A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei 5 2. Az iskola nevelési programja 6 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6 2.1.1. Az iskolánk funkciói 6 2.1.2. A Práter Általános Iskola specialitásai 6 2.1.3. Az iskola egyéb szolgáltatásai 7 Ingyenesen igénybe vehető alapszolgáltatások 7 Szülői támogatást igénylő szolgáltatások 7 Eszközrendszer a nevelési-oktatási folyamatban 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további pedagógiai feladatok 12 2.3. Kiemelt feladatunk a közösségfejlesztés 13 2.4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 14 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 15 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 15 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 17 2.8. A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek 18 2.9. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 18 2.9.1. A gyermekek nevelésében érintett felnőttek kapcsolatrendszere a következő 18 2.9.2. A szülők és a tanítók, tanárok kapcsolatának fórumai 18 2.10. Egészségnevelési program 20 2.10.1. Az egészségfejlesztés iskolai területei 20 2.11. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése 23 2.12. Környezeti nevelés 24 2.13. Fogyasztóvédelem 25 2.14. Az iskola oktatási kínálata 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben 26 B) Helyi tanterv 26 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és válaszható tanórai foglakozások, ezek óraszámai 26 Tartalomjegyzék 1

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 27 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 28 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 30 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 31 6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 31 Országos, területi, iskolai mérések értékelése 31 6.7. Értékelés az 1-3. évfolyamon 33 6.8. Értékelés 5-8. osztály 35 7. A kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai 38 8. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai 41 9. Előírt tananyag és követelményei 41 C) A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 42 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 42 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 42 3. A pedagógiai program módosítása 42 D) A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 43 Mellékletek 44 I. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai II. Kisebbségi (roma) nevelés-oktatás, cigány népismeret oktatása tantárgyakba ágyazva. III. Emelt szintű oktatás (matematika, ének-zene, informatika) IV. Nem szakrendszerű oktatás (matematika, magyar nyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ének- zene, rajz és vizuális kultúra) V. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Tartalomjegyzék 2

A) Nevelési program 1. Iskolánk bemutatása 1.1. Az iskola adatai Az intézmény neve: Práter Általános Iskola (informatika, ének oktatása magasabb óraszámban) Székhelye: 1083 Budapest Práter u. 15. Telefonszám: 1/334-2396 Tel./fax: 1/314-1246 E-mail: prateraltisk@prater-bp8.sulinet.hu Honlap: www.prater-bp8.sulinet.hu Fenntartó: Alaptevékenység: Képzési idő: Tanulói létszám: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat iskoláskorúak általános iskolai oktatása és napköziotthonos ellátás 8 év 224 fő a 2010/2011. tanévben Évfolyamonkénti osztály, tanulócsoport száma 1.a 22 fő 5.a 16 fő 2.a 15 fő 5.z 17 fő 3.a 21 fő 6.a 20 fő 4.a 26 fő 6.z 17 fő 7.a 18 fő 7.z 21 fő 8.a 12 fő 8.z 19 fő Tartalomjegyzék 3

1.2. Az iskola rövid története Az épület, 1893 óta ad otthont az iskolának a Práter utcában. A régi, patinás épületben fiú- és leány elemi iskola működött, majd egy részéből polgári leányiskola lett. Iskolánk a VIII. kerület most felújításra kerülő részén található. Ez az építészeti projekt a fővárosban egyedülálló, melynek keretében iskolánk egy XXI. századi mintaiskolává válik. 1917. szeptember elsejétől Zrínyi Ilona Leánygimnáziumként egy harmadik típusú oktatási formának is helyet adott az épület. Az első érettségi vizsgákat az 1920-21-es tanévben tartották. 1944 őszén német hadikórház költözött a falak közé. 1945 januárjában bombatámadás okozott súlyos károkat az épületben. A háború után az épületet fokozatosan helyreállították. 1952-ben a Zrínyi Ilona Gimnáziumból Práter Utcai Általános Iskola lett. Külön igazgatású fiú- és leányiskola. 1956-ban az iskola a Corvin köziek egyik fontos bázisa volt. 1991-ben emléktáblát helyeztek el az iskola falán. 1957-ben a leányiskola ének- zene tagozatos iskola lett. 1973-ban a két iskolát összevonták. 1993-ban ünnepeltük az iskola fennállásának 100. évfordulóját. 1996 decemberétől az iskola új neve Práter Ének - zene Tagozatos Általános Iskola. A Corvin-Szigony projekt keretében iskolánk épülete és a környék nagy változás előtt áll. Iskolánk általános műveltséget nyújtó, alapfokú, önkormányzati fenntartású, 8 osztályos közoktatási intézmény. Az 1957 óta működő tagozat célja a zenével való személyiségformálás, és általa az érzelmi nevelés elmélyítése. Az azóta eltelt majdnem 50 év változást követel, a mai kor igényeit magasabb óraszámban oktatott számítástechnikai, és ének osztályok elégítik ki. Az 1-4. évfolyamon tanító kollégák gyakran fogadják a tanítóképző hallgatóit. 1998 óta az Apáczai Kiadó és 1999 óta Természetvédelmi Hivatal bázisiskolájaként működünk, 2002 óta a Szigony utcai Szivárvány Óvoda epochális programjában is részt veszünk. A pedagógiai programunkat a jelen szülői és a közeljövőben kicserélődő, új lakossági réteg igényeire terveztük. A jelenleg beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete romlott az előző évekhez képest. (A tanulók 1/4-e csonka családban él, a szülők 53 %-a munkanélküli, egyre többen élnek családi pótlékból, segélyekből.) Nő a veszélyeztetett (135 fő) és a cigány tanulók száma (172 fő). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma 111 fő, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók száma 61 fő. 116 tanulónknak a szülei csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Ez utóbbira példa, hogy több tanárunk a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás keretében mentorálást vállalva tehetséges romatanulók középiskolába jutását segíti. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, korszerű tudással rendelkező, egész életük folyamán új dolgokat megtanulni képes, egészséges emberek nevelése. Nevelési program 4

A szociológiai kutatások alapján az újonnan épült házakba fiatal, értelmiségi családok költöznek. Az ő igényüknek megfelelően kulturális, sport, informatikai központtá szeretnénk átalakítani iskolánkat. 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 34 pedagógus 1 gyermekvédelmi felelős 1 pedagógiai asszisztens 1szabadidő felelős 1 iskolatitkár 2 gazdasági dolgozó 15 technikai dolgozó 3 fejlesztő pedagógus 1 utazó pszichológus, 1 utazó gyógypedagógus 1.4. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei 11 tanterem 2 nyelvi labor 2 számítástechnika terem 4 természettudományi szaktanterem 5 egyéb speciális szaktanterem 2 technika tanterem 1 tornaterem 1 tornaszoba 1 könyvtár + olvasóterem Nevelési program 5

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk ars pedagógicája A világ ránk tekintve arra számít, hogy vállalunk gondjából egy hazányit. (Baranyi Ferenc) 2.1.1. Az iskolánk funkciói Készség- és képességfejlesztő Ismeretátadó, képző Szocializáló Érték- és normaközvetítő Szolgáltató Személyiségfejlesztő 2.1.2. A Práter Általános Iskola specialitásai létező a Természetvédelmi Hivatal bázisiskolája az Apáczai Kiadó bázisiskolája tantárgyi keretben tanítjuk az egészséges élet című tantárgyat 1-4. évfolyamon kapcsolat kerületünk civilszervezetivel (JKK, Vöröskereszt stb.) kiállítások szervezése tervezett a Corvin mozi partneri kapcsolatával médiaismeret oktatása modulként a szülők bevonása a kulturális és mentálhigiénés programokba magasabb óraszámban idegen nyelv-, informatika-, énekoktatás, tánc, dráma oktatásának beillesztése a programunkba 5. és 6. évfolyamon célirányos képességfejlesztés az alsós tanítók bevonásával nyitott iskola Nevelési program 6

2.1.3. Az iskola egyéb szolgáltatásai Ingyenesen igénybe vehető alapszolgáltatások a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott oktatás-nevelés mindennapi testedzés logopédiai fejlesztés hitoktatás egészségügyi ellenőrzés iskolaotthonos és napközis ellátás egyéni fejlesztés, korrepetálás, tehetséggondozás tanórai foglalkozások megszervezése a hagyományos (tantermi) formáktól eltérő módon (pl.: könyvtár), az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola (NAT) Szülői támogatást igénylő szolgáltatások színház-, mozi-, múzeumlátogatás(évente kétszer) tanulmányi kirándulás (évente kétszer) úszásoktatás korcsolyaoktatás a pedagógiai programban meghatározott kulturális eseményeken kívüli rendezvényeken való részvétel más szülői igények kielégítése erdei iskola Magyarkúton (osztályonként évente egyszer) 2.1.4. A Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe (DÖK) Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. A szülőket is tájékoztatjuk az első szülői értekezleten. az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló tanuló tanuló nevelő szülő nevelő nevelő nevelő egyenrangúság, következetesség és bizalom elvének érvényesítése Tanulóink teljes személyiségfejlesztésére törekszünk: a tanulók alapképességeinek fejlesztésével a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget kívánunk nyújtani törekszünk az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására hazánk, nemzeti kultúránk és történelmi eseményeink, kiemelkedő személyiségeink, hagyományaink megismertetése fontos feladat számunkra Nevelési program 7

az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátíttatása együttműködés a családdal Célok, feladatok, eljárások Célunk olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni a tanulókat, amelyek segítségével képesek megállni helyüket a középiskolában. Az 1-4. évfolyamon a cél: az alapkészségek, alapvető ismeretanyag, alapvető műveltség nyújtása, az indulási hátrányok csökkentése. Fontosnak tartjuk, hogy a 5-8. évfolyam ne újra tanítson, hanem, "rátanítson, fejlessze az elsajátított alapkészségeket. Így feladataink: A helyes tanulási szokások kialakítása, elsajátíttatása (önellenőrzés, szaknyelv használata, terv és vázlat készítése, vitakészség fejlesztése stb.) Feladatunk olyan készségek kialakítása, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy felnőttként is tanuljon, az egész életen át tartson tanulásigénye Versenyképesség kialakítása, mely nemcsak a kollektív, hanem az egyéni boldogulás esélyeit is meghatározza Hazánk számára létkérdés az idegen nyelv oktatásának fejlesztése, így angol, német nyelvoktatást biztosítunk A kommunikációs készség és a különbözőképpen gondolkodó emberekkel való együttműködés készségének fejlesztése Különlegesen fontos a társadalom által megkívánt ismeretek, a kulcskompetenciák, a gyors problémafelismerő és döntési készség, a konfliktusok kezelésének, és az elviselésükhöz szükséges készségeknek kifejlesztése. Ennek érdekében a kommunikáció, az informatikai és számítástechnikai ismeretek mind szélesebb körben való oktatása a célunk. Könyvtárhasználat, könyvtári ismeretek oktatása, hangversenybérlet, hangverseny, színház, képzőművészeti rendezvények látogatása, előadóművészek meghívása, élménybeszámolók meghallgatása stb. Integrálás. Az esélyegyenlőség megteremtése. Nevelésünk és oktatásunk célja az alapvető emberi értékek, viselkedési formák elsajátíttatása. Elsődleges szerepet kap a személyiségfejlesztés, az önállóságra, öntevékenységre, a műveltség megszerzésének igényére, a reális önismeret, önértékelés kialakítására, a kitartó munkára, az együttműködési készség kialakítására nevelés. Feladatunk kialakítani tanulóinkban: az emberi méltóság tiszteletét nemzethez tartozást, a magyarságtudatot az emberiség történelme során kialakult értékek, az örök érvényű normák megismerése iránti igényt az önálló ismeretszerzés igényét Célunk az iskolai és az iskolán kívüli ismeretek összekapcsolására képes tudás nyújtása. A tanulói színterek: osztálytermek, szaktermek, komputerterem, (Internet) Orczy - kert és intézményei, Józsefvárosi Művelődési Ház, (erdei iskola), rendszeres országjáró kirándulások, táborok szervezése stb. Célunk olyan iskola teremtése, ahol jól érzi magát a tanár és a tanuló egyaránt: egyetemes emberi értékek kialakítása (humanizmus, hazaszerető lelkület) hagyományok ismerete, tisztelete, továbbvitele (kulturális szemle, népdalverseny, iskolanapok, táborok, diákmozgalom, múzeumlátogatás, karácsonyi közös ünnepség a szülőkkel és a gyerekekkel Nevelési program 8

stb.), tanár diák meccs, találkozás volt diákjainkkal, ünnepélyek közös megünneplése: alsó, felső, szülők stb. Az egészséges életre nevelés céljával kapcsolatban kiemelt feladat az önkiszolgálás, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, az erőnlét fejlesztése. Aggasztó a népesség egészségi romlása és a természeti környezet pusztulása - erre fel kell hívni a figyelmet. Drog- és alkoholmegelőző programot indítunk. Az úszás - és korcsolyaoktatást minél több osztályra kiterjesztjük, tanulmányi kirándulásokat, sportversenyeket szervezünk. Egészséges élet c. tantárgy felmenő rendszerben történő bevezetése az 1-4. évfolyamon, önálló tantárgyként Az 1-4. évfolyamon, környezetórán, napközis foglakozásokon, egészségeséletmód- órán a helyes életviteli szokások kialakítása, gyakoroltatása (DADA). Az indulási hátrányok csökkentése a hatévesek családi hátterének felmérése első osztályban az év elején háttérvizsgálat. A tanulásban lemaradók napközibe irányítása. A magatartási, tanulási problémák feltárása a Nevelési Tanácsadó segítségével. Logopédus A tanórán kívüli foglalkozások kihasználása. Kiemelten kell kezelni az etnikumhoz tartozó tanulók sorsát. Egészségnevelés c. folyóirat járatása Az egészséges élet című tantárgy oktatása a 5-8. évfolyamban is szeretnénk, ha folytatódna. Célunk az együttműködés erősítése a szülői házzal (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák, közös kirándulások, rendezvények /gyermek, szülő, pedagógus/) Feladatunk a szülők fórumának megszervezése (előadókkal), pl. "Neveljünk együtt!" előadás - sorozat. Fontosnak tartjuk a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztését, ezért feladataink: előadások szervezése, a vitaszellem előtérbe helyezése, szakmai munkacsoportok létrehozása, működtetése, számítástechnikai oktatás kiterjesztése minden kollégára, nyelvoktatás, részvétel más testületi továbbképzéseken, szakmai munkaközösségek bevonásával teljesítmények és nevelési eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon. Szociális ellátások biztosítása (egész napos ellátások, ügyelet, napközi, tanulószoba, diákétkeztetés, támogatás a tankönyvekhez, tanszerekhez) Eszközrendszer a nevelési-oktatási folyamatban Az eszközrendszer magában foglalja a nevelési-oktatási módszereket és a nevelés-oktatás során használt eszközöket. A nevelési-oktatási módszerek: a célok, feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, a cél eléréséhez vezető utak. Az eszközök: a nevelési-oktatási módszerekhez használt nyomtatott, nem nyomtatott, többdimenziós és audio-vizuális eszközök, anyagok. A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelői szabadsággal, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kulturáltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. A tantárgyak tanításában minden nevelő teljes szabadsággal rendelkezik, a Nevelési program 9

módszertani kultúra folyamatos bővítése minden nevelő feladata. Az egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott módszereket később jelezzük, a legáltalánosabban használtak a következők: közlés, átadás, magyarázat, tapasztalás, önellenőrzés munkáltatás, anyaggyűjtés, előadás-készítés demonstrációs kísérletek megbeszélés képek, ábrák, kísérletek elemzése szakirodalom, forrás, szemelvényelemzés kutatás, tanulói kísérletezés; önálló vázlatkészítés; videózás múzeumi-, könyvtári- és állatkerti órák tanulmányi kirándulás A pedagógiai munkát segítő eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak. A 11/1994/7. számú taneszközjegyzékben feltüntetett eszközökről listánk van, és jelentős részüket megkaptuk. A hagyományos pedagógián kívül több nevelő alkalmazza munkájában a Thomas Gordon által kidolgozott módszerek bizonyos elemeit. Lehetőséget adunk a 5-8. évfolyamon tanító nevelőknek arra, hogy tantárgyaikat akár epochában tanítsák, ha ezt megfelelőnek tartják. A taneszközök együttesében, a tanítás-tanulás folyamatában minden taneszközre, az audiovizuális taneszközökre, anyagokra is szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. A taneszközök jelentősen, több milliós tételben gyarapodtak idén. A szaktermi rendszer mely a korszerű nevelő-oktató munka jó eszköze iskolánkban csak részben működik, a feltételek javítandók, bútorok beszerzésére van még szükségünk. A könyvtár mellett médiatár kialakítása szükséges. A számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése. A 2003/2004. tanévben jelenős mennyiségű, korszerű eszközt vásároltunk. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1.) Szokások kialakítása Közvetlen módszerek: követelés gyakorlás segítségadás ellenőrzés ösztönzés elbeszélés tények és jelenségek Közvetett módszerek: tevékenységek szervezése célok kitűzése hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés, ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség Nevelési program 10

2.) Magatartási modellek közvetítése 3.) Tudatosítás bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája tevékenységében követendő egyéni és csoportos minták kiemelése felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Popper Péter gondolata az alapja a személyiségfejlesztési koncepciónknak: A gyermeknevelésnek talán legfontosabb feladata, hogy a gyereket megtanítsa önmaga szeretetére és becsülésére. A szeretetből ugyanis önbecsülés következik. Önbecsülés nélkül pedig hamar elzüllik az ember. Hiszen aki nem számít, bárhogyan viselkedhet. Ugyanígy lezüllik a társadalom is, aki nem becsüli az egyént. Ezért nevelésünkoktatásunk alapvető feladatának tartjuk az önismeret, az önazonosság tanítását, a gyerek és a szülő helyének és szerepének meghatározását, a jogaik és kötelességeik értelmezését, egyéni és közösségi felelősségvállalásának kialakítását. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, vele párhuzamosan a szülőét is különféle iskola tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet nehézségeire való felkészítés; a tanulók közösségeikre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmei kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igényének felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nevelési program 11

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető polgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további pedagógiai feladatok Kozéki Béla írta: Az iskola célja a személyiség fejlesztése, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. Magunkénak valljuk ezt a gondolatot azzal, hogy az iskolai munkán nemcsak az iskolán belüli, hanem az iskolán kívüli tevékenységeket is értjük. A kétféle tevékenységnek egy irányba kell mutatnia, egymást erősítenie kell, és vissza kell hatniuk egymásra. Tehát mindkettőt tervezni kell. Fejlesztési feladatok Az iskolában Az iskolán kívül Önálló ismeretszerzés, a megismerési vágy fejlesztése, a tapasztalati és értelmző tanulás elsajátítása Könyvtári órák, könyvtárhasználat, informatika Múzeumlátogatások, kirándulások, országjárások, színház- és mozilátogatás, könyvtár Kommunikáció A cselekvőképesség kialakítása, erősítése, a segítő életmódra nevelés,pozitív szociális szokások kialakítása Kultúra Világképformálás Önismeret Anyanyelvi órákon, osztályfőnöki órákon elsősorban, de minden tanórán; vitafórumok Mentális és autogén tréningek, diákmozgalmak, az ügyeleti rendszer működtetése Minden tanórán a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítése, hangsúlyosan az ének, zene és a tánc Környezeti nevelés és az ökológiai szemlélet kialakítása; társadalmi és gazdasági alapismeretek; idegen nyelvek Az emberismeret c. tantárgy bevezetése; pályaorientáció; diákönkormányzat működtetése; a házirend Testvériskolai kapcsolatok kialakítása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel Közintézményekben tett látogatások. Közös színház- és mozilátogatás, komplex versenyek Idegen nyelvű levelezés, csereüdülések Üzemlátogatások, nyílt napok Nevelési program 12

Egészséges életmód betartatása Testnevelés, sport, sportkörök, napközis foglalkozások. Egészséges élet c. tantárgy bevezetése az 1-4. évfolyamon Táboroztatás, erdei iskola, korcsolya- és úszásoktatás, sportversenyek, tanulmányi kirándulások A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának a része, minden tanár a saját szakterületén és saját egyéniségével formálja a diákot. Személyiségfejlesztő tevékenységünkben a következő eljárásokat tartjuk alkalmazhatónak: a pedagógus példamutatása a pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése tényleges és mesterségesen teremtett helyzetek életkori sajátosságoknak megfelelő feldolgozása ( a tanulók véleményének a provokálása, vitalehetőség biztosítása, következtetések levonása stb.) türelmes meggyőzés tartalmukban és formájukban jelentős hatások megteremtése ( ünnepi rendezvény, különböző akciók stb.) a szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása Modern korunk nem kedvez a stabil, kiegyensúlyozott személyiség megőrzésének, ezért is fontos, hogy megtanítsuk a diákjainkat olyan ritmusú életvezetésre, amely testi, lelki és szellemi fejlődésüket szolgálja. 2.3. Kiemelt feladatunk a közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória, lényege a tevékeny közösségi nevelés erejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlesztés érdekében, abból a célból, hogy később az egyén a társadalomba jól illeszkedő, annak a közös céljait segítő taggá váljon. Ehhez bemeneti mérést kell végezni. Fel kell mérni, milyen szinten áll a belépő közösség (szociometria, kiscsoportos beszélgetések stb.). Az eredmény tükrében kell meghatároznunk a további fejlesztés irányát, dinamikáját, majd a kimeneti méréseknél elvégezni a szükséges korrekciót. A bemeneti és kimeneti méréseket évente kell végezni. A közösségi nevelés éppúgy, mint a személyiségfejlesztés, a tanórai tevékenységek és az iskolán kívüli programok során valósulhat meg. Hagyományőrző tevékenységek: karácsonyi ünnepségek iskolanap templomi hangverseny farsang tanulmányi versenyek 10 évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv elsősök megajándékozása téli vásár nyílt napok óvodásoknak, szülőknek anyák napja ismerd meg hazádat tanulmányi kirándulás énekkar Nevelési program 13

kerül kiadásra summa cum laude (kitűnő tanulók) képzőművészeti kiállítás gyermekmunkákból diákönkormányzat: 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló csoport, tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti napköziotthon: tanítási napokon a délutáni időszakban 1-6. évfolyamokon működik a 7. és a 8. osztályosok számára tanulószobai foglakozás biztosítása diákétkeztetés: a napköziotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, a napközibe nem járó tanulók számára ebédet biztosít az intézmény Cigány nyitott klub működtetése a tanítási idő után. Itt a 7-8. osztályosok felügyelettel, de önállóan szervezhetnek programot minden hétköznap délután (pingpongozás, tánc, zenehallgatás, beszélgetősarok stb.) 2.4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti minimum 1 felzárkóztató foglalkoztató órát szervezünk. 1-4. évfolyamon a tehetséggondozás keretében matematika, informatika, természetismeret témakörökben képességfejlesztő foglakozást tartunk. 7-8. évfolyamon a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör: tagja az iskola minden tanulója. Szakkörök: indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. Tanulmányi kirándulások: az osztályok számára évente két alkalommal szervezzük meg. Iskolai könyvtár: kedden, szerdán, csütörtökön látogatható a 8000 kötetes új könyvtárunk. A tanórán kívüli tevékenységek rendszere Napközi Szervezeti forma Mely diákcsoportok számára 1-6. osztályosok számára. A délelőtti tanítás után. Kapcsolódási pontok a tanórai tevékenységekhez, célok Tanulás A szabadidő kulturált eltöltése Tanulószoba 7-8. osztályosok Tanulás, korrepetálás Nevelési program 14

Tehetséggondozás, szakkörök Tömegsport Kirándulások 1-8. osztály jó, illetve kiemelkedő képességű tanulóinak 1-8. osztály Évente kétszer minden tanuló számára, havonta egyszer a Természetvédelmi Hivatal bázisosztályai számára. Lehetőséget nyújtunk az érdeklődési körébe tartozó terület alaposabb megismerésére, fejlesztjük az önálló ismeretszerzés képességét. ( könyvtár, Internet, médiaismeretek stb.) Egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltése. Környezeti nevelés, az ökológiai szemlélet kialakítása. Erdei iskola Minden tanuló számára Részletesen l. az erdei iskola címszó alatt. Énekkar A zenei osztályok tanulóinak A művészeti nevelés része A tanulási nehézségekkel küzdő Korrepetálás gyerekeknek Káptalanfüredi nyári tábor 1-8. évfolyam 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási esélyegyenlőség növelése Szabadidő kultúrált eltöltése Iskolába lépéskor az osztálytanítók családlátogatáson felmérik a tanulók szociális körülményeit. A tapasztalatok birtokában a gyermekvédelmi felelős figyelmébe ajánlják a segélyre és egyéb segítségre szoruló családokat. Az 1. osztály elején szükséges az olvasási - számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és kezelése, melyben fontos szerepet szánunk az iskola logopédusának. Szintén tanévkezdéskor minden 1. osztályban "DIFER" - mérést végzünk. Az 1-4. évfolyamon a környezetismeret, az egészséges életmód és a napközis foglalkozások keretében figyelmet kell fordítani a helyes életviteli szokások kialakítására, pl.: tisztálkodás, helyes táplálkozás, öltözködés, társas kapcsolatok, családi ünnepek stb. A 2-8. évfolyamon mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos problémákra és a bűnmegelőzésre (D.A.D.A.-program). A tanulásban lemaradó tanulókat napközibe, tanulószobába irányítjuk, és korrepetáljuk őket. Kirívó magatartási és tanulási problémák esetében a családgondozó és a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. Céljainknak igyekszünk megnyerni a hátrányos helyzetű tanulók szüleit: a rendszeres kapcsolattartás, a családlátogatások, a fogadóórák, a szülői értekezletek, a nyílt tanítási napok mind ezt a célt szolgálják. Az iskolán, tanórán kívüli szabadidős programok is képesek a szociális hátrányok csökkentésére: az erdei iskola, a káptalanfüredi nyári tábor, a szakkörök, a sportrendezvények is jelentősen javítani tudják a tanulók neveltségi szintjét. 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Nevelési program 15

A problémák korai felismerése a legfontosabb feladat számunkra. Iskolánkban egy függetlenített gyermekvédelmi-felelős tevékenykedik. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére feltárására megszüntetésére Feladatainkat a gyermek és ifjúságvédelmi törvény értelmében állítottuk össze. 1. Az elsősök számára külön tájékoztatást adunk a kedvezményes étkezési lehetőségekről, kiosztjuk és értékeljük a segélykérő lapokat 2. Osztályonként felmérjük a veszélyeztetett tanulókat, külön-külön nyilvántartásba vesszük az anyagi, erkölcsi, egészségügyi vagy egyéb okokból veszélyeztetett gyerekeket. Erre a célra a mellékelt adatlapot állítottuk össze. 3. Az osztályfőnökökkel megbeszéljük a veszélyeztető okok feltárása érdekében szükséges családlátogatásokat. Külön tájékoztatjuk a napközivezetőket. 4. Kezdeményezzük - anyagi veszélyeztetettség esetén - a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítását. 5. Jól látható helyen kifüggesztjük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét és telefonszámát: a gyermekjóléti szolgálatét a nevelési tanácsadóét a drogambulanciáét az ifjúsági lelkisegélyét 6. Gondoskodunk arról, hogy a fenti címekre és telefonszámokra az osztályfőnök is felhívja mind a szülők, mind a gyerekek figyelmét, valamint arról, hogy a törvényben előírt módon tájékoztassuk a tanulókat az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokról. 7. Szoros kapcsolat a rendőrséggel, DADA-program. Munkánk a konkrét esetek feltárása, megoldása. Részt veszünk a kerületi, illetve magasabb fórumokon szervezett gyermekvédelmi értekezleteken, tájékoztatjuk a kollégákat, szülőket és a gyerekeket az őket érintő változásokról, lehetőségekről, feladatokról. Kapcsolatot tartunk: Gyermekjóléti Szolgálattal Nevelési Tanácsadóval Családsegítő Szolgálattal Polgármesteri Hivatallal gyermekorvossal, védőnővel VIII. kerületi Rendőrkapitánysággal Gyermek- és ifjúságvédelmi munkában vezérlő elv a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény: A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betölthesse. A gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. Oktatáshoz való jog, különösen az esélyegyenlőség alapján Az alapfokú oktatás mindenki számára kötelező és ingyenes, a tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Nevelési program 16

Intézkedéseket teszünk az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemaradás csökkentésére. Figyelmet fordítunk az iskolai fegyelemre, hogy ez összeegyeztethető legyen a gyermeknek, mint emberi lénynek a méltóságával. A gyermekbántalmazás minden formáját elvetjük. Elősegítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A gyermek tudatába véssük az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását. A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet. Figyelemmel kísérjük a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez való jogát. Fellépünk a megkülönböztetés és az előítéletek ellen. Oktatásunkban törekszünk az interaktív (gyermekekkel és szülőkkel kialakított) oktatási módszerek kialakítására. A gyermekvédelmi felelősök részt vesznek a pedagógiai program és a házirend kialakításában, hogy ott megfelelően tudják képviselni a tanulók jogait. Munkánk területei segélykérés családlátogatás adományok gyűjtése, szétosztása megelőzés gyermekek jogai megtartásának ellenőrzése felvilágosító előadások megszerezése, levezetése szülői faliújság (szülők híradója) a szülők felvilágosítása, tájékoztatása 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanórák keretében lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása. Tanórán kívüli, egyéni foglalkozás, korrepetálás. Felzárkóztató korrepetálás a roma diákok számára. A kudarc kivizsgálása megfelelő szakember bevonásával (Nevelési Tanácsadó). Iskolánkban egy logopédus segíti a tanítók munkáját. Napköziotthon Az iskolaotthont szeretnénk a következő évben létrehozni Iskolai könyvtár Fejlesztő pedagógusok alkalmazása Nevelési program 17

2.8. A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek Az iskola földrajzi elhelyezkedéséből, körzetéből következik, hogy a tanulóink jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű családból jön. Vannak olyan családok, amelyekből súlyosan és többszörösen hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók jönnek. Itt a feladatunk az, hogy a legalapvetőbb életmódi mintákat megmutassuk a gyereknek és a családnak. Az erdei iskolák, a táborok, a közös szabadidős tevékenységek során nyílik leginkább alkalom erre, illetve szükséges az egyéni kapcsolattartás a családokkal, az önkormányzattal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, valamint a cigány kisebbségi önkormányzattal. A gyenge tanulók korrepetálása, a jók tehetséggondozása ebben a rétegben kiemelt feladatunk. Fontosnak tartjuk, hogy elősegítsük a szülők és gyermekeik társadalomba való beilleszkedését olyan módon, hogy képesek legyenek a saját ügyeik intézésére. A családlátogatás fontossága. Tankönyvvásárláshoz, étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. 2.9. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra kell építenünk. 2.9.1. A gyermekek nevelésében érintett felnőttek kapcsolatrendszere a következő A leendő első osztályosok óvónője és a majdani tanító konzultációja óvodai látogatások formájában. A szülők és a tanítók, tanárok kölcsönös bizalomra épülő, együttműködő kapcsolatának kiépítése. A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek, pl.: logopédus, pszichológus, valamint a rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának DADA programban illetékes munkatársai közötti őszinte, a közös cél érdekében egymást segítő kapcsolatának kiépítése. A szülők és az iskola jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka. Ezért fel kellett mérni az iskolába járó tanulók családi hátterét. A szülők többsége nyolc osztályt végzett, ill. szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Kevés az érettségizett, még kevesebb a diplomás szülő. Sok a csonka családban felnövő gyermek, nagyon magas a munkanélküliek száma. Több alkalommal kértük ki a szülők véleményét iskolánkról, az ott folyó munkáról. Javaslataikat a további tennivalók minél eredményesebb megvalósítása érdekében figyelembe vesszük. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a szülők többsége meg van elégedve eddigi munkánkkal. Iskolánk (szülői) elégedettségi mértéke: 4,16. Erre büszkék lehetünk! A gyermekek iránt támasztott követelményeket döntő többségben reálisnak tartják, elégedettek a gyermekeik tanulmányi előmeneteléről kapott információkkal. Nagyon sokan továbbtanulás szempontjából is eredményesnek tartják iskolánkat. Ezt a megállapításukat az elmúlt öt év beiskolázási mutatói is alátámasztják. Az alsós tanulók szüleinek 80 %-a érzi úgy, hogy szívesen látják az iskolában. Felsősöknél sokkal nagyobb a szóródás. A megkérdezettek közül NEM választ senki sem írt! Ezt jó eredménynek tartjuk, hiszen egyik fő célunk, hogy a gyermekeken kívül szüleik is érezzék, szívesen látjuk őket az iskolában. Természetesnek tartjuk, hogy a szülőkkel közösen döntünk a gyermekeiket érintő kérdésekben, így az iskolában tanultak és az otthon tanítottak később is összhangban lesznek egymással. 2.9.2. A szülők és a tanítók, tanárok kapcsolatának fórumai Szülői értekezletek: Nevelési program 18

A tanév során osztályonként két szülői értekezletet tartunk, szeptemberben és februárban. Ezek szerepe, hogy a szülők képet kapjanak az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljáról, a tanév feladatairól, rendjéről, valamint az osztály életében felmerülő gondokról, az elért eredményekről és az aktuális programokról. Ekkor személyes problémák nem hangzanak el a tanárok, tanítók részéről, a szülők kérdései és javaslatai a közösségi élet területeire vonatkoznak. Rendkívüli szülői értekezlet összehívására is szükség lehet (pl.: halmozódó problémák esetén, osztályösszevonáskor, táboroztatás előtt, ill. pályaválasztási időszakban). A szülői értekezlet tematikája a mellékletben. Fogadóórák Évente két alkalommal novemberben és áprilisban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Ezenkívül a tanárok, heti egy alkalommal, a délelőtti órákban is várják az érdeklődő szülőket. Ezek a beszélgetések személyes jellegűek. A gyermek magatartási, tanulási problémái nyíltan megbeszélhetők. A tanulók egyéni előmenetelével kapcsolatos kérdések és javaslatok is itt merülnek fel. Sokszor kerülnek szóba családi gondok is, amelyeket a problémák okának feltárása közben a szülők önként, a megoldás reményében mondanak el. Néhány pedagógusunk bizonyos alkalmakkor a szülőt gyermekével együtt várja a fogadóórán. Tapasztalataik szerint ez fokozza a megbeszélések eredményességét, őszintébb légkört teremt. Természetesen a fogadóórákon kívül (telefonon egyeztetett időpontban) is nyílik lehetőség kapcsolatteremtésre. Nyílt napok Ezek az alkalmak 1-4. évfolyamon nagyon kedveltek a szülők körében. Itt megfigyelhetik a gyermek közösségben elfoglalt helyét, tanórai aktivitását. Családlátogatás Érdekes, hogy a kapcsolattartás ilyen formáját nagyon kevés szülő igényli. Szükség esetén az osztályfőnökök, osztálytanítók és a gyermekvédelmi felelősök továbbra is kihasználják ezt a lehetőséget, hiszen az otthon légkörében sokszor a komolyabb problémák is sikeresebben kezelhetők. Szülői munkaközösség A szülők összefogásának, a nevelési egység megteremtésének legalkalmasabb szervezete a szülői munkaközösség, amely az iskolába járó valamennyi gyermek szüleit fogja össze. A szülők és nevelők kapcsolatának kiépítésében, a családi és iskolai nevelés összehangolásában kulcsszerepe van az iskola vezetőjének, az osztályvezetőknek és osztályfőnököknek. Elsődleges feladatuknak tekintik, hogy megismerjék a szülőket, a családokat. Még a szülői munkaközösség tényleges munkájának megindulása előtt tisztában kell lenni a családok összetételével, a szülők foglalkozása, iskolázottsága, szociális helyzete stb. szempontjából. Csak így lehetséges majd a jó vezetőség, az igazi segítőtársak kiválasztása. Célunk az, hogy az egyes osztályokban és iskolai szinten is azonos követelmények alapján válasszunk, választassunk vezetőket, olyanokat fogadtassunk el, akik az adott közösségben a legfejlettebbek, akik azonos elveket vallanak az iskolával. Olyanokat, akik akarnak és tudnak is a közösségért dolgozni. Nevelési program 19

Tisztában vagyunk azzal, hogy osztályonként igen nagy minőségi különbségek vannak az egyes közösségek között, de meg kell próbálnunk valamennyiből a legjobbat kihozni. Az iskola egész szülői munkaközösségének vezető testülete a választmány. A választmány feladata a családi és iskolai nevelés együttműködését biztosítani. Szervezni, irányítani a szülők iskolát támogató akcióit, valamint a pedagógiai kultúráltságuk fejlődését szolgáló rendezvényeket, összejöveteleket. Képviselő és összekötő szerepük van az egyes szülők és az iskola vezetősége, nevelőtestülete között. Az SZMK eredményes munkát csak gondosan összeállított munkaterv segítségével végezhet. Helyes, ha az SZMK-nak külön önálló munkaterve van, és azt mellékletként csatolják az iskola munkatervéhez, mint annak szerves részét. Tartalmazza a szülők által az iskolának adható segítség minden lehetőségét, módját, idejét. Ennek érdekében az igazgató ismerteti a szülőkkel az iskolai munkatervet. Gondolatokat ébreszt a szülőkben, hogy azok megtalálhassák azokat a területeket, ahol maguk is bekapcsolódhatnak a terv teljesítésébe. Az így megjelölt lehetőségeket megvitatják, és elfogadásuk után végleges formába öntik. Iskolaszék Az 1994-ben alakult iskolaszékünk a nevelőtestület, a szülők, (tanulók) és az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására létrejött testület. E testületben arányos képviseletet kap mindhárom oldal, és az igazgató mindig teljes körű tájékoztatást ad a három oldal képviselőinek a várható feladatokról s a jogosítványokról. Csak így teremthet egyensúlyt, szerezhet nyilvánosságot és biztosíthat nagyobb hatáskört az intézmény és a testület számára. Az iskolaszék évente kétszer ülésezik. Tagjainak száma 9 fő. A jó kapcsolat, a gyümölcsöző együttműködés kialakításában a szülői értekezletek és fogadóórák mellett igen fontosnak tartunk minden olyan ünnepséget, rendezvényt, ahol szülők, nevelők, valamint a gyerekek találkozhatnak egymással. 2.10. Egészségnevelési program Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltételegyüttest kell biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az egészség mindenkinek személyes érdeke és élménye, az "intimszféra" nagyon sajátos részeként megélt állapot. Az egészségpedagógia - amely a prevencióra épül - ezért figyelembe kell, hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét jelentő nevelési követelményeket. Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra vagy szórólapokra, hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez is kell segítse a benne részesítendőket. A diákok kell, hogy ismerjék a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. Napjainkban az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. 2.10.1. Az egészségfejlesztés iskolai területei Osztályfőnöki órák tanítási programja Nevelési program 20

5-8. évfolyamon minden évfolyamon tartunk osztályfőnöki órákat, melyeknek 25-30 %-ában foglalkozunk egészségneveléssel. A 6. évfolyamon egészségnevelési modul, 7. évfolyamon emberismeret modul bevezetéase. Javasolt témáink, pl.: egészséges életrend, serdülőkori változások, étkezési kultúra, sport szerepe, tanulmányi kirándulás, a fejlődő szervezet ellenségei. "Egészséges életmód" program A program órarendi keretben folyik az 1-4. évfolyamon. Az órák során elsajátított alapvető készségek és képességek lehetővé teszik, hogy a gyermekek az életmódra vonatkozó döntéseket hozzanak, saját meghozott döntéseikre, személyes szerződéseikre és kötelezettségvállalásaikra reagáljanak. A mindennapi testedzés lehetősége Testnevelési órák évfolyamonként A helyi tantervbe az iskola első-negyedik évfolyamán heti három, ötödik-nyolcadik évfolyamán minimum heti három testnevelés órát tervezünk a kötelező tanórai foglalkozások terhére. Játékos egészségfejlesztő testmozgás A mindennapos testmozgás 1-4. évfolyamon, a helyi tantervben meghatározott három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan napon megszervezzük, amikor nincs testnevelésóra. Tanítási órák keretében: ének-zene: néptánc, népi játékok, tánc és dráma egészséges életmód: tartásjavító és kondícionáló torna környezetismeret: környezetismereti mérések, tanulmányi séták téli időszakban korcsolyázás szünetben: játékos versenyek. Az iskolai sportkör szerepe Az iskolai sportkör célja, hogy szervezett formában, délutáni foglalkozáson biztosítsa a mozgás lehetőségét a sportolni vágyó gyerekeknek. Itt történik a kerületi versenyekre való felkészülés is. Megszervezését, a foglalkozások vezetését a testnevelő tanárok végzik. A sportcsoportok száma a mindenkori tanulói igénytől függ. Tömegsportórák A tömegsportórákon minden mozogni vágyó tanuló részt vehet, kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, atlétika sportágakban. A legjobban teljesítő diákok képviselik iskolánkat a különböző bajnokságokon. A testnevelés és tömegsportóráknak, a sportkörnek a már meglévő tornaterem és kihelyezett sportudvar, és az alsós tornaterem biztosítana helyet. A tanulás egészséges környezete Az egészségnevelés egyik fő színtere az iskola, itt nyílik lehetőség az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. A tantermek tisztasága, használata Nevelési program 21

Iskolánkban az alsósok saját osztályteremben, a felsősök is a saját termükben, plusz szaktantermekben tanulnak. Ezek kultúrált, ízléses dekorálásáért az osztálytanítók, napközis nevelők és a szaktanárok, tisztaságáért a technikai dolgozók felelősek. Az iskolai udvar lehetőségei Jelenleg egy sportudvarunk van. A testnevelésórákon, sportfoglalkozásokon kívül lehetőség nyílik környezetismeret, természetismeret, rajz órák megtartására is a szabadban. Egyéb lehetőségek Egészségügyi és sportnapok Megemlékezés: december 1-jén az AIDS elleni világnapról április 7-én az Egészségügyi Világnapról. április 22-én a Föld Napjáról Megvalósítás pl.: vetélkedők, pályázatok formájában. Challenge-day (kihívás napja) programsorozatába minden évben bekapcsolódunk. Prevenció A kerületi rendőrkapitányság szakmai segítségével folyik a DADA (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) program az 1-8. évfolyamon. Vöröskereszt Az évek óta fennálló kiegyensúlyozott, jó kapcsolat fenntartására törekszünk továbbra is a kerületi Vöröskereszt szervezetével. Az ifjúsági Vöröskereszt tagjai vagyunk egyedül az országban. Részt veszünk az általuk szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyamon és versenyen. Kirándulások, erdei iskola, túrák A környezeti nevelési programban került kidolgozásra. Iskolaorvos és fogorvosi lehetőségek Tanulóink rendszeres orvosi és védőnői felügyeletben részesülnek. A mindenkori vizsgálatokon kívül az iskolaorvos adja be a védőoltásokat is. Évente egy alkalommal fogászati ellenőrzésre megyünk. Látás-, hallás-, allergiavizsgálat stb. A nyolcadik osztályos diákoknak megszervezzük a tüdőszűrést. Szülői értekezletek egészségnevelési témái Melléklet:-" Szülői értekezletek tematikája." Az iskola pedagógusainak egészségmegőrző programja Ahhoz, hogy mindig "ki tudjuk hozni magunkból" azokat az értékeket, illetve teljesítményeket, melyeket magunktól elvárunk, illetve tőlünk mások is elvárnak, belső erőforrásainkat kell mozgósítani. A kreativitás feltétele olyan folyamatos ön- és környezetfejlesztésre törekvés, amelyben az emberi lehetőségek biológiai- pszichikai és intellektuális oldalának arányos vállalása biztosítja a valódi értékteremtést. Ezt a törekvést bármilyen képességű egyén és csoport magáévá teheti, amennyiben egyaránt vállalja az ember értelmi- érzelmi- akarati potenciáljának fejlesztését. A potenciál komplex fogalom, nemcsak az adottságokat és szerzett képességeket, hanem a hozzájuk tartozó, még felismerésre Nevelési program 22

váró lehetőségeket is jelenti. Éppen ezért a szó tágabb értelmében mindenki lehet kreatív, aki továbbfejleszti önmaga és környezete jelenlegi szintjét. Ezen célok megvalósítása érdekében továbbra is folytatjuk immár hagyományosnak tekinthető programjainkat. Kirándulás szervezése, melynek a tantestületi közösség összekovácsolásán kívül, jelentős szerepe van a hazai és környező országok kultúrájának, természeti értékeinek megismerésében is. Színházlátogatás az érzelmi feltöltődés, kikapcsolódás színtere Sporttevékenységek szervezése, lehetőség a sportolásra a konditermben. Tanári torna, úszás a testi egészség megőrzése érdekében. Tanfolyamok szervezése, lelki egészségünkért, konfliktus kezelési tréning (mentálhigiénés tanfolyam) 2.11. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai és motorikus képességeit. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyént, mind a közösséget fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A vizsgálatok megszervezése A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot alsóban a tanító, felsőben a testnevelő tanár végzi. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén végeztetjük A feladatokat a tornateremben, ill. a sportudvaron végzik a tanulók. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóknak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, stb.). A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan adjuk meg, titkosan kezeljük, és nem számítjuk bele az osztályzatba. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás 2. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás 3. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő 4. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések 5. Funkcionális karerőt mérő teszt: rúdmászás 6. négyütemű fekvőtámasz 7. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás b) 12 perces futás Cooper-teszt Nevelési program 23