő jogesetek hiteles megjelenítése a különböző médiumokban, az elektronikus és nyomtatott médiában amely csökkenti a velük szembeni előítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetőséget jelentenek.

4 Célunk, hogy ezáltal elősegítse a többségi társadalom szemléletének megváltozását. Továbbá az is, hogy a médián keresztül megvalósuló interaktív szemléletformáló tevékenységünkkel a társadalmi szemléletformálás ne csak a hátrányosan megkülönböztetett célcsoportok tagjaira, valamint az őket segítő, képviselő szervezetekre, hanem a diszkriminatív magatartás potenciális gyakorlóira, s általában az egész társadalomra is terjedjen ki. Külön figyelmet fordítunk az előítéletekkel szembeni reflektív magatartásra még nem képes jövendő nemzedékekre, a gyermekek és a fiatalok szemléletének alakítására, országos, iskolarendszeren kívüli általános iskolai képzőművészeti és középiskolai novellapályázat, valamint vándorkiállítás meghirdetésével. A projekt hosszú távú célja, hogy az egyenlő bánásmód gyakorlata, a jogtudatos magatartás és aktivitás igénye, a befogadó szemlélet épüljön be mind a média, mind az iskoláskorú és felnőtt médiafogyasztók, mind általában a család, az iskola, a mikroközösségek, valamint az egyéb szocializációs és attitűdformáló terek szemléletébe. A projektről további információkat a weboldalon teszünk közzé, illetve hírleveleinkben. A TÁMOP Iroda az Egyenlő Bánásmód Hatóság budapesti székhelyén érhető el az alábbi elérhetőségeken: 1024 Budapest, Margit körút 85. VII. em., Telefon:

5 A kisebbségek, valamint a bevándorlók helyzetéről készült Európai Uniós felmérés a rasszizmus európai elterjedtségét új megvilágításba helyezi A rasszista jellegű bűncseleményekre, zaklatásra, valamint diszkriminációra vonatkozó hivatalos adatok meglehetősen alulreprezentálnak. Az FRA (Alapvető Jogok Hivatala) a április 22- én publikálta az Európai Unió történetében először végzett, az egész Európai Unióra kiterjedő vizsgálat eredményét a bevándorlók és a nemzeti kisebbségek csoportjainak diszkriminációval, valamint rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai vonatkozásában. A felmérés rávilágít arra, hogy a diszkrimináció, zaklatás, valamint a faji alapú gyűlölet sokkal elterjedtebb, mint ahogyan azt a hivatalos statisztikák mutatják. A felmérés eredményei azt sugallják, hogy az etnikai csoportok és a bevándorlók beletörődnek helyzetükbe, tekintettel arra, hogy nem bíznak azokban az eljárásokban, melyeknek céljai az áldozatok védelme. Az FRA felszólítja az Európai Unió kormányzatait arra, hogy javítsanak ezen a helyzeten azáltal, hogy a rasszista indíttatású bűncselekményekre, illetve a diszkriminációra vonatkozó adatgyűjtésre, valamint annak közzétételére nagyobb hangsúlyt fektetnek, megfelelő szigorral alkalmazzák a vonatkozó jogi szabályokat, illetve hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak a sebezhető kisebbségek részére jogaikkal kapcsolatosan. Morten Kjaerum, az FRA elnöke megjegyezte, hogy ez a felmérés rámutat arra, hogy mekkora a rasszista indíttatású bűncselekmények, valamint a diszkrimináció valós mérete az Európai Unióban. A rasszizmusra vonatkozó hivatalos adatok ugyanis csak a jéghegy csúcsát képviselik. Az FRA által megkérdezett migránsok és kisebbségek 55%-a úgy vélekedik, hogy az etnikai alapú diszkrimináció széles körben elterjedt az országában, 37%-uk pedig azt mondja, hogy az elmúlt 12 hónapban személyesen is megtapasztalta a hátrányos megkülönböztetést. A megkérdezettek 12%-ának az elmúlt 12 hónapban személyes tapasztalata is volt rasszista indíttatású bűncselekményekben. Ezen személyek 80%-a ugyanakkor ezen incidenseket nem jelezte a rendőrség felé. A romák számoltak be a legmagasabb szintű diszkriminációról, az ő esetükben ugyanis minden második megkérdezett akként nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetés áldozata volt. Nagyfokú diszkriminációra panasz-kodott az alsó-szaharai afrikaiak 41%-a, valamint az észak-afrikaiak 36 %-a. A rasszista indíttatású bűncselekményekre, valamint a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó hivatalos adatok meglehetősen alulreprezentálnak. Morten Kjaerum: A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nem jelenti be a hatóságoknak a diszkriminációval, illetve rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ennek következtében rasszista indíttatású bűncselekmények, valamint a hátrányos megkülönböztetés esetei ezerszámra láthatatlanok maradnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy az elkövetők büntetlenül maradnak, az áldozatok számára nem kerül sor igazságszolgáltatásra, valamint a döntéshozók képtelenekké válnak arra, hogy megtegyék az erőszak megismétlődésének elkerüléséhez szükséges lépéseket. Ez az új felmérés remélhetőleg alkalmas arra, hogy megjelenítse annak fontosságát, hogy ezen társadalmi probléma megoldására az eddiginél célzottabb intézkedések kialakítása szükséges. Lemondó hangulat a kisebbségek, valamint a migránsok között. Azon válaszadók 82%-a, akik a velük szemben megtörtént hátrányos megkülönböztetésről számoltak be, nem jelezte a legfrissebb sérelmét a hatóságok felé. Amikor ennek okáról kérdezték őket, a megkérdezettek 64%-a azt válaszolta, hogy úgy gondolják, hogy bejelentés esetén sem történne vagy változna semmi.

6 Ugyanakkor 80%-uknak nem volt arra nézve ismerete, hogy melyik szervezet tudna segítséget vagy tanácsot nyújtani a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak. Ez egyrészt arra is rámutat, hogy égető szükség van a jelenleginél hatékonyabb tájékoz-tatásra, valamint azt is jelentheti hogy ezen szervezetek valóban hiányoznak bizonyos tagállamokban. Ez olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például hogy hogyan növeljük a jogtudatosságot és építsünk ki bizalmat a meglévő jogvédő mehanizmusokkal kapcsolatban mondta Morten Kjaerum. Fontos, hogy akiket hátrányosan megkülönböztetnek, vagy zaklatnak valóban bejelentsék panaszukat, valamint ténylegesen úgy érezzék, hogy panaszukat az illetékesek komolyan veszik. Romák, mint a hátrányosan megkülönböztetettek legsebezhetőbb csoportja Valamennyi az FRA által vizsgált csoport közül a romák tűnnek a legsebezhetőbbnek hátrányos megkülönböztetés valamint rasszista indíttatású bűncselekmények szempontjából. Az FRA az ő helyzetüket ezért külön elemzés alá vette, mely elemzés alapján készült beszámoló az első abban a sorozatban, amelynek témája a kisebbségi csoportok, illetve őket érintő kérdések. Ez a beszámoló meglehetősen zord képet fest az Európai Unió területén élő 12 millió roma helyzetéről. Ők tapasztalták ugyanis a legmagasabb szintű hátrányos megkülönböztetést valamennyi vizsgált területen. Az érintett romák 66-92%-a (országtól függően) nem jelentette be a legfrissebb hátrányos meg-különböztetéssel kapcsolatos tapasztalatát az illetékes hatóságoknak. A megkérdezettek %-a pedig rendőrséggel, valamint az igazságszolgáltatás egyéb szerveivel szembeni bizalmatlanságáról is beszámolt. Morten Kjaerum: Ezek a számok azt mutatják, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a rasszista indíttatású bűncselekményekkel napi szinten találkoznak a romák. A politikusoknak és egyéb közszereplőknek ezért fel kell, hogy emeljék a hangjukat, és az emberi jogok védelmével kapcsolatosan személyesen is példát kell mutatniuk. A hátrányos megkülönböztetés megelőzése céljából szükséges a tudatosság növelése, éppen úgy mint a romákkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazók határozott felelősségrevonása. A romák a vizsgált csoportok közül azáltal is kitűnnek, hogy közöttük a legmagasabb a munkanélküliség aránya és legalacsonyabb az iskolázottságuk. A romák társadalmi kirekesztésének kérdésére sürgősen megoldást kell találni. Az érintett beszámolók a weboldalon érhető el.