T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről

2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI. tv. 63. (1) bekezdés k./ pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam az OIT-ot, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről. 1. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. Az elmúlt év júniusában lejárt a korábbi elnöki mandátumom. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2010. július 1-től hat évre ismét kinevezett a Győri Ítélőtábla elnökévé. Az elnökhelyettes és a kollégiumvezetők kinevezése 2010. szeptember 30. napján járt le. Az ő sikeres pályázatuk alapján mindhárman újabb hat évre szóló kinevezést kaptak. Előterjesztésemre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 194/2009.(XII.1.) számú határozatával 2010. január 1-től 2011. december 31. napjáig tartós megtakarítás terhére rendszeresített egy bírói álláshelyet. Erre a civilisztikai ügyszakban sikerrel pályázott dr. Bajnok István, aki a Fővárosi Bíróságtól került áthelyezésre 2010. május 1-től. Dr. Hammer Sándor ítélőtáblai bíró 2010. július 1. napjától pályázata révén áthelyezésre került a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróságra. Az ily módon megüresedett álláshelyre sikerrel pályázott dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig korábban komárom-esztergom megyei bírósági bíró, akinek az áthelyezésére 2010. augusztus 1-től került sor. Ezzel vált teljessé a bírói kar, amelynek az időszerűség javítása érdekében történő optimális foglalkoztatása a civilisztikai ügyszakban szükségessé tett egy tanácselnöki megbízást, amely feladattal 2010. július 1-től dr. Lezsák József ítélőtáblai bírót bíztam meg. Az OIT 205/2009.(XII.9.) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 18 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 55 főben határozta meg.

3 megnevezése engedélyezett évközi betöltött eltérés Megjegyzés 2010. január 1-én változás 2010. december 31-én Bíró 18 18 Titkár 4 5 +1 + 1 fő ügyintéző helyen Fogalmazó Bírósági ügyintéző. 4 2-2 Tisztviselő 19 19 Írnok 2 2 Fizikai alkalmazott 8 8 Összesen 55 54 1 1álláshelyen 2 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk 2 álláshelyen 4 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk Valamennyi bírói álláshely betöltésre került, 2010. május 1. napjától kezdődően ítélkezik 18 bíró bíróságunkon.(azzal a pontosítással, hogy dr. Hammer Sándor 2010.július 1-től távozott, míg dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig augusztus 1. napján érkezett.) Az igazságügyi alkalmazotti körben történt változások: Dr. Korát Viktória fogalmazó 2010. március 11-én sikeres szakvizsgát tett, fogalmazói munkájának értékelése és a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzése után, 2010. április 1. napjától bírósági titkári kinevezést nyert. Hamplné dr.kormány Katalin 2010. január 1. napjától február 28-ig kirendeléssel a Soproni Városi Bíróságon látott el titkári feladatokat. Dr. Németh Attila bírósági titkár 2010. április 1-től június 30-ig kirendeléssel a Győri Városi Bíróságon dolgozott. Ugyancsak kirendeléssel teljesített szolgálatot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon dr. Varga Vivien Éda 2010. szeptember 1-től december 31-ig. Már itt jelzem, hogy 2011. január 1- től őt erre a bíróságra kérésére áthelyeztük. Dr. Samodai András bírósági titkár a Somogy Megyei Bíróságra került áthelyezésre, ő 2010. november 1-től a Barcsi Városi Bíróságon teljesít szolgálatot. Dr. Gaál Mariann bírósági titkár 2010. október 1-től szülési szabadságon van, gyermeke október 18-án született. A bírósági tisztviselői körben is jelentős változások voltak. Szabóné Prikler Enikő bírósági ügyintéző 2010. szeptember 16-tól egész évben táppénzes állományban volt, majd 2011. január 11-én gyermeke született. Békési Klára bírósági ügyintéző szeptember 29-én került táppénzes állományba, majd 2010 decemberében neki is gyermeke született.

4 Szabó Anikó tisztviselő augusztus 5-től volt táppénzen, neki 2010 októberében született gyermeke. Kovács Sándorné tisztviselő a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságról került áthelyezésre hozzánk, 2010. szeptember 1-től. Szabó Dominika gazdasági hivatali tisztviselő visszatért a gyermeke gondozása végett igénybe vett szabadságáról és novemberben munkába állt. Az ő foglalkoztatása kérelmére napi hat órában történik. Sulyokné Szepesváry Beatrix részmunkaidős takarító határozott idejű foglalkoztatása decemberben lejárt, meghosszabbítására nem került sor. A megüresedett álláshelyre a Győri Városi Bíróságtól érkezett Vorigin Józsefné. Egyéb változás a személyi feltételeket illetően nem volt. 2. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika Épület: Az ítélőtábla épületének megvalósítása kapcsán a kivitelező 2010. július 13-ai lejárattal garanciális kötelezettséget vállalt. Tekintettel arra, hogy a kivitelező 2009. harmadik negyedévétől felszámolás alatt áll, már a harmadik évben megállapított és jegyzékbe foglalt javításokat sem végezték el. A CASH & LIMES Vagyonkezelő és Felszámoló Zrt. felszámolási biztosát tájékoztattuk, hogy amennyiben a kivitelező a javítást az általunk megjelölt határidőre nem végzi el, úgy a rendelkezésünkre álló bankgarancia terhére új kivitelező bevonásával végeztetjük azt el. A javításra kötelezett nem jelentkezett, ezért a nem teljesítésre hivatkozással 37.750 eft bankgarancia lehívását kezdeményeztük a garanciát nyújtó Raiffeisen Zrt. banknál. A lehívott összeget a bank részünkre átutalta. A bekért árajánlatok alapján a legjobb ajánlatot tevő vállalkozókkal kötöttünk szerződést a legsürgősebb munkák elvégzésére. Ezáltal a további beázásokat megszüntettük és a közvetlen balesetveszélyt elhárítottuk. Megtörtént a szélviharban feltépett 110 m 2 tető rögzítése, új fémlemez-fedés elkészítése (még 2009. novembere) összesen 116 m 2 próbafelületen belső kőburkolat javítása. Tekintettel arra, hogy a kőburkolatok korábbi garanciális javítása nem volt megfelelő, a felszámoló-biztossal történt egyeztetést követően az ÉMI-től kőszakértői véleményt kértünk a végleges javítás meghatározására. A szakvélemény szerint a belső kőburkolat teljes felületét szakszerűen ki kell javítani, a külső burkolat (lépcső és oszlopcsarnok burkolata egyaránt) teljes cserére szorul, a külső lépcső alatti helyiségek beázását a szigetelés javításával kell megszüntetni, a teremgarázs burkolatát, a zsilip helyiségével együtt ki kell javítani. A szakvélemény megállapításainak figyelembe vételével a javítások várható költségeivel számolva, a bankgaranciából még rendelkezésre álló 80.479.811 Ft lehívását kezdeményeztem

5 2010 áprilisában. Az átutalást követően a megfelelő összeg a rendelkezésünkre állt ahhoz, hogy a 2010-2011. évben elvégzendő munkákat megszervezzük. Ezek: - Tervdokumentáció készítése a garanciális hibák javítására - Szakértői vizsgálat a RHEINZINK tetőfedés kivitelezési hibáinak megállapítására - Közbeszerzés lebonyolítására az OKFON Zrt megbízása - Műszaki ellenőri pályázat kiírása - Szerződéskötés a közbeszerzési pályázaton nyertes LINTERS Kft-vel. A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt mivel első körben az eljárás eredménytelen volt a vállalkozási szerződés megkötésére 2010. október 26-án került sor. A jelentős mennyiségű külső munka miatt (tetőfedés, külső burkolatok, lépcső cseréje) a kivitelezés befejezése 2011. május 15-re várható. A beépített biztonságtechnikai eszközök rendszeres karbantartását szerződésünk értelmében a Persecutor Vagyonvédelmi Kft. végzi. A tűzvédelmi, munkavédelmi és sugárvédelmi feladatokat, az erre kötött szerződés alapján, külső cég látja el. A munkatársaink a szervezett oktatásokon megjelentek, ennek dokumentálása is megtörtént. Az elmúlt évben az ítélőtábla épületének biztonságát érintő, rendkívüli esemény nem történt. Informatika: A bíróság a 2010. évben informatikai szempontból változatlanul jó körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott akinek a feladata ezt szükségessé teszi rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel. A nyomtatási igények kielégítése jellemzően az épület folyosóin elhelyezett, nagy teljesítményű, hálózati nyomtatók segítségével történik. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka hatékonyabb elvégzése érdekében feltétlenül szüksége van, saját asztali nyomtató áll rendelkezésére. Az épület lefedettségének növelése érdekében további egy darab multifunkciós nyomtató (fénymásoló/scanner) beszerzésére került sor. Az informatikai eszközparkunk korszerűnek tekinthető az országos átlaghoz képest, azonban a gépek túlnyomó részének a garanciális ideje lejárt. Ezért a karbantartásra fordítandó összegek nőttek. Ennek a helyzetnek a kezelésére négy darab korszerű számítógépet vásároltunk, az elavultak cseréjére. A számítógépek cseréjére 1.084 ezer Ft-ot költöttünk, a fénymásoló beszerzése 912 ezer Ft-ba került.

6 3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Győri Ítélőtábla 2010. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására 437.937 ezer Ft (a bázisévben 459.058 ezer Ft) eredeti előirányzat év közben 10.965 ezer Ft pótelőirányzattal növekedett, így összesen 448.902 ezer Ft előirányzat állt rendelkezésünkre. A beszámolási időszakban az összes kiadásunk 444.632 ezer Ft volt (a bázisévben 438.964 ezer Ft). Az ítélőtábla a működési és felhalmozási kiadásait szinte teljes egészében támogatásból fedezi, a támogatási bevételünk 441.558 ezer Ft volt (a bázisévben 436.827 ezer Ft). Az összeget az előző évi pénzmaradvány 5.443 ezer Ft-tal, a saját bevételünk pedig 1.901 ezer Ft-tal növelte. Saját bevételként a vendégszobák után fizetett térítési díjakat, a telefonok magáncélú használata után befizetett összegeket és az országos elnöki értekezlettel kapcsolatos költségtérítéseket számoltuk el. A 2010. évi költségvetési törvény 71. (1) bekezdésében változatlan összegben került megállapításra a legalacsonyabb bírói alapilletmény. Így a bíróságnál is csak a korábbi 356.000 Ft alapilletmény figyelembe vételével lehetett tervezni a személyi juttatások előirányzatát. Az illetmény emelésében csak a törvény szerint kötelező előresorolásra jogosult egy bíró és kilenc igazságügyi alkalmazott részesült. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2009. december 9-ei ülésén az ítélőtábla 2010. évi elemi költségvetésének előirányzatait jóváhagyta. A 2010. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - az éves rendszeres illetményre, - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 2010. január 1-jei kötelező előresorolására - a jubileumi jutalmakra - egyéb, nem rendszeres személyi juttatásokra (utazási költségtérítés, egyéb kifizetések) - a külső személyi juttatásokra - cafeteria keretre bruttó 225.000 Ft/fő/év összegben Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az eredeti előirányzatból, a nem rendszeres személyi juttatásoknál 7.364 ezer Ft-ot, a járulékoknál 1.988 ezer Ft-ot zárolt és az OIT hatáskörébe utalta annak későbbi felhasználását.

7 A kiadások és bevételek alakulása: 2010. évi kiadások ezer Ft Megnevezés 2010. eredeti előirányzat módosított előirányzat 2010. évi teljesítés teljesítés % rendszeres személyi juttatások 287 312 259 317 258 550 99,7 nem rendszeres személyi juttatások 26 179 44 748 44 748 100 állományba nem tartozók juttatásai 551 19 19 100 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN 314 042 304 084 303 317 99,7 társadalombiztosítási járulékok 77 677 77 269 77 269 100 egészségügyi hozzájárulás 105 105 100 START kártya + táppénz hozzájárulás 24 24 100 MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK 77 677 77 398 77 398 100 dologi kiadások 40 329 55 998 53 586 95,7 egyéb folyó kiadások 3389 7483 7483 100 DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK 43 718 63 481 61 069 96,2 BERUHÁZÁSOK intézményi beruházási kiadások 2083 3145 2278 72,4 felújítások beruházások ÁFA-ja 417 787 570 72,4 beruházási kiadások összesen 2500 3932 2848 72,4 KIADÁSOK MIND ÖSSZESEN 437 937 448 895 444 632 99,1 2010. évi bevételek ezer Ft INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 450 1894 1901 100,4 TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott 434 987 439 058 439 058 100 Intézmény beruházás 2500 2500 2500 100 Előző évi maradvány 5443 5443 100 TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK összesen 437 937 448 895 448 902 100 A rendszeres személyi juttatások előirányzata: 258.550 ezer Ft-ban teljesült, a módosított előirányzathoz viszonyítva ez az összes kiadás 57,6 %-a. Ezen belül a rendszeres személyi juttatás kiadása az előző évi teljesítéshez képest 3,6 %-al növekedett. A növekedés indoka: - Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 194/2009.(XII.1.) OIT számú határozatával a Győri Ítélőtáblán 2010. január 1-től egy bírói álláshelyet rendszeresített, amelyet az elnöki hatáskörbe tartozó tartós bérmegtakarításból kell fizetni. A nem rendszeres személyi juttatásokra 44.7 millió forintot használtunk fel, ez az előző évi kifizetés 94.1 %-a. A tervezésnél az ügyeleti és közlekedési költségtérítés összegének kialakítása a szükségletek figyelembe vételével történt. Az elemi költségvetési tételek megállapításánál az OIT a törvény szerint járó juttatásokon (jubileumi jutalom, cafeteria) túl, az engedélyezett létszám arányában további kiegészítést biztosított.

8 A 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 2010. január 1-jei hatállyal a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt módosította. Eszerint a bírák és az alkalmazottak jogosulttá válnak a cafeteria juttatásra. A rendelkezésünkre álló 225.000 Ft/fő/év keretet, az OIT döntésének megfelelően, kizárólag az SZJA rendelkezésében foglalt juttatási elemekre és az ott írt mértékben használtuk fel. Az iskolai tanév kezdetén az arra jogosultak részére, kedvező mértékű adó megfizetése mellett, beiskolázási támogatást fizettünk gyermekenként 22.050 Ft összegben. Az első félévi bérmegtakarítás terhére 14 dolgozó részére 551.250 Ft-ot fizettünk ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a nem rendszeres személyi juttatásoknál zárolt 7.364 ezer Ft-ból, továbbá a munkaadót terhelő járulékoknál zárolt 1.988 ezer Ft-ból a kitüntetett tanácselnöknek járó összeg felhasználását engedélyezte, mivel 2010. július 15-én a Bíróságok Napja alkalmából dr. Ábrahám Éva tanácselnök a Juhász Andor Díj ezüst fokozata elismerésben részesült. A maradványt a dologi kiadások hiányának fedezésére kellett átcsoportosítani, amelyet végrehajtottunk és megemeltük a dologi kiadások előirányzatát 8.448 ezer Ft-tal. A 316/2009 (XII.28.) Korm. rendelet azoknál az igazságügyi alkalmazottaknál, ahol a bruttó havi jövedelem 2010. január 1-én a 340.000 Ft-ot nem haladta meg, január 1-én és március 1-én havi 49.000-49.000 Ft eseti kereset-kiegészítés kifizetését rendelte el. A fenti címen az ítélőtáblánál összesen 34 főnek 3.170 ezer Ft-ot fizettünk ki. A rendszeres személyi juttatásoknál év közben elért, az elnöki hatáskörbe tartozó megtakarításból a 2010. évben kimutatható többlet-munka elismeréseként 18.078 ezer Ft, teljesítményhez kapcsolódó külön juttatást fizettünk. Fontos kiemelni, hogy ennek jelentős részét (54%-nál is többet) a munkatársak a kedvező, 25 %-os adókulccsal adható természetbeni juttatásként igényelték. Ezért a munkáltató által fizetendő járulékoknál 2.600 ezer Ft-ot is meghaladó megtakarítást értünk el, amelyet a dologi kiadások fedezésére fordítottunk. A külső személyi juttatásokon az állományba nem tartozók részére teljesített kifizetések összege ezen a tételen nagymértékben csökkent. A bírósági eljárásban közreműködő szakértők, védők, tolmácsok díjazását tekintettel arra, hogy a tevékenységüket vállalkozásban végzik a dologi kiadásoknál számoltuk el. A munkaadót terhelő járulék változása miatt a módosított előirányzat az előző évihez képest 11 %-al csökkent. A 2010. évi kifizetés 77.398 ezer Ft volt. A rendelkezésre álló előirányzat a járulékköteles személyi juttatásokkal arányosan változott. Dologi kiadások A kiadási főösszegen belül a dologi kiadások aránya most 13,7%, a bázis évben 10 % volt. Az előirányzat évek óta elmarad a tényleges szükségletektől. A rendelkezésre álló keretből csak jelentős forráshiánnyal tudjuk tervezni a költségvetésünket. Az elengedhetetlen kiadásokra a rendszeres személyi juttatás megtakarítás és az OIT által zárolt összeg felszabadítása nyújt fedezetet.

9 Az OIT a 205/2009 (XII.9.) számú belső határozatával felhívta a bírósági vezetőket arra, hogy a keletkező rendszeres személyi juttatás és a kapcsolódó járulék megtakarítását elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forrás-hiány fedezésére használják fel. E határozatnak megfelelően a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben 5.900 eft bérmegtakarítást csoportosítottunk át. Az OIT a 2010. november 6-ai ülésén a saját hatáskörébe tartozó, nem rendszeres személyi juttatásoknál zárolt 6.652 ezer Ft-ot, továbbá a munkaadót terhelő járulékoknál zárolt 1.796 ezer Ft-ot felszabadította, az összegeket a dologi kiadások hiányának fedezésére kellett átcsoportosítani. A dologi előirányzatot növelő tételek az alábbiak: -zárolt előirányzatok felszabadítása, átcsoportosítása 8.448 eft -cafeteria 25%-os adójának átcsoportosítása 2.144 eft -a bérmegtakarításból saját hatáskörben módosítás 5.900 eft -fejezeti előirányzat módosítás (többlet bevétel) 1.444 eft A legjelentősebb kiadási jogcímek a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése 2.115 eft (korábbi beszámolás évében 2.678 eft) - könyv, folyóirat 2. 259 e Ft (korábbi beszámolás évében 2.280 eft) - hajtó és kenőanyag vásárlása 2.853 eft (korábbi beszámolás évében 1.956 eft) - nem adatátviteli célú távközlési díjak 618 e Ft (korábbi beszámolás évében 626 eft) - villamos-energia szolgáltatás díja 5.830 eft (korábbi beszámolás évében 6.251 eft) - gáz energia díja 4.123 eft (korábbi beszámolás évében 3.980 eft) - egyéb üzemeltetési szolgáltatások 24.376 eft (tavaly 23.064 eft, a korábbi beszámolási évben 21.307 eft) ebből posta 2.943 (tavaly 2.500 eft, korábban 2.014 eft) egészségügyi szolgáltatás 1.222 eft(korábban 1.146 eft ) tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 1.213 eft (tavaly 987 eft, korábban 453 eft) őrzési-őrszolgálati díj 17.058 eft,(tavaly 15.873 eft, korábban 15.012 eft.) A kiadások egy részének jelentős növekedését okozta a korábban adómentes természetbeni juttatások cafeteria után 2010. évtől fizetendő 25%-os személyi jövedelemadó (2.144 eft) és az infláció miatti áremelkedések. (A bázisévet megelőző évvel való összehasonlítás teljességéhez hozzá tartozik, hogy ezen évek között változott az adókulcs 20 %-ról 25 %-ra) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény módosítását követően a rehabilitációs hozzájárulás 2009. évi mértéke 117.600 Ft/fő/évi díj helyett 2010-ben 964.500 Ft/fő/év összegre változott. Ennek megfelelően 3 fő figyelembe vételével 2.293 eft-ot fizettünk be a költségvetésbe.

10 A jelentősebb beszerzések és lekötések: - bírói szoba bútorzata 341eFt (új bírói álláshelyhez kapcsolódóan) - 3 db kültéri kamera kiépítése 1.291eFt Továbbá az informatikai helyzetről történt tájékoztató részben említett vásárlások. A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A korábbi évekhez hasonlóan az Állami Számvevőszék is végrehajtott nálunk vizsgálatot, amelynek során hiányosságot nem állapított meg. A megfontolt, kiemelten takarékos gazdálkodás tette lehetővé, hogy fizetési kötelezettségeinket ismét maradéktalanul teljesítettük, tartozásunk nincs, ebben az évben sem volt likviditási problémánk. Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel, megrendelésekkel kötöttük le. 4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések). A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként. Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint Érkezett Ügyszak/ügycsoport ügyek száma 2009- ben foly.maradt 1.számú táblázat Befejezett ügyek száma 2009 2010 2009 2010 2010-ben foly. maradt Büntető ügyszak 116 679 723 695 673 166 Fellebbezett büntető peres ügyek 98 119 146 138 131 113 - Másodfokú fellebbezett peres ügyek 83 101 126 120 113 96 - Harmadfokú fellebbezett peres ügyek 15 18 20 18 18 17 - Fellebbezett büntető nemperes ügyek 18 560 577 557 542 53 - Fellebbezett nyomozási bírói ügyek 0 10 12 10 11 1 Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek 5 146 182 145 166 21 Kifogás az eljárás elhúzódása miatt 0 1 1 1 1 0 Bírósági mentesítés iránti ügy 0 0 0 0 0 0 Perújítási indítvány 3 22 24 20 22 5 Bíróság kijelölése 1 196 170 201 160 11 Egyéb nemperes ügy 9 185 188 180 182 15

11 Civilisztikai ügyszak 757 1808 1894 1680 1901 750 Polgári ügyek 329 955 1053 922 1037 345 Fellebbezett polgári peres ügyek 205 343 354 334 320 239 Fellebbezett polgári nemperes ügyek 55 173 193 170 210 38 Társadalmi szervezetek, alapítványok 20 143 145 135 147 18 fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése 46 291 352 281 348 50 Felterjesztett kifogás 1 3 2 2 3 0 Egyéb ügyek 2 2 7 0 9 0 Gazdasági ügyek 428 853 841 758 864 405 Fellebbezett gazdasági peres ügyek 93 146 164 157 135 122 Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek 14 71 54 80 47 21 Fellebbezett cégbejegyzési ügyek 15 32 9 31 21 3 Fellebbezett cégtörvényességi ügyek 35 77 78 64 92 21 Felszámolási fellebbezett peren kívüli 266 512 490 414 523 233 ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás 31 45 65 31 53 43 Bíróság kijelölése 4 12 29 9 31 2 Végelszámolási kifogások 0 2 2 2 1 1 Fellebbezett csődeljárási ügyek 0 0 6 1 6 0 Önkormányzatok adósságrendezése 0 0 3 0 3 0 Egyéb ügyek 0 0 2 0 2 0 Fellebbezett vagyonrendezési ügy 1 1 4 0 3 2 Büntető és civilisztikai ügyek összesen 873 2487 2617 2375 2574 916 A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban az elmúlt év volt a második olyan ítélkezési év, amelyben a kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró teljesített szolgálatot. Ennek megfelelően másfél tanács ítélkezett, amit a kollégiumvezető tanácselnöklése tett lehetővé. A másfél tanácsra 723 ügy érkezett, ami 44 üggyel több (a továbbiakban bázis évként megjelölt) 2009-hez képest. A befejezések száma 673 ügy, amely 22 üggyel kevesebb a tavalyinál. Ezzel az is megállapítható, hogy a befejezések száma alatta maradt a megnövekedett érkezésnek. Ebből a peres érkezés száma emelkedett 146-ra, szemben a 2009-ben érkezett 119 perrel. A peres érkezés tehát 27 perrel nőtt. Ez a 146 per 20,19 %-a a teljes érkezésnek, szemben a korábbi beszámolási időszak 17,52 %-ával. A peres befejezések (másodfok és harmadfok összesen) száma 7-el csökkent, mert ez az adat 2009-ben 138 volt, most 131 per nyert befejezést. A folyamatban maradt perek száma 15-el nőtt ( 98-ról 113-ra). A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma 18-ról 20-ra emelkedett, míg ezek befejezésének száma azonos a bázisévi adattal ( 18 per).

12 A fellebbezett nemperes érkezés a bázis évben 560, most 577 ügy volt, azaz nőtt az érkezés 17-el, a befejezés azonban 577-ről 542-re csökkent. Mindösszesen 53 nemperes ügy maradt folyamatban. A nemperes ügyek között 170 ügy a bíróság kijelölése, ez az érkezett nemperes ügyek 29,46 %-a (tavaly 35 %), 182 ügy az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett, ez a nemperes ügyek 31,5 %-a, ez 2009-ben 26 % volt, míg 2009-ben 22 perújítási indítvány érkezett, most 24. A bázisévben és most is az eljárás elhúzódása miatt 1 kifogás érkezett, amelyet elbíráltunk. A büntető ügyszakban a bázisévben az érkezés 102,3 %-át fejeztük be, most ez az adat 93 %. Összességében megállapítható, hogy ebben az ügyszakban az ügyérkezés növekedett 679-ről 723-ra. A növekedés elsősorban a munkaigényesebb peres ügyeknél jelentkezett, amellyel a másfél tanács nem tudott lépést tartani. Az év folyamán a peres ügyekből 15- el, a nemperes ügyekből 35-el kevesebbet fejeztek be, mint a bázisévben. A fellebbezési tanácsok folyamatos működése mellett a perek munkaigényessége miatt a befejezésekben a mutatók kedvezőtlenebbek a bázisévi adatokhoz képest. Civilisztikai ügyszakban 2010. május 1-ig változatlanul két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese látott el tanácselnöki feladatokat. A személyi változásokra vonatkozó részben már szóltam arról, hogy 2010. május 1. napjától ítélőtáblai bírói álláshelyre sikerrel pályázott dr. Bajnok István, aki ebbe az ügyszakba nyert beosztást. A tanácsok összehangolt működése, az ítélkezés időszerűségének, a befejezések számának növelése érdekében 2010. július 1-től megbízást adtam dr. Lezsák József ítélőtáblai bírónak tanácselnöki feladatok ellátására. Az OIT nak a bírói létszámot növelő intézkedése és a tanácselnöki megbízás együttes hatásaként az alább bemutatandó kedvező változás következett be ebben az ügyszakban. Az ügyszakba összesen 1894 ügy érkezett, ami a bázisév 1808 ügyéhez képest 86 üggyel több. Összességében az elmúlt évinél lényegesen több (98-al) a polgári szakági érkezés. Ezen belül 11-gyel nőtt a perek száma, 20-al a nemperes ügyeké, 61-el a bírósági kijelöléseké. A gazdasági szakágban némileg (12 üggyel) csökkent az érkezés, a perek száma azonban nőtt (18 perrel), 12-ről 29 re nőtt a bíróság kijelölési ügyek száma. Változatlanul magas az érkezés a felszámolási ügyekben: a bázisév 512 ügyéhez képest most 490, miként változatlan (a bázisévben 77, most 78) a cégtörvényességi ügyek érkezése is. Összesen 1901 ügy került befejezésre, a bázisév 1680 ügyéhez képest ez 221 üggyel több. Ebből 1037 a polgári ügy, ami 115-el több,mint a bázisév 922-es befejezése, míg a gazdasági ügyszakban a bázisévben 758 ügyet, most 864 ügyet fejeztek be, azaz 106-al többet.

13 Az összes befejezés most az érkezés 100,36 %-a, a bázisév 93 %-ához képest. A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 757-ről 750-re csökkent. Az összes peres érkezés a tavalyi 489-hez képest 518-ra nőtt, amely az összes civilisztikai érkezésnek most is akárcsak a bázisévben és az azt megelőző évben 27 %-a (a korábbi évben ez 31,4 %, 2006-ban 30,13 %, 2005-ben 27 %). A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 354 (bázisban 343), gazdasági 164 (bázisban 146). A peres befejezések száma összesen 455 (bázisévben 491), folyamatban maradt összesen 361 per (a bázisban 298 per). Az ügyek zömét (73 %-át) kitevő nem peres ügyből összesen 381a bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezés 20 %-a. Mindkét ügyszakot tekintve az ítélőtáblára érkezett a beszámolási időszakban 2617 ügy (a bázisévben 2487), amelyből befejeztünk 2574 ügyet (a bázisévben 2375) amely az összes érkezés 98,3 %-a, a bázisév 95,5%-ához képest. : Tárgyaló tanácsok havi átlagos száma az ítélőtáblákon A táblázat Terület 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Büntető ügyszak: Főváros 3,26 3,24 3,28 3,14 3,14 2,94 Debrecen 1,50 1,89 2,13 2,08 1,88 1,91 Győr 0,62 0,85 1,21 0,88 1,25 1,21 Pécs 1,07 1,10 0,80 0,77 0,79 0,81 Szeged 1,50 1,67 1,56 1,63 0,91 0,92 Összesen 7,94 8,76 8,98 8,50 7,97 7,78

14 Polgári ügyszak: Főváros 7,93 9,18 9,09 8,91 9,03 9,22 Debrecen 2,17 2,63 2,75 2,56 2,05 1,79 Győr 1,44 2,19 2,35 2,38 2,33 2,33 Pécs 2,10 2,17 1,65 1,78 1,69 1,18 Szeged 1,92 2,33 2,27 2,50 1,23 1,31 Összesen 15,55 18,49 18,12 18,13 16,34 15,84 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a 2010. évre vonatkozóan is elkészítette a az ügyforgalmi adatokról szóló jelentést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács számára.. Az elmúlt évi beszámolómhoz hasonlóan most sem elemeztem a bírói egyéni statisztikai adatszolgáltatás alapján nyerhető adatokat. Ennek az az oka miként ezt már az elmúlt évi beszámolómban is jeleztem, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztikai számítás módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. A fentiek alátámasztására ezúttal csak az alábbiakat jelzem: Az ítélőtáblákon a tárgyaló tanácsok havi átlagos számát tartalmazó (ide az A alatt csatolt) táblázat a büntető ügyszakban a Debreceni Ítélőtáblán 2,94 tanáccsal számol, itt a büntető bírák száma 12. A Győri Ítélőtáblán ez az adat 6 büntető bíróra 1,25, a 9 büntető bíróval ítélkező Szegedi Ítélőtáblán 0,91, az öt büntető bíróval ítélkező Pécsi Ítélőtáblán 0,79. A civilisztikai ügyszakban ez az adat 13 civilisztikai bíróval Debrecenben 2,05 tárgyaló tanács, nálunk 12 bíróval 2,33, míg 10 bíróval 1,69 Pécsen és 12 bíróval 1,23 Szegeden. Ehhez az adathoz igazodik aztán az egy tárgyaló tanácsra eső tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és befejezett, a folyamatban lévő peres ügyek száma. Ezek az adatok a tárgyaló tanácsok ítélőtáblánként eltérő számítási módja miatt nem szolgálhatnak az összehasonlítás, az egyes táblákon a bírókra háruló munkateher valós kimutatására. Ezúttal nem is szólva arról, hogy az ügyek döntő többségét (nálunk 70%-át) kitevő, tárgyaláson kívül intézendő, nemperes ügyeket nem is tartalmazza ez az adatszolgáltatás. Mindaddig, amíg az egységes statisztikai adatszolgáltatás feltételei nem teremtődnek meg, az összehasonlítás nem tekinthető egzaktnak. Mindehhez fontosnak tartom jelezni, hogy az ítélőtáblákon a bírói létszámhoz nem minden esetben arányosan igazodóan került megállapításra a tanácselnöki státuszok száma sem, ami szintén jelentősen befolyásolja a működő tárgyaló tanácsok számát és a bírák terhét. A 25 bíróval rendelkező Debreceni Ítélőtáblán 6, a 15 bíróval rendelkező Pécsi Ítélőtáblán 4, a 21 bíróval rendelkező Szegedi Ítélőtáblán 5, míg a 18 bíróval ítélkező Győri Ítélőtáblán 3 tanácselnöki álláshely került rendszeresítésre.

15 Az összehasonlítást azért tettem meg kizárólag a vidéki ítélőtáblák tekintetében, mert a Fővárosi ítélőtábla olyan mértékben eltérő hatásköri szabályok alapján ítélkezik, hogy ennek figyelembe vétele meghaladja a beszámolóm kereteit és a rendelkezésemre álló adatokat. Az ítélőtáblákra 2010-ben érkezett összesen 20.428 ügy. A 2010. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 57,59 % Debreceni Ítélőtábla 12,90 % (25 bíró) Győri Ítélőtábla 12,81 % (18 bíró május 1-től) Szegedi Ítélőtábla 10,05 % (21 bíró) Pécsi Ítélőtábla 6,63 % (15 bíró). A 2010. évi fellebbezett peres ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 61,14 % Debreceni Ítélőtábla 14,52 % (25 bíró) Győri Ítélőtábla 9,81 % (18 bíró május 1-től) Szegedi Ítélőtábla 8,22 % (21 bíró) Pécsi Ítélőtábla 6,29 % (15 bíró) A befejezések ( peres, nemperes és egyéb ügyek ) száma ítélőtáblánként: Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla 11462 ügy (az összes befejezés 56,97%-a) 2635 ügy (25 bíró, az összes befejezés 13,09%-a) 2574 ügy (18 bíró május 1-től, az összes befejezés 12,79%-a) 2064 ügy (21 bíró, az összes befejezés 10,25%-a) 1382 ügy (15 bíró, az összes befejezés 6,86%-a) Az ítélőtáblánk bírói létszáma nyilvánvalóan nem igazodott az ügyforgalomban való részesedéshez. Ebben lényeges változást hozott a bevezetőben említett OIT határozat, amely 2010. január 1-től 2011. december 31. napjáig rendszeresített egy bírói álláshelyet, amely álláshely a pályáztatáshoz szükséges időre tekintettel csak 2011. május 1-től volt betölthető. További változás remélhető attól a törvényi rendelkezéstől, amellyel a Zala Megyei Bíróság a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozik 2011. március 1-től. Ezek a változások szükségesek voltak ahhoz, hogy az ítélőtáblánkon az időszerűségi mutatók a jövőben javuljanak.

16 2010. évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam 0 3 Hónap 3 6 hónap 6 12 hónap 1-2 év Között 2-3 év között 2. számú táblázat 3 év felett Összesen Bázis év Polgári 438 47,5% 49 14,7% ebből peres gazdasági 166 21,9% 25 15,9% ebből peres Civilisztika 604 35,9% 2010 Bázis év 582 56,1% 53 16,6% 198 22,9% 19 14,1% 780 41% 242 26,2% 66 19,8% 254 33,5% 32 20,4% 496 29,5% 2010 Bázis év 229 22,1% 57 17,8% 376 43,6% 35 25,9% 605 31,8% 209 22,7% 186 55,7% 286 37,7% 83 52,9% 495 29,5% 2010 Bázis év 201 19,4% 185 57,8% 249 28,8% 67 49,6% 450 23,7% 31 3,4% 31 9,3% 51 6,7% 16 10,2% 82 4,9% 2010 Bázis év 23 2,2% 23 7,2% 39 4,5% 13 9,6% 62 3,3% 2 0,2% 2 0,5% 1 0,1% 1 0,6% 3 0,2% 2010 Bázis 2010 Bázis 2010 év év 2 0 0 922 1037 0,2% 2 0,6% 0 0 334 320 1 0,1% 0 1 0,1% 0 0 1 0,8% 3 0,15% 0 1 0,05% 758 864 157 135 1680 1901 ebből peres Büntető 567 Ebből peres II.fok ebből peres III.fok 74 15,1% 81,6% 7 5,8% 4 22,2% Összesen 1171 49,3% ebből peres 85 13,5% 72 15,9% 560 83,3% 14 12,4% 5 27,8% 1340 52% 91 15,5% 98 19,9% 26 3,7% 24 20% 1 5,6% 522 22% 123 19,6% 92 20,2% 21 3,1% 18 15,9% 2 11,1% 626 24,3% 112 19,1% 269 54,8% 36 5,2% 31 25,8% 5 27,8% 531 22,4% 305 48,5% 252 55,4% 56 8,3% 50 44,2% 6 33,3% 506 19,7% 308 52,6% 47 9,6% 64 9,2% 56 46,7% 8 44,4% 146 6,1% 111 17,6% 36 7,9% 35 5,2% 30 26,6% 5 27,8% 97 3,8% 71 12,1% 3 0,6% 2 0,3% 2 1,7% 2 0,4% 1 0,1% 1 0,9% 0 1 0,2% 491 455 0 0 695 673 0 0 120 113 0 0 0 0 18 18 5 0,2% 5 0,8% 4 0,16% 3 0,5% 0 1 0,04% 0 1 0,2% 2375 2574 629 586

17 2010. év végén folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva 3. táblázat 0-3 hónap 3-6 hónap 6-12 hónap 1-2 év között 2-3 év között Összesen fajták/ Pertartam 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Polgári 167 168 84 78 69 79 8 18 1 2 329 345 50,8% 48,7% 25,5% 22,6% 21,0% 22,9% 2,4% 5,2% 0,3% 0,6% ebből peres 80 75 51 68 65 76 8 18 1 2 205 239 39,0% 31,4% 24,9% 28,5% 31,7% 31,8% 3,9% 7,5% 0,5% 0,8% Gazdasági 202 192 125 104 98 97 2 11 1 1 428 405 47,2% 47,4% 29,2% 25,7% 22,9% 24% 0,5% 2,7% 0,2% 0,2% ebből peres 43 43 21 31 27 38 1 9 1 1 93 122 46,2% 35,3% 22,6% 25,4% 29,0% 31,1% 1,1% 7,4% 1,1% 0,8% Civilisztika 369 360 209 182 167 176 10 29 2 3 757 750 48,7% 48% 27,6% 24,3% 22,1% 23,4% 1,3% 3,9% 0,3% 0,4% ebből peres 123 118 72 99 92 114 9 27 2 3 298 361 41,3% 32,7% 24,2% 27,4% 30,9% 31,6% 3,0% 7,5% 0,6% 0,8% Büntető 39 80 26 27 36 45 15 14 0 0 116 166 33,6% 48,2% 22,4% 16,3% 31,1% 27,1% 12,9% 8,4% 0,0% 0 Ebből peres II.fok 18 22 23 24 30 38 12 12 0 0 83 96 21,7% 22,9% 27,7% 25% 36,1% 39,6% 14,5% 12,5% 0,0% 0 ebből peres III.fok 3 5 3 3 6 7 3 2 0 0 15 17 20,0% 29,4% 20,0% 17,6% 40,0% 41,2% 20,0% 11,8% 0,0% 0 Összesen 408 440 235 209 203 221 25 43 2 3 873 916 46,7% 48,1% 26,9% 22,8% 23,3% 24,1% 2,9% 4,7% 0,2% 0,3% ebből peres 144 145 98 126 128 159 24 41 2 3 396 474 36,4% 30,6% 24,7% 26,6% 32,3% 33,6% 6,1% 8,6% 0,5% 0,6%

18 Az ítélkezés időszerűsége. A táblázatból kiemelendő adatok: Az összes polgári ügy 56,1 %-át (a bázisévben 47,5 %-át ) három hónapon belül befejeztük. Ebből a perek 16,6 %-a (a bázisévben 14,7 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme 57,8 %-a (a bázisévben 55,8 %-a) 6 és 12 hónap között fejeződött be. Javult az egy éven túl befejezett peres ügyek aránya, a korábbi 31 perről (9,3 %-ról) 23 perre (2,2 %-ra) csökkent,változatlanul két pert fejeztünk be két és három év között. Az összes gazdasági ügy 22,9 %-át (a bázisévben 21,9 %-át) három hónapon belül fejeztük be. Míg az ügyek zöme (37,7 %-a) a bázisévben hat és tizenkét hónap között fejeződött be, most kedvező változás, hogy az ügyek zöme (43,6 %-a) három és hat hónap között fejeződött be. Úgyszintén javuló időszerűségre utal, hogy az egy-két év között befejeződött gazdasági ügyeknek a száma 51-ről (6,7 %-ról) 39-re csökkent, azaz 4,5 %-ra.. Ezen belül a pereknek most 14,1 %-a (a bázisévben 15,9 %-a) került befejezésre három hónapon belül. A perek többsége 49,6 %-a hat és tizenkét hónap között fejeződött be. A korábbi 16 perrel szemben most 13 pert fejeztünk be egy éven túl és most nem volt olyan per, amelyet 2 és 3 év között fejeztünk be, viszont egy per befejezésére 3 év felett került sor. Összességében megállapítható, hogy az időszerűségi mutatók a bázisév adataihoz képest javulást mutatnak. Az összes büntető ügy 83,3 %-a (a bázisévben 81,6 %-a) három hónapon belül befejeződött. A másodfokú perek 12,4 %-a (a bázisévben 5,8 %-a), a harmadfokú perek 27,8 %-a (a bázisévben 22,2 %) nyert befejezést három hónap alatt. A másodfokú perek zöme (46,7 %-a) a bázisévben egy éven túl fejeződött be, most viszont egy éven belül (hat és tizenkét hónap között 44,2 %.) A harmadfokú perek zöme (33,3 %-a) is egy éven belül fejeződött be, szemben a bázisévvel, amikor 1-2 év közötti volt a befejezés 44,4 %-ban. Mindössze egy pert fejeztünk be 2 éven túl..a bázisévben a beszámolási év végére a folyamatban volt polgári pereknek 31,7 %-a, a gazdasági pereknek 29 %-a volt olyan, amelynek pertartama meghaladta a hat hónapot. A büntető ügyszakban a másodfokú perek 36,1 %-a, a harmadfokú perek 40 %-a haladta meg pertartamban a hat hónapot.

19 Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt ügyek pertartama: Az időszerűségi adatok változatlanságát mutatja, hogy most a polgári pereknek 31,8 %-a olyan, amely hat és tizenkét hónap között van folyamatban. Most a gazdasági pereknek 31,1 %- a van folyamatban hat hónapnál régebben. A büntető ügyszakban most másodfokon 39,6 %, harmadfokon 41,2 % per van folyamatban hat és tizenkét hónap között. Javulás ebben az ügyszakban, hogy míg tavaly a másodfokú perek 14,5 %-a volt olyan, amely 1-2 év között volt folyamatban, ez most 12,5 %. Civilisztikában a folyamatban lévő 361 perből 27 darab az egy éven túli, ami a perek 7,4 %-a. Ez az adat a bázisévben lényegesen kedvezőbb volt, mert akkor 298 perből 9 darab egy éven túli volt, ami a perek 3 %-át tette ki. Már most jelzem, hogy a beszámoló készítésének idejére befejezést nyert a 27 perből 11 per, a többi ügyben a tanácsok a tárgyalási határnapokat kitűzték. A büntetőben a 166 folyamatban lévő perből most 14 per (8,4 %) az egy éven túli, míg ez a bázisévben 116 folyamatban lévő per volt, amelyből akkor 15 per (12,9 %) volt az egy éven túli. Ebben az ügyszakban is jelzem, hogy a beszámoló elkészítésének idejére ebből már befejezést nyert tizenegy per, a további három perben a határnap április-május hónapra van kitűzve.

20 A tárgyaló tanácsok összesített adatai: 4. számú táblázat Büntető ügyszak Civilisztikai ügyszak Tárgyaló tanácsok száma 1,2 2,4 tárgyalási napok száma 69 113 egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma 57,5 47,1 kitűzött ügyek száma 153 367 egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 127,5 152,9 halasztás tárgyalás előtt 21 10 tárgyalt ügyek száma 132 357 egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma 110 148,8 kiesett tárgyalási napok száma 0 0 Befejezett peres ügyek száma 131 455 egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 109,2 189,6 folyamatban maradt peres ügyek száma 113 361 egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma 94,2 150,4 Befejezett peren kívüli ügyek száma 542 1446 egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma 451,7 602,5 folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 53 389 egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 44,2 162,1 A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintjük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tart.

21 Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban a beszámolás évében a korábbi év feltételeivel azonos volt, mert az év egészében egy kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezett. Az ún. másfél tanács működésével változatlan a tárgyaló tanácsok száma ( 1,2), csekély mértékben nőtt a tárgyalási napok száma (66-ról 69-re), a kitűzött ügyek száma 153, ami hárommal kevesebb, mint a bázisévben, míg az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 124,8-ról 127,5-re nőtt. Az egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma 104,8-ról 110- re emelkedett, a befejezetett perek száma pedig 109,2 (ez a bázisévben 110,4 volt). Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma némileg emelkedett, 78,4-ről 94,2- re. A civilisztikai ügyszakban a létszám május 1-től egy fővel emelkedett. A tárgyaló tanácsok száma most 2,4 (a bázisévben 2,33) a tárgyalási napok száma most 113, a bázisévben 120, az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma most 47,1, a bázisévben 51. Csökkent a kitűzött ügyek száma, 406-ról 367-re, az egy tanácsra jutó kitűzött perek száma most 153, míg a bázisévben ez 174 volt. A tárgyalt ügyek száma most 357, a bázisévben ez 398 volt. A befejezett peres ügyek száma most 455, a bázisévben ez 491 volt, az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 210-ről 190-re csökkent. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma a bázis évhez képest 128- ról 150-re nőtt. Csökkent azonban az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 197-ről 162-re és lényegesen többet fejeztek be a tanácsok a peren kívüli ügyekből, mert a bázisév 510 befejezéséhez képest most ez a szám 602. Fontos kiemelni, hogy a Győri Ítélőtáblán minden tanács intéz nagy számban peren kívüli ügyeket is.

22 Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel: Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 5. számú táblázat Név elnök Előadó Szavazó beosztás peres nemperes Peres nemperes peres Nemperes 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Civilisztika ügyszak Dr.Havasiné dr.o.m. eln. 16 11 235 215 14 12 22 21 34 39 25 66 Dr.Világi Erzsébet elnh 58 62 60 112 6 5 207 166 6 3 20 41 Dr.Zámbó Tamás k.v. 84 86 330 440 2 0 7 0 5 4 18 2 Dr.Ábrahám Éva t.e. 208 162 186 199 0 0 0 0 0 0 0 0 Dr.Vass Mária bíró 0 0 0 0 94 81 85 129 97 73 90 63 Dr.Lezsák József t.e 0 45 0 80 96 54 92 63 94 43 85 75 Dr.Szalai György t.e. 125 89 378 400 1 0 0 0 0 0 0 0 Dr.Bajnok István bíró 0 0 0 0 0 20 0 155 0 44 0 126 Dr.Hammer Sándor bíró 0 0 0 0 47 13 285 159 53 16 207 140 Dr.Ferenczy Tamás bíró 0 0 0 0 73 54 120 153 55 16 51 11 Dr.Maurer Ádám bíró 0 0 0 0 75 100 92 194 50 56 263 399 Menyhárdné dr.s.h. bíró 0 0 0 0 0 27 0 41 0 31 0 24 Dr.Szalay Róbert bíró 0 0 0 0 8 57 40 273 10 98 57 407 Dr.Farkas Attila bíró 0 0 0 0 33 0 174 0 45 0 308 0 Összesen civilisztika 491 455 1189 1446 449 423 1124 1354 449 423 1124 1354 Büntető ügyszak: Dr.Nagy Zoltán k.v. 51 53 47 38 0 0 0 0 1 0 15 0 Dr.Tné dr.helyes K. bíró 0 0 0 0 31 33 134 127 36 30 143 126 Dr Miklós Mária bíró 0 0 0 0 37 32 136 129 34 31 122 116 Dr.Kovács Tamás t.e. 87 78 509 503 3 0 12 0 0 0 12 7 Dr.Csák Csilla bíró 0 0 0 0 32 33 144 132 38 33 133 131 Dr.Zólyomi Csilla bíró 0 0 0 0 32 28 121 134 26 32 118 139 Dr.Világi Erzsébet elnh 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 4 3 Dr.Havasiné dr.o.m. eln. 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen büntető 138 131 557 542 135 126 547 522 135 126 547 522 Mindösszesen: 629 586 1746 1988 584 549 1671 1876 584 549 1671 1876

23 Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök 287 259 Dr. Világi Erzsébet elnökhelyettes 331 345 Dr. Zámbó Tamás koll.vezető 423 526 Dr. Ábrahám Éva tanácselnök 394 361 Dr. Szalai György tanácselnök 504 489 Dr. Vass Mária bíró 179 210 Dr. Lezsák József bíró 188 242 Dr. Hammer Sándor bíró 332 172 Dr. Ferenczy Tamás bíró 193 207 Dr. Maurer Ádám bíró 167 294 Dr. Szalay Róbert 48 330 Dr. Bajnok István 0 175 Dr.Menyhárdné dr.sarmon Hedvig 0 68 Dr. Nagy Zoltán koll.vezető 98 91 Dr. Kovács Tamás tanácselnök 611 581 Dr. Tné dr.helyes Klára bíró 165 160 Dr. Miklós Mária bíró 173 161 Dr. Csák Csilla bíró 176 165 Dr. Zólyomi Csilla bíró 153 162 A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 162-őt, a bázisévben 208-at, míg 199 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 186-ot. Az I. tanács összes befejezése 361 (a bázisévben 394) A dr. Szalai György vezette II.tanács 89 peres ügyet (a bázisévben 125) fejezett be,míg 400 volt a nemperes befejezések száma (a bázisévben 378). A II. tanács összes befejezése: 489 (a bázisévben 503) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 73 pert (a bázisévben 74 pert) fejezett be, és 327nemperes ügyet (a bázisévben 295)) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 400 (a bázisévben 369) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 86 pert (előző évben 84-at) és 440 (előző évben 330) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 526 (a bázisévben 414).

24 A beszámolási év július 1. napjától tanácselnöki megbízást adtam dr. Lezsák Józsefnek. Az általa vezetett V. tanács 45 pert és 80 nemperes ügyet, összesen 125 ügyet fejezett be azzal, hogy a tárgyalási kötelmének szeptembertől tudott eleget tenni. A büntető ügyszakban a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető által vezetett tanács 53 (a bázisévben 51) peres és 38 (a bázisévben 47) nemperes, összesen 91 ügyet intézett el. (A bázisévben 98-at.) A teljes tanácsként működő, dr. Kovács Tamás által vezetett tanács 78 (a bázisévben 87) peres és 503 (a bázisévben 509 ) nemperes, összesen 581 ( a bázisévben 596) ügyet bírált el. Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban. Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek: 6. számú táblázat Megye/bíróság Pf Pkf összes saját Pk Pv Pkif Összesen össz. %-a Pkk %-a Győr 2009 85 80 (23,7) 69 (29,5) 0 0 0 234 2010 75 67 (21,6) 77 (35) 0 1 0 220 Vas 2009 56 27 (25,5) 74 (47,1) 0 0 0 157 2010 35 48 (16,6) 59 (41) 0 1 1 144 Komárom 2009 77 56 (12,7) 37 (21,5) 0 0 2 172 2010 88 73 (16,6) 59 (26,8) 0 0 0 220 Zala 2009 77 86 (26,1) 76 (31,7) 0 0 1 240 2010 85 72 (30,6) 109 (40,8) 0 1 0 267 Veszprém 2009 47 66 (11,7) 34 (22,7) 1 2 0 150 2010 71 78 (14) 50 (25) 0 0 1 200 Egyéb 2009 1 0 (0,3) 1 (50) 0 0 0 2 2010 0 0 (0,6) 2 (100) 0 0 0 2 Összesen 2009 343 315 291 1 2 3 955 2010 354 338 356 0 3 2 1053

25 Gazdasági ügyek: Megye/ Bíróság Ügycsoportok Gf Fpkf Fpkhf Cgf Cgtf Gpkf Gkk Ckk Cspkf Vgkf Vpkf Apkf Gkif Összesen 2009 2010 2009 2010 Győr 28 32 121 14 2 22 11 3 0 2 0 0 0 1 195 208 Vas 23 35 72 10 0 2 9 14 1 0 0 0 0 0 162 143 Komárom 26 20 66 21 5 31 10 4 1 0 0 0 3 1 190 162 Zala 29 44 98 13 1 4 15 3 0 3 0 3 0 0 158 184 Veszprém 40 33 68 7 0 19 10 3 0 1 2 1 0 0 148 144 Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 146 164 425 65 8 78 55 27 2 6 2 4 3 2 853 841 A legtöbb peres ügy a polgári ügyszakban az eddigi adatoktól eltérően most nem Győr-Moson- Sopron megyéből érkezett, hanem Komárom-Esztergom megyéből, a legkevesebb pedig Vas megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most Zala, míg a legkevesebb Komárom- Esztergom megyéből érkezett. Most is Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy most is (Pkk.) Zala megyéből, míg a legkevesebb Veszprém megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas és Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A beszámolási évben: 1. 451 ügy Zala Megyei Bíróság 2. 428 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 3. 382 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 4. 344 ügy Veszprém Megyei Bíróság 5. 287 ügy Vas Megyei Bíróság A bázis évben 1. 428 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2. 397 ügy Zala Megyei Bíróság 3. 362 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 4. 319 ügy Vas Megyei Bíróság 5. 298 ügy Veszprém Megyei Bíróság

26 A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezett a legtöbb ügy. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a 2008. évben Vas megye azzal a 210 gazdasági ügyszakban érkezett kijelölési üggyel (Gkk.) került az első helyre, amely egyszeri és kimagasló érkezést jelentett, akkor a sorrendet mindvégig változatlannak kell tekintenünk. A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 7. számú táblázat Ügyforgalom 2009-ben 2010 év végén Megye/Bíróság folyamatban Érkezett Befejezett Folyamatban maradt 2009 2010 2009 2010 maradt Győr-M-Sopron 22 159 151 165 134 39 peres II.fok 18 26 30 33 24 24 III.fok 1 1 0 0 1 0 nemperes 3 132 121 132 109 15 Vas 9 76 88 84 78 19 peres II.fok 7 9 10 16 7 10 III.fok 1 2 1 2 0 2 nemperes 1 65 77 66 71 7 Komárom-Eszt. 37 180 205 178 195 47 peres II.fok 26 31 44 33 36 34 III.fok 3 4 4 5 4 3 nemperes 8 145 157 140 155 10 Zala 14 100 115 108 104 25 peres II.fok 10 11 16 18 21 5 III.fok 0 1 6 3 0 6 nemperes 4 88 93 87 83 14 Veszprém 33 163 163 160 160 36 peres II.fok 21 23 26 20 24 23 III.fok 10 10 9 8 13 6 nemperes 2 130 128 132 123 7 Egyéb megye 1 1 1 0 2 0 peres II.fok 1 1 0 0 1 0 III.fok 0 0 0 0 0 0 nemperes 0 0 1 0 1 0 Összesen 116 679 723 695 673 166 peres II.fok 83 101 126 120 113 96 III.fok 15 18 20 18 18 17 nemperes 18 560 577 557 542 53

27 Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A beszámolás évében: 1. 205 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2. 163 ügy Veszprém Megyei Bíróság 3. 151 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 4. 115 ügy Zala Megyei Bíróság 5. 88 ügy Vas Megyei Bíróság A bázis évben: 1. 163 ügy Veszprém Megyei Bíróság 2. 180 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3. 159 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 4. 100 ügy Zala Megyei Bíróság 5. 76 ügy Vas Megyei Bíróság Ebben az ügyszakban a működésünk megkezdése óta most harmadszor történt meg, hogy nem Zala megye volt a legkevesebb számú büntető ügy felterjesztője. Megyénként, ügyszakonként, a peres és nemperes határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyek Megye Győr 93 42,5% Komárom 65 33,5% Vas 46 41,8% Veszprém 69 38,8% Zala 84 42,6% Egyéb 1 100% összesen 358 39,8% 8. számú táblázat Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Egyéb Összesen helyezés 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 113 93 52 19 20 84 74 43,6% 42,5% 20,1% 8,7% 7,7% 38,3% 28,6% 219 259 96 65 48 14 45 57 45 41,1% 33,5% 20,5% 7,2% 19,2% 29,4% 19,2% 194 234 50 46 24 7 12 37 92 28,1% 41,8% 13,5% 6,4% 6,7% 33,6% 51,7% 110 178 75 69 37 27 33 48 40 40,5% 38,8% 20,1% 15,2% 17,8% 26,9% 21,6 178 185 91 84 31 40 29 49 60 43,1% 42,6% 14,7% 20,3% 13,7% 24,9% 28,5% 197 211 0 1 0 0 0 0 0 100% 1 0 425 358 192 107 139 275 311 39,8% 39,8% 18% 11,9% 13,1% 30,6% 29,1% 899 1067 Civilisztikai ügyszak: a nemperes ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. (Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyeknek most is 39,8 %-át hagyta helyben, a tavalyival azonos mértékben. A határozatok 13.1 %-át (szemben a bázisév 11,9%-ával) helyezte hatályon kívül.