XXVI. Szociális és. Munkaügyi Minisztérium. fejezet évi költségvetésének. végrehajtása. Budapest, május hó

Átírás

1 A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, május hó

2 Tartalomjegyzék 1 Az SZMM gazdálkodására vonatkozó általános információk Az SZMM szervezeti felépítése, működéséhez kapcsolódó általános információk Az SZMM tevékenységének általános ismertetése A fejezet költségvetési támogatásának alakulása Fejezet gazdálkodásának összefoglaló bemutatása Intézmények cím: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Igazgatása cím: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal cím: Regionális Munkaügyi Központok cím: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet cím: Regionális Képző Központok cím: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet cím: Egyenlő Bánásmód Hatóság cím: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet cím: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság cím: Állami szociális intézetek cím: Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei cím: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet cím: Fejezeti kezelésű ok cím: Családi támogatások cím: Egyéb szociális ellátások és költségtérítések

3 1 Az SZMM gazdálkodására vonatkozó általános információk 1.1 Az SZMM szervezeti felépítése, működéséhez kapcsolódó általános információk A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény alapján július 1-vel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetek összevonásával - az FMM, mint átvevő fejezet bázisán jött létre. A minisztérium feladatainak átadás-átvételéről a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV törvény 3. -ából eredő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2107/2006. (VI. 15.), valamint a 2112/2006. (VI. 28.) Korm. határozatok rendelkeztek. A minisztérium székhelye: Budapest V. Alkotmány u.3. A minisztérium alapító okiratának száma: /2008-SZMM Az SZMM a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben, valamint más jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges ágazati stratégiai, irányítási, szabályozási, elemző, ellenőrző és koordinatív feladatokat lát el. A 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet alapján a szociális és munkaügyi miniszter felelős a foglalkoztatáspolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a családpolitikáért, a kábítószermegelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a romák társadalmi integrációjáért, a kisebbségpolitikáért, a fogyasztóvédelemért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért. Kiemelt feladatok: A foglalkoztatáspolitika keretében ellátja a munkaviszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal, a bérpolitika kialakításával, a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatással, a foglalkoztatás elősegítésével és az álláskeresők támogatásával, a munkaügyi kapcsolatokkal, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a munkaügyi ellenőrzéssel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival összefüggő feladatokat. A szociál-, család- és nyugdíjpolitika keretében ellátja a családok támogatásával, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális szolgáltatásokkal, valamint a pénzügyminiszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal összefüggő feladatokat. A gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége körében ellátja a gyermekek védelmével, a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal, valamint a gyámüggyel kapcsolatos állami feladatokat. A gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében előkészíti a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokat. A felnőttképzésért és szakképzésért való felelőssége körében ellátja a szakképzéssel, a felnőttképzéssel, az Országos Képzési Jegyzékkel (a továbbiakban: OKJ) kapcsolatos feladatokat. 3

4 A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében ellátja az esélyegyenlőség előmozdításával, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetével, esélyegyenlőségük biztosításával összefüggő állami feladatokat. Programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdők munkapiaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkapiaci, védett és szociális foglalkoztatásra. Kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával kapcsolatos feladatokat. Segíti a romák társadalmi integrációjának előmozdítását. A fogyasztóvédelemért való felelőssége körében ellátja a fogyasztói érdekek védelmével és érvényesítésével, valamint az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos piacfelügyelettel kapcsolatos állami feladatokat. Az érdekegyeztetésért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében ellátja az országos és ágazati érdekegyeztetéssel, a civil szervezetek támogatásával, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggő feladatokat. A kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos és kábítószerügyi koordinációs feladatai körében összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szükséges nemzeti stratégia és kormányzati programok megvalósulását, közreműködik az egészséges életmódot népszerűsítő, a kábítószer és más egészségre ártalmas élvezeti szerek fogyasztásának megelőzését szolgáló kormányzati koncepciók kialakításában, valamint a kábítószer-használók és -függők ellátásával kapcsolatos feladatokban. A Minisztérium irányítása alá tartozó intézményi kör évben nem változott. Az SZMM az alábbi költségvetési szervek irányítását látta el: SZMM Igazgatás, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal /FSZH/, Regionális Munkaügyi Központok /RMK/ (7 db), Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, /OMMF/, Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet /OMFI részben önálló, részjogkörű költségvetési szerv/, Regionális Képző Központok /RKK/ (9 db), Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet /NSZFI/, Egyenlő Bánásmód Hatóság /EBH/, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet /SZMI/, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság /NFH/, Állami szociális intézetek (4 db), Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei (8 db), Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet /ORSZI/. Az SZMM honlapjának címe: 4

5 Az SZMM vagyonkezelői felügyelete alá tartozó alapítványok, közalapítványok: adatok: millió forintban Állami tulajdonosi részesedés Költség-vetési támogatás összege* Költségvetési támogatás célja Alapítványok, közalapítványok Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Hajléktalanokért Közalapítvány Összefogás a Budapesti Hajléktalanokért Közalapítvány Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közal. Apertus Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért Közalapítvány Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Saját tőke értéke (MFt) Aránya (%) Összege (MFt) Szerződött összeg , ,0 Tényleges en teljesített összeg 6.253,0 (MPA terhére) 64, ,9 313,1 290, ,3 462,3 65, ,2 584,6 332,7 40, ,0 230,0 210,0 80, ,0 22, ,5 96, , ,1 1, Foglalkoztatás elősegítése, a foglalkozási rehabilitáció, rehabilitációs foglalkoztatást segítő központi munkaerő-piaci programok indításában részvétel Maradvány terhére: 61,1 MFt TÁMOP program megvalósítása, évi működés támogatása Tárgyévi támogatás terhére: 252,0 MFt működés támogatása, gyermekjogi képviselők továbbképzése Maradvány terhére: 140,5 MFt évi működési támogatás, Új lakóotthoni férőhelyek létrehozása pályázat, jelnyelvi tolmácsszolgáltatások működtetése, kora gyerekkori intervenciós szolg. fejlesztése Tárgyévi támogatás terhére: 624,8 MFt Jeltolmács szolgálatok pályáztatása, jelnyelvi tolmácsszolgálatok működtetése, működési támogatás, fűtési rendszer felújítása Maradvány terhére: 141,6 MFt évi működési kiadás, szociális módszertani feladatok tám., hajléktalan ellátás fejlesztése Tárgyévi támogatás terhére: 443,0 MFt - szociális módszertani feladatok tám., TÁMOP program lebonyolítása, hajléktalan ellátó szervezetek tám. (ebből 50 MFt beruházás, működési támogatás Tárgyévi támogatás terhére: 230,0 MFt közép-mo-i régióban működő hajléktalan ellátó szervezetek támogatása, hajléktalan emberek ell. támogatása Tárgyévi támogatás és bevétel terhére: 724,0 MFt intervenciós pályázat, Roma kulturális alap pályázat, anti szegregációs szakértők megb. Díja (bevétel terhére), Roma tanulók tanulmányi ösztöndíja Maradvány terhére: 51,5 MFt évi működési kiadásokhoz hozzájárulás, forrás-kiegészítés Tárgyévi támogatás terhére: 45,0 MFt működés biztosítása Happy NGYIK program (maradvány és támogatás terhére) Az Apertus Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért Közalapítvány felügyeletét a Kormány (köz)alapítványairól felelősökről szóló 1081/2006. (VIII. 14.) Korm. határozat módosításáról szóló 1067/2008. (XI. 3.) Korm. határozat alapján szeptember 3-tól az Oktatási és Kulturális Minisztérium látja el. A Kormány 1081/2007. (X. 2.) Korm. határozatában rendelkezett a Közalapítvány jogutód nélküli megszüntetéséről és feladatainak az OMMF, illetve az OMFI részére történő átadásáról. * A költségvetési támogatás összege kizárólag az SZMM, illetve MPA költségvetéséből folyósított támogatásokat tartalmazza. 5

6 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány elődjét 1992-ben a Munkaügyi Minisztérium alapította. Fő feladata a munkanélküliség mérséklésében és a foglalkoztatás elősegítésében való aktív közreműködés. Alapfeladatai az elmúlt 15 év során több alkalommal is bővültek változtak 1997-ben közalapítvánnyá történt átalakulásakor, majd 2003-ban, mikor is feladatot kapott az Európai Unió Strukturális Alapok által társfinanszírozott programok megvalósításában és 2006-ban, mikor a foglalkozási rehabilitációt, rehabilitációs foglalkoztatást segítő központi munkaerő-piaci programok indításában való közreműködés fogalmazódott meg. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál a döntéshozók a munkaerőpiaci szereplőket leképzik (a Kuratórium tripartit rendszerben működik) és a pályázatokról a döntést konszenzus alapján hozzák meg. Az OFA programok országos lefedettségűek, a támogatások nyújtása nem normatív alapon történik. A programok végrehajtása átlátható, gyors, a problémára koncentráló egyedi és egyéni megoldásokat tudnak nyújtani. Az OFA szakmai műhelyei által végzett innovatív munka az alapja az évenkénti szakfeladatok ellátására fordítható forrásszükséglet meghatározásának. A közalapítvány feladatainak ellátására 2008-ban 23 program indítására 6 253,0 MFt forrást biztosított a Munkaerőpiaci Alap, melyből az Egészségügyi reform által érintett szakdolgozók bevonása az otthonápolás rendszerébe EÜ ápolás, és a Hátrányos helyzetű térségekben lakók mobilitásának elősegítése programok keretösszegei átcsoportosításra kerültek 750,0 MFt összegben a évi Válságkezelő programra. A 2008-ra a csökkentett 5 503,0 MFt forrásból december 31-ig döntéssel lekötésre került a támogatási keretösszeg 21%-a. Az OFA a közhasznú feladatainak ellátására 56 fővel összesen 542,7 MFt működési költséget fordított, az éves felhasználható támogatási keretösszeghez viszonyítottan (5 503,0 MFt) a felhasználás 9,8%-os. A programok megvalósítására közvetlen költségként 369,0 MFt került kifizetésre, amely az éves támogatási keretösszeghez viszonyítottan 6,7%-os arányt képvisel. Az OFA részére a közhasznú feladatainak ellátására nyújtott forrás biztosítja a Közalapítvány szakmai feladatainak magas színvonalon történő megvalósítását. Tekintettel arra, hogy az OFA csak támogatási tevékenységet végez, a kapott pénzeszköz átadása következtében vagyona nem képződhet. A közalapítvány munkavégző szervezete a Közalapítványi Iroda, mely munkatársainak tevékenységére a Munka Törvénykönyve vonatkozik. A működés feltételeit, és a javadalmazás lehetőségeit befolyásolja a központi költségvetéstől kapott forrás. Ennek eredményeképpen a tapasztalati számok azt mutatják, hogy a Közalapítványnál foglalkoztatottak bérszínvonala (korosztálytól függően) alacsonyabb, mint a közszférában, így a feladatok ellátása gazdaságosabb a jelenlegi intézményi formában, mint költségvetési szervként történő működés esetén. Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány A Kormány 2234/2003. (X. 1.) számú határozatával hozta létre a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány), mely ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a képviselők szakmai munkáját, biztosítja a folyamatos képzést. 6

7 A Közalapítvány nem forrás elosztásával foglalkozik, hanem egyre szűkülő költségvetési támogatásból külső szponzorációból és az alaptőke hozamának felhasználásából a kormány által előírt létszámban olyan jogvédőket foglalkoztat, akiknek feladatait szakmai törvények írják elő. Egységes szervezetben történő foglalkoztatásukra a 38/2002. (VII. 4) OGY határozat kötelezi a Kormányt. Ennek a szervezeti formának mind szakmai előnyeit, mind pedig költséghatékonyságát az eltelt 5 év egyértelműen igazolta. Indokolt, hogy az állam az EU-s joggyakorlat szellemében továbbra is közfeladatnak tekintse a humán szolgáltatásokat igénybe vevők fokozott jogvédelmét, különös tekintettel e szolgáltatások további és szélesebb körű privatizációjára. A Közalapítvány induló vagyona 250 millió, melyet az Alapító bocsátott a Közalapítvány rendelkezésére. Még 2007-ben szükségessé vált takarékossági intézkedések az Alapító Okirat módosítását eredményezték, amely érintette a Kuratórium elnökének feladat- és hatáskörét, ugyanis a Közalapítványi Iroda megszüntetésre kerül, amellyel egyidejűleg az Iroda feladatkörének ellátása a Kuratórium elnökének feladat- és hatáskörébe került. A módosítás értelmében a Kuratórium tagjainak száma 13 főről 7 főre csökkent, ezzel együtt módosításra került a kuratóriumi tagok száma is. A tagok megbízatása október 31-én jár le. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány működésére 220,0 MFt támogatás került betervezésre, melyhez a tárca fejezeti egyensúlyi tartaléka terhére, Kormány engedéllyel további 30,0 MFt-ot biztosított. A képzéshez szakmai fejezeti kezelésű ból 2,0 MFt került biztosításra. A Közalapítvány szakfeladat szerinti feladata egyedülálló, ezzel a tevékenységgel más szervezet nem foglalkozik ebben a formában. A Közalapítvány tevékenységét nem gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontból javasolt értékelni, hanem az ellátás szakmai színvonala alapján, a képviselők munkáját az általuk képviseltek elégedettsége alapján, a törvényesség betartásával, az ellátás szakmai színvonalának emelésével. A fent leírt feladatokra tekintettel a Közalapítvány tevékenységére a jövőben is kiemelt szükség van. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványt A Közalapítvány támogatásának jogszabályi alapja az évi XXVI. törvény A Kormány az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI.30.) határozat 6. q) pontjában előírta a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány (a továbbiakban: FGyK) és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány (a továbbiakban: FOKA) összevonását. Az FGyK felett az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyakorolta az alapítói jogokat. A két közalapítvány összevonására évben jogutódlással került sor, az új közalapítvány felett az SZMM vállalta az alapítói jogok gyakorlását. A tárca a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány részére legesen átadott 462,3 MFt összegből, működési célra összesen 239,8 MFt-ot bocsátott rendelkezésre 1. A Közalapítvány 2008-tól iskolafenntartóvá is vált, ezért a fentieken túl további 21,9 MFt összegű forrás biztosítására volt szükség, melynek felhasználása túlnyomórészt 2009-re húzódik át. Az átadott összeg terhére egy olyan beruházás (fűtéskorszerűsítés) kerül megvalósításra, amely a további években jelentős fenntartói kiadáscsökkenést eredményez. A juttatásokat is magába foglaló fajlagos egy főre jutó bérköltség (a testületeket és a célfeladatra megbízott szakértőket nem, de a kuratórium és felügyelő-bizottság költségét 1 A 2008-as fejezeti kezelésű ok nem csak a 2008-ban felmerült kiadásokat finanszírozzák, hanem a évben felmerült kiadások egy részét is, amit a szakmai feladatok nagy részének tárgyévet követő évre való áthúzódása indokol. 7

8 figyelembe véve) az átlagos 44,1 fő létszámra vetítve a 2,4 MFt volt, amely alacsonyabbnak tekinthető a költségvetési szervnél foglalkozottak átlagos bérszínvonalánál. Az alap infrastruktúra fenntartása (bérleti + közüzemi díjak) 19,8 mft volt, amely a kb 950 m2 bérelt területre vonatkozóan 21xeFt/m2/év fajlagos költséget jelent. Amennyiben a feladatellátás a minisztériumon belül, a fizikai környezet nem jelentős átalakítása mellett történne, úgy 46,8 MFt működési kiadáscsökkenést lehetne elérni. Ez a feltételezés azonban csak elméleti, egy 44 fős létszámnövekedés csak jelentős kapacitásbővítéssel és a velejáró beruházással lenne megvalósítható. A közalapítványi formában működő feladatellátást inkább a rugalmasabb létszámgazdálkodás indokolja. Hajléktalanokért Közalapítvány A szervezet célja a hajlékkal, lakhatási megoldással nem rendelkező magyar állampolgárok szociális problémáinak enyhítése, illetőleg életvitelük segítését, szociális gondozását végző szervezetek támogatása. A Közalapítvány feladata a Közép-Magyarországi Régió kivételével Magyarországon működő hajléktalan-ellátó szervezetek számára módszertani, szakmai segítségnyújtás, a szakterület fejlesztési irányainak meghatározásában való részvétel, a célra rendelkezésre álló állami források nyílt pályázati úton való elosztása. Ugyancsak a szervezet látja el, mint országos módszertani központ a regionális hatáskörű módszertani intézmények és diszpécserközpontok tevékenységének koordinálását, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban folyó szakmapolitikai munka támogatását is. A fenti feladatok ellátására a minisztérium évben 30,0 MFt működési támogatást biztosított, mely hozzájárult az ágazati irányítás rendkívül szűkös humánerőforrás kapacitás bővítéséhez. A szervezet tartós használatba kapta a budapesti Szobi utcai volt Mentőkórház épületét, melynek állapota azonnali felújítást igényelt. Erre a célra a tárca évben 50 MFt-ot biztosított, mely az épület alagsorában kialakítandó alacsony bekerülési feltételeket szabó intézmény kialakítását eredményezte, így hozzájárulva a Nyugati-pályaudvar területén, valamint az ahhoz tartozó aluljárókban élő hajléktalan emberek számának csökkenéséhez. A Hajléktalanokért Közalapítvány 2000 óta vesz részt aktívan a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésében, ágazatirányítási tevékenységében. Szakemberei az elmúlt évek során rendkívül nagy tapasztalatra tettek szert, munkájuk hozzájárul az innovatív kezdeményezések megvalósításához, rendszerbe állításához. Lehetőséget nyújt a felmerülő krízishelyzetek, azonnali beavatkozást igénylő problémák a központi költségvetési szerveknél lényegesen gyorsabb és hatékonyabb- kezelésére csakúgy, mint az egyedi mérlegelést igénylő ügyek megoldására. Ezen túl a szervezet munkája révén lehetőség nyílik az országos és regionális hálózat kialakítására, mely a döntéshozatali folyamatok hatékonyabbá tételét is eredményezik. Összefogás a Budapesti Hajléktalanokért Közalapítvány Az Összefogás Közalapítvány a Közép-Magyarországi Régióban működő hajléktalan-ellátó intézmények részére biztosít forrásokat. A kettős alapítás lehetővé teszi, hogy a szervezet összevontan, azonos célok mentén használja a Fővárosi Önkormányzat és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által rendelkezésére bocsátott fejlesztési, működési kiegészítő forrásokat. A támogatás elsősorban csakúgy, mint a vidéki szervezetek esetében a téli ellátás megnövekedett kiadásaihoz való hozzájárulást jelenti, azonban lehetőség adódik további kisebb volumenű felújítási munkálatok támogatására is. 8

9 Az Összefogás Közalapítvány működésével kapcsolatos kiadások rendkívül alacsonyak, az állandó költségek összege évben nem érte el a 7 MFt-ot. A Közalapítvány által megvalósított programok eseti kiadásai, így például a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos kiadások összege a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által átadott források 4%-a. A feladatok ilyen kiadások melletti ellátása már önmagában is költségmegtakarítást eredményez, ugyanakkor a Közalapítvány annak okán, hogy megjeleníti a Középmagyarországi régióban működő hajléktalan személyeket ellátó szervezetek érdekeit, lehetőséget teremt a szakmai párbeszédre, a pályázati programok esetében a támogatások helyi szükségletekhez igazítására. Jelentősen erősíti a források elosztásának hatékonyságát, a támogatások révén valós szükségletek kielégítése történik, ami jelentősen növeli a szolgáltatások színvonalának emelkedését. Ez utóbbit példázza a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal megvalósított lakhatási program is, mely a jogszabályokban meghatározott ellátásra fordított állami normatív hozzájárulásánál mintegy Ft/fő-vel olcsóbban valósítja meg az adott személy ellátását, mindezt nem intézményi keretek között, hanem a társadalmi reintegrációra valódi esélyt adó önálló lakhatás keretében. A programban az elmúlt években mintegy 1000 hajléktalan ember vett részt folyamatosan. A szervezet a számára átadott forrásokat nyílt pályázati úton továbbszerződi, így a támogatásokból, csakúgy, mint az előző években a Közalapítvány vagyona nem gyarapodott. Fentiek alapján a év is bizonyította, hogy a szervezet létrehozása indokolt volt, mert a korábban a központi közigazgatás által ellátott feladatokat gyorsabban, lényegesen hatékonyabban és alacsonyabb költséggel képes megvalósítani. Mindez jelzi, hogy a Közalapítvány munkájára a jövőben is szükség van, egyrészt a szakmai érdekek, szempontok erőteljesebb megjelenítése, a szakmai párbeszéd folyamatba építése, másrészt a Fővárosi Önkormányzattal a források összehangolásának érdekében. Magyarországi Cigányokért Közalapítvány A Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal (MACIKA) célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében támogassa a hazai cigányok önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, az iskolai és az iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését, és emberi jogaik védelmét. Ellátja továbbá az integrálódást elősegítő nevelési, oktatási, egészség-megőrzési, betegség megelőzési programokat. A Közalapítvány ösztönzi és segíti a cigányság mezőgazdasági vagy más jellegű kezdeményezéseit, segíti az érdekvédelmi tevékenységet, az emberi és állampolgári jogok védelmét, támogatja a jogvédő irodák, konfliktuskezelő szervezetek tevékenységét, valamint a többfunkciós cigány közösségi házakat. A Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól 2008-ban 700,0 MFt támogatást és 23,6 MFt bevételt kapott, az alábbiak szerint: Romaösztöndíj program 600 MFt keretösszeggel, ebből 36 MFt a Közalapítvány lebonyolítási költsége; Roma Kulturális Alap 50 MFt keretösszeggel, ebből 3 MFt Közalapítvány lebonyolítási költsége; Intervenciós pályázat 50 MFt keretösszeggel, ebből 3 MFt Közalapítvány lebonyolítási költsége Anti-szegregációs szakértők megbízási díja: 23,6 MFt. 9

10 A minisztérium által megbízott szakfeladatok ellátása a Közalapítvány által magas szinten történik. Ezért a tárca a Közalapítvány közreműködésére tekintettel az állami feladatok végrehajtásában felhalmozódott tapasztalatára, tudására és ismertségére a jövőben is számít. Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány A Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány létrehozásáról a 1134/1997. (XII. 22.) kormányhatározat döntött a Csecsemőotthonok Pikler Emmi Országos Módszertani Intézmény egyidejű megszüntetésével. A Közalapítvány célja Pikler Emmi magyar gyermekorvos nemzetközileg elismert nevelés koncepciójának megismertetése, alkalmazása. További feladata különleges gyermekotthon, illetve bölcsőde fenntartása és működtetése, amely közfeladatnak minősül, valamint az ehhez kapcsolódó továbbképző és kutató tevékenység folytatása. A gyermekotthonban, éves átlagban 30 kisgyermek számára biztosítanak otthont nyújtó ellátást, valamint korai fejlesztést ban kezdte meg a működését egy bölcsődei részleg is. Mindez a gyermek gondozásának állandóságát tudja biztosítani. A Közalapítvány kiadásainak jelentős részét külföldi adományokból és pályázati forrásokból fedezi, mely lehetősége egyre szűkül, ezért a továbbiakban is szükségessé válik a minisztérium, mint alapító részéről az éves támogatás. A Közalapítvány támogatása 2008 évben 45 MFt volt. A Közalapítvány tevékenységét nem gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontból javasolt értékelni, hanem a szakmai színvonal és a hagyományértékű nevelési módszer továbbfejlesztése szemszögéből. Ennek az elvárásnak a Közalapítvány maximálisan eleget tesz. A Pikler módszer, illetve a Közalapítvány nagy nemzetközi tekintélynek örvend, a fenti szakmai feladatok végzésére, a Közalapítvány tevékenységére szükség van a jelenlegi formában. Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány A Kormány évben, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI.30.) Kormány határozatban intézkedett arról, hogy a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány megszüntetésre kerüljön. E feladatok végrehajtásához új kuratóriumot és felügyelő bizottságot neveztek ki, továbbá módosításra került a közalapítvány alapító okirata is. Az új kuratórium a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, az alapító okiratban részletezettek szerint működött, így megkezdte és folytatta a közalapítvány jogi és pénzügyi átvilágítását, a közalapítvány vagyoni helyzetének rendezését, tisztázását, mely feladat végrehajtása évre is áthúzódott. A kuratórium a 2118/2006. (VI.30.) Kormány határozat szellemében hozta meg döntéseit, hogy a közalapítvány megszüntetésének folyamata mielőbb befejeződhessen. Erre azonban az iskolafenntartói feladatok jogutód szervezet részére történő átadásának törvényi kötöttségei, illetőleg az iskolafinanszírozás folyamatos biztosításának fenntartása miatt legkorábban év első félévében kerülhet sor, ezt követheti a közalapítvány bíróság általi megszüntetése. A évben a Közalapítvány a 2118/2006. (VI.30.) kormányhatározat szellemében már nem írt ki pályázatot, az iskola-fenntartás mellett a saját maga megszüntetésén dolgozott. A fogyatékos fiatalok szakmai oktatásával és rehabilitációjával foglalkozó bentlakásos intézménnyel (Bakonyoszlop-Sövénykút, Nyíregyháza, Balassagyarmat-Nyírjes) kapcsolatos szakmai, fenntartói és egyéb feladatokat a 2008-as tanévben is ellátta, mint ahogy tette azt minden évben óta. 10

11 Apertus Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért Közalapítvány A Szociális és Munkaügyi Minisztérium már év során kezdeményezte az Apertus Közalapítvány Oktatási és Kulturális Minisztériumnak való visszaadását. Tekintettel arra, hogy az OKM nem zárkózott el az SZMM javaslatától, a tárgyalások évben is folytatódtak, melynek eredményeképpen a Közalapítvány felügyeletét a Kormány (köz)alapítványaiért felelősökről szóló 1081/2006. (VIII.14.) Korm. határozat módosításáról szóló 1067/2008. (XI.3.) Korm. határozata alapján szeptember 3-tól az Oktatási és Kulturális Minisztérium látja el. Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány A Munkavédelmi Kutatási Közalapítványt, a Magyar Köztársaság Kormánya 1995-ben alapította, az Alkotmány 70/D. -ában, továbbá a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 14. -a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, valamint a nemzetközi egyezményekben rögzített munkavédelmi kutatási állami feladatok ellátására. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI.30.) Korm. határozat 2. számú melléklete, elrendelte a Közalapítvány jogutód nélkül történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy a Közalapítvány által ellátott közfeladatok más módon, más szervezeti keretek között hatékonyabban megvalósíthatóak. A fentiek alapján a Kormány a 1081/2007. (X.12.) Korm. határozatában rendlelkezett a Közalapítvány jogutód nélküli megszüntetéséről és ezzel egyidejűleg feladatainak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), illetve annak részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szerve, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) részére történő átadásáról. A Fővárosi Bíróság 11. Pk /199/25 számú végzése alapján elrendelte a közalapítvány nyilvántartásból való törlését. A Közalapítvány társasági részesedését és ingó vagyonát az OMMF és az OMFI a közfeladatok ellátásának arányában megosztva vette át. Tulajdonosi részesedés formájában az SZMM érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetek: Gazdálkodó szervezet ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Saját tőke értéke (MFt) Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht ,6 Állami tulajdoni részesedés összege aránya (MFt) Költségvetési támogatás összege (MFt) 952,6 100% 555, ,3 MNV Zrt 100% - 417,5 Költségvetési támogatás célja ESZA Kht. pályázatkezelő szervezet működési költségeinek és a pályázatok kezelésével összefüggő feladatok fedezetére, EPER rendszer rendszerhasználati díja, NCA testületi tagok díjazása, költségtérítése A Társaság működésének támogatása, Egyenlő Esélyek Tábora és Zánkai Fesztivál Napok megszervezése, Zánkavics Nap 2 A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht. tulajdonosi jogait az MNV Zrt. gyakorolja. A Kormánykabinet június 9-i ülésén döntött arról, hogy a Zánka Kht. tulajdonjoga 25%+1 mértékben az SZMM-é, 25%+1 mértékben az OKM-é, 48%-ban az MNV Zrt-é legyen. A kabinetdöntés évben a Nemzeti Vagyontanács döntésének értelmében nem került végrehajtásra. 11

12 Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Az SZMM háttérintézményeinek tevékenységek szerinti átszervezése 15/2006. SZMM utasítás illetve a 17/2007 (V.3). SZMM rendeletben, majd pedig a 2/2008. (III. 31.) SZMM rendeletben foglalt kijelölés alapján január elseje óta folyamatosan az ESZA Kht. végzi az SZMM felügyelete alatt hazai fejezeti forrásból és uniós társfinanszírozással megvalósuló támogatási programok túlnyomó részének kezelését. A szervezet számára a hazai pályázatok kezelése a évben (Nemzeti Civil Alapprogram, Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, SZMM által kiírt pályázatok) körülbelül 13 ezer darab nyertes pályázat kezelését jelentette. Az ESZA Kht. a korábban kezelt HEFOP intézkedések mellett a év folyamán az FSZH-tól, az OKM TI-től és az ESKI STRAPI-tól is vett át intézkedéseket, a közreműködő szervezetek minősítésének eredményeként pedig a évtől kezdődően a TÁMOP esetében az 1., 2. és 5. prioritás, TIOP esetében a 3. prioritás, valamint a KMOP tükörintézkedéseinek projektjeit is kezeli. A évben a fentiekhez hasonló jelentősebb feladatátvétel, feladatbővülés nem történt. Az ESZA Kht. szervezeti felépítése több alkalommal is változott 2008-ban, melyet jelentős, részben a tervezett feladatokhoz kapcsolódó létszámnövekedés tett indokolttá. A létszám növekedésével párhuzamosan mindkét Programigazgatóságon (hazai és uniós) belül létrejött egy törzskari szervezet, létrejött egy önálló Ügyfélkapcsolati igazgatóság, és az informatikai feladatok menedzselése önálló igazgatóságból először a HR és üzemeltetési igazgatóság, majd a Gazdasági igazgatóság hatáskörébe került. A Közhasznú Társaság munkavállalóinak évi nyitó létszáma 345 fő, december 31-i záró létszáma 378 fő. A hazai források terhére támogatott pályázatok kezelése: 2008-ban pályázatot érkeztetett az ESZA Kht., részben elektronikusan, részben papír alapon. Összesen pozitív támogatási döntés született mintegy 9,6 milliárd Ft értékben, ebből szerződéskötésig pályázati projekt jutott el, ezek együttes értéke 7,58 milliárd Ft. A beérkezett pályázatok megoszlásából kitűnik, hogy továbbra is az NCA pályázatok feldolgozása jelenti a legnagyobb feladatot az ESZA Kht. számára. Az új kiírások előkészítése és megjelentetése mellett az ESZA Kht. Hazai Programigazgatóságának másik fő tevékenysége továbbra is a nyertes szervezetekkel való szerződéskötések és a támogatási összegek kifizetése, illetve a beszámoltatás volt. Óriási terhet rótt a szervezetre a június 30-án beérkező közel 9000 db NCA szakmai és pénzügyi beszámoló kezelése. A Kht. kezdeményezte az NCA testületeinél a támogatási időszak és beszámolási határidő átalakítását, tekintettel arra, hogy ekkora munkacsúcsot minőségi munkával nehéz kezelni. Az uniós finanszírozású pályázatokkal kapcsolatos feladatellátás: A HEFOP indulásakor észlelt problémák amelyek a kialakulatlan szabályozási rendszerből és a tapasztalatok hiányából eredtek 2008 elején már döntően megszűntek, és az év végére a felhalmozódott szabálytalansági eljárásokat is sikerült lezárnia az ESZA Kht. munkatársainak. A év az előzetes várakozásokkal szemben a végrehajtás mellett nemcsak a HEFOP programok zárásának éve volt, de az abszorpciós elvárásoknak megfelelően még új kiírások meghirdetésére is sor került. Ezért annak ellenére, hogy 2008-ban az intézményrendszer már egészében a programozási periódus végleges lezárására, és a periódus indítására az első ( as) akcióterv kiírásainak meghirdetése mellett a akcióterv véglegesítésére koncentrált, több HEFOP intézkedés a végrehajtás (esetenként az 12

13 indulás) fázisában tartott. A HEFOP programokban mintegy 20 milliárd Ft kifizetése történt meg 2008-ban, így közel 90%-os abszorpciót (forintban mérve, az eredeti keretösszegekkel számolva) sikerült elérni. Az ESZA Kht. a TÁMOP-on belül a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piacra való belépés ösztönzése (1-es prioritás), az alkalmazkodóképesség javítása (2-es prioritás) és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése (5-ös prioritás) területén lát el közreműködő szervezeti feladatokat. A akciótervben foglaltak szerint 46, a akcióterv szerint pedig még plusz 31 TAMOP konstrukció tartozik az ESZA Kht. kezelésébe. Az ÚMFT végrehajtása területén az ESZA Kht. a legelsők között volt a pályázatok kiírásában. A vállalkozásoknak kiírt képzések támogatására vonatkozó pályázat már 2007 januárjában megjelent, ami nem csak a TAMOP indítását, de a időszakban Magyarországra érkező uniós források felhasználásának kezdetét is jelentette folyamán 24 TAMOP kiírást jelentetett meg a Kht., és emellett már 8 db 2007-ben megjelent kiírás megvalósítása is zajlott ban lezajlott 19 BB ülés, értékelésre került majd 1800 pályázat ban összesen 891 db pályázat érkezett be az ESZA Kht.-hoz, melyek közül 366 db támogatása vált valóra ,4 MFt értékben. A támogatható pályázatok közül 204 db pályázóval került sor az év folyamán szerződéskötésre ban összesen 3 190,4 MFt támogatás került kifizetésre (a évi nyertesekkel együtt). Az ESZA Kht. a TIOP-on belül a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (3-as prioritás) területén lát el közreműködő szervezeti feladatokat. A akciótervben foglaltak szerint 9, a akcióterv szerint pedig még 6 TIOP konstrukció tartozik az ESZA Kht. kezelésébe. A TAMOP-hoz hasonlóan az első akcióterv konstrukcióinak meghirdetése, és a AT kidolgozása folyt ban. Az év során meghirdetésre került 5 TIOP kiírás, mialatt egy már az év végére a befejezéséhez érkezett ban összesen 287 db pályázat érkezett be a Kht.-hoz, melyek közül 87 db támogatása vált valóra ,5 MFt értékben. A támogatható pályázatok közül 30 db pályázóval került sor az év folyamán szerződéskötésre ban összesen 430,6 MFt támogatás került kifizetésre. A KMOP tekintetében az ESZA Kht. a TIOP tükörkiírásait kezeli; azaz a konvergencia régiókban megvalósuló fejlesztések Közép-magyarországi Régióban megvalósuló párhuzamos infrastrukturális beruházásait. A akciótervben foglaltak szerint 6 KMOP konstrukció, a akcióterv szerint pedig még 3 KMOP konstrukció tartozik az ESZA Kht-hoz. Az év során 5 KMOP kiírás került meghirdetésre ban összesen 62 db pályázat érkezett be az ESZA Kht.-hoz, melyek közül 28 db támogatása vált valóra 6 364,1 MFt értékben. Alaptőke-emelés, gazdálkodás, támogatások: A év során az SZMM mint az ESZA Kht. tulajdonosi joggyakorlója a Társaság likviditási problémáinak kiküszöbölése céljából a Kht. alaptőkéjének megemelését tartotta indokoltnak, amelyet az MNV Zrt. jóváhagyott. Az alaptőke emelést az tette szükségessé, hogy az ESZA Kht. feladatainak és munkaerő-állományának a év során történt jelentős megnövekedése következtében a Társaság biztonságos és stabil működése veszélybe került. Ennek oka, hogy az ESZA Kht. költségvetésének meghatározó része utólagos finanszírozási konstrukció, a korábbi összegű (56 MFt) alaptőke az átmeneti likviditási és kötelezettségvállalási problémák megoldására pedig nem bizonyult elegendőnek. A Társaság jelzése alapján hosszabb távon az állandó működési költségek kifizetése (munkabérek, járulékok, adók) is lehetetlenné vált volna az alaptőke emelése nélkül. A likviditás problémája akadályozta az alaptevékenység végzését is, mivel a fent részletezett okok miatt a Társaság nem tudott olyan rövidlejáratú kötelezettség-vállalásokat tenni, melyek a működéséhez nélkülözhetetlenek. Fentiekben leírtak okán decemberében 500 MFt törzstőke emelésre 13

14 került sor, a Társaság törzstőkéje ezáltal 555,93 MFt-ra növekedett. A Kht. pénzügyi helyzete mostanra stabilnak mondható, bár folyamatos fizetőképessége nagymértékben függ a cél szerinti támogatások pénzügyi teljesítéseitől. A Kht. tevékenységét főként nyereség és vagyonszerzési cél nélkül folytatja, így jövedelmezőségi helyzete közhasznú (non-profit) jellege miatt nem értelmezhető. A évben a Társaság befektetési, illetve vállalkozási tevékenységet nem végzett, ilyen tevékenységekből tárgyévben bevétele nem származott. Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht A Kormány által a 21/1996. (II.7.) Korm. rendelettel létrehozott Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. támogatását a 1008/1996. (II.7.) Korm. határozat 7. pontja, míg az egyes tárcákkal megkötendő közhasznú megállapodások témaköreit a Korm. határozat 4. pontja írja elő. Az előírások értelmében a Kht. részére közhasznú tevékenységeinek huzamos idejű fenntartása érdekében biztosítani kell 2001-től 10 éven keresztül az éves költségvetési törvényben az amortizációs, illetve az állagmegóvását szolgáló költségeket. A Kht. a évre szóló hosszú távú szerződés alapján évente megkötésre kerülő szerződésekben a minisztériumtól a következő feladatok elvégzéséhez, az alapító okiratban foglalt célkitűzések megvalósításához kap támogatást: belföldi és nemzetközi ifjúsági turizmus, gyermek és ifjúsági üdültetés, határon túli magyar gyermekek és tanulók üdültetése, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatása, védelembe vett, otthonban elhelyezett gyermekek, nagycsaládok és szociálisan hátrányos családok üdültetése, egyéb közhasznú feladatok. Az SZMM fejezeti soráról folyósított támogatás ütemezésére egyedi formában, négy összegben került sor. Ennek indoka: az üdültetés szezonális jellege szükségessé teszi, hogy a támogatás folyósítása akkor történjen meg, amikor a Kht. a bevételekből még nem tudja finanszírozni a rendszeresen jelentkező működési költségeket (munkabér és járulékai, fűtés, világítás, vagyonvédelem, karbantartás, szezonfelkészítés). Fentieknek megfelelően a támogatás hasznosítás alapvető céljai gyermek és ifjúsági üdültetési, oktatási, közművelődési, sport, továbbá rekreációs feladatok ellátása volt decemberében a fejezet egyensúlyi tartalékából 50 millió többletforrás került átcsoportosításra a Zánkai Kht. részére, melyből 30 millió forint a már nagyon aktuálissá váló, eddig elmaradt karbantartási feladatokra, míg 20 millió forint az egyenlő esélyek tábora megrendezésére került átadásra. A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht, az államtól átvett közfeladatok végzéséhez külön vagyonkezelői szerződés alapján használja a zánkai vagyon együttest. A közfeladatokon túl a Társaság vállalkozási tevékenységének bevétele is segíti a vagyon fejlesztését, működőképes állapotban tartását. A Kht. a rendelkezésére bocsátott vagyont megalakulásától közel 7-szeresére növelte és célszerinti tevékenységének működtetésére hasznosította. A Kht által végzett tevékenység ellátásának színvonalára a nyújtott költségvetési pénzeszközök kedvezően hatottak, szolgáltatások színvonala javult. Az állami vagyonról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től vagyonkezelésbe, tulajdonosi joggyakorlásra átvett társasági részesedések köre A Vtv. hatálybalépését megelőzően a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyszemélyes társaságaként működött az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ESZA Kht), a minisztérium 51%-os részvételével működött a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Közhasznú Társaság, 14

15 valamint hat, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató, 100%-ban állami tulajdonba álló gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a minisztérium és a Kormány által közösen alapított Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gyakorolta. A Vtv. 3. -a alapján szeptember 25-től a Vtv. szerinti állami vagyon felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében a Tanács gyakorolja. A Vtv. 59. (6) bekezdése alapján a központi költségvetési szervekkel társasági részesedések vagyonkezelésére kötött szerződések a Vtv. Hatálybalépése napján, szeptember 25-től megszűntek. A minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó intézmények tulajdonában lévő társasági részesedések átadására és a könyvekből történő kivezetésre az alábbiak szerint került sor: Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója Társaság Üzletrész névértéke (Ft) Tulajdoni hányad (%) MNV Zrt-nek történő átadás időpontja SZMM Igazgatás ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht március 31.* SZMM Igazgatás Zánkai Gyermek és Ijfúsági Centrum Kht március 31. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet OMFI Piraut Védelemtechnikai Kft. Háttér Kiadó és Kereskedelmi Kft július február 29. *A tárgyalások eredményeképpen június 10-én az ESZA Kht. feletti tulajdonosi jogok visszahagyásra kerültek. Mind az ESZA Kht. mind a Zánka Kht. jelentős költségvetési támogatást kap, működésük nagy részben azon források juttatásától függ, amelyek a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezet keretein belül állnak rendelkezésre. Mindezekre figyelemmel, kérelemmel fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójához, hogy a két társaság esetében a tulajdonosi döntéseket a Vtv. hatálybalépését követően is a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hozhassa meg. Ennek érdekében kezdeményeztük, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) e két társaság tekintetében a Vtv ának (5) bekezdésében foglalt szerződést kössön a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal. A tárgyalások eredményeképpen az MNV Zrt az ESZA Kht esetében június 10-én /2008-SZMM számú megállapodás alapján a társasági részesedés feletti tulajdonosi jogok gyakorlását átengedte a Minisztérium részére. A Zánka Kht. esetében a Kormánykabinet június 9-i ülésén döntött arról, hogy a Társaság tulajdonjoga 25%+1 mértékben az SZMM-é, 25%+1 mértékben az OKM-é, 48%-ban az MNV Zrt-é legyen. Tekintettel azonban arra, hogy az MNV Zrt Vagyontanácsának álláspontja szerint a fenti rendelkezés jogtechnikailag kivitelezhetetlen, december 30-éig nem született hivatalos megállapodás a részvényesi joggyakorlás SZMM részére történő átadása tárgyban. 15

16 1.1.1 Letéti számlák nyitó és záró állománya, valamint az évközi forgalom tartalmi értékelése Az SZMM fejezet nem, míg felügyelete alá tartozó intézmények közül heten rendelkeznek letéti számlával az alábbiak szerint: Intézmény megnevezése Letéti számla (beszámoló 27. űrlapjával egyezően, e Ft) Nyitó állomány Záró állomány 3 cím: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség , ,0 12 cím: Állami Szociális Intézetek 4.278, ,0 Reménysugár Habilitációs Intézet 4.278, ,0 13 cím Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 3.925, ,0 SZMM Aszódi Javítóintézet 3.017, ,0 SZMM Rákospalotai Javítóintézet 30,0 30,0 SZMM Debreceni Javítóintézet 504,0 414,0 SZMM Kalocsai Gyermekotthon 0,0 0,0 SZMM Zalaegerszegi Gyermekotthon 0,0 0,0 Károlyi István Gyermekközpont 374,0 228,0 MINDÖSSZESEN: , ,0 3. cím Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség A letéti számla az Ámr a alapján az intézmény által kirótt, de a Munkaerőpiaci Alap számára beszedett a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és a munkaügyi hatósági jogkörben kiszabott bírságbevételek elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelése érdekében került megnyitásra február 16-án. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló módosított évi LXXV. törvény 8. (10) bekezdése alapján január1-től a munkaügyi határozatban, a MPA javára előírt pénzfizetési kötelezettség esetén a kiadmányozó szerv a hozzá befolyt bírság, teljesített befizetési kötelezettség 100%-át köteles átutalni a MPA számlájára. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása bírságbevételei a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény szerint szintén az MPA bevételét képezik, így a hozambevétel tehát teljes egészében az MPA-t illeti. A letéti számla MPA-t illető teljes tárgyévi bevétele 767,3 MFt volt. A számla évi 10,7 MFt-os záró állománya, valamint a tárgyévi bevételből 742,6 MFt került továbbutalásra az MPA részére. A letéti számláról az intézmény költségvetése javára nem történt átutalás. A számla év végi záró állománya ,0 eft volt, amely a december 15-e után inkaszó, illetve végrehajtás következtében befolyt bevételekből keletkezett, amelyek MPA részére történő továbbutalására, az elszámolás rendje és a MÁK év végi zárása miatt már tárgyévben nem kerülhetett sor. 12. cím Állami Szociális Intézetek A Reménysugár Habilitációs Intézet az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 108. (3) bekezdésének b) pontja értelmében az intézmény ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök elhelyezése céljából a Magyar Államkincstárnál letéti számlát vezet. Az intézmény tárgyévi bevétele fogyatékossági támogatás, családi pótlék, 16

17 szülő/gondnok által befizetett költőpénz, illetve egészségügyi térítésre (gyógyszer, pelenka) jogcímen keletkezett. 13. cím Gyermek és Ifjúságvédelem intézetei SZMM Aszódi Javítóintézetének letéti számlája az intézetbe befogadott növendékek zsebpénzének elhelyezésére szolgál. A növendékek pénzének letéti számlán történő kezelését a 30/1997. (X.11.) NM rendelet 5., 13. és a végrehajtására hivatott belső szabályzat (Zsebpénzkezelési és munkafoglalkoztatási szabályzat) írja elő. A befizetések részben a növendék befogadáskor a növendéknél levő készpénzből, részben a havi zsebpénzéből kötelező takarékoskodásként előírt összeg befizetéséből származnak. Kifizetések a növendék kérésére - igazgatói engedélyezés után - egyedi vásárlásokra, ideiglenes eltávozás kiadásainak fedezetére, valamint végleges elbocsátáskor a maradvány összegének kifizetését foglalja magában. SZMM Rákospalotai Javítóintézet letéti számlája a gyámhatóság, a bíróság, az előző gondozási hely(ek) és az állami szervek által a növendékek részére befizetett összeget tartalmazza. A számla záró egyenlege 30 eft, mely összeg tulajdonosa év óta felderíthetetlen. SZMM Debreceni Javítóintézet letéti számlája a 30/1997. (X. 11.) NM rendeletben előírt, a fiatalkorúak zsebpénzéből és munkajutalmából havi rendszerességgel visszatartott 20%-ot tartalmazza. A számla egyenlege évközben csökken a szabadulók pénzével, a bent lévők havi pénzéből levontakkal pedig növekszik. A rendelet előírja a szabaduló fiatalkorú részére a letéti számlán nevén nyilvántartott összeg kifizetését. A letéti számlán lévő pénzösszegről személyenként külön-külön analitikus nyilvántartást vezetnek. SZMM Kalocsai Gyermekotthon a letéti számláján a növendékek részére érkező és részükre kifizetett pénzösszegeket tartja nyilván. SZMM Zalaegerszegi Gyermekotthona letéti számlájára az intézményben elhelyezést nyert növendékek részére a gyámoktól átutalt összegek kerülnek jóváírásra. Ezen összegek képezik a havi zsebpénz részbeni fedezetét. A letéti számláról történik a kifizetések bonyolításához a készpénzfelvétel, továbbá az igényelt átutalások, átvezetések elvégzése a növendékek különös vásárlási igényeinek kielégítésére. Károlyi István Gyermekközpont a letéti számlán az ellátottak családi pótlékából zsebpénz kifizetés céljára átutalt pénzt kezelik. Minden állami gondozott részére számlát nyitnak, ahová a családi pótlék kerül. Erről a számláról a gyámhatóság által meghatározott összeget utalják az intézet letéti számlájára, ahonnan kifizetésre kerül a gyermekek részére. A zsebpénz összegét a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 82. -a határozatta meg. 17

18 1.1.2 A KESZ-en kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása Intézmény Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ SZMM 1091 szektor (fejezeti kezelésű ok) évi záró egyenleg Nemzetközi támogatási program deviza elszámolása záró Változás egyenleg 383,8 523,2 +139,4 13,8 2,5-11,3 6,4 5,8-0,6 0,0 27,4 +27,4 14,6 0,0-14,6 adatok millió forintban Indoklás 6 db devizaszámlán a Mobilitás FLP Pályázatokkal kapcsolatos, 1 db devizaszámlán a 23 Párbeszédi Bizottság meghatározott külföldi utazásainak megtérítésével kapcsolatos pénzmozgások kerülnek könyvelésre. A devizaszámlákra érkező pályázati pénzek nem kerülnek teljes egészében átutalásra a célelszámolási számlára adott éven belül. Az átforgatás a felhasználás ütemében kell, hogy történjen, adott évi pályázati pénzeket tárgyévben oda kell ítélni a pályázónak, de a felhasználás több évre áthúzódik. Ennek megfelelően a devizaszámlákon jelentkező jóváírások (pályázati pénzekre) és az átforgatások közötti időbeni eltérésekből (évekre áthúzódó) fakadóan átmenetileg növekedik a devizaszámlák egyenlege. Az Intézet devizaszámlájának nyitó egyenlege január 1-én eft volt, mely az NDI nemzetközi CARDS- Twinning programjához kapcsolódik. A jelzett "A kábítószerekkel összefüggésbe hozható bűnözői tevékenységek elleni küzdelem című ikerintézményi program szeptemberében lezárult, a pénzügyi elszámolásra májusában került sor. A maradvány teljes összege e Ft - visszautalásra került a támogató részére novemberében az NDI másik nemzetközi szakmai programjához kapcsolódóan a Liverpool John Moores University-vel kötött együttműködési szerződés alapján az SZMI devizaszámlája eft érkezett, az Európai standardok a bizonyítékokon alapuló megelőzésben című projekt végrehajtására. A támogatás felhasználására évben kerül sor. Két program bonyolódik a deviza számlán. A CKCEI együttműködési program, és a Leonardo da Vinci VTQS program. Az első feladattal összefüggésben 292,5 eft jóváírás történt, azonban kiadás teljesítésre nem került sor. A Leonardo programmal összefüggésben a bevétel 146,8 eft, azonban 993,3 eft kiadás teljesítés történt. E két ező hatására mindösszesenben a deviza számla egyenlege 0,6 MFt-tal csökkent. A devizaszámlán a TEMPUS Közalapítvány által kiírt Leonardo da Vinci Innovációs transzfer, Élethosszig tartó tanulás program került bonyolítása. A projekt teljes költségvetése euro, az összes igényelt támogatás euro. Ezen összeget 4 konzorciumi partner használhatja fel, azonban a támogatás teljes összege a munkaügyi központ deviza számláján kerül jóváírásra (az intézmény feladata annak továbbutalása). A számla év végi egyenlege a évben programra kapott euro támogatási összeget tartalmazza. Az Esélyegyenlőség megteremtése az új tagállamokban a Magyarországi pilot projekt megvalósítása bonyolódott a deviza számlán.. A maradványból 14.2 MFt /55.218,48 EUR / került kifizetésre a Gender Mainstreaming EWIV részére április 22-én. Ezt követően a számla egyenlege /2.434,75 EUR/ átvezetésre került az -felhasználási keretszámlánkra mint maradvány, ami a maradvány elszámolás keretein belül befizetésre kerül a központi költségvetés részére. A deviza számla december 5-vel megszüntetésre került. 18

19 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű aira vonatkozó Számviteli politikája, Számlatükre, illetve Számlarendje a jogszabályi változásokkal összhangban aktualizálásra került A lakásépítés munkáltatói támogatására fordított kiadások alakulása, kölcsönben részesítettek száma Intézmény neve Munkáltatói kölcsön összege (MFt) év év Változás Nyújtott Kölcsönben Munkáltatói Kölcsönben kölcsön részesítettek kölcsön részesítettek összegének száma összege száma változása (fő) (MFt) (fő) (MFt) Kölcsönben részesítettek számának változása (fő) SZMM Igazgatás 0,5 1 1,2 2 +0,7 +1 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 3,0 2 6,8 5 +3,8 +3 Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2,2 3 0,9 1-1,3-2 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Közopnt Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Székesfehérvári Regionális Képző Központ Kecskeméti Regionális Képző Központ 0,6 2 1,4 4 +0, ,0 6 +2,0 +6 0,2 1 1,4 4 +1,2 +3 1,5 2 0,5 1-1,0-1 0, , ,8 2 +0, ,4 1 +0, Az SZMM tevékenységének általános ismertetése A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörét a 170/2006. (VII.28.) Korm. rendelet határozta meg, mely determinálja a fejezet, illetve intézményei feladatát, küldetését. Ennek megfelelően a fejezet által meghatározott főbb stratégiai prioritások 2008-ban a következők voltak: foglalkoztatáspolitika, szociál- és nyugdíjpolitika; családpolitika; kábítószer-megelőzésével és a kábítószerügyi koordinációval összefüggő feladatok, gyermek és ifjúság védelme, felnőttképzés és szakképzés, társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása, romák társadalmi integrációja, kisebbségpolitika, fogyasztóvédelem, társadalmi párbeszéd, társadalmi és civil kapcsolat. Az SZMM felügyelete alá tartozó 36 önálló, és 1 részben önálló intézmény közül két intézmény, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet folytat vállalkozási tevékenységet. Tulajdonosi részesedés formájába érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetben részesedése december 31-én kizárólag az SZMM Igazgatásnak volt. 19

20 1.2.1 A célok, prioritások megvalósulása, a tevékenységi struktúra és annak elmozdulásai, az év során teljesített feladatok. Megszűnő, meglévő és új feladatok megvalósulása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium - a rendszeresen végzett, a minisztériumi statútumban szereplő feladatai mellett - a következő területeken indított el, vagy alapozott meg jelentős átalakításokat, reformokat, illetve kapcsolódott a kormányzati stratégiákhoz, reformokhoz, segítette azok megvalósítását: I. Szociálpolitikai feladatok 1. Nemzeti kábítószerügyi koordinációval összefüggő ügyek A kábítószerekkel való visszaélés összetett társadalmi és közegészségügyi szintű probléma. A cél éppen ennek tükrében a társadalom drogproblémákkal szembeni védettségének elősegítése, a népegészségügyi helyzet szinten tartása, javítása, összességében a magas kockázatú drogfogyasztás okozta társadalmi, gazdasági (magas kockázatú drogfogyasztásból adódó kiadások csökkenése, ugyanakkor aktív adófizetők munkaerőpiacon történő megtartása) és egyéni ártalmak csökkenése. Kiemelt társadalmi feladat a kábítószer-használat terjedésének mérséklése. Az első kábítószer-használat minél későbbi életkorra való kitolása. A lakosság és a szakmai terület témáról való tudásának bővítése. Az egészséges, drogmentes életstílus vonzóvá tétele. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program (96/2000 (XII.11.) OGY határozat) mind célrendszerében, mind a fejlesztési irányvonalak kijelölésében meghatározza az elvégzendő feladatok kereteit és prioritásait. A drog-probléma kezelését szolgáló állami koordinációs szerep betöltése: Az SZMM felelős a drog-probléma kezelését szolgáló állami koordinációs szerep betöltéséért, melyhez a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében című dokumentum nyújt szemléleti hátteret. A tárca felelős képviselője a Kormány drogpolitikai álláspontjának. Elősegítője a nemzeti, illetve helyi színtű koordinációs mechanizmusok működésének, a kereslet- és kínálatcsökkentés területein zajló, illetve az ellátórendszer fejlesztését célzó programok megvalósulásának. A hazai kábítószer-probléma kezelése érdekében 2000-ben 6 párti konszenzussal elfogadott Nemzeti Drogstratégia [1096/2000. (XII.11.) OGY határozat] összhangban van az Európai Unió drogpolitikai szemléletével és stratégiájával. A drogstratégia végrehajtását nálunk is az Unió többi országához hasonlóan akcióterv, a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII.5.) Korm. határozat szolgálja, amely közötti időszakra határozza meg a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében végrehajtandó feladatokat. A évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium összesen 11 kategóriában hirdetett meg pályázatokat, illeszkedve a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott szakmai prioritásokhoz, fejlesztési és ellátási szükségletekhez. A pályázati úton kiosztott támogatások összege 781,7 MFt volt. Összesen 585 nyertes pályázat született. (Az év folyamán 17 darab program támogatására került sor egyedi úton 72,0 MFt összegben.) A tárca háttérintézményeként a Szociális és Munkaügyi Intézet szervezeti keretei között működő, 20