Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.01.25. Iktatószám: 1216/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budai Központi Kerületi Bíróság 4. P/G. 21744/2017/13. Dr. Kéri Krisztina (1026 Budapest, Riadó u.5.) közbeszerzési titkár által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperes által - Dr. Gombocz Judit ügyvéd (Bűrös és Gombócz Ügyvédi Iroda, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.) által képviselt Optima Befektetési Zrt. (1013 Budapest, Döbrentei u. 2.) I. r. Bosznay, Tóásó Ügyvédi Iroda KPMG Legal (ügyintéző: dr. Tóásó Bálint ügyvéd, 1134 Budapest, Váci út 31.) által képviselt KPMG Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Váci út 31.) II. r. alperes ellen - szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság megállapítja, hogy az I. és a II. r. alperesek között 2015. november 23-án létrejött megbízási szerződés érvénytelen. A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 384.000.- (azaz: háromszáznyolcvannégyezer) forint le nem rótt kereseti illetéket. A bíróság az ezt meghaladó kereseti illetéket 38.400.- (azaz: harmincnyolcezer-négyszáz) forintra mérsékli. A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 38.400.- (azaz: harmincnyolcezer-négyszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket. A felek költségeiket maguk viselik. 1
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságon elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés, tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. Indokolás Az I. r. alperes, mint megbízó és a II. r. alperes, mint megbízott 2015. november 23-án ingatlanbefektetési stratégiára vonatkozó tanulmány készítéséré megbízási szerződést kötöttek. A szerződés tárgya a Pallas Athéné Alapítványok ingatlan befektetéseivel kapcsolatos portfolió-építésre vonatkozó stratégiai tanulmány készítése a megbízási szerződés 2. pontjában meghatározott szakmai tartalommal azzal, hogy a szerződés teljesítéséért a II. r. alperest, mint megbízottat 12.800.000.- forint + ÁFA megbízási díj illeti meg. A felperes a közbeszerzési eljárás mellőzése tárgyában lefolytatott jogorvoslati eljárásban hozott D.429/8/2016. számú 2016. július 08-án kelt határozatában megállapította, hogy az I. r. alperesnek, mint a Kbt. 5. (1) bekezdés e.) pontja alá tartozó ajánlatkérőnek a Kbt. 110. -ára tekintettel közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni a beszerzése megvalósítása tekintetében, ezért az I. r. alperes megsértette a Kbt. 4. -ában meghatározott kötelezettségét, a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződést. Felperes az I. r. alperest 120.000.- forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperes 2016. július 26-án keresetlevelet terjesztett elő a bíróságon. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja és a Ptk. 6:89. alapján az alperesek által 2015. november 23-án megkötött megbízási szerződést nyilvánítsa a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja és a Kbt.176. (1) és (4) bekezdése alapján annak keltére visszamenőleges hatállyal érvénytelenné és alkalmazza az érvénytelenségi jogkövetkezményeit a Ptk-ban és a Kbt-ben foglaltak szerint. Másodlagosan kérte, hogy amennyiben a bíróság a Kbt. 137. (3) bekezdésében foglalt kivételi okot fennállónak találja, nyilvánítsa a szerződést annak keltére visszamenőleges hatállyal érvényessé, valamint szabjon ki az I. r. alperessel szemben a Kbt. 176. (5) bekezdése alapján az eset összes körülményeire figyelemmel bírságot. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen perköltség megfizetésére. A bíróság 4. P 22811/2016/2. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a kereseti illetéket 76.800.- forintra mérsékelte, megállapította, hogy a mérsékelt kereseti illetéket az állam viseli. A bíróság megállapította, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelmében nem jelölte meg pontosan, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri, keresetlevele tehát nem tartalmaz a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet, így a Pp, 121. (1) bekezdés e.) pontja, 124. (2) bekezdés a.) pontja és 130. (1) bekezdés i.) pontja alapján határozott a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint. Ezen végzés 2016. október 07-én jogerőre emelkedett. A felperes 2016. szeptember 21-én ismét keresetlevelet nyújtott be a bíróságra a Pp. 132. (1) 2
bekezdése alapján. A felperes keresetében ismét kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja és a Ptk. 6:89. alapján az alperesek által 2015. november 23-án megkötött megbízási szerződést annak keltére visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvénytelenné a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja és a Kbt. 176. (1) és (4) bekezdése alapján és alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk-ban és a Kbt-ben foglaltak szerint. Másodlagosan kérte, hogy amennyiben a Kbt. 137. (3) bekezdésében foglalt kivételi okot fennállónak találja, a bíróság nyilvánítsa a szerződést annak keltére visszamenőleges hatállyal érvényessé, valamint szabjon ki az I. r. alperessel szemben a Kbt. 176. (5) bekezdése alapján az eset összes körülményeire figyelemmel bírságot. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen a perköltség megfizetésére. A bíróság 5. P/G. I. 23394/2016/2. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, egyben a kereseti illetéket 76.800.- forintra mérsékelte és megállapította, hogy a mérsékelt kereseti illetéket az állam viseli. A végzés indokolásában megállapította, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelmében nem jelölte meg pontosan, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri, keresetlevele tehát nem tartalmaz a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet, ezért a Pp. 121. (1) bekezdés e.) pontja, 124. (2) bekezdés a.) pontja és 130. (1) bekezdés i.) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A bíróság tájékoztatta a felperest, hogy tekintettel arra, hogy jelen keresetlevél benyújtására a korábban 22811/2016/2. szám alatti idézés kibocsátása nélküli elutasítást követően a Pp. 132. alapján került sor, jelen ügyben a Pp. 132. -a a továbbiakban nem alkalmazható. Az 5. P/G. I. 23394/2016/2. számú végzés ellen felperes által 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 4. Gpkf. 75.233/2017/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és rendelkezéseit mellőzte. A másodfokú bíróság indokolásában rámutatott arra, hogy a felperesnek lehetősége van tisztán megállapítási keresetet előterjeszteni, amennyiben a Pp. 123. -ában foglalt feltételek fennállnak, a felperes keresetében azonban nem tisztán megállapítási keresetet terjesztett elő a Pp. 123. -a alapján, hanem kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását is, a perbeli esetben nem csupán a Ptk. szabályai alkalmazandóak, hanem a Kbt. speciális szabályai is, a felperes a Kbt, 176. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjesztette elő keresetét, melyben kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását, e körben felperes hivatkozott a Kbt. 176. (1), (3), és (5) bekezdésében, valamint a Kbt. 137. (3) bekezdésében foglaltakra, ezek a jogszabályhelyek az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményeit szabályozzák, tehát a felperes eleget tett a Pp. 121. -ában foglalt kötelezettségének. Kiemelte, hogy tekintettel arra, hogy a felperes által érvénytelenné nyilvánítani kért szerződés az alperesek között jött létre, az elsőfokú bíróság az adott ügy speciális körülményeire tekintettel a megfelelő jogi következtetés levonását csak az alperesek nyilatkozatának beszerzését és a tényállás felderítését követően tudja megtenni. Rögzítette, hogy a bíróság ítéletével szemben alapvető jogszabályi követelmény az, hogy végrehajtható legyen, ha a rendelkező rész csupán annyit tartalmaz, hogy a felperes által sérelmezett szerződés érvénytelen és a bíróság elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, ez a rendelkezés végrehajthatatlan, hiszen nem állapítható meg belőle, hogy melyik félnek milyen fizetési kötelezettsége keletkezik, a határozott kereseti kérelem, mint elvárás azt jelenti, hogy a felperes olyan pontos részletes kereseti kérelmet terjesszen elő, amely a bíróság ítéletének alapjául szolgálhat, az érvénytelenségi pereknél ez annyit jelent, hogy az eredeti állapot helyreállításával összefüggő elszámolási kérdésekben is állást kell foglalnia a felperesnek és meg 3
kell határoznia az elszámolás módját, a perbeli eset sajátosságaira tekintettel, mivel felperes nem szerződő fél és a történeti tényállás csak alperesek nyilatkozatának bevárása után tárható fel, az elszámolás módjára vonatkozóan a felperes számára nem állnak rendelkezésre a szerződés teljesítésével kapcsolatos szükséges adatok, ezért az eljárás során további nyilatkozattételre kell felhívni valamennyi peres felet, tehát az alpereseket is. A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és a II. r. alperesek között 2015. november 23-án megkötött megbízási szerződés érvénytelen a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja alapján. Hivatkozott arra, hogy a szerződés teljesedésbe ment a felek között, ezért nem kéri az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Hivatkozott arra, hogy a felperes határozata jogerőre emelkedett, így a Pp. 195, -a alapján közokiratnak tekintendő, mely alapján megállapítható, hogy az alperesek szerződése közbeszerzési eljárás nélkül került megkötésre, erre tekintettel érvénytelen. A II. r. alperes per megszüntetésére irányuló kérelmének az elutasítását kérte, mivel a felperes nem késett el a Kbt. 176. -ában megjelölt keresetindítási határidővel, mivel a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását követően élve a Pp. 132. -ában foglalt lehetőséggel a keresetlevelet ismételten benyújtotta, amelyben a keresetet valóban nem módosította, ugyanakkor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül ismét elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a végzést megváltoztatta és rendelkezéseit mellőzte. A perköltség tekintetében úgy nyilatkozott, hogy Kúriai álláspont szerint is a felek ebben az esetben egyenlően felelősek a költségek viseléséért, hiszen a közbeszerzési eljárást az I. r. alperesnek kellett volna lefolytatnia, de arról a körülményről, hogy szükség van közbeszerzési eljárás lefolytatására a II. r. alperesnek is tudnia kellett, minderre figyelemmel kérte, hogy a bíróság a feljegyzett kereseti illeték tekintetében mérlegeléssel döntsön arról, hogy az egyes alperesek mennyi kereseti illeték megfizetésére kötelesek. Az I. r. alperes a felperes pontosított keresetét az első tárgyaláson azonnal elismerte. Perköltség igénye nem volt a felperessel szemben. Kérte, hogy a bíróság a perköltséget az alperesek között, tekintettel a közöttük fennálló kényszerű pertársaságra az érdekeltség arányában ossza meg. Kérte a bíróságot annak figyelembevételére, hogy I. r. alperes annak ellenére, hogy kényszerűen a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. 176. (1) bekezdése alapján felperest terhelő perindítási kötelezettség következményeként került a perbe, a per során végig együttműködő magatartást tanúsított, a keresetet az első tárgyaláson elismerte, a felperessel egyezséget kívánt kötni, amelyre II. r. alperes eltérő perbeli magatartása miatt nem kerülhetett sor, kérte, hogy a bíróság az elismerés folytán az I. r. alperest terhelő eljárási illetéket mérsékelje. A II. r. alperes elsődlegesen kérte a per megszüntetését a Pp. 157. a.) pontja, illetőleg a 130. (1) bekezdés h.) pontja alapján utalva a Kbt. 176. (2) bekezdésére. Hangsúlyozta, hogy mivel a felperes az első keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés után a keresetlevelet ugyanolyan tartalommal nyújtotta be, mint az első keresetlevelet, tehát az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt hiányosságok pótlására nem került sor, a bíróságnak azt új keresetlevélként kell értékelnie, tehát nem maradnak fent a keresetlevél beadásának jogi hatályai a Pp. 132. -a alapján, így a felperes a keresetindítással elkésett. Ezt meghaladóan kérte a kereset elutasítását, érdemi nyilatkozatot nem kívánt tenni. Perköltség igénye nem volt a felperessel szemben. A kereset alapos. A 2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) 137. (1) bekezdés a.) pontja szerint semmis a szerződés,ha azt a 4
közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A 176. (1) bekezdés szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A felperes a 2016. július 08-án kelt D. 429/8/2016. számú határozat meghozatalától számított 30 napon belül előterjesztette a keresetlevelet a bíróságon. A Pp. 157. a.) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A 130. (1) bekezdés h.) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. A 132. (1) bekezdés szerint a keresetlevélnek a 130. alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen - a 121. (1) bekezdésében foglaltak szerint, a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E körben a bíróság rámutat arra, hogy a felperes az első határidőben benyújtott keresetlevele idézés kibocsátása nélküli elutasítását követően keresetlevelét a kereseti kérelem tekintetében ugyanazon tartalommal nyújtotta be a Pp. 132. (1) bekezdése alapján, ugyanakkor az elsőfokú bíróság keresetlevelét ismét idézés kibocsátása nélkül elutasító végzése ellen benyújtott fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és rendelkezéseit mellőzte azzal az indokolással, hogy a felperes eleget tett a Pp. 121. -ában foglalt kötelezettségének. A hivatkozott jogerős végzés alapján a 2016. július 26-án érkeztetett keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, a felperes tehát a Kbt. 176. (2) bekezdésében megjelölt határidőben megindította a pert, ezért nincs helye a II. r. alperes hivatkozása alapján a per megszüntetésének a Pp. 157. a.) pontja és 130. (1) bekezdés h.) pontja alapján. A felperes keresetében állította, hogy az alperesek között 2015. november 23-án létrejött megbízási szerződés vonatkozásában az I. r. alperes a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződést, annak ellenére, hogy mint ajánlatkérőnek kötelezettsége lett volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Az I. r. alperes a keresetet elismerte, a II. r. alperes pedig a felperes tényállítását érdemben, a bíróság felhívása ellenére nem vitatta. A Pp. 163. (2) bekezdése szerint a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141. (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. Minderre figyelemmel a bíróság a felperes tényállítását valónak fogadta el és megállapította, hogy az alperesek között 2015. november 23-án a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött megbízási szerződés a Kbt. 137. (1) bekezdés a.) pontja alapján érvénytelen. 5
A bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78. (1) bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdésére és 15. (1) és (3) bekezdésére. A bíróság a felperes indítványa alapján az alpereseket egyenlően kötelezte a feljegyzett kereseti illeték megfizetésére azzal, hogy az I. r. alperest terhelő kereseti illetéket 10 %-ra mérsékelte az 1990. évi XCIII. tv. 58. (1) bekezdés c.) pontja alapján, mivel az I. r. alperes a keresetet az első tárgyaláson azonnal elismerte. Budapest, 2017. év november hó 16. napján dr. Kácsorné dr. Durst Gyöngyvér Hajna s. k. bíró 6