A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 9/201. (IX.29) BM-KIM együttes utasítás.

Átírás

1 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság 9026 Győr, Szövetség út 15. Tárgy: Tájékoztató a BÁH Nyugatdunántúli Regionális Igazgatóság illetékességi területén (Győr- Moson-Sopron-, Vas- és Zala megye) a migrációs helyzet alakulásáról Üi.: Kovács Gyula vezető főtanácsos igazgató GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZGYŰLÉS ( ) június 14-én tárgyalta a megyei közgyűlés a migrációs helyzet alakulását a rendőrség és a BÁH előterjesztésében. Emiatt a tájékoztató a évre és a év első 3 hónapjának adataira korlátozódik. Az Igazgatóság működésének jogi alapja: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 9/201. (IX.29) BM-KIM együttes utasítás. Az Igazgatóság jogállása: Az igazgatóság a Hivatal főigazgatójának irányítása alatt álló, önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező területi szerv. Az igazgatóság vezetője főosztályvezető jogállású igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes helyettesít. Az igazgatóság feladatait a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, az SZMSZ, az Ügyrend, továbbá a Hivatal főigazgatója, a központi igazgatóságok vezetőinek szakmai irányítása és az igazgató rendelkezései szerint látja el. Az Igazgatóság főbb feladatai: Az igazgatóság ellátja a jogszabályok és a belső rendelkezések alapján a hatáskörébe utalt feladatokat, továbbá a Hivatal főigazgatója, az általános főigazgató-helyettese és a gazdasági főigazgató-helyettese által meghatározott egyéb feladatokat. Elsőfokú területi idegenrendészeti hatóságként jár el illetékességi területén. Ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő feladatokat, a szakmai tevékenység, illetve az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében kirendeltségeket működtet.

2 2 Ellátja a jogszabályok alapján hatáskörébe utalt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával összefüggő hatósági feladatokat. Ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekkel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat. Ellátja a menekültügyi jogszabályokból a Hivatalra háruló hatósági feladatokat. Végrehajtja a nemzetközi szerződésekből adódó és reá vonatkozó idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. Ellátja a Hivatal hatáskörébe utalt úti okmányokkal, menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékesként elismerését kérő személy humanitárius tartózkodási engedélye kiadásával összefüggő, valamint a menedékesek személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmányokkal összefüggő feladatokat. Adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elő a Hivatal szervezeti egységei részére. Ellátja az informatikai és adatvédelmi feladatokat. Végzi az ügyvitellel, iratkezeléssel, titkos iratkezeléssel összefüggő feladatokat. A Hivatal főigazgatója és a gazdasági főigazgató-helyettese által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait és azokat megküldi a Hivatalnak. Szakmai irányítást gyakorol, és ellenőrzést végez az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenysége felett. Közreműködik a nemzetközi szervezetekkel, a hazai kormányzati és nem kormányzati szervekkel való kapcsolattartásban. Végzi az igazgatóság állományának pótlásával, járandóságainak biztosításával és képzésével kapcsolatos feladatokat. Kivizsgálja a jogalkalmazással összefüggő panaszbeadványokat. Ellátja az állampolgársági jogszabályokban meghatározott, a regionális igazgatóságra háruló feladatokat. Az Igazgatóság együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége: Az igazgatóság szervezeti egységei tevékenységük során a szakszerűség, jogszerűség követelményének érvényesülésével, az ügyfélközpontú ügyintézés hangsúlyozása mellett horizontális együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egymást folyamatosan tájékoztatva és egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezeti egység a felelős, amelynek a feladat elvégzése az Ügyrend szerint a fő szakmai feladatkörébe tartozik.

3 3 A szervezeti egységek dolgozói kötelesek a tudomásukra jutott hivatalos információt az adat- és titokvédelmi szabályok betartásával az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén, az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni. Az igazgatóság feladatainak ellátása során együttműködik a Hivatal központi és területi szervezeti egységeivel, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hivatali szervezeteivel, a nevezett minisztériumok hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel és az irányítása alá tartozó önálló szervezetekkel, más minisztériumok, országos határkörű szervek illetékes szerveivel, az önkormányzati, közigazgatási szervekkel, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel. Az igazgatóság feladatainak ellátása során kapcsolatot tart és együttműködik a szlovéniai Dolga- Vas, az ausztriai Nickelsdorf és Hegyeshalom és a magyar területen lévő Rajka szolgálati helyeken működő rendészeti együttműködési pontok, illetve Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyeken (a továbbiakban: KKSzH) az ott szolgálatot teljesítő magyar és szomszédos országok hatóságaival. Az igazgatóság vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak a rendvédelmi, közigazgatási, ügyészi, bírói szervekkel az eljárások törvényessége, szakszerűsége, a jogszabályok helyes és egységes alkalmazása érdekében. Az igazgató megállapodásokat köthet az együttműködő rendvédelmi-, közigazgatási-, társadalmi-, és önkormányzati szervek vezetőivel a hatásköri feladatok eredményesebb ellátása érdekében. A Hivatal főigazgatója jóváhagyásával együttműködési megállapodást köthet a szomszédos országok regionális idegenrendészeti és menekültügyi szerveivel, valamint kapcsolatot tart a migrációs kérdésekben érintett nemzetközi és hazai (kormányzati és nem kormányzati) szervekkel. Az Igazgatóság székhelye, illetékessége, szervezeti felépítése: Az igazgatóság székhelye: 9026 Győr, Szövetség u. 15. Az igazgatóság illetékessége: Az igazgatóság a jogszabályokban meghatározott első fokú hatósági hatáskörrel és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/1999. (XI.19.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott Győr-Moson-Sopron-, Vas-, illetve Zala megyére kiterjedő illetékességi területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése Igazgató (igazgatói közvetlen irányítással betöltött munkakörök) Igazgatóhelyettes Engedélyügyi és Regisztrációs Osztály Idegenrendészeti Osztály Menekültügyi Osztály Szombathelyi Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség A évi kiemelt feladatok teljesítése: Az Igazgatóság a fő célkitűzését, a BÁH évi munkatervében meghatározottak végrehajtását maradéktalanul teljesítette, működése biztosított volt. Statisztikai adatok év összehasonlítása (1. sz. melléklet kivonat az éves statisztikából).

4 4 A jogszabályi kötelezettségek, a Főigazgatói intézkedésekben foglaltak, és a vezetői állásfoglalások, egyedi és általános érvényű előírásai érvényesültek a jogalkalmazásban. Országos jelentőségű feladatot oldottunk meg a Vámosszabadi Befogadó Állomás felállításában való részvétellel, és a jelentősen megnövekedett hatósági munka Igazgatóság általi feltételeinek biztosításában. Az Európai Bizottság, az ENSZ, és más emberjogi szervezetek véleménye, valamint az Európai Unió és Magyarország nemzet- és közbiztonsági követelményei alapján új jogszabályok kidolgozásában vettünk részt, melyek hatálybalépése július 01. napján megtörtént. Az egyszerűsített honosítási, honosítási és hazai anyakönyvezési eljárásokban Igazgatóságunk a Hivatal központi szakirányítása által adott útmutatásoknak megfelelően végezte feladatait igazodva és eleget téve a végrehajtás során a mindenkor hatályos jogszabályoknak és belső normáknak. A hatósági feladatok törvényes, szakszerű és humánus ellátása, a 2013-ban módosult jogszabályok következetes alkalmazása és a hatásuk vizsgálata az emberi jogok érvényesülésében, a nemzet- és közbiztonság fenntartásában a legális, illegális migrációban és a menekültügyben egyaránt folyamatosan megvalósult. Magyarország közigazgatásában, bírósági rendszerében január 01-től bekövetkezett változások érvényesítése a hatósági munkában, az intézmények közötti együttműködésben, kapcsolattartásban a kitűzött célokat megvalósítottuk, figyelemmel a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program vonatkozó részeinek megvalósítására is. Az együttműködést fenntartottuk a kormányhivatalokkal, anyakönyvi hivatalokkal és kialakítottuk a járási hivatalokkal is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) követelményszintű végrehajtása biztosította az egységes joggyakorlatot. A menedékjoggal való visszaélések megakadályozása mellett a nemzetközi védelem megfelelő szintű biztosítása a valódi menekültek számára nagy kihívást jelentett, de sikeresen megvalósult ban az együttműködési kapcsolatok elmélyítése a kormányzati- és nem kormányzati szervekkel javult. Kiemelt cél volt a társhatóságok bevonásával történő hatékony fellépés a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesített családi kapcsolatokkal szemben az együttműködés folyamatos kiszélesítése a vízumkiadó hatósággal együttműködésben. A régióban működő felsőoktatási intézményekkel zökkenőmentes a munkakapcsolat, a Nyugatmagyarországi Egyetemmel aktív, kétoldalú kommunikáció került kialakításra, amely mindkét fél külföldiekkel kapcsolatos tevékenységét előmozdítja. A Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti hatáskörében tett megállapításainak érvényesítése a hatósági munka gyakorlatában megtörtént. Az Igazgatóság a lehetőségei, és az elvárások alapján aktívan részt vett az ENSZ korrupció ellenes egyezménye alapján a kormány március 29-i közigazgatási korrupció megelőzési programjában.

5 5 Az Igazgatóságon korrupciós cselekmény nem került felfedésre, arra utaló információ nem keletkezett. Az együttműködés a Nemzeti Védelmi Szolgálattal jó színvonalú, az egész vezetői és szakügyintézői állomány felkészítésre került a kockázati tényezőkre, és azok bekövetkezésének megelőzésére. Az egyszerűsített honosítási kérelmek benyújtásánál lehetséges visszaélési próbálkozások, esettanulmányok ismertetését is tartalmazó szervezett előadáson munkatársaink eredményesen részt vettek. A hatósági munka eredményei Legális migráció: A Nyugat-dunántúli Régióban a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezők száma a évben fő volt, 293 fővel több, mint a megelőző évben (2012- ben: fő). A évben összesen ügyfél kereste meg, illetve tájékozódott ügyfélszolgálatainktól. Ez Győrben összesen 9367 fő volt. Az Európai Uniós országok polgárai kérelmei száma csökkent (ők időbeli korlát nélküli regisztrációs igazolásra jogosultak), a 3. országok polgárai kérelmeinek száma nőtt, jellemzően orosz, ukrán, szerb, boszniai, brazil, thaiföldiek a kérelmezők. Az engedélyügyi eljárásokban egyre jellemzőbben élünk a helyszíni hatósági ellenőrzés lehetőségével, az év során összesen 171 esetben hajtottunk végre meghívólevél, tartózkodási engedély és letelepedési engedély iránti kérelmek elbírálásával összefüggő helyszíni ellenőrzést, illetve tényfeltárások érdekében 191 meghallgatást eszközöltünk (az anyagi feltételek meglétének feltárása, illetve érdekházasságok kiszűrése céljából). Az elmúlt év során az engedélyügyi eljárásaink száma összességében minimálisan csökkent, amely elsősorban az egyszerűsített honosítás jogintézményének az eredménye. Illegális migráció, az idegenrendészeti kényszerintézkedések alakulása Az értékelt időszakban hatszor (300-ról 1901 főre nőtt) több jogsértő külföldivel kellett foglakoznia az Igazgatóságnak. Az elsődleges migráció a valóságban háromszorosára nőtt (122-ről 347 főre), amíg a más befogadó állomásokról engedély nélkül valamely nyugati országba tartó, elfogásra került un. másodlagos migránsok száma nyolcszorosára nőtt (188 főről 1554 főre). A rendőrség migrációs adatai alapján elmondható, hogy a jogsértő külföldiek leggyakrabban Gy- M-S. megyében jelennek meg. Csökkent a kiutaztatások és idegenrendészeti őrizetek száma 2013-ban, mert az illegális migránsok jelentős része menekültkérelmet nyújtott be, így vagy befogadó állomásokra, vagy menekültügyi őrizetbe kerültek. Hatékony volt a kényszerintézkedés alá vont külföldiek ország elhagyása 2013-ban. Az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek többsége koszovói, albán és szír állampolgár volt.

6 6 Összesen 559 külföldi került ellenőrzésre, és minimális volt a megállapított jogsértések száma. Közrendvédelmi bírságot 5 alkalommal, Ft értékben szabtunk ki olyan munkáltatókkal szemben, akik bejelentési kötelezettségeiknek nem tettek eleget. Menekültügy Az Igazgatóságunk által lefolytatott eljárások jelentős részét a menedék kérelmet benyújtó külföldi állampolgárok ügyeinek rendezése képezte. Magyarországon évben összesen fő nyújtott be menedék kérelmet, ezen kérelmek több mint 90 %-a a Dél-alföldi Regionális Igazgatóságon került benyújtásra. A Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság jelentős mértékben vette ki részét a rendkívüli menekültügyi helyzet kezeléséből. Összesen 1542 menekültkérelemmel foglalkozott, amely tizenkétszerese a évi 135 kérelemnek. 336 kérelmet helyben nyújtottak be a kérelmezők, 1206 kérelmet más menekültügyi szervtől vettünk át ügyben hozott jogerősen lezárult döntést a Nyugatdunántúli Regionális Igazgatóság. A döntések jelentős része eljárást megszüntető, mindössze néhány fő kapott nemzetközi védelmet (menekült, vagy oltalmazotti státuszt). Az eljárások tiltott határátlépést elkövető harmadik országbeli állampolgárok ügyeiben indultak, akik közül a legtöbben Koszovóból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Nigériából, Algériából és Marokkóból érkeztek, vagy Dublin II. rendelet szerinti visszavételeket követően indultak augusztus 05-én kormányzati döntés alapján megnyílt az igazgatóság illetékességi területén a Bicskei Befogadó Állomás Vámosszabadi Telephelye. Az értékelt időszakban 495 fő külföldi kérelmező tartózkodott a befogadó állomáson, amelyből 342 ügyben a győri menekültügyi osztály volt az ügygazda. A hatósági munka részét képezte, hogy a regionális igazgatóság minden külföldiről értesítette a járási tiszti főorvost, az előírt orvosi vizsgálatok minden esetben elrendelésre kerültek. A hatóságunk minden nap ügyfélfogadást tartott a kérelmezők számára, a helyzetükről történő tájékoztatás érdekében, megelőzve a rendkívüli események bekövetkezését. A menekültügyi tevékenységet jellemző további eredmények: A július 1-i jogszabályváltozást követően, a menekültügyi őrizet (amely szabadságkorlátozást jelent) alkalmazásának eredményeként országosan a menedékjogot kérő fő kérelmezőből a második félévben fő került menekültügyi őrizetbe. Közülük 167 esetben a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság rendelt el menekültügyi őrizetet. Összegezve: A BÁH Ny-D. Regionális Igazgatósága 2013-ban végezte azt a munkát, amiért létrehozták, elbírálta a menedékkérelmeket, és az egyszerűsített honosítási kérelmeket, eljárt a jogsértő külföldiekkel szemben, és biztosította a tartózkodási engedélyeket a feltételeknek megfelelő külföldiek számára évi célkitűzéseket, kiemelt feladatokat magas színvonalon teljesítettük. Ezt a munkát nehéz körülmények között, megítélésem, a központi ellenőrzések, valamint az ügyfelek, és az együttműködő partnerek visszaigazolása szerint, elvárásoknak megfelelően teljesítettük. A rendkívüli menekültügyi helyzetre adott országos válaszok kialakításában alkotó módon közreműködtünk, és helyben megteremtettük a feltételeit a rendkívüli helyzet kezelésének.

7 7 A megnövekedett feladatainkat csökkent létszámmal kellett megoldani, és ebben a jelen helyzetben sem látok olyan biztató jeleket, ami enyhítené a 2014-ben is jelentkező nehézségeinket. A 2014 első negyedév eredményei, első negyedévhez viszonyítva Az idei év első három hónapjának értékelése és a január hó 01. napján hatályba lépett jogszabályváltozások hatásai és a szakterületek eredményei. Legális migráció: A szakterületet érintő legfontosabb jogszabályi változás, hogy átültetésre került az Európai Unió Összevont engedély Irányelve. Az összevont kérelmezési eljárás lényege, hogy egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okirat kerül kiállításra (összevont engedély), amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére, és tartózkodásra jogosítja. Az eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központja szakhatóságként vesz részt. Ezért az eddigieknél jóval szorosabb és aktívabb munkakapcsolat, illetve párbeszéd kialakítása vált szükségessé a munkaügyi központokkal, a jogszabályi változások jogszerű és hatékony gyakorlati átültetése érdekében. A három ügyfélszolgálatunkat összesen, tehát az idei első negyedévben, 4946 ügyfél kereste meg, ami 28%-os emelkedés az elmúlt év azonos időszakához képest. Győrött ez 2237 ügyfelet jelentett, ami 12,5 %-os csökkenés. A további adatok tükrében azonban levontuk azt a következtetést, hogy csökkent az érdeklődő ügyfelek száma, és emelkedett a ténylegesen kérelmet benyújtók száma a megyében. Az európai uniós országok polgárainak és az egyéb szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők (pl. harmadik országbeli családtagok) kérelmei ebben az időszakban 36%-kal emelkedtek (365-ről 498-ra). A 3. országbeli külföldiek pedig 39%-kal nyújtottak be több kérelmet. A kérelmezők jellemzően orosz, kínai, koszovói, szerb, thaiföldi és ukrán állampolgárok. Jelentősen, 86%-kal emelkedett a visszavont engedélyek száma (93-ról 173-ra emelkedett), aminek oka, az általunk ismert adatok alapján a gazdasági társaságoknál jelentős fluktuáció. Az ellenőrzési tevékenység változatlanul prioritást élvez, az első negyedévben 116 helyszíni ellenőrzést bonyolítottunk le engedélyügyi szakterületen, míg a évben összesen 171 esetben tettük ezt meg. Az ellenőrzések fokozására változatlanul hangsúlyt fektetünk, ennek körében az igazgatóság egyes osztályai már lebonyolítottak egy kiemelkedő, tematikus ellenőrzést a régióban. A szakterület első negyedéves mutatói egyértelmű és dinamikus emelkedést mutatnak. Illegális migráció, az idegenrendészeti kényszerintézkedések alakulása E szakterületünk tevékenységére elsősorban a menekültügyi jogszabályok változásai hatottak, mint pl. a menekültügyi őrizet jogintézményének bevezetése, az ellátási jogosultság szűkítése. Az első negyedévben mindössze 2%-kal emelkedett azon jogsértők száma, akikkel szemben az igazgatóság eljárt, ez 851 fő volt. Ezen belül, az elsődleges migráció 74%-kos csökkenést mutat (287 főről 74 főre), viszont a másodlagos migráció kiemelkedő mértékben, 568%-kal, azaz közel hétszeresére emelkedett (40 főről 267 főre).

8 8 Az idegenrendészeti kiutasítások száma 148%-kal emelkedett (28-ról 72-re), mert a jogsértő külföldiek között nagy számban voltak koszovói állampolgárok, akik nem nyújtottak be menekültstátusz iránti kérelmet, így velük szemben az idegenrendészeti eljárás lefolytatható volt. Az elrendelt idegenrendészeti őrizetek száma háromszorosára emelkedett (23-ról 63-ra), és 61%-os hatékonysági emelkedés volt a kiutasítások végrehajtásában is (18-ról 29-re emelkedett). Az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek jellemzően koszovói, albán, afgán, pakisztáni, tunéziai és algériai állampolgárok voltak. Menekültügy A menekültügyi törvény legjelentősebb és más jogágakra is ható változása, hogy a benyújtott menedékkérelmek számától függetlenül van Magyarország területén területen maradási joga a kérelmezőnek, de ellátási kötelezettsége a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak csak meghatározott korlátok között. Ezt követően ellátása más jogági szabályok hatálya alá tartozik, mint pl. a szociális ellátó rendszer. A menekültügyi tevékenység jelentős emelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest 523%, a menekültügyi aktusok száma 1515 volt az idén, ez sokrétű tevékenységből adódik. Az idei évben a régiónkban a menedékkérelmek száma, 412 volt, míg tavaly ennek felét sem érte el. A Győrben benyújtott kérelmek száma 44 volt. A Vámosszabadi Befogadó Állomáson elhelyezett kérelmezők jelentős része a kérelmét a Dél-alföldi régióban nyújtotta be, de a hatósági eljárás lefolytatása igazgatóságunk hatáskörébe tartozik az illetékességi szabályok miatt, ez további 368 ügyet jelentett. Mivel az ország nyugati kapuja vagyunk, a vonatkozó Európai Uniós és kétoldalú megállapodások alapján a Magyarországról engedély nélkül távozókat a külföldi hatóságoktól át kell vennünk és ügyükben eljárási cselekményeket foganatosítunk, pl. kísérő nélküli kiskorúak ideiglenes elhelyezése, meghallgatások, döntések meghozatala, közlése. E munkában jelentős szerepet visz az igazgatóságon belül a 24 órás regionális ügyelet is. Ez 218 db hatósági aktust jelentett az első 3 hónapban. 278 db a menedékkérő magyarországi tartózkodási jogosultságát igazoló humanitárius tartózkodási engedélyt állítottunk ki, ami több mint hatszoros emelkedést jelent. 75 esetben került sor menekültügyi őrizet elrendelésére, többségében koszovói, pakisztáni, afgán és marokkói, algériai, nigériai kérelmezők esetében, míg 2013-ban egész évben 167 esetben került erre sor. Menekültkénti elismerésre okot adó kérelem előterjesztése nem volt, egy személy oltalmazotti elismerése történt meg. Győr, április 3. Tisztelettel: Kovács Gyula sk. Igazgató Melléklet: Statisztika a BÁH NDRIG évi munkájáról 1 lap / 1 oldal