KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1863-5/2012. Tárgy: A Wienerberger Téglaipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság őrbottyáni telephelyére vonatkozó egységes környezethasználati engedély Előadó: Kamarásné Buchberger Edit dr. Gondos Levente Daniné Sovány Márta Farkasné Török Edit Nagy Zoltán Józsa Judit Szigeti Zoltán Verespey Ágnes Pecze Rita Kelemen Zoltán Mellékletek: 1. sz. Gyártástechnológia 2. sz. BAT 3. sz. A pontforrások adatai és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékei 4. sz. A hasznosítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok 5. sz. Adatgyűjtési és adatközlési kötelezettségek H A T Á R O Z A T A Wienerberger Téglaipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1119 Budapest, Bártfai u. 34.; Cg. 01-10-041706; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az őrbottyáni telephelyén folytatott téglagyártási és az ahhoz műszakilag kapcsolódó bányászati tevékenység végzésére kiadott, KTVF: 2230/2007. és KTVF: 6196-1/2008. (kijavítva: KTVF: 6196-5/2008. számon), valamint KTVF: 6196-2/2008. számon módosított, KTVF: 4579/2006. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) módosítom, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A téglagyár és a bányatelek tulajdonosa/ Környezethasználó: Neve: Wienerberger Téglaipari Zrt. Székhelye: 1119 Budapest, Bártfai u. 34. Cégjegyzékszám: 01-10-041706 KSH azonosító: 10731637-2332-1140 Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100170232 L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
2. A telephely adatai: A téglagyár helye: Őrbottyán Nagyközség, külterület 023/177 és 021/57 hrsz. A telephely területe: 75 465 m 2 EOV koordináták: X: 260 924 Y: 665 626 Környezetvédelmi Területi Jel: 100657402 KTJ IPPC Létesítmény : 101629099 A bányatelek helye: Őrbottyán Nagyközség, külterület 023/178, 017/7, 019/68-84, 019/39-56, 019/60, 019/108-113, 019/116-123, 019/34, 019/96-104, 019/10-11, 019/13-14, 019/16-19, 019/124, 07, 018, 08, 013, 017/9-26 és 023/180 hrsz.-ú ingatlanokon A bányatelek megnevezése: Őrbottyán-II. agyagbányára A bányatelek területe: 50 ha 2999 m 2 Súlyponti EOV koordináták: X: 261 050 Y: 666 000 A telephely megközelítése: A téglagyár Őrbottyán külterületének ÉK-i részén, a Vácrátót felé tartó - 2104 számú - út jobb oldalán található. É-i irányban szántóföld, illetve kb. 200 m-re ipari telephelyek, K-i irányban saját tulajdonú agyagbánya, Ny-i irányban ipartelepek, D-i irányban az út túloldalán 50-100 m-es erdősáv, majd azon túl üdülő- és lakóövezet található. 3. Az engedélyezett tevékenység: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 2. számú mellékletének 3.5. pontja szerint kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m 3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m 3 t meghaladja. NOSE-P kód: 104.11 Gipsz, aszfalt, beton, cement, üveg, rostok, téglák, csempék vagy kerámiatermékek gyártása (ásványi termék előállító ipar tüzelőanyag felhasználásával) A telephelyen folytatott tevékenység: TEÁOR 08 2332 Égetett agyag építőanyag gyártása Jelenleg gyártott termékek: Az üzemben hazai alapanyagokból, a piaci igényeknek megfelelő, korszerű, fokozott hőszigetelő-képességű égetett agyag falazó anyagok gyártása történik. A téglagyár maximális kapacitása: 500 t égetett tégla/nap 4. A kapcsolódó tevékenység: Megnevezése: agyagbányászat TEÁOR 08 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat A kitermelés volumene: 130 000 m 3 agyag/év 2
II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegőminőségre gyakorolt hatásterület meghatározója a téglagyár P1 jelű pontforrása (gáztüzelésű alagútkemence), illetve a P1 jelű pontforrásból származó NO 2 kibocsátás. Ez alapján a hatásterület a P1 jelű pontforrás köré írható 505 méter sugarú körön belül állapítható meg. A haszonanyag kitermelésére és mozgatására alkalmazott munkagépek üzemeltetéséből eredő légszennyező hatás a munkagépek közvetlen környezetében 50 méter sugarú körön belül, az anyagszállítási útvonalak mentén az út tengelyére merőleges irányban számolva 10 méteren belül állapítható meg. Zajvédelmi szempontból: A gyár és a bánya egyesített zajvédelmi szempontú hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs, a közvetlen hatások a gyárterületen és a bányatelken belül jellemzőek. A közvetett hatásterület a tevékenységből adódó szállítás következtében alakul ki, mely jelen esetben nem okoz észrevehető terhelésnövekedést, ezért zajterhelési hatásterület nem jelölhető ki. Vízvédelmi szempontból érintett terület: A telephely és a bánya területén összefüggő talajvíz nem keletkezik, a tevékenység nem érint felszín alatti vízkészletet, üzemelő ivóvízbázist. A bányában összegyűlő csapadékvizeket a téglagyártási technológiában, illetve a bányautak locsolására használják fel, időszakosan pedig a csapadékvíz elvezetésére KTVF: 15535-3/2009. számon kiadott vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély szerint az Őrbottyáni tározóba (Őrszentmiklósi-tároló) vezetik el. III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A téglagyártás és az agyag kitermelés technológiájának ismertetését jelen határozat 1. számú melléklete tartalmazza. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technikát (BAT) jelen határozat 2. számú melléklete tartalmazza. IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 3
1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek az abban foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, - hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, - tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Víz- és talajvédelmi előírások: 3.1. A földtani közeg és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A telephelyen folytatott tevékenység során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásait és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 4
3.2. A telephely területén a földtani közegre, felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő létesítmények műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni kell. 3.3. A tevékenységből eredő káresemény felszámolásáról a Környezethasználó köteles gondoskodni. 3.4. A KTVF: 45421-2/2011. számon jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv előírásait maradéktalanul be kell tartani, valamint az abban rögzített kárelhárítási anyagok és felszerelések pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell. 3.5. A telephely vízellátására (I., II. jelű kutak és nyomóvezetékei) és szennyvízelhelyezésre kiadott H. 12.077-5/94. számú határozattal módosított H. 1588/1977. számú vízjogi üzemeltetési engedély (Vízikönyvi szám: 6.2/b/156.) aktualizálása érdekében be kell nyújtani a Felügyelőségre a jelenlegi üzemeltetési körülményeknek megfelelő műszaki tervdokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) 2. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően. A kérelemben javaslatot kell tenni a jelenleg használaton kívüli termelőkutak esetleges megszüntetésére. Benyújtási határidő: 2012. június 30. 3.6. A kommunális szennyvíz csapadékvíz-csatornába bocsátása minden formában tilos. 3.7. A zárt rendszerű szennyvízgyűjtés csak átmeneti megoldásként fogadható el, a közcsatorna-hálózat tárgyi telephely előtt történő kiépítését követően a Környezethasználónak a lehető legrövidebb időn belül csatlakozni kell arra. 3.8. A zárt szennyvíztározóban gyűjtött szennyvizet csak arra jogosultsággal rendelkező személy, gazdasági társaság szállíthatja el a hatóságilag engedélyezett leürítő helyre. 3.9. A mobil üzemanyag kút szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizeit továbbra is elkülönítetten kell gyűjteni, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően veszélyes hulladékként kell elszállítatni. 3.10. A jelenleg zártan gyűjtött, (és a későbbiekben a közcsatornába bocsátott) kommunális szennyvizek minőségének minden kibocsátási ponton az alábbi követelményeket kell kielégítenie. Sorszám Megnevezés Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén 1. ph 6,5-10,0 Szennyező anyagok Küszöbérték (mg/l) 2. Dikromátos oxigénfogyasztás KOI k 1000 3. Biokémiai oxigénigény BOI 5 500 4. 10 ülepedő anyag 150 (1) 5. Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 50 (2) 6. Ásványi olajok (3) 10 7. Összes foszfor, P összes 20 (1) Csak, ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyag tartalom nagyobb, mint 5 x 10-3 m 3 /m 3. (2) 100 m 3 /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres. (3) 10 m 3 /d kibocsátás felett. 5
3.11. Az egyéb, a fenti táblázatban nem nevesített komponensek tekintetében a zártan gyűjtött (és a későbbiekben a szennyvízcsatornába vezetett) szennyvizek minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt kibocsátási küszöbértékeket. 4. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 4.1. A 3. számú mellékletben rögzített helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetését, a légszennyezést, illetve a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelését kizáró módon, az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni. 4.2. A pontforrásokhoz kapcsolódó technológiákból származó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeinek betartását biztosítani kell. Az egyes légszennyező anyagok határértékeit jelen határozat 3. számú melléklete tartalmazza. 4.3. A levegő terhelésének minimalizálása érdekében a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) meghatározott levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával teljesíteni kell. 4.4. A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. 4.5. A légszennyező források és az azokhoz tartózó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során be kell mutatni. Az üzemnapló a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 6/2011. VM rendelet) 18. -ban foglalt előírásoknak megfelelően kell vezetni. 4.6. A P4 jelű légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel 5 évente kell elvégeztetni akkreditált laboratóriummal, a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (a továbbiakban: 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet) 3. számú melléklete szerint. 4.7. A P1 jelű légszennyező pontforrás kibocsátásának akkreditált laboratóriummal történő mérését, a 6/2011. VM rendelet 14. melléklete szerint 2 évente kell elvégezni a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 4/2011. VM rendelet) 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 1-4. sorában szereplő légszennyező anyagok tekintetében. A 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 5-11. sorában szereplő légszennyező anyagokat 5 évente kell mérni a 2.45.4. pont szerint. 6
4.8. A P2, P3, és P5 jelű pontforrás-csoport kibocsátásának akkreditált laboratóriummal történő mérését, a 6/2011. VM rendelet 14. melléklete szerint 2 évente kell elvégezni a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 1-4. sorában szereplő légszennyező anyagok tekintetében. A 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 5-11. sorában szereplő légszennyező anyagokat 5 évente kell mérni a 2.45.4. pont szerint. A P2, P3 és P5 jelű azonos műszaki, üzemeltetési paraméterekkel működő berendezésekhez tartozó pontforrás-csoport emisszió-mérését úgy kell elvégezni, hogy a csoportot érintő mérés alkalmával mindig a legrégebben ellenőrzött pontforrás mérése történjen meg. 4.9. A légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrző méréseit az alábbi táblázat szerint kell elvégezni. Mérendő pontforrás megnevezése P4 P1 P1 P2, P3 és P5 P2, P3 és P5 Mérendő komponensek Mérés gyakorisága Pontforrások mérési határideje a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete szerint a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 1-4. sor alapján a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 5-11. sor alapján a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 1-4. sor alapján a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pont alatti táblázat 1-4. sor alapján 5 évente 2012. október 30. 2 évente 2013. augusztus 15. 5 évente 2014. október 30. 2 évente váltogatva, mindig a legrégebben ellenőrzött pontforrást mérve 5 évente váltogatva, mindig a legrégebben ellenőrzött pontforrást mérve P3: 2013. augusztus 15. P5: 2015. augusztus 15. P2: 2017. augusztus 15. P3: 2014. október 30. 4.10. A 4. számú mellékletben rögzített helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásaira vonatkozóan a Légszennyezés Mértéke éves jelentést (LM) minden tárgyévet követő év március 31-ig be kell nyújtani a Felügyelőségre. 4.11. A levegőtisztaság-védelmi mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyveket a tárgyévet követő év március 31-ig, a Légszennyezés Mértéke éves jelentéssel (LM) egyidejűleg be kell nyújtani a Felügyelőségre. 4.12. Amennyiben tárgyi telephelyen a Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi nyilvántartásában szereplő adatokhoz képest változás történik, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül levegőtisztaság-védelmi változásjelentést kell a Felügyelőségre benyújtani. 5. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 5.1. A Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban jelenteni. 7
5.2. Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. 5.3. A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel kell ellenőrizni, és a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: a változást követő 60 napon belül. 6. Hulladékgazdálkodási előírások: 6.1. A technológia során a 4. sz. mellékletben meghatározott veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítása engedélyezett, az ott meghatározott mennyiségekben. 6.2. A telephely üzemeltetése során a hulladékkeletkezés megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni, a vissza nem forgatható hulladékot környezetkímélő módon kell ártalmatlanítani. 6.3. A hulladék minimalizálására törekedve fokozott gondot kell fordítani a gyártásból kikerülő fázistermékek újrahasználatára. Ennek készlet-nyilvántartását vezetni kell, hulladékká válása esetén jelenteni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) foglaltak szerint. 6.4. A keletkező hulladékok kezelésre csak olyan szervezeteknek adhatók át, melyek rendelkeznek hulladékkezelési engedéllyel. 6.5. A veszélyes hulladék kezelését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásainak megfelelően kell végezni. Veszélyes hulladék nem gyűjthető 1 éven túl. 6.6. A különböző tevékenységekből származó hulladékokat a kialakított munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken, környezetveszélyeztetést kizáró módon kell tárolni. 6.7. A veszélyes hulladékok kizárólag a telephelyen kiépített veszélyes hulladék gyűjtőhelyen tárolhatók. A veszélyes hulladék gyűjtőhely műszaki védelmének meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak. 6.8. A különböző veszélyes és nem veszélyes hulladékokat fajtánként egymástól elkülönítve, azok fizikai-kémiai tulajdonságainak ellenálló, feliratozott edényzetben kell tárolni. 6.9. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. 6.10. A hulladékok keletkezéséről az adatszolgáltatást (HIR) a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 10. és 11. -a alapján kell teljesíteni. 8
6.11. A hasznosításra kerülő hulladékról nyilvántartást kell vezetni, melyet az ellenőrző hatóság számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni. 6.12. A technológiában felhasznált fűrészpor csak kezeletlen (festetlen, vegyszermentes) fa feldolgozásából származhat. 6.13. A hulladék átvétele csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállítótól történhet. Az érvényes engedély meglétéről a Környezethasználónak meg kell győződnie a hulladék átvétele előtt. 7. Táj- és természetvédelmi előírások: 7.1. Amennyiben a bányatelek területén partifecske (Riparia riparia), vagy gyurgyalag (Merops apister) költőkolónia alakul ki, azok 20 méter sugarú környezetében április 15. és augusztus 15. között földmunka végzése tilos. 7.2. A bánya rekultivációja során fa és cserje telepítésre őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni. 8. Az adatszolgáltatásra vonatozó általános előírás: A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez jelen határozat 5. számú mellékletében környezeti elemenként felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. 9. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat. - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot - a 48 órán belül nem kármentesíthető események, illetve katasztrófa esetén kialakult vészhelyzet. 9.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 9.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 9.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Felügyelőség által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt az üzemnaplóban rögzíteni kell. 9
9.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni. 9.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 9.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 11.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 11.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyeződött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 11.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. 10
V. E GYÉB ELŐÍRÁSOK 1. Jelen engedély a jogerőre emelkedést követően 2017. december 31-ig érvényes. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 2230/2007. és KTVF: 6196-1/2008. (kijavítva: KTVF: 6196-5/2008. számon), valamint KTVF: 6196-2/2008. számon módosított, KTVF: 4579/2006. számon kiadott egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 3. Továbbra is hatályban marad a telephely vízellátására kiadott, H. 12.077-5/94. számú határozattal módosított H. 1588/1977. számú vízjogi üzemeltetési engedély, a KTVF:46996-2/2009. számú egyedi hulladékgazdálkodási tervet jóváhagyó határozat valamint a csapadékvíz elvezetésére kiadott KTVF: 15535-3/2009. számú vízjogi fennmaradási engedély, továbbá a KTVF: 45421-2/2011. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv. 4. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet figyelembevételével - felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2016. október 31-ig kell a Felügyelőségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 5. Környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt a hatályos jogszabály előírja, a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 6. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. 7. Az egységes környezethasználati engedély módosítására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 11
VI. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. -a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000-100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000-500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, azaz háromszázhetvenötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó őrbottyáni telephelyén folytatott téglagyártási és az ahhoz műszakilag kapcsolódó bányászati tevékenységére a Felügyelőség által kiadott Engedéllyel rendelkezik. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások ötévente történő felülvizsgálatát a Környezethasználó elkészíttette a CERAMON Tanácsadó Kft.-vel (2100 Gödöllő, Béri Balogh Ádám u. 20.; Cg. 13-09-139643) és 2011. október 28. napján benyújtotta a Felügyelőségre. A kérelem alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti felülvizsgálati eljárás a Felügyelőségen 2011. október 29. napján megindult. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja szerint a 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 12
A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem tartalmazza a Váci Körzeti Földhivatal szakhatósági közreműködésért a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala számára fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát. A fenti befizetés pótlására a Felügyelőség KTVF: 17706-10/2011. számú végzésében felszólította a Környezethasználót, melynek az az előírt határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének. Továbbá a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 41-149/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, melyek állásfoglalásai beérkeztek a Felügyelőségre. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 12179-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A létesítmény 5 db pontforrással rendelkezik. Az elvégzett modellszámítások alapján a telephely tevékenysége nem okoz egészségügyi határértéket meghaladó levegőterhelést. A benyújtott felülvizsgálati dokumentumban elemzik a telephely működésének zajvédelmi kérdéseit. A zajcsökkentést követő ellenőrző mérés jegyzőkönyve határértéknek megfelelő zajterhelést állapít meg. A hulladékok telephelyi gyűjtése a vonatkozó jogszabálynak megfelel. A telephely tevékenységéből származó a felszín alatti vízhasználathoz kötődő humán-egészségügyi kockázattal a tervezői értékelés szerint nem kell számolni. Előzőek alapján a környezethasználati engedély kiadásához, a tevékenység további végzéséhez hozzájárulok. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésben meghatározott illetékességem alapján adtam ki. 13
A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Váci Körzeti Földhivatal 10.395/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához a termőföld mennyiségi védelme szempontjából az Őrbottyán külterület 017/15 hrsz.-ú, összesen 8092 m 2 nagyságú, 7,85 AK értékű 7. minőségi osztályú, szántó művelési ágban nyilvántartott és a 019/44 hrsz.- ú, összesen 1201 m 2 nagyságú, 2,36 AK értékű 7. minőségi osztályú, a alrészlet szőlő és b alrészlet szántó művelési ágban nyilvántartott földrészleteket érintő tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalásában kitért arra, hogy az Őrbottyán 021/57 üzem, 023/177 ipartelep, 023/180 telephely, 017/7, 019/69-84, 019/88 bányatelep, 017/10-14, 017/16-26, 019/48, 019/52-53, 019/55, 019/60, 019/68, 019/113, 023/178 anyagbánya művelési ágú ingatlanokkal kapcsolatban hatáskör hiánya miatt szakhatósági állásfoglalást kiadni nem tud. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésére, valamint a rendelkezésre álló iratok, helyszíni szemle alapján megállapítottam, hogy az őrbottyáni 7. minőségi osztályú, szántó és szőlő művelési ágban nyilvántartott földterületek átlag alatti termőképességű területeket érintenek. A tervezett beruházás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, - az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza belterület, anyagbánya művelési ágú területek, valamint szántó és szőlő művelési ágban nyilvántartott földterületek átlag alatti termőképességű területek határolják, melyek művelését a munkavégzés során akadályozni nem lehet. Jelen eljárás keretei között földvédelmi szempontból kifogást nem emeltem. Tájékoztatom továbbá, hogy a Tfvt. 9. (1) bekezdése alapján ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A Tfvt. 9. (1) bekezdése értelmében a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. A Tfvt. 24. (1) bekezdése értelmében földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra. Az Őrbottyán 021/57 üzem, 023/177 ipartelep, 023/180 telephely, 017/7, 019/69-84, 019/88 bányatelep, 017/10-14, 017/16-26, 019/48, 019/52-53, 019/55, 019/60, 019/68, 019/113, 023/178 anyagbánya művelési ágban szerepelnek nyilvántartásunkban, így hatáskör hiányában szakhatósági állásfoglalást kiadni nem tudok. Szakhatósági állásfoglalásom a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja, a Tfvt. 7. (1-2), (8). (1-2) bekezdései és a Ket. 44. (1, 9) bekezdései alapján adtam meg. Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 94-5/2011. számú, építésügyi hatáskörben tett szakhatósági állásfoglalását 1605-1/2012. számú végzéssel visszavonta, majd a 1605-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felügyelőség megkeresésében mellékelte az Őrbottyáni Téglagyár teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának tervdokumentációját és annak mellékleteit, melyet átvizsgálva megállapítottam, hogy nem ellentétes az Őrbottyán Nagyközség Képviselőtestületének 137/2011. (IV. 18.) számú határozatával elfogadott Településszerkezeti, valamint a 15/2011. (V. 9.) számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzatának környezetvédelmi fejezetével. A rendelkező részben foglaltaknak megfelelő szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja alapján tettem. 14
A fellebbezési jogról rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 44. (9) és 98. (2) bekezdésén alapul. A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy nem tartalmazza hiánytalanul a kérelem elbírálásához levegőtisztaság-védelmi, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból szükséges összes információt, a közvetlen és közvetett hatásterületek meghatározását minden környezeti elemre vonatkozóan, valamint a pontforrásokhoz kapcsolódó berendezéseket és azok teljesítményét, ezért a Felügyelőség KTVF: 17706-18/2011. számú végzésével tényállás tisztázás keretében további adatok szolgáltatására szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a tényállás tisztázására összeállított kiegészítéseket a meghatározott határidőn belül benyújtotta a Felügyelőségre. * A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Víz- és talajvédelmi szempontból: Az üzem szociális és részben technológiai vízigényét a települési vízhálózatról biztosítja. A vezetékes vízfelhasználás csökkentése érdekében a technológiai vízigényt részben a bánya területén lévő vízgyűjtő zsompban összegyűjtött csapadékvízből fedezik. A téglagyárban technológiai szennyvíz nem keletkezik. A telephelyen keletkező szennyvizek elválasztott csatornahálózattal kerülnek elvezetésre. A szociális szennyvíz zárt betonmedencében kerül összegyűjtésre, majd rendszeres elszállításra. A terület előtt a közcsatorna kiépítése folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet hatálya kiterjed a zárt gyűjtőben gyűjtött szennyvizekre is, a Felügyelőség a közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségére vonatkozóan a tárgyi határozat rendelkező részében foglaltak szerint határértékeket állapított meg. A tárgyi telephely a vízellátására (I. jelű és II. jelű kút és nyomóvezetékei) és a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan H. 12.077-5/94. számú határozattal módosított H. 1588/1977. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel (Vízikönyvi szám: 6.2/b/156.) rendelkezik. A Felügyelőség a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása szükséges az alábbiak miatt: - A H. 12.077-5/94. számú határozatban az engedélyben szereplő üzemeltető a MINERÁL Kft. (1052 Budapest, Pf. 384.), ugyanakkor a dokumentáció szerint 1992. év óta a terület a Wienerberger Zrt. tulajdona. - A H. 1588/1977. számú határozat 2.23 pontja szerint a keletkezett szennyvíz befogadója szikkasztás után az altalaj, azonban a dokumentáció szerint a szociális szennyvíz zárt betonmedencében kerül összegyűjtésre. Az összegyűjtött szennyvíz rendszeres elszállítását szerződéses alvállalkozó végzi. - Az I. jelű (9,5 m talpmélység) és II. jelű (11,2 m talpmélység) kutak üzemen kívül vannak, az üzemi vízigényt vezetékes hálózatról, illetve a területen összegyűjtött csapadékvízből elégítik ki. Amennyiben az említett kutak jövőbeni használatát nem tervezik, azok eltömedékelését el kell végezni a Felügyelőség által kiadott vízjogi létesítési engedély birtokában. 15
A telephely KTVF: 15535-3/2009. számon vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedéllyel (Vízikönyvi szám: 6.2/7/202.) rendelkezik a terület csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan. Az engedély 2019. május 31-ig érvényes. A területen összegyűlt tiszta csapadékvizek részben a technológia során felhasználásra kerülnek, részben a Sződ-Rákos patak 10+935 km szelvényében meglévő Őrbottyáni tározóba (Őrszentmiklósi tároló) vezetik be. A Környezethasználó az Őrbottyáni Barátság Horgászegyesület mint a tározó tulajdonosa befogadó nyilatkozatával rendelkezik. A bányászati tevékenység során és a téglagyár üzemeltetésekor dízel üzemű jövesztő-rakodó gépet, billenőplatós tehergépkocsit, dózert, targoncát alkalmaznak, melyek üzemanyaggal történő ellátása a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet TMBF: 993/2003. számú használatbavételi engedélyével rendelkező üzemanyagtöltő állomáson történik. A 10 m 3 -es fekvőhengeres acéltartályt konténerben helyezték el. Az esetleges elfolyások felfogására kármentőt alakítottak ki, a tankolás csepptálca használatával történik. Az olajjal esetlegesen szennyezett csapadékvizet kármentő aknában gyűjtik össze és veszélyes hulladékként évente elszállíttatják. A Környezethasználó a Felügyelőség által KTVF: 45421-2/2011. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A terület szennyeződés érzékenysége a favr. 7. -a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. A favr. 8. c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Felügyelőség vízvédelmi előírásait a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. -a, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. -a és a 4. számú melléklete alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A téglagyár légszennyező hatását a gyártástechnológiához kapcsolódó pontforrásokon kivezetett légszennyező anyagok határozzák meg. Az üzemépületben a technológiai egységek korszerű kialakításúak. A technológiából kiszabaduló káros légszennyező anyagok elszívása és külső légtérbe vezetése megfelelően kivitelezett. A telephelyen 5 db bejelentés-köteles pontforrás működik, ezek közül a P1 jelű a gáztüzelésű alagútkemence kéménye, a P2, P3, P5 jelű pontforrások a téglaipari műszárító berendezésekhez csatlakozó szárító nedves levegő kémények, a P4 jelű pedig a gázkazán kéménye. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a hatásterület meghatározója a téglagyár P1 jelű pontforrásából származó NO 2 kibocsátás. Ez alapján a hatásterület a P1 jelű pontforrás köré írható 505 méter sugarú körön belül állapítható meg. A légköri kibocsátások ellenőrzésére az utolsó emisszió mérés a P4 jelű pontforráson 2007. október 3-án (Bálint Analitika Kft.; 1116 Budapest, Fehérvári út 144.; vizsgálati jegyzőkönyv száma: 07-320/189-205,225-241), a P1 és P2 jelű pontforrásokon 2011. augusztus 15-én (Bálint Analitika Kft.; 1116 Budapest, Fehérvári út 144.; jegyzőkönyv száma: 11-182/5-21) történt meg. Az elvégzett mérések és a mérési jegyzőkönyvek alapján a pontforrásokon át nem kerül kibocsátásra határértéket meghaladó koncentrációjú légszennyező anyag. A külszíni bányaművelési tevékenység diffúz légszennyező forrásnak minősül. A haszonanyag kitermelésére és mozgatására alkalmazott munkagépek üzemeltetéséből eredő légszennyező hatás a munkagépek közvetlen környezetében 50 méter sugarú körön belül, az anyagszállítási útvonalak mentén az út tengelyére merőleges irányban számolva 10 méteren belül állapítható meg. 16
A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban számításokkal bizonyították, hogy a bányászati tevékenység során használt munkagépek és a szállítójárművek levegőterhelése nem határérték feletti és a hatásuk a bányatelek határán nem terjed túl. A Környezethasználó az éves adatszolgáltatási kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. A Felügyelőségre KTVF: 24267/2007. és 3449/2008. számokon iktatott panaszbejelentések érkeztek, melyek kivizsgálása megtörtént. Az előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések során a telephely teljes kapacitással működött, a Felügyelőség munkatársai kiporzást, vagy bűzt nem tapasztaltak. A Környezethasználó nyilatkozata szerint a kibocsátást befolyásoló havária, vagy baleset nem történt. A Felügyelőség a légszennyező anyag kibocsátási határértékeket a 23/2001. KöM rendelet 3. sz. mellékletében és a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pontjában foglaltak figyelembevételével, a levegőtisztaság-védelmi mérési kötelezettségeket a 4/2011. VM rendelet 7. mellékletének 2.45.1. pontja, a 6/2011. VM rendelet 12. és 15. -ai, valamint 14. melléklete alapján állapította meg. Az egy telephelyen több egyforma (P2, P3 és P5), vagy hasonló műszaki, üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetében a mérések alóli felmentést a 6/2011. VM rendelet 15. (2) bekezdése alapján adta meg. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokon elvégzendő következő emisszió mérések ideje a Felügyelőségre benyújtott mérési jegyzőkönyvek alapján került meghatározásra. A Felügyelőség a levegővédelmi előírásokat és a jelentési kötelezettségeket a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján állapította meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A téglagyár Őrbottyán település északnyugati szélén található, ipari-gazdasági területen. A gyártól északkeleti irányban fekszik az agyagbánya, ahol a téglagyártáshoz szükséges alapanyagot termelik ki. A bányán túl mezőgazdasági terület húzódik. Északnyugati és délkeleti irányokban, a Fő út mentén gazdasági létesítmények találhatók, délkeletre 250 méter távolságban kezdődnek a település lakóházai. A legközelebbi zajtól védendő létesítmények délnyugati irányban, a Fő út túloldalán, kertvárosias lakóterületen lévő családi házak, melyek az üzem telekhatárától mért legkisebb távolsága 80 méter. A Fő út és a lakóházak között mintegy 30 méter széles, sűrű aljnövényzettel benőtt fás-cserjés terület húzódik. A technológia nagy része automatizált. Környezeti zaj szempontjából a legjelentősebb zajforrások a kemencéhez és a szárítókamrához kapcsolódó ki- és befúvó csonkok (tető, délnyugati homlokzati rész), valamint a nagy teljesítményű elszívó berendezés (északnyugati homlokzat). Zajcsökkentésre vonatkozó intézkedésként az épület délnyugati homlokzatát hanggátló téglával burkolták be, az épület északnyugati oldalán üzemelő elszívó berendezést hanggátló burkolattal látták el. A téglagyár mellett lévő bánya műszakilag kapcsolódó tevékenységként szerepel, ezért a bánya és a téglagyár egy létesítmény. A bánya hatásterülete ugyanakkor külön, számítással került meghatározásra, ezért a Felügyelőség KTVF: 17706-18/2011. számú végzésével felszólította a Környezethasználót a tényállás tisztázására. A Környezethasználó által benyújtott, az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja, Szent László u. 105.; akkreditáció száma: NAT-1-1417/2009.) által elkészített, BM001731 munkaszámú Környezeti üzemi zaj vizsgálati jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) című kiegészítő dokumentáció alapján megállapításra került a tárgyi telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 6. (1) bekezdésében előírtak szerint. 17
A jegyzőkönyv alapján a meghatározott zajvédelmi szempontú hatásterületen nincs védendő létesítmény, ezért az Engedélyben korábban meghatározott zajkibocsátási határérték törlésre került. A jegyzőkönyvben részletezett mérési eredmények alapján a létesítmény zajkibocsátása az előírásoknak megfelel. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi előírásait a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján tette. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Környezethasználó a 2009-2014-es tervezési időszakra a Felügyelőség KTVF: 46996-2/2009. számú határozatával jóváhagyott egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik. A gyárban a veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen az adott anyag kémiai hatásainak ellenálló edényben történik. Az üzemi gyűjtőhely a gyártócsarnokon belül szilárd burkolatú és zárható külön helyiségben került kialakításra. A gyűjtőhelyen összefolyó zsomp van kialakítva. Az összegyűjtött hulladékok 1 éven belül elszállításra kerülnek. A veszélyes üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát a Felügyelőség KTVF: 1134/2007. számú határozatával jóváhagyta. A tevékenység során keletkező hulladékokról a Környezethasználó nyilvántartást vezet és eleget tesz az éves adatszolgáltatási kötelezettségének. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése, elkülönített tárolása, hasznosítása és további kezelésre, illetve hasznosításra történő átadása szervezetten megoldott. A fűrészpor, szalma, fáradt olaj hasznosítását a Környezethasználó a technológiában történő felhasználással helyben végzi. Az egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajokat és az egyéb hidraulikai olajokat, mint veszélyes hulladékokat a vedersoros kotrógépek lánckenésére használják fel. Ezen olajok használata a téglagyártásban elterjedt, ezáltal primer kenőolajat takarítanak meg. A veszélyes és nem veszélyes hulladékokat arra jogosultsággal rendelkező cégeknek adják tovább. A hulladékgazdálkodási előírásokat a Felügyelőség a Hgt., a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján tette meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érintenek. Továbbá az ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét sem érintik. A kitermelés során a bányatelken partifecske és gyurgyalag fészkelésére alkalmas bányafalak jöhetnek létre. A fenti madárfajok a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet értelmében védett, illetve fokozottan védett állatfajok. 18
A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 16. (3) bekezdése értelmében erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. A Felügyelőség Tvt. 43. (1) és a 16. (3) bekezdései alapján tett előírásainak betartásával az ingatlanokon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, annak kiegészítéseit valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a telephely üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolná. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és az előírt intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) és (10) bekezdései alapján, valamint a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi) jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. -a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. -a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az Engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. 19
Felhívom a figyelmét, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy szennyezés esetében a Felügyelőség jelen engedély VI. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Ket. 80. (3) és (4) bekezdései alapján a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. A Jegyző tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. pontja alapján került megállapításra. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. március 13. Kapják: ügyintézői utasítás szerint. Dolla Eszter s. k. igazgató 20