Å Ø Ñ Ø Ù Ð ÐÑ ÞÓØØ Ñ Ø Ñ Ø Ù ÅË ËÞ ÓÐ ÓÞ Ø Ø Ñ Ú Ð ØÓ ¾¼½»¾¼½ Az alábbiakban a szakdolgozati témajavaslatokat tanszékenkénti bontásban soroljuk föl. Természetesen nemcsak a fölsorolt témákról lehet szakdolgozatot írni: a témavezetővel való személyes egyeztetés után egyéb témakörök is szóba jöhetnek. Algebra és Számelmélet Tanszék 1. Téma: Algebrák reprezentációdimenziója Témavezető: Ágoston István Rövid leírás: Auslander az 1970-es évek elején vezette be az algebrák reprezentációdimenziójának fogalmát: ez a dimenzió homologikus eszközökkel méri azt, hogy egy algebra milyen messze van a reprezentációvégességtől. Auslander bizonyította, hogy egy algebra pontosan akkor reprezentációvéges, ha rep.dim A 2. Sokáig nem volt ismeretes, hogy rep.dim A mindig véges-e; ezt Iyama bizonyította egy 2003-as cikkében. Igusa és Todorov 2005-ben megmutatták, hogy ha egy algebra reprezentációdimenziója legföljebb 3, akkor a finitisztikus dimenziója véges (általános véges dimenziós algebrákra ez a homologikus algebra egyik legismertebb megoldatlan sejtése). Sajnos, ezzel lényegében egyidőben (2006-ban) Rouquier mutatott példát olyan algebrákra, melyek reprezentációdimenziója 4 (ezt megelőzően ilyen példa sem volt ismeretes). Azóta számos eljárás született nagy dimenziójú algebrák konstruálására, de a finitisztikus dimenzióval való kapcsolat még számos kiderítenivalót rejt, s a fogalom kutatása meglehetősen nyitott. [1] M. Auslander: Representation dimension of Artin algebras. Queen Mary College Mathematics Notes, London. (1971) [2] O. Iyama: Finiteness of representation dimension. Proc. Am. Math. Soc. 131 (2003), 1011 1014. [3] K. Igusa, G. Todorov: On the finitistic global dimension conjecture for Artin algebras. Repr. of Algebras and Related Topics. Am. Math. Soc. (2005), 201 204. [4] R. Rouqier: Representation dimension of exterior algebras. Invent. Math. 165 (2006), 357 367. [5] S. Opperman: A lower bound for the representation dimension of kc n p. Math. Z. 256 (2007), 481 490. 2. Téma: Pszeudovéletlen bináris sorozatok és rácsok Témavezető: Gyarmati Katalin Rövid leírás: A kriptográfiában meghatározó szerepet játszó pszeudovéletlen bináris sorozatok és rácsok konstrukciója és tanulmányozása 1
[1] A. J. Menezes, P. C. van Oorschot, Scott A. Vanstone, Handbook of Applied Cryptography [2] C. Mauduit, A. Sárközy, On finite pseudorandom binary sequences. I. Measure of pseudorandomness, the Legendre symbol. 3. Téma: Eliminációelmélet Témavezető: Károlyi Gyula Rövid leírás: Hogyan lehet szisztematikusan megoldani magasabbfokú egyenletrendszereket? A kérdés minőségi vizsgálata a projektív algebrai geometria eszközeivel. [1] D.A. Cox, J.B. Little, D. O Shea: Ideals, Varieties, and Algorithms további fejezetei 4. Téma: Általános algebrák, hálók Témavezető: Kiss Emil Rövid leírás: Az általános algebráknak az utóbbi évtizedekben mély elmélete alakult ki. Az alapok elsajátítása mellett szabadon lehet választani olyan témákból, mint teljességi kérdések, kommutátorelmélet, kongruenciaszelídítés, a szubdirekt irreducibilis algebrák viselkedése. [1] Kiss: Bevezetés az algebrába, 8. fejezet [2] Hobby McKenzie: The structure of finite algebras 5. Téma: Öröklődő kongruenciahálók Témavezető: Pálfy Péter Pál Rövid leírás: Az univerzális algebra talán legnevezetesebb megoldatlan problémája a véges algebrák kongruenciahálóinak jellemzése. Még egyetlen véges hálóról sem sikerült bizonyítani, hogy ne lehetne egy véges algebra kongruenciahálója, bár vélhetően a hálók nagy része nem áll így elő. Snow a legkisebb moduláris de nem disztributív hálóvarietás véges tagjairól mutatta meg, hogy előállíthatók véges algebrák kongruenciahálóiként. Ezt Hegedűs és Pálfy általánosították és bevezették az öröklődő kongruenciaháló fogalmát. A szakdolgozat célja ezeknek az eredményeknek a feldolgozása és esetleg további öröklődő kongruenciahálók konstruálása. [1] Hegedűs Pál és Pálfy Péter Pál, Modular congruence lattices, Algebra Universalis 54 (2005), 105 120. [2] John Snow, Every lattice in V (M 3 ) is representable, Algebra Universalis 50 (2003), 75 81.. 6. Téma: Homogén struktúrák Témavezető: Szabó Csaba 2
Rövid leírás: A véletlen gráf mintájára létezik véletlen részbenrendezett halmaz, véletlen lánc és véletlen Abel-csoport is. Ezek az úgynevezett homogén struktúrák modellelméleti és csoportelméleti (végtelen permutációcsoportok) eszközökkel vizsgálhatók. [1] H.D. Macpherson, A survey of homogeneous structures. Discrete Mathematics 311 (2011), 1599 1634 [2] http://www.mathematik.uni-muenchen.de/ jberger/mac.pdf 7. Téma: A p-adikus Langlands-program Témavezető: Zábrádi Gergely Rövid leírás: A p-adikus csoportok p-adikus reprezentációelmélete a matematika egy viszonylag új, dinamikusan fejlődő ága, melynek komoly alkalmazásai vannak az algebrai számelméletben. A Langlands program arról szól, hogy bizonyos Galois reprezentációknak próbálunk (viszonylag jól meghatározható szisztematikus módon) megfeleltetni bizonyos automorf reprezentációkat. Az úgynevezett p-adikus Langlands-programban az automorf oldalon a GL n (Q p ) csoport (és további, ennél általánosabb csoportok) p-adikus Banach-tér reprezentációi, a Galois oldalon pedig a Gal(Q p /Q p ) abszolút Galois csoportnak p-adikus reprezentációi állnak, ahol Q p a p-adikus számok teste, Q p pedig annak algebrai lezártja. A szakdolgozat a hallgató érdeklődésétől függően szólhat vagy csak a Galois-oldalról, vagy csak az automorf oldalról, vagy akár ezek kapcsolatáról. angol, ill. francia nyelvű szakcikkek, előadásjegyzetek a szakdolgozó érdeklődésétől függően, többek között: [1] Pierre Colmez: Représentations de GL 2 (Q p ) et (ϕ,γ)-modules [2] Peter Schneider és Jeremy Teitelbaum: Banach space representations and Iwasawa theory [3] Laurent Berger: Galois representations and (ϕ,γ)-modules. Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék 1. Téma: Exponenciális integrátorok Témavezető: Csomós Petra Rövid leírás: Az exponenciális integrátorok hatékonyan alkalmazhatók olyan merev (stiff) feladatok numerikus megoldása során, melyek esetében a merevséget okozó rész elkülöníthető és egzaktul (vagy numerikusan elég pontosan) megoldható más szóval a megfelelő Banach-téren felírt inhomogén (esetleg nemlineáris) absztrakt Cauchy-problémában szereplő lineáris operátor egy operátor-félcsoportot generál. Ekkor az eredeti feladat numerikus megoldása a konstans variációs formulában megjelenő integrál közelítésével adható meg. A szakdolgozat célja ezen módszerek megismerése, konvergenciájuk bizonyításának feldolgozása, valamint egy tesztfeladatra való alkalmazásuk. 3
[1] M. Hochbruck, A. Ostermann: Exponential integrators, Acta Numerica 19, 209-286 (2010), M. Hochbruck, A. Ostermann: Exponential Runge-Kutta methods for parabolic problems, Applied Numerical Math. 53, 323-339 (2005) MSc, alkalmazott matematikus MSc 2. Téma: A Magnus-integrátor alkalmazása a sekélyfolyadék-egyenletek megoldására (a téma már foglalt) Témavezető: Csomós Petra és Havasi Ágnes Rövid leírás: - - Szak: földtudomány MSc 3. Téma: Maxwell-egyenletek végeselem-megoldása Témavezető: Izsák Ferenc Rövid leírás: Az időharmonikus Maxwell-egyenletek numerikus megoldása fontos gyakorlati probléma szép elméleti háttérrel. Ennek elsajátítása és egy megfelelő numerikus módszer implementációja a dolgozat célja. [1] P. Monk, Finite Element Methods for Maxwell s Equations, Oxford University Press, 2003 Szak: alkalmazott matematikus MSc 4. Téma: A rugalmas-képlékeny torzió nemlineáris parciális differenciálegyenletének megoldása Témavezető: Karátson János Rövid leírás: A rugalmas-képlékeny torzió Saint-Venant-modelljét másodrendű nemlineáris parciális differenciálegyenlet írja le. Az elméleti háttér áttekintése után a cél megvizsgálni egyes iterációs módszerek hatékonyságát e feladaton. [1] Faragó, I., Karátson, J., Numerical solution of nonlinear elliptic problems via preconditioning operators. Advances in Computation, Vol. 11, NOVA Science Publishers, New York, 2002. Szak: alkalmazott matematikus MSc 5. Téma: Absztrakt harmonikus analízis Témavezető: Kristóf János Rövid leírás: Lokálisan kompakt csoport folytonos unitér ábrázolásainak vizsgálata a csoport mértékalgebráján keresztül, a funkcionálanalízis módszereinek alkalmazásával. A Kirillov-féle pályamódszer áttekintése Lie-csoportokra. Indukált unitér ábrázolások általánosítása zárt részcsoportok tere feletti valószínűségi mértékek alkalmazásával. [1] N. Bourbaki: Elements of Mathematics, Integration II, Ch. 7-9, Springer-Verlag, 2004 [2] K. Hewitt E. Ross: Abstract Harmonic Analysis, Vols I-II, Springer-Verlag, 1975 [3] A. A. Kirillov: Elements of the Theory of Representations, Springer-Verlag, 1976 [4] A. A. Kirillov: Lectures on the Orbit Method, AMS, 2004 [5] H. Heyer: Probability Measures on Locally Compact Groups, Springer-Verlag, 1977 [6] J. Kristóf: Absztrakt harmonikus analízis (elektronikus jegyzet), 2010 4
MSc 6. Téma: Speciális típusú C*-algebrák vizsgálata Témavezető: Kristóf János Rövid leírás: A következő speciális típusú C*-algebrákkal kapcsolatos problémák vizsgálata: Rickart-C*-algebrák és Baer-C*-algebrák; infraspektrális és spektrális C*-algebrák; ultraspektrális C*-algebrák; GW*-algebrák; preduálissal rendelkező C*-algebrák; W*-algebrák és Neumann-algebrák; lokálisan kompakt csoport mértékalgebrájának fedő C*-algebrája. [1] S. Sakai: C*-Algebras and W*-algebras; Springer-Verlag, 1971 [2] C. E. Rickart: General Theory of Banach Algebras, Van Nostran Reinhold Co., 1974 [3] G. K. Pedersen: C*-algebras anf their Automorphism Groups, Academic Press, 1979 [4] J. Dixmier: C*-algebras, North-Holland, 1977 [5] S. Berberian: Baer-*-rings, Springer, 1972 [6] J. Dixmier: Von Neumann Algebras, North-Holland, 1981 [7] O. Bratteli, D. W. Robinson: Operator Algebras and Quantum Statistical Mechanics I-II, Springer-Verlag, 2002 [8] M. Takesaki: Theory of Operator Algebras I-II-III, Springer-Verlag, 2002-2003 [9] J. Kristóf: Topologikus vektorterek és normált algebrák (elektronikus jegyzet), 2010 MSc 7. Téma: *-algebrák és normált algebrák ábrázolásai, lokálisan kompakt csoportok ábrázolásai Témavezető: Szűcs Zsolt Rövid leírás: 1) Komplex és *-algebrák ábrázolásai normált és Hilbert-terekben: szimmetrikus Banach *-algebrák - C*-ekvivalens Banach *-algebrák. 2) Absztrakt harmonikus analízis: lokálisan kompakt csoport mértékalgebrájának szimmetriája és C*-ekvivalenssége. A cél fenti témákhoz kapcsolódó eddigi eredmények bemutatása (a két említett téma összefügg), illetve ezek kapcsolatának tisztázása. (De a fenti általános elméletek bármely részelméletéről lehet szó). [1] http://www.cs.elte.hu/ krja/analyse/tvt-na.pdf [2] http://www.cs.elte.hu/ krja/analyse/ha.pdf [3] F. F. Bonsall, J. Duncan: Complete Normed Algebras. Springer-Verlag, Berlin- Heidelberg-New York, 1973 [4] J. Dixmier: C*-algebras. North-Holland, Amsterdam-New York-Oxford, 1977 [5] G. K. Pedersen: C*-Algebras and their Automorphism Groups, Academic Press, London, New York, San Francisco, 1979 [6] T. W. Palmer: Banach Algebras and the General Theory of *-Algebras, Vol I-II MSc 5
8. Téma: Lebesgue-felbontás a funkcionálanalízisben Témavezető: Tarcsay Zsigmond Rövid leírás: A matematika számos területén találkozhatunk olyan objektumokkal, amelyek közt kijelölhető két szélsőséges osztály: a valamilyen értelemben "szépen" viselkedők (ún. regulárisak) és a kevésbé kezelhetők (azaz szingulárisak). Ilyen esetekben természetes kérdés lehet, hogy az egyes objektumok felbonthatók-e reguláris, illetve szinguláris részekre. Az ilyen előállításokat nevezzük Lebesgue-felbontásoknak. A cél néhány ide vonatkozó eredmény összegyűjtése és bemutatása a funkcionálanalízis eszközeivel. [1] S. Hassi, Z. Sebestyén and H.S.V. de Snoo, A canonical decomposition for linear operators and linear relations, Acta Math. Hungar., 115 (2007), 281-307. [2] Hassi, S., Sebestyén, Z., de Snoo, H., Lebesgue type decompositions for nonnegative forms, J. Funct. Anal. 257 (2009), 3858-3894. MSc 9. Téma: Operátoregyenletek megoldhatósága Hilbert-téren Témavezető: Tarcsay Zsigmond Rövid leírás: Számos matematikai, fizikai, vagy éppen mérnöki probléma vezethető vissza egy A(x) = y alakú egyenlet megoldására/megoldhatóságára, ahol A lineáris, vagy éppen nemlineáris operátor. A hallgató feladata a megoldhatóság, egyértelműség, illetve a megoldás folytonos függésének vizsgálata néhány speciális típusú operátor (kompakt, Fredholm, nemkorlátos, stb.) esetében, illetve az absztrakt eredmények alkalmazása a közönséges, illetve parciális differenciálegyenletek körében. [1] J. B. Conway, A course in functional analysis, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 2013 [2] P. D. Lax, Functional analysis, Wiley-Interscience, New York, 2002, alkalmazott matematikus MSc 10. Téma: Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok Témavezető: Tarcsay Zsigmond Rövid leírás: A nemkorlátos operátorok elméletében kiemelkedően fontos szerepet játszanak az önadjungált, illetve lényegében önadjungált operátorok. A hallgató feladata az ide vonatkozó klasszikus és modern irodalom néhány alapvető eredményének bemutatása. [1] T. Kato, Perturbation theory for linear operators, Springer-Verlag, Berlin, second edition, 1976 [2] J. Weidmann, Linear operators in Hilbert spaces, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York,1980. MSc Analízis Tanszék 6
1. Téma: Fraktálok, geometriai mértékelmélet, multifraktálok Témavezető: Buczolich Zoltán Rövid leírás: A fenti nagy témakör valamelyik érdekes, modern alfejezetének feldolgozása esetleg bekapcsolódás a témkörben folyó kutatómunkába. A lehetséges részterületek például a következők: dimenziófogalmak, sűrűségi tételek, irreguláris halmazok, multifraktál analízis, tangens mértékek, mértékek dimenziói, rektifikálhatóság, korlátos változású (BV) halmazok, topologikus Hausdorff-dimenzió. [1] Falconer, K. J.: The geometry of fractal sets. Cambridge Tracts in Mathematics, 85. Cambridge University Press, Cambridge, 1986. xiv+162 pp. [2] Falconer, Kenneth: Techniques in fractal geometry. John Wiley & Sons Ltd., Chichester, 1997. xviii+256 [3] Falconer, Kenneth: Fractal geometry. Mathematical foundations and applications. Second edition. John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, NJ, 2003. xxviii+337 pp. [4] Mattila, Pertti: Geometry of sets and measures in Euclidean spaces. Fractals and rectifiability. Cambridge Studies in Advanced Mathematics 44. Cambridge University Press, Cambridge, 1995. [5] Ambrosio, Luigi; Fusco, Nicola; Pallara, Diego: Functions of bounded variation and free discontinuity problems. Oxford Mathematical Monographs. The Clarendon Press, Oxford University Press, New York, 2000. [6] Z. Buczolich: Non-L 1 functions with rotation sets of Hausdorff dimension one, Acta Mathematica Hungarica 126:(1-2) (2010) 23 50 [7] Z. Buczolich and A. Máthé: Where are typical C 1 functions one-to-one?, Math. Bohem. 131 (2006), no. 3, 291 303. [8] Z. Buczolich: Occupation measure and level sets of the Weierstrass-Cellerier function. Recent developments in fractals and related fields, 3 18, Appl. Numer. Harmon. Anal., Birkhäuser Boston, Inc., Boston, MA, 2010. [9] R. Balka, Z. Buczolich and M. Elekes: A new fractal dimension: The topological Hausdorff dimension. http://www.cs.elte.hu/ buczo/papers/bbe.pdf [10] R. Balka, Z. Buczolich and M. Elekes: Topological Hausdorff dimension and level sets of generic continuous functions on fractals, http://www.cs.elte.hu/ buczo/papers/levelset110828.pdf, alkalmazott matematikus 2. Téma: Dinamikus rendszerek, ergodelmélet Témavezető: Buczolich Zoltán Rövid leírás: A fenti nagy témakörök valamelyik érdekes, modern alfejezetének feldolgozása esetleg bekapcsolódás a témakörben folyó kutatómunkába. A lehetséges részterületek például a következők: Entrópia fogalmak, topologikus dinamika, szimbolikus dinamika, ergodtételek, maximális egyenlőtlenségek, nem konvencionális ergodikus közepek, ergodikus optimalizáció. [1] Petersen, Karl: Ergodic theory. Cambridge Studies in Advanced Mathematics, 2. Cambridge University Press, Cambridge, 1983. 7
[2] Walters, Peter: An introduction to ergodic theory. Graduate Texts in Mathematics, 79. Springer-Verlag, New York-Berlin, 1982. [3] B. Hasselblatt, A. Katok: A first course in dynamics. With a panorama of recent developments. Cambridge University Press, New York, 2003. [4] A. Katok, B.Hasselblatt: Introduction to the modern theory of dynamical systems. Encyclopedia of Mathematics and its Applications, 54. Cambridge University Press, Cambridge, 1995. [5] Robert L. Devaney: An introduction to chaotic dynamical systems. Second edition. Addison Wesley Studies in Nonlinearity. Addison Wesley Publishing Company, Advanced Book Program, Redwood City, CA, 1989. [6] D. Lind, B. Marcus: An introduction to symbolic dynamics and coding. Cambridge University Press, Cambridge, 1995. [7] Jenkinson, Oliver: Ergodic optimization. Discrete Contin. Dyn. Syst. 15 (2006), no. 1, 197 224. [8] Z. Buczolich and D. Mauldin: Divergent Square Averages, Annals of Mathematics, 171, 1479 1530, [9] I. Assani and Z. Buczolich: The (L 1,L 1 ) bilinear Hardy-Littlewood function and Fürstenberg averages, Rev. Mat. Iberoamericana Volume 26, Number 3 (2010), 861-890, [10] Z. Buczolich: Almost everywhere convergence of ergodic averages, Real Anal. Exchange 34 (2009), no. 1, 1 15. [11] K. M. Brucks and Z. Buczolich: Trajectory of the turning point is dense for a cosigma-porous set of tent maps, Fund. Math. 165 (2000), 95 123. [12] K. M. Brucks and Z. Buczolich: Universality in inverse limit spaces of the logistic famliy occurs with positive measure, Atti. Sem. Univ. Modena, 48 (2000), no. 2, 335-353. [13] J. Bremont and Z. Buczolich: Maximizing points and coboundaries for rotations, http://www.cs.elte.hu/ buczo/papers/cbdetds.pdf, alkalmazott matematikus 3. Téma: Mikro-tangens halmazok Témavezető: Buczolich Zoltán Rövid leírás: Irreguláris, fraktál tulajdonságú függvények lokális vizsgálatára szolgál a mikro-tangens halmaz. A témavezetőtől származó definíció és első eredményeket tartalmazó cikk viszonylag új. Számos kérdés vethető fel. A kutatás iránt érdeklődő szakdolgozó szakdolgozatát sikeres problémamegoldások esetén később esetleg TDK-dolgozatban, illetve önálló kutatómunkában is folytathatja. [1] Z. Buczolich, Micro Tangent Sets of Continuous Functions, Math. Bohem. 128 (2003), no. 2, 147 167. [2] Z. Buczolich and Cs. Ráti, Micro tangent sets of typical continuous functions, Atti. Semin. Mat. Fis. Univ. Modena Reggio Emilia 54 (2006), 135 136, alkalmazott matematikus 4. Téma: Tipikus függvények, mértékek irregularitási tulajdonságai 8
Témavezető: Buczolich Zoltán Rövid leírás: A tipikus folytonos függvények Hölder spektrumát és momentum összegeit vizsgáló cikk és annak előzményeit tartalmazó cikkek anyagának megértése és átgondolása után esetleg önálló kutatómunkába is kezdhet, mivel számos további kérdés vethető fel. A kutatás iránt érdeklődő szakdolgozó szakdolgozatát sikeres problémamegoldások esetén később esetleg TDK-dolgozatban, illetve önálló kutatómunkában is folytathatja. [1] J. Genyuk, A typical measure typically has no local dimension, Real Anal. Exchange 23(2) (1997/8), 525-538. [2] T. Zamfirescu, Most monotone functions are singular, Amer. Math. Monthly 88 (1) (1981), 47 49. [3] T. Zamfirescu, Typical monotone continuous functions, Arch. Math. 42 (1984), 151 156. [4] Z. Buczolich and J. Nagy, Hölder spectrum of typical monotone continuous functions, Real Analysis Exchange 26 (2000/01), no. 1, 133-156. [5] Z. Buczolich and S. Seuret, Multifractal spectrum and generic properties of functions monotone in several variables, to appear in Journal of Mathematical Analysis and Applications, http://www.cs.elte.hu/ buczo/papers/dmojmaa.pdf, alkalmazott matematikus 5. Téma: A Haight Weizsäcker probléma Témavezető: Buczolich Zoltán Rövid leírás: Alapprobléma: Legyen f : (0, + ) R mérhető függvény. Igaz-e, hogy f(nx) vagy majdnem mindenütt konvergens, vagy majdnem mindenütt divergens? Az n=1 alapprobléma nem csak H. v. Weizsäcker diplomamunkájában, hanem J. A. Haight egy cikkében is felmerült. Az alapprobléma megoldásával kapcsolatos eredmények feldolgozásán kívül számos megoldatlan probléma is van a területen így az igényes, kutatás iránt érdeklődő szakdolgozó a szakirodalom (legalábbis) jelentős részének feldolgozása után önálló kutatómunkába is kezdhet. [1] N.J. Fine and A.R. Hyde, Solution of a problem proposed by K.L. Chung, Amer. Math. Monthly 64 (1957), 119-120. [2] J.A. Haight, A linear set of infinite measure with no two points having integral ratio, Mathematika 17 (1970), 133-138. [3] J.A. Haight, A set of infinite measure whose ratio set does not contain a given sequence, Mathematika 22 (1975), 195-201. [4] C. G. Lekkerkerker, Lattice points in unbounded point sets, I. Indag. Math. 20 (1958), 197-205. [5] H. v. Weizsäcker, Zum Konvergenzverhalten der Reihe f(nt) für lambda-messbare Funktionen f : R + R +, Diplomarbeit, Universität München, 1970. [6] Z. Buczolich, J-P. Kahane and R.D. Mauldin, On series of translates of positive functions, Acta Math. Hungar. 93(3) (2001), 171-188. 9 n=1
[7] Z. Buczolich and D. Mauldin, On the convergence of n=1 f(nx) for measurable functions, Mathematika 131 (2001), no. 4, 785-798. [8] Z. Buczolich and D. Mauldin, On series of translates of positive functions II., Indag. Mathem., N. S. 12 (3) (2001), 317-327., alkalmazott matematikus 6. Téma: Geometriai mértékelmélet Témavezető: Elekes Márton Rövid leírás: A témát azoknak ajánlom, akik elvégezték a "Geometriai mértékelmélet" kurzust. A szakdolgozó feladata az ott megismert valamelyik anyagrész részletesebb megismerése és feldolgozása, valamint kellő elszántság esetén a kapcsolódó nyitott problémák tanulmányozása lenne. [1] Megbeszélés szerint Szak: MSc Matematikus 7. Téma: Leíró halmazélmélet Témavezető: Elekes Márton Rövid leírás: A témát azoknak ajánlom, akik elvégezték a "Leíró halmazélmélet" kurzust. A szakdolgozó feladata az ott megismert valamelyik anyagrész részletesebb megismerése és feldolgozása, valamint kellő elszántság esetén a kapcsolódó nyitott problémák tanulmányozása lenne. [1] Megbeszélés szerint Szak: MSc Matematikus 8. Téma: Valós analízis és halmazelmélet Témavezető: Elekes Márton Rövid leírás: A tágan értelmezett valós analízisben, amelybe beleértjük például a leíró halmazelméletet és a geometriai mértékelméletet is, gyakran bukkan fel a halmazelmélet. Sokszor bizonyítási módszerként, időnként már a kérdésfelvetésben, és néha azért, mert egy kérdés váratlanul függetlennek bizonyul a ZF C axiómarendszertől. A szakdolgozó feladata egy ilyen téma megismerése és feldolgozása, valamint kellő elszántság esetén a kapcsolódó nyitott problémák tanulmányozása lenne. [1] Megbeszélés szerint Szak: MSc Matematikus 9. Téma: Konkrét univerzális objektumok Témavezető: Elekes Márton Rövid leírás: A matematika számos területén fontos, hogy objektumok egy osztályában van-e olyan, amelybe minden osztálybeli objektum beágyazható, illetve amelynek minden 10
osztálybeli objektum homomorf képe. Az ilyeneket injektíven illetve projektíven univerzálisaknak nevezzük. Injektíven univerzális például a (Q, <) megszámlálható rendezett halmaz, a véletlen gráf, a Hilbert-kocka mint kompakt topologikus tér, C[0, 1] mint szeparábilis Banach-tér, (T) N mint kompakt metrikus Abel csoport, az úgynevezett Uriszon-tér mint szeparábilis metrikus tér, stb. Projektíven univerzális pedig például a szabad csoport, a Cantor-halmaz mint kompakt topologikus tér, az irracionális számok mint lengyel tér, stb. A szakdolgozó feladata az irodalom összegyűjtése és feldolgozása, valamint kellő elszántság esetén ilyen típusú nyitott problémák tanulmányozása lenne. Megbeszélés szerint. 10. Téma: Hogyan lehetne igazságosabban eldönteni a holtversenyt a sakkolimpián? Témavezető: Keleti Tamás Rövid leírás: A címben szereplő kérdést vizsgálnánk azzal a céllal, hogy elő tudjunk állni a jelenleg használt rendszernél jobbal. Az álom természetesen az, hogy pár év múlva az általunk javasolt rendszert használják a sakkolimpián. Sakktudásra nincs szükég, de arra igen, hogy a jelentkező ismerje a problémát, tudja, hogy mi az, hogy svájci rendszer, tudja mi az, hogy Buchholz, hogyan döntik el jelenleg a holtversenyeket a sakkolimpián, stb. Többfajta informatikai és statisztikai tudásra is szükség van. Az ötleteinket tesztelni kell az elmúlt egy-két sakkolimpia eredményein, ezért először azokat le kell vadászni az internetről, majd használható formátumba áttenni, majd statisztikai programcsomagokat kell használni, és szükség esetén saját programokat írni, szimulációhoz, teszteléshez, a paraméterek beállításához. Szak: MSc alkalmazott matematikus 11. Téma: Vetítési tételek a geometriai mértékelméletben Témavezető: Keleti Tamás Rövid leírás: Marstrand 60 éves tétele szerint egy halmaz majdnem minden vetületének Hausdorff dimenziója olyan nagy, amilyen nagy csak lehet. Azóta a tételnek számos alkalmazása és általánosítása született. A cél a legfrissebbek megértése. [1] Mattila: Geometry of Sets and Measures in Euclidian Spaces [2] Oberlin-Oberlin: Application of a Fourier restriction theorem to certain families or projections in R 3, arxiv: 1307.5039 [3] Orponen: Hausdorff dimension estimates for restricte families of projections in R 3, arxiv:1304.4955 Szak: MSc matematikus 12. Téma: A marginális-probléma (a téma már foglalt) Témavezető: Laczkovich Miklós Rövid leírás: Az alapkérdés (amelyet G. G. Lorentz már 65 éve megoldott) a következő. Adott egy H mérhető halmaz az egységnégyzetben. Jelölje f H (x), ill. g h (x) a H x függőleges, ill. a H y vízszintes szekció mértékét. Milyen f,g függvényekhez van olyan H, amelyre f = f H,g = g H? Hasonló kérdések felvethetők magasabb dimenzióban, halmazok 11
helyett mértékeket véve stb. A szakdolgozatban át kellene tekinteni a kérdéskör irodalmát, a még megoldatlan problémákat, és esetleg a téma kapcsolatát az alkalmazásokkal (halmazok rekonstrukciója a szekciókból stb.). [1] J. Hoffmann-Jorgensen, The general marginal problem. LNM 1242, 1987 Szak: Matematika MSc 13. Téma: Gyökkeresés iterációval. Témavezető: Sigray István Rövid leírás: Egyik legegyszerűbb módszer egy polinom egy gyökét (vagy általánosabban függvény zérushelyét) Newton iterációval keresni. A szakdolgozatban konkrét példák kiszámolása illetve elemzése történik; mind a valós, mind a komplex Newton iterációt megvizsgáljuk. A dolgozat írójának jártasnak kell lennie Matlab vagy más matematikai program alkalmazásában. [1] J. Milnor: Dynamics in one complex variable Szak: MSc matematikus, alkalmazott matematikus 14. Téma: Ideális áramlás Riemann felületeken. Témavezető: Sigray István Rövid leírás: Konkrétan megadott példák esetén a definiált fizikai mennyiségeket kiszámolni, vagy kutatómunkát végezni. [1] Halász Gábor: Kis hidrodinamika, kézirat. Szak: MSc matematikus, alkalmazott matematikus 15. Téma: Kvázikonform leképezések alkalmazásai. Témavezető: Sigray István Rövid leírás: A kvázikonform leképezések klasszikus alkalmazásainak egyikét kell színvonalasan, jól érthetően leírni. [1] Lars V. Ahlfors: Quasiconformal mappings. Szak: MSc matematikus 16. Téma: Többváltozós komplex függvénytan Témavezető: Szőke Róbert Rövid leírás: Ismerkedés a többdimenziós komplex analízis és geometria néha szokatlan világával. A szakdolgozat célja: könyvfejezet, i.. cikkek feldolgozása. Előismeret a többváltozós komplex függvénytanban nem szükséges. A választott konkrét témától függően angol nyelvű könyvek, cikkek. Szak: MSc matematikus 17. Téma: Balinvariáns metrikák Lie csoportokon Témavezető: Szőke Róbert Rövid leírás: Euler egy pontban rögzített merev testek mozgását leíró eredményét ma így fogalmazhatjuk meg: minden ilyen mozgás a 3-dimenziós speciális ortogonális csoporton 12
egy megfelelően megválasztott balinvariáns metrika geodetikusának felel meg. A balinvariáns metrikákból származó geometriák vizsgálata ma is intenzív kutatások tárgya. A szakdolgozat célja könyvfejezet, ill cikkek feldolgozásával megismerkedni ezzel a területtel. A választott konkrét témától függően angol nyelvű könyvek, cikkek. Szak: MSc matematikus 18. Téma: Holomorf függvények Hilbert terei Témavezető: Szőke Róbert Rövid leírás: Egy tartományban holomorf L2 függvények egy zárt alteret alkotnak az L2 térben és így ezek is egy Hilbert teret (az ún Bergman teret) alkotnak. A Bergman terek és általánositásaik a feltalálásuk óta ma is intenzív kutatás tárgyát képezik. A szakdolgozat célja könyvek, cikkek segítségével megismerkedni ezen terekhez kapcsolódó kérdéseken keresztül a komplex függvénytan egy igen aktív és fontos területével. Választott témától függő Szak: MSc matematikus Geometriai Tanszék 1. Téma: Crofton-típusú formulák Témavezető: Csikós Balázs Rövid leírás: A Crofton-formula legegyszerűbb esete egy síkgörbe hosszát adja meg abból az információból, hogy a sík egyenesei a görbét hány pontban metszik. Ennek általánosításaként az n-dimenziós euklideszi tér k dimenziós részsokaságainak térfogatát meghatározhatjuk annak ismeretében, hogy az (n k)-dimenziós alterek hány pontban metszik a részsokaságot. Ezek a formulák tovább általánosíthatók a gömbi és hiperbolikus terek, sőt bizonyos Riemann-sokaságok részsokaságaira is. A szakdolgozat célja ezen általánosítások áttekintése és összefoglalása. [1] Daniel Hug, Rolf Schneider: Kinematic and Crofton formulae of integral geometry: recent variants and extensions. 2. Téma: Geometriai szélsőérték-feladatok és geometriai egyenlőtlenségek Témavezető: Csikós Balázs Rövid leírás: A szakdolgozat célja egy geometriai szélsőérték-feladat megoldása, vagy valamely nevezetes témakör (izoperimetrikus, izodiametrális egyenlőtlenségek, ponthalmaz kontrakcióira nézve monoton geometriai mennyiségek, a Kneser Poulsen-sejtés stb.) áttekintése. A kiválasztott témától függ. 3. Téma: Lineáris algebra indefinit vektortereken Témavezető: Lakos Gyula 13
4. Téma: Hőmag konstrukciója kompakt sokaságokon Témavezető: Lakos Gyula 5. Téma: Coxeter-csoportok a geometriában és a topológiában Témavezető: Moussong Gábor Rövid leírás: A diszkrét transzformációcsoportok között a tükrözésekkel generált csoportokat, illetve ezek absztrakt megfelelőit, a Coxeter-csoportokat ismerjük a legalaposabban. A szakdolgozat a Coxeter-csoportoknak a geometria és a topológia területén adódó újabb alkalmazásait tárgyalhatja. [1] M. W. Davis: The geometry and topology of Coxeter groups [2] H. Hiller: The geometry of Coxeter groups. 6. Téma: Negatív görbületű sokaságok Témavezető: Moussong Gábor Rövid leírás: A Riemann-sokaságok elméletének klasszikus kérdéscsoportja, hogy egyes görbületi feltételek milyen következményekkel járnak a sokaság topológiájára nézve. A szakdolgozat ilyen irányú eredményeket vizsgálhat nempozitív, illetve negatív előjelű görbület feltételezése mellett. [1] W. Ballmann, M. Gromov, V. Schroeder: Manifolds of nonpositive curvature [2] M. Bridson, A. Haefliger: Metric Spaces of Non-positive Curvature. MSc 7. Téma: Kombinatorikus geometriai problémák Témavezető: Naszódi Márton Rövid leírás: A magas dimenziós konvex testek vizsgálatában alkalmazott valószínűségi módszert bemutatása például a Dvoretzky-tétel egy bizonyításán keresztül. E tétel szerint, tetszőleges k természetes számhoz van egy n természetes szám, melyre igaz, hogy minden n-dimenziós konvex testnek van egy k-dimenziós metszete, amely nagyon hasonlít az euklideszi gömbre. [1] K. Ball: Introduction to Modern Convex Geometry [2] J. Matoušek: Lectures on Discrete Geometry 8. Téma: Algebrai csomók Témavezető: Némethi András Rövid leírás: Polinomok által meghatározott csomók elmélete, az algebrai sík görbék szingularitásait jellemzik. Nagyon sok terület találkozási pontja: algebrai geometria, topológia (homológia), kombinatorika (Newton diagrammok), gráfelmélet (feloldási gráfok), félcsoportelmélet. Pár éve a klasszikus elmélet új lendületet kapott az algebrai görbék szingularitásaihoz rendelt csomók HOMFLY polinomjainak és a görbék Hilbert sémáinak kapcsolatával. 14
[1] könyvek, cikkek Szak: mindegyik 9. Téma: Hirzebruch-Riemann-Roch tétel Témavezető: Némethi András Rövid leírás: Klasszikus index tételek általánosítása, a sima és algebrai sokaságok indexeit (Euler karakterisztika, szignatúra, Todd osztály, vektornyalábok analitikus Euler karakterisztikái, stb) adja meg karakterisztikus osztályok (Chern, Todd, Euler, Pontrjagin) segítségével. Differenciáltopológia, algebrai geometria alaptétele. A globális geometria szinte minden tétele ehhez kötődik, ennek alkalmazása. [1] könyvek, cikkek 10. Téma: Komplex hiperfelület-szingularitások Témavezető: Némethi András Rövid leírás: Egy egyenlettel megadott terek szingularitásainak lokális leírása, Milnor klasszikus könyve alapján (Milnor fibrum, Milnor fibrálás, monodrómia, a lokális csomó és a vele való kapcsolat). Kiindulási pont az algebrai geometria és differenciáltopológia felé. [1] könyvek, cikkek 11. Téma: Komplex sokaságok kohomológiacsoportjai Témavezető: Némethi András Rövid leírás: A sima komplex projektív sokaságok kohomológiacsoportjainak szerkezete nagyon különleges. Egyik legfontosabb klasszikus tulajdonság a Lefschetz-felbontás (kiindulási tételek: Lefschetz hipersík metszet tétele, és a Hard Lefschetz Theorem). [1] könyvek, cikkek 12. Téma: Komplex felületszingularitások Témavezető: Némethi András Rövid leírás: Topológiai szempontból a felületszingularitások csomóit tanulmányozza, ezek 3 dimenziós gráf sokaságok. Analitikus (algebrai geometriai) szempontból analitikus invariánsokat tárgyal (kévekohomológia, geometriai génusz). Konkrétabb téma lehet a Seiberg Witten Invariáns Sejtés, ami a csomó Seiberg Witten invariánsát köti össze a geometriai génusszal. [1] könyvek, cikkek 13. Téma: Algebrai görbék Témavezető: Némethi András Rövid leírás: A (komplex) affin vagy projektív tér görbéit egy polinom zérushelyeként definiáljuk. A polinom algebrai merevsége és a görbe alakja között érdekes összefüggések 15
vannak, összekötve az algebrát a topológiával. Ez az algebrai geometria születési helye, elementárisan megfogalmazható százéves nyílt kérdésekkel. Magába foglalja a lokális algebrai csomók elméletét, de már az algebrai geometria globális invariánsaira (kohomológiaelmélet) is támaszkodik. [1] könyvek, cikkek 14. Téma: Geometriai jelenségek Lorentz-sokaságokban Témavezető: Szeghy Dávid 15. Téma: Fénykép-rekonstrukciók Témavezető: Szeghy Dávid Szak: alkalmazott matematikus 16. Téma: Speciális részsokaságok konstans görbületű Riemann-terekben Témavezető: Verhóczki László Rövid leírás: Amennyiben a Riemann-sokaságban vett részsokaság nem hiperfelület, illetve nem görbe, akkor a normális vektornyalábja általában nem lapos. A szakdolgozó feladata olyan részsokaságok konstrukciója konstans görbületű Riemann-terekben, melyeknél a normális vektornyaláb görbületi tenzora eltűnik. Egy ilyen részsokaság esetében a párhuzamos normális vektormezők által értelmezni lehet az ún. parallel részsokaságokat. További feladat a parallel részsokaságok görbületi jellemzőinek a meghatározása. [1] M. P. do Carmo: Riemannian geometry [2] B.-Y. Chen: Geometry of submanifolds MSc 17. Téma: Kivételes kompakt Lie-csoportok szimmetrikus részcsoportjai Témavezető: Verhóczki László Rövid leírás: Az irreducibilis szimmetrikus Riemann-terek osztályozása az egyszerű Liecsoportok ún. szimmetrikus részcsoportjainak a meghatározásán alapul. A szimmetrikus Lie-részcsoportokhoz el lehet jutni oly módon, hogy vesszük a megfelelő Lie-algebrák involutív automorfizmusait és azoknál a fixen hagyott elemekből álló részalgebrákat. A szakdolgozó feladata a kivételes kompakt Lie-csoportok szimmetrikus részcsoportjainak a meghatározása és jellemzése. [1] S. Helgason: Differential geometry, Lie groups and symmetric spaces. MSc Matematikatanítási és Módszertani Központ 16
1. Téma: Additív kombinatorika Témavezető: Hegyvári Norbert Rövid leírás: Az additív kombinatorika az utóbbi évtizedben került a kutatások előterébe. Sok szép tétel és közöttük levő összefüggések feltárása olyan kutatókat foglalkoztattak, mint Bourgain, Gowers, Tao, Green, Ruzsa, Sárközy. A leendő szakdolgozót ebbe a témakörbe kívánjuk bevezetni. A témakörhöz jegyzetet is készítettem (lásd http://hegyvari.web.elte.hu/ac2.pdf), amit frissítek és melynek fejezetcímei egyben a témaköröket is jelentik. Ezekből lehetne választani: 1. Néhány egyszerű megjegyzés a Minkowski-összeg elemszámára Z-ben. 2. Az r A+B (x), r A B (x) függvényekről és az E + (A,B) additív energiáról. 3. Ruzsa távolságtételei. 4. Plünnecke tétele. 5. A Cauchy Davenport-tétel; Kneser tétele. 6. Nemkommutatív Kneser-tétel. 7. Fedési tételek 8. Megszorított összegek. 9. Algebrai módszerek. 10. Az Erdős Heilbronn-sejtés, a Cauchy Davenport- és az Erdős Ginzburg Ziv-tételek (újabb) bizonyításai. 11. A Gowers Balog Szemerédi-tétel és alkalmazásai. 12. Additív-multiplikatív kombinatorika véges testekben. Operációkutatási Tanszék 1. Téma: Barátságos és barátságtalan partíciók Témavezető: Bérczi Kristóf Rövid leírás: Egy irányítatlan, összefüggő G = (V,E) gráfban a V egy kétrészes V = A B partícióját barátságosnak nevezzük, ha minden v V pontnak legalább annyi szomszédja van a saját osztályában, mint a másikban (A és B egyikse sem lehet üres). A szakdolgozat kiindulópontja a következő sejtés vizsgálata: Véges sok kivételtől eltekintve minden r- reguláris gráfban létezik barátságos partíció. [1] http://www.openproblemgarden.org Szak: alkalmazott matematikus és matematikus 2. Téma: Fülfelbontás alkalmazása hibavédő feszítőfák keresésére (a téma már foglalt) Témavezető: Bérczi-Kovács Erika Szak: alkalmazott matematikus 3. Téma: Hálózatok kapacitásvizsgálata r sugarú hiba esetén (a téma már foglalt) Témavezető: Bérczi-Kovács Erika Szak: alkalmazott matematikus 4. Téma: Tűzfalszabályok hatékony feldolgozása (a téma már foglalt) Témavezető: Bérczi-Kovács Erika Szak: alkalmazott matematikus 5. Téma: "Valuated" matroidok (:nincs még jó magyar fordítás) Témavezető: Frank András 17
Rövid leírás: Ismeretes, hogy matroidok esetén a mohó algoritmus maximális súlyú bázis keresésére helyesen működik. A valuated matroid egy olyan matroid, ahol minden bázishoz egy értél tartozik (valuation), ami nem feltétlenul a bázis elemeinek a súly-összege, hanem egy absztrakt halmaz-függvény, amely bizonyos axiómáknak eleget tesz. Kiderul, hogy nem csak a mohó algoritmus terjeszthető ki valuated matroidokra, hanem a súlyozott matroid metszet tétel és algoritmus is. A szakdolgozó feladata a terület feltérképezése különös tekintettel a lehetséges alkalmazások felderítésére. A téma egyúttal bevezetést jelenthet a diszkrét konvex analízisbe, amelynek tanulmányozását a doktori képzésben lehet majd folytatni. Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 6. Téma: Optimális batch kódok. Témavezető: Frank András Rövid leírás: A batch kód egy olyan matematikai eszköz, melynek segitségével ügyfelek adatbázisokhoz való hozzáférését lehet modellezni. A szakdolgozó feladata, hogy a rendelkezésre álló cikkek nyomán feltárja a kombinatorikus optimalizálás ismert eszközeinek (mint a folyamelmélet, matroidelmélet és ezek általánositásai) alkalmazási lehetőségeit a területen. Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 7. Téma: Gráfok és szerkezetek merevségének kombinatorikus vizsgálata Témavezető: Jordán Tibor Rövid leírás: Rúdszerkezetek merevségével kapcsolatos kérdések egyrészt érdekes elméleti problémákhoz vezetnek, melyek geometriai, algebrai es kombinatorikus módszerekkel vizsgálhatók, másrészt az eredmények számos, látszólag távoli területen alkalmazhatók (pl. molekulák stabil és mozgó részeinek meghatározása, kinyitható antennák tervezése, vezető nélküli járművek alakzatainak kialakitása, stb). A szakdolgozó feladata a terület egy meghatározott részének áttekintése, lehetőleg érdemben hozzájárulva néhány nyitott kérdés hátterének megvilágításához. A vizsgálandó szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. Néhány aktuális témakör: matroidok a diszkrét geometriában, a kombinatorikus merevség alkalmazási területei, globálisan merev gráfok és szerkezetek jellemzése, tensegrity szerkezetek, poliéderek merevségének vizsgálata, algebrai módszerek a merevségelméletben, kombinatorikus algoritmusok és előállítási tételek merev gráfok osztályaira. [1] Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid, Rendszeroptimalizálás, Typotex, 2004. [2] Frank András, Jordán Tibor, Diszkrét optimalizálás, Typotex, 2014. Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 8. Téma: Hálózatoptimalizálási feladatok Témavezető: Jordán Tibor Rövid leírás: A szakdolgozó feladata különböző diszkrét optimalizálási feladatok vizsgálata hálózat optimalizálási és tervezési (network design) problémákban. A cél az ismert módszerek, algoritmusok áttekintése, a még megoldatlan kérdések felderítése, esetleg algoritmusok implementálása, tesztelése. A vizsgálandó szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. 18
Néhány aktuális témakör: közelítő algoritmusok a Steiner network feladat különböző változataira, gráfok összefüggőségének optimális növelése. Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 9. Téma: Gráfelméleti modellek idő-inkonzisztens tervezésre (a téma már foglalt) Témavezető: Király Tamás Rövid leírás: Mindenki megtapasztalta már, hogy az elvégzendő feladatok nehézségének becslésekor az ember hajlamos a feladatok azonnali elvégzésének nehézségét túl-, a későbbi elvégzés nehézségét pedig alábecsülni. Kleinberg és Oren kidolgozott egy gráfelméleti megközelítést ennek a jelenségnek a modellezésére. A feladat a modell továbbfejlesztése és néhány nyitott kérdés vizsgálata. [1] J. Kleinberg, S. Oren, Time-Inconsistent Planning: A Computational Problem in Behavioral Economics [2] P. Tang, Y. Teng, Z. Wang, S. Xiao, Y. Xu, Computational issues in time-inconsistent planning, http://arxiv.org/abs/1411.7472 Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 10. Téma: Paritásjátékok Témavezető: Király Tamás Rövid leírás: A paritásjáték egy kétszemélyes, véges gráfon játszott, de végtelen hosszú játék. Adott egy irányított gráf egy kijelölt kezdőponttal, ahol minden csúcs valamelyik játákoshoz tartozik, és minden csúcsra rá van írva egy pozitív egész szám. Az egyszerűség kedvéért feltehetjük, hogy nincs nyelő. Egy zsetont indítunk a kezdőpontból; mindig az a játékos tolhatja át a zsetont egy általa választott kimenő élen, akihez a csúcs tartozik. Ha a legkisebb olyan szám, ami végtelen sokszor szerepelt az út során, páros, akkor az első játékos nyer, egyébként pedig a második. Valamelyik játékosnak mindig van nyerő stratégiája, azonban régóta nyitott kérdés, hogy polinom időben eldönthető-e, hogy melyiknek. A feladat a témában ismert eredmények feldolgozása, és algoritmus keresése valamilyen speciális gráfosztályra. [1] Dietmar Berwanger, Olivier Serre, Parity games on undirected graphs [2] Christoph Dittmann, Stephan Kreutzer, Alexandru I. Tomescu, Graph Operations on Parity Games and Polynomial-Time Algorithms Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 11. Téma: Gépütemezés nem megújuló erőforrásokkal Témavezető: Kis Tamás, kis.tamas@sztaki.mta.hu Rövid leírás: A diplomamunka témája olyan ütemezési problémák vizsgálata, ahol a feladatok nem csak gépeket igényelnek, hanem további nem megújuló erőforrásokat (pl. anyagok) is, illetve végrehajtásuk során erőforrásokat állíthatnak elő. A témában rengeteg nyitott kérdés van a rendkívüli gyakorlati jelentősége ellenére. A diplomamunka célja néhány probléma bonyolultságának vizsgálata, és polinomiális, ill. approximációs algoritmusok kidolgozása. 19
[1] A. Grigoriev, M. Holthuijsen, J. van de Klundert, Basic Scheduling Problems with Raw Material Constraints, Naval Research Logistics, Vol. 52, 527535 (2005) [2] P.Györgyi, T.Kis, Reductions between scheduling problems with nonrenewable resources and knapsack problems, Theoretical Computer Science, 565 6376 (2015) Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 12. Téma: Lift-and-Project típusú vágások a vegyes egészértékű programozásban Témavezető: Kis Tamás, kis.tamas@sztaki.mta.hu Rövid leírás: A lift-and-project vágásokat Balas et al. vezette be 1993-ban. A lift-andproject vágások haszna kettős: egyrészt segítségükkel előállítható egy 0-1 vegyes egészértékű program megoldásainak konvex burka p lépésben egy "konvexifikáló" operátor segítségével, ahol p a 0-1 változók száma. Másrészt hatékony, a gyakorlatban is alkalmazható eljárás is létezik lift-and-project típusú vágások generálására. Az eljárásra tekinthetünk úgy, hogy egy Gomory vegyes egészértékű vágásból indul ki, majd a szimplex táblában pivotálva egy nem megengedett bázisból állít elő egy érvényes, az eredetinél erősebb vágást. A diplomamunka célja kettős: egyrészt megismerkedni ezzel az izgalmas területtel, másrészt a vágásgeneráló eljárás tulajdonságainak elemzése. A téma feldolgozásához szükség lehet egy kis C++ nyelvű programozásra is, a szabadon letölthető vágásgeneráló eljárások tesztelése, elemzése érdekében. [1] E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols, A lift-and-project cutting plane algorithm for 0-1 programs, Mathematical Programming 58 (1993) 295-324. [2] E. Balas, M. Perregaard, A precise correspondence between lift-and-project cuts, simple disjunctive cuts, and mixed integer Gomory cuts for 0-1 programming, Mathematical Programming, Ser. B 94 (2003) 221-245. Szak: alkalmazott matematikus, matematikus 13. Téma: Elektromos járművek okos töltése Témavezető: Mádi-Nagy Gergely Rövid leírás: Az elektromos járművek elterjedésável párhuzamosan számolni kell a hozzájuk tartozó gyorstöltő hálózat bővülésével. A járművek üzemanyag ellátása komoly kihívások elé állítja az elektromos rendszert mind terhelési mind egyensúlyi szempontból. A felmerülő problémák megoldásárára több tervezett szabályozási modell létezik. Szinte mindegyik esetben szükség van a járművek töltésének optimális ütemezésére, amely mögött valamilyen optimalizálási feladat áll. A szakdolgozat célja a témakör bemutatása, kapcsolódó cikkek feldolgozása. Legalább egy ütemezési modell részletes vizsgálata. Ezen felül szóba jöhet a modell implementációja, numerikus tesztelése, kiértékelése. [1] http://www.winmec.ucla.edu/electric_vehicle_smart_charging_and_ vehicle-to-grid_operation.pdf Szak: elemző, alkalmazott matematikus és matematikus BSc vagy MSc 14. Téma: Európa árampiacainak összekapcsolása Témavezető: Mádi-Nagy Gergely 20
Rövid leírás: Európában cél egy egységes áramkereskedelmi rendszer kiépítése. Ez eddig részben meg is valósult az egyes országok áramtőzsdéinek összekapcsolásával. Magyarország például jelenleg a cseh, szlovák és román tőzsdével van összekapcsolva. A használt tőzsdei aukciós algoritmus figyelembe veszi mind az áram speciális tulajdonságait (pl. nem tárolható), mind azt a tényt, hogy az egyes országok közti szállítási kapacitás szűkös. Az aukció (termékektől függően) felírható egy primál-duál LP (MILP, MIQP) feladatpárként. Ezekben mind a változóknak, mind a feltételeknek konkrét gazdasági jelentése van, így a modell önmagában is szép illusztrációját adja a matematikai dualitás elméletének. A szakdolgozat célja a témakör bemutatása, kapcsolódó cikkek feldolgozása. Ezen felül szóba jöhet a modell implementációja, tesztelése. [1] http://static.epexspot.com/document/20015/cosmos_public_ description.pdf [2] https://www.belpex.be/wp-content/uploads/euphemiapublicdocumentation 201508121.pdf Szak: elemző, alkalmazott matematikus és matematikus BSc vagy MSc 15. Téma: Energiapiaci portfólió optimalizálása (a téma már foglalt) Témavezető: Mádi-Nagy Gergely Rövid leírás: Egy energiakereskedő portfóliója a fogyasztóival, ügyfeleivel kötött üzletekből adódó kitettségből illetve az ezt lefedezni szándékozó származékos termékekből áll. A bemutatott alkalmazás minimalizálja a portfólió árkockázatát egy adott időperiódusra, úgy hogy figyelembe veszi a piacokon elérhető termékek körét, illetve az egyes termékek likviditását. A kockázatot a Conditional-Value-at-Risk mutatóval mérjük. A likviditást kezelését a piaci ármodellbe építjük be. A szakdolgozat célja: az üzleti környezet bemutatása, a modell leírása, az adódó nemlineáris programozási feladat implementációja, hatékony megoldása, tesztelése. [1] Paravan, D., G. B. Sheble, and R. Golob. "Price and volume risk management for power producers." Probabilistic Methods Applied to Power Systems, 2004 International Conference on. IEEE, 2004. Szak: alkalmazott matematikus és matematikus MSc Számítógéptudományi Tanszék 1. Téma: Gráfok lista-színezése Témavezető: Barát János Rövid leírás: Gráfok csúcsainak színezése egy alapvető elméleti probléma, ami még jól alkalmazható is. Sokat népszerűsített eredmény, hogy minden síkbarajzolt gráf tartományai kiszínezhetők 4 színnel úgy, hogy szomszédos tartományok különböző színt kapjanak. 21
Tegyük most fel, hogy a csúcsokhoz előre rendelt listák vannak, abból kell színt választanunk. Thomassen bizonyította, hogy síkgráfokra ekkor elegendő, ha minden lista legalább 5 elemű. Ehhez hasonló állításokat szeretnénk bizonyítani. [1] C. Thomassen: Every planar graph is 5-choosable [2] J.Barát, G.Joret, D.R.Wood: Disproof of the List Hadwiger Conjecture, alkalmazott matematikus 2. Téma: Gráfok élfelbontásai Témavezető: Barát János Rövid leírás: Adott egy G gráf és szeretnénk az éleit szétosztani adott módon. Tipikusan olyan kérdéseket vizsgálunk, hogy milyen él-összefüggőségi feltétel teljesüljön G-re ahhoz, hogy biztosan legyen élfelbontása előre megadott gráfokra. Itt a megadott osztály lehet a háromélű gráfok halmaza vagy egy adott H gráf. Szükséges és elégséges feltételek is érdekesek. Az előbbi azt jelenti, hogy ellenpéldákat keresünk. [1] Barát J: Karmok és útfelbontások, alkalmazott matematikus 3. Téma: Extremális kérdések uniform hipergráfokra Témavezető: Barát János Rövid leírás: Egy adott n elemű csúcshalmazon tekintsünk r-elemű részhalmazokat, melyeket éleknek nevezünk. A csúcsok és az élek együtt egy r-uniform hipergráfot alkotnak. Két él metszi egymást, ha van közös csúcsuk. Ha bármely két él metszi egymást, akkor a hipergráf metsző. Egy csúcshalmaz lefogó, ha minden élet metsz. Világos, hogy egy metsző r-uniform hipergráfban a legkisebb lefogó mérete legfeljebb r. Erdős és Lovász kérdezte, hogy legalább hány éle van egy r-uniform metsző hipergráfnak, ha a legkisebb lefogó mérete r. Az r-uniform hipergráfok között speciálisak az r-osztályúak. Ryser egyik sejtésének alesete metsző hipergráfokra azt mondja, hogy mindig van legfeljebb r 1 elemű lefogó. Ezen kérdéseket vizsgálnánk. [1] P. Erdős and L. Lovász: Problems and results on 3-chromatic hypergraphs and some related questions. [2] T. Mansour, C. Song, R. Yuster: A comment on Ryser s conjecture for intersecting hypergraphs., alkalmazott matematikus 4. Téma: Fehérjehálózatok analízise gráfelméleti eszközökkel Témavezető: Grolmusz Vince Szak: alkalmazott matematikus 5. Téma: Fehérjemolekulák térbeli szerkezetének összehasonlítása, ezzel fehérjekölcsönhatások előrejelzése Témavezető: Grolmusz Vince Szak: alkalmazott matematikus 22