/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 1
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a WC-t! A frissen sült sütemény, és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! / Robert Fulgham: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes.../ 2
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A program törvényi garanciái 2011. évi CXC.törvény A nemzeti köznevelésről. 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló trv. végrehajtásáról. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A 23/1997. (VI.4.)MKM rendelet 1. számú melléklete, A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei -ről. A 32/1997. (XI.5.)MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésnek irányelvei. Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény és módosításai. 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet és módosításai A program belső garanciái Az óvoda alapító okirata Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézményi éves munkatervek Alkotó, empátiás alkalmazotti közösség. 3
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 AZ ÓVODA HIVATALOS ADATAI Az intézmény neve és székhelye: Hidasnémeti Napköziotthonos Óvoda 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. Az intézmény OM azonosítója: 202271 A feladatellátási hely neve és címe: Hidasnémeti Napköziotthonos Óvoda 3876 Hidasnémeti, Iskola út. 1. sz. Az intézmény fenntartói és székhelyük: Hidasnémeti Község Önkormányzatának képviselő-testülete 3876 Hidasnémeti, Petőfi út 11. sz. Hernádszurdok Község Önkormányzatának képviselő-testülete 3875 Hernádszurdok, Rákóczi út 18.sz. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény - óvoda Az intézmény működési területe: Hidasnémeti Hernádszurdok Az intézménybe felvehető gyermeklétszám: 50 fő Az intézmény csoportjainak száma: 2 Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó Gazdálkodást végző szerv: Hidasnémeti Község Önkormányzata. 4
1. BEVEZETÉS /HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A a meglévő pedagógiai értékek megtartásával készült. Figyelembe véve a kor pedagógiai törekvéseit, az állandóan változó társadalmi igényeket, amit a szűkebb és a tágabb környezet állít az intézmény elé. A program készítésének alapját a helyi sajátosságok, a gyermekek szociokulturális hátterének, valamint az alkalmazotti, és a nevelőközösség önismerete szolgáltatja. A (HIFNP) alapját a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP ) határozza meg. A ban elemeiben beépítésre került a kompetencia alapú nevelés, valamint az epochális óvodai nevelési program, de hangsúlyosan jelen van az esélyegyenlőséget szolgáló szemléletmód, és a tevékenységrendszer jelölése szimbólummal (* etnikai kisebbségi nevelés) és eltérő színű betűvel (** integráció). A program kiolvasható pedagógiai hitvallása, a családdal kézen fogva kulturális értékek közvetítésével egészséges szemléletű személyiségek formálása. Így joggal feltételezhető az, hogy az óvodában eltöltött évek maradandó élményt nyújtanak a gyermekek számára, amely alapja lehet a sikeres iskolai életnek, kezdéshez. Az intézmény fenntartja azt a jogot, hogy jogszabályok megtartása mellett az eredmények és a változások tükrében az alapelveket, cél és feladatrendszert értékeli, felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. Erich Fromm így ír erről: A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit, vagy amit szeretünk. 5
1.1. Helyzetelemzés /HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 1.1./1.A település jellemzése Hidasnémeti hazánk észak-keleti részén B-A-Z megye abaúji területén, a Hernád folyó jobb partján fekszik, Miskolctól 65 kilométer távolságra. A község lélekszáma 1140 fő, jellemző a születés és a halálozási aránytalanság, ennek következményeként fokozatosan csökken lakosainak és a születendő gyermekek száma. A lakosság összetételében az elmúlt években jelentős változás figyelhető meg, fokozatosan és folyamatosan emelkedik a szlovák nemzetiségű ideiglenes lakosok száma. Akik életvitelszerűen a községben élnek, de a különböző szolgáltatásokat nem itt veszik igénybe. 1.1./2. Az óvoda jellemzői A községen belüli óvodai nevelés közel 65 éves múltra tekint vissza. Az eltelt több évtized alatt gyökeres, mély változásokat élt át az intézmény, amit egyrészt az adott kor politikai irányítása, valamint a község vezetőinek döntései határoztak meg. Az intézmény jelenlegi állapotában 2006. októberétől fogadja a gyermekeket. Az átadást megelőző felújítás alkalmával a korábban is már óvodaként funkcionáló, de eredetileg iskolai épület került korszerűsítésre. Ma már egy XXI. századi elvárásoknak is megfelelő intézményben történhet a zavartalan nevelőmunka szervezése. Az épület világos, tágas csoportszobákkal és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. A helyiségek berendezése esztétikus, ízléses, célszerű. Magán viseli az itt dolgozók igényességét, kreativitását. Az egyéb helyiségek, melyek a nevelőmunka fontos színterei ( fejlesztő szoba, tornaterem, stb.) berendezése funkciónak, célnak megfelelőek. Az óvoda rendelkezik azokkal a tárgyi feltételekkel, ami biztosítja a csoporton belüli zavartalan, nevelőmunka végzését. Az intézményt kerítés öleli, és zárja el a külvilágtól. Az intézmény udvara árnyékos és napos területet egyaránt tartalmaz. Az udvari játékeszközök egy része rögzített, míg bizonyos elemei raktározást igényelnek. Az eszközök elhelyezése egy zárt tárolóban biztosított. A játékok karbantartása, állag megóvása, pótlása folyamatosan évente az anyagi és egyéb források fedezete által történik. Az óvoda udvara alkalmas a minden körülmények közötti szabad levegőn való tartózkodásra, mozgásra, levegőzésre. Cél a minden mozgásforma kielégítését, és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását szolgáló eszközök területek folyamatos alakítása, fejlesztése. 6
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 Az óvoda 50 férőhelyes, a gyermekek két, vegyes csoportot alkotnak. A csoport alakítást meghatározza a felvett gyermekek életkora. A gyermekek között jelentős a hátrányos helyzetűek, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, ami elővetíti, hogy minden gyermek megkülönböztetett figyelmet igényel. Mivel minden egyes emberi élet csak egyszeri és megismételhetetlen, a gyermek a jövő értéke, az emberi élet láncolatában az összekötő kapocs. A gyermek szeretetre méltó lény, akiben az ígéret és a lehetőség egyszerre van meg. Kedvessége, tisztasága, ártatlansága, kifogyhatatlan tudásvágya nagyon sok öröm forrása. A gyermek nem egy kisméretű felnőtt, hanem más, önálló személyiség, akiben még megvan a lehetőségek a teljességre. Az óvoda fogadja a körzetéhez tartózó bejáró gyermekeket, de körzeten kívül eső gyermekek nevelését is ellátja, a joggyakorlatnak megfelelően. A gyermekekkel szakképzett óvodapedagógusok, dajkák foglalkoznak, és felügyelik őket. A nevelőmunkát közvetlenül segítők az óvodapedagógusokkal együttműködve minden tevékenységbe bekapcsolódva, de kiemelten a gondozási feladatokban vesznek részt, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Folyamatos a törekvés arra, hogy a mindenkori szabályzókban megállapított alkalmazotti létszám legyen biztosítva, akik megfelelő szakképzettséggel, elhivatottsággal rendelkeznek. 7
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 1.2. A NEVELÉSRE IRÁNYULÓ ALAPELVEK A /HIFNP/ alapelvei: Gyermekközpontúság Tiszteletben tartani a gyermeket megillető jogokat, hogy életkoruknak, és egyéni igényüknek, fejlettségüknek megfelelő gondoskodásban és nevelésben részesüljenek. Esélyegyenlőség *,** Valamennyi gyermeket illetően szakmailag megalapozott gyermekközpontú módszereket használva kiemelten kezelni a fejlesztést és a tehetséggondozást. Partnerközpontúság *,** Közvetlen és közvetett partnereikkel udvarias, együttműködő, nyitott kapcsolat kialakítására, és fenntartására kell törekedni. Eredményesség Tisztességes munkával elérni, hogy óvodáskor végére a gyermek önmagához mérten a legtöbbet fejlődjön. Az anyanyelvi, értelmi, testi, szociális kompetencia képességeinek fejlettségi szintjei tegyék lehetővé, hogy iskolára alkalmas gyermeket bízzunk a szülőkre. A Helyi Integrációs Nevelési Program pedagógiai hangsúlyai **az egyéni eltérések, különbségek tisztelete, elfogadása, személyközpontúság, komplex tevékenységrendszer, differenciált, sokszínű tevékenységbe integrált cselekedtetés, tanulás, változatos és rugalmas formában valósuljon az eszköz, módszer, eljárás megválasztása, ** tehetségek felismerése, és tevékenykedtetése, *ismerkedés a roma kultúra jellemző jegyeivel az életkorhoz történő alkalmazkodással, a szülők óvodai életbe történő bevonása, felmerülő problémák gyors reagálása. 8
Az életrend alkotó elemei /HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 rugalmas napirend, vegyes, heterogén gyermekcsoportok (max. 20-25 fő), egyéni képességfejlesztés, differenciált bánásmód, alkotó, empátiás nevelőtestület, figyelő alkalmazotti közösség, értő nevelőtestület, többségében együttműködésre is kész család. Az elemek egymással kapcsolatban vannak, egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak. A nevelési program cél és feladatrendszere A nevelőmunka eredményeképpen személyiségükbe épüljenek be az óvodapedagógusok és dajkák által közvetített értékek. Többségében vidám, kreatív, önbizalommal, önérvényesítő erővel bíró gyermekké váljanak, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik között az óvodában. Nevelési feladatok: o Tudatos differenciálással a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása, figyelembe véve az egyéni fejlődési ütem eltolódásait. o Felkelteni és alapozni a természeti és társadalmi környezet iránti érdeklődésüket, használható ismereteket, tudásanyagot nyújtva számukra. o A nevelés eredményeként elérni, hogy a legtöbben optimista szemléletű, a környezetében jól eligazodó, problémákban megoldást kereső személyiséggé váljanak. Amihez adekvát kapcsolatteremtő, és életkorhoz igazodó kommunikációs képesség társuljon. o Lehetőséget teremteni az emberi együttélés szokásainak, szabályainak, és hagyományainak a megfigyelésére, gyakorlására. Törekedni arra, hogy belső igényükké váljék a csoporttal való együttműködés, az alkalmazkodás, a másság, a különbség tolerálása. 9
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 2. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP 2.1. Küldetésnyilatkozat Célunk, egy szeretetteljes biztonságérzetet adó óvoda megteremtése és működtetése, ahol a gyermek általában jól érzi magát, szabadon tevékenykedhet egy felnőtti támogatottság mellett. A gyermekek és partnereink szolgálata érdekében az elhivatottság, a nyitottság, az inkluzív szemlélet és az innováció iránti fogékonyság jellemezze az alkalmazotti közösség minden tagját. 2.2. Óvodakép Óvodánk a Nemzeti köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig. Hisszük, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvodai nevelés kiegészítő, kompenzáló szerepet tölthet be. Meggyőződésünk, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak az ember életében. Ennek érdekében nevelőmunkánk során elsősorban az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkörben a sokszínű gyermeki tevékenységek közül kiemelt szerepet számunk a szabad játéknak és mozgásnak. A nevelés során hosszú távú cél, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének harmonikus fejlődését, az egyéni sajátosságok, szükségletek az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, ami megfelel az előirányzott ágazati elvárásnak. Óvodánkban minden gyermeket - felekezeti hovatartozás, nemzeti, etnikai kisebbség, szociális helyzet, sajátos nevelési igény ellenére megillet a feltételnélküli elfogadás, a szeretet, a tisztelet, szükségleteinek kielégítése, a fejlődést elősegítő egyéni bánásmód. Óvodánk jövőképe egy Európai Uniós elvárásoknak is megfelelő intézmény üzemeltetése, melyben érvényesül egyrészt a kistérségi szerepvállalás, másrészt munkánk által szemléletformálás és értékközvetítés községen belül és azon is túl. 10
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 2.3. Gyermekkép Minden gyermek sajátos egyedi, öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkező, egyszeri, megismételhetetlen, fejlődő személyiség. A fejlődését meghatározzák öröklött tulajdonságai, egyéni fejlődési útja, üteme, szociális helyzete és a környezeti hatások. Óvodánkban a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása egy gyermekközpontú, befogadó, serkentő, nevelő közegben történik, ahol önállóan, vagy együttműködve, de külső kényszer nélkül vehet részt. 3.3. Pedagóguskép - Optimista, pozitív érzelmekkel teli, együttműködő, toleráns, elfogadó, akit jellemez, az empátia, az azonos pedagógiai hitvallás, az egymás munkájának megbecsülése, a szociális érzékenység, a saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése iránti igényesség. Intézményi elvárás személyével kapcsolatban: - Szakmai és általános nyelvhasználata legyen példaértékű, igényes, jellemezze a konstruktivitás, az interaktív kommunikáció gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt. Képes legyen érvelni és elfogadni, szakmai álláspontját vállalni, képviselni. - Legyen megértő, elfogadó, társaival együttműködésre törekvő, önálló munkára és probléma megoldásra képes;. - Szakmai fejlődése érdekében a külső és belső ellenőrzések, a különböző szintű mérések eredményeit tudatosan építse be pedagógiai munkájába. - A szakma iránti elkötelezettsége mutatkozzék meg az óvodapedagógia mint tudomány újdonságainak, legújabb eredményeinek nyomon követésében, azokat lehetőség szerint adaptálja. - A gyermeki tudás megsegítése céljából a hagyományos, bevált eszközök mellett tudatosan alkalmazza a modern infokommunikációs eszközöket. - Érezze súlyát, hogy személyisége, megnyilvánulásai példaértékűek szűkebb, tágabb környezetében, és hozzájárul egy érintett társadalmi réteg megítéléséhez. 11
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 12
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód célja: a gyermek egészségvédelme, az egészséges életvitelhez szükséges magatartási készségek és szokások alakítása, a gyermekek egészséges nevelésén áthatni a családok egészséges életvitelének formálására, testi fejlődésének elősegítése, /- harmonikus, összerendezett mozgás kialakulásának támogatása, testi képességeinek fejlesztése, -/ szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése által. Az egészséges életmódra nevelés feladata: 1. /- az egészséges óvodai környezet kialakítása, 2. /- az egészségre nevelés, *,**és gondozás. 3. 1./1, Az egészséges óvodai környezet kialakítása Az életmód formálása a gyermek és a külső világ állandó hatásában formálódik, s ennek alapját a mindennapi cselekvések alkotják. A cselekvéssorok mindennapi ismétlődése alakítja a szokásokat. A szokások alakításához szükséges megteremteni azokat a feltételeket, amelyek leginkább biztosítják a gyermek testi és értelmi fejlődését. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba, az ahhoz kapcsolódó helyiségei és az óvoda udvara. Az óvoda épülete: a helyiségek padló és falburkolatai olyan anyagból készüljenek amelyek jól tisztíthatóak, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, pasztellszínűek, ablakaival szolgálja a természetes fény besugárzását, és tegye lehetővé a többszöri levegőcserét. A berendezési tárgyak esztétikusak legyenek. Természetes anyagokból készüljenek, s elhelyezésük zárja ki a balesetveszélyt. A gyermekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon, szekrényeken nyerjenek elhelyezést. A hagyományos, és szükséges berendezéseken és játékeszközökön túl elhelyezett növények és állatok ne okozzanak allergiát és balesetveszélyt. A gondozásukat, és ápolásukat kísérjék figyelemmel. Az óvónő által felajánlott munkajellegű tevékenységekbe érdeklődésük szerint vegyenek részt /állatok tisztán tartása, etetése, növények ápolása, játékok válogatása, egyéni munkák szelektálása, borítékolása, stb./. 13
Az óvoda udvara: /HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 Elsődleges a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek, berendezések kialakítása. Az udvar változatos felületű: füves, ütésálló lappal burkolt, napos és árnyékos részeket öleljen fel. A gyermek egészségének védelme érdekében fontos az időszakonkénti homokcsere / évente /, valamint a napi lazítás, esetenként vizezése. Az árnyék folyamatos biztosítása ezen a részen elengedhetetlen, hisz itt a gyermek feje a nyári nap sugarainak fokozottan ki van téve. A természetes mozgások gyakorlására elegendő füves tér álljon a gyermekek rendelkezésére, a mozgásfejlesztő szerek elhelyezésére ( mászóka, hinta, csúszda stb. ) ne zavarja a más-más tevékenységeket végző gyermekcsoportokat. A nagyobb méretű szilárd burkolatú felület kialakítása úgy célszerű, ha biztosítja a gyermekek alkalomszerű, adott időszakban (eső), vagy speciális mozgások végzést. Az óvoda udvarán kialakított veteményes kertben a gyermekek változatos tevékenységekben próbálhatják ki erejüket, ügyességüket, kitartásukat. A cselekedtetéssel egybekötött tanulást is biztosítja, és jó szolgálatot tehet a munka szeretetére nevelésben. 3. 1./ 2. Az egészségre nevelés, gondozás Célja: az egészség gondozásához szükséges készségek megalapozása. Az egészséges életmódra nevelés a gondozással, gondoskodással szoros összhangban valósítható meg. A gyermek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A gondozási teendők elsősorban az önállóság biztosításával és a türelmes, kiváró, ugyanakkor ösztönző óvodapedagógusi dajkai attitűddel valósítható meg. A szokások kialakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó szeretete. Az érzelmi biztonság segíti át a bizonytalan csetlő-botló gyermeket az önkiszolgálás bonyolult tevékenységrendszerében. A helyes életritmus megteremthető a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága és kötetlensége jellemez. A folyamatos játék tevékenységben azonos időpontban, és idő tartományban ismétlődnek az étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna), a mese, a testnevelés, a levegőzés, a pihenés. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele a megfelelő táplálkozás, a gyermek ízlésének ismerete, formálása. A heti rendszerességgel beiktatott nyers 14
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 zöldség és gyümölcs fogyasztása, időnként préselése, évszak függően aszalása formálja a gyermek és szülő szemléletét. A tevékenységekbe ágyazott tanulás során a gyermekek maguk is megtapasztalhatják az alapanyagokkal való tevékenykedést. A feldolgozáshoz szükséges eszközök (kések, vágódeszka, gyümölcscentrifuga, stb.) használata biztosíthatja a gyermekek aktív részvételét. Az eszközök elhelyezésére kiválóan alkalmas a melegítőkonyha, mely körültekintő szervezés mellett a gyermekek által is bejárható birodalommá alakítható (aszalás, savanyítás, kompót készítése). Az óvodai étkezés feltételei önkiszolgálással, és naposi tevékenységgel valósul meg. Ügyelni kell az esztétikus terítés (porcelán, üveg, nikkel, textil), és a kulturált étkezési szokások betartására. A megjelölt időkereten belül a gyermekek az étkezés időpontját (tízórai) maguk választják meg. A déli főétkezést csoportosan, az egyéni tempókhoz igazodva fogyasztják el. Az uzsonna az ébredéshez- felkeléshez igazítottan folyamatosan csoportosan történik. A testápolás szolgálja a gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak a megalapozását. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama kedvezően alakítja a tanulás folyamatát ( mosakodás, kéz törlés, stb. ). Elengedhetetlen a felnőtt állandó, és folyamatos segítőkészsége, erősítése. Az öltözködés a test védelmét szolgálja, és alakítja a gyermek ízlésvilágát, erősíti önállóságát. Szükséges, hogy a gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes legyen. Egészségvédelem szempontjából is fontos a váltóruha, és a bokát tartó papucsok beszerzése. A megfelelő partneri kapcsolat kialakítása elősegítheti, hogy ebbe az irányba terelődjön a szülői igényesség, és ízlés. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit jókedvűen és felszabadultan végez. A gyermek mozgásigénye nagy, de egyéni eltéréseket mutat, s ennek kielégítését a különböző helyszíneken végzett változatos tevékenységek szolgálják. A mozgás tartalma: - szabad, spontán mozgás, - frissítő mozgás, - szervezett mozgás. A pihenés az alvás az óvodásgyermek egyéni alvásigényét és szervezetének egészséges fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés légkörének a kialakítása elengedhetetlen feltétele a teljesülhetőségnek. Az óvodapedagógus mesével, énekkel, zenével altat, s felfigyel a zaklatott, nyugtalan gyermekre. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk 15
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 (apróbb tárgyak, kendő stb.). Figyelembe vesszük, és alkalmazkodunk a gyermek egyéni szokásaihoz, igényeihez, egészséges keretek között /pl. rugalmas ébresztés, meséskönyv nézegetése/. Ahol a gyermekek pihennek ott csendnek és nyugalomnak kell lenni. A gyermek testi fejlődése érdekében az óvodapedagógus feladata az építő kapcsolat kialakítása a szülői házzal. Meg kell ismerni a gyermek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb szokásait. Megfelelő szakirodalom, és szakemberek bevonásával (védőnő, orvos, logopédus, pszichológus) segítséget kell nyújtani az egészséges életvitel kialakításához, formálásához. Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmódra nevelés terén: gondozási tevékenységek végzéséhez, gyakorlásához az optimális feltételek biztosítása, az eltérő szociokulturális háttérből érkező gyermekek kompenzálása érdekében egyéni bánásmód érvényesítése, a mindennapi levegőn való tartózkodás megszervezése és biztosítása, a szokások alakítása végett pedagógiai eljárások kialakítása, a szokásrendszer kialakításához kapcsolódó követelmények megismertetése széles körben, szülői támogatottság elérése céljából, a tervező munkában mutatkozzék meg az értékelésre épülő további fejlesztési javaslat, és az eltérő képességek szerinti feladat meghatározás, háttérintézmények képviselőivel aktív együttműködés kiépítése. Az óvodavezető feladata: az egészséges környezet folyamatos figyelemmel kísérése és biztosítása /balesetmentesség, eszköz ellátottság, infrastruktúra szükségszerű fejlesztése/, a vegyes/heterogén csoportokban az egészséges életmódra nevelés folyamatának nyomon követése, szükség esetén korrekcióra irányuló javaslat tétele, az egészségre neveléssel kapcsolatos programok megvalósításához szükséges anyagi források kutatása, kapcsolattartás a háttérintézmények képviselőivel, a szakmai munkába történő aktív bevonása, az egészség megóvására irányuló egyes szolgáltatások megszervezése /pl. hallás vizsgálat, fogászati szűrés stb./ 16
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Egészséges életmód alakítása terén 1/Minden esetben törekedjenek a megismert kulturált étkezési szabályok és a viselkedési szokások betartására. 2./Képesek legyenek az evőeszközök önálló és helyes használatára. 3/Tudjanak önállóan szedni a levesből, és tölteni a folyadékból. 4/Szükség esetén jelezzék egyéni igényüket a felkínált étel mennyiségét illetően. 5./Ismerkedjenek az ételek elnevezésével, neveivel, alapanyagaival. 6/Alakuljon bennük a folyamatos tízórai menetének figyelemmel kísérése, és tudják a csoport életének megzavarása nélkül jelezni egyéni szándékukat, igényüket. 7./Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, ápolják fogukat és gyakorolják a fésülködést. 8./Törekedjenek minden esetben betartani a mosdó használatának szabályait, rendjét, a kisebbeknek nyújtsanak segítséget. 9./Egyéni szükségletüknek megfelelően használják a papír zsebkendőt WC-ét, WV papírt. 10./A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják. 11./Képesek legyenek az önálló öltözködésre, levetett ruhaneműiket ízlésesen helyezzék el a jelükkel ellátott helyen. 12./Törekedjenek betartani a vetkőzés, és felöltözés logikai sorrendjét. 13./Tudják jelezni komfort érzetükkel kapcsolatos igényeiket. 14./Ügyeljenek az öltöző rendjére, tisztaságára. 17
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 3. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés- szocializálódás biztosítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja: Életvidám, közösségben magabiztosan mozgó, a közösségi szabályokhoz alkalmazkodni képes gyermek nevelése. Aki formálódó ítélőképességgel, és értékrenddel bír. Az érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés feladata: - a gyermek biztonságérzetének alapozása, - az önbizalom erősítése, - a társas élet alakítása, formálása - szociális érzékenységének fokozása. Az óvodai élet összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, érdekes élmények a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő, mert a megismerési folyamatot érzelem kíséri. Ezért nagy a környezetében élők és az őt nevelők felelőssége. Az óvoda pedagógus feladatai: - az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, életkori és egyéb paraméterek ismeretében, konfliktus kezelési technikák megismertetése, azok gyakorlati életben való alkalmazásának megsegítése, a testi szükségletek kielégítése a változatos tevékenységek lehetőségnek a megteremtésével, a derűs, biztonságos környezet kialakítása, a megerősítő és elfogadó magatartás tanúsítása és megkövetelése gyermekektől és az alkalmazottaktól egyaránt, értékek, élmények nyújtása, programok, rendezvények, hagyományápolása, csoporthagyományok kialakítása által pozitív viszonyulásra való törekvés, érzelem dús kapcsolat kialakítása egyéni bánásmód alkalmazásával, értő-figyelő gyermekre való odafordulással, önkifejező törekvéseik támogatása a gyermek életkorához igazított módszerek által, /párbeszéd, vélemény meghallgatás, vita, meggyőzés, megoldás felvázolása/ szociális érzékenység fejlődésének támogatása a természet szeretetére nevelésével, a mesék tartalmának értelmezése, a közösségi szabályok megértése által, személyes mintaadás által erősíteni akarati tulajdonságaikat / önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat/ 18
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 szükség esetén a speciális szakemberekkel munka kapcsolat kiépítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának érdekében, az erkölcsi érzelmek mélyítése, alakítása a közösségi játékok kezdeményezése által, valamint csoport szokások beépítése során /pl. tartósan beteg társnak levél küldése/. Az óvodavezető feladata: az érzelmi biztonság kialakulását segítő feltételrendszer kiépítése /személyi tárgyi/, az érzelmi kötődés megerősítését szolgáló programok működtetése /pl. csibe találkozó, ovi-csalogató/, a különleges bánásmódot, a kiemelt figyelmet igénylő szülőkre való odafigyeléssel formálni, megsegíteni az egységes nevelési szemlélet kialakítását, esetlegesen szakemberek aktív bevonásával, jelenlétével támogatni, és kompenzálni a meglévő családi nevelés zavarait. A családi háttér ismeretében fel kell tárni, és megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat teremteni a gyermeknek a pozitív és negatív élmények átélésére, az azokhoz kapcsolódó érzelmek erősítésére és fejlesztésére. Az alkalmazotti közösség felelőssége ebben a folyamatban, hogy tudják, a gyermek akkor fejlődik, ha szeretve érzi magát, mert elfogadják olyannak, amilyen. (Gordon) *, **Olyan óvodai közösség alakítása a cél, amelyen belül egyszerre integrálódik a gyermek a csoportba és differenciálódni képes, mint önálló egyén. Az óvodapedagógusnak törekedni kell arra, hogy saját érzelmi megnyilvánulásait, mintaadását hitelessé tegye. Empátiás készségével lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek át tudják érezni (érteni) gyermek-óvodapedagógus, gyermek-gyermek, és felnőtt-felnőtt viszonyát. Ennek tudatában alakítsa a gyermek erkölcsi érzelmeit - szeretet, barátság, tisztelet, jó és rossz megkülönböztetése. Formálja erkölcsi tulajdonságait, - együttérzés, bátorság, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, kitartás, állhatatosság, szabálytartás. A közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. *,** El kell fogadni a gyermeket annak, aki. A maga sajátos jellemével, amitől ő különleges. A gyermeki személyiség minden feletti megváltoztatására irányuló törekvés helyett, meg kell őt segíteni abban, hogy kifejlődhessen saját erőssége. Ez a támogatás és vezetés fontos, mert kiteljesedhet általa az egyes gyermek érzelmi és szociális potenciája. Ébren kell tartani értelmi érzelmeit, - a kíváncsiságot, rácsodálkozást, felfedezést, sikert és az aktivitást. Ebben a folyamatban alapozódik meg a gyermek erkölcsi értékrendszere /erkölcsi érzelmei, tulajdonságai /.Érzelmi életének kiegyensúlyozottsága alapul szolgál testi, értelmi, és szocializációs fejlődéséhez. 19
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A szocializálódás alakulásának színterei: a./- beszoktatás, és befogadás időszaka, b./- együttélés a mindennapokban, c./- óvodai ünnepnapok, d./- sajátos hagyományaink. a./ A beszoktatás,és befogadás időszaka Az óvodakezdés első benyomásai sokszor életre szóló élményeket adnak. Meghatározzák szülő, gyermek óvodához való viszonyát, a kapcsolat minőségét. A beszoktatás célja: hogy a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza szociális viselkedésének alakulását. Azért, hogy a beszoktatás időszaka minél zökkenő mentesebb legyen fontos, hogy az óvodába lépés előtt kapcsolat alakuljon ki a családdal (intézmény szintű programok szervezése, valamint az óvónő keresse fel a leendő óvodást családi környezetében ), hívja meg a szülőt és gyermeket az óvodába. Dolgozzanak ki megállapodást, mely közös megegyezésen alapuljon, hogy a szülő mikor és milyen formában kívánja beszoktatni gyermekét. (anyás, vagy anya nélküli formában) Év elején az óvodapedagógus építsen a régi óvodások segítésére (ismertség, szomszédság, rokonság), és az új társak tolerálására hangolja őket. A nevelési év elején a beszoktatás időszakában mindkét óvodapedagógus egész nap a csoportban tartózkodik. Érdekes tevékenységekkel, megértő, elfogadó, magatartásával segíti elő és könnyíti meg a gyermek, szülő számára az átállás nehézségeit. Az év folyamán érkező gyermekek esetében is körültekintően járnak el. Az érzelmi kötődések kialakulásának erősítésére alkalmazzák a megerősítés, és a dicséret személyre szabott formáit. Ez ösztönző és utánzásra serkentő erővel bírhat. A beszoktatási időszak első pillére a családdal való együttnevelés folyamatának. b. Együttélés a mindennapokban A közösen átélt élmények a gyermekben az újra átélés vágyát erősítik és az együttműködés folyamatában alkalmazkodásra serkentik. Ezáltal a gyermek viselkedés készsége magasabb és magasabb szinten jelenik meg. Az egymás melletti játszástól, az együtt játszásig viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. Kifejlődnek azok az érzés- és cselekvési módok, amelyekkel változatos formában megy végbe a környezet eseményeire való reagálás, s ezáltal is formálódik a gyermek énképének alakulása. 20
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A nemi identitást erősíthetjük a nemi szerepek megjelenítéséhez, eljátszásához szükséges feltételek biztosításával, a nemekhez kapcsolódó magatartásformák és tulajdonságok erősítésével, a másik nem természetes elfogadásával, tiszteletével, megbecsülésével. Az erősítő, dicsérő szavak segítik, hogy megtanulja értékelni saját és társai cselekedeteit, szavait, gesztusait. A közös élmények, a közös szabályok az összetartozás érzését erősítik. A magatartási kultúra formálása és az érzelmek fejlesztése elválaszthatatlan egymástól. Kiemelt feladat a viselkedés, az illem alapszabályainak megismertetése, és gyakoroltatása. / Lásd. l. számú melléklet / Az óvodapedagógus feladata ebben a folyamatban, hogy lehetőséget nyújtson arra, hogy a gyerekek gyakorolhassák a mindennapok tevékenységformáiban a viselkedési és udvariassági formulákat. Világosan behatárolja az együttélés szokásait, normáit, elősegíti az ahhoz való alkalmazkodást, a szoktatást példamutatással, a követelmények következetes betartásával, miközben a gyermekek egyéni akarati tulajdonságait, az egészséges önérvényesítést figyelembe veszi, tiszteletben tartja. A csoportok egyénileg kidolgozhatják a közösen megalkotott együttélés szabályait, melyek jelrendszerét vizuálisan meg is jeleníthetnek. c. Óvodai ünnepnapok Ünnepek nélkül az élet olyan, mint az út fogadó nélkül /Demokritosz/ A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása adja meg. Ezeket a hétköznapok és az ünnepnapok tagolják. Az óvodai élet mindennapjait a néphagyományőrző, a természetóvó, és a jeles napokkal, egyéb rendezvények szervezésével gazdagítjuk. Ezek együttesen hatnak a személyiség komplex fejlődésére, formálva egészség, és környezettudatos magatartásukat, szociális érzékenységüket. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Az ünnepre hangoló örömteli tevékenykedés a gyermek viselkedésére maradandó, mással nem pótolható hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei a születésnévnapok köszöntése. A gyermek számára ez várva várt esemény. A gyermekek őrá figyelnek, törődnek vele, őt köszöntik. A szülőkkel közösen elfogadott formában történik az ünneplés, 21
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 amely érzelmi szükségleteik kielégítését szolgálják. Megtapasztalhatják, hogy a szándék a szívből jövő jókívánság becsülendőbb az értéknél. A gyermekek számára is fontos ünnep az édesanyák köszöntése. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Segítséget nyújt a gyermekléptékű ajándék készítésében, aktívan részt vesz a műsor összeállításában. A megemlékezés meghittségét, és beteljesedését fokozhatja ha ez barátságos, derűs légkörben intézményi szinten szerveződik. A családok nagy részében a nagyszülők komoly feladatot vállalnak, ezért fontos, hogy a gyermekek már ebben a korban is tisztelettel, megbecsüléssel forduljanak az idősebbek felé. Erősítve általa a nagyszülő, és unoka különleges érzelmi kapcsolatát. Kötetlen keretek között alkalmas időpontban /ősz/ lehetőséget kell kialakítani a nagyikkal való együttlétre intézményes keretek között. A családon belüli eltérő szerepek erősítését és a nemi identitástudat formálódását szolgálja az apák napi rendezvény. A kora nyári időszakban az édesapák, nagyapák hatékony szerepvállalásával ügyességi, vidám, hangulatos játékos feladatokkal eltöltött napi program keretein belül kerüljön megrendezésre. Kiemelt esemény az óvoda életében a gyermekekről való megemlékezés május utolsó vasárnapján. Ebben közvetlen partnerünk a szülői munkaközösség. A program kialakítása minden évben konszenzus alapját képezi. Az aktuális lehetőségek és elképzelések függvényében óvodán belül, vagy kívül egy kötetlen, felszabadult, derűs esemény során amibe a gyermek egyéni igényének, érdeklődésének megfelelően kapcsolódik be, mélyül el. A nevelési évet az óvoda két csoportja közösen zárja le. Ezen a napon a szülők bevonásával, aktív részvételével a két csoport legkisebbjei a szülők bevonásával, aktív együttes játékával zárja le az évet. Az 5-6 évesek ünnepélyes keretek között az óvodapedagógusok szabad választása alapján fejezik be az évet. Ezt követően kerül sor az iskolába készülők búcsúzására, ballagási ünnepély keretében. A rendezvény szervezése során fontos szempont, hogy ne legyen megerőltető, igazodjon a 6-7 évesek érzelemvilágához és öröm forrást jelentsen a gyermek számára. A csoporton belül demokratikus viszony lehetővé teszi, hogy az óvodapedagógus figyelembe vegye a gyermek kívánságait és igényeit (vers, ének, szerepvállalás). Az ovi-batyura kötött emlékszalag mellett, a gyermekek díszfát, díszcserjét ültetnek el az óvoda udvarán. A társadalmi életünkhöz kapcsolódó ünnepek az óvodában érzelmi élményt nyújthatnak a gyermek számára. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. Március 15. kokárdadíszítéssel, vonulós, huszáros játékával, a zászlókkal feldíszített ünnepei díszbe öltözött falun való sétával, közös énekléssel, verseléssel minden gyermekben mély nyomot hagy. A gyermekek életkorához igazodva megismertetjük őket történelmi személyiségekkel és eseményekkel ( Petőfi Sándor, Bem apó, toborzódal, huszárok. stb) 22
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 Október 23 - Június 4-ét a gyermekek számára közelivé úgy tesszük, ha beszélgetünk: a világ népei között elfoglalt helyünkről, magyarságunkról, (magyar nyelvről) hazánkról (Magyarország), szűkebb szülőföldünkről (Hidasnémeti térképen szemlélgetve), szimbólumainkról, (Címer, zászló, korona, jogar, országalma, Himnusz) a Himnuszról (hol hallhatjuk: ünnepélyek, sportesemények, díjátadások - és a hozzá kapcsolódó illemszabályok: állva, csendben hallgatjuk a Himnuszt). Az ünnepek alkalmából a csoportszobát díszítjük fel így fejezzük ki érzelmeinket, tiszteletünket. A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző ünnepnapok, az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek ünnepnapokká válnak az óvoda (csoport) életében. A közös élmények a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik erősítik. A közösen átélt élményekkel nő a gyermek biztonságérzete, fejlődik szociális alkalmazkodása. A más szituáció" hozzásegíti, hogy képessé váljon az udvariassági illemszabályok megértéséhez, és elfogadásához. (pl. vendég fogadás). A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározzák a rituálék. Ebben a folyamatban fontos elem, hogy mindennek eljön az ideje, amit minden évben ugyanakkor várunk, s illik rá épp úgy készülni. A visszatérő szokások biztonságot, eligazodást jelentenek a gyermek életében. Népszokásaink ápolása során feladatunknak tartjuk átadni a népi örökséget, és fokozatosan kialakítani a gyermek pozitív hozzáállását. E cél érdekében minden nevelési évben Márton napi napi vásárt és esti lámpás felvonulást szervezünk a szülők bevonásával. A vásári forgatagot megidézve a csoportok által készített portékát a nézelődő vásárlóknak vidám rigmusokkal kínáljuk megvételre. A karácsonyi készülődésnek nagy szerepe van az érzelmi nevelésben, hisz a gyermekek ebben a korban különös hangulatban élik meg az ünnepeket. Feladatunk biztosítani számukra a csodálatos élményt, a meghitt hangulat, békés éneklés, zenehallgatás, a gyertyafénynél elfogyasztott ebéd, a díszítő elemek közös készítésével ( kukorica fűzés, mézes figurák sütése, karácsonyfa öltöztetés ). A nagyobb gyermekek a maguk készítette kis rajzzal, egyéb ajándékkal lepjék meg szüleiket, testvéreiket. Ezzel szeretnénk alakítani azt az érzést, hogy nemcsak kapni de adni is nagyon jó. 23
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A tél búcsúztatása, a tavasz köszöntésére kiszebábot égetünk /úsztatunk s beszélgetünk a tél búcsúztató népi hagyományokról is. A farsangi mulatozásban gyermek-felnőtt egyaránt részt vesz. A dajka nénik farsangi fánkot sütnek a délelőtt folyamán. Valamennyien jelmezt öltünk, és egész délelőtt mulatozunk (tánc, közös éneklés, jelmezes felvonulás). A maskarákjelmezek kapcsán beszélgetünk a Busójárásról (térképen megnézzük, az ország mely területére jellemző), és a hét hetes böjtről. A tavaszi ünnepre a húsvétra is nagy gonddal készülünk. A locsolkodók várása során megismertetjük őket a kapcsolható illemszabályokkal. Mély érzelmi benyomást kelt, a hímes tojások festése, és az udvaron a hímesek keresése. Elsősorban érzelmein át kell megismertetni a gyermeket az őt körülvevő világgal. Természetóvó jeles napjaink: az Állatok, a V íz, a Föld, a Madarak és fák napja. Az Állatok világnapja /október 4/ alkalmából gyermekeinknek kitekintést biztosítunk szűkebb és tágabb környezetben egyéb feltételek függvényében /pl. kirándulás állatkertbe, tanyára/. A Víz napján /március 22/ kísérleteket végzünk. Így vizsgálat alá kerül a víz halmazállapotának változása, a különböző állapotú víz és föld áteresztő képessége, a folyóvizek kialakulásának folyamata. Beszélgetünk a víznek az élőlények életében betöltött szerepéről, a vízzel való takarékosság és a víz tisztaság megőrzésének fontosságáról. Kihasználva a település adta sajátosságokat a kisebbek a folyó /Hernád/ a patak /Szartos/ partján természetes környezetben végeznek megfigyeléseket, úsztatnak hajót, küldenek palack postát. A nagyobbak mindezek mellett az ivóvíz és a szennyvíz telepen gyűjtenek tapasztalatokat, új ismereteket. A Föld napján /április 22/, a szabadban /csoportban időjárástól függően a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazított játékos vetélkedőt szervezünk. Építünk a gyermekek meglévő ismeretére, a környezet védelmével és természet szeretetével kapcsolatban. A csoportok közös séta, kirándulás szervezésével erősíthetik és kiegészíthetik a gyermekekben ezzel a témával kapcsolatos ismereteiket. A környezetvédelem megfelelő szintre kerülése és kezelése arra ösztönözi az óvodai élet szervezőit, hogy beszéljenek és tegyenek a környezet védelméért. A Madarak és fák napja /május 10/. A téma feldolgozása beépül és megjelenik az adott (tevékenységi hét) időszak tevékenységeinek tervezésében, megvalósításában, az adott életkori specifikumoknak megfelelően. 24
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A jeles napok feldolgozása a hagyományos formákon túl (beépítve a heti tervbe), projekt terveken, és az óvoda hagyományára épített programokon (környezetvédelmi vetélkedő) keresztül is megtörténhet. Ennek az adott nevelési év operatív terve alapján kell eljárni. d. Sajátos hagyományaink tovább színesítik az óvodai életet. Az óvodai nevelésben is megvan a projektben gondolkodás és tervezés lehetősége, ami kedvezően aktivizálhatja a csoportot, jól fejleszti látásmódjukat, felelősségtudatukat, elősegítheti probléma érzékenységüket és megoldó gondolkodásukat. A projekt szemlélet egy probléma, egy témakör komplex, több szempontú, és irányú feldolgozása a gyermekek, /szülők, egyéb résztvevő/ aktív, tevékeny bevonásával. A projekt és témahét szervezése, lebonyolítása csoportonként/intézményi szinten történik. Fontos szempont, hogy a projekt tartalmának kiválasztása, meghatározása igazodjon a gyermekcsoport elvárásaihoz, sajátosságaihoz, valamint vegye figyelembe az intézmény érdekeit, és az operatív tervek tartalmát. is. A projekt/ek, lebontása az adott nevelési év dokumentációjában kerül megjelenítésre. Így a jó gyakorlatként megismert, és adaptált környezettudatos nevelést szolgáló környezetvédelmi tevékenykedések is színesíthetik a csoportok életét. Mindhárom korosztály számára kialakított gyermek közeli tanösvény bejárásra kerül, ahol interaktív módon szerezhetnek tapasztalatokat és ismerhetik meg az őket körülvevő élőlényeket, állatokat, gombákat, amelyeket csoportszobai körülmények között is feldolgozhatnak. *,** A családi programok kiegészítése és esetleges hiányosságainak kompenzálása érdekében örömteli pillanatokat szerzünk a gyermekeknek azzal, hogy közös kirándulást, bábszínházi látogatást szervezünk számukra. Az óvoda feladata a megkülönböztetett figyelmet igénylő gyermekek, - a jó képességű, valamilyen terület iránt érdeklődő, illetve a kiemelkedő teljesítményt mutató gyermekek - felismerése és gondozása. Ennek érdekében bekapcsolódunk a kistérségi óvodák által szervezett tehetséges gyermekek számára hirdetett programokba (kézművesség, roma-találkozó, mese-mondó verseny, sportvetélkedő), másrészt a lehetőségek tükrében intézményi szinten Tehetségcsíra programokat szervezünk. 25
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Az érzelmi, erkölcsi, közösség nevelés, 1./ Szívesen járjanak óvodába, érzelmileg kötődjenek a felnőttekhez, és pajtásaikhoz. 2./ Társaikkal szívesen vegyenek részt mindenféle tevékenységben. Legyenek figyelmesek, és segítőkészek egymás iránt. 3./ Érdeklődjenek társaik, barátaik, és a felnőttek után. Fogadják el a másságot, és különbözőséget, kerüljék el társuk kiközömbösítését. 4./ Legyen igényük baráti kapcsolat kialakítására. 5./ A mindennapokban nyújtsanak segítséget a bátortalan, és az újonnan érkező gyermekek számára. 6./Az ünnepi megemlékezés, rendezvény jellegének megfelelően ízlésesen öltözködjenek. 7./ Érezzenek belső késztetést arra, hogy minden esetben be akarják tartani a megismert viselkedési szokásokat, szabályokat. 8./ Alkalmazzák az óvodapedagógus által megismert konfliktus kezelési technikákat,(kompromisszum kezelés, megbeszélés, elkerülés). 9./ Törekedjenek arra, hogy képességeiknek megfelelően vegyenek részt a közös ünneplésben. 10./Altruizmusra, nyitottságra, együttműködésre való hajlandóság jellemezze többségében őket. 11./Ismerjék szűkebb társadalmi környezetüket, alakuljon a hazához és a szülőföldhöz való szeretete, kötődése. 12./Érezzék a súlyát annak, hogy minden tettük következménnyel jár. 13./A mindennapok során teljesedjen ki önállóságuk. 14./Akarati tulajdonságaik (önuralom, önfegyelem, kitartás, feladat kötelesség - szabálytudat) az óvodai tevékenységekben fokozatosan és folyamatosan erősödjön. 15./A csoportok életét befolyásoló szabályrendszer kialakításában közös gondolkodással és verbális megfogalmazással vegyenek részt /Illemtábla) 26
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 3. 3. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés célja: Egészséges tudásvággyal bíró, életkornak és a helyi sajátosságoknak megfelelő ismeretanyaggal rendelkező gyermek nevelése, aki alkalmassá válik az iskolai élet megkezdésére. Az értelmi nevelés feladata: az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése, megtartása az óvodai élet alatt a párhuzamosan végezhető tevékenységek által, ösztönző környezet biztosításával, a kognitív képességek megalapozása, fejlesztése, oly módon, hogy érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, logikus gondolkodása, kreatív képessége adottságaihoz viszonyítva fejlődjön, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak és a tervezetten szervezett ismereteinek előidézése, bővítése, rendszerezése, tapasztalatokra, élményekre, élethelyzetekre épülő játékos tevékenykedés által az ismeretszerzés folyamatának a megvalósítása, kommunikációs képességek fejlesztése, a beszédkedv megteremtése és fenntartása, óvodán belüli és kívüli változatos tevékenységek, körülmények közötti gyakorlás által alkalmazni képes tudás alakítása, sikerélmény biztosítása, a siker és kudarc optimális kezelésére való képesség formálása. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az minden cselekvésének elindítója. A gyermek, ami iránt érdeklődést mutat, azt igyekszik megismerni. Érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait, és ezek a benyomások indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot gyorsíthatja fel, és lassíthatja le a környezete. Ennek függvényében, s ez által, fejlődnek értelmi képességei. Az értelmi képességek fejlesztésének folyamata komplex módon átszövi a gyermek egész életét. A kognitív képességek fejlődésének elősegítése az óvodapedagógus legösszetettebb feladata. Ebben a hatásrendszerben egyforma hangsúlyt kap a mintaadás (gyermekek között végzett cselekvés, nyírás, festés, összemérés...), segítségnyújtás, utánzás lehetősége az önállóság. Az óvodapedagógus feladata: a családias, nyugodt légkör kialakítása, megfelelő eszközök, változatos tevékenység által a belső motiváció elindítása, ébren tartása, a tanulás-tanítás hatékonysága érdekében a pedagógiai módszerek, eszközök, szervezési módok és a tanulás technikai eljárások változatosságára való törekvés, 27
/HIFNP/ 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. sz. 46/452-119 egyéni képességek, fejlődési ütem figyelembe vétele mellett differenciált fejlesztés biztosítása, feladat, követelmény, eszköz, munkaforma és módszerek tekintetében, azok rugalmas kezelése jellemezze, egészséges önértékelési kép alapozása a teljesítményt kísérő értékelés folyamatos visszajelzésével, IKT és egyéb /saját készítésű/ eszközök tudatos beépítése a tudás átadása céljából, beszéltető légkör megteremtésére törekvés. Az óvodavezető feladata: által, a lehetőségek függvényében az optimális feltételek folyamatos biztosítása, szakmai megújulást szolgáló ismeretek biztosítása belső és külső képzések egyéb lehetőségek felkutatásával /szakember, előadás/, lehetőségek / körzeti óvodák felhívásai, megkeresése/ kiaknázásával a tudáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, és megszervezése. A gyermek játéka során lehetőséget ad arra, hogy az óvodapedagógus feltérképezze az egyéni sajátosságait (kivel, mivel játszik, mi érdekli, mivel kelthető fel kíváncsiságát, milyen ismeretanyaggal rendelkezik). Megfigyelések során tapasztalatot gyűjthet a gyermek mozgásáról, a finommotorika fejlettségéről, test ismeretéről, térészleléséről. Fontos kiszűrni azokat a gyermekeket, akiknél az óvodapedagógus nem tapasztal belső szükségletből fakadó érdeklődést. Nem kezdeményezhetőek sem tevékenységeikben, sem társas kapcsolataikban. A gyermekeket ölelő környezet (családi háttér) megismerése megadja a választ a passzivitás eredetére. A gyermekek egyéni eltéréseit figyelembe véve differenciáltan, de minden gyermek számára egyaránt szükséges olyan feladathelyzetek, tevékenységek kialakítása, amely számára a legoptimálisabb. A módszerek /pl. cselekedtetés, cselekedtetéssel egybekötött magyarázat, mintaállítás/, munkaforma/ páros, kis csoportos, kooperatív/ eszközök gazdag tárházából azt kell kiválasztani amelynek segítségével leginkább fejleszthető a gyermek. A napirendnek lehetővé kell tenni, hogy olyan élethelyzetek kialakulását, melyben egyénileg,vagy társaikkal együtt próbálkozhatnak azok megoldására. Megbeszélhessék, megvitathassák tapasztalataikat, ismereteiket. Az óvodapedagógus magyarázat keresésre, elgondolkodásra késztesse őket, s ebben a folyamatban éljék meg a felfedezés örömét, aktív cselekedtetéssel fejlessze értelmi képességeiket. 28