Fehér Dominiki /pillangó csoport/ Soós Johanna /katica csoport/
Kedves Napsugár / Vadvirág Óvodás Szülők és Gyerekek! Szeretettel köszöntök minden kedves gyermeket és Szülőt, köztük az újonnan érkező gyerekeket és Szüleiket a korszerűen felújított óvodánkban. Tájékoztatom Önöket, hogy a beruházás összértéke 20.000.000 Ft volt, melyet fenntartónk a Budapest Főváros XVI. ker. Önkormányzata finanszírozott. Ennek során megtörtént a teljes külső és padlástéri szigetelés, a nyílászárók cseréje, az előtetők és az ereszcsatornák cseréje, valamint a fűtés korszerűsítése: kondenzációs kazán beszerelése. 2013. szeptember 19-én ünnepélyes keretek között a os óvodások műsorával, a Polgármester és Alpolgármester Úr, a Műszaki-, és Humán Osztály vezetőinek és munkatársainak, a GAMESZ és a kivitelező cég vezetőjének, valamint az óvodások, a Szülői Közösség és a nevelőtestület részvételével megtörtént a hivatalos átadás. Az óvoda költségvetéséből 2 csoportszoba festése és parkettájának csiszolása és lakkozása is megtörtént. Immáron megkezdtük a 2013/14-es nevelési évet, mely mindenki számára új, izgalmas élményekkel, programokkal teli év lesz. Egy kis ízelítő: A középső és os gyerekeket az önkormányzattól kapott pályázati összegből a gödöllői kastélyba múzeumpedagógiai órára, és a Fazekas központba agyagozásra visszük. A kicsik és nagyok együttesen népi táncház foglalkozáson vehetnek részt. Családi sportnapot szervezünk, ahova várjuk a családtagokat is. Rendezvényeinkről az oviújság alábbi hasábjain bővebb információ található. Óvodánk jellemzőit és megújult dokumentumait honlapunkon: www.napsugar16.hu olvashatják. Örömmel tudatom, hogy óvodánk Játékos Világ Alapítványát sikerült működővé tenni, és a 2012.évi 1 %-okból 398.900 Ft érkezett alapítványi számlánkra. Köszönöm felajánlásaikat, és kérem, ha tehetik, továbbra is támogassák megújult alapítványunkat. Bízom benne, hogy együttműködésünkkel folyamatosan erősítjük a család -óvoda partneri kapcsolatát. Köszönjük a szülőknek a nevelőtestületünk felé megnyilvánuló bizalmát! A legjobb tudásunkkal, magas színvonalú pedagógiai munkánkkal igyekszünk megszolgálni, hogy a legféltettebb kincsüket, a gyermeküket ránk bízzák. Budapest, 2013. október 5. Horváth Zsoltné Csilla néni óvodavezető 2
Madarász ovi Óvodánk osai a 16. kerületi Önkormányzat pályázatán nyert pénzből részt vehetnek a Madarász ovi programban. A foglalkozásokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere tartja a gyerekek számára. A vetítéssel színesített, játékos elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmazó csoportszobai és terepi foglalkozások illeszkednek a Zöld Ovi programok elvárásaihoz is. Madarász ovi program A foglalkozások a Madarász Ovi hagyományaihoz igazodva szeptembertől - havi egy alkalommal május végéig tartanak. 1. (csoportszobai) foglalkozás: Madárlesen. A madarak jellegzetességei, szokásai. 2. (terepi) foglalkozás: A mi óvodánk körül élő madarak 3. (csoportszobai) foglalkozás: Készülődés a télre. A tél hatása a madarak életére. 4. (terepi) foglalkozás: Madárkarácsony. Madárkarácsonyfa készítése az udvaron, vagy madáretető kirándulás a parkba, közeli erdőbe, vízpartra. 5. (csoportszobai) foglalkozás: Nemszeretem állatok. Bogarak, kígyók, békák. 6. (terepi) foglalkozás: Igaz a hír, gólyahír?!. Mi bújt elő, mi nyílt ki, mi jött meg? 7. (csoportszobai) foglalkozás: Szevasz Tavasz!. A madarak násza, költés, fiókanevelés. 8. (terepi) foglalkozás: Vendégségben az erdőben. Kirándulás. A csoportszobai foglalkozások játékkal fűszerezett projektoros vetítéssel zajlanak. A terepi foglalkozások helyszínét előzetes egyeztetéssel választják ki. 3
Téli madáretetés Minden év novemberében a madaraink egy része elindul melegebb éghajlatra. Sokan mégis maradnak, akikre oda kell figyelnünk. A gondoskodásunkért cserébe, csoda kis mikrovilágukba kukkanthatunk be. Nagyon kis stramm állatokról van szó, akik bírják a hideget, a fagyot, a havat, az ágak között, egymáshoz bújva alszanak. Mivel egyre kevesebb a gyümölcsös, a szabad terület, a városi pajtások tőlünk várnak segítséget. Amikor leesik a hó, akkor nem találnak a hó alatt ennivalót, ezért a megszokott madáretetőhöz repülnek vissza. Ha elkezdjük etetni a madarakat, akkor megszokják, hogy az etetőben mindig találnak valami eleséget, és nem keresnek máshol. Egy óvodás korú gyermek már megérti ennek jelentőségét, és biztosan szívesen fogja vállalni a kismadarak gondozását. A madáretetéssel kialakul a gyermekekben a feladattudat, gondoskodás érzése, és az állatok szeretete. Minden nap meg kell nézni, vane eleség az etetőben, nehogy éhezzenek a madárkák. Fontos, hogy ha már etetjük őket, akkor helyesen tegyük! Alapszabály: Az eleségnek több mint másfél méter magasra kell kerülnie és legalább 2 méterre a legközelebbi fától. Mindenképpen macskabiztos helyre! Mit adjunk nekik: - Bármilyen magot kiszórhatunk nekik: napraforgó, mák, tökmag, lenmag, köles, búza, kukorica - A különösen magas olajtartalmú magvak a legjobbak energiaforrások, erre van a legnagyobb szükségük a hideg napokban. - Mogyorót vagy földimogyorót, dióbelet. - Reszelt répát, almát - Húsokról lefaragott sótlan faggyúdarabokat - Pici darab nyers húst, vagy szalonnát, de itt nagyon fontos, hogy sótlan legyen és semmiképp sem füstölt. Mit ne adjunk: Fontos komolyan venni a tilos listát, mert ilyenkor többet ártunk, mint segítünk, hiszen a kis ugribugrik halálát is okozhatjuk. Amit semmiképp sem szabad az etetőjükbe raknunk: - Konyhai hulladékot - Tésztát - Sós dolgokat - Fűszerezett és füstölt ételeket - Romlott vagy nem minőségi élelmiszert - Kenyérmorzsát, pékárut, légy kenyeret, bélgyulladást okozhat - Vegyszerrel kezelt magvakat 4
Ne feledkezzünk meg az itatóról! Télen minden reggel friss vizet öntsünk ki nekik, és helyezzünk az itatóba egy nagyobb méretű tiszta kavicsot, amely leterheli az edényt. A boltokban beszerezhetőek a speciálisan madaraknak készült eledelkeverékek, magkeverékek, de remek program lehet, hogy ha a gyerekekkel együtt készítjük el: Madáreleségek saját kezűleg Köleskoszorú Szerezzünk be egy vashuzalt, majd egy csípőolló segítségével készítsünk belőle egy koszorút. A fürtös köleseket jó sűrűn kötözzük a dróthuzal köré rafiaszalag segítségével. A koszorúra vékonyabb drótból tekerjünk felülre egy kis akasztót. Kellékek: dróthuzal, csípőolló, rafiaszalag, köles. Tobozba rejtett magvak A célnak a nagyobb méretű, kinyílt fenyőtobozok felelnek meg leginkább. A tobozok pikkelyeit alaposan tömjük tele különféle magvakkal, majd lógassuk fel őket a fák ágaira. Kölescsillag A konyhai süteményesformák közül válasszuk ki a csillag alakú formát (de bármilyen más alakú süteményesforma is megteszi). Béleljünk ki egy tálcát alufóliával, majd erre helyezzük rá a formákat, és körülbelül a háromnegyedéig töltsük fel őket kölesmaggal, majd öntsük rá az olvasztott faggyút. A kölescsillagokat hagyjuk kihűlni, de még mielőtt teljesen megdermedne a faggyú, nyomjunk egy-egy zsinórt a képlékeny masszába, hogy felfüggeszthessük őket a fa ágaira vagy az ablak elé. Madárkalács házilag Némi ügyeskedéssel mi magunk is készíthetünk madárkalácsot. Csupán marhafaggyúra és magvakra lesz hozzá szükségünk. A húsboltokban kapható marhafaggyút megolvasztjuk és belekeverjünk kétmaréknyi magot (napraforgót, kölest, esetleg mogyoró- és diódarabkákat), majd az egészet öntsük egy edénybe. Amikor kezd megdermedni a massza, de még éppen alakítható, formáljunk belőle gombócokat, kötözzük őket hálóba, végül akasszuk fel egy fa ágára. Ha a kis barátaink már megszokták, hogy hol találnak eleséget, akkor visszajárnak. Fontos a rendszeresség, folyamatosan figyeljük, és ha üres, töltsük újra. Csak akkor hagyjuk abba az etetésüket, hogy ha már a tavaszi jó idővel előjönnek a rovarok, bogarak, a madarak természetes táplálékai. 5
Állatkerti örökbefogadás A Budapesti Állatkert hagyományteremtő módon, több mint 20 évvel ezelőtt indította be örökbefogadási programját. Természetesen az állatkák több okból nem vihetők haza például egy négytonnás elefánt a kifejezett szürkesége dacára is érdekes színfolt lenne egy pesti bérház udvarán... Immár több ezren tagjai a nevelőszülői közösségnek, és ezáltal olyan különleges esemény részesei is lehetnek, mint az Állatkerti Nevelőszülők Találkozója, ahol az örökbefogadott állat gondozójával beszélgethetnek a kedvencük hogylétéről, mindennapjairól. Természetesen erre az eseményre díjmentes a belépés. Továbbá oklevelet is adunk az állat örökbefogadásáról, valamint életrajzot a kis kedvencről. Az örökbefogadást egyre többen gondolják jó ötletnek ajándékul is, születésnapra, évfordulókra, karácsonyra. Az ügyintézés roppant egyszerű! Az év minden napján nyitva tartó Alapítvány irodában pár perc alatt elkészülnek a hivatalos dokumentumok és egy on-line felület is rendelkezésre áll. Tudnivalók az örökbefogadásról - Az örökbefogadás jelképes! Az örökbefogadott állat az állatkertben marad, és tulajdonjoga is a Fővárosi Állat-és Növénykerté. - Az örökbefogadás minimális összege 6000 forint, az összeg befizetése 1 éves Nevelőszülői tagságra jogosít. A támogatás befizetését követően a nevelőszülő egy névre szóló oklevelet kap, mely tanúsítja az örökbefogadás tényét-, egy életrajzot az örökbefogadott állat adataival és egy meghívót a Nevelőszülők Találkozójára. - Egy állatnak több nevelőszülője is lehet. - A nevelőszülőnek semmilyen kötelezettsége nincs az örökbefogadott állattal szemben, jogai pedig megegyeznek a többi hétköznapi állatkert látogatóéval; tehát pl. nem mehet be az örökbefogadott tigrishez, kenguruhoz vagy elefánthoz, csak azokhoz az állatokhoz amelyekhez a többi látogató is bemehet (pl. állat simogató) - Évente kétszer megrendezzük az Állatkerti Nevelőszülők Találkozóját. Erre a rendezvényre minden nevelőszülő meghívót kap, meghívójával aznap ingyen léphet be az Állatkertbe, részt vehet egy állatkerti sétán szakvezető kíséretében és tájékozódhat kis kedvence hogylétéről, annak gondozójától. - A befizetett támogatást a Budapesti Állatkert nem kizárólag az örökbefogadott állatra fordítja, hanem egy közös "kalapba" helyezi és az alapítvány célkitűzéseivel megegyező költségek fedezésére használja fel (elsősorban az állatok életkörülményeinek javítása, gyógyszerek beszerzése, egészségmegőrzés) Óvodánk az idei évben is szeretne jelképesen örökbe fogadni egy állatkerti állatot. Ehhez előre is köszönjük az Önök hozzájárulását. 6
Katica csoportosok munkája Timár Dorina Kökény Gábor Veszelák Jázmin Gyöngyösi Lajos Sípos Márk Szélesi Viktória 7
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka az óvodában Az óvodai vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, amely magában foglalja a látásnevelést, képalakítást, a plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást és a műalkotásokkal való találkozásokat. Feladata, hogy figyelembe véve az egyéni fejlettséget, képességeket a gyerekek ismerjék meg a különböző tevékenységekhez használható eszközök, anyagok tulajdonságait, és a velük való bánásmódot. Célja a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása. Alkalmazott technikák: - rajzolás, - festés, - mintázás, - kézimunka/vágás, ragasztás, tépés, varrás, hajtogatás, stb./, - díszítőmunka, - barkácsolás Az óvodában eltöltött 3-4 év során nyújtott tapasztalási lehetőségek segítségével juthatnak el a gyerekek a következő ismeretek birtokába: E tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi -plasztikai kifejezőképesség, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény-, és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér - forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit. Önállóan díszítenek. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modellek, maketteket. 8
Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Megjelenik a gyermekekben az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség a természet szépségéről, mű-, és népművészeti alkotásokról. Igényelik a közös cselekvés keretében a rendezett, ízléses, esztétikus környezet észrevételét, óvását, alakítását. Eljutnak arra a szintre, hogy műveik kifejezővé válnak, tükrözik a világról szerzett ismereteiket, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásaikat. Vizuális kezdeményezést minden korcsoportban hetente egy alkalommal tartanak az óvónénik, de ábrázolási tevékenységre egész nap folyamán lehetőséget biztosítanak. Micki Krisztina óvodapedagógus 9
Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb részévé válik. A kommunikáció által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Az óvodai beszédfejlesztés célja, hogy a gyermek fogalmakat alakítson ki, közléseit mások számára is érthetően fogalmazza meg, legyen képes mások beszédének, jelzéseinek megértésére korának megfelelő fokon. A kifejezéskészségének fejlesztése egyrészt a közlést, másrészt a megértést szolgálja. A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet minden területét. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A mesék szerepe az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztésében A meseélmény gazdagítja a gyermeki személyiséget, formálja az esztétikai, erkölcsi érzelmeket, fejleszti az értelmi képességeket, kibontakoztatja a gyermeki világképet és az anyanyelvi-kommunikációs képességeket. A gyermekek a beszéd talán legváltozatosabb kelléktárát sajátíthatják el a népmesékből. A mesetudat és az empatikus képességek révén megjegyzik a mese jellegzetes nyelvi fordulatait, mondatpaneljeit, szövegrészleteit. Az utánzásos tanulás útján később ezek megjelennek a beszédben, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben és tevékenységekben. A mese mintát szolgáltat az árnyalt stílusra, a párbeszédre, a tömör mondatalkotásra. Hatása maradandó a szókincs gyarapításában, a kifejezőkészség fejlődésében, a nyelvi illemtan alakulásában. A gyermek számtalan kommunikációs kifejezőeszközt sajátíthat el a népmesékkel való találkozásokkor. A 3 4 éves gyermek megismerő tevékenységében még jelentős a nyelvi információkkal kísért mozgásos megtapasztalás. Gondolkodása cselekvéshez kötött, a térbeli viszonyok és az időmeghatározások használatában még bizonytalan. Emlékezete verbalizálódik, de továbbra is cselekvésbe ágyazott. Szókincsének terjedelmi korlátai még nehezítik a bonyolultabb és hosszabb terjedelmű mesék megértését, élvezését. Az egyszerű szerkesztésű, ismétlődő szövegrészeket tartalmazó lánc-, halmozó- és mondókamesék, valamint a rövidebb többfázisú állat- és novellamesék állnak a legközelebb hozzá. Ebben az életkorban az érdeklődést ébren tartó, fokozó szavak, szófordulatok, a ritmikus ismétlődések, a tő-, bővített és mellérendelő mondatok, a párbeszédek a legfőbb jellemzői és kívánalmai a meseválasztásnak. A mesék témája akkor kelti fel az érdeklődését, ha ezek közvetlen környezetéről és az állatvilágról szólnak, (például: A répa; A kóró és a kismadár; A kiskakas gyémánt fél krajcárja.) 10
A 4 5 éves kor körüli fejlődési szakaszban erősödik a gyermekben az oksági összefüggések keresésének az igénye. A gondolkodási műveletek megjelennek a beszédében is. A mi ez? korszakot felváltja a miért? ( hogyan?, honnan? ) korszak. A gyermek figyelemterjedelme bővül, figyelemkoncentrációja erősödik, kialakul a szándékos emlékezet. Tökéletesedik a verbális emlékezés, de a közvetlen szemlélethez kötődés még nem tűnik el. A gyermek beszédében az igék és a főnevek mellett megjelennek a melléknevek, a határozószók, a módosítószók és a kötőszók, de a relációs szókészlet használatában még bizonytalan. Mondatalkotására továbbra is az egyszerű, tőés bővített mondatok és a mellérendelő mondatok használata a jellemző, de a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan már fokozatosan megjelennek az egyszerűbb alárendelő mondatok is. A gyermekek érdeklődésének megfelelően ebben az életkorban a többfázisú, terjedelmesebb állatmesék, a novellisztikus-realisztikus mesék és a novellisztikus tündérmesék csoportjaiból válogathatunk. (Az aranyos tarajos kiskakas; A kis gömböc; A három kívánság; Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj) Az 5 7 éves korú gyermek lázasan kutatja a jelenségek okait. Ismeretei bővülnek, és ezek rendszerezése az elvont gondolkodás felé halad. A verbális és a produktív képzelete tovább fejlődik. Már kiforrott a külső és a belső beszéd, a nyelvi gondolkodás. Beszédészlelése, beszédmegértése, beszédprodukciója egyre jobban közelít az iskolai elvárásokhoz. Szókincsében minden szófaj kialakult. Ez az életkor a mesehallgatás és a mesetudat formálódásának legszenzitívebb időszaka. A gyermek számára az igazi élményt a terjedelmesebb, cselekményes novellisztikus mesék és a bonyolult elágazásokat tartalmazó tündérmesék jelentik. (A szállást kereső róka; Adj Isten egészségére; Az igazmondó juhász; Aranyszőrű bárány) Ennek a korosztálynak már bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesékből, a hazugmesékből is, például: Ilók és Mihók; A rest macska; A rátóti csikótojás; A megszámlálhatatlan sok juh) Az iskolaérett gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét Táborosi Nikolett óvodapedagógus 11
Környezet és természet megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismertetése szervezett tevékenységek megvalósítása során Megfigyelések Csoportszobák ablakából a gyerekeknek alkalmuk nyílik megfigyelni a fák sárguló, majd lehulló leveleit. Az udvaron lehetőséget biztosítunk nekik a levelek összegereblyézésében, faágak összegyűjtésében. Az udvarunkon mostanában sok varjú van, amit mindig az ablakból figyelnek a gyerekek. A környéken még jó pár madár fellelhető, így egy-egy séta alkalmával ezeket is meg tudjuk nekik mutatni. Télen az itt maradt madaraknak a kirakott madáretetőket úgy helyezzük el, hogy az ablakból lehessen látni, ha egy madár épp oda száll. Tavasszal mindig virágot ültetünk, mind a csoportszobában, mind a kertben kint. Idén tavasztól pedig lesz veteményes kert is, amit szintén a gyerekekkel fogunk gondozni. Séták Középső csoporttól rendszeresek a séták az óvoda környezetében. Ebben a kertes övezetben sok szép keretet csodálhatnak meg minden évszakban. Egy séta alkalmával mindig megbeszéljük a közlekedés szabályait. A természet megismertetése mellett fontos célunk a természetvédelem, amit úgy valósítunk meg, hogy gyermekeinkben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Minden alakalommal felhívjuk a figyelmüket a környezetszennyezés romboló hatására, megbeszéljük velük, hogyan lehet megelőzni, helyrehozni. Egy hónapban egyszer eljárunk a szelektív hulladékgyűjtőhöz. Nagycsoport végére a következő tapasztalatokat sajátítják el a gyerekek: - Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. - Gyakorlottak a gyalogos közlekedési szabályokban. - Ismerik vízi, szárazföldi, levegőben lévő járműveket. - Felismerik, megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. - A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően sorolják fel. - Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. 12
- Az állatokat (általuk ismert) csoportosítják aszerint, hogy hol élnek. Ismerik külső jellegzetességeiket, hasznukat. - Ismerik a növény szót. Tudják, hogy a fa, a bokor, a virág, a zöldség-, és gyümölcsfélék növények. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit. Tamás Enikő Óvodapedagógus Süni csoportosok munkája Földi Viktor Tóth Angyalka Vígh Orsolya Koltai Gergely Lovas Dóra 13
Beszédtanulás az óvodában Kollégákkal, ismerősökkel, szülőkkel gyakran beszélgetünk arról, hogy egyre több beszédhibás és részképesség zavaros gyerek van az óvodában. Ennek következtében számtalan tanulási nehézségekkel küszködő gyerek jelenik meg az iskolában. - Felmerül a kérdés, miért is van ez így? - Miért nem beszél a gyermek 3 évesen (megkésett beszédfejlődés)? - Miért beszédhibás, miért nem javul a beszédhiba? - Mikor kezdjen idegen nyelvet tanulni? A beszéd egy igen bonyolult idegrendszeri folyamat. Megfelelő fejlődéséhez három fontos tényező szükséges: 1. ép hallás 2. ép beszédszervek 3. beszélő környezet A beszéd megtanulását nagyon megnehezíti az, ha a hallással kapcsolatban valamilyen probléma merül fel. Egyszerű és gyakori gond a nátha, orrfolyás. Talán nem is gondolnánk, de az állandóan náthás, bedugult orrú gyermek sokkal kevesebbet hall a környező világból, mint aki egészséges. A környezet szennyezés (szennyezett levegő) miatt egyre több felső légúti megbetegedés, allergiás reakció alakul ki. Az ép beszédszervekhez tartozik: az ajkak, a nyelv, a fogak megfelelő állapota. A lenőtt nyelv, a fogak hiánya megnehezíti a beszéd kialakulását. Az elmúlt időszakban talán a beszélő környezet változott a legtöbbet. A sokat dolgozó, gyermeküket egyedül nevelők sokkal kevesebb időt tudnak a gyermekükkel foglalkozni. Fontos az oda-vissza ható kommunikáció. Az óvoda nem tudja pótolni ezt a kétszemélyes beszélgetést. Sok helyen eltűnt a vers, a mese, a mondóka a mindennapokból és ezt a televízióval próbálják pótolni. A mese érzelemfejlesztő hatású. Mesélés közben a gyermek kettős tudattal, tekintettel figyel ránk. A mesélőre is figyel, befelé is néz, dolgozik a képzelőerő. A mese fejleszti a fantáziát. Erősíti a beleélés képességét. Segít abban, hogy a gyermek mindennapi szorongásait leküzdje. Felmérések igazolják, hogy az a gyermek, akinek mindennap mesélnek, másfél évvel előzi meg nyelvi fejlettség szempontjából azt, aki alig, vagy nem hallgat mesét. A beszéd és mozgás kapcsolata igen fontos (a beszéd is egy mozgásos tevékenység). A beszédhibákhoz sokszor mozgásos ügyetlenség is társul. Ennek a javítását az óvodai keretek között pl. a néptánc igen jól megsegíti. Egyre sürgetőbb igényként merül fel a szülők között az, hogy a gyerekek már igen korai gyermekkorban kezdjenek idegen nyelvet tanulni. De súlyos beszédhibás, szorongó, nyelvi zavaros gyermekeknek ezt semmiképp sem javasoljuk. Hiszen akinek a saját anyanyelvén megszólalni nehézséget jelent, annak csak egy újabb gát az idegen nyelv. Csécsei Edit logopédus 14
15
A fejtetű és a fejtetvesség elleni védekezés gyermekközösségekben 16
17
18
Presinszky Bernadett /süni csoport/ 19
A korai nyelvtanulás A korai nyelvtanulás elméleti hátterében a minél korábbi idegen nyelvi programok mellett szóló leggyakoribb érv a kritikus vagy érzékeny periódus, amely szerint egy bizonyos életkor után kezdődő nyelvelsajátítás nem eredményezhet anyanyelvi szintű nyelvtudást. Ez a hivatkozás természetesen nem helytálló idegen nyelvi környezetben. Mindenesetre tény, hogy az elmúl két évtizedben egyre több óvodás és alsó tagozatos iskolás tanul idegen nyelven, főleg angolul. A kisgyermekek idegen nyelvi fejlődésének üteme lassú. A korai kezdés legfontosabb előnye nem a gyors fejlődésben rejlik. A felmenő rendszerű korai nyelvtanulási lehetőség hosszú távon hozza meg gyümölcsét: elsősorban a nyelvi fogékonyság, a szóbeli készségekben és a nyelvtudáson kívül az attitűdökben, nyitottságban, önbizalomban, illetve további nyelvek tanulásában jelenhet meg. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamatára épül, ezért sok vonásban hasonlít az anyanyelv elsajátításához. Akkor sikeres a folyamat, ha a gyermekek érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és szintjüknek megfelelő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a beszédhelyzetet értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes gyermekek akár hónapokig nem vagy csak ritkán szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi program a gyermekek anyanyelven ismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomkörére és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését a foglalkozásokon elhangzó utasítások és cselekvésekre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól, a memorizált elemezetlen nagyobb egységek, mint köszönés, mondóka, körjáték, dal használatáig terjed. Az óvodáskorú gyermekekre jellemző az érdeklődés. Minden új iránt: nyitottak, előítéletektől viszonylag mentesek. Már ismerik a közösségi viselkedés elemi szabályait, lelkesednek a játékos tevékenységek iránt, mozgásigényük fokozott. Szükségük van a sikerélményre, önértékelésük is megbízhatóan alakul már. Jellemzően kötődnek óvónőikhez, elengedhetetlenül szükségük van a meleg, elfogadó, a szabályokat egyértelműen megfogalmazó és betartató nyelvtanárra. Lényeges, hogy megértsük a nyelvtanítás paradoxonát: akkor sikeres, ha nem a nyelvről, hanem a nyelven, a nyelv segítségével tanítunk. A gyermekeknek az idegen nyelvről csekély ismereteik vannak. A világról azonban sokféle tudással rendelkeznek már. Sikeresen alkalmaznak olyan tanulási stratégiákat, melyeket az idegen nyelvi foglalkozásokon is kamatoztathatnak. Ilyen pl.: a minta utánzása, utasítás követése, jelentés kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből szemléltetés segítségével. Cél a többnyelvűség Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan anyanyelvén kívül további két nyelven beszélő kompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható szintű nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni a kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. 20
A legutóbbi európai dokumentumok a többnyelvűség eléréséhez három alapelvet fogalmaznak meg: 1. a nyelvtanulás élethosszig tartó folyamat, 2. igen korai életkorban kezdődik, 3. a megvalósításhoz célszerű a tartalomalapú nyelvoktatásból adódó lehetőségek kiaknázása. Felhasznált forrás: Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika Világ - Nyelv Program: Idegen nyelvi program az 1.-3. évfolyam számára Magam is ezeket az elveket vallom és immár 25 éve foglakozok az óvodás gyermekek nyelvtanításával. Tudásomat, eszköztáramat évről-évre fejlesztve nyújtok élményeket a gyermekeknek mely majd a későbbi időszakban kamatozik. Bálint Judith óvónő Budapest, 2013. szeptember Lázár Dávid /pillangó csoport/ Szendrei Tibor /pillangó csoport/ Fehér Zoltán /katica csoport/ 21
Szétszakadt családok gyermekszemmel a válás során mire érdemes odafigyelni, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk minél kevésbé sérüljön? Egy hétköznap, amikor bementem egyik óvodai csoportba meglátogatni a gyermekeket és az óvónőket, gyors statisztikai felmérést készítettünk arról, hogy hány gyermeknek váltak el a szülei a csoportban. Bár az országos statisztikai eredményekkel tisztában voltam, mégis meglepett az eredmény, amikor élőben szembesültem vele: a gyerekek több mint a fele elvált szülők gyermeke. (ez teljesen egybecseng a számszerű adatokkal: Magyarországon a házasságok 60%-a válással végződik) Mai felgyorsult és szétszakadt világunkban egyre gyakrabban találkozunk ezzel a jelenséggel, mely társadalmunkban mára elfogadottá vált: a boldogtalan házasságok felbontásával csaknem a népesség háromnegyede egyetért, akkor is, ha a házasságból gyermek született. Ha rossz párkapcsolatban élünk az a kérdés, hogy váljunk-e el vagy sem sokszor felvetődik. Mielőtt döntünk érdemes segítséget kérni szakemberektől, tisztázni a helyzetet, mindent megtenni azért, hogy tudatosan javítsunk a kapcsolatunkon. És a gyermekek szempontjából? Hiszen ha család vagyunk az ő érdeküket is szem előtt kell tartanunk. Lássuk, mit mondanak a tények: két amerikai szerző kutatást folytatott a különélés és a válás hatásával kapcsolatban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a válási árvák többsége nem mutat fel semmilyen magatartási zavart. Ám közöttük nagyobb a problémás gyerekek aránya, mint az ép családokban. (a fiúk esetében 26%, a lányok esetében 34% a problémás szemben az ép családokban előforduló 10%-al) Ha már elhatalmasodtak az indulatok, úgy érezzük nincs lehetőség a kapcsolat megjavítására és meghoztuk a végleges döntést elgondolkodhatunk, hogy hogyan mondjuk meg a gyermekünknek, hogy el fogunk válni? Egy óvodáskorú gyermeknek a házasság és válás fogalmáról semmiféle elképzelése nincs. Hiába próbálnánk megértetni a gyermekkel részleteiben, hogy mi történt a kapcsolatunkkal, nem értené meg. A csak felnőtteket érintő problémákat nem kell elmondanunk a gyermekeknek. Ezzel csak összezavarjuk és megterheljük őket. Gyakran a szűkszavú magyarázatok sokkal hasznosabbak. A szülőknek a mindennapi élet változásaira kell felkészítenie a gyermeket, arra, hogy milyen lesz ezután?(mi fog változni a gyermek gondozásában? Mikor fognak találkozni a gyermek és a távozó szülő? Mi fog változni a családon kívüli környezetben: pl. óvodaváltás?) És minden szónál fontosabbak a mögöttük rejlő érzelmek. Ezek hatnak elsődlegesen a gyermekekre. Ezért lenne jó megfelelő lelkiállapotban beszélni erről a témáról. El kellene kerülni, hogy a partner iránt érzett gyűlölet és harag befolyásolja a beszélgetést. A szülők egymás iránti negatív érzelmeit a kisgyermek magára veszi. Nem képes megérteni, hogy ezeknek az érzelmeknek semmi közük őhozzá. 22