Középtávú előrejelzés a makrogazdaságra Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Költségvetési Tanács Konferenciája Budapest, 2015. október 13.
Magyarország 10-15 éve rossz úton jár reformer-újító szerepét elvesztette, sőt, leszakadt a régiótól, gazdasági-politikai megítélése folyamatosan romlik, drágán jut piaci pénzügyi forrásokhoz, a pénzügyi válságból is az utolsók között jön ki, a társadalmi feszültségek éleződnek.
Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2018 (1999 = 100) Forrás: Európai Bizottság, GKI
Reálkereset és nyugdíj, 2000-2018 (1999 = 100) Forrás: KSH, GKI
EU-tagországok fogyasztása, 2012-2016 (2011 = 100) Forrás: Európai Bizottság, GKI
Régiós kamatfelárak a német kamatok felett, 2010-2015 (százalékpont) Forrás: Eurostat
Régiós devizák leértékelődése az euróhoz képest, 2008-2015 (2008. január 2. = 100) Forrás: ECB, GKI
Jövünk-e kifelé mostanság? Vannak valódi eredmények 2012-től (2011: a jogállam lebontása a magán-nyugdíjpénztári vagyonból) EDP-ből kijöttünk fő cél 3% alatti hiány EU-források (a magán-nyugdíjpénztári éves bevételből!) Külföldi adósság csökken MNB alapkamat csökkent olcsóbb finanszírozás Lényeges fehéredés (főleg áfa) NAV bekötés és EKÁER a GDP 1%-a!
Az államháztartási egyenleg és az államadósság a GDP százalékában, 2006-2018 Forrás: KSH, MNB, GKI
A folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási kapacitás a GDP százalékában, 2006-2018 Forrás: KSH, MNB, GKI
Lakossági és vállalati kamatok, 2012-2015 (százalék) Forrás: MNB, GKI
Rész- vagy átmeneti sikerek Rugalmasabb munkaerőpiac Közmunka jobb, mint a munkanélküliség, de a valós javulás a statisztikainál sokkal kisebb Alacsony szintű infláció (ez főleg az alacsony energiaárakból adódik)
Az alkalmazottak számának alakulása szektoronként, 2010-2018 (2009 = 100) Alkalmazottak: a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a teljes költségvetési szféra
2014 szép volt, de sajnos kakukktojás! GDP 3,7%, beruházások 11,2%, fogyasztás 1,5% Úniós pénzeső és energia árcsökkenés. 2020 után aligha lesz ingyen forrás. Az EB számítása szerint az EU források 2007-2013-ban évente átlagosan 0,6%-kal növelték a magyar GDP-t. Mivel 2013-2015- ben az EU pénzbeáramlás az átlagos duplája volt, ezért az ennek tulajdonítható GDP többlet 1-1,2% Az EU-pénz felhasználása mennyiségi siker, de minőségi kudarc! Kicsi a modernizációs többlet.
Beruházási célú EU-támogatás, 2004-2018 (milliárd forint) Forrás: GKI
A lényeg Nálunk legrosszabb a beruházási klíma se az FDI, se a hazai tőkefelhalmozás nem nőtt, a beruházások 2011-2014. évi teljes növekménye az EUtámogatások növekményéből adódik; ha a külföldi tulajdonú bankok kényszerfeltőkésítését levonjuk, akkor az FDI állomány csökkent a magánberuházások nem emelkednek fő ok: jogbizonytalanság, gazdasági kiszámíthatatlanság, párbeszéd hiánya A lakosság fogyasztása messze a 2007-es alatt van a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagok gazdagabbak A tőke és a képzett munkaerő kifelé áramlik!
Beruházások forrásmegoszlása, 2015-2018 (előző év azonos hó = 100) Forrás: KSH, GKI
Az építőipar szerződésállománya, 2011-2015 (volumenindex, előző év azonos időszaka = 100) Forrás: KSH
Az új hitelnyújtás negyedévenként, 2011-2015 (milliárd forint) Forrás: MNB, GKI
Nincs húzóerő A devizaadósság kivezetése mintegy 3000 milliárd forinttal terhelte a lakosságot, 2500 milliárd Ft-tal a bankrendszert; az állam alig vállalt magára valamit a terhekből. Még sokáig törékeny és alacsony profitabilitású lesz a bankrendszer. A vállalati hitelezés az NHP hatására élénkült, de csak annyival, amennyivel a normál hitelezés csökkent, valójában keveset értünk el évi 30-40 mrd Ft támogatással A lakáspiac és a kapcsolódó hitelezés élénkül, de nagyon alacsony szintről
Nemteljesítő hitelek aránya, 2012-2015 (százalék) Forrás: MNB, GKI
A jövő feláldozása A kormányzat főleg úgy javított a makrogazdasági egyensúlyon, hogy államosított, ágazati különadókat vezetett be, tisztességtelen versenyt és piaci kudarcokat okozott (bank, takarékszövetkezet, energia, közmű, közbeszerzés, föld, dohánybolt, kaszinó, média, tankönyv, kiskereskedelem, stb.) Az államigazgatás egyébként sem magas színvonala óriásit esett a lojalitás alapú kiválasztás, az ügyvédi irodákra bízott jogszabálykészítés, az egyéni képviselői benyújtás és a valójában szélsőségesen centralizált döntéshozatal miatt Német Kamara értékelése: a befektetők elégedetlensége nőtt! A gazdasági helyzet javult, az infrastruktúra jó, de erősödik a korrupció, romlik az előreláthatóság és a közbeszerzés átláthatatlan
A válság hatása a magyar iparágakra, 2008-2015 (2007. december = 100) Forrás: KSH
Eredmény Az adósságból növekedés modelljét átcseréltük az EU-forrásból növekedés modelljére Ez kétségtelenül jobb, de ez is külső forrásra épül és 2020 után már ez sem lesz folytatható! Ezt sem sikerült hatékonyabban csinálni. A minden áron lehívjuk, mindegy hogy mire elv volt a döntő. És a korrupció. Az államadósság magas maradt, valójában alig vagy egyáltalán nem csökken
Vannak alternatív gazdasági modellek Az állam saját magát modernizálja (például a közigazgatást), ne a cégeket Nemzetközileg versenyképes oktatás és képzés Lényegesen hatékonyabb egészségügyi rendszer. Könnyebb legyen a piaci siker (különösen K+F+I-re támaszkodva), mint az államra hagyatkozva Az állam segítse a már bizonyított (például multinak beszállító) kisvállalkozások fejlődését
Vannak alternatív társadalmi modellek Az állam segítse elő a politikai erők korrekt versenyét és tisztességes együttműködését, a társadalmi békét Az állam a nemzetközi integráció fejlesztéséért szálljon síkra Folytasson alapos szakmai és társadalmi konzultációt a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről, az öregkorral kapcsolatos teendőkről Legyen aktív az értelmes zöldprogramok támogatásában Az állam ritkán látszódjon, de legyen határozott, ha kell
KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!
Magyar pontszámok a WGI rangsorában, 2008-2015 Forrás: Világbank
Ágazatok beruházása, 2000-2018 (1997 = 100) Forrás: GKI
Háztartások fogyasztása, 2008-2015 (2008. I. negyedév = 100) Forrás: KSH, GKI
A vállalati és kkv-szektor hitelállománya, 2010-2015 (előző év azonos hó = 100) Forrás: MNB, GKI
Munkanélküliségi ráta, 2008-2016 (százalék) * Feltételezve, hogy valamennyi közfoglalkoztatott munkanélküli lenne (ami természetesen túlzás). Forrás: Eurostat, NGM, GKI
Infláció és maginfláció, 2012-2015 (előző év azonos hónap = 100) Forrás: KSH, GKI
Magyar helyezés a Doing Business rangsorában, 2014-2015 Forrás: Világbank
Lakásvásárlási tranzakciók és árindex, 2001-2016 (előző év = 100) Forrás: GKI