Társadalmi probléma és kirekesztés modul

Átírás

1 1 A modul programja A modul kódja A modul neve (482) MA-PROB-KIR Társadalmi probléma és kirekesztés modul A modul részletes leírása A fejlesztés a konstrukció következı célkitőzéseihez kapcsolódik: - a képzések és a napi gyakorlati munka követelményei közötti összhang növelése - a szociális felsıoktatás és szakképzés interdiszciplináris képzéseinek fejlesztése, - a szociális képzések kompetenciaelvő tartalom-fejlesztése, - a képzési minıség és tartalom, valamint a képzések mérési-értékelési eszközrendszerének fejlesztése, - a szociális képzések módszertanának kidolgozása és fejlesztése. A (482) MA-PROB-KIR kódú, Társadalmi probléma és kirekesztés modul elnevezéső modul a Szociálpolitika mesterképzési szak részeként jött létre a projekt keretében. A szak tantervében addig is jelen lévı kurzusokat a projekt új modullá szervezte. Az új modullá szervezés a következıkben nyilvánult meg: - szervezeti kapcsolat létrehozása a modul elemei között - egységes képzési filozófia alkalmazása, különös tekintettel a reflexív szakember modelljére és a szociális konstrukcionizmusra mint elméleti alapra - összehangolt képzési módszerek alkalmazása (különös tekintettel a reflektív tanulásra, a probléma-alapú tanulásra és a bizonyíték-alapú tanulásra. A modul azon hallgatók számára biztosít speciális kompetenciákat, akik tanulmányaikat a Szociálpolitika mesterképzési szak keretében folytatják. A modul képzési célja az, hogy a mesterképzési szak hallgatói képessé váljanak a társadalmi kirekesztettségként értelmezett társadalmi probléma tudományos igényő vizsgálatára, a probléma okainak és következményeinek feltárására, valamint a kezelésre irányuló programok kritikai elemzésére. A modul reflektív szemlélete és korszerő tanulásirányítási módszerei hozzájárulnak a hallgatók reflexív szakemberré válásához, a modul tárgykörét jelentı helyzetek reflektív módon történı kezeléséhez. A terület körülhatárolása nem független az alkalmazott elméleti és módszertani kerettıl: a társadalmi kirekesztettség értelmezése függ az elfogadott probléma-konstrukciótól, illetve a reflexív módon eljáró szakember saját értelmezési módjától.

2 2 A modul célja annak elérése, hogy a hallgatók - képessé váljanak a problémák értelmezési módjait meghatározó folyamatok megértésére, valamint a társadalmi kirekesztés-kategória értelmezésére - majd e kompetenciájuk felhasználásával képessé váljanak a kirekesztettség helyzeteinek, illetve az arra adott társadalmi válaszoknak a kritikai értékelésére, programok tervezésére és kivitelezésére. A modul ennek érdekében teremt kapcsolatot a képzési elemek között, választja ki az adekvát tartalmakat, és alkalmazza a korszerő tanulásirányítási módszereket. A modul tartalma A modul tartalmi elemeit a következı kurzusok képezik: SPNM05/SPLM05 A társadalmi problémák elmélete SPNM/SPLM06 Társadalmi kirekesztettség és szegénység ASNM/ASLM02 A társadalmi kirekesztettség egyes területei A modul filozófiája A modul keretében folyó képzés azon szakemberek számára nyújt speciális kompetenciákat, akik a társadalmi problémák országis vagy helyi szintő kezelésével kapcsolatban töltenek be társadalompolitikai, szociálpolitikai döntés-elıkészítıi, döntéshozói, intézmény vagy szolgáltatás-irányítói feladatokat, illetve akik a helyi problémák kontextusában végezek szociális munkát. A képzési program a reflexív szakember modelljét alapul véve, három szempont szerint épül fel: - a kompetenciák, - az ismeretkörök, valamint - a tanulásirányítási módszerek meghatározásával

3 3 A modul a Szociálpoltika mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott kompetenciák közül elsısorban a következık fejlesztésére irányul: a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a társadalom, a gazdaság, a politika, az állam és a jog mőködésének alapvetı szabályszerőségeit, - azoknak a tényezıknek a szerepét, amelyek gátolják fontos szükségletek kielégítését, az erıforrások méltányos és funkcionális elosztását, - az emberi és állampolgári jogok, valamint a társadalmi igazságosság érvényesülésének hatékony formáit, - a szociálpolitika korszerő elméleteit és módszereit, b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - a társadalmi folyamatok tudományos igényő és interdiszciplináris elemzésére, - a szociálpolitikai tevékenység társadalmi-gazdasági hatékonyságának, társadalmi elfogadottságának mérésére és azoknak a tényezıknek az elemzésére, amelyek a szociálpolitikára hatást gyakorolhatnak, - társadalmi szükségletek, problémák, kockázatok azonosítására és elemzésére, - c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - személyek iránti empátia, szociális helyzetek iránti érzékenység, - értékek, érdekek azonosításának, továbbá a saját érdekek és értékek professzionális kezelésének képessége, - racionális elemzés, problémamegoldás, döntéshozatal, érvelés képessége, A modul ezeknek a kompetenciáknak egy speciális területen (a kirekesztés-probléma területén), sajátos elméleti és módszertani kontextusban történı fejlesztésére irányul. A hátrányok, problémák, krízisek gyakran az emberek csoporttagsághoz kapcsolódnak, is az is gyakori, hogy a speciális csoporthoz tartozás alapozza meg az emberek, embercsoportok társadalmi kirekesztését. A szociális tevékenységet folytató szakembernek képesnek kell lennie arra, hogy a helyzetet egyszerre értelmezze egyéni, párkapcsolati, csoport, közösségi, illetve társadalmi dimenzióban. A szociális szakmai képzések bizonyos alapozó szinten túl - nem képesek a szakembereket felruházni azokkal a kompetenciákkal, melyek szükségesek egy-egy konkrét csoport helyzetének elemzéséhez és problémáinak kezeléséhez. A modul tárgya ezért a különbözı csoportok társadalmi befogadásához szükséges elsısorban gyakorlati kompetenciák kialakítása.

4 4 A modul módszertana A képzés szemléleti és módszertani specifikumát az adja, hogy a reflektív tanulás módszereinek alkalmazásával támogatja a hallgatókat abban, hogy képessé váljanak a reflexív szakmai tevékenység folytatására Alapvetı tanulásirányítási módszerek: - reflektív, - valamint (modulonként eltérı módon) tapasztalat alapú, problémaközpontú, felfedezı-konstruktivista, projektoktatás. A nemzetközi tudományos, illetve képzési diskurzus két pólus mentén helyezi el a szociális professziókat érintı változásokat. Ennek egyik végén az instrumentális jellegő szabályozás erısödése található, melynek jellegzetes elemei a piaci szektorra jellemzı menedzsment-módszerek alkalmazása, a kockázatokat kezelı megoldások bevezetése, illetve a tevékenységek standardizálása. A másik végponton a szociális szakmák professzionális jellegének újrafogalmazása található, melynek legnagyobb hatású példája a reflexív szakember modellje. Az ellentét sarkítva úgy fejezhetı ki, hogy a munkájában szigorú technikai szabályoknak alávetett szakember képe áll szemben a professzionális autonómiáját intuitív módon alkalmazó szakemberrel. A reflektivitás (reflexivitás) másik értelme a tanulás módjára vonatkozik. A reflexív gyakorlatot folytató szociális szakember témájához szorosan kapcsolódik a reflektív tanulás témaköre. A reflektív tanulás egyebek mellett az adaptív tanulási stratégiák között helyezhetı el. Az adaptív tanulási stratégia kiindulási tétele az a felismerés, hogy az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérnek. Ezt a helyzetet akkor kezeli adaptív módon az oktatási intézmény, ha egymástól lényegesen eltérı tanulási eljárásokat tesz lehetıvé a hallgatók számára. Megjegyzendı, hogy a bolognai típusú felsıoktatás kreditrendszere önmagában is az adaptív tanulási stratégiákra épül. A reflektív tanulás modellje szerint a középpontban a képzés résztvevıje áll, aki részt vesz a saját tanulási programjának a megalkotásában, korrigálásában, alakításában, megvalósításában. A modell eredményes megvalósításához több feltétel szükséges: - az oktatási intézmény szerepének újraértelmezése a tanulás folyamatát illetıen (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló által kiválasztott utakra és haladási ütemre)

5 5 - az oktató szerepének újraértelmezése (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló induktív úton történı tanulására, melyet a sajátosan felépített tanulási és értékelési egységek, illetve az oktatók mentor-szerepe támogat) - a tanuló szerepében lévı személy képessé tétele saját képzése irányítására (mind a képzés folyamatának szervezése, mind pedig az ismeretek felépítése nagy mértékben múlik a hallgató ehhez szükséges reflektív - kompetenciáinak meglétén) A konstrukció fontos szerepet szánt a tanulásirányítási módszerek fejlesztésének, a képzést folytató szakemberek képzésmetodikai továbbképzésének, illetve a tanterv (kurrikulum)- és képzésfejlesztésre történı felkészítésének. A jelen projekt igazodva az elvárásokhoz a fejlesztés fontos területeként kezeli a megjelölt képzésmetodikai feladatokat. Noha a projekt kiemelt szerepet biztosított a reflexív szakember modelljét megalapozó módszereknek, más módszerek ugyancsak beemelésre kerültek a képzésekbe. A modul módszertana arra épül, hogy a reflexív szociális szakember szalmai modelljének létrejötte többféle eszköz együttes alkalmazásával valósítható meg. Ezért a reflektív tanulást olyan keretként használja, mely összefogja a modulban részt vevő képzési elemeket. Az egyes kurzusokban pedig a kurzus céljaihoz igazodóan kerülnek meghatározásra az oktatási-tanulási módszerek, elsőbbséget biztosítva a korszerű tanulásirányítási módszereknek. A jelen modul esetében a reflektív tanulás a hallgatónak azt a tevékenységét foglalja magában, mely során azonosítja a modullal összefüggő szakmai kompetenciáit, megtervezi azok fejlesztésének eszközeit, majd monitorozz a fejlődés megtörténtét. A kompetenciákra történő reflektáláshoz az oktatás támogatást nyújt. A modul kurzusainak elsődleges módszere a problémacentrikus tanulás. - A társadalmi problémák elmélete kurzus esetében a probléma maga a problémák értelmezése. A hallgatónak a problémák eltérő értelmezéseit középpontba állítva kell dolgoznia azon, hogy magyarázatokat találjon a társadalomban létrejövő problémaértelmezésekre. - A Korszerű módszerek a gyermekvédelemben kurzus esetében a probléma a gyermekvédelem által alkalmazott módszer. A hallgatónak ki kell választani valamely szakmai modellt, és azt mint problémát kell megvizsgálnia.

6 6 A modul tananyaga Tantárgy neve: A társadalmi problémák elmélete Kredit: 3 Félévek száma: 1 Összes óraszám: 30 Tantárgy leírása: A tantárgy célja egyrészt a szociálpolitika mesterképzési szakra jellemzı kompetenciáknak a reflektív tanulás keretei között történı fejlesztése, másrészt a reflexív szakemberré válás támogatása. A tárgy ismerteti azokat a mechanizmusokat, amelyek szerint a társadalom azonosítja és értelmezi a társadalmi problémákat, illetve megválasztja a problémákra adandó válaszokat. A kurzust teljesítı hallgató képessé válik arra, hogy felismerje a társadalmi problémák létrejöttében és kezelésében szerepet játszó környezeti tényezıket és társadalmi folyamatokat. A tantárgy fı témakörei: - a társadalmi problémák értelmezésére szolgáló fı nézıpontok (realizmus vs. relativizmus, voluntarizmus vs. determinizmus, pozitivizmus vs. konstrukcionizmus, konszenzus vs. konfliktus), illetve elméletek - szükséglet, kockázat és probléma viszonya - a társadalmi problémák definiálása, a probléma kezelésére irányuló igények megfogalmazása és érvényesítése - a társadalmi problémák kezelésének paradigmái - a közcselekvés körébe sorolt fı társadalmi problémák A tantárgy módszere: A tárgy alapvetıen a reflektív tanulás módszereit alkalmazza. A hallgatóknak a kurzus során végég kell kísérniük a kiválasztott probléma értelmezésének, empirikus vizsgálatának és kezelésének kérdéseit. A probléma megértésének folyamatához eszközként kapcsolódik az egyes lépéseket értékelı reflexió.

7 7 Kötelezı olvasmány: Szöllısi Gábor: A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai. Z-Press Kiadó, Miskolc, Ajánlott olvasmányok: Andorka R: Bevezetés a szociológiába Budapest, Osiris Kiadó Andorka R: Társadalmi problémák szociológiája. Budapest, Tankönyvkiadó Beck, Ulrich : A kockázattársadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Századvég, Giddens, Anthony: Szociológia Budapest, Osiris Kiadó Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig Konferenciakötet. Arisztotelész Stúdium Bt., Budapest Gönczöl Katalin Kerezsi Klára (szerk.): A deviancia szociológiája. Szöveggyőjtemény. Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, Szirmai, V.: A társadalmi konfliktusok és kezelésük. Magyarország településkörnyezete. (Szerk: Enyedi, Gy.) Magyarország az ezredfordulón - MTA Stratégiai Kutatások, Budapest, Tantárgyért felelıs oktató: Szöllısi Gábor PhD egyetemi docens Tantárgy neve: A társadalmi kirekesztıdés Kredit: 3 Félévek száma: 2 Összes óraszám: 30

8 8 A tantárgy célja egyrészt a szociálpolitika mesterképzési szakra jellemzı kompetenciáknak a reflektív tanulás keretei között történı fejlesztése, másrészt a reflexív szakemberré válás támogatása. A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a szegénység, a társadalmi kirekesztés területeivel, típusaival, empirikus adataival, valamint a probléma kezelését célzó fı és aktuális törekvésekeivel. Ismerteti a szegénység, társadalmi kirekesztıdés, depriváció, egyenlıség-egyenlıtlenség definíciói, szociológiai és szociálpolitikai paradigmáit. Bemutatja a szegénység által legnagyobb valószínőséggel sújtott társadalmi csoportokhoz (gyermekek, munkanélküliek és az alacsonykeresetőek, fiatal pályakezdı munkanélküliek, fogyatékkal élık és a tartós egészségkárosodást szenvedettek, cigányság, gyermekes családok, idıs emberek, alacsony jövedelmő falusi háztartások, stb.) kötıdı jellegzetes problémák elméleti kérdéseit, típusait, empirikus adatait, valamint a probléma kezelését célzó fı irányokat. Képessé teszi a hallgatót a társadalmi problémák felismerésére, komplex összefüggéseket tartalmazó szakszerő elemzésére, s az ismeret megszerzése után a témához kapcsolódó beavatkozási programok értékelésére, illetve megtervezésére. A tantárgy módszere: A tárgy alapvetıen a bizonyítékalapú tanulás módszereit alkalmazza. A hallgatóknak a kurzus során végég kell kísérniük a kiválasztott probléma értelmezésének, empirikus vizsgálatának és kezelésének kérdéseit. A hallgatók feladatai a választott értelmezési keret kritikai értelmezéséhez szükséges empirikus adatok beszerzésére, vizsgálatára irányulnak. A probléma megértésének folyamatához eszközként kapcsolódik az egyes lépéseket értékelı reflexió. Irodalom: Ferge Zsuzsa-Tausz Katalin-Darvas Ágnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. 1. kötet. Esettanulmány Magyarországról. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Közép- és Kelet-európai Iroda, Budapest Juhász Gábor Sziklai István: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, In.: Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, OFA Kht., 2004.

9 9 Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai, Századvég Kiadó, Budapest, Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztıdés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán. Szociológiai Szemle 2002/4. Walker, R. (2006): Lehetıségek és életesélyek: a szegénység, az egyenlıtlenség és a kirekesztés dilemmái In: Giddens, A., Diamond, P. (szerk.) Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlısdirıl és az új egyenlıségrıl Tantárgyért felelıs oktató: Szöllısi Gábor PhD egyetemi docens Tantárgy neve: A társadalmi kirekesztettség egyes területei Kredit: 2 Félévek száma: 1 Összes óraszám: 30 Tantárgy leírása: A tantárgy célja egyrészt a szociálpolitika mesterképzési szakra jellemzı kompetenciáknak a reflektív tanulás keretei között történı fejlesztése, másrészt a reflexív szakemberré válás támogatása. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi kirekesztettségként értelmezett helyzetek társadalomelméleti, szociológiai, szakpolitikai, statisztikai, valamint más aspektusait. A kiválasztott problémák hallgatónként eltérhetnek. Az egyik preferált témakör a hátrányos helyzető térségekhez, illetve az ott élık problémáihoz kapcsolódik. A térbeli hátrányos helyzet részben régiókhoz, kistérségekhez, részben pedig település-típusokhoz köthetı. Bizonyos értelemben el kell tehát különíteni a kistérségek és település-típusok hátrányainak tárgyalását attól a problémától, hogy milyen munkapiaci, hozzáférési, elérési és mobilitási hátrányokkal kell megküzdeniük az ott élıknek. A hallgatók az ismeretek lexikális és értı elsajátítása mellett képessé válnak arra, hogy komplex módon elemezzék bármely magyarországi hátrányos helyzető kistérség, vagy település problémáit és kalkulálják

10 10 a lehetséges beavatkozó projektek következményeit. A tantárgy módszere: A tárgy alapvetıen a problémacentrikus tanulás módszereit alkalmazza. A hallgatóknak a kurzus során végég kell vezetniük a kiválasztott probléma értelmezésének, empirikus vizsgálatának és kezelésének lépéseit. A lépéseket és azok eredményét dokumentálniuk kell. A probléma megértésének folyamatához eszközként kapcsolódik az egyes lépéseket értékelı reflexió. Kötelezı olvasmányok: Erdei Ferenc (1974): Magyar falu. Akadémiai kiadó Budapest, 1974 Juhász Pál (1988) A településfejlesztési koncepció és a faluosztály elmélete. Tér és Társadalom 1988/2. sz Vági Gábor (1992) Magunk, uraim! Település, tanács, önkormányzat. Budapest, 1992, Gondolat. Beluszky Pál (1999) Magyarország településföldrajza Dialóg Campus Budapest, Pécs Havas Gábor (2001) A kistelepülések és a romák. In.:Glatz Ferenc (szerk.) A cigányok Magyarországon. MTA Budapest, p. Ladányi János Szelényi Iván (2004) A kirekesztettség változó formái Napvilág, Budapest, Michael S. Stewart (2002) Roma, Deprivation, and the Underclass. In Hann, Criss (ed.): Postsocialism,: Ideas, Ideologies, and Practices in Eurasia. London, Routledge. Michael S. Stewart (2001) Depriváció, romák és underclass Beszélı Ladányi János Szelényi Iván(2001) Van-e értelme az underclass kategória használatának Beszélı Baranyi Béla (szerk) (2005.) Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél baranyai térségben. Gondolat, MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, Tantárgyért felelıs oktató: Szöllısi Gábor PhD egyetemi docens

11 11 A modul értékelése A modul értékelése két szinten valósul meg: egyrészt az egyes kurzusok, másrészt a modul egésze szintjén. A projekt keretében kidolgozott kurzusok felhasználják a korszerő oktatásirányítási módszereket (reflektív tanulás, problémaalapú tanulás, bizonyítékalapú tanulás.) Az értékelés ezek módszertani jellemzıinek megfelelıen történik; a reflexió, a problémára irányuló lépések, illetve a tények feltárására és felhasználására irányuló hallgatói munka értékelése alapján. A modul egészében szerzett kompetenciák értékelése a modult kísérı reflektív kompetencia-értékelés keretében történik.