NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. SANDRA SÁNDOR GERINCBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A TESTNEVELÉSBEN Abban a személyben, aki segítségért fordul valamilyen egészségügyi szakemberhez, nagyon ő- szinte és mélységes vágy él, hogy megszabaduljon panaszaitól nincs semmi olyan, amelyet az emberek ne tennének meg, vagy nem tettek meg, hogy visszanyerjék egészségüket (Oliver Wendell Holmes bostoni orvos) A reuma görög latin eredetű orvosi kifejezés, amely a kötőszövet elfajulásával járó rendszerint gyulladásos izületi vagy izombetegségek összefoglaló neve. A mozgásszervi betegségek jelentősége társadalmi, gazdasági szempontból rendkívül nagy. A magyar és nemzetközi statisztika szerint a betegség gyakorisága miatt a munkából való kiesés okaként a harmadik helyen áll e betegségcsoport. Különböző nyaki és derékfájdalmak miatt sok napot töltünk otthon. A munkaképességen túl befolyásolja az egyén életminőségét, társadalmi, szociális helyzetét. Még mai is sokan kezelik a reumatológiát a civilizáció egyik legújabb szakterületének, míg az ide tartozó betegségeket a civilizáció számlájára írják. Alapvetően helyes ez az elgondolás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mozgásszervi betegségek a legősibb betegségek közé tartoznak. Az emlősöknél, amikor a csontvázaikat vizsgálták, találtak mozgásszervi betegségekre jellemző pathológiai elváltozásokat. Történeti tény az, hogy a dinoszauruszok csontvázain is észleltek mozgásszervi betegségekre jellemző elváltozásokat. Közismert az is, hogy egyes kutyák (pl. a tacskó), gyakran szenvednek gerincproblémákkal a lépcsőn való közlekedés miatt. Már a történelem előtti embernél is jelentkezett az atrhrosis okozta ízületi fájdalom. Erről tanúskodnak a fosszilis leletek. A megélhetésért való küzdelem során keletkezett sérülések gyakran okozták a mozgásszerveiknek működésbeli zavarát, beszűkülését, ami jelentősen megváltoztatta életmódjukat is. A reumatológia szinte egyidős a földi élettel, mintha szándékosan magunkhoz akarnánk vonzani ezt az ártalmas kíséretet, vagy kísértetet? Vizsgáljuk meg, hogyan tehetünk szert nemkívánatos kíséretünkre. 88
HADTUDOMÁNY A különböző táplálkozási rendellenességek befolyással vannak a mozgásszervi elváltozásokra. Világjelenség a túltápláltság (elhízás), amely negatív hatást fejt ki. Gyakran maradandó mozgásbeszűkülést okozhatnak. Az időváltozás különösen a hideghatások jelentős szerepet játszanak a mozgásrendszeri betegségekben. A társadalom egyénre szabott tehertétele maga után vonta az életmód megváltozását is. A csaknem egész napos számítógép-rabság után önként vonulunk a televízió kalodájába, a tömegközlekedés, vagy az autó használat pedig segít csökkenteni azt az időt, amit végre testmozgással tölthetnék. A gerinc degenerativ betegségei a civilizált társadalmunkban egyre nagyobb gazdasági és társadalmi terhet jelentenek [1, 2]. A discopathia kialakulásának kedvez a mozgásszegény, ülő életmód, mely ma már a gyermekekre is jellemző: a számítógép, videó korában a mai gyermek számára az ülés lett a szórakozás. Ma bármely korosztályban a gyermekek 60-80%-ában nincs rendben a gerinc: többségük tartáshibás, melyből később discopathia lesz [3, 4, 5], és az elmúlt 20 évben a fiatalok gerincbetegségei megötszöröződtek [6]. A mozgásszervek természetes, rendszeres eleme, a mozgás híján jelentősen gyöngül a fittségi érzet. Ez a fajta életmód zsugorítja izmainkat, felborítja az izomegyensúlyt és a biomechanikai egyensúlyt, minek következtében a csontvázrendszer túlterhelődik. Olyan terhelési sorozatnak van kitéve, amelyhez nem tud alkalmazkodni. Az ilyen élet stílus tehát rendkívül károsan hat az egész szervezetre, a hát meggörbül, a mellkas lelapul, beesik, a vállak lesüllyednek. A megváltozott testtartás befolyásolja a gerinc statikai helyzetét is, melynek leglényegesebb következménye az ágyéki hajlat teljes eltűnése, és így az ágyéki porckorong fokozott terhelése. Ráadásul az ülő életmód elhízást is okoz. De a túlzásba vitt testmozgás, a kondicionáló sport is mikrosérülésekhez vezethet. A gerinc már meglévő disztorziói mellett a nem szokványos megerőltetés mikrotraumákhoz, bevérzéshez, kisízületi túlterheléshez vezet. A betegségek megoszlása az életkorokban változó. Egyes betegség 20 év alatt ritkábban fordul elő, majd e korosztály felett gyakrabban jelentkeznek. Vannak jellegzetes mozgásszervi betegségek, amelyek előfordulása a fiataloknál a második évtizedben jelenik meg (SPA. Rheumatoid arthritis). A termálvizek igen pozitív hatást fejtenek ki nemcsak a mozgásszervi betegek rehabilitációjában, hanem különböző betegségek gyógyításában. Erre hazánkban számtalan lehetőség kínálkozik, hiszen Magyarország termálvizekben nagyon gazdag. Nagy kár, hogy az emberek jelentős része nem használja ki a természetben rejlő lehetőségeket. A reumatológia gyakorlatilag átfogja a mozgásszervi betegségeket, de foglalkozik az izomzat okozta elváltozásokkal, különböző gyulladásos reumatológiai körképekkel is, melyek immunológiai eltérésekkel is járnak. E szakterület 89
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK igen széles betegségcsoportokat ölel fel. Különböző orvosi iskolák a betegségeket más és más csoportokba, illetve osztályokba sorolják. Gyakorlatilag mindegyik felosztást el lehet fogadni, hiszen azok különböző irányelvek alapján valósulnak meg. Csontvázrendszerünknek jelentős szerepe van szervezetünk működőképességében. A különböző szervrendszereknek szolgál védőberendezésként, de ugyanakkor az izomzat tapadása is itt történik, valamint meghatározza az emberi test formáját. A gerincoszlop egyszerre idegközpont és teherviselő szerv, amely emellett a fej és a felső végtagok mozgását is végzi. A reumatológiai jellemzők alapján beszélhetünk: gyulladásos reumás megbetegedésekről; krónikus degeneratív ízületi elváltozásokról; lágyrész-reumatizmusról, és a csontok, ízületek anyagcsere betegségeiről. Statisztikai adatokból látható, hogy 1945 után az ifjúság magassága nőtt, ugyanakkor az izomköpeny, amely a csontvázrendszer egyik fontos támasza, sok esetben nem elég fejlett. A fiatalok többsége hanyag testtartású. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ágyak, amelyekben pihenünk, relaxálódunk, nem felelnek meg csontjaink igényeinek. A székek és íróasztalok sem látják el azt az alapvető funkciót, amelyet szolgálniuk kellene. Az iskolában a testnevelési órák valójában nem alkalmazkodnak a fiziológiai, ortopédiai, reumatológia elvárásokhoz. Már óvodás korban el kell kezdeni a helyes testkultúrára nevelni a fiatalokat. Ha egészséges csontozatot és jól fejlett izomzatot hozunk létre, a felnőtt lakosok tűrő- és alkalmazkodási képessége is jelentősen nőni fog a betegségek elkerülésének tekintetében. A médiában gyakran hangoztatják a gyógytorna jelentőségét. Sajnos a lakosság nagy része mindezek ellenére nem értékeli megfelelően ennek fontosságát. Az óvodákban, iskolákban (még az egyetemeken is!) az odajáró tanulók-hallgatók, valamint a munkahelyeken az ottani munkavállalók életmódját, a munkahelyi ártalmakat feltérképezve szükséges bevezetni a testreszabott mozgásterápiát. Célszerű lenne olyan fittségi klubokat létrehozni, ahol szakorvosok és gyógytornászok bevonásával megtanítanák a betegeket (és a nem betegeket is!) a helyes mozgásra. Ezek azok a fő tényezők, amelyeken feltétlenül változtatni kellene, mégpedig nekünk magunknak, hogy részben a példa, részben a nevelés nyomán a következő generációk egészségének állapota a mainál jobb lehessen. A gerincbetegségek megelőzése csapatmunka, hiszen orvos, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás, sport tiszt, ápolást végző szakdolgozók együttes 90
HADTUDOMÁNY munkáját jelenti. A legfontosabb a gyógytorna és a mozgásterápia, hiszen ennek hiányában a mozgásfunkciókat megtartani és visszanyerni, az izmokat erősíteni nem tudjuk. A betegség elleni küzdelem során minden eszközt együttesen kell alkalmazni. A kezelés és rehabilitáció például nagyon fontos, de munkahelyi veszélyforrások megszüntetését sem szabad elhanyagolni. A mozgásszervi megbetegedések kezelésének alapvető célkitűzése a meglévő fájdalom, funkciózavar megszüntetése, illetve csökkentése, a deformitás kialakulásának megakadályozása, és így az egészséges állapot helyreállítása. Gyakran a fenti elváltozások esetében a konzervatív kezelés már nem, vagy kis százalékban segíthet, ilyen esetekben műtéti beavatkozásra van szükség. A mozgásszegény, ülő életmód miatt a testtartásért felelős izmok zsugorodnak és gyengülnek, s ez által felborul az az izomegyensúly, mely a gerincet a gravitációval szemben a biomechanikai szempontból ideális módon tartja. Ennek következtében helytelenül terhelődik, a terhelés olyan anatómiai képletekre kerül, melyek nem erre vannak méretezve, ezáltal túlterhelődnek. A két szomszédos csigolya alkotta mozgásszegmentum az intervertebralis discusok túlterhelése és degeneratioja során instabillá válik. A discopathia megindult folyamatát meg nem történté tenni nem tudjuk, azonban a folyamat kialakulása megelőzhető. Ezért a szakirodalom is a megelőzés szerepét hangsúlyozza. A másodlagos megelőzés közismert módja a gerinciskolák működése a betegek számára. Ezek akkor hatékonyak, ha kellően hosszú ideig tart az ismétlési időszak, és ha megfelelő mozgásanyagot alkalmaznak. A szakirodalom szerint is fontos azonban, hogy az elsődleges megelőzés minél korábban, már iskolás korban megkezdődjék [7, 8, 9]. Ezért kezdtünk hozzá a Magyar Gerincgyógyászati társaság prevenciós programjában ahhoz, hogy az iskolai testnevelésben meghonosítsunk egy olyan mozgásanyagot, melynek rendszeres, éveken át történő végzése a gyermekekben automatizálja és fenntartja a gerinc biomechanikailag helyes használatát [10]. A prevenciós programban az egészségügyi kormányzat támogatása alapján 3 tanévben jártuk az országot és megismertettük a testnevelőket a szükséges gerinctornával. Ezután akkreditált pedagógus-továbbképző program keretében a testnevelő pedagógusokat képző testnevelési tanszékek nyertek jogot a további oktatásra. Az Oktatási Minisztérium szerepelteti a mozgásanyagot a testnevelés kerettantervében, minden iskolás korosztály számára. Így várható, hogy a gerinctorna végzése néhány év alatt elterjed. A prevenciós program célja, hogy minden iskolás gyermek részesüljön a gerinctornában. Ezzel lehet a gyermekek gerincállapotának riasztó romlását megállítani. Annak érdekében, hogy a honvédség felhasználhassa a fiatal férfiak számára kínálkozó utolsó lehetőséget arra, hogy gerincállapotukon javíthasson, megkerestük a Magyar Honvédség illetékeseit. Ennek eredményeképpen Táncos 91
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 92 1. sz. ábra. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornájának 12 alapgyakorlata (tesztgyakorlatok)
HADTUDOMÁNY Attila alezredes meghívott bennünket, hogy a honvédség testnevelői részére tartsunk képzést a gerincvédelemről és a végezendő mozgásanyagról. Dr. Szenkovits Adeoát, a Magyar Honvédség Egészség Védelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztályának vezető főorvosa pedig kikérte a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai véleményét a fizikai állapotot felmérő mozgásanyaggal kapcsolatban, abból a célból, hogy e felmérések végzésekor is figyelembe vehessék a gerincvédelem szabályait. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Consensus document. The Bone and Joint Decade 2000 2010 for Prevention and treatment of Musculo-Skeletal Disorders. Acta Ortoph Scand (Suppl 281) 1998, 69. o., 67 86. o. [2] BÁLINT G: A Csont és Izület Évtizede: 2000 2010. Orv. Hetil. 2000, 141 (14), 707 708. o. [3] PELLET S: A kisgyermek- és serdülőkori gerincbetegségek megelőzése és kezelése. Konferencia, Gödöllő, 1997. február 8. [4] KRUNITY X.: Magyar Reumatológusok Egyesületének 1994. évi Vándorgyűlése. Győr, 1994. [5] FEJÉRDY G: A gerinc világnapja, a Csont és izület évtized konferenciája. Budapest, 2000. október 13. [6] Népjóléti Statisztikai Évkönyv 1995. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1997, 105. o. [7] CZOBLE, AB: Primary prevention of back pain: back scool in scool. Abstract book os European Spine Society 4 th Annual Meeting, Bochum, 1993, 86. o. [8] DOMJÁN L. és mtsai: Serdülők testtartásának javítása a hátizomzat erősítésével. Gyermekgyógyászat, 1990, 41: 221 226. o. [9] FLEISS, O. et al: Grazer Back-scool for children. Absract book os European Spine Society 4 th Annual Meeting, Bochum, 1993, 88. o. [10] SOMHEGYI A. VARGA PÉTER P.: Primer prevenciós országos program óvodás és iskolás gyermekek számára. Beszámoló a prevenciós program indulásáról. Clin Neurosci/Ideggy. Szle. 1998, 51 (9 10): 293 303. o. [11] SOMHEGYI A. GARDI ZS. FESZTHAMMER A.-NÉ DARABOSNÉ TIM I. TÓTHNÉ STEINHAUSZ V.: Tartáskorrekció. A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzését és fejlesztését elősegítő gyakorlatok. Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest, 1996. 93