SZABÁLYOZOTT FELVONÓ HAJTÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK HÁLÓZATI ÉS KÖRNYEZETI ZAVARAI

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KANDÓ KÁLMÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK (JÁRMŰVEK ÉS MOBIL GÉPEK) DOKTORI ISKOLA SZABÁLYOZOTT FELVONÓ HAJTÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK HÁLÓZATI ÉS KÖRNYEZETI ZAVARAI PhD értekezés tézisei Kvasznicza Zltán Témavezető: Dr. Kulcsár Béla egyetemi tanár Budapest 2011

1. A TÉMAKÖR BEVEZETÉSE Az urbanizáció fejlődésével, a nagyvársk kialakulásával megjelentek a többszintes épületek, amelyekben a függőleges irányú szállítás (teher, személy) igénye lépett fel. Ma már ezen szállító berendezések, a felvnók nélkül a kr követelményeinek megfelelő magas épületek elképzelhetetlenek. A technikai fejlődés eredményeként a felvnó ipar képes nagy sebességű és szállítási teljesítményű, teljes körű utazási kmfrtt adó szabályztt felvnó hajtásk üzembe helyezésére. A fejlődésben a teljesítményelektrnika játsztta a főszerepet, az egyre krszerűbb félvezető elemek megjelenése és egyre csökkenő ára tette lehetővé ezek széleskörű felhasználását. Minden előnye mellett ezen mdern berendezések alkalmazása új eddig nem tapasztalt prblémák frrása is lett. A felvnó hajtáskban alkalmaztt váltakzó áramú szaggatók, ill. frekvenciaváltók nagy energiaszintű ún. nemlineáris fgyasztóként viselkednek és működési módjukból következően zavart kznak a tápláló hálózatn. Ugyanakkr a krszerű felvnók vezérlési-, szabályzási rendszerei kis energiaszintűek és érzékenyek a hálózati zavarkra. A felvnó technika váltzása része az utóbbi évtizedben az épülettechnika szakágazatban bekövetkezett jelentős váltzásknak. Ehhez a területhez srljuk az energiatechnikát, a világítástechnikát, a mérés-, vezérlés és szabályzástechnikát, a biztnságtechnikát, a kmmunikációtechnikát és a környezetvédelmet. Ezen szakágazatkban általánssá vált az elektrnika és az infrmatika alkalmazása. Megjelentek az ún. intelligens épületek, amelyek jellemzői, hgy a beavatkzásk nagy energiaszinteken valósulnak meg, míg az irányítás és a felügyelet kis energiaszintű. Ugyanez mndható el a mai krszerű felvnó vezérlési-, és szabályzási rendszerekre is. Ezen berendezések érzékenyek a hálózati zavarkra, ugyanakkr kmly hálózati zavark frrásai is. Magyarrszágn nagy számban az alábbi váltakzó áramú felvnó berendezések kerültek telepítésre: kétsebességes, szabályzatlan aszinkrn mtrs felvnó hajtásk, váltakzó áramú szaggatóról táplált, szabályztt, aszinkrn mtrs felvnó hajtásk, frekvenciaváltóról táplált, szabályztt, aszinkrn mtrs felvnó hajtásk. 1

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. Az egy- és kétsebességes aszinkrn mtrral kivitelezett felvnó hajtásk sem hajtástechnikai, sem utazási kmfrt tekintetében nem felelnek meg a krszerű felvnó berendezésekkel szemben támaszttt követelményeknek [1][3]. Ezen hajtásk a villams hálózat szempntjából lineáris terhelésnek tekinthetőek. Az áram trzítási tényező nem számttevő. A hálózatt az indításkr és az átkapcsláskr fellépő áramk veszik igénybe. A teljesítmény tényező a terheléstől függően váltzik. A sugárztt zavark szempntjából meghatárzó a nagy induktivitású mechanikus fék működése. A váltakzó áramú szaggatóról táplált, teljes menet srán szabályztt aszinkrn mtrs hajtásk a szakmai zsargnban fázishasításs hajtásszabályzók igen elterjedtek, üzembiztsak és jól alkalmazhatók kb. 2,5 m/s menetsebességig. A kapcslás mtrldali Park vektrai hatldalú szimmetriát mutatnak, a hat félvezető elemnek megfelelően, aminek következtében a jellemző és egyben a legnagybb zavarást az 5.; 7.; 11.; 13. harmnikusk kzzák. A szaggató kapcslásnak ezenfelül kmmutációs meddő teljesítmény igénye is van, amely értéke a gyújtáskésleltetési szögtől is függ (α = 90 -nál maximális) [2][4][9][12][13]. A hálózatt terhelő felharmnkus áramk elviselhetőek, előtét fjtótekerccsel tvább csökkenthetőek. A harmnikus trzítási tényező értéke megfelelő, mert a mtr induktivitása az áram feldarabltságát és meredekségét krlátzza. Lényeges sugárztt zavarkat nem kelt, e szempntból meghatárzó a nagy induktivitású mechanikus fék működése. A krszerűbb frekvenciaváltós hajtásk az ipari alkalmazásk szinte minden területén kiszrítják az egyéb megldáskat. A felvnóiparban a krábban nagy számban telepített fázishasításs elven működő szabályztt hajtásk helyét veszik át. Elterjedésük előnyös hajtástechnikai tulajdnságaiknak köszönhető. Az aszinkrn mtrk frekvenciaváltós (inverteres) táplálása módt nyújt az aszinkrn mtrk frdulatszámának flyamats, veszteségmentes szabályzására a tápfeszültség és a tápfrekvencia egyidejű váltztatásaival [6][8][16]. A felvnó iparban alkalmaztt inverterek ISZM vezérléssel működtetett IGBT-kből állnak [11], szabályzásuk mezőrientált [10][12][14][16]. A mdern technikai megldással elért előnyös hajtástechnikai tulajdnságknak aznban ára van. A frekvenciaváltós felvnó hajtásk nagybb mértékben szennyezik a villams táphálózatt, mint a fázishasításs elven működők. 2

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai 2. CÉLKITŰZÉS A kutatásm célja a villams felvnó berendezések által keltett zavark elméleti és méréstechnikai vizsgálata. A hazai és nemzetközi szakirdalm, valamint a szabványi előírásk alapján bemutatm a vezérelt és szabályztt felvnóhajtáskat és vizsgálm az általuk keltett kis-, és nagyfrekvenciás zavarkat, azk hatását a villams hálózat minőségi jellemzőire, környezetük terére. A téma jelentősége, vizsgálatának időszerűsége egyrészről azn alapul, hgy a felvnó berendezéseket, mint a villams hálózati zavark frrásait, villams energiaátviteli hálózatk minőségi jellemzőinek beflyásló tényezőit még nem tanulmányzták. Szakirdalmi feldlgzttsága alacsny. Másrészről az ún. nemlineáris terhelések elterjedése, amelyek közé a frekvenciaváltós felvnó hajtásk is tartznak szemléletváltzást kényszerít ki, mivel a krábbi tervezési- és üzemeltetési gyakrlat a tvábbiakban már nem tartható [5]. Ez a gyakrlat a terheléseket főként lineáris terhelésként vette figyelembe, azaz feltételezte, hgy egy szinuszs feszültségre kapcslt berendezés szinuszs áramt vesz fel. Harmadrészről a lakó- és munkahelyi környezetünkben telepített felvnó berendezések által keltett elektrmágneses terek [7], az elektrszmg fgalma visznylag új keletű, de tudmánys feldlgzásra érdemes és az emberi szervezetre gyakrlt hatása miatt széleskörű érdeklődés övezi. A kutatás a jelzett hiánysság kitöltésére irányul. A kutatás technikai hátterét a Pécsi Tudmányegyetem Pllack Mihály Műszaki és Infrmatikai Kar Műszaki Infrmatika és Villams Intézeténél és ipari partnereinél rendelkezésre álló eszközök, minősítésre alkalmas hálózati analizátrk, különböző elvű felvnó berendezések szlgáltatták. 3

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. 3. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A feldlgzandó téma jellege a deduktív kutatási stratégia követését kívánta meg, amely keretében frekvenciaváltóról és váltakzó áramú szaggatóról táplált, aszinkrn mtrs szabályztt felvnó hajtásk vezetett, illetve sugárztt zavarait vizsgáltam üres fülke leirányú (ÜL) és üres fülke felirányú (ÜF) terhelési állaptkban. A mérésbe bevnt berendezések kiválasztásánál figyelembe vettem, hgy a felvnók műszaki paraméterei (teherbírás, tömegek, emelőmagasság, menetsebesség) az összehasnlíthatóság érdekében ne mutassanak nagy szórást. Tvábbá, hgy a kéttekercses aszinkrn mtrral hajttt szabályztt hajtásk között legyen kétsebességes üzemre is alkalmas. A kétsebességes, szabályzatlan felvnó hajtásk aszinkrn mtrjai az energiaátviteli hálózatra közvetlenül kapcslódva szinuszs táplálást kapnak és ún. lineáris fgyasztóként viselkednek. Így ugyanazt a gépet frekvenciaváltón keresztül illetve közvetlenül a hálózatról táplálva összehasnlítható a nemlineáris és lineáris terhelések hatása. A vezetett zavark vizsgálatát egy HIOKI 3196 típusjelű hálózati analizátrral végeztem, amely kisfeszültségű, ipari frekvenciás hálózatk minőségi jellemzőit képes mérni, regisztrálni és kiértékelni. Mértem és regisztráltam a nemlineáris hálózati terhelések által kztt prblémák kimutatására alkalmas alábbi jellemzőket. Üres fülke leirányú és üres fülke felirányú teljes menete srán: - a hatáss teljesítmény időfüggvényét, - a fázisáram effektív értékének időfüggvényét, - a fázisfeszültség effektív értékének időfüggvényét, - a fázisáram pzitív csúcsértékének időfüggvényét, - a fázisáram trzítási tényezőjének időfüggvényét, - a fázisfeszültség trzítási tényezőjének időfüggvényét. Üres fülke leirányú mzgásának indítási szakaszában: - a hárm fázis feszültségeinek jelalakját, - a hárm fázis áramainak jelalakját, - a hárm fázis feszültség értékét, - a hárm fázis feszültség csúcsértékét, - a hárm fázis feszültség trzítási tényezőjének értékét, - a hárm fázisáram trzítási tényezőjének értékét, 4

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai - az egyes áramharmnikus összetevők értékét az 50. harmnikusig, - a feszültség Furier spektrumát, - az áram Furier spektrumát. Az indítási szakasz kiemelt vizsgálatát az indklja, hgy mind a felvnó mtr, mind a hálózat igénybevétele szempntjából ez a szakasz a legmeghatárzóbb. A sugárztt zavark méréséhez a Maschek által gyárttt ESM-100 mérőkészüléket használtam, amely szabadalmaztattt módszerrel képes egy adtt pntban az elektrms és a mágneses tér egyidejű iztróp mérésére. Minden vizsgált felvnónál két egymásra épülő mérési srzatt végeztem. Először a maximális sugárzási hely térbeni meghatárzásáhz a mérést az üres fülke leirányú karbantartási sebességgel történő mzgása srán végeztem. A mtr tengelye felett 0,5m-es magassági síkban mátrix elrendezésben, 0,25m-es távlságban mértem és rögzítettem a villams térerősség és a mágneses indukció értékét. A műszer mindhárm térirányban (X, Y, Z) meghatárzta a tér vektrösszetevőit - az 5 Hz - 400 khz frekvenciatartmányban - és az ezekből számíttt 3D eredő vektrhsszt. Az X tengely a mtr tengelyével párhuzams, az Y pedig az erre merőleges tengely vlt. A Graph ESH-100 prgrammal a térbeli mérést vizualizálva meghatárztam a maximális értékű helyet. A sugárztt zavark mérésének másdik részében az előzőek szerint kiválaszttt helyen mértem a villams térerősség és a mágneses indukció időbeli váltzását két - a vezetett zavarknál is alkalmaztt - terhelési állaptban, az üres fülke leirányú (ÜL) ill. üres fülke felirányú (ÜF) mzgása srán. A jelleggörbék infrmációt nyújtanak a hajtás aszinkrn gépének indítási, állandó frdulatszámú, illetve fékezési üzemállaptának hatásáról. 5

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. 4. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK I. TÉZIS A váltakzó áramú felvnó hajtásk fázisáram trzítási tényezőinek összehasnlításával megállapítttam, hgy az alacsny kmfrt fkzatt nyújtó, kétsebességes hajtás kis értékű zavarkat kelt, gyakrlatilag lineáris terhelésnek tekinthető. A szabályztt, frekvenciaváltóról és a váltakzó áramú szaggatóról táplált aszinkrn gépes felvnó hajtásk fázisáram trzítási tényezőinek értékei a referenciaként tekintett kétsebességes aszinkrn gépes felvnó hajtás mtrs és generátrs üzemben mért fázisáram trzítási tényezőit jelentősen meghaladják. Ugyanazn aszinkrn géppel megvalósíttt frekvenciaváltóról táplált, szabályztt hajtás, illetve a kétsebességes üzem mért adatainak összehasnlítása alapján megállapítható, hgy a frekvenciaváltók által táplált hajtás hálózat felé kibcsájttt zavarai nagyságrenddel nagybbak a kétsebességes hajtásénál. Üres fülke (ÜL) leirányú mzgás esetén az áram trzítási tényező maximális értéke szabályztt üzemben pl. ITHD fr2ülmax = 145,9%, míg kétsebességes üzemben ITHD 2SÜLmax = 25,5%. A feszültség trzítási tényező maximális értéke szabályztt üzemben UTHD fr2ülmax = 4,09%, míg kétsebességes üzemben UTHD 2SÜLmax = 3,51%. Üres fülke felirányú (ÜF) mzgása esetén, az aszinkrn gép generátrs féküzemében, az áram trzítási tényező ITHD 2SÜFmax = 26,11%, lényegesen alacsnyabb, mint szabályztt üzemben, amikr ITHD fr2üfmax = 148,43%. Ez a jelentős különbség a jól méretezett tápvezetéknek köszönhetően a feszültség trzításkban nem jelentkezik, mivel UTHD 2SÜFmax = 3,46%, illetve UTHD fr2üfmax = 3,38% értékű. Az állandó sebességű menet srán (ITHD 2S = 8%) a hajtás gyakrlatilag nem szennyezi a táphálózatt. Elmndható, hgy a menettulajdnságait tekintve alacsny kmfrt fkzatt nyújtó kétsebességes hajtás, vezetett zavark szempntjából a legmegfelelőbb, kis értékű zavarkat kelt, ezért gyakrlatilag lineáris fgyasztónak tekinthető. 6

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai II. TÉZIS A fázisáram trzítási tényezők, az áram harmnikus összetevők és a fázisfeszültség trzítási tényezők meghatárzásával kimutattam, hgy az előnyös hajtástechnikai tulajdnságkkal rendelkező szabályztt, frekvenciaváltóról táplált aszinkrn mtrs felvnó hajtásk (szűrőkapcslásk, fjtótekercsek nélkül) nagybb mértékben szennyezik a villams táphálózatt, mint a fázishasításs elven működők. A frekvenciaváltós, szabályztt aszinkrn gépes hajtásk áramtrzítási tényező maximum értékei az üres fülke leirányú és üres fülke felirányú terhelés esetén is jelentős mértékben meghaladják (137; 134,56; 145,94; 148,43%) a fázishasításs, szabályztt felvnó hajtáskét (64,95-94,79%). 1. táblázat. Áram trzítási tényező maximum értékei Felvnó berendezés ITHD max [%] Srszám Működési elv ÜL ÜF 1. frekvencia szabályzás 137 134,56 2.a. frekvencia szabályzás 145,94 148,43 2.b. kétsebességes 25,5 26,11 3. fázishasításs 74,61 73,69 4. fázishasításs 64,95 94,79 5. fázishasításs 69,45 105,68 6. fázishasításs 85,75 93,5 7. fázishasításs 81,29 88,4 Meg kell jegyezni, hgy a fázisáram trzítási tényezők értékeiben mutatkzó eltérés az állandó sebességgel megtett menetszakaszkn még nagybb. Mind a két szabályztt felvnó hajtás esetén az áramk peridikusak, de nem szinuszsak. Frekvenciaváltós felvnó hajtásk esetén a kndenzátr töltőárama miatt impulzusszerű áramcsúcsk, a fázishasításs hajtásknál pedig szaggattt vezetés jön létre. Az áramharmnikus összetevők közül az 5., 7., 11., 13., 17. a dmináns. A két hajtástípus eltérő működési elvéből következően az áramharmnikusk alapharmnikuskhz visznyíttt százaléks értékei jelentős mértékben eltérnek egymástól. A frekvenciaváltós felvnó hajtásknál pl. az 5. harmnikus értéke 79,5 % és 76,3 %, a 7

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. 7. harmnikusé pedig 71,4 % és 67,8 %, ezzel szemben a váltakzó áramú szaggatóról táplált felvnók esetén ezek az értékek jóval kisebbek (15,4 %; 9,4 %; 15,8 %; 11,8 % és 13,5 %, illetve 7,1 %; 5,1 %; 7,0 %; 6,7 % és 7,4 %). III. TÉZIS A frekvenciaváltós, szabályztt felvnó hajtásk jelentős mértékű fázisáram trzítási tényezőinek hatása nem jelentkezik a berendezések tápfeszültségeinek jellemzőiben. A fázisfeszültségek trzítási tényezői és a berendezések csatlakzási pntjainak feszültség értékei minden terhelési állaptban az előírásknak megfelelnek, mivel a jól méretezett tápláló vezeték (megfelelő keresztmetszet) és nem túl távli transzfrmátr esetén a tápláló vezeték hssza, keresztmetszete és felépítése mellett a frekvenciától is függő impedanciáján a felharmnikus áramk kzta feszültségesés nem számttevő. A vizsgált felvnó berendezések tápfeszültségeinek jellemzőire a mérési adatkból megállapítható: a fázisfeszültség trzítási tényezőinek értékei minden esetben az előírás szerinti (MSZ EN 50160; 2011) 8 %-s határérték alatt vannak, a fázisfeszültség effektív értékeinek sem a minimumai, sem a maximumai nem érik el az előírt 207V<U n <253V határértékeket. A frekvenciaváltók és egyéb nemlineáris fgyasztók felharmnikuskat is tartalmazó árama harmnikus feszültségesést kz, amely a táphálózatnak a csatlakzási pntn mért impedanciájával és a harmnikus árammal aránys. Mivel a táphálózat rendszerint induktív jellegű, impedanciája a frekvencia növekedésével nő. Ez a feszültségesés trzítja a hálózati feszültséget, azaz rntja minőségi jellemzőit, mégpedig nem csupán a nemlineáris fgyasztó kapcsain, hanem az azns transzfrmátrról üzemelő, más párhuzamsan kapcslt fgyasztók kapcsain is. Jól méretezett tápláló vezeték (megfelelő keresztmetszet) és nem túl távli transzfrmátr esetén a vezetéken létrejövő feszültségesés nem számttevő és így még aránylag nagy áram trzítási tényező esetén is elfgadható értékű lesz a feszültség trzítási tényező értéke, melyet a mérések is igazltak. 8

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai IV. TÉZIS Az aszinkrn mtrs felvnó hajtásk sugárztt zavarainak térbeli meghatárzásával kimutattam, hgy a mágneses indukció térbeli elszlása, az indukció maximális értékei és a felvnó berendezések működési elvei között összefüggés nem mutatható ki. Ezeket a paramétereket a felvnó mtr típusa, teljesítménye, az álló- és frgórész tekercselésének, szigetelésének szerkezeti kialakítása, a fékmágnes típusa és a terhelési állapt együttesen határzzák meg. Az aszinkrn mtrs, szabályztt felvnó hajtásk sugárztt zavarainak rögzített adatai nagy szórást mutatnak, de megállapítható, hgy a 3D-s mérések esetén a legnagybb indukciójú hely mindegyik gépelrendezés esetén a gép tengelye felett vlt. A maximális indukciójú helytől távldva az értékek csökkennek és 50-70 cm-re a környezeti alapértékre állnak be. Az adathalmaz hárm dimenziós ábrázlása jól mutatja az lyan kiemelkedő sugárzással bíró részegységeket, mint a fékmágnes vagy a vezérlés transzfrmátra. Az egyes felvnó berendezéseken mért sugárztt tér jellemzők értékeit egymással összehasnlítani nem célszerű, ilyen jellegű következtetések levnására nem alkalmasak, hiszen nem azns gyártók termékei (LOHER, ASTOR, LANCOR), illetve a LOHER gépek esetén különböző típusszámúak, eltérő szerkezeti kialakítással, méretekkel, stb. Az indukció térbeli elszlása, ill. a felvett maximális értékek és a működési elvek között összefüggés nem mutatható ki. 1. ábra. Frekvenciaváltós felvnó eredő mágneses indukció térbeli értékei a mtr feletti 0,5 m-es síkban mérve 9

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. V. TÉZIS Kimutattam, hgy az aszinkrn mtrs felvnó berendezések sugárztt zavarainak térösszetevői közül, mind a terheléstől független, az időben állandó elektrms kmpnens, mind a felvnó mtr paramétereitől és a terhelési állaptától függő mágneses kmpnens értéke az előírásknak megfelel. A krszerű frekvenciaváltós és a váltakzó áramú szaggatós felvnók az egészségre kárs mértékű sugárzást nem bcsátanak ki. A tér elektrms kmpnense nem függ az adtt feszültség alatt álló berendezésben flyó áram nagyságától. Nem is szükséges, hgy aktuálisan áram flyjék a vezetőkben, elég ha feszültséget kapcslunk rá. A térerősség gyakrlatilag a felülettől, az attól mért távlságtól, valamint a földptenciáltól mért feszültségszinttől függ. A mérési eredmények alátámaszttták a fenti megállapításkat, mivel felvnó gépenként más-más értéket, de egy adtt felvnó esetén a terheléstől függetlenül az időben állandó értékeket mértem. A mért értékek nagy szórást mutatnak és az előírásknak megfelelnek. A tér mágneses kmpnense a feszültség alatt álló berendezés környezetében akkr jön létre, ha abban aktuálisan áram is flyik. Jól tükrözik ezt a mágneses indukció mért és rögzített időfüggvényei. 2. ábra. Frekvenciaváltóról táplált felvnó ÜL és ÜF terhelése esetén a mágneses indukció időbeli váltzása A jelleggörbék kiértékelésével megállapítható: a felvnó berendezés indításával az indukció a háttérsugárzás alapértékéről az alkalmaztt hajtógéptől függő mértékben megnő, az egyes gépeken mért értékek nagy szórást mutatnak (2,85 25,5 T) a gép típusától, szerkezetétől függően, de az előírásknak megfelelnek, 10

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai a két terhelési állapt közül döntő többségében az üres fülke leirányú terhelés esetén nagybbak a maximumk, ami az ebben az üzemállaptban fellépő nagybb értékű áramkkal indklható, a jelleggörbék maximum értékeiket a működési fázis kezdetén és végén veszik fel a fülke elindításakr kialakuló indítási áramlökés, illetve a megállításhz tartzó fékezési áramk (fékmágnes működése) következtében. A különböző frráskból Európai Unió, Németrszág, Svédrszág, Orszrszág, Magyarrszág származó előírásk elektrms térerősség és mágneses indukció egészségügyi határértékeit a mért maximum értékek nem haladják meg. A térösszetevők értékei a felvnó géptől távldva csökkennek, ezért kijelenthető, hgy sem a gépházban sem az utask által használt fülkében az egészségre kárs nagyságú sugárzás nem lép fel. 5. AZ EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA A mérési eredmények rámutattak arra, hgy a felvnó iparban krábban alkalmaztt lineáris terhelésnek tekinthető kétsebességes, aszinkrn gépes hajtásk mellett részben azk kiváltására megjelenő váltakzó áramú szaggatóról, illetve frekvenciaváltóról táplált szabályztt aszinkrngépes hajtásk nemlineáris terhelésként viselkednek. Ezen terheléseknek a vizsgálat által kimutattt, a villams energiaátviteli hálózatk minőségi jellemzőire gyakrlt hatását figyelembe kell venni a tervezés és az üzemeltetés srán. Például: a tápláló vezeték méretezésénél, a hajtásszabályzó kiválasztásánál, a hajtógép kiválasztásánál, a hálózati visszahatásk csökkentési lehetőségeinek mérlegelésénél. 11

Kvasznicza Zltán PhD értekezésének tézisfüzete, 2011. 6. AZ IRODALMI HIVATKOZÁSOK LISTÁJA [1] Apatini K., Bérces G., Hrváth I., Makvsky G., Némethy Z., Tarnik I., Felvnók, mzgólépcsők üzemeltetése és javítása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. [2] Barabás M., Villamsgépek I., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. [3] Barney G. C., Elevatr Electric Drives, Ellis Hrwd, 1990. [4] Bimal K. Bse, Pwer Electrnics and Variable Frequency Drives, IEEE PRESS, New Yrk 1996. [5] Dán A., Tersztyánszky T., Varjú Gy., A villamsenergiaminőség,, Invest-Marketing Bt., Budapest 2006. [6] Fischer R., Elektrische Maschinen, Hanser Verlag, Leipzig, 1999. [7] Fdr Gy., Elektrmágneses terek, Műegyetemi Kiadó Budapest, 1998. [8] Gemeter J., Farkas A., Nagy L., Villams gépek, BMF KVK 2043, Budapest, 2007. [9] Halász S., Autmatizált villams hajtásk I., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. [10] Halász S., Hunyár M., Schmidt I., Autmatizált villams hajtásk II., Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998. [11] Hunyár M., Kvács K., Németh K., Schmidt I., Veszprémi K., Energiatakaréks és hálózatbarát villams hajtásk, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. [12] Kazmierkwski M. P., Tunia H., Autmatic Cntrl f Cnverter-fed Drives, Elsevier Science Publishers B. V., Warszawa, 1994. [13] Pálfi Z., Villams hajtásk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. [14] Schröder D., Elektrishe Antriebe 2., Regelung vn Antrieben, Springer, Berlin 1995. [15] Tóth F., Danfss Drives: VLT Lw Harmnic Drive, Magyar Elektrnika, 2009/7-8, p. 31. [16] Vgel J., Elektrische Antriebstechnik, Hüthig GmbH, Heidelberg, 1998. 12

Szabályztt felvnó hajtásk alkalmazásának hálózati és környezeti zavarai 7. A TÉZISPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK [17] Kvasznicza Z., Kulcsár B., Electric Netwrk Related Prblems f the Applicatin f Regulated Elevatr Drives Operated with Frequency Cnversin, Peridica Plytechnica, 2006.,L [18] Kvasznicza Z., Elektrsmg Frm an Electrical Engineer Pint f View, micrcad 2005, Internatinale Scientific Cnference Misklc, Hungary, Misklc, 10-15. March 2005. pp. 47-52. L [19] Kvasznicza Z., Elmer Gy., Analysing Effects f Lads n Flat Tp Distrtin, XXV. Internatinale Knferenz Wissenschaft für die Praxis, Osijek, Cratia, M 13-16, 2008. [20] Kvasznicza Z., Elmer Gy., Közvilágítási lámpatestek elektrmágneses összeférhetőségére vnatkzó vizsgálatk, Kutatási beszámló, PTE PMMK, 2005. 12. 18. 1-26.. [21] Kvasznicza Z., Elmer Gy., Radi Frequency Emissins f Public Lighting Devices, 12th Internatinal Pwer Electrnics and Mtin Cnference, Prtrz, Slvenia, August 30-September 1. 2006. pp. 1340-1344. [22] Kvasznicza Z., Elmer Gy., Tarnik I., Bártfai I., A villams energia-elsztó hálózat EMC visznyainak vizsgálata, Kutatási beszámló, PTE PMMK,2006. 1-129.. [23] Kvasznicza Z., Impact f Nn-Linear Lads n Quality Characteristics f Electric Netwrks, Kandó Cnference 2006, Hungary, Budapest, 12-13. January 2006. [24] Kvasznicza Z., Nvel Slutins and Prblems in the Field f Clsed Lp Cntrlled Elevatr Drives, First Internatinal PhD Sympsium in Engineering, University f Pécs, 20-21. Octber 2005. pp. 30. [25] Kvasznicza Z., Tarnik I., Villams hálózatk minőségi jellemzői, Elektrtechnika, 2006/1. 8-11.. L [26] Kvasznicza Z., Wechselwirkung zwischen Netzstörungen und Aufzugsleitsystem, XXII. Internatinale Knferenz Science im Practice, Deutschland, Schweinfurt, 18-20. Mai 2005. pp. 147-154. L [27] Kvasznicza Z., Analysis f Cnducted Disturbances f Frequency Cntrlled Elevatr Drives, XXVII. Internatinal Kand Cnference, Óbuda University, Budapest, 17-18. Nvember 2011. 13