Társadalmi felelősségvállalás a sajátos nevelési igényű gyermekekért Országos Konferencia B.K.M.Ö. Kiskőrösi Közoktatási Intézménye 2010. november 16. Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány Integráció, inklúzió Együttnevelés és teljes befogadás Kölcsönös folyamat:a befogadás és elfogadás tág értelmezése:mely szerint mindenki más A részvétel alapvető joga http://www.youtube.com/watch?v=7algcdhljpa
Mindenkinek joga van a megfelelı oktatáshoz: tévedés azt gondolni, hogy az esélyegyenlıséget segíti, ha mindenkinek egyformán ugyanazt nyújtjuk, sokkal inkább az segítené, ha azt nyújtanánk, amire személy szerint szüksége van! Miért más az autizmus az integráció tekintetében (is)? Az autizmussal élő személy oldaláról: rájöttem, hogy az emberi viselkedésnek és magatartásának sok olyan íratlan szabálya van, amelyeket rajtam kívül mindenki ismer. (M. Segar 1997. 8.o.) Az autistáknak tudományos alapon kell megérteniük azokat a dolgokat, amelyeket a nem autisták ösztönösen is értenek. (Mark Segar 1997. 55. o.)
Miért más az autizmus az integráció tekintetében (is)? Az autizmussal élő személy oldaláról: Az embereket a legnehezebb megérteni, mert nem csak azzal kell megbirkóznod, hogy látod őket, hanem még azzal is, hogy váratlanul megmozdulnak, ezzel együtt különféle hangokat hallatnak, és olyan különféle követelményeket támasztanak veled szemben, amelyeket egyszerűen lehetetlen megérteni. Ha azt hiszed, már kezded érteni, hogy valamelyikük miért pont egy adott módon működik, történik valami, ami mindent megváltoztat. (Therese Joliffe et al 1997. 19.o.) Egyéni mérlegelést kíván, hogy milyen árat fizethet a gyermek az integráció érdekében: jelentős lehet a stressz, kiszolgáltatottság, kirekesztettség és a tanultak nem megfelelő megértésének és alkalmazásának kockázata. Miért más az autizmus az integráció tekintetében (is)? A szülők szempontjából (néhány jellemző példa): Bizonytalanság abban a tekintetben, hogy mit várhatnak el gyermeküktől és milyen oktatási forma lenne megfelelő (túlzottan magas, vagy alacsony elvárások). Gyakori a bizonytalanság a diagnózis tekintetében. Bizonytalanság az iskolai pályafutás tekintetében. Előfordulhat, hogy többet tudnak az autizmusról, mint a szakemberek. Gyakran meg kell küzdeniük gyermekük alapvető, jogszabályokban is rögzített jogaiért. Sokszor elfedik az otthoni gondokat, csak az iskolai teljesítményre koncentrálnak. Az iskolai eredmények érdekében extrém mennyiségű időben gyakorolnak otthon gyermekükkel.
Miért más az autizmus az integráció tekintetében (is)? A kortárs közösség oldaláról: Nehezebb megérteni, hogy társuk segítségre szorul, mert csak a viselkedéses tünetek látszanak, nehezebb lehet elfogadni autizmussal élő társukat. Az autizmussal élő gyermeket nevelő szülők 40%-a számol be arról, hogy a kortársak bántalmazzák gyermeküket, ez az arány a jó képességű gyermekek esetében még magasabb (NAS, 2006). Miért más az autizmus az integráció tekintetében (is)? A szakemberek és az integráló intézmények oldaláról: Olyasmit kellene tanítani, amit ők maguk soha nem tanultak az iskolában (szociális tudás, funkcionális kommunikáció). Az egyénre szabottság és egyéni fejlesztés biztosítása. Mélyebb megértésre lenne szükség az autizmus természetét illetően, miközben az integráló intézményekben gyakran csak 1-1- tanulót látnak el. Sérülés-specifikus módszertani tudás és eszköztár szükséges.
A téma aktualitása két országos kutatás tükrében 2009. Tény - Képek AOSZ és Jelenkor vizsgálata A KIR adatok elemzése szerint a 2008/2009-es tanévben az autizmussal élő óvodások 80%-a, az alsó tagozatos gyermekek 27%-a, a felső tagozatos tanulók 23%-a integráltan nevelkedett. Az integráló intézmények általában 1-1- gyermeket fogadnak be. 2003 és 2009 között 2 és félszeresére nőtt az autizmussal élő gyermekek, tanulók létszáma a közoktatásban! Forrás: www.fszk.hu/fszk/tudastar/ A téma aktualitása két országos kutatás tükrében 2010. a Krolify Vélemény és Szervezetkutató Intézet átfogó, online kérdőíves kutatása az OKM és az FSZK megbízásából: 476 intézményből 224 válaszolt, ez 1107 autizmussal élő gyermekről nyújt információt. E szerint a válaszadó intézmények 71%-a integráltan, 9%-a külön, 20%-a mindkét módon ellát autizmussal élő gyermekeket. Az integráló intézmények kevésbé tapasztaltak (általában kevesebb, mint 5 éve fogadnak autizmussal élőgyermekeket), kevésbé ismerik a sérülés-specifikus terápiákat, több, mint 50%- ban nincsen képzett szakemberük. http://www.krolify.hu/autkir/autkir_zaro_kvanti_100322.pdf
A nevelés-oktatás szerepe autizmusban A közös kultúra átörökítése Az oktatás, mint gyógymód (R. Jordan 2007) A dupla tananyag problémája Az autizmus-specifikus fejlesztés jellemzői oktatási környezettől függetlenül: Egyéni felmérés, tervezés és fejlesztés Adaptált környezet: szenzoros védelem, a struktúra és előreláthatóság biztosítása. Adaptált módszertan és eszközrendszer: kommunikációs stílus, kognitív-viselkedésterápiás módszerek
Példák az egyénre szabottságra Gábor 15 éves, többségi gimnáziumba jár, kitűnő tanuló. Heti rendszerességgel egyéni fejlesztésre jár. Főcélok: énkép, önismeret fejlesztése, iskolai élmények és problémák feldolgozása, kommunikációs gyakorlatok, az elmeolvasás tanítása, önállóság fejlesztése. Módszerek: pl. vizuális algoritmusok, szociális történetek, Személyes napló, videó-és fotó demonstrációk, helyzetgyakorlatok Iskolai segítségek: laptop használatának lehetősége, fokozott tanári figyelem a szünetekben, erősségek kiemelése, alacsonyabb osztálylétszámú osztályban való elhelyezés Példák az egyénre szabottságra Zsolti 2. osztályos, a tananyag elsajátítása nem okoz nehézséget számára, de súlyos szociális megértési nehézségei, merev gondolkodása és súlyos szorongása nagyon megnehezíti beilleszkedését. Rendszeres egyéni fejlesztésben részesül. Célok: elemi viselkedési szabályok elsajátítása, tantermi kommunikáció és elvárások megértésének tréningje, kortársakkal való elemi együttműködés tréningje Módszerek: pl. választótábla, napirend, viselkedési szabályok, zsetonrendszer, képes szociális történetek, énkönyv Iskolai segítségei: párna, amit üthet, ha ideges, egyénre szabott feladatok, egyéni fejlesztés, pedagógiai asszisztens
Az elmeolvasás tanítása Mit szeretne Samu? Mit gondol/hisz Samu? Mit fog érezni Samu, amikor anyukája odaadja neki a festéket? Miért fog Samu örömöt/szomorúságot érezni?
Az egyénre szabott, adaptált tartalom Többletek: - a szociális és érzelmekkel kapcsolatos információk feldolgozása és megértése a tananyag része - a hatékony kommunikáció tanítása, mely magában foglalja a beszédet és annak alternatíváit is, középpontban a kommunikatív funkciók megértése és alkalmazása áll - rugalmasabb gondolkodás és viselkedés kialakítása - az általánosítás és hosszútávú hasznosság biztosítása. A tartalom szűrése: szükség esetén a tananyag vagy legalábbis az elvárások csökkentése (pl. felmentés lehetősége tananyagrészek értékelése alól)
Hol és hogyan biztosíthatjuk mindezt? Az integráció kontinuuma autizmusban (Phil Bayliss 2001) Integráció teljes időben többségi osztályban, a gyermek szükség szerint egyéni segítséget kap. Többségi osztály, de mellette speciális csoport működik, ahová visszatérhet a gyermek. Oktatás-nevelés speciális osztályban-de bizonyos időt többségi osztályban tölt a gyermek, és részt vesz szabadidős programokban. Teljes időben speciális osztály-szociális kontaktus az iskola többi tanulójával. Speciális iskola-látogatások a közeli többségi iskolában. Speciális iskola Otthoni ellátás Együttműködő partnerek A szülők A kortársak és szüleik Az intézmény munkatársai (pedagógusok, asszisztensek, vezetők, nem szakmai dolgozók) A fenntartó Szakmai kontrollt gyakorló intézmények, szakemberek (szakértői bizottságok!)
Integráció és autizmus előnyök: tipikus fejlődésű kortársak jelenléte, azonos követelmények és lehetőségek hátrányok: hiányzó feltételek; gyakran spontán, tervezetlen; a család nem kap reális képet a gyermek képességiről; gyakori kudarc, nem alapozza meg a felnőttkori önállóságot és jó minőségű életet Az együttnevelés lehetséges előnyei az autizmussal élő gyermek alapvető jogainak érvényesülése átlagos fejlődésű kortársak jelenléte (kölcsönös előnyök?) kortárs segítők bevonásának lehetősége tapasztalatszerzés lehetősége a szociális együttműködés terén azonos követelmények és lehetőségek különböző szakemberek együttműködése (pl. többségi intézmény - autizmus specifikus szolgáltatás) növekedhet a család megértése a gyermek erősségei és nehézségei tekintetében
Az együttnevelés lehetséges veszélyei az integráció ára lehet aránytalanul nagy (különösen a gyermek és a szülők oldaláról) növekvő szakadék a szociális megértés területén különös sérülékenység (áldozat, bűnbak szerep) hiányzó feltételek-a problémák visszautalása a családhoz az egyéni fejlesztési terv hiánya az autizmus-specifikus adaptáció hiánya a szükséges többlet-tartalmak hiánya az autizmussal élő gyermek magánya a kortárscsoportban a család magas elvárásai sok elvesztegetett idő Az EGYMI lehetséges szerepe az autizmussal élő gyermekek integrációjának támogatásában (néhány példa) Szakmai szolgáltatások: pl. jogszabályi háttér, szakmai információk elérhetősége Követendő jó gyakorlatok, módszertan és eszközök bemutatása Szakmai képzés és szupervízió biztosítása Segítség az egyéni felmérésben és a fejlesztési terv kialakításában A partnerek közötti együttműködés elősegítése Habilitációs, rehabilitációs fejlesztés biztosítása
További információk www.autizmus.hu Gájerné Balázs G.: (2006) Inklúzív nevelés: Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapúfejlesztéséhez. Óvodai nevelés SuliNova Kht, Budapest GájernéBalázs G., Őszi, T. (2007):Útmutatóautizmussal élőgyermekek, tanulók együttneveléséhez Módszertani intézményi útmutató Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest Gosztonyi, N.-Szaffner É.,(2008) Sérülés specifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest Németh K., Őszi T., Szaffner É (2005) : Autizmussal élőgyermekek integrációjának lehetősége Kisgyermekek, nagy problémák RAABE, Budapest Attwood T. (2008) Különös gyerekek Animus Kiadó Budapest