Munkaügyi Központja Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése 212. IV. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 212. december 921 Győr, Árpád út 32. - 92 Győr Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 522-245 - Fax: +36 (96) 522-256 E-mail: gyormk@lab.hu - Honlap: www.gyormmk.hu
Tartalomjegyzék 1. Munkaerőipaci helyzetkép... 3 1.1. A megye jellemző mutatószámai... 3 2. A 212. IV. negyedévi munkaerőgazdálkodási felmérés eredményei... 5 2.1. A mintában szereplő gazdasági szervezetek által foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti száma válllati nagyság szerint... 6 2.2. A regisztrált és a mintában szereplő gazdasági szervezetek és az általuk foglalkoztaottak nemzetgazdasági ágankénti aránya... 7 2.3. A mintában szereplő gazdasági szervezetek által foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlása... 8 3. A létszámok változások alakulása kirendeltségenként... 8 3.1. +3 hó várható tendenciái kirendeltségi körzetenként... 8 3.1.1. A következő 3 hónapban várható belépések FEOR főcsoportonként és kirendeltségi körzetenként... 9 3.1.2. Kirendeltségi körzetenként a következő 3 hónapban várható, legalább 5 főt elérő belépések bemutatása FEOR szerinti bontásban... 1 3.1.3. A következő 3 hónapban várható kilépések FEOR főcsoportonként és kirendeltségi körzetenként... 11 3.1.4. Kirendeltségi körzetenként a következő 3 hónapban várható, legalább 5 főt elérő kilépések bemutatása FEOR szerinti bontásban... 12 3.2. + 1 év várható tendenciái kirendeltségi körzetenként... 14 3.2.1. A felmérésben résztvevő munkaadók közül hány esetében, és milyen irányú létszámváltozás várható egy év múlva... 14 3.2.2. A jelenlegi létszám, a 3 hónap, illetve 1 év múlva várható létszámok körzetenként... 15 3.3. A jelenlegi helyzet összevetése a korábbi negyedéves eredményekkel... 16 3.3.1. A + 3 hó elmozdulás vizuális bemutatása kirendeltségi körzetenként... 17 3.3.2. A + 12 hó elmozdulás vizuális bemutatása kirendeltségi körzetenként... 17 4. A vállalkozások által igénybe vett források felhasználása a munkaerő-igyény kieléítésére... 18 5. A felmérés főbb megállapításai... 19 6. A 1 fő feletti munkaadókkal történő kapcsolattartásról szóló beszámoló... 2 2
1. Munkaerőpiaci helyzetkép 1.1. A megye jellemző mutatószámai A megye humánerőforrás adatai A megye lakónépessége a legutolsó adatok szerint 451.827 ezer fő volt, mely 1.86 fővel több, mint egy évvel korábban. Az ország lakónépességének 4,5%-a, míg az alkalmazásban állók 4,3%-a él Győr-Moson-Sopron megyében. A lakónépesség 51,7%-a nő. A megye korszerkezetére jellemző, hogy a 15 éven aluliak aránya 14,4%, a 15-64 év közöttieké 69,7%, a 64 év felettieké pedig 15,9%. A gazdasági környezet jellemzői Győr-Moson-Sopron megye gazdasági fejlettségét mutatja, hogy 73 598 megyei székhelyű gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban. A működő gazdasági szervezetek száma 32.543 db. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 112,2%-a. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkező közúti járműgyártás fejlődik a legnagyobb mértékben. A megyében 1.292 külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, így nem csoda, hogy a térség fejlődésének legfőbb mozgatói a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások. Megnevezés 212. IV. negyedév* Változás az előző negyedévhez képest Népesség száma (ezer fő)* 451,8 1,4% Települések száma (db) 183 1,% Népesség az országos átlag %-ában* 4,5 1,% 15 év alatti népesség aránya (%)* 14,4 1,% Az eltartott népesség rátája (%)* 43,4 1,5% Működő gazdasági vállalkozások száma (ezer db)* 32,5 1,% - ebből egyéni vállalkozás (ezer db)* 17,7 1,% - ebből társas vállalkozás (ezer db)* 14,8 1,% Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások sz. (db)* 1292 98,6% Ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági szervezetek sz. (db)* 73,6 1,% 1 főre jutó GDP (ezer Ft)* 31 19,7% A megye sorrendje az 1 főre jutó GDP alapján* 2 1,% A regisztrált álláskeresők száma 212. november 1313 11,7% * legutolsó KSH-s adat 3
Foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi mutatók Megyénk foglalkoztatási helyzete kedvezőbb az országos átlagnál, amit a következő táblázat jól szemléltet. 15-64 éves korú népesség gazdasági aktivitása (fő)* Győr-Moson-Sopron megye Magyarország 31. 6.77.1 Gazdaságilag aktívak száma (fő)* 29.3 4.393.2 Foglalkoztatottak száma (fő)* 199.5 3.935.5 Munkanélküliek száma (fő)* 9,8 457.7 Munkanélküliségi ráta (%)* 4,7 1,4 Foglalkoztatási ráta (%)* 57, 51,4 Aktivitási ráta (%)* 59,8 57,4 Inaktívak aránya (%)* 4,2 42,6 * KSH 212. IV. negyedév 4
2. A 212. IV. negyedévi munkaerőgazdálkodási felmérés eredménye A felmérés eredményének összesítő táblázata Győr-Moson-Sopron megye Mikro Kis Közép Nagy Összesen Válaszadók száma 43 123 11 25 31 Jelenlegi létszám 226 3.185 11.819 23.622 38.852 Három hónap múlva várható létszám 228 3.198 11.858 23.76 39.44 Egy év múlva várható létszám 24 3.39 11.888 25.728 41.165 Jelenlegi közfoglalkoztatott létszám 37 7 29 136 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatott létszám 1 18 44 7 7 Egy év múlva várható közfoglalkoztatott létszám 3 22 17 1 196 Győr-Moson-Sopron megyében az öt kirendeltség illetékességi körzetében, a határidőn belül 31 cég adott feldolgozható választ. Teáor 28 / vállalati méret Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 16 7 24 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 8 45 47 19 119 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 1 1 3 2 7 Építőipar 8 7 6 21 Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 23 14 41 Szállítás, raktározás 1 7 2 1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 6 8 17 Információ és kommunikáció 1 1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 3 1 5 Ingatlanügyletek 3 3 1 7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4 1 1 6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 1 1 3 Közigazgatás, védelem; kötelező tb. 3 2 6 11 Oktatás 5 2 1 8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 6 2 12 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 2 3 Egyéb szolgáltatás 4 1 1 6 Összesen: 43 123 11 25 31 5
A válaszadók 14,3%-a a mikro vállalkozások közül került ki. 4,9%-ot tett ki ezzel a legjelentősebb mintanagyságot érte el a kisvállalkozások aránya. Ezzel közel azonos nagyságú volt a középvállalatok részvétele (36,5%), a nagyvállalkozásoké pedig 8,3% volt. 2.1. A mintában szereplő gazdasági szervezetek által foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti száma vállalati nagyság szerint Győr-Moson-Sopron megyében TEÁOR 28/vállalati Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret méret Létsz. Közf. Létsz. Közf. Létsz. Közf. Létsz. Közf. Létsz. Közf. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 47 763 1242 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 45 1283 5323 17919 2457 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 4 12 389 929 1334 Építőipar 36 158 15 567 Kereskedelem, gépjárműjavítás 16 515 116 Szállítás, raktározás 7 173 166 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység 14 13 72 2 761 15 1637 346 864 2 43 245 782 17 Ingatlanügyletek 18 41 92 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező tb. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 25 11 125 2 14 159 15 3 4 622 65 151 161 175 667 69 15 18 156 1 1494 18 19 141 924 4 2498 29 3563 33 9 282 Egyéb szolgáltatás 24 14 18 291 218 Összesen: 226 3185 37 11819 7 23622 29 38852 136 6
A létszámokat tekintve a nagyvállalkozások adták az összes létszám 6,8%-át. 3,4%-os részesedéssel voltak jelen a közepes vállalkozások. A kisvállalkozások 8,2%-ot képviselte, a mikro vállalkozások pedig,6%-ot. A közfoglalkoztatottak esetében a legtöbben a közép- (51,5%), kis- (27,2%) és nagyszervezeteknél (21,3%) jelentek meg. A felkeresett mikroszervezeteknél ebben a negyedévben nem álltak alkalmazásban közfoglalkoztatottak. Gazdasági ágazat szerinti bontásban jelen felmérés alkalmával négy ágazatban kerültek alkalmazásban a közfoglalkoztatottak: humán-egészségügy, szociális ellátás (24,3%), közigazgatás, védelem, köztelező társadalombiztosítás (5,7%), építőipar (11,%) és az oktatás (14,%). 2.2. A regisztrált és a mintában szereplő gazdasági szervezetek és az általuk foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti aránya Győr-Moson-Sopron megyében TEÁOR 28 Munkaadók aránya % Alkalmazásban állók aránya % Minta Megye* Minta Megye* Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8, 24,7 3,2 3,3 Bányászat, kőfejtés,,1,,1 Feldolgozóipar 39,5 4,8 63,2 37,2 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás,,1, 1,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 2,3,1 3,4 1,6 Építőipar 7, 7,2 2, 4,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 13,6 11,3 4,2 9,2 Szállítás, raktározás 3,3 2,8,9 5,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,6 3,7 2,2 3,1 Információ, kommunikáció,3 2,,,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,7 2,8 2,8 1, Ingatlanügyletek 2,3 16,1,4 1,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2, 9,6,4 1,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1, 3,8,5 2,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3,7, 1,7 5,6 Oktatás 2,7 2,9 4,6 1,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4, 2,2 9,2 8, Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1, 1,7,7 1,3 Egyéb szolgáltatás + egyéb tevékenység 2, 4,1,6 1,1 Összesen 1 1 1% 1 *legutolsó KSH adatok A táblázatból kiolvasható, hogy a megyében bejegyzett munkaadók 39,5%-a a feldolgozóiparból, 13,6%-a a kereskedelemből, 8,%-a pedig a mezőgazdasági és 7,% az építőiparból kerül ki. Az általuk foglalkoztatott létszám a feldolgozóiparban 63,2%, a kereskedelemben 4,2%, építőiparnál 2,% és a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 3,2%. Így az alkalmazásban állók létszáma tekintetében a megyében 37,2% - a feldolgozóipar áll az első helyen, bár a feldolgozóiparban lévő munkaadók aránya megyénkben csak 4,8%. Megyei szinten a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésből összeállított adatbázis a foglalkoztatottak 35,5%-át reprezentálja. 7
2.3. A mintában szereplő gazdasági szervezetek által foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlása Győr-Moson-Sopron megyében A mintában szereplő gazdasági szervezetek által foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2 15 ezer fő 1 5 Feldolgozóipar Humán-egészségügy Oktatás Kereskedelem, gépjárműjav. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése gazdasági ágazat Mezőgazdaság Pénzügyi, biztosítási tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar 3. A létszámok változások alakulása kirendeltségenként 3.1. +3 hó várható tendenciái kirendeltségi körzetenként A feldolgozott adatlapok alapján elmondhatjuk, hogy a következő 3 hónapban a Győri (+317 fő) és a Soproni (+15 fő) kirendeltségünk körzetében is növekedés várható. A Mosonmagyaróvári (-5 fő), a Kapuvári (-45 fő) és a Csornai (-9 fő) térségben lehet csökkenésre számítani. Így a megyei összes létszámban kismértékű (,5%-os) növekedés prognosztizálható. Kirendeltség Jelenlegi létszám (fő) +3 hónap (fő) Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ 23 961 24 278 Kapuvári Kirendeltség 2 21 1 976 Mosonmagyaróvári Kirendeltség 5 55 5 5 Soproni Kirendeltség 4 575 4 59 Csornai Kirendeltség 3 24 3 15 Győr-Moson-Sopron 38 852 39 44 Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a felmérésben résztvevő munkaadók közül hány esetében, és milyen irányú létszámváltozás várható az elkövetkező három hónapban. Vállalati méret + 3 hónap csökkenő + 3 hónap növekvő + 3 hónap stagnál Mikro 24 59 145 Kis 458 1 33 1 77 Közép 2 919 4 97 3 969 Nagy 6 111 15 437 2 212 Összesen 9 512 21 499 8 33 8
Megállapítható, hogy a megkérdezettek (2,6%) nem tervez létszámváltozást. A válaszadó vállalatok 55,1%-a számol létszámnövekedéssel és 24,4%-a csökkenéssel. A nagymértékű létszámnövekedést befolyásolja a Győri Kirendeltség területén működő Audi Motor Hungária Kft. és a hozzá kapcsolódó nagyvállalkozások beruházása. A mintában szerepelő vállalatok létszámmozgásai 16 14 12 1 8 6 4 2 - Mikro Kis Közép Nagy + 3 hónap csökkenő + 3 hónap növekvő + 3 hónap stagnál 3.1.1. A következő 3 hónapban várható belépések FEOR főcsoportonként és kirendeltségi körzetenként belépő fő/feor bontás 28 Győri KSzK Kapuvári Móvári Soproni Csornai Gy-M-S megye Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget 53 3 7 19 1 83 igénylő foglalkozás Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozás 77 7 5 31 16 136 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazást igénylő 15 4 4 47 16 foglalkozás Ipari és építőipari foglalkozás 16 4 17 6 22 155 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 13 3 4 2 4 26 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 36 4 1 27 2 7 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 16 9 21 56 3 249 Irodai és ügyviteli foglalkozás 22 3 13 1 39 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozás 1 3 3 5 12 Összesen 573 4 75 189 53 93 9
A belépéseket tekintve a legnagyobb létszám a Győri Kirendeltség területén várható, 573 fő. Ezt követően 189 fő a Soproni, 75 fő a Mosonmagyaróvári, 53 a Csornai és 4 fő a Kapuvári Kirendeltség illetékességi területén. A FEOR főcsoportok esetében a legnagyobb részesedést, 26,8%-kal a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők teszik ki. Majd 17,2%-os arányt képvisel a felsőfokú végzettséggel önálló alkalmazást igénylő foglalkozások és 16,7%-os arányt az ipari és építőipari foglalkozások. A legkisebb növekedés (1,3%) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban dolgozók tekintetében várható. A belépők közül 34 fő került közfoglalkoztatásba, mely 3,6% arányt tesz ki a felmérésben lévő szervezetek belépései körében. 3.1.2. Kirendeltségi körzetenként a következő 3 hónapban várható, legalább 5 főt elérő belépések bemutatása FEOR szerinti bontásban A vizsgált vállalkozásoknál az 5 főt meghaladó belépéseket vizsgálva három hónapon belül az egyéb termék-összeszerelő munkakörben várható a legnagyobb növekedés (112 fő), mely a Győri, Mosonmagyaróvári és a Soproni Kirendeltség területét érinti. Ezen emelkedés 11,6%-os arányt teszt ki a negyed éven belüli belépéseken belül. Ezt követően nagyságrendben következnek a gépészmérnökök (59 fő 6,1%), a forgácsolók (53 fő 5,5%) és az egyszeri ipari foglalkozásúak (48 fő 5,%). Az 5 főt meghaladó belépések munkakörönként (+3 hó) 25% 2% 15% 1% 5% % Egyéb termék-összeszerelő Gépészmérnök Forgácsoló Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb magasan képzett ügyintéző Egyéb, m.n.s. egyszerű szolgáltatás Anyaggazdálkodó, felvásárló Egyéb takarító és kisegítő Konyhai kisegítő Lakatos Egyéb, m.n.s. feldolgozóipari gép kez. Szabó, varró 1
3.1.3. A következő 3 hónapban várható kilépések FEOR főcsoportonként és kirendeltségi körzetenként Kilépők száma (fő) Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Kereskedelmi és szolgáltatás foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Irodai és ügyviteli foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Győri KSzK Kapuvári Móvári Soproni Csornai Gy-M-S megye -11-11 -7-17 -2-48 -65-14 -15-29 -17-14 -18-9 -1-52 -1-81 -38-15 -15-3 -97-168 -5-7 -3-3 -1-19 -15-5 -1-31 -1-53 -95-19 -28-3 -2-192 -6-4 -7-7 -1-25 -3-1 -3-2 -3-12 Összesen: -256-85 -8-174 -143-738 A legtöbb kilépőre a Győri Kirendeltség területén lehet számítani (-256 fő). Ezt követi a Soproni -174 fővel, a Csornai -143 fővel és a Kapuvári -85 fővel. A legkevesebb kilépő a Mosonmagyaróvári Kirendeltség térségében prognosztizálható, -8 fő. A kilépők közül 1 fő közfoglalkoztatott, mely 13,5% arányt tesz ki a felmérésben lévő szervezetek kilépései körében. A FEOR főcsoportok esetében a legtöbb kilépő területén a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (-192 fő 26,%), az ipari és építőipari állásköröknél várható -168 fő (22,8%), a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglakozásoknál -14 fő (19,%) és felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál is várható létszámcsökkenés, mely -81 fő (11,%) lehet. A legkevesebb kilépőre a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásoknál valószínűsíthető, mely mindösszesen -12 fő és a kilépők teljes létszámához viszonyítva is csak 1,6%. 11
3.1.4. Kirendeltségi körzetenként a következő 3 hónapban várható, legalább 5 főt elérő kilépések bemutatása FEOR szerinti bontásban Kilépők száma (fő) Győri KSzK Kapuvári Móvári Soproni Csornai Gy-M-S megye Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító -87-87 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás -31-17 -17-1 -14-8 Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó -35-35 Egyszerű ipari foglalkozású -18-1 -5-9 -33 Egyéb magasan képzett ügyintéző -1-7 -24-32 Egyéb termék-összeszerelő -17-5 -9-31 Általános irodai adminisztrátor -7-2 -4-16 -29 Egyéb takarító és kisegítő -19-4 -1-24 Gumitermék-gyártó gép kezelője -22-1 -23 Egyetemi, főiskolai oktató, tanár -2-2 Intézményi takarító és kisegítő -8-1 -1-8 -18 Forgácsoló -14-1 -15 Bolti eladó -7-4 -2-1 -14 Mechanikaigép-összeszerelő -12-2 -14 Kubikos -13-13 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k -2-11 -13 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője -1-1 -11-13 Fodrász -12-12 Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó -1-1 -1-12 Kőműves -5-4 -1-1 -11 Kézi csomagoló -8-2 -1 Rakodómunkás -5-2 -3-1 Portás, telepőr, egyszerű őr -2-1 -2-4 -9 Szabó, varró -2-6 -1-9 Konyhai kisegítő -7-1 -8 Lakatos -5-1 -1-1 -8 Egyéb hatósági ügyintéző -7-7 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője -5-2 -7 Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője -7-7 Anyaggazdálkodó, felvásárló -5-1 -6 Egyéb ügyintéző -1-5 -6 Gépészmérnök -5-1 -6 Festékszóró, fényező -6-6 Pincér -1-5 -6 Csomagoló-, palackozó- és címkéző gép kezelője -4-2 -6 12
Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő -3-1 -1-1 -6 Festő és mázoló -4-1 -5 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője -4-1 -5 Segédápoló, műtőssegéd -3-1 -1-5 Manikűrös, pedikűrös -5-5 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője -5-5 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr -3-2 -5 Szállodai recepciós -3-2 -5 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és tenyésztő -3-2 -5 Az 5 főt meghaladó kilépéseket vizsgálva három hónapon belül a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító munkakörben várható -87 fős kilépés, amely 1,4%-os részesedést jelent a negyedéven belül kilépők esetében. Ezt követően az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás esetén (-8 fő 9,5%), a fafeldolgozó gép kezelője és gyártósori mellett dolgozó (-35 fő 3,9%) és az egyszerű ipari foglalkozásúaknál (-33 fő 3,9%) is várható létszámcsökkenés. Az 5 főt meghaladó kilépések munkakörönként (+3 hó),% -2,% -4,% -6,% -8,% -1,% -12,% Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó Egyéb, m.n.s egyszerű szolgáltatás Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor melle.. Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb magasan képzett ügyintéző Egyéb termék-összeszerelő Általános irodai adminisztrátor Egyéb takarító és kisegítő Gumitermékgyártó gép kezelője Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Intézményi takarító és kisegítő Forgácsoló Bolti eladó 13
3.2. + 1 év várható tendenciái kirendeltségi körzetenként Kirendeltség jelenlegi létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ 23 961 26 347 Kapuvári Kirendeltség 2 21 1 991 Mosonmagyaróvári Kirendeltség 5 55 5 13 Soproni Kirendeltség 4 575 4 584 Csornai Kirendeltség 3 24 3 14 Győr-Moson-Sopron 38 852 41 165 A feldolgozott adatlapok alapján látható, hogy egy év múlva a Győri, a Mosonmagyaróvári és a Soproni kirendeltség területén létszámnövekedésre lehet számítani. A legnagyobb mértékű a megyeszékhely kirendeltségénél (+1,%), míg a legkisebb arányú a Soproni Kirendeltségnél várható. Mindez összességében +6,-os változás jelent. 3.2.1. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a felmérésben résztvevő munkaadók közül hány esetében, és milyen irányú létszámváltozás várható egy év múlva. Vállalati méret +12 hónap csökken +12 hónap nő +12 hónap stagnál Mikro 5 25 13 Kis 15 72 36 Közép 26 37 47 Nagy 1 3 12 Vállalati méret 56 137 18 A számokból kiolvasható, hogy a megkérdezettek 35,9%-a nem tervez létszámváltozást. A válaszadók 45,5%-a tervez létszámnövekedést és 18,6%-uk csökkenést. A mintában szerepelő vállalatok létszámmozgásai 8 7 6 5 4 3 2 1 - Mikro Kis Közép Nagy +12 hónap csökken +12 hónap nő +12 hónap stagnál 14
3.2.2. A jelenlegi létszám, a 3 hónap, illetve 1 év múlva várható létszámok körzetenként Kirendeltség Jelenlegi létszám (fő) +3 hónap (fő) Változás 12 hónap (fő) Változás Győri KSzK 23 961 24 278 11,3% 26 347 11,% Kapuvári Kirendeltség Mosonmagyaróvári Kirendeltség Soproni Kirendeltség Csornai Kirendeltség 2 21 1 976 97,8% 1 991 98,5% 5 55 5 5 99,9% 5 13 1,9% 4 575 4 59 1,3% 4 584 1,2% 3 24 3 15 97,2% 3 14 96,9% Megye 38 852 39 44 1,5% 41 165 16,% A létszámok alakulása körzetenként 3 25 2 15 1 5 - Győri KSzK Kapuvári Kirendeltség Móvári Kirendeltség Soproni Kirendeltség Csornai Kirendeltség Jelenlegi létszám (fő) +3 hónap (fő) 12 hónap (fő) A létszámadatokat vizsgálva megfigyelhető, hogy három hónap elteltével a Győri és a Soproni kirendeltségnél a létszámok emelkedésére lehet számítani. A legnagyobb arányú változás a Győri (+1,3%) és a Csornai (-2,8%) körzetben történhet. Egy év viszonylatában három kirendeltségnél létszámnövekedést prognosztizáltak a megkérdezett vállalkozások. A legnagyobb emelkedés szintén a Győri (+1,%), a Mosonmagyaróvári (+,9%) és a Soproni (+,2%) Kirendeltség területén. 15
3.3. A jelenlegi helyzet összevetése a korábbi negyedéves eredményekkel 212. III. negyedév 212. IV. negyedév Változás (%) Feldolgozható válaszok száma (db) 265 31 +13,6 Aktuális érintett munkavállalói létszám (fő) 4 551 38 852-4,2 3 hónapos előrejelzés (fő) 41 73 39 44-4,9 12 hónapos előrejelzés (fő) 42 57 41 165-3,3 212. III. és 212. IV. negyedévének összehasonlítása 45 4 4551 38852 4173 3944 4257 41165 35 3 25 2 15 1 5 265 31 Vállalatok száma (db) Jelenlegi létszám (fő) +3 hónap (fő) +12 hónap (fő) 212. III. negyedév 212. IV. negyedév Az előző negyedévhez képest változott a cégek összetétele. 13,6%-kal többen vettek részt a felmérésben. Az aktuális érintett munkavállalói létszám 4,2%-kal csökkent, a 3 hónap múlva várható létszám is kevesebbre prognosztizálható 4,9%-kal. Az egy év múlva várható létszám tekintetében 3,3%-os csökkenés történt az előző negyedévben történt felmérés adataihoz képest. 16
3.3.1. A + 3 hó elmozdulás vizuális bemutatása kirendeltségi körzetenként (zöld: létszámnövekedés, sárga: csökkenés) 3.3.2. A + 12 hó elmozdulás vizuális bemutatása kirendeltségi körzetenként (zöld: létszámnövekedés, sárga: csökkenés) 17
4. A vállalkozások által igénybe vett források felhasználása a munkaerő-igyény kieléítésére Jelen felmérés alkalmával is a három állandó kérdésen túl melyek a létszámmozgásokra vonatkoznak volt egy változó kérdés, mely ezúttal arra tért ki, hogy a vállalkozások mely forrásokból elégítik kis a munkaerő-igényeiket. Győr-Moson-Sopron megyében a felmérésben szerepelő vállalkozások értékelhető adataiból megállapítható, hogy a válaszadók gyakran alkalmazott forrásai között a legnagyobb hányadot a munkaügyi kirendeltségek képviselik (3,2%), majd a hirdetés lehetősége (24,6%) és az informális csatornák (17,9%) alkalmazása. A ritkábban használt forrásokként ugyanezen lehetőségeket veszik igénybe a vállalkozások: munkaügyi kirendeltségek (37,2%), a hirdetés lehetősége (36,9%) és az informális csatornák (34,2%%). Az igénybevétel gyakorisága szerint soha nem alkalmazzák a cégek a munkaerő közvetítőket (36,2%), a pályázatok adta lehetőségeket (26,6%) és az internetet (25,9%). A gyakran alkalmazott források igénybevételének megoszlása 35,% 3,% 25,% 2,% % 15,% 1,% 5,%,% Munkaügyi kirendeltségek Hírdetés útján Informális csatornák Belső meghírdetés, átcsoportosításl forrás Interneten által Munkaközvetítő Pályázatokkal Egyéb A források gazdasági ágazatonkénti megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik: 18
5. A felmérés főbb megállapításai A mintában szereplő gazdasági szervezetek adatai szerint, a felmérést követő negyedévben,5%-kal, egy éven belül pedig 6,%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak számának emelkedésével a cégek 55,1%-a, csökkenésével 24,4%-a és változatlan létszámmal pedig 2,6%-a számol az elkövetkező három hónapon belül. Az előttünk álló 12 hónapban a foglalkoztattak számának emelkedésével a megkérdezett vállalkozások 45,5%-a, csökkenésével 18,6%-a és változatlan létszámra az érintettek 35,9%- a számít. Három hónapon belül három nemzetgazdasági ág esetében várható a legnagyobb létszámnövekedés: feldolgozóiparban (132 fő), szálláshely-szolgáltatás (27 fő), az kerskedelem, gépjárműjavítás (27 fő) és a vízellátásnál (22 fő). A növekedés ellenére három olyan ágazat emelhető ki, ahol rövidtávon a foglalkoztatottak számának csökkenése várható. Ez az ingatlanügyletek (-7,3%), a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-2,8%) és az egyéb szolgáltatás (-1,8%) ágazata. 19
Az egyéves prognózis esetében is a foglalkoztatottak számának növekedésére lehet számítani. Elsősorban a feldolgozóiparnál (9,1%), az egyéb szolgáltatásnál (5,5%), a szálláshely-szolgáltatásnál (+3,5%) és az építőiparnál (+3,2%). Csökkenés valószínűsíthető a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-7,6%), az oktatás (-2,4%), a pénzügy (-1,7%) és az ingatlanügyek (-1,3%) ágban. A létszámbővülést vizsgálva megállapítható, hogy ágazati szinten a következő három hónapban egy nemzetgazdasági ágban prognosztizálható 3% feletti növekedés, mégpedig a szálláshely-szolgáltatás területén. Egy éven belül nagyobb mértékű 4% feletti növekedés feltételezhető a feldolgozóipar (+9,1%) és az egyéb szolgáltatás (5,5%) területén. Létszámnövekedésre valamennyi vállalattípusnál lehet számítani: a mikro- (,9%), a kis- (,4%), közép- (,3%) és a nagyvállalatoknál (,6%). Az elkövetkező egy évben hasonló módon növekedés várható a mikro- (6,2%), a kis- (3,9%), a közép- (,6%) és a nagyvállalatok (8,9%) esetében is. Az adatfelvétel szerint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó,- tartósító, egyéb máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozású, postai szolgáltató, egyéb ügyintéző, szabó, csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelői kerülhetnek nehezebb helyzetbe megyénk munakerőpiacán a következő időszakban. Emellett elmondható, hogy az átlagosnál könnyebben jutnak munkahelyhez az egyéb termék-összeszerelő, a hegesztő, konyhai kisegítő, pincér, szakács, a lakatos, forgácsoló, gépészmérnök, villamosberendezés-összeszerelő, mechanikaigép-összeszerelő, targoncavezető munkakörökben. A felmérés során a vizsgált többi munkakörben viszonylagos egyensúly várható. 6. A 1 fő feletti munkaadókkal történő kapcsolattartásról szóló beszámoló Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úr 212. augusztus 3-i igazgatói értekezletén történő felkérésére Győr-Moson-Sopron megyében személyes megkeresés során kérdőívvel mértük fel a száz fő feletti munkáltatók körét az elkövetkezendő időszakra vonatkozó gazdasági helyzetükről, létszámleépítésekről, létszámmozgásokról. A részt vevő vállalkozások kirendeltségi megoszlása az alábbiak szerint alakult: A felmérésben részt vevő munkáltatók kirendeltségi megoszlása 5 45 4 vállalkozások száma 35 3 25 2 15 1 5 Csorna Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron kirendeltség 2
A vállalkozások valamennyi gazdasági ágazatot képviselik, de mivel a térség ágazati szerkezetében meghatározó szerepet tölt be a gépipar ezen belül is a járműipar így a mintában szerepelő vállalkozások nagy része is onnan került ki (6,6%). Az általuk foglalkoztatott létszám az ágazatban eléri 25.89 főt. További magasabb hányadot tesz ki a humán egészségügyi, szociális ellátás (6,4%); a kereskedelem, gépjárműjavítás; az adminisztratív és szolgáltatást nyújtó tevékenység valamint a mezőgazdaság (4,3%). Magyarországon középvállalkozások kedvelt társasági formája korlátolt felelősségű társaság, melyet igazol, hogy a mintában szerepelő vállalkozások esetében is több mint 6% működik ilyen formában. A másik magasabb arányt a zártkörűen működő részvénytársaságok képviselik 23,4%-al. A további arányokon az egyéb gazdasági formák osztoznak. A feldolgozott kérdőívek létszámadatai alapján megállapítható, hogy a közép- és nagyvállalkozások esetében is a legtöbb vállalkozás a feldolgozóiparból került ki (63,3%, 58,5%). A középvállalkozásoknál még magasabb hányadot képviselnek a mezőgazdasági, humánegészségügyi és kereskedelmi vállalatok. A nagyvállalkozások összetételében a feldolgozóipar után a szállítási, vízellátási és egészségügyi ágazatok jelentek meg nagyobb arányban. A vállalkozások megoszlása gazdasági ágazatonként C Feldolgozóipar Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység G Kereskedelem, gépjárműjavítás A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat O Közigazgatás, védelem; kötelező tb ágazatok H Szállítás, raktározás E Vízellátás P Oktatás M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek J Információ, kommunikáció I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás F Építőipar Középv. Nagyv. 5 1 15 2 25 3 35 vállalkozások száma A következő egy évre vonatkozó vállalati helyzet megítélése kapcsán elmondható, hogy közel 1. főt foglalkoztató 11 db közép- és 9 db nagyvállalkozás esetében várható fejlődés, nagyrészt a feldolgozóiparban. Ez a 9 nagyvállalkozás a térség húzóágazatához tartozik, így pozitívan befolyásolja a hozzá kapcsolódó beszállítók és partnercégek helyzetét is. A megye legdominánsabb vállalata, az Audi Hungária Motor Kft. Fejlesztésének következtében az alkalmazásban állók száma napjainkra már meghaladta a 8.3 főt. Beruházásainak hatására az elkövetkezendő időszakban több mint 9 új munkahely létesül a vállalatnál. 21
A fejlődést kiváltó tényezői: új projektek indulása, új üzemegységek létesítése, emelkedő viszonteladói partnerek száma, megrendelések folyamatos emelkedése, beruházási támogatás általi fejlesztések, dolgozók tanfolyamok és beiskolázások általi fejlesztése. A megkérdezett vállalkozások közül 37 db közép- és 22 db nagyvállalkozás ítélte meg a piaci helyzetét stabilnak az elkövetkezendő egy évben. Mint a fejlődő gazdasági társaságoknál, ez esetben is a feldolgozóipari vállalkozások (66,1%) alkotják a legnagyobb összetételt. Szintén nagyobb mértékben számítanak stabil piaci helyzetre a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a humánegészségügyi ágazatokban. A változatlan helyzetet indokolja a nagyjából változatlan rendelésállomány; folyamatos megrendelések; a vevők határidőn belül fizetése és a forgalom kiegyensúlyozott növekedése; szakmailag jól felkészült cég és kiváló termékek; saját forrásból biztosított működés, folyamatos megrendelések és üzleti partnerek megtartása. A felmért munkáltatók közül mindösszesen csak 18-an számítanak gyengülésre, melyből 11 db közép- és 7 db nagyvállalkozás. Itt is nagyrészt a feldolgozóipari cégek jelennek meg, melyeknek gondot okoz a partnercégek csökkenő megrendelése, a felvevőpiacok beszűkülése, jövedéki adó emelése miatti forgalomcsökkenés, a csökkenő építkezési hajlam és az építőipar visszaesése. A fennmaradó cégek a mezőgazdaság, a vízellátás, a pénzügy, az adminisztratív és az oktatás területéről kerültek ki. A csoportos létszámleépítésre vonatkozó válaszok alapján megállapítható, hogy a mintában szerepelő vállalkozások közül elenyésző számban várható létszámcsökkentés az elkövetkezendő 12 hónapra vonatkozóan (-248 fő). Ebből 212 fő leépítését a felszámolási eljárás alá kerülő Kapuvári Húsipari Zrt. jelentette be a napokban. 1 főt meghaladó létszámbővítés a vállalkozások 24,5%-ánál várható, mely közel 1. munkavállaló folyamatos felvételét és alkalmazását jelentheti a következő egy-, másfél éven belül. A vállalkozások teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a csoportos létszámleépítési, illetve létszámbővítési szándékot a munkaügyi szervezet felé jeleznie kell. Összességében megállapítható, hogy a 1 fő feletti foglalkoztatók döntő része Győr-Moson- Sopron megyében a gépiparból kerül ki. A vállalkozások döntő része fejődő, illetve stabil gazdasági helyzetre számít az elkövetkezendő időszakban, mely során emelkednek a munkavállalói létszámok. Legnagyobb fejlődés a gépgyártás és a járműipar területén várható, míg gyengülés a mezőgazdasági, az építőipari, a kereskedelmi és a humán-egészségügyi ágazatokban. A 1 fő feletti vállalkozásokkal a vállalati kapcsolattartásunk folyamatos, fejlődésüket nyomon követjük. Győr, 212. december 2. 22