ELTE TáTK szociológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények

Átírás

1 ELTE TáTK szociológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények Tartalmi követelmények Szakdolgozat követelményei Bevezető fejezet a téma megjelölése, a témaválasztás indoklása, a munka célja a szakdolgozat készítőjének alaposan ismernie kell a témára vonatkozó szakirodalmat, ha szükségesnek ítéli ennek részletes ismertetését, javasoljuk a dolgozat fő részében tegye meg. a szakdolgozó témával kapcsolatos hipotézise, kérdése, vagy a vizsgált probléma megfogalmazása a feldolgozás módszere a dolgozat felépítésének ismertetése A téma fő- és al-, illetve közcímekkel tagolt elemző kifejtése: a tagolás történhet az egyes kérdéskörök, a kifejtés logikája vagy időbeliség szerint javasoljuk, vázolja, a téma elméleti keretét és értelmezze a feldolgozás során használt fogalmakat a hipotézis megerősítése vagy cáfolata tartozhat a dolgozat fő részébe, de beilleszthető az összefoglalásba is Összefoglalás következtetések A hipotézis igazolása vagy cáfolata az eddigi kutatási eredményektől való eltérés (vagy azok megerősítése) a témában rejlő további kutatási lehetőségek vázolása A dolgozat készítőjét megilletik a tudományos kutatásokkal kapcsolatos szabadságok, ezért, ha szükségesnek látja, eltérhet a fentiekben vázolt struktúrától. Formai követelmények Tartalomjegyzék (a dolgozat elején) A dolgozat belső tagolása, az egyes fejezetek, alfejezetek stb. számozással való elkülönítése Hivatkozások (a lap alján, szöveg közben stb.) A dolgozat befejezése után következnek a mellékletek, függelékek, dokumentumok. A téma kifejtésével kapcsolatos, az okfejtés megértéséhez nélkülözhetetlen táblázatokat és ábrákat a dolgozat fő szövegében helyezze el. Minden táblázatot és ábrát sorszámmal és címmel kell ellátni, s jelölni szükséges az adatok forrását is. A dolgozatot a szerzők neve szerinti betűrendbe szedett irodalomjegyzék zárja. A hivatkozás megjelölésénél kövesse valamelyik akadémiai hagyományt. Sose feledkezzen meg arról, hogy az internetes forrásokat is pontosan kell jelölni. 2,5 centiméteres margók, a kötésnél 3,5 centiméter 1,5-es sortávolság 12-es betűméret (Calibri) oldalszámozás jobb oldalon alul

2 minimum 40 oldal tartalmi rész, ebben nincs benne a belső első oldal, a tartalomjegyzék, mellékletek, függelékek, stb.

3 Leadandó: 1 fűzött példány, ami a konzulens által a felületre feltöltött elektronikus változat alapján készül A kötött példány első oldala: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar a szakdolgozat címe Konzulens: név Készítette: hallgató neve NEPTUN-kód szociológia szak év, hónap (pl november) ad 81. (10); 84. HKR 457/D. (19) Szociológia (egyetemi) szakon a) a záróvizsga jegye az alábbi három érdemjegy számtani átlagából áll: aa) szakdolgozat jegye (az opponens által adott érdemjegy), ab) védés jegye (a záróvizsga-bizottság előtt a hallgató az opponensi bírálattal szemben megvédi dolgozatát, erre ötfokozatú érdemjegyet ad a bizottság), ac) elméleti kérdés jegye (a konzulens és a hallgató által választott két témakör alapján a vizsgázó egy tételt kap, amelyet a bizottság elnöke a bizottsággal konzultálva a vizsgázás helyszínén, a vizsga megkezdése előtt jelöl ki, a hallgató kérésére a bizottságnak felkészülési időt kell biztosítania); b) az oklevél minősítése az alábbi érdemjegyek számtani átlaga: ba) szigorlati jegyek, bb) záróvizsga jegye kétszer számolva.

4 ELTE TáTK szociológia egyetemi szak záróvizsga témakörei A hat témakörből egyet a konzulens, és a maradék ötből egy témakört a hallgató választ. 1. témakör: Szociológiaelmélet Témakör felelőse: Fokasz Nikosz 1. A struktúrakutatás két alapmodellje. Konfliktuselméletek és funkcionalista elméletek. Szintézistörekvések. Davis, K és Moore, W.: A rétegződés néhány elve. In. Angelusz R. (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum, oldal. Tumin, M.: A rétegződés néhány elve: kritikai elemzés. I.m oldal Lenski, G.: Halalom és privilégium. I.m oldal. Dahrendorf, R.: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus. I.m oldal. Nan Lin: Társadalmi erőforrások és társadalmi mobilitás. I.m oldal. 2. Társadalmi státus és társadalmi rétegződés. Magyarországi rétegződési modellek. Ferge Zs.: Társadalmunk rétegződése. Budapest, JKK, 1969, oldal. Kolosi T.: Tagolt társadalom. Budapest, Gondolat, 1987, , oldal. Szelényi Iván: A kelet-európai új osztály stratégiai távlatai és korlátai. In.Uő: Új osztály, állam, politika. Budapest, 1990, oldal. Kolosi T.: A terhes babapiskóta: a rendszerváltás társadalmi szerkezete. Budapest, Osiris, 2000, oldal. 3. A társadalmi mobilitás legfontosabb tendenciái és ezek érvényesülése Magyarországon. Andorka R.: A magyarországi társadalmi mobilitás összehasonlítása: A férfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása. Szociológia, 1988(3), oldal. Blau,P.M. és Duncan,O.D.: A rétegződés folyamata. In. Angelusz R. (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum, 1998, oldal. Sorokin, P.A.: Az egyének társadalmi rétegenkénti minősítésének, kiválasztásának és elosztásának mechanizmusai. In Róbert P. (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum, 1998, oldal. Treiman, D.J.: Iparosodás és társadalmi rétegződés. In.Uő.: oldal. 4. A civilizációs folyamat és a nemzeti karakter kialakulásának összefüggése. Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Budapest, Gondolat, 1987 (különösen oldal)

5 5. A fogyasztás, mint kommunikatív tevékenység elemzése. Simmel, Georg: A divat. In Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1973, oldal. Douglas, Mary és Isherwood, Baron: A javak használatának változásai és Collins, Randall: A státuszkultúrák termelése és a nők. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris/Láthatatlan Kollégium, 1998, oldal. 6. Társadalmi kommunikáció, közvélemény, nyilvánosság. Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Gondolt, 1983, oldal Angelusz Róbert: Optikai csalódások, Budapest, Pesti Szalon, 1996, 9-50.oldal Bourdieu.P.: A közvélemény nem létezik. SZOFI, 1997, (1-2), oldal Habermas,J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993, , oldal Habermas, J.: Előkészítő megjegyzések a kommunikatív kompetencia elméletéhez. SZOFI, 1987 (2), 5-30.oldal Heller M. és Rényi Á.: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. In Jelkép, 1996(4), 3-21.oldal

6 2. témakör: Elmélettörténet Témakör felelőse: Rényi Ágnes 1. A társadalmi integráció problémái a 19. és 20. században 2. A társadalmi konfliktusok és változások problémái a XIX. és XX. századi szociológiában 3. Tudományelméleti irányzatok a XIX. és XX. századi szociológiában Felkai Gábor- Némedi Dénes Somlai Péter (Szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, I. és II. k. Budapest, Új Mandátum 4. Magyar társadalomelméletek: a pozitivista-evolucionista paradigma a XX. század elején; Erdei Ferenc parasztpolgárosodás-koncepciója,.kettős társadalomszerkezet-elmélete; a társadalmi struktúra kutatásának koncepcionális alapjai és fontosabb megállapításai az 1960-as évektől az as évek végéig. Jászi Oszkár: Tíz év. In. Litván György-Szűcs István: A szociológia első magyar műhelye. Bp. Gondolat I.k.: o. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In. E.F-A magyar társadalomról. Bp. Akadémiai o. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Bp. 1969, K.J.K. ( o.) Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia, 1972.I.sz o. Szelényi Iván-Manchin Róbert: Megszakított polgárosodás, Szociológia, 1988, 2.sz o

7 3. témakör: Társadalomtörténet Témakör felelőse: Horváth Gergely Krisztián 1. A struktúra és tengelyei a dualizmuskori Magyarországon. (Tevékenységszerkezet - vagyon- és jövedelemmegoszlás - rang és presztízs - participáció és uralom kultúra életforma etnicitás) Gyáni G. Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, oldal. 2. Társadalomszerkezet, társadalmi nagy csoportok a két világháború közötti Magyarországon Gyáni G. Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete old. 3. A magyar társadalom szerkezeti változásainak jellegzetességei a XX. század második felében. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, old. 4. Hatalom és társadalmi közgondolkodás, hétköznapi élet, szociális viszonyok Magyarországon a XX. sz. második felében. Irod.: Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, old. 5. Népesedési folyamatok Magyarországon a XIX-XX. században. Gyáni G. Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete old., old. Valuch T.: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, old.

8 4. témakör: Szociálpszichológia Témakör felelőse: Dessewffy Tibor 1. Konformitás, engedelmesség, deviancia Konformitás, kísérleti vizsgálata, konformista magatartás motívumai, kisebbség befolyása, engedelmesség a tekintélynek, deviáns viselkedés, motívumai, leküzdése. Aronson 2. Fejezet, Hewstone 15. Fejezet, Forgács 14. Fejezet, Asch: Csoportnyomás hatása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, A környezet hatása a csoportok viselkedésére, tömeglélektan A fizikai környezet hatása, territorialitás, a tömeglélektan elméleti háttere, magyarázatai, az egyéniség elvesztése, társas fertőzés. Le Bon: A tömegek lélektana, In Szociálpszichológiai olvasókönyv, ; Brown: A tömeg pszichológiájáról, In Hunyady: Szociálpszichológia (1973), , Forgács 328-9, Hall: Rejtett dimenziók 3. Kommunikáció Kommunikációs modellek (Schannon-Weawer, Jakobson, Palo Alto-i), csatornák, redundancia, médiumok, kódok és jelhasználat a társadalomban (szemiotikai modell, Bernstein), tömegkommunikáció (Gerbner), nem verbális kommunikáció. Robinson: A nyelv funkciói, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/1, , Watzlawick, Bevin, Jackson: A kommunikáció két axiómája, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/1, 51-66, Forgács 8. Fejezet, Aronson 3. Fejezet, Hewstone 9. Fejezet, Knapp: Nem verbális kommunikáció, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/2, Társas interakció Minimális interakciós helyzetek, társas facilitáció és gátlás, a szelf, a benyomás kialakítása, benyomáskeltés, homlokzat, udvariassági stratégiák, szerep, szereptávolítás. Forgács 4. És 10. Fejezet, és , Csepeli: Bevezetés a szociálpszichológiába , Sarbin és Vernon: Szerepelmélet, In Szociálpszichológiai olvasókönyv, Goffmann: A homlokzatról, In Síklaki (szerk.) A szóbeli befolyásolás, II , Goffmann: Szereptávolítás, In A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Társas kogníció Fogalma, a gondolkodó társas lény különböző felfogásai, sémák és társas információfeldolgozás, heurisztikák, burkolt személyiségelméletek.

9 Hewstone 5. Fejezet, Forgas: Mi a társadalmi a szociális megismerésben, és Az interakciós epizódok kognitív reprezentációja, In László (szerk.) Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából, 5-27 ill , Abelson: Forgatókönyvek az attitűdökben és a döntésekben, In László (szerk.) Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából, 58-72, Cantor és Mischel: Prototípusok a személypercepcióban, In Hunyady (szerk.): Szociálpszichológia (1984), , Forgács 3. Fejezet, Festinger: A kognitív disszonancia elmélete In Hunyady (szerk.) Szociálpszichológia (1973) Csoportdinamika A csoportok természete, a csoportdinamika fogalma, a csoportok kialakulása, a viharzás szakasza, normák és szerepek, kapcsolatok, kommunikáció típusai, vezetés, koalíciók. Forgács 15. Fejezet, Hewstone 13. Fejezet, Cartwright és Zander: A csoportdinamika keletkezése és A vezetés és a csoportfunkciók ellátása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 3-62 ill , Deutsch: A csoportok kialakulása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, ,Hare: A csoportfejlődés elméletei és az interakcióelemzés kategóriái, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, , Fiedler: A hatékony vezetés, Pataki (szerk.) Csoportlélektan,

10 5. témakör: Módszertan Témakör felelőse: Barna Ildikó 1. Magyarázó modellek a szociológiában Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1995, Budapest, old., old. Székelyi Mária-Barna Ildikó-Himesi Zsuzsa: Segédanyag az Adatfeldolgozás című tárgyhoz. Kézirat. (Lemezen a Módszertan Tanszéken hozzáférhető) old. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Osiris Kiadó, Budapest Székelyi Mária Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex, Budapest, oldal (Lineáris regresszióanalízis) 2. Mintavételi módszerek Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi Kiadó 1996, 2 rész, 7 fejezet 3. Kvalitatív módszerek és helyük a társadalom megismerésében Solt O.: Interjúzni muszáj In.u: Méltóságot mindenkinek, II. kötet, old. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, fejezet, old. Giddens, A.: A társadalomkutatás gyakorlata. 10. Fejezet, old. Bourdieu, P.: Közvélemény nem létezik. Szociológiai Figyelő, 97. dec old. White, H.: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, In.u: A történelem terhe, Osiris Gond, old. Rosenthal, G.: Német háborús emlékek: az elbeszélhetőség és az emlékezés társadalmi funkciói, Thalassa, 1994/1-2., old. Kovács É.-Vajda J.:.Leigazoltam a zsidókhoz., Thalassa, 1994/1-2., old.

11 6. témakör: Statisztika Témakör felelőse: Rudas Tamás 1. A statisztikai mintavétel és valószínűségszámítási megalapozása (alapsokaság és minta, kísérlet, esemény, eseményműveletek és eseményrendszer; események valószínűségeire vonatkozó azonosságok, kombinatorikus (klasszikus) valószínűségszámítás, binomiális eloszlás, normáliseloszlás, valószínűségi változó várhatóértéke és szórásnégyzete, valószínűségi változók összegének várhatóértéke és szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, egyszerű véletlen minta, a mintaátlag várhatóértéke, a mintaátlag szórásnégyzetének függése a mintanagyságtól) Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.), És old. Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, (Közgazdasági és Jogi, 1981) , , , old. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), , , old. 2. Lineáris regresszió és a statisztikai becsléselmélet alapjai (Két folytonos változó együttes eloszlása, a legkisebb négyzetes egyenes, a statisztikai becslés torzítatlansága, szórása, pontbecslés és intervallumbecslés, konfidenciaintervallum, megfigyelhető esemény ismeretlen valószínűségének becslése és a becslés szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, normális eloszlás ismeretlen várható értékének becslése és a becslés szórásnégyzete, normális eloszlás ismeretlen szórásnégyzetének becslése, maximum likelihood becslés és a legkisebb négyzetes, a lineáris regressziós együttható és a korrelációs együttható becslése) Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981) , old. Riemann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), , old. 3. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók értelmezése, a változók függetlenségének típusai. A khinégyzet próba és statisztikai hipotézisvizsgálat alapjai. (Valószínűség változó értelmezése, diszkrét változó eloszlása, folytonos változó elosztás függvénye, sűrűségfüggvénye, 2 (diszkrét) változó kapcsolatának jellemzése és együttes (populációs) megoszlásukat mutató kereszttáblából, marginális eloszlás, feltételes eloszlás, függe az Y változó (eloszlása) az X változótól, két változó függetlensége, független 2-dimenziós kereszttáblák, három diszkrét változó kapcsolatának elemzése, függetlenségtípusok: feltételes, többszörös és teljes (=kölcsönös) függetlenség, összefüggések a 3 típus között, két diszkrét változó függetlenségére vonatkozó khi-négyzet próba, null- és ellenhipotézis, első- és másodfajú hiba, hibavalószínűségek, szignifikancia, binomiális próba, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, z- és t-próba) Rudas Tamás: Kontingentiatáblázatok elemzése (Tankönyvkiadó; egyetemi jegyzet): 1. fejezet; oldal

12 Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.) , , , , , , oldalak Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981.) , , , , , oldalak. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.) oldal. Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): old. Kiegészítő irodalom Meszéna-Zierman: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági, 1981): , , , , , oldalak Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): , old. Reimann-Tóth: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.): , , , , , , oldalak.