Bánokszentgyörgyi Pitypang Óvoda

Iktatószám: 61/2018. Bánokszentgyörgyi Pitypang Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 202129 A program benyújtója: Tóthné Farkas Piroska óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 5 Az óvodai nevelés célja 5 Gyermekkép, óvodakép 6 II. Az óvodai nevelés feladatai 10 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés 10 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 18 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés 22 III. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 25 1. Játék 25 2. Munka jellegű tevékenységek 27 3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 29 4. Mozgás 31 5. Verselés, mesélés 34 6. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc 36 7. Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység 39 8. A külső világ tevékeny megismerése 41 IV. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 44 V. Az óvodai élet megszervezésének elvei 45 1. Személyi feltételek 45 2. Tárgyi feltételek 46 3. Szervezeti és időkeretek 47 4. Az óvodai nevelőmunka tervezése, dokumentumai 49 5. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 50 6. Az óvoda kapcsolatai 51 VI. Az óvoda sajátos feladatai 55 1. Gyermekvédelem 55 2. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése 57 Sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelése 58 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 65 Tehetséges gyermekek nevelése 65 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 67 Legitimációs záradék 70 2

A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE A pedagógiai program módosítását és kiegészítését a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján az alábbi jogszabályok, törvények és rendeletek figyelembevételével készítettük el: Az óvoda hatályos Alapító Okirata 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 363/2012.(XII.17) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 137/2018. (VII. 25.) Kormány rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról. Figyelembe vettük a helyi adottságokat, a társadalmi elvárásokból adódó feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket. 3

AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény neve, címe: Bánokszentgyörgyi Pitypang Óvoda 8891 Bánokszentgyörgy, Kossuth L. út 49. 93/346-073 E-mail: banokiovi@gmail.com OM azonosító: 202129 Az intézmény típusa: óvoda Az óvoda fenntartója, címe: Bánokszentgyörgy Község Önkormányzat 8891 Bánokszentgyörgy, Petőfi út 1. Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés. Főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 851020 óvodai nevelés Alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Az óvoda, mint költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Bánokszentgyörgy közigazgatási területe. Férőhely esetén más településekről is fogadhat gyermeket a szabad óvodaválasztás lehetőségét megadva. Az intézmény gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal pénzügyi gazdálkodója látja el. 4

I. BEVEZETÉS A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit! (Kosztolányi Dezső) Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelést kiegészítve végzi nevelő munkáját. Intézményünk pedagógiai programjával, meglévő személyi és tárgyi feltételeivel biztosítja a 3-7 éves gyermekek nevelését, fejlesztését az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést nyújtsunk. Az óvodai nevelés célja: A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvoda alapfunkciójának: óvó-, védő-, szociális-, személyiségfejlesztő funkciónak megfelelően a családi nevelés kiegészítése, az adott helyi sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez, szükségleteihez, érési tempójához igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás, a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekben. Az önmaguk értékeit megtaláló pozitív beállítottságú, másik ember értékeit tiszteletben tartó, másokkal együttműködő egyéniség nevelése. Küldetésnyilatkozat A Bánokszentgyörgyi Pitypang Óvoda olyan intézménnyé szeretne válni, ahol a nevelés minden résztvevője fontos, megbecsült! A hagyományos falusi életközösséghez hasonlító, gyermekközpontú óvodát szeretnénk, amelyben az eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg - elfogadó - derűs légkörben élnek, amelynek megteremtése, szolgálata az óvoda valamennyi dolgozójának feladata. Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségünkkel szeretnénk a szülők gyermeknevelési szemléletét formálni és szerepet vállalni alapvető emberi és társadalmi értékek alakításában. 5

Óvodánkban arra törekszünk, hogy: nevelőmunkánk gyermekközpontú legyen, gyermekeink óvodás életüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék, a gyermekek személyiségét sokoldalúan fejlesszük, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, a helyi adottságokat és lehetőségeket kihasználva, a szülőkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, bizalmukat és együttműködésüket elnyerjük. Fontos számunkra, hogy: örömteli, boldog éveket biztosítsunk óvodásaink számára, igényesen, felkészülten, minden lehetőséget kihasználva dolgozzunk, a szülőkkel kialakított partnerkapcsolatot tovább mélyítsük. Gyerekkép, óvodakép Gyermekkép: Minden gyermek egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását. Szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. Joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes. Joga van hibázni. Szüksége van a feltalálásra és alkotásra. Szüksége van esztétikai érzelmekre. Joga van bármiféle tudás megszerzésére. (Celestin Freinet) A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei: a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei: a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, általa csiszolódik anyanyelvi kultúrája. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. 6

Óvodakép: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, értékeket, érzelmeket közvetítő legyen. Olyan intézmény kívánunk lenni: ahol a gyermekek szeretetteljes gondoskodásban és különleges védelemben részesülnek; ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket; ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel nevelkednek a gyerekek; ahol széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a tevékenykedés, a sikerélmény; ahol a gyermekek nevelése a lehető legmagasabb szintű; ahol az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük; ahol az esélyegyenlőség megvalósul; ahonnan olyan testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges gyermekek kerülnek ki, akik képesek lesznek az életben biztonsággal eligazodni; akiknek életformájukká válik a rendszeres mozgás, az egészséges életmód, a művészeti értékek megismerése; ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket; ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat. Intézményünk legfőbb szellemi tőkéjének Pedagógiai Programunkat és az itt dolgozók kompetenciáját tartjuk, ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk ezen értékek szinten tartására, továbbfejlesztésére. 7

Pedagóguskép: Az óvónő a nevelési folyamat legfontosabb tényezője, a nevelőmunka kulcsszereplője. A pedagógus mintaként áll a gyermekek előtt. Csak hiteles pedagógus tud cselekedeteivel a gyermekekre hatni. Fontosnak tartjuk a pozitív hozzáállást, az elfogadó, segítő, támogató attitűdöt, a kedvességet, tapintatot, gyengédséget, megértést, az érzelemgazdagságot. Emberszeretete, türelme, következetessége a program megvalósításának záloga. Óvodai programunk megköveteli az óvónőktől, hogy szakirányú tanfolyamokon és továbbképzéseken folyamatosan fejlesszék tudásukat, ugyanakkor lehetővé teszi az óvónői kezdeményezések befogadását, az aktivitás, nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kiszélesítését, segítését, az új eljárások kipróbálására való ösztönzést. Az életvidám hangulat, a rugalmasság, a kreativitás mind olyan emberi érték, melynek megléte segíti az óvónőt a munkálkodásban. Az óvónők fontos feladatának tartjuk, hogy a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet, a környezeti nevelés és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák az óvónő irányításával szorosan kapcsolódjanak a csoportjuk mindennapi életéhez, eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Nevelőtestületünket jellemzi a belső megújulás, melynek során alkotóerőinket sikeresen mozgósítjuk. Általános pedagógiai alapelvek A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik (ONOAP) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletbe tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával (ONOAP) A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. (ONOAP) A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg. (ONOAP) A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi. (Ennek írásos rögzítése, a fejlődés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége.) 8

A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. Gyermekeink fejlesztésében kiemelt szempont a differenciált fejlesztés. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a játék elsődlegessége érvényesüljön. Az óvodás gyermek alaptevékenysége a játék, amely semmi mással nem helyettesíthető. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése, támogatása. Esélyegyenlőség biztosítása a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. Óvodánk támogatja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek kulturális nevelését. Lehetőséget biztosítunk az óvoda napi tevékenysége során kultúrájuk megismerésére (mese-vers, ének, hagyományápolás, ünnepek). Partnerközpontúság érvényesülése a partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés kialakítása és biztosítása. Az óvoda nevelőtestülete munkája során érvényesíti az innovatív pedagógiai törekvéseket. A helyi nevelési program alapjai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI: törvény és módosításai 9

II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnővő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Cél: Az egészséges életvitel igényének alakítása, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés, testi fejlődésük elősegítése. Az óvoda feladatai: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné 10

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás: A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. Az egészséges táplálkozáshoz a gyermekeknek az 5 alapélelmiszer-csoport (kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs; zöldség, gyümölcs; hal, hús, tojás; tej és tejtermék; olaj, margarin, vaj, zsír) mindegyik tagjából kell naponta fogyasztani. Boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekeket az alapélelmiszerekkel. Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat, helyette annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér fogyasztását javasolják. Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel- és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az óvónők a szülőkkel közösen hetenként gyümölcs- és zöldségnapot szerveznek. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében alternatív egészségfejlesztő programot (pl. projektek), illesztenek be a napi programba, játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés). 11

A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység az 5-7 évesek körében. A gyerekek ősszel kerteket, szüretet látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet használjanak a tapasztalatszerzés során. Legvonzóbb a salátakészítés és kóstolás zöldségből, gyümölcsből. Mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tegye még vonzóbbá a gyermekek részére az óvónő. Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgessenek a tej fontosságáról - miért is fontos az emberi szervezet számára - kiemelve a csontok és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgás az óvodáskorban a kisgyerek alapvető, természetes tevékenysége, testi-lelki fejlődésének, az egészséges életmód kialakulásának, az egészség megőrzésének meghatározó eleme. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért: Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (csoportszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). Személyi higiéné A gyermekközösségekben különösen fontos az életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások kialakítása, saját maguk és környezetük tisztántartása, hiszen ez az alapja a közösség megfelelő higiéniájának, melynek hiányában fertőző betegségek jelenhetnek meg. Célunk a gyermekek életkorának megfelelő szintű, tényszerű ismeretek átadása, a családból hozott szokások figyelembevétele mellett helyes gyakorlat kialakítása (a megszerzett készségek napi szintű alkalmazása). 12

Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegségmegelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztán tartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését. A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. A környezeti higiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, esztétikáját, a termek szellőztetését, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztántartását, a helyiségek és eszközök tisztaságát. 13

Az óvoda és a pedagógus feladatai: Ennek érdekében a dajka munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés, a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Az óvónő különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Cél: A kiegyensúlyozott pszichés fejlődés elősegítse, a környezethez történő alkalmazkodás és a személyiséget érő pozitív hatások, változások támogatása, megoldási stratégiák kínálása a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Kerül minden olyan helyzetet, amely a gyermekeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: - Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, napozás, szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. 14

- Városi, falusi élmények megbeszélése: utca forgalma, gépkocsik füstje, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, utcai porképződés, otthoni állattartással járó szagok. - Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek, a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. - Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). - Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni, segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). Bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Cél: A gyermekek érzelmi biztonságban, szeretetben, fizikai bántalmazás nélkül, kiegyensúlyozottan éljék meg az óvodai mindennapokat. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen (jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését). Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. 15

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Az óvoda és a pedagógus feladatai: A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. 16

A gyermekek biológiai szükségleteit maradéktalan kielégíti, a stresszhelyzeteket oldja, az érzelmi bántalmazást tiltja, a gyermekek egymás közti bántalmazását megelőzi. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére a szülőket felvilágosítja, és a védekezés helyes módszereinek alkalmazására ösztönözi őket. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken hangsúlyozza az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, amit ők is el tudnak végezni (pl. segítséghívás, felnőtt értesítése, esetleg mentőhívás). A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl. bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magában, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Fontos, hogy rájöjjenek: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatokat az SZMSZ tartalmazza. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Szokás és szabályrendszer kialakítása, megtartása. Ismerteti a védő-óvó előírások a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Utcai séták alkalmával megismerteti, megtapasztaltatja a közlekedés alapvető szabályait. Balesetmentes környezet biztosít és tart fenn: az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 17

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végre: Igénye a tisztaság, önállóan mosakszik, törülközik, figyelmeztetés nélkül mos kezet, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítja a körmét. Ruhája ujját feltűri. Igény szerint használja a WC-t, vigyáz a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi, késleltetni képes szükségletei kielégítését. Fogat mos, a fogápoló szereket tisztán rakja a helyére. Haját rendben tartja, szükség esetén segítséget kér a fésülködéshez. Zsebkendőjét használja, helyesen fújja az orrát, tüsszentéskor, köhögéskor a szája elé tartja. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. Étkezés közben kulturáltan viselkedik. Igényli az asztal esztétikus rendjét. Csukott szájjal rág. Helyesen használja az evőeszközöket. Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruháját, ágyneműjét összehajtva teszi a helyére, cipőjét megköti. Képes önállóan eldönteni, hogy felvagy levegyen ruhadarabot magáról. Cipőjét, csizmáját szükség esetén letisztítja. Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen nyitja, az eszközökkel óvatosan bánik. Észreveszi, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszünteti. Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégzendő feladatokat, segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. A gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. Ezen szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzuk meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységekkel. Cél: Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. 18

Ennek érdekében: A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekekhez, a gyerekeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során, mert a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs teret hozhat létre. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak a színtere, tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Mivel az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek, ezért az óvodapedagógusok nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkoznak. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. 19

Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az érzelmi nevelés feladatai: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Óvodapedagógus feladatai: Derűs, vidám légkör kialakításával kedvező érzelmi hatásokat biztosít a gyermek óvodába lépésekor. Pozitív attitűdöt alakít ki a gyermekek és az óvoda alkalmazottai közt. A gyermek nyitottságára építve megismerteti szűkebb és tágabb környezetével, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja. Megalapozza, sokoldalúan fejleszti az erkölcsi tulajdonságokat az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség átélésének, megtapasztalásának lehetőségével. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, pozitív mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció, együttműködés megismerését. Változatos tevékenységeket biztosít, melyekben a gyerekek megtapasztalhatják az együttműködés, együtt játszás, együtt gondolkodás formáit, módját és normáit. Támogatja a baráti kapcsolatok kialakulását és fejlődését. Segíti a gyermek én-tudatának alakulását, teret enged önkifejező törekvéseinek. A gyermeket a másság elfogadására neveli. Kommunikációja, bánásmódja és viselkedése legyen modell a gyermekek számára. A befogadás Cél: Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot és nyugalmat adnak. Az óvodapedagógus feladatai: Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. A családi környezetből 20

érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését (kit, mely napokon hoznak be először az óvodába). Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját támogatja. A csoportokba járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gyermekeket pozitív érzelmi hatások érjék már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanattól. A szülős beszoktatás során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a körülmények ezt igénylik. A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítására törekszik. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedi, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat elfogadják. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. A befogadás időszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként fogadta el az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, társakkal, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, A megfigyeléseket írásban rögzíti a gyermekek személyiséglapján. Az értékelés és jutalmazás Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. 21

A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermeki tevékenységek és produktumok vizsgálata és az 5 évesek esetében a DIFER alapmérés. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történik. Eszközei: verbális és nonverbális kifejezések és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítél el és nem a gyermeket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel. Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit. A csoport kialakult szokásrendszerét betartja. Önbizalma megfelelő. Feladat és szabálytudata kialakult. Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Tiszteli, becsüli szülőföldjét. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezés, önkifejezés, gondolkodás és az értelmi fejlesztés legfőbb eszköze. Cél: A gyermekek változatos tevékenységformákon keresztül ismerkedjenek meg természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. 22

Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történjen. Az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az óvodapedagógus feladatai: Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. A gyerekek képességeinek megismerését, ismereteinek szintjének fejlődését folyamatos megfigyeléssel, elemzéssel követi nyomon, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Változatos élmények, ténykedés biztosításával lehetővé teszi a gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését, bővítését, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását. - Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. - Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. - Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. - Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. - Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással és játék biztosításával. - Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. - Az ismeretek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. 23

- A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Beszéd és kommunikáció-fejlesztés. - Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben a gyermekek: - beszédszerve ügyesedik, - beszédkedve erősödik, - hallás, beszédhallása fejlődik, - auditív ritmusa és emlékezete bővül, - fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak, - állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak. - A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. A kommunikáció minden esetben két síkon zajlik: verbális, azaz anyanyelvi, illetve nem verbális szinten. A verbális és a nem verbális eszközök (mimika, gesztus, tekintet, jelzések, érintés ) viszonyára jellemző, hogy nem csak kiegészítik, hanem megerősítik, sőt helyettesíthetik egymást. - Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. - A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. Inkluzív pedagógiai attitűd és módszerek alkalmazása a hátrányos helyzetű és egyéni bánásmódot igénylő gyermekek érdekében. (HH, HHH, SNI, BTM) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik. Képes időrendiséget felállítani. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. Képről mondatokban beszél. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 24

III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI A gyermek egészséges fejlődése, fejlesztése a megfelelő időtartamú, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, aktivitását felhasználjuk a szervezett tevékenységek során. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos a tevékenységek közti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az alapvető célkitűzést és feladatrendszert a következő tevékenységrendszerben valósítjuk meg: játék, munka jellegű tevékenységek és a tanulás, mozgás, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás kézimunka, a külső világ tevékeny megismerése. Ebben a tevékenységrendszerben kiemelt szerepet szánunk a semmi mással nem helyettesíthető játéknak. 1. Játék A játék az óvodáskorú gyermek alapvető - semmi mással nem helyettesíthető, a tevékenység öröméért végzett, spontán és önkéntes, élményt adó - tevékenysége. Játék útján tanul meg a gyermek ismerkedni a világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, gyarapítja értelmi erőit, általa ügyesedik, fejleszti manuális készségét. A játékban gyakorolja a gyermek folyamatosan az egymáshoz való alkalmazkodást, együttműködést. A játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, amelyek a mi tudat létrejöttét erősítik. A játék áthatja az egész óvodai nevelőmunkát. Cél: Az örömteli játék adta lehetőségek kiaknázásával a gyermekek teljes személyiségfejlődésének, pszichikumának, kreativitásának, és differenciált képességfejlesztésének megvalósulása. Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik, viselkedésük, alkalmazkodó képességük fejlődése, mely során érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. 25

Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit. - A játéktémákat és azok tartalmát, a csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítja ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Lehetőséget teremt a játék folyamatában a változtatásokra. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelő teret, és kuckókat, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek. - A napirend keretein belül biztosítja a hosszantartó és zavartalan játékidőt. Ezáltal lehetőséget nyújt az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítja félbe a játékidőt. - A légkör kialakítása során vidám, nyugodt, barátságos családias, elfogadó, felszabadult hangulatot teremt. - A tartalmas és fejlesztő játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten (a költségvetésben tervezettek szerint) pótolja, bővíti, cseréli, karbantartja. A gyermekek igényeinek megfigyelése, valamint a fejlesztő feladatok tervezése alapján a csoportonkénti átgondolásával, választja ki a játékeszközöket. Az esztétikai és minőségi igény mellett a fejlesztő, motiváló hatást is figyelembe veszi. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket. Jó szokásrendszer kialakításával, tapintatos, elfogadó nevelési stílusával megteremti a nyugodt, derűs, szeretetteljes, bizalmas hangulatot. A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzési lehetőségeket szervez, kihasználja az óvoda, és a környezet kínálta lehetőségeket, sétákat, kirándulásokat. A gyermekek óvodán kívüli, otthonról hozott tapasztalatait és élményeit is felhasználja a játék tartalmi gazdagítása érdekében. Az együtt játszó gyermekek csoportjait figyelemmel kíséri, a baráti kapcsolatok alakulását segíti. A játék továbbfejlesztését technikai tanácsokkal, új eszközökkel színesíti. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot nyújt, segít feldolgozni az élményeket. Csak akkor avatkozik be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint. Szükség esetén segítséget és példát, mintát nyújt. Szabályjátékokat irányítja, irányíthatja. 26