Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az (1)anyagi és (2)szellemi javaknak az összessége, amit az emberiség létrehztt. A személyiség létezésének az a feltétele, hgy ntgenezise srán e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interirizálja. Az interirizált kultúrát nevezzük műveltségnek. A kultúra javait, mint műveltségtartalmat sajátítjuk el, a művelődés tehát nem más, mint a kultúra biznys tartalmainak interirizációja. Mind a művelés, mind a művelődés aktív flyamat, amely kölcsönösséget feltételez az átadó és a befgadó részéről egyaránt. A kultúra műveltségtartalmait jelentősen beflyáslja a társadalm érték- és nrmarendszere, az egyén individuális sajátsságai.
Az egészségkultúra maga az életmód. Az egyén életmódja révén szabályzhatja, ptimalizálhatja egészségi állaptát, életmódjával elégítheti ki egészségével kapcslats szükségleteit. Az egészségi állapt visszahat az életmódra, attól elválaszthatatlan.
Az életmód az emberek lyan tevékenységi-magatartási rendszere, amelyet életük fenntartására, váltzó szükségleteik kielégítésére szerveznek. Az emberi magatartás lyan vnásait fejezi ki, amelyek a mindennapi életünkben rendszeresen megnyilvánulnak. Az egyének visznylags autnómiával alakítják életmódjukat, a társadalmi-gazdasági feltételek között. Az életmódt meghatárzzák az anyagi visznyk és az életszínvnalbeli adttságk.
A végzett munka Anyagi visznyk Életkr és nemek szerinti differenciáltság Isklai végzettség Család Életmódminták
Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapt, másrészt egyensúlyi állapt, amely időben váltzó, különböző fkzatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állaptai felé. Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állaptát átélni, minősíteni, megváltztatandónak ítélni. Ennek igen nagy a jelentősége, ugyanis az egészségérzet, egészségtudat, a betegségérzet, betegségtudat a leghatéknyabb mtivációs bázisa lehet a különböző életviteli történéseknek.
A rekreáció fgalma a mdern kr terméke, jóllehet a gyökereit az őskrig visszavezethetjük Latin eredetű szó, ami kezdetben isklai szünidőt jelentett [Cmenius, J. A. Nagy ktatástan (1592-1670)], azaz kikapcslódást, pihenést, mással fglalkzást. A rekreáció az elfgadtt nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája. A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szlgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakzását is eredményezi. Szcilógiai értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését tekintették elsődleges feladatának. Nevezik az életminőség tanának is. Ttális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adtt választevékenység, amit elsősrban szabadidőnkben végzünk.
A rekreáció társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése, helyreállítása és növelése Az egén számára a legfőbb funkció: a felüdülés, a felfrissülés és szórakzás Eredménye pedig társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megélt minőségi élet Rekreatív magatartásfrma: Azkat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő (pzitív) magatartásfrmákat nevezzük rekreatívnak, amelyek az ember szmatikus, pszichés és szciális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az ptimális teljesítőképesség meg-, ill. újratermelésére valamint megújítására irányulnak. A rekreatív többlet a nem szabadidős tevékenységeinkben keletkező rekreációs hatáskat jelenti. A többlet megjelenhet a kedvvel végzett munkában (munkahely, főzés, takarítás, fűnyírás), mint a fizilógiai szükségletek kielégítésében (étkezés, fürdés).
Az ősembernek munkavégzésre alkalmas állaptba kellett kerülnie. Ennek feltétele ekkr a megfelelő táplálékhz jutás (energiapótlás) és a megújulást szlgáló alvás (regeneráció). Már ekkr megjelent az igény a kikapcslódásra. A törzs jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egy ellenséges törzs legyőzését követő ünnepségek, valamint az évezredeken át rendszeresen megtarttt avatási próbák a sajáts időrend szerinti vallási-kultikus események az őskr emberének szórakzását, kikapcslódását jelentették a mindennapkból. A munka-pihenés aránya 50-50-% A rekreáció: elsődleges funkciója az őskrban a munkavégző-képesség megteremtése, helyreállítása, növelése
Szabad emberek - szabadidős tevékenységei összefnódnak a vallási, művelődési, művészeti tevékenységekkel Tudmány, színház, sprtesemények, cirkusz
A 7. nap szentsége Munka 50%, bilógiai szükségletek 25 %, szabadidő 25% Az ünnepek sra bővült: vallási (karácsny, újév, húsvét), családi (esküvő, keresztelő, haltti tr), vásárk, bálk, (farsangi, szüreti), cirkuszk A rekreáció funkcinális fgalma kiegészül mtivációs hatásúval: felfrissülés, felüdülés, szórakzás.
A reneszánsz krban megváltztt a szabadidő tartalma és a róla valltt nézetek kiindulópntja. Előtérbe került a harmnikus személyiség fntssága, mely eszményhez szrsan kapcslódtt a szabadidő hangsúlyzása. A munkaidő meghsszabbításának igénye a feudalizmus bmlásával egyidejűleg jelentkezett.
Ipari frradalm 1769-1850: első ipari frradalm gépesítés, tömegtermelés, gyárak 1870-1914: másdik ipari frradalm gépipar, vegyipar, vasút Tudmánys-technikai frradalm 1945-napjainkig autmatizáció, mtrizáció, a mezőgazdaság gépesítése, kemizálása, háztartási rbtk, számítástechnika
A 20. század másdik felére megnőtt az emberek szabadideje és vásárlóereje egyaránt. Az lett a fő kérdés, hgy miként tudnak ezzel élni és nem visszaélni. A civilizációs fejlődés mindeközben száms negatív hatással kársíttta, rmblta az ember minőségi életét. Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fgalmával.
Bilógiai szükségletek: Az egyén önmaga ellátását, illetve fönntartását szlgáló tevékenységek csprtja. A bilógiai idő fgalmába a pihenés (alvás, üdülés), a táplálkzás és a higiéné, testáplás (tisztálkdás, fdrász, kzmetikus, stb.), valamint az egészségüggyel kapcslats tevékenységeink (szűrővizsgálatk, rvsi vizit, kórházi áplás, gyógyszertár, stb.) tartzik. Társadalmi kötelezettségek: Ebbe a csprtba az anyagi javak előállítását, a jövedelemszerzést szlgáló munka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítő tanulás tartzik. Ehhez srljuk még a családi (háztartási munkák, gyereknevelés, bevásárlás) és társadalmi kötelezettségeket (adózás, bejelentések, igazlásk, pstai és banki ügyletek) is. Szabadidő: Az előző kettőn kívül fönnmaradt időmennyiséget tekintjük szabadidőnek (free time, Freizeit). Ide tartzik a közlekedés/utazás, ami nem kimndttan a rekreálódást szlgálja.
A rekreáció és az egyén Az egyén rekreációra irányuló személyes mtivációja a felüdülés, felfrissülés, célja a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét megteremtése. A rekreációs tevékenység célja a pzitív hatásk, a rekreációs élmény átélésével valósul meg! A rekreáció célja az egyén szempntjából: az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása a harmnikus életvitel kialakítása az ptimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása A rekreáció és a társadalm A rekreáció feladata a társadalmi fejlődés negatív hatásainak és a belőlük fakadó szükségletek kellő idejű felismerése, a célk megfgalmazása és a megvalósításhz vezető út kijelölése.
A szabadidő az a teljes időkeret, ami tulajdnképpen üres, csupán egy lehetőség, amit rekreációs célkra (is) szabadn fölhasználhatunk. Jellemzője a választás szabadsága, a fizikai, lelki és szellemi értelemben vett önkiteljesedésre, az önbecsülés növelésére és örömkeresésre való törekvés. Ami ebből kedvünkre/ örömünkre szlgál, amit kellemesnek találunk és pzitív élményként élünk meg azt tekintjük leisure-nek.
Passzív típus: Azk, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, legfeljebb kcsmába járnak, televízióznak, esetleg házimunkát végeznek. Rekreatív típus: Stabil, megállapdtt életvitelt flytatnak, és szabadidejüket a felüdülésre akarják fölhasználni. A típus tagjai főleg a könnyű műfajk iránt érdeklődnek. Akkumulatív típus: Minden iránt érdeklődnek, de semmi iránt sem elkötelezetten. Elsősrban értelmiségiek, vezető állásúak, divatkövetők, sznbk tartznak ide. Inspiratív típus: Szabadidejükben magasabb kultúra iránt érdeklődnek, fntsnak tartják önmaguk fejlesztését, az értékek áplását. Értelmiségiek, ill. más rétegekből azk, akik értelmiségi mintát követnek.
A hatékny szabadidő eltöltéshez szükség van szabadidőtudatra, azaz megtervezett, tudatsíttt, figyelemmel átélt szabadidőre. Bntsuk le ezt részcélkra. Legyenek távlati, középtávú és közeli céljaink. Ezekhez rendeljünk cselekvési terveket. Ennek lépései a következők: Legyen életstratégiánk. (Milyen munka, család, karriert képzelünk el magunknak? Mit szeretnénk tulajdnképpen az életben? Ezek megvalósítása föltételezi, hgy vegyük számba a várható napi, heti, ünnepekhez kötött, valamint a nagybb léptékű (szabadságs) szabadidőinket.