JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003. Témaszám: 614 Vizsgálatazonosító szám: V0056 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Rideg Margit főtanácsadó Biró Endre számvevő Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné tanácsadó Biró Endre számvevő Koós Lászlóné tanácsadó dr. Majoros Sándor tanácsadó dr. Németh Klára tanácsos Rideg Margit főtanácsadó Szíjártó Károly tanácsadó Tóthné Nagy Éva számvevő Uglár László főtanácsadó Vati László tanácsos Verő Tünde számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1991) Jelentés a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági utóellenőrzéséről (1993) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről sorszáma 396 9812 Vélemény a Magyar Televízió Részvénytársaság 2003. évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról 0244

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 20 A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE 20 1. A közalapítvány működésének szabályozottsága, szervezeti rendszere 20 1.1. A közalapítvány jogállása, szervezeti és működési rendje 20 1.2. A közalapítvány gazdálkodási ügyvitelének szabályozottsága 23 2. A közalapítvány gazdálkodása 24 2.1. A gazdálkodási szabályok érvényesülése 24 2.2. A közalapítvány működési költségei 26 2.3. A közalapítvány vagyonának változása 28 3. A közalapítvány közgyűlési jogainak gyakorlása 29 3.1. A Kuratórium és a Kuratórium elnökségének működése 30 3.2. A testületi döntések megalapozottsága 31 3.3. Az MTV Rt. gazdálkodása ellenőrzésének megszervezése 32 3.4. Az MTV-elnökök pályázati célkitűzései megvalósításának értékelése 33 4. A közalapítványnál végzett ellenőrzések 34 4.1. Az Ellenőrző Testület ellenőrzési tevékenysége 34 4.2. Az 1997 1998. évi számvevőszéki ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések 35 B/ AZ MTV RT. MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA 36 1. A részvénytársaság működésének szabályozottsága, törvényessége 36 1.1. Az MTV Közalapítvány és az MTV Rt. kapcsolata 36 1.2. Az MTV Közalapítvány, az MTV Rt. és az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága kapcsolati rendjének szabályozottsága 37 1.3. Az MTV Rt. belső szabályzatai és a jogszabályok összhangja 37 1.4. A számviteli és bizonylati rend szabályozottsága 40 2. Az MTV Rt. gazdálkodása 42 2.1. A bevételek összetétele, szabályozása, alakulása, tervezése 42 2.2. A költségek (ráfordítások) összetétele, alakulása, tervezése 45 2.3. Az MTV Rt. állami támogatása és az Európai Unió országainak támogatási gyakorlata 47 2.4. A gazdálkodás tervezése 48 1

2.5. A tényleges bevételek és költségek (ráfordítások) alakulása 50 2.5.1. A bevételek változása, összetételének alakulása 50 2.5.2. A költségek és ráfordítások változása, összetételének alakulása, szakértői, tanácsadói díjak 50 2.5.3. A gazdálkodás eredményessége, a saját tőke alakulása 52 2.5.4. A likviditás, a kintlévőségek és a kötelezettségek változása 53 3. A gazdálkodás főbb elemei 54 3.1. A társaság eszköz- és vagyongazdálkodása 54 3.1.1. A rendelkezésre álló tárgyieszköz-állomány hasznosítása 54 3.1.2. Beruházások, felújítások 58 3.1.3. A befektetések értéke és hozama 59 3.1.4. Anyag- és készletgazdálkodás 59 3.1.5. A műsorkészítés elszámolásának rendje 61 3.1.6. A saját és külső gyártású, valamint a vásárolt műsorok aránya a műsoridőn belül 64 3.1.7. Az egyes műsorfajták fajlagos bekerülési értékének összhangja a tervezett értékekkel 65 3.1.8. A jogdíjak kifizetésének rendje 67 3.2. A létszám- és bérgazdálkodás 70 3.2.1. A létszám és összetételének alakulása, létszámleépítés 70 3.2.2. A bér- és kereseti viszonyok alakulása 71 3.2.3. Az állományi bérek felhasználása, a külső foglalkoztatottak 72 3.2.4. A külső és belső megbízások 73 3.2.5. A létszámleépítésre kapott költségvetési támogatások felhasználása 74 3.3. Egyéb működési célú költségek 76 3.3.1. Belföldi és külföldi kiküldetések elszámolása 76 3.3.2. Az MTV Rt. gépjármű-állománya, saját gépkocsik, taxik igénybevétele 77 4. Az MTV Rt.-nél végzett ellenőrzések 80 4.1. A belső ellenőrzés működése 80 4.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrző tevékenysége 81 4.3. A Kuratórium elnökségének ellenőrzési tevékenysége 82 4.4. Az ÁSZ 1997 1998. évi ajánlásainak hasznosulása 82 2

MELLÉKLETEK 1. A jelentéstervezetre tett észrevételek 2. A Magyar Televízió Közalapítvány bevételei az üzemben tartási díjból A Magyar Televízió Közalapítvány gazdálkodásának főbb adatai 3. A Kuratórium elnöksége által MTV Rt.-nek átszámlázott tárgyieszközbeszerzések és szolgáltatások 4. A közalapítvánnyal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban álló dolgozók részéről igénybe vett juttatások 5. A Magyar Televízió Közalapítvány tőkeváltozása a 2001. évi mérlegadatai alapján 6. Az MTV Rt. gazdálkodásának terv-és tényadatai 7. Az MTV Rt. bevételeinek alakulása 8. Az MTV Rt. költségeinek és ráfordításainak alakulása 9. A gazdálkodás eredményessége A saját tőke alakulása 10. A likviditás, a kintlévőségek és a kötelezettségek változása 11. Értékesített ingatlanok Az értékesített ingatlanok becsült értéke és az eladási ára 12. Az MTV Rt. bérleti jogai társasággá alakulásakor 13. A tárgyi eszközök nettó és bruttó értékének, belső összetételének változása 14. A stúdiók és a közvetítőkocsik kihasználtsága 15. A beruházások tárgyévi növekménye az MTV Rt.-nél 16. Az évenkénti létszámleépítések A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 1 főre jutó keresetének főbb bérelemenkénti változása 1997. évhez viszonyítva 17. Az Állami Számvevőszéknek az MTV Közalapítványnál és az MTV Rt.-nél végzett korábbi ellenőrzései alapján tett ajánlásai és az Országgyűlés intézkedései 3

FÜGGELÉKEK 1. Az MTV KA elnöksége szerződésekkel kapcsolatos előzetes felhatalmazási, illetve jóváhagyási jogköreinek gyakorlása az MTV Rt.-nél 2. Az MTV Rt. elnökei a részvénytársasággá alakulástól napjainkig 3. A Magyar Televízió Rt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának értékelése az Alkotmányban biztosított alapjogok érvényesülése alapján 4. A meghatározó szerződéses feltételek 5. Költségracionalizálási intézkedések 6. A szakértői, tanácsadói szerződések teljesítése, az elvégzett munkák eddigi hasznosulása 7. Az MTV Rt. által értékesített ingatlanok 8. Az MTV Rt. befektetései 9. A nézettségi mutatók alakulásának szerepe az MTV Rt. gazdálkodásában 10. Műsorköltségek, műsorkészítési költségek alakulásának tervszerűsége 4

TANÚSÍTVÁNYOK 1. A társaság vagyoni helyzetének alakulása (eszközök) 2. A társaság vagyoni helyzetének alakulása (források) 3. Bevételek alakulása 4. A társaságnak juttatott költségvetési támogatások 5. Költségek és ráfordítások alakulása 6. A társaság költségeinek összetétele 7. Eredmény alakulása 8. Költségvetési befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) 9. Költségvetési támogatások alakulása 1997-2002 10. Az állományi létszám alakulása 11. Az alaptevékenységet jellemző naturális és fajlagos közvetlen önköltségszintű mutatók alakulása 12. Az egy főre jutó átlagjövedelem alakulása 5

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁFA APEH ÁPV Rt. ÁSZ BH ET FB Gt. Kbt. KMSZ KSZ médiatörvény Mt. MTV KA MTV Rt. MTV 2 OGY ORTT Ptk. Ptké. Szjt. SZMSZ Sztv. Ügyrend általános forgalmi adó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Állami Számvevőszék Bírósági Határozat Ellenőrző Testület Felügyelő Bizottság 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat Kollektív Szerződés 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról Munka Törvénykönyve Magyar Televízió Közalapítvány Magyar Televízió Részvénytársaság Magyar Televízió 2-es csatorna Országgyűlés Országos Rádió és Televízió Testület 1959. évi. IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Szervezeti és Működési Szabályzat 2000. évi. C. törvény a számvitelről MTV KA Kuratóriuma Ellenőrző Testületének Ügyrendje 7

8

BEVEZETÉS JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar Televízió Rt. működésének ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Magyar Televízió Közalapítványt (MTV KA) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) alapján a 18/1996. (III. 8.) OGY határozatával az Országgyűlés hozta létre televíziós közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére. Az Alapító Okirat szerint az MTV KA (továbbiakban: közalapítvány) alapvető feladata, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság (MTV Rt.) tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás médiatörvényben meghatározott követelményei érvényesüléséről. A közalapítvány induló vagyona 15 millió Ft volt. A médiatörvényben jóváhagyott mértékű működési célú támogatást az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapból folyósítja az alapítvány részére. Az MTV Rt. alapításkori saját vagyona 18,96 milliárd Ft volt. A társaság az alapítást követően rendszeres (sugárzási díj, üzemben tartási díj, az üzemben tartási díj fizetése alól mentesítettek állam által átvállalt átalánya, illetve kiegészítése) és eseti (létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, köztartozások elengedése, adósságtörlesztés, tőketartalék-juttatás) támogatásban részesült a központi költségvetésből, illetve a Műsorszolgáltatási Alapból. A támogatás célját, mértékét, módját a médiatörvény, illetve az éves költségvetési törvények határozták meg. 1997 2002-ben a fenti címeken az MTV Rt. összesen 104 milliárd Ft támogatást kapott, ebből 86,5 milliárd Ft a bevételeit, 17,5 milliárd Ft közvetlenül a saját tőkéjét növelte. A társaság összes költsége és ráfordítása ugyanezen időszak alatt 190,4 milliárd Ft volt. A társaság saját tőkéje a minden évben veszteséges üzleti tevékenység következtében az 1997. évi 18,5 milliárd Ft-ról 2002-re 1,7 milliárd Ft-ra csökkent. A saját tőkén belül a jegyzett tőke értéke 1997-ben 16,1 milliárd, 2002-ben 1,2 milliárd Ft volt. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét a Ptk. 74/G (8) bekezdése, illetve a médiatörvény 60. (5) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvényben meghatározott hatáskörében és feladatai alapján mint az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében többek között a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét (2. (1) bekezdés), ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását többek között az ún. egyéb szervezeteknél (2. (5) bekezdés), így az MTV Rt.-nél. 9

BEVEZETÉS A közalapítvány törzsvagyonnal való gazdálkodásának törvényességi és célszerűségi szempontok szerinti ellenőrzése részben közvetlenül a közalapítvány Kuratóriumának és a Kuratórium elnökségének helyszíni ellenőrzése keretében, részben kapcsolódó ellenőrzésként a vagyont működtető egyszemélyes részvénytársaságnál történt. Az 1989. évi XXXVIII. törvény fent idézett 2. (5) bekezdése, illetve a 21. (3) bekezdése alapján ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése szükségessé válik az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket más szervnél is vizsgálni. A közalapítvány és a részvénytársaság működését, gazdálkodását átfogóan legutóbb 1997 1998-ban ellenőrizte az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés 89/2002. (XI. 13.) OGY határozata alapján pedig 2002 végén célvizsgálat keretében az MTV Rt. 2003. évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságát és indokoltságát értékelte. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt a Magyar Televízió Közalapítványnál, hogy a szervezeti és működési rendje biztosította-e a feladatok hatékony ellátását, gazdálkodása törvényes és célszerű volt-e; a Kuratóriuma és a Kuratórium elnöksége törvényesen és célszerűen gyakorolta-e részvényesi jogait az MTV Rt. működése, gazdálkodása körében; az Ellenőrző Testületének ellenőrzései és ezek alapján tett intézkedések milyen hatást gyakoroltak a közalapítvány gazdasági-pénzügyi tevékenységére; a Magyar Televízió Rt.-nél, hogy az Alapító Okiratában foglaltaknak, illetve a közalapítvány Kuratóriuma és a Kuratórium elnöksége döntéseinek megfelelően, törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal és a központi költségvetési támogatással, mi eredményezte a törzsvagyon jelentős mértékű elvesztését; közszolgálati feladatai és működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei összhangban vannak-e, illetve stratégiája alkalmas-e közszolgálati feladatai ellátásának és rentábilis működésének együttes biztosítására; a Felügyelő Bizottság ellenőrzései és az ezek alapján tett intézkedések milyen hatást gyakoroltak gazdasági-pénzügyi tevékenységére; az 1997 1998. évi számvevőszéki ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján kidolgozott intézkedési terv végrehajtása milyen eredményekkel járt. Az ellenőrzés az 1998-2002. évekre terjedt ki, de az ellenőrzés lezárásáig figyelemmel kísérte a gazdasági pénzügyi folyamatokat. A jelentés részletes megállapításaihoz kiegészítő információkat tartalmaznak a kapcsolódó függelékek. 10

BEVEZETÉS A jelentést a Kuratórium elnökével, a jelentés tervezetét a társaság ügyvezető alelnökével egyeztettük, levelük másolatát az 1. számú melléklet tartalmazza. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyar Televízió Rt.-nél és jogelődjénél végzett korábbi és jelenlegi számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a feltárt ismétlődő szabályozási és gazdálkodási hiányosságok megszüntetése sürgető feladat 1.. Az ellenőrzés megítélése szerint a Közalapítvány és az Rt. elmúlt hat évi működése megkérdőjelezi a médiatörvény által kialakított tulajdonosi, működtetési, finanszírozási és gazdálkodási rend célszerűségét. Az Rt. működési költségei és ráfordításai 1997 2002-ben miközben nézettségi mutatói általában igen alacsony és hullámzó teljesítményt jeleztek mindösszesen meghaladták a 190 milliárd Ft-ot, szemben a 155 milliárd Ft bevétellel, amelyből 86,5 milliárd Ft bevételt növelő állami támogatás volt. Ezen felül a társaság két alkalommal összesen 17,5 milliárd Ft tőketámogatásban is részesült, de 2002 végére így is elvesztette saját induló vagyonának 90%-át, az évet 11,8 milliárd Ft mérleg szerinti veszteséggel zárta. Az Rt.-nek megalakulása óta megbízással, kinevezéssel összesen hét vezetője volt. Folyamatosan intézkedési tervek, részintézkedések születtek működésének és gazdálkodásának konszolidálására eddig minden eredmény nélkül. Mindez kétségessé teszi, hogy a jelenlegi szabályozási keretek között tartósan megteremthetőek-e a kiegyensúlyozott működés és gazdálkodás feltételei, miután a veszteséges, célszerűtlen gazdálkodást a jelenlegi szabályozás nem szankcionálja, sőt deklarálja, hogy az MTV Rt. nem számolható fel. A közalapítvány szabályozása és működésének körülményei a vizsgált időszakban folyamatosan változtak. A közalapítvány Kuratóriumának elnöksége az SZMSZ-ben nem jelenítette meg a Gt. vezető tisztségviselőkre és a gazdasági társaság ügyvezetésére vonatkozó előírását, amely az ilyen személyektől fokozott gondosságot és a gazdasági társaság érdekeinek elődlegessége alapján való feladatellátási kötelezettséget ír elő. Nem jelenítette meg továbbá az alapítványi vagyon kezeléséről a harmadik személyekkel szemben és a hatóság előtti képviseletről, cégjegyzésről szóló részletes szabályokat. A közalapítvánnyal szerződésben állók jogviszonya esetenként szabályozatlan és ellentmondásos volt. A közalapítvány SZMSZ-e szerint a kuratóriumi titkárság feladata a Kuratórium és elnöksége zavartalan működéséhez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek biztosítása. A közalapítvány minden felmerült költséget megtérített, függetlenül attól, hogy a költségtérítési átalányon kívül nem állapítható meg, hogy az egyes tisztségviselők részére milyen elvek alapján biztosítanak eszközöket. A közalapítvány elhelyezéséről az MTV Rt.-nek kell gondoskodni. Az MTV Rt. térítésmentesen biztosítja a munkahelyek működtetéséhez szükséges szolgáltatásokat és berendezéseket. 1. Lásd a 17. számú mellékletet az Állami Számvevőszéknek az MTV Közalapítványnál és az MTV Rt.-nél végzett korábbi ellenőrzései alapján tett ajánlásairól és az Országgyűlés intézkedéseiről 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A közalapítvány gazdálkodási tervezésével kapcsolatos gyakorlata megalapozatlan, az elkészített éves tervek jóváhagyása utólagos, illetve hiányos volt. A közalapítvány Kuratóriumának elnöksége és Ellenőrző Testülete a megalakulástól napjainkig a folyamatos változás és bizonytalanság időszakát élte át, ami egyes időszakokban nem tette lehetővé az MTV Rt. feletti alapítói és közgyűlési jogok gyakorlását, a közalapítvány működésének ellenőrzését, egy hosszú távú az MTV Rt.-t irányító és ellenőrző tulajdonosi koncepció megalkotását. Mindez rontotta a tulajdonosi jogok gyakorlásának hatékonyságát. A részvénytársaság megalakítása óta a társaság egyik elnöke sem töltötte ki a négy éves periódust. A leghosszabb időszak egy év öt hónap volt. Az eltelt hat év alatt három pályázat útján megválasztott elnöke és négy ügyvezető alelnöke volt az MTV Rt.-nek. Az elnökök folyamatos cseréje is akadályozta a tulajdonosi stratégia megalkotását. Az elnökök pályázati célkitűzéseinek megvalósítása, a részletes ütemterv elkészítése nem szerepelt végrehajtandó és számon kérhető konkrét feladatként sem az elnökökkel kötött megbízási szerződésekben, sem az elnökök számára megfogalmazott célfeladatok között. A közalapítvány Kuratóriuma és elnöksége a folyamatosan fennálló gazdálkodási gondok ellenére nem mérte fel és mutatta be, hogy a médiatörvény szabályozási keretei között elérhető kereskedelmi piaci bevételek, valamint a költségvetés által biztosított támogatások alapján milyen közszolgálati műsorszerkezet, műsoridő finanszírozható, és ehhez hány sugárzási csatornát célszerű fenntartani. Az MTV Rt.-nek a vállalatirányítási rendszer működtetéséhez aktuális szervezeti és működési szabályzata a vizsgált időszakban nem volt. A szervezet többször megváltozott, a feladatkörök szabályozása viszont elmaradt. A Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának műsorszolgáltatásra és az MTV Rt. független működésének biztosítékaira vonatkozó fejezeteiben az alkotmányos alapjogok nem érvényesülnek. A szabályzatban nincs megfogalmazva a befolyás és a befolyásmentesség fogalma, továbbá a közérdekűség kritériuma. Ennek hiányában a megfogalmazott követelmények kívánalmak maradnak. Nem határozta meg a médiatörvény közszolgálati műsorszolgáltatásként megfogalmazott fogalomkörét. Az MTV Rt. gazdálkodásának eredménytelensége, a vagyont elfogyasztó veszteség részben a bevételek hiányából, részben a pazarló gazdálkodásból, működésből ered. A részvénytársasággá alakulásától kezdve megoldatlan volt a bevételek és költségek egyensúlyban tartása. A médiatörvény új helyzetet teremtett a közszolgálati televízió számára. 1998- tól a korábban a közszolgálati televízióhoz érkező reklámbevételek nagyobb része a kereskedelmi televízióknál jelent meg. A közszolgálati televíziónál a kieső reklámbevételeket sem állami támogatás, sem egyéb kereskedelmi bevétel nem pótolta, a közszolgálati televíziós szolgáltatás összes költségei és ráfordításai viszont láthatóan nominális értéken nem csökkentek. A költségvetési szervezeti, működési és gazdálkodási tapasztalatokkal gazdasági társasággá alakult 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK közszolgálati televízió egyedül nem volt képes alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, bár a műsorszolgáltatás fajlagos költségeit csökkentették. 1997 2002-ben a társaság folyamatos működésből származó bevételeihez képest nagyobb összeget fordított a folyó költségekre és ráfordításokra, az üzemi üzleti tevékenység minden évben veszteséges volt. 1998 2002-ben a társaság összesen 34,1 milliárd Ft mérleg szerinti veszteséget halmozott fel, amely azzal együtt keletkezett, hogy a társaság költségvetési támogatásokban részesült, és ingatlanjainak értékesítéséből is voltak bevételei. Az MTV Rt.-nek 1997 végén még 18,5 milliárd Ft saját tőkéje volt, amely azonban a 34,1 milliárd Ft mérleg szerinti veszteséget önmagában nem fedezte. 2002 végére negatív saját tőkéje lett volna a társaságnak, ha a központi költségvetésből nem kap 17,5 milliárd Ft tőketartalékot. Az MTV Rt. bevételei a médiatörvény, illetve az éves költségvetési törvények által meghatározottak. A társaság a reklámpiac visszaszerzése érdekében 2000- től a reklámidő értékesítését két alkalommal külső cégre bízta. A szerződések megkötését nem előzte meg közbeszerzési eljárás, annak ellenére, hogy az ügyletek a közbeszerzési törvény hatálya alá estek. A közbeszerzési törvényt megkerülő eljárást a Kuratórium elnöksége nem akadályozta meg. A szerződések az MTV Rt. számára hátrányosak és eredménytelenek voltak. A szerződések nem tartalmaztak érvényesíthető garanciát a tervezett bevételekre. Nem tették lehetővé a jutalék elszámolásának alapjául szolgáló teljesítmények ellenőrzését. Nem biztosították a bevételek határidős beszedését és a késedelmes teljesítések szankcionálását. A reklámértékesítésre kiválasztott cégek gyakorlatilag az MTV Rt. és a hirdető cégek közötti közvetítői jutalékot szedték be az MTV Rt. piaci kapcsolatainak és ismereteinek felhasználásával. A kereskedelmi bevételek csökkenését az MTV Rt. a működési költségek csökkentésével nem ellensúlyozta. A költségek csökkentését az éves tervekben csak célkitűzésként fogalmazták meg, de az elérendő megtakarításokat és azok teljesítésének időpontját nem határozták meg. A tervekben a műsoridő csökkentésének lehetősége nem szerepelt. A fix stúdiókból teljesített közszolgáltatás sugárzási díját központi költségvetési támogatás fedezte, ezért az MTV Rt. gazdálkodásában a sugárzási díjak nem képeztek megtakarítási lehetőséget, így csökkentésükben sem volt érdekelt a társaság. Az MTV Rt.-nél a bevételek és ráfordítások egyensúlyban tartása nem volt tervezési szempont. Az egyes tervek elfogadásának gyakorlata a reálisan tervezhető saját bevételeken és támogatáson nyugvó költségtervezés mellőzését mutatta. A Kuratórium elnöksége asszisztált a vagyonfeléléshez a tervek utólagos jóváhagyásával. Az MTV Rt. működésének állami támogatása következetlen, ellentmondásos és rövid távú koncepció alapján valósult meg. A támogatási rendszer átalakításának szükségességét az üzemben tartási díj Kormány általi átvállalása is indokolja. Az MTV Rt. kereskedelmi bevételei 1997-hez képest harmadára estek vissza, egyidejűleg a költségvetési törvények a médiatörvényben foglaltakhoz képest 10%-kal csökkentették az üzemben tartási díjból való részesedését. A létszámleépítések támogatása és felhasználása átgondolatlan és szabálytalan 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK volt. A támogatás részaránya az összes bevételből az 1997. évi 18%-ról 2001-re 53%-ra nőtt. Ezt az arányt az üzemben tartási díj tovább növelte. Az MTV Rt. 1997 2001-ben jogi személyeknek összesen 724 millió Ft díjat fizetett ki jogi, üzletviteli és gazdasági tanácsadásért, egyéb szakértői munkáért. A tanácsadók, szakértők munkája mindenekelőtt az elsőszámú vezető gyakori cseréje miatt korlátozottan hasznosult. Az MTV Rt. a vizsgált években folyamatosan fizetési nehézségekkel küzdött. A likviditási helyzetről 2001 májusától heti jelentéseket készített az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége részére, de nem készített havi bontású éves likviditási mérlegeket a várható bevételekről, kiadásokról. A szállítói számlák kifizetésének nem volt következetesen betartott rendje, a napi átutalások egyedi döntések alapján születtek. A szállítók finanszírozó szerepet töltöttek be az MTV Rt. működésében. Az MTV Rt. a vizsgált időszakban értékesítette ingatlanai 95%-át. A korábbi elképzelés szerint az ingatlanokból befolyó bevételt az új székház felépítésére fordították volna, a kritikus gazdasági helyzetben a társaság a bevételeket a működés finanszírozására fordította. A nyilvántartási értékhez képest a társaság nyereséget realizált az értékesítésből. A működéshez szükséges ingatlanokat a társaság visszabérli. A bérleti szerződéseket az adás-vétellel egyidejűleg kötötték meg, a feltételek az MTV részére kedvezőtlenek. Az ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kialakult helyzet nem tartalmaz garanciákat az Alkotmányban és a médiatörvényben kinyilvánított közszolgálati műsorszolgáltatás függetlenségi elvének betartásához. Az MTV Rt. eszközparkja elavult, azokra a társaság az amortizáció értékének töredékét fordította. A filmen és videokazettán őrzött anyagok felújítására csak esetlegesen került sor, ezért a gyűjtemény elöregedett. A Kuratórium tárgyi eszközei részben az MTV Rt. tulajdonában állnak. A tulajdonosi szerepkört betöltő alapítványnak az általa felügyelt Rt.-től saját maga által létrehozott gazdasági függősége tisztázatlan érdekviszonyokat hozott létre. Az MTV Rt. gyártási szerződései nem egységesek. A szerződéseket nem a társaság jogi osztálya készíti, hanem a szerződő partner. Egy több évre vonatkozó műsor esetében az előzetes jóváhagyás során nem vizsgálta a szerződés társaságra vonatkozó előnyös vagy hátrányos gazdasági kihatásait, sem a hosszú távú szerződéskötés indokait. A Kuratórium elnöksége a jóváhagyó döntését az előzetes szakértői vélemény ellenére hozta meg olyan cég esetében is, amely a hatályos cégnyilvántartásban nem szerepelt. Az MTV Rt. nem rendelkezik gyártási normatívákkal. Az önköltségszámításon alapuló, a közvetett és közvetlen költségeket figyelembe vevő gyártási normák hiányában elkészített gyártási tervek megalapozatlanok. Az elő- és utókalkuláció nem azonos elveken épül fel. A fajlagos gyártási költségek a kialakult gyakorlat alapján nem tartalmazzák az általános költségek teljes körét. A gyártást megelőző döntési folyamatokban nem volt szempont a fajlagos műsorgyártási költség összege. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A műsorszerkezethez kapcsolódó bázisalapú költségtervezés, a cash-, a barterés a belsőkapacitás-felhasználás eltérő értékelése és számítási módja, valamint a gyártáshoz kapcsolódó de közvetlenül a produkcióra nem terhelhető költségek és a szerződési feltételek pontatlan meghatározása miatt fajlagos mutatókat nem vesznek figyelembe sem a produkciók, sem a szervezeti egységek éves tervének összeállításakor. Az archiválásra leadott külső produkciók dokumentációja hiányos, ami akadályozza a jogvédelem érvényesülését és a számviteli törvény betartását. A társaság nem rendelkezik a különféle szerzői jogokra vonatkozó központi nyilvántartással. Az archívum nyilvántartása nem zárt, és hiányzik a folyamatos ellenőrzés lehetősége. Az archívum használata után fizetendő jogdíj önköltségszámítással nincs alátámasztva. Az archiválási hiányosságok következtében az évenként elkészített mérlegek nem felelnek meg a teljesség és az egyedi értékelés számviteli alapelveknek. A társaság könyvvizsgálója az óvatosság számviteli alapelv figyelembevételével nem tartotta indokoltnak a hivatkozott archívum beszámolóban történő szerepeltetését a per befejezéséig. Az MTV Rt. létszámgazdálkodása az ellenőrzött időszakban minden koncepciót nélkülözött. A létszámleépítés gazdálkodásra gyakorolt hatása nem érte el a kitűzött célt. Az MTV Rt. 1997-től négy alkalommal kapott a központi költségvetésből támogatást a racionálisabb gazdálkodás elősegítéséhez. Az egyes években biztosított támogatás a pillanatnyi likviditási gondok leküzdésén kívül a jogosulatlanul juttatott jövedelmek növelésére volt alkalmas a társaság gazdálkodásának javítása helyett. A kormányhatározatokban rejlő lehetőséget a költségtakarékos, hatékony gazdálkodás megvalósítására az MTV Rt. egyik vezetője sem tudta a társaság javára fordítani. A követelmény nem mindig pontos meghatározása pedig megnehezítette a folyósított költségvetési támogatás hatékony felhasználását. Az egymással össze nem hasonlítható tartalmú adatok közlése, továbbá a monitoring-rendszer hiányossága akadályozta a támogatás célszerűségének és hatékonyságának teljes körű ellenőrzését. A részvénytársaság megalakulása óta a belső ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzatok nem készültek el. Az Rt.-nél az ellenőrzés szerepe nem volt meghatározó. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatait 2 a Kuratórium és a társaság nem hasznosította sem a szabályozás, sem a gazdálkodás területén. A részletes megállapítások hasznosításán túl az MTV Rt. működésének és gazdálkodásának átláthatósága, ellenőrizhetősége, minél nagyobb hatékonysága érdekében javasoltuk az MTV Rt. ügyvezető alelnökének, hogy gondoskodjon a társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásáról, a hatályos Számlatükörhöz tartozó Számlarendnek mielőbbi kiadásáról és az Önköltség-számítási Szabályzat alkalmazhatóságáról; 2 Lásd a 17. számú melléklet A, B,C pontjait. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a szervezeti és működési rend változtatásait követhetően a belső szabályzatok, munkaköri leírások azonnali aktualizálásáról; a szerződéskötési utasítások rendelkezéseinek következetes betartásáról és a szerződés-nyilvántartási rendszer céljának megfelelő tökéletesítéséről; a tanácsadók, szakértők által elvégzett munkák szakszerű dokumentálásáról; a likviditás növelését célzó utasítások következetes alkalmazásáról; intézkedjen a visszafoglalkoztatást nyomon követő monitoring elkészítéséről, és az alapján állapíttassa meg az 1997-től jogosulatlanul alkalmazottak névsorát; módosítsa a társaság számviteli politikájának megfelelően az állományi létszámot és az átlaglétszámot az éves beszámolókban; állítsa be az archívumfejlesztés tervébe az egyszeri felhasználást lehetővé tevő másolatok készítésének technikai feltételeit; írja elő a műsorok gyártásában és értékesítésében érdekelt szervezeti egységek részére a költségtakarékos műsorgyártás érdekében a bevételek tervezését is; dolgozza ki a saját gépkocsi hivatali célú használatáért kifizetett költségátalány elszámolásának egységes szabályait az ellenőrizhetőség érdekében; vizsgálja felül és hangolja össze egy szabályzatban az utalványozással kapcsolatos feladatokat és jogosultságokat; adja ki egységes szerkezetben a tartalmilag egymáshoz kapcsolódó utasításokat és körleveleket a változások követhetősége, betartásuk ellenőrizhetősége érdekében. fogalmazza újra a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat műsorszolgáltatásra és az MTV Rt. független működésének biztosítékaira vonatkozó fejezetei kifogásolt pontjait az alkotmányos alapjogok érvényesülése és érvényesíthetősége érdekében; határozza meg az MTV Rt. elsődleges társasági érdekeit a követendő stratégiai és üzletpolitikai célok kijelölésével és a fokozott gondossági mértéknek megfelelő felelősségi rendszer kiépítésével. A munkabérek járulékainak meg nem fizetésével, a szerződéskötési gyakorlattal kapcsolatban büntető eljárások vannak folyamatban. Ezért a jelenlegi ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék csak a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény miatt a céljelleggel nyújtott támogatás jogcímétől eltérő felhasználás (visszafoglalkoztatás) ügyében kezdeményezett büntető eljárást ismeretlen tettes ellen. E témában az ÁSZ ismeretei szerint más szervezet büntető eljárást nem kezdeményezett. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az Országgyűlésnek, 1. fontolja meg a közalapítvány és az Rt. alapítása óta eltelt időszak rendkívül kedvezőtlen működési, gazdálkodási tapasztalataira figyelemmel a közszolgálati média átfogó újraszabályozását; 2. kérje fel a Kormányt, hogy a közszolgálati média átfogó újraszabályozásának megvalósulásáig tartó időszakra mielőbb tegyen javaslatot az MTV Rt. kiszámítható bevételekre épülő, független, veszteségmentes gazdálkodásának megoldására. az Országgyűlésnek, mint a Magyar Televízió Közalapítvány alapítójának, 1. kérje fel a közalapítványt a rendelkezésére álló eszközök alkalmazására ide értve a műsoridő módosítását is annak érdekében, hogy az Rt. kiadásai a forrásaihoz igazodjanak; 2. módosítsa a Közalapítvány Alapító Okiratának 12.2. pontjában a költségtérítésre tarthatnak igényt, illetve a Költségtérítés megilleti. szövegrészt úgy, hogy abból alapvetően derüljön ki az alapítói szándék: az érintettek a közalapítvány tevékenységével összefüggésben felmerült, igazolt költségeik megtérítését igényelhetik, és/vagy a költségek igazolása nélkül, adóköteles költségtérítésben részesíthetők; 3. egészítse ki az Alapító Okiratot a költségtérítéssel kapcsolatban választott megoldás függvényében: az elszámolható költségek körét, mértékét, a költségek igazolásának módját a közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani, vagy a költségtérítés összegét határozza meg, illetve e jogkörrel hatalmazza fel a Kuratóriumot; 4. törölje az Alapító Okirat 1. sz. melléklete 5. pontját miszerint a közalapítvány bevételei között megjelenő, az MTV Rt.-t megillető összegekre az utalási intézkedések meghozatala az elnökség feladata, mivel az alapító okirat 1. sz. mellékletének 3. pontja konkrétan tartalmazza az MTV Rt.-t megillető bevételeket és az átutalás határidejét is. A feladat teljesítését az elnökség nem mérlegelheti, így végrehajtása nem igényel testületi döntést; 5. foglaljon állást a közalapítvány működési feltételeihez térítésmentesen igénybe vehető, az MTV Rt. által nyújtandó szolgáltatások és eszközök köréről. a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának, 1. módosítsa Szervezeti és Működési Szabályzatát és ennek keretében az alapítványi célokhoz igazodó saját nevében vállalható alcélok rendszerét; 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a közfeladat-ellátó és társaságirányító tulajdonosi tevékenységet a hozzá tartozó felelősségi rendszerrel együtt; az alapítványi vagyon kezeléséről, a harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtti képviseletről, cégjegyzésről szóló részletes szabályokat; 2. határozza meg a közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában az éves gazdálkodási terv készítésének módját, a feladatok és jogkörök megfelelő elhatárolásával az évközi módosítások tartalmi és formai követelményeit; 3. állapítsa meg az alapító döntése szerint a Szervezeti és Működési Szabályzatban az elszámolható költségtérítések és juttatások körét, mértékét és a költségek igazolásának, elszámolásának rendjét, valamint a társaság által biztosítandó eszközök igénybevételét; 4. határozza meg a közalapítvány Kuratóriuma elnökének jogait és hatáskörét a közalapítvány gazdálkodása tekintetében; 5. tegyen határozott intézkedéseket a közalapítvány törvényes és szabályozott működése érdekében a közalapítvány korábban elfogadott szabályzatainak aktualizálására, illetve határozza meg a szükséges szabályzatok körét; 6. éljen az Alapító Okiratában biztosított szabályozási lehetőségekkel az MTV Rt. feletti tulajdonosi jogok következetesebb, hatékonyabb gyakorlása érdekében; 7. segítse az MTV Rt. hatékonyabb működését döntései megalapozottságának növelésével; 8. vizsgálja meg a személyes felelősségre vonás szükségességét a jelentésben kifogásolt, a részvénytársaság számára előnytelen szerződések ügyében. a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének, 1. helyezze előtérbe az elnökség és az elnök ellenőrzési feladatainak meghatározása és végrehajtása során a hatékony és célravezető módszereket; 2. intézkedjék a közalapítvány szabályzataiban és gazdálkodásában feltárt hiányosságok felszámolására; 3. dolgozza ki az MTV Rt. gazdálkodása általános ellenőrzésének rendszerét, valamint az MTV Rt. szerződéskötéseivel összefüggő jogosítványai gyakorlásának eljárási rendjét tulajdonosi feladatai hatékonyabb ellátása érdekében; 4. fogalmazza meg pontosan elvárásait az MTV Rt. elnöke kiválasztására kiírt pályázati felhívásban, és következetesen kérje számon azok megvalósítását. az MTV Rt. Felügyelő Bizottságának, igazítsa az MTV Rt. elsődleges érdekei követelményéhez az ellenőrzés szabályait a testület Ügyrendjében és a tagi felelősség szabályozásában. 19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁL- KODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE 1. A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA, SZERVEZETI RENDSZERE 1.1. A közalapítvány jogállása, szervezeti és működési rendje A Magyar Televízió Közalapítvány (MTV KA) szervezeti működési rendjét szabályozó anyagi, jogi és eljárási szabályok a vizsgált időszakban folyamatos átalakuláson mentek át, hatásuk a gyakorlatban ellentmondásokkal terhelt volt, mivel az alapítványok alapvető mögöttes joganyaga csak a vizsgált időszak végére zárult le. A közalapítványt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) 53. (1) bekezdésével a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére hozta létre az Országgyűlés. A Ptk. rendelkezései értelmében az alapítványt tartós, közérdekű célra kell alapítani. A cél konkrét megfogalmazása nem előírt, de a bíróság az alapítvány nyilvántartásba vételekor (Ptk. 74/A ), a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség pedig az alapítvány működése során vizsgálni köteles. A közalapítvány célját a 18/1996. (III. 8.) OGY határozat mellékletét képező Alapító Okirat 3. pontja határozta meg az Alkotmány 61. -ával és a médiatörvénnyel összhangban: a szabad és független televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében a Magyar Televízió, mint közszolgálati televízió függetlenségének, ezzel egyidejűleg társadalmi felügyeletének biztosítása. A közalapítvány nem lép az állam helyébe, a fenti közfeladat ellátásának biztosítását az állam érdekében, de a saját nevében szervezi. A célmeghatározás azt a közfeladatot mutatja be, amely az Országgyűlést az Alkotmány értelmében terheli. A Legfelsőbb Bíróság KK 38. számú állásfoglalása értelmében az MTV KA alapítója a jogszabályok alapján őt terhelő közfeladat alól a közalapítvány létesítésével nem mentesülhet, a közalapítvány az alapító teljes feladat- és hatáskörét nem veheti át, a közfeladat ellátásában csak közreműködhet. AZ MTV KA Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) megismétli a célmeghatározást, valamint a médiatörvény és az OGY határozat kapcsolódó rendelkezéseit. Nem fogalmaz meg az alapító közfeladatával összhangban az alapító érdekében saját nevében vállalható elkülönített célokat. 20

A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE A BH 1999. 428. számú állásfoglalás értelmében a Ptk. 74/B, 74/G -a alapján a közalapítvány alapító okiratában sem módosítható és egészíthető ki az alapítvány eredeti célja. Nincs azonban akadálya annak, hogy az eredeti cél módosítása és kiegészítése nélkül a közalapítvány az eredeti célok alrendszerét kialakítva, a saját nevében vállalható célok együttesét építse be az SZMSZ-be. Ebben az esetben rendelkezni kell arról is, hogy milyen aktusok minősíthetők az alapítványi célok veszélyeztetésének, mert a veszélyeztetés megvalósulása esetén az alapító új kezelőszervet (kuratóriumot) jelölhet ki. (BH 2000. 375. Ptk. 74./C ). Az ismertetett rendelkezéseknek megfelelő szabályozást az MTV KA Szervezeti és Működési Szabályzata nem tartalmaz. A közalapítvány célja érdekében végzett alapvető feladata kettős rendeltetésű: egyrészt az MTV Rt. tulajdonosaként gondoskodnia kell a médiatörvényben meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatásnak az MTV-ben előírt követelményei érvényesüléséről; másrészt az MTV Rt. alapítói részvényesi jogokat gyakorló legfőbb szerveként kell eljárnia. Az első feladata közfeladat, a második tulajdonosi, melyre elsősorban a Ptk. a médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) rendelkezései irányadók. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) előírásai elsősorban a részvényesi jogokat gyakorló alapítóra, az MTV Rt. ügyvezetését ellátó elnökre és a Felügyelő Bizottságra rónak megvalósítandó kötelezettségeket. A vezető tisztségviselők az új Gt. 29. -a értelmében a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy a médiatörvény és az alapító okirat keretei között meg kell határozni az MTV Rt. társasági érdekeit, az érdekek elsődlegességének kritériumait az elsődleges érdekek szerinti működés és stratégia feltételeit és követelményeit, illetőleg az ennek megfelelő üzletpolitika alkalmazását. A fokozott gondossági mértéknek a társasági működés egész területén érvényes felelősségi szabályok útján kell megvalósulniuk. Az ismertetett feladat meghatározása után választhatók szét az MTV Rt. közfeladat-ellátása és társasági működése oly módon, hogy az MTV Rt. elnökétől, illetőleg alelnökeitől számon kérhető legyen. Az MTV Rt. SZMSZ-ének az előzőek szerinti szabályozást koherensen szintén tartalmaznia kell. Ezzel megvalósítható a közalapítvány társadalmi kuratóriumainak és elnökségének a törvények kereti közötti működése szervezettségének javítása és a felelősségi szabályok következetes érvényesítése. A közalapítvány elnöksége a fentiekben bemutatott elveknek megfelelő követelmények szerinti szabályozást a közalapítvány SZMSZ-ében nem jelenítette meg. Az alapító okiratban az elnököt és az FB-t csak az általában elvárható gondossági mérték köti. A Ptk. 74/C (5) bekezdése szerint az alapítvány kezelő szerve a Kuratórium vagy annak tisztségviselője által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő az általa e minőségben az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános sza 21

A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE bályai szerint felel. A kezelő szerv az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. Az MTV KA SZMSZ-ébe feladatainak részletszabályait a hozzájuk kapcsolódó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályokkal kell beépíteni. A közalapítvány e tekintetben is jobbára ismétli a törvényi rendelkezéseket, az alapítvány vagyonának, a célnak megfelelő kezeléséről harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtti képviseletet részletszabályairól az SZMSZ nem rendelkezik. Hiányoznak továbbá a kuratóriumi tagok feladatvállaló nyilatkozataival kapcsolatos előírások tartalmi elemei is. Az MTV KA képviseletéről szóló SZMSZfejezetben nincsenek elhatárolva az általános képviseleti jog és a cégjegyzési jog szabályai a jogosultságok tartalmi különbözőségei szerint. A képviselettel és cégjegyzéssel járó felelősségi szabályok és jogkövetkezmények szintén hiányoznak a fejezet rendelkezései közül. A nemzeti közszolgálati televízió feladatainak ellátására a médiatörvény előírásai szerint az MTV KA 1996. október 1-jén megalapította a Magyar Televízió Részvénytársaságot (MTV Rt.). Az MTV KA feladata, hogy az MTV Rt. tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a médiatörvényben meghatározott követelményei érvényesüléséről. Az MTV Rt. vonatkozásában az alapítói, részvényesi jogokat a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a médiatörvény előírásai alapján gyakorolja. Nem jogosult azonban az MTV Rt. alapvető tevékenységi körét megváltoztatni, az Rt.-t megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, az Rt. részvényeit elidegeníteni, az Rt.-től vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni. Nem jogosult továbbá a Magyar Televízió műsorszerkezetét, műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, az Rt. elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni, olyan kérdésekben dönteni, amely a médiatörvény alapján más szerv vagy az MTV Rt. elnökének hatáskörébe tartozik. Az MTV KA kezelő szerve a Kuratórium, amely az Országgyűlés által négy évre választott tagokból (parlamenti pártok delegálják) alakult elnökségből, illetve a médiatörvényben meghatározott szervezetek által egy évre delegált tagokból (civil kurátorok) áll. A médiatörvény és az alapító okirat rögzíti a Kuratórium és az elnökség feladat- és jogkörét, működésének, szervezetének szabályait is. A közalapítvány működését részletesen az általa készített szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az SZMSZ meghatározza a Kuratórium elnökének felelősségét és feladatát, de a közalapítvány vagyonával történő gazdálkodási feladatok ellátása tekintetében nincs szabályozva az elnök jogköre és hatásköre. A közalapítvány ellenőrző szervezete az Ellenőrző Testület, amely a Kuratórium tevékenységét ellenőrzi. A háromtagú testület tagjait és elnökét az Országgyűlés választja, megbízatásuk ideje négy év. Feladatai ellátásához a közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés 15 millió Ft-ban állapította meg. Az 1996. évi működési kiadásaira a költségvetés általános tartalékából biztosított forrást, 1997. évtől kezdődően pedig az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapból folyósítja a médiatörvényben jóváhagyott mértékű működési célú támogatást. Az MTV KA Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Titkárság feladata biztosítani a Kuratórium és az elnökség zavartalan működéséhez szükséges tárgyi, 22

A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE anyagi és személyi feltételeket. Jelenleg nincs szabályozva, hogy a Kuratórium, az elnökség és az Ellenőrző Testület tagjainak figyelembe véve a költségtérítési általányt milyen eszközöket és juttatásokat szükséges biztosítani. Nincs szabályozva továbbá a személyi használatra kiadott eszközök nyilvántartási, elszámolási és leltározási rendszere sem. 1.2. A közalapítvány gazdálkodási ügyvitelének szabályozottsága A közalapítvány működésére vonatkozó sajátos és meghatározó szabályzatként csak az SZMSZ elkészítését teszi kötelezővé a médiatörvény és a 18/1996. (III. 8.) Országgyűlési határozat (OGy határozat). Ennek a kötelezettségének a közalapítvány eleget tett. A szabályzat 1996. december 10-től változatlan formában és tartalommal van érvényben. Az 1997 1998. évi számvevőszéki vizsgálat az SZMSZ-szel kapcsolatosan kifogásolta, hogy az SZMSZ alapján a gazdálkodással kapcsolatos feladat- és jogkörök nem határolhatók el egyértelműen, nem határozza meg az elszámolható költségek körét, mértékét és a költségek elszámolásának, igazolásának rendjét. 3 E téren az elmúlt időszakban nem történt változás, az SZMSZ az 1996. évi jóváhagyása óta változatlan tatalommal van érvényben. A 2002. augusztus 27-i kuratóriumi ülés 5. napirendi pontként az SZMSZ módosítását tárgyalta volna, de az ülés fontosabb aktuális dolgokra hivatkozva nem szavazta meg e napirendi pont tárgyalását. Az SZMSZ mellékletét képezik a működés rendjét meghatározó szabályzatok, belső dokumentumok (a Házipénztár Kezelési Szabályzat, a Számlarend, a Bizonylati Szabályzat, a Leltározási Szabályzat, az Iratkezelési Szabályzat), amelyeket a Kuratórium 1997. februárban jóváhagyott, és jelenleg is érvényesek. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) alapján a közalapítvány elkészítette az új számviteli politikáját, és azt a törvény hatályba lépésétől kezdődően használja, de a Kuratórium csak 2001. szeptember 6-án fogadta el. Kifogásolható a nyolc hónapos csúszás az érvényesség tekintetében. A számviteli törvénnyel összhangban kidolgozták a Házipénztár Kezelési Szabályzat módosítását is. A Kuratórium a számvevőszéki ellenőrzésig nem tárgyalta a módosított szabályzat elfogadását. 2002. november végén is a nem hatályos szabályzat alapján dolgoztak. A Kuratórium nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a Számvevőszék által e témában megállapított hiányosságokat felszámolja. Az Alapító Okirat 11. pontja a közalapítvány képviseletével kapcsolatosan arról rendelkezik, hogy a közalapítványt a Kuratórium elnöke vagy elnökhelyettese önállóan képviseli. A képviseletre, az aláírási jogosultságra és a banki aláírási jog 3 Lásd a 9812. számú jelentést a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 23

A/ AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE gyakorlására vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani. A fenti kötelezettségének az alapítvány eleget tett. Az Alapító Okirat és a médiatörvény a Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a Titkárság feladatává teszi. A Titkárság szervezetét és működését érintő feladatokat a közalapítvány SZMSZ-ének VIII. pontja tartalmazza. A Titkárság a feladatait ennek alapján látja el. Ennek értelmében a különböző de a közalapítvány és az MTV Rt. működését érintő témával kapcsolatos dokumentumokat (folyószámlahitel-szerződéseket és az ehhez kapcsolódó döntést segítő előterjesztéseket, közjegyzői okiratokat, engedményezési szerződéseket stb.) kezeli és tartja nyilván. A Kuratórium üléseire a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket elkészíti, és gondoskodik az ülések összehívásáról. A szabályzatban rögzített koordináló feladatának a Titkárság eleget tett. A közalapítvány áttekinthető és naprakész nyilvántartással rendelkezik az érvényes és érvénytelen banki aláírás bejelentő kartonokról. 2. A KÖZALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA 2.1. A gazdálkodási szabályok érvényesülése A MTV KA gazdálkodására vonatkozó előírásokat a 18/1996. (III. 8.) OGY határozat mellékletében szereplő Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. A médiatörvény 60. (3) bekezdése szerint az MTV KA üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, az MTV Rt.-n kívül más gazdasági társaságot, vagy közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrahozására nem jogosult. Az MTV KA tevékenysége a vizsgált időszakban a fenti előírásnak megfelelt. Az MTV KA működési költségeinek fedezete az üzemben tartási díjnak a médiatörvény 84. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott százaléka. Ez a fedezeti összeg 1998 2001-ben 83 és 113 millió Ft között változott. (2. sz. melléklet) A közalapítvány a működési költsége előirányzatának átmenetileg szabad pénzeszközeit a vizsgált időszakban kizárólag állam által garantált megtakarítási formákban kamatoztatta. Az üzemben tartási díjból származó éves megtakarítását a médiatörvény előírásának megfelelően az MTV Rt. támogatására fordította. (2. sz. melléklet) A közalapítvány bevételei között megjelenő az ORTT által biztosított üzemben tartási díj MTV Rt.-re eső összege, valamint az MTV 2 műsorszolgáltatási jogosultságáért járó műsorszolgáltatási díj bevételének átutalása az Alapító Okirat 1. sz. mellékletében leírtak szerint valósult meg. A pénzátutalás automatikusan, a lehető leggyorsabban történt. Ellenőrzési vagy mérlegelési kötelezettséget sem a médiatörvény, sem a közalapítvány alapító okirata nem írt elő. Az MTV Rt.-t megillető támogatás átutalásának előírt útja növeli az átutalás időtartamát. Az MTV KA évenként költségtervet készít, amely kizárólag számszaki bontásban határozza meg a működési, a bér- és bérjellegű költségek, a tiszteletdí 24