1. Nyelv, társadalom, kultúra

1. Nyelv, társadalom, kultúra NYELV, TÁRSADALOM, KULTÚRA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elvégzésével a hallgató ismereteket és készségeket szerez, s ezáltal kezelni tudja az iskolában elıforduló nyelvváltozatokat, legyenek azok akár csoportnyelvi, akár szleng jelenségek. Az emberi nyelv, társadalom és kultúra egymást feltételezı fogalmak, összefüggésük emberlétünk keretét adja. Minden kommunikációs aktus, ismeretátadás egyúttal identitásjelzés, szerepkijelölés is, ahol a kulturális keretek befolyásolják a kommunikáció módját. A nyelvi norma egysége, nemzeti összetartó ereje és szétszálazódása, a nyelvhasználat területi és társadalmi tagolódása, a beszélıcsoportok kulturális sokfélesége és e sokféleségnek a nyelvhasználatban meglévı lenyomata, illetıleg a nyelv szerepe a kulturális sokféleség fenntartásában jelentik azt a bonyolult összefüggésrendszert, melynek tárgyalása adja a féléves elıadás vázát. Elméleti képzés Kollokvium szóban Kiss Jenı: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995 Szende Tamás: A szó válsága. Bp., 1976. Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek In: Sándor Klára (szerk): Nyelv és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Csíkszereda, 2000 Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest 1998. Eysenck, Michael W. Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997/2003. Kiss Jenı (szerk.): Dialektológia. Bp., 2001. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. Bartha Csilla: A kétnyelvőség alapkérdései. Bp., 1999 Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, 2003. Szaktanterem

2. Korszak- és diskurzusformációk az irodalomtudományban KORSZAK- ÉS DISKURZUSFORMÁCIÓK AZ IRODALOMTUDOMÁNYBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A hallgató megismerkedik az irodalomtudomány történetének legfontosabb korszakaival, irányzataival és jeles képviselıinek munkásságával. Az elıadás az egyes gondolatrendszereket nemcsak teoretikus úton, hanem mőelemzésekre applikálva mutatja be, nagy mértékben fejlesztve ezáltal a szövegértı és szövegelemzı kompetenciát, s különféle interpretációs stratégiák elsajátítását is lehetıvé teszi. 1/ Az európai és amerikai irodalomelméleti gondolkodás fıbb korszakainak és irányzatainak áttekintése: formalizmus, Új Kritika, strukturalizmus, szemiotika, poétika, posztstrukturalizmus, hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, kultúratudomány 2/ Az irodalomtudomány helye a kultúra rendszereiben (az egyes korszakokban) 3/ Az irodalomtudomány helye a mai társadalmi és kulturális viszonyok között Elméleti képzés, a formája elıadás. Évközi ellenırzés: aktív órai jelenlét Félév végén: kollokvium szóban vagy írásban BÓKAY Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Bp., 2001, 156-241, 243-419. A modern irodalomtudomány kialakulása, Szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla. Bp., 1998. A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, SZAMOSI Gertrud, SÁRI László, Bp., 2002. DE MAN, Paul: Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999. FRYE, Northrop: A kritika anatómiája, Bp., 1998. GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer, Bp., 1984. Irodalomelmélet az ezredvégen, Szerk. ÁRMEÁN Otília, FRIED István, ODORICS Ferenc. Bp. Szeged, 2002. JAKOBSON, Roman: Hang Jel Vers, Bp., 1969. USZPENSZKIJ, Borisz: A kompozíció poétikája, Bp., 1984. WELLEK, René WARREN, Austin: Az irodalom elmélete, Bp., 2002. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

2. A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban A MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNY TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI HAGYOMÁNYAI EURÓPAI KONTEXTUSBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A kurzus során a hallgató elmélyíti az irodalomtörténet korszakairól és az irodalomtudományi gondolkodás fı áramlatairól szerzett ismereteit, s rálátása nyílik a magyar irodalom történeti folyamataira. Itt szerzett ismereteinek köszönhetıen a középiskolában képes lesz sokrétően feltárni a diákok elıtt az egyes szövegek, életmővek vagy korszakok közötti gondolati, kulturális vagy textuális összefüggéseket. 1/ A hazai irodalomtudományi gondolkodás fıbb irányai (pozitivizmus, impresszionalizmus, antiimpresszionalizmus, szellemtörténet stb.) és képviselıi 2/ Az egyes korszakok eszme- és mentalitástörténeti háttere 3/ A nyugati irodalomelméleti gondolkodás fıbb áramlatainak (strukturalizmus, szemiotika, poétika, posztstrukturalizmus, hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, kultúratudomány hazai befogadása és hatása 4/ A mai magyar tudományos és kritikai diskurzus interpretációs stratégiái és meghatározó kérdésfölvetései Elméleti képzés, formája elıadás. Évközi ellenırzés: órai aktív jelenlét Félév végén: kollokvium szóban vagy írásban THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Danubia, 1931, 1-48. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Történetiség, Megértés, Irodalom, Bp., 1995. (99. p.) Az irodalomtörténet elmélete I-II. Szerk. SZILI József, Bp., 1989. DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése, Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., 2004. HORVÁTH János, Magyar irodalomismeret, Minerva, 1922. KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993, 7-20, 31-44. NÉMETH G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., 1981. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

2. Történeti mőfajpoétika TÖRTÉNETI MŐFAJPOÉTIKA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tárgy a mőfajok rendszerét mutatja be történeti megközelítésben, azzal a céllal, hogy tudatosítsa a régi, a klasszikus és modern korszak mőfajpoétikai összefüggésrendszerét, az irodalom folyamatjellegét. Feladata továbbá, hogy megismertesse a hallgatóval a különbözı mőnemek, mőfajok sajátos természetét, hajdani és mai jelentıségét. A tárgy a mőfajelmélet segítségével az irodalmiságot alapvetıen meghatározó mőfajokat mutatja be, különös hangsúlyt helyezve a magyar irodalomban hagyományosan (pl. önéletírás, emlékirat, eposz), majd a romantikától eredeztethetıen újonnan megjelenı mőfajokra, mőfajváltozatokra (regény [pl. történeti regény, irányregény, mővészregény, verses regény], drámai költemény, ballada, elegico-óda, stb.). Kitér a magyar és az európai típusú mőfajrendszer kapcsolataira és a mőfajmódosulások jellemzıire, a mőfajhierarchia korszakmeghatározó szerepére, valamint a modernséggel átalakuló mőfajfelfogásra. Elıadás formájú elméleti képzés. Kollokvium formájú beszámoló az elsajátított ismeretekrıl. FRYE, Northorp, A kritika anatómiája, négy esszé, ford. SZILI József, Bp., 1988. LEJEUNE, Philippe, Önéletírás, élettörténet, napló, Bp., 2003. GENETTE, Gerard, Palimpsestes, Paris, 1982. ZMEGAC Viktor: Történeti regénypoétika = Az irodalom elméletei I. szerk. Thomka Beáta, Pécs, 1996. IMRE László, Mőfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., 1990 DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

3. Beszédtudományok BESZÉDTUDOMÁNYOK Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Röviden bemutatjuk e tudományág gyakorlati alkalmazási lehetıségeit, s ennek keretében oktatjuk az iskolai kommunikáció sajátosságait, a kommunikációs stratégiákat tanár és diák között, a stílust és a tárgyalási technikát. A Beszédtudományok tanegység két alapvetı kérdéssel foglalkozik. Az elsı a beszédprodukció: a beszélı hogyan alakítja át a gondolatait artikulációs mozgássá? A második a beszédpercepció: a hallgató hogyan fogja föl a folyamatosan érkezı akusztikai jelsorokból a nyelvi egységeket, az eredeti tartalmat? E fı témakörökben tárgyaljuk a beszéd élettani alapjait, képzését, akusztikai jellemzıit, a beszédhangokat, a hangsorokat, a spontán beszédet, a prozódiát és a beszéd észlelését. Elméleti képzés Kollokvium Wacha Imre: A korszerő retorika alapjai I II. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1994. Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Helikon, Budapest, 2000. Cialdini, Robert: A befolyásolás lélektana. Corvinus Kiadó, Budapest, 1999. Bolla Kálmán (szerk.) 1982. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest, Akadémiai Kiadó. Elekfi László Wacha Imre é. n. Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó, Budapest Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete Gósy Mária 2004 Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó. Kassai Ilona 1994. A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 581 665. Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás 1997. Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest, 2001. Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány. Budapest, Balassi Kiadó. Gósy Mária 2005 Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó. Zentai István: A meggyızés csapdái. Typotex, Budapest, 1999. Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Tömegkommunikáció. MÚOSZ 1999. Németh Erzsébet: Közszereplés. A modern retorika eszköztára. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok. Focus Könyvkiadó, Budapest, 2002 Szaktanterem

4. Beszédtudományok gyakorlat BESZÉDTUDOMÁNYOK GYAKORLAT Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 2 Az elıadáshoz kapcsolódóan iskolai kommunikációs helyzetgyakorlatokkal illetve ezek elemzésével a tanári problémamegoldó kszségek kialakítása. Iskolai helyzetelemzések: a tanár-diák viszony beszédprodukciós és beszédészlelési helyzetei. Verbális és nonverbális eszközök a hatékony oktatási-nevelési rendben. Tanulási és magatartásbeli krízisek verbális kezelése. A tanári empátia verbális megnyilvánulása. Gyakorlati. Gyakorlati jegy Wacha Imre: A korszerő retorika alapjai I II. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1994. Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Helikon, Budapest, 2000. Cialdini, Robert: A befolyásolás lélektana. Corvinus Kiadó, Budapest, 1999. Bolla Kálmán (szerk.) 1982. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest, Akadémiai Kiadó. Elekfi László Wacha Imre é. n. Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó, Budapest Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete Gósy Mária 2004 Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó. Kassai Ilona 1994. A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 581 665. Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás 1997. Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest, 2001. Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány. Budapest, Balassi Kiadó. Gósy Mária 2005 Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó. Zentai István: A meggyızés csapdái. Typotex, Budapest, 1999. Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Tömegkommunikáció. MÚOSZ 1999. Németh Erzsébet: Közszereplés. A modern retorika eszköztára. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok. Focus Könyvkiadó, Budapest, 2002 Szaktanterem

5. A magyar nyelv leírása A MAGYAR NYELV LEÍRÁSA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elvégzésével a hallgató eligazodhat a modern nyelvtanok és nyelvleírások között, átlátja a nyelvi rendszer mőködésének megközelítési elveit és technikáit, s ezáltal az oktatásban biztos háttérismeretekre tesz szert. A magyar nyelvtudomány az elmúlt három-négy évtizedben két jelentıs hatású irányzat mentén meghatározó munkák sorát hozta létre. Az egyik irányzat a hagyományos, klasszikus nyelvtan, a másik a transzformációs generatív nyelvtan. E kettı mellett ki kell térni a funkcionális (kognitív) nyelvelméleti és módszertani irányzat fıbb jellemzıire. A nyelvtan funkcionális felfogása a formális nyelvleírásokkal szemben fogalmazódott meg. A nyelvtan funkcionális jellegében mindenekelıtt a mőködés és a szerep kettıssége a meghatározó, amely megfelel a mővelet és szerkezet kognitív nyelvészeti kettısségének. A funkcionális nyelvtan szemléletében a nyelv mint tudás a konceptualizáció és a nyelvi egységek funkcionalitása közötti nyelv/kultúra specifikus összefüggéseire összpontosít; a nyelv mint viselkedés a nyelvi cselekvések jellemzıire, a szociolingvisztikai, antropológiai összetevıkre; a nyelv mint mővészet pedig az irodalom és általában a nyelvi alkotóképesség ismérveire. Elméleti képzés Kollokvium szóban Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE, BTK. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai K. Kabán Annamária (szerk.) 2001. Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Kiefer Ferenc (szerk) 1992., 1994., 2000. Strukturális magyar nyelvtan 1 3. Akadémiai Kiadó É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Tolcsvai Nagy Gábor 1996. Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány Szaktanterem

6. A magyar nyelv leírásának gyakorlata A MAGYAR NYELV LEÍRÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A nyelvleírás különbözı iskoláinak megismerésével a többszempontú megközelítés kialakítása. Az elıadáshoz kapcsolódva szakcikkeken keresztül nyelvi anyagok különbözı módszerekkel történı elemzéseinek elkészítése. A feldolgozás és az elemzı munkák közös megbeszélése. Gyakorlati képzés Gyakorlati jegy Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE, BTK. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai K. Kabán Annamária (szerk.) 2001. Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Kiefer Ferenc (szerk) 1992., 1994., 2000. Strukturális magyar nyelvtan 1 3. Akadémiai Kiadó É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Tolcsvai Nagy Gábor 1996. Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány Szaktanterem

7. Nyelvtörténeti és névtani kutatások NYELVTÖRTÉNETI ÉS NÉVTANI KUTATÁSOK Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 Külön hangsúlyt kap a szociolingvisztikai megközelítésmód a nyelvváltozás tárgyalásában, mert ennek segítségével a hallgatók értékelni és értelmezni tudják a mai nyelvi változásokat is, és ezt a szemléletet közvetíteni tudják az iskolai oktatásban A történeti nyelvészet érdeklıdésének középpontjában a nyelv mint változó rendszer áll. Mivel a rendszer változása mindig a nyelvhasználatból indul ki, a történeti nyelvészet a nyelv belsı változásának modellezésén túl a nyelvi változás társadalmi okait is kutatja. A nyelvfejlıdés újgarammatikus, strukturalista és tanszformációsgeneratív modellje a nyelv változásáról alkotott elképzeléseink története is. A nyelv változásának egy fontos oka a nyelvek érintkezése, az e hatásra keletkezett változások fı törvényszerőségei is bemutatásra kerülnek az elıadásban. Az etimológia szerepe, módszere, a történeti névtannak a nyelvi változás rendszerébe beépíthetı tanulságai is elıkerülnek Elméleti képzés Kollokvium szóban Károly Sándor: Nyelvtörténet és kommunikáció. ÁNyT. 8 (1972): 119 131. Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris, 1997 Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, 2000. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003 Bakró-Nagy Marianne: Elmélkedés a magyarázattípusokról. In: Bakró-Nagy Marianne Bánréti Zoltán É. Kiss Katalin (szerk.): Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet körébıl. Budapest, 2001. Behrens, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax des Ungarischen: ein empirisches Modell. Bern Frankfurt/M. Las Vegas, 1989. Balázs János (szerk.): Areális nyelvészeti tanulmányok. Budapest, 1983. Hajdú Péter: Rekonstrukció az uralisztikában. NyK 80 (1978): 15 29. Herman József: A nyelvi változás belsı és külsı tényezıinek kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 155 168. Herman József: Szociolingvisztika és nyelvtörténet. MNy. 78 (1982): 1 8. Jones, Charles (szerk.): Historical Linguistics: Problems and Perspectives. London, 1993 Labov, William: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest, 1975.

Péter Mihály: A strukturális szemlélető történeti nyelvtan kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 247 268. Weinreich, Uriel: Languages in Contact, Findings and Problems. The Hague, 1968. Szaktanterem

8. Verselmélet, líraelmélet VERSELMÉLET, LÍRAELMÉLET Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 1 A tárgy célja A kurzus célja, hogy a hallgató elmélyítse és teoretikusan megalapozza verselméleti ismereteit, hogy ezáltal a gyakorlati verselemzés során képes legyen szembesülni a líraelmélet fontos problémáival, s tudjon megoldási lehetıségeket kínálni rájuk. A szeminárium a fenti kérdéseket olyan értelmezésközpontú szakszövegeken keresztül tárgyalja, melyek a hallgatót felvértezik számos, a színvonalas középiskolai verselemzésekhez elengedhetetlenül fontos interpretációs eljárással, kérdéstechnikával, és az ott szükséges nyelv- és szövegközpontú értelmezési beállítódásra képezik. 2 A tárgy tematikája 1/ A versritmus régebbi és újabb elméletei; ritmus és szintaxis; ritmus és interpretáció kérdésköre 2/ A lírai beszélı/hang kérdései 3/ A versszöveg tropológiája 4/ Tér és idı a lírában 5/ Versbeszéd és textualitás 6/ A lírai szöveg bfogadásának múdozatai 7/ A lírai mőfajok 8/ Materialitás és madialitás a lírában 3 Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. 4 Követelmény Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és verselemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy 5 Kötelezı irodalom TINYANOV, Jurij, A versnyelv problémája. = Uı, Az irodalmi tény, Bp., 1984, 135-175. HORVÁTH Kornélia, A versrıl, Bp, 2006. 11-46, 59-79, 81-136,183-243. KULCSÁR SZABÓ Ernı, Költészet és dialógus = Uı, A megértés alakzatai, Debrecen, 1998, 30-45. 6 Ajánlott irodalom BÉCSY Ágnes: Halljuk, miket mond a lekötött kalóz. Berzsenyi-versek elemzése. Bp., 1998. BÓKAY Antal: A líra öndestrukciója (A líra mint a belsı kódolásának stratégiája). = Keresztez(ıd)ések. Dekonstrukció, retorika és megértés a mai irodalomelméletben, Bp., 2003. BÓKAY Antal: Líra és modernitás József attila én-poétikája. Bp., 2006, 60-91. CULLER, Jonathan, Líraolvasás. = Figurák, Szerk. FÜZI Izabella, ODORICS Ferenc, Bp.-Szeged, 2004, 119-132.

DE MAN, Paul: Forma és intenció az amerikai új kritikában; idı és történelem Wordsworth-nél. = DE MAN, Paul: Olvasás és történelem, Bp., Osiris, 2002, 57-72, 208-236. HORVÁTH Kornélia: Nyelv és szubjektum a lírában. = HORVÁTH Kornélia: Tőhegyen. Mőértelmezések a késımodenség magyar lírája körébıl, Bp., 1999, 17-46. JAKOBSON, Roman: A nyelv mőködésben. = JAKOBSON, Roman: A költészet grammatikája, Bp., 1984, 142-161. NÉMETH G. Béla: Az önmegszólító verstípusról = NÉMETH G. Béla: +7 vers, Bp., 1984, 5-70. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: A te lírai alakzatának kérdéséhez. = KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Az olvasás lehetıségei, Bp., 1997, 40-49. SZILI József: Poétikai szillogizmus. Melosz-mátrix. = SZILI József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége. Bp., 1998, 22-46. 7 Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

8. Narratológia és prózapoétika NARRATOLÓGIA ÉS PRÓZAPOÉTIKA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A kurzuson megismert mőelemzı eljárások segítik a hallgatót abban, hogy majdani tanárként fejleszthesse a tanulók problémamegoldó képességét, s egyúttal a mai érettségi követelményeknek megfelelıen szövegértı képességüket is. A szeminárium keretében elmélyített narratológiai és prózapoétikai ismeretek, illetve interpretációs képességek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók megfelelı szakmai kompetenciával rendelkezzenek a középiskolai oktatásban, s a kérdéses mőveltséganyagon túl - átadhassák a tudományterület itt elsajátított szemléletmódját és fogalomrendszerét. 1/ A narratológia történeti állomásai 2/ Az elbeszélı hang kérdései 3/ A prózai mővek jelentésegységei 4/ Tér és idı a prózában 5/ A prózai szöveg befogadásának módozatai 6/ A prózai mőfajok 7/ A narratológia alakzat-elméletei Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és mőelemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy Az irodalom elméletei I-V., szerk. THOMKA Beáta, Pécs, 1996, 1997. Narratívák 1-5, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998-2001. BAHTYIN, Mihail, A szó a regényben, Bp., 2007. KUNDERA, Milan, "Cervantes alábecsült öröksége" = M.K., A regény mővészete, Bp., 1992. ECO, Umberto, Hat séta a fikció erdejében, Bp., 1999. RICOEUR, Paul, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, vál., szerk. Szegedy- Maszák Mihály, ford. Angyalosi gergely, Bogárdi Szabó István, Jeney Éva, Lırinszky Ildikó, Miss Zoltán, Vajda András, Osiris, Budapest, 1999. ( A hármas mimézis, A szöveg és az olvasó világa, A történelem és a fikció keresztezıdése, Az én és az elbeszélt azonosság ) THOMKA Beáta, Elbeszélés, poétika, historiográfia = Irodalomelmélet az ezredvégen, Bp., 134-148. BARTHES, Roland, "A mőtıl a szöveg felé", Az írás nullfoka, A szerzı halála = R.B., A szöveg öröme, Bp., 2OOO.

DOBOS István, Az elbeszélés elméleti kérdései = D.I., Az irodalomértés formái, Debrecen, 2002, 119-134. Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR Szabó Ernı, SZEGEDY- MASZÁK Mihály, Bp., 2003. A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.

8. A magyar irodalom világirodalmi kapcsolatai A MAGYAR IRODALOM VILÁGIRODALMI KAPCSOLATAI Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A szeminárium elısegíti, hogy a hallgató a magyar irodalomról való ismereteit európai összefüggésbe helyezze, s majdani diákjainak irodalomértését kiterjessze az európai kulturális emlékezet kontextusára. Az elsajátított mőelemzı eljárások segítik a hallgatót abban, hogy majdani tanárként fejleszthesse a tanulók problémamegoldó képességét, s átadhassa a tudományterület itt elsajátított szakterminológiáját. 1/ Az európai és magyar irodalom alakulástörténetének összefüggései 2/ Az intertextualitás fogalma és elméletei 3/ A klasszikus és a kánonikus problémája 4/ Hatástörténet és irodalomtörténet 5/ A XX. századi magyar irodalom európai kánonja 6/ Összehasonlító szövegelemzések 7/ Intertextusok nyomában Gyakorlati képzés, formája: szeminárium Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, zárthelyi dolgozat a szakszövegek anyagából és mőelemzı szemináriumi dolgozat benyújtása Félév végén: gyakorlati jegy KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993. HELIKON 1996. 1-2. szám, Intertextualitás JAUSS, Hans-Robert, Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja = H.R.J., Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Bp., 1997. FOUCAULT, Michel, Mi a szerzı? = Világosság, 1981. július, 26-35. ELIOT, Thomas S., Mit jelent az, hogy klasszikus? = T.S.E., Káosz a rendben, Bp., 1981, 347-371. GADAMER, Hans-Georg, A klasszikus példája = H-G. G., Igazság és módszer, Bp., 1984, 203-207. A komparatisztika kézikönyve. Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba, szerk. FRIED István, Szeged, 1987. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, "Modern és posztmodern: ellentmondás vagy összhang?" = Sz.M.M., "Minta a szınyegen", A mőértelmezés esélyei, Bp., 1995, 240-253. JAUSS, Hans Robert, Az irodalmi posztmodernség. Visszapillantás egy vitatott korszakküszöbre = H. R. J., Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Bp., 1997. OROSZ Magdolna, Szöveg, fikció, intertextualitás = Irodalomelmélet az ezredvégen, Bp., 43-56.

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Intertextualitás és a szöveg identitása = K.Sz.Z., Az olvasás lehetıségei, Pécs-Bp., 1997, 5-15. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Irodalmi kánonok, Debrecen, 1998. BARTHES, Roland, Az írás nullfoka, A szerzı halála = R.B., A szöveg öröme, Osiris, Budapest, 2000. DE MAN, Paul, Irodalomtörténet és irodalmi modernség (1980) = BÓKAY Antal, A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp., 2002, 280-294. SZÁVAI Dorottya, Bőn és imádság. A Pilinszky-líra camus-i és kafkai szöveghagyományáról, Bp., 2005. A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.

9. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának elméleti alapjai A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Bevezetés a magyar nyelv és irodalom tanításának céljába, stratégiájába, módszertanába; a pedagógiai folyamat tervezésébe. Kompetencia: ismerje a tantárgy-pedagógiai kutatások és fejlesztések eredményeit. A magyar nyelv és irodalom tantárgy-pedagógia fogalma, cél-és feladat- rendszere, alapelvei. A tantárgy helyének és szerepének változása, illeszkedése napjaink tananyagstruktúrájába. A tantárgy mőveltséganyaga, valamint a bemeneti és kimeneti szabályozás követelményei. A magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó általános kompetenciák fejlesztésének elmélete. Tervezési szintek és eljárások. Mérés-ellenırzés-értékelés. Elméleti. Félév végén: kollokvium (szóban) Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvır 4: 407-427. NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és a középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Sipos Lajos (fıszerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova, Budapest Adamikné Jászó Anna 2002. Anyanyelvi nevelés az abc-tıl az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest B.Nagy Ágnes-Szépe György (szerk.) 2005-2006. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I-II.(részletek). Iskolakultúra, Pécs Gordon Gyıri János (szerk.) 2003. Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében. Pont Kiadó, Budapest Gordon Gyıri János (szerk.) 2004. A magyartanítás mestersége. Krónika Nova Kiadó, Budapest Mester és Tanítvány 2005 november. Érettségi Sipos Lajos (szerk.) 2003. Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében. Pont Kiadó, Budapest Elıadóterem, tábla, írásvetítı, projektor.

10. A magyar nyelv tanításának gyakorlata A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A leendı általános és középiskolai magyartanárok sajátítsák el, miként kell a magyar nyelvet általában mint anyanyelvet oktatni, milyen készségeket és képességeket kell tanítványainál kialakítani és fejleszteni. Kiemelten fontos a folyamat tervezése, a tanulási folyamat szervezése, irányítása és a pedagógiai értékelés. Kompetencia: rendelkezzék megfelelı magyar nyelvi és nyelvészeti tudással; ismerje a kultúra, a társadalom és a nyelv összefüggéseit, a nyelvi tervezés és politika, a nyelv és a kulturális identitás kapcsolatát és oktatásuk legfontosabb elveit és gyakorlatát. A tanulói nyelvfejlıdés jellemzıi 6-18 éves korig. Az anyanyelvi nevelés taneszközei, különös tekintettel az egyes tankönyvcsaládokra. Módszerei, munkaformái, gyakorlattípusai. Az anyanyelvi nevelés tervezésének gyakorlata. Mikrotanítás, hospitálás, óraelemzés. Ellenırzés és értékelés az anyanyelvi órán. A funkcionális szemlélető anyanyelvtanítás. Az egyes tantárgyi ágazatok tanítása. A készség- és képességfejlesztés eljárásai. Anyanyelvi nevelés a tanórán kívül. Gyakorlati. Évközi ellenırzés: recenzió, tervezési dokumentumok, reflexiók, mikrotanítás. Félév végén: gyakorlati jegy Bicskeiné Zsulián Julianna 1995. A középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógia vázlata. JATEPress, Szeged NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvır 4: 407-427. B.Nagy Ágnes -Szépe György szerk. 2005-2006. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I- II. Iskolakultúra, Pécs (részletek) Tankönyvek, segédkönyvek, írásvetítı, magnetofon, DVD-és CD-lejátszó, tábla.

11. Az irodalom tanításának gyakorlata AZ IRODALOM TANÍTÁSÁNAK GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Az irodalom tanításához szükséges gyakorlati ismeretek megalapozása. Bevezetés az irodalomtanítási folyamat tervezésébe, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztésébe, a tanulási folyamat szervezésébe, irányításába és a pedagógiai értékelésbe. Kompetencia: rendelkezzék megfelelı magyar és világirodalmi tudással, ismerje az irodalom, az irodalmi folyamat nyelvi-materiális és formai-poétikai komponenseit, illetve az irodalomtanítás extern és intern elemeit, valamint ezek oktatásának legfontosabb elveit és gyakorlatát. Tanár- és tanulótípusok meghatározása. Tanulási stílusok, stratégiák feltérképezése. Magyar irodalmi tankönyvcsaládok és segédkönyvek megismerése, feldolgozása. Az óratervezés és elemzés szempontjai. Bevezetés az irodalomtanítás korszerő módszerés eljáráskészletébe. A képességfejlesztés és ismeretbıvítés általános és speciális eljárásai. Feladatalapú mikrotanítás. Értékelı és önértékelı tevékenység. Gyakorlati. Évközi ellenırzés: a tematikához kapcsolódó írásbeli munkák: recenziók, elemzések, tematikus terv, óraterv, reflexiók. Mikrotanítási gyakorlatok. Félév végén: gyakorlati jegy Goda Imre 1996. Az irodalomtanár mőhelyében. Tankönyvkiadó, Budapest NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek (elsısorban a tantárgyra vonatkozó részek) Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és a középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Cserhalmi Zsuzsa 2000. Amit az irodalomtanításról tudni kellene. Korona Kiadó, Budapest Cserjés Katalin 1998. Gondolatok az irodalom tanításáról és a mőelemzés lehetıségeirıl a középiskolában. JATEPress, Szeged Sipos Lajos (fıszerk.) 2007. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Budapest Tankönyvek, szöveggyőjtemények, segédkönyvek, irodalmi atlaszok, falitérképek, projetor, írásvetítı, fénymásoló, DVD- és CD-lejátszó, magnetofon, tábla

12. A szövegértés és szövegalkotás mint általános tanulási kompetencia A SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS MINT ÁLTALÁNOS TANULÁSI KOMPETENCIA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Ismerje a szövegértelmezést segítı kommunikációs, szövegtani, stilisztikai, pragmatikai eljárásokat az eltérı szövegtípusú nem irodalmi és irodalmi mővek elemzése során, ezek elterjedt módszertani megközelítéseit, valamint legyen tisztában a tudás mérésével és értékelésével, a vizsgáztatás alapelveivel. Kompetencia: kommunikáció- és befogadás - központúság. Feladatközpontú óramegfigyelések. Tanulásszervezési módok elemzése és gyakorlása, alternatív eljárások kidolgozása és megvitatása szakirodalmi hátterük bevonásával. Az egyes iskolatípusok és korosztályok sajátosságainak megismerése. A speciális oktatástechnológiai eszközök megismerése és használata. Gyakorlati. Évközi ellenırzés: folyamatos Félév végén: gyakorlati jegy. Budaváriné Béres Erzsébet Kelecsényi László Zoltán 1999. Szövegértés és szövegalkotás I-II. Budapest, Corvina Kiadó, NAT, hatályos kerettantervek, érettségi rendeletek Pethıné Nagy Csilla 2005. Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest Adamikné Jászó Anna 2004. 33 téma a szövegértı olvasás fejlesztésére. Budapest, Holnap Kiadó Adamikné Jászó Anna 2002. A szövegértı olvasásról. In: Magyartanítás/4., 4-14. o. Hajas Zsuzsa 2005. Szövegértés szövegalkotás középiskolásoknak, 9-10. és 11-12. osztály. Debrecen, Pedellus Kiadó, Sipos Lajos (fıszerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 137-162. o. Tábla, projektor, írásvetítı, CD-lejátszó, magnetofon.

13. Irodalmi mővek elemzése a kezdetektıl a 18. századig IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A KEZDETEKTİL A 18. SZÁZADIG Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 4 1 A tárgy célja A hallgatók a kurzus során a mőelemzéseken keresztül szaktárgyi ismeretek szerzésén túl elsajátítják a régiség vizsgálatához szükséges terminológiát, a régi szövegek megközelítésének különbözı módjait, valamint ezek alkalmazási lehetıségeit a középiskolai irodalomtanításban. A tárgy további célja megmutatni a régi irodalom összefüggéseit a késıbbi korok alkotásaival. A középiskolai oktatásban szerepet kapó régi magyarországi irodalmi mővek elemzése a kezdetektıl a 18. század végéig. Pl.: Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály mővei stb. Az órák gyakorlati jellegőek a hallgatók aktív részvételével. Évközi ellenırzés: házi dolgozat (mőelemzés) Félév végén: gyakorlati jegy Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fıszerk. SIPOS Lajos, szerk. FŐZFA Balázs, Bp., 2006. (kijelölt részek) A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979. (kijelölt részek) A magyar irodalom történetei I: A kezdetektıl 1800-ig, fıszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, szerk. JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Bp., 2007. (kijelölt részek) KLANICZAY Tibor, Reneszánsz és barokk, Bp., 1961; Szeged, 1997. GERÉZDI Rabán, Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Bp., 1968. JANKOVITS László, Accessus ad Janum: A mőértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., 2002. HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., 1982. Pázmány Péter és kora, szerk. HARGITTAY Emil, Piliscsaba, 2001. KOVÁCS Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., 1986. SÁRKÖZY Péter, Faludi Ferenc, Pozsony, 2005. DEBRECZENI Attila, Csokonai az újrakezdések költıje, Debrecen, 1993. Irodalomtanítás I II, szerk. SIPOS Lajos, Bp., 1994. Irodalomtanítás az ezredfordulón, fıszerk. SIPOS Lajos, Celldömölk, 1998. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

13. Irodalmi mővek elemzése a 19. századból IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A 19. SZÁZADBÓL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 4 az aktuális irodalmi kánon élmezınyébe tartozó irodalmi mővek értelmezésével a 19. század irodalomfelfogásának és recepciótörténetének a megismertetése, valamint a klasszikus korszak irodalmi mőveire vonatkozó speciális mőértelmezıi kézségek, befogadói érzékenység fejlesztése. A 19. század más-más idıszakából választott különbözı mőfajú, az 5-12. évfolyam oktatásában kiemelt helyen szereplı irodalmi mőveknek alapos és filológiai hátteret, korismeretet nyújtó, a recepciótörténetre is kitekintı, a mőértelmezés újabb eljárásait alkalmazó értelmezése. Szeminárium formájú gyakorlati képzés. Mőértelmezı szemináriumi dolgozat a szemináriumvezetıvel egyeztetett témában A magyar irodalom történetei, II., 1800-tól 1919-ig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Veres András, Bp., 2007. A szemináriumvezetı által megadott a tárgyalt mővekre vonatkozó szakirodalom. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

13. Irodalmi mővek elemzése a 20. századból és napjaink irodalmából IRODALMI MŐVEK ELEMZÉSE A 20. SZÁZADBÓL ÉS NAPJAINK IRODALMÁBÓL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 4 Heti óraszám: 4 A tantárgy célja a XX. század kiemelkedı magyar mőveinek elemzı interpretációja, illetve napjaink magyar irodalmának áttekintése mőelemzések segítségével. A kurzus elvégzése a XX. századi magyar irodalom kiváló mőveinek interpretatív megértését eredményezi, elısegíti a mő- és szövegközpontú gondolkodást, nagy mértékben hozzájárul a verses és prózai mővek elemzı stratégiáinak megismeréséhez és alkalmazásához, amit a hallgató késıbbi középiskolai oktatóként kiemeleten tud majd kamatoztatni. 1/ Elemzések a Nyugat nemzedékeinek lírája körébıl 2/ Prózai és drámai mővek elemzı értelmezése a XX. század elsı harmadából 3/ Versértelmezések a késımodernség magyar lírájából 4/ A késımodern magyar próza klasszikusai mőelemzéseken keresztül 5/ A késımodern líra megújításának kezdetei (a 60-as évek végétıl a 90-es évekig) 6/ Mőértelmezések a magyar próza fordulatának idıszakából (a 70-es évek végétıl a 80-as évek végéig) 7/ Magyar drámai mővek elemzése a 70-es, 80-as évekbıl 8/ Elemzések napjaink lírájából 9/ Elemzések napjaink prózai és drámai mőveibıl Gyakorlati képzés, formája szeminárium. Évközi ellenırzés: Aktív órai munka és szemináriumi dolgozat leadása Félév végén: gyakorlati jegy; Három szabadon választott fejezet az alábbi mőértelmezéseket tartalmazó tanulmánykötetekbıl: Szó Elbeszélés Metafora. Mőelemzések a XX. századi magyar próza körébıl. Szerk. HORVÁTH Kornélia és SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2003. (472.p.) Az elbeszélés módozatai. Szerk. JÓZAN Ildikó, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY- MASZÁK Mihály. Bp., Osiris, 2003. (544. p.) Vers Ritmus Szubjektum. Mőértelmezések a XX. századi líra körébıl. Szerk. HORVÁTH Kornélia és SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2005. (680.p.) A fent említett köteteken kívül: BÓKAY Antal: József Attila poétikái. Bp., Gondolat, 2006. Hang és szöveg. Szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernı, SZEGEDY-MASZÁK Mihály. Bp., Osiris, 2003. KABDEBÓ Lóránt: A magyar költészet az én nyelvemen beszél. Bp., Argumentum, 1992.

A Kalligram Kiadó Tegnap és Ma sorozatának könyvei (pl. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Ottlik Géza, THOMKA Beáta: Mészöly Miklós, KULCSÁR SZABÓ Ernı: Esterházy Péter, BALASSA Péter: Nádas Péter, BÓNUS Tibor: Garaczi László, SZILÁGYI Zsófia: Ferdinandy György, SZIRÁK Péter: Kertész Imre stb., Pozsony, Kalligram, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1998, 2002, 2003.) MARGÓCSY István: Nagyon komoly játékok. Tanulmányok, kritikák. Bp., Pesti Szalon, 1995. SZITÁR Katalin: A prózanyelv Kosztolányinál. Bp., ELTE BTK Doktori Tanácsa, 2000. Az Újraolvasó sorozat tagjai (Tanulmányok Szabó Lırincrıl, Tanulmányok Kosztolányi Dezsırıl; Tanulmányok Ady Endrérıl; Tanulmányok Kassák Lajosról; Tanulmányok József Attiláról. Bp., Anonymus, 1998, 1998; 1999; 2000; 2001). A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

14. A kortárs irodalmi élet intézményrendszere A KORTÁRS IRODALMI ÉLET INTÉZMÉNYRENDSZERE Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy elsısorban abban segíti a hallgatót, hogy megismerje, milyen intézményi keretek között történik ma Magyarországon az irodalom termelése és befogadása. Az irodalmi élet fogalmát tágan kezeli a tárgy, nem csak az írói körökrıl, csoportokról, folyóiratokról, irodalompolitikai irányokról esik szó, de a kanonizáció intézményeirıl is, valamint az irodalmi mecenatúra lehetséges módjairól, illetve beleavatkozásáról az irodalmi folyamatokba. 1. A kortárs irodalom szervezetei 2. Az irodalmi termelés szervezetei 3. Az irodalmi teljesítmények mérését szolgáló intézmények (díjak, ösztöndíjak) 4. Az irodalom közvetítésére szolgáló intézmények 5. Az irodalmi befogadás intézményi irányítása 6. Az irodalmi támogatásának lehetséges formái 7. Az irodalmi tehetséggondozás intézményi háttere 8. Az irodalmi intézmények története Elıadás formájú elméleti kérdés Kollokvium a félév végén, amely során a hallgató számot ad arról, hogy milyen mértékben sikerült tájékozódnia a kortárs irodalom intézményi viszonyai között. A magyar irodalom évkönyve, 2006, szerk. LAIK Eszter, HANTI Krisztina, Bp., 2007. 1 154. Charles PERROW, Szervezetszociológia, ford. HERCSIK Attila, KÓSA Klára, SZALAI Ildikó, Bp., 1994, 281 304. Ian GORAK, A modern kánon létrehozása = Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, 17 86. A magyar irodalom és kultúra változásai, 1990-1993 (az 1993. évi Tokaji Írótábor tanácskozása) szerk. ZIMONYI Zoltán, Bp., 1994. KAMARÁS István, Olvasásügy, Pécs, 2005. FÁBRI Anna, Az irodalom magánélete, Bp., 1987. Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor, Tamás, Bp., 2005. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

14. Az alkalmazott irodalmi mőfajok elmélete és gyakorlata AZ ALKALMAZOTT IRODALMI MŐFAJOK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nem szépirodalmi mőfajok kritériumaival, s ezen keresztül megmutatja az irodalom kultúraközvetítı szerepébıl eredı sajátosságait. A tantárgy elıtérbe állítja az esszé, a kritika, a recenzió, az ismertetés, a tudományos dolgozat, a tanulmány, a monográfia mőfaját. A tantárgy ezen mőfajok történetérıl is rövid áttekintést ad. 1.A nem szépirodalmi mőfajok mőfaji sajátosságai 2. Az alkalmazott mőfajok határterületei 3. Az alkalmazott mőfajok retorikája 4. A magyar kritikaírás története 5. Az esszéírás története 6. Az alkalmazott mőfajok poétikai kérdései 7. Szerkesztési ismeretek Szeminárium formájú gyakorlati képzés. A félév végére a hallgatónak két választott mőfajban egy-egy rövid írásmővet kell készítenie, hogy ezzel bizonyítsa az alkalmazott mőfajokban való jártasságát. ECO, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot? ford. KLUKON Beatrix, Bp., 1992, 15-217. ACZEL, Richard, Hogyan írjunk esszét?, ford. SZEGEDY-MASZÁK Anna, Osiris, Budapest, 2000. 1-157. DÁVIDHÁZI Péter: A kritika iskolázottsága = Uı., Per passivam resistentiam, Bp., 1998, 305 320 Esszépanoráma, 1900 1944, I III, szerk. KENYERES Zoltán, Bp., 1978. NEMES NAGY Ágnes, Szó és szótlanság, Bp., 1989. SZABÓ Katalin, Kommunikáció felsıfokon hogyan írjunk, hogy megértsenek? hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? Budapest, 2002. GYURGYÁK János, Szerkesztık és szerzık kézikönyve, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

14. Képi és verbális narratíva KÉPI ÉS VERBÁLIS NARRATÍVA Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2 A tantárgy célja, hogy képleírások, képelemzések, irodalmi és képi kontextusok, irodalmi és mozgóképi (filmi) elbeszélések szembesítése alapján a mővészettörténeti elbeszéléskutatás, (narratológiai beállítottságú képelemzés) a narratológia és a filmi elbeszélés technikáinak, módszereinek, tapasztalatainak felhasználásával a képi, a filmi és az irodalmi elbeszélés alapvetı módszereit, kérdéseit, közös és eltérı jegyeit vizsgálva a hallgatók elsajátítsák, illetve a késıbbiekben komplex elemzésekben alkalmazzák. A kurzus anyagának elsajátítása lehetıvé teszi a megismert fogalomkészlet felhasználásával irodalmi, képzımővészeti, mozgóképi alkotások narratológiai, kritikai elemzését, és aktív értelmezését, így a hallgató az elsajátított tudásszintnek megfelelı oktatói, alkotói, mővészeti tevékenység ellátására válik alkalmassá. 1.A narrativitás szerepe, alapkategóriái, az elbeszélés mibenléte 2. Narrativitás-koncepciók: klasszikus narratológia, strukturális narratológia és az újabb narrativitás-kutatások 3. Az irodalmi elbeszélés fogalmai 4. Irodalmi szöveg elemzése 5. A vizuális narráció kérdése: a képi nyelv, a képi és verbális nyelv megkülönböztetése (idıviszonyok, nézıpont, narrátor kérdése) 6. Képleírások, képelemzések 7. Filmi és irodalmi elbeszélés (történet, cselekmény, a narrátor és a nézıpont problémája) 8. Narratív tér és narratív idı 9. Filmelemzés 10. Adaptáció mint a médiumok közötti fordítás lehetısége Elıadás formájú elméleti képzés. Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: kollokvium szóban. 1. BAL, Mieke, Látvány és narratíva egyensúlya, = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 155-182. 2. BOEHM, Gottfried, A kép hermeneutikájához = Kép képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 87 111. 3. BOEHM, Gottfried, A képleírás = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 19-36. 4. DOBOS István, Az elbeszélés elméleti kérdéseihez. Narratológiai vázlat = Uı., Az irodalomértés formái, Csokonai, Debrecen, 2002, 119-134.

5. FOUCAULT, Michel, Ez nem pipa = Kép képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 141-165. 6. GENETTE, Gérard, Az elbeszélı diszkurzus = Az irodalom elméletei I., szerk. THOMKA Beáta, Janus Pannonius Tudományegyetem Jelenkor, Pécs, 1996, 61 98. 7. KIBÉDI VARGA Áron, Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás = Kép képiség, szerk. BACSÓ Béla, Athenaeum, 1993/4, 166 179. 8. KIBÉDI VARGA Áron, A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei = Kép Fenomén Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat 1997, 300-320. 9. KRÜGER, Peter, Bevezetés a mővészettörténeti elbeszéléskutatásba: a festészet és a költészet határai = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. THOMKA Beáta, Bp., 1998, 95 116. 10. MITCHELL, W. J. T., Mi a kép? = Kép Fenomén Valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat 1997, 338-369. 11. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az elbeszélı szövegek rétegei = Uİ., A regény, amint írja önmagát. Elbeszélı mővek vizsgálata, Bp., Korona Nova, 1998, 7-27. 12. WHITE, Hayden, A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében, Café Bábel, 1996/3. 9 24. vagy Uİ., A történelem terhe, Osiris, Bp., 1997, 109-143. 1. BÍRÓ Béla, Narratológia, Scientia, Kolozsvár, 2004. 2. BORDWELL, David, Elbeszélés a játékfilmben, Magyar Filmintézet, Bp., 1996. 3. COHN, Dorrit, Áttetszı tudatok = Az irodalom elméletei II., szerk. THOMKA Beáta. Pécs, Jelenkor, 1996, 81-193. 4. Vizuális és verbális narráció. Szöveggyőjtemény, szerk. FÜZI Izabella, Szeged, 2006. (http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html) 5. FŐZI Izabella TÖRÖK Ervin, Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe, Szeged, 2006. (http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/index.html) 6. KOVÁCS András Bálint, Film és elbeszélés = Uİ., A film szerint a világ, Bp., Palatinus, 2002, 7-83. 7. Narratívák 2. Történet és fikció, szerk. THOMKA Beáta, Kijárat, Bp., 1998. 8. Narratívák 3. A kultúra narratívái, szerk. THOMKA Beáta, Kijárat, Bp., 1999. 9. OROSZ Magdolna, Az elbeszélés fonala : narráció, intertextualitás, intermedialitás. Bp., Gondolat Kiadói Kör, 2003. 10. A kortárs filmelmélet útjai, szerk. VAJDOVICH Györgyi, Bp., Palatinus, 2004. A jelzett szakkönyvek, melyek hozzáférhetıek az intézeti könyvtárban, számítógépek, projektor, kivetítı, multimédiás eszközök, melyek az intézetben elérhetıek.

15. Szövegmondás, szóbeli kommunikáció SZÖVEGMONDÁS, SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 : A kurzus célja a gazdag szókincsfelhalmozás, a stílusok gyakorlása, a köztük való átjárás, bizonyos átalakítási (dramaturgiai) gyakorlatokban való jártasság megszerzése. A hallgatók régi, régies szövegeket alakítanak át XX-XXI. századira és fordítva. Retorizált régi szövegekkel ismerkednek, azok interpretációját, átfogalmazását gyakorolják. A média bármely produktumában fellelhetı idegen elemek, közhelyek felismertetésével is elrugaszkodhatunk a szokványtól. Kiselıadás, szónoklat, felhívás, konferansz és egyéb retorikai teljesítmény közös gyakorlása segít a szépkiejtésben (ehhez gyakorlótesztek is rendelkezésre állnak) és a tudatos metakommunikációban. Az egyéni, páros és csoportos feladatok megoldása csiszolja az együttmőködési készséget. Cél a figyelemfelkeltı-, fenntartó könnyed, választékos és elegáns beszéd. gyakorlati képzés Gyakorlati jegy MONTÁGH Imre, Tiszta beszéd, Bp., 2001. WACHA Imre, A korszerő retorika alapjai, I, II., Szeged, 1996. HERNÁDI Sándor, Beszédmővelés, Bp., 2002. SZABÓ Katalin, Kommunikáció felsıfokon, Bp., 2002. A magyar irodalom klasszikusaiból számos szövegrészlet. Multimédiás laborok és szakkönyvtárak (Magyar Irodalomtudományi Intézet, Kommunikáció Intézet).

15. A kritikaírás gyakorlata A kritikaírás gyakorlata Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A kurzus célja a kritikusi habitus és készség elsajátíttatása. A hallgatók megtanulhatják lényeglátó módon felhasználni a rendelkezésre álló primér és szekunder szakirodalmat, polemikusan, de alázattal közelíteni az adott téma vagy szerzı körül felgyülemlett problémacsoportokhoz. Tudatosan kell strukturálniuk az így rendszerezett anyagot, válaszokat keresve egyes felmerülı kérdésekre, nyitott szemlélettel feltárva többféle megközelítés érvényességét, józan ítélıképességgel súlyozva a felmerülı változatokat. Megtanulják kerülni a redundáns megfogalmazások és töltelékelemek használatát, valamint a túlzott szubjektivizmust határozott, saját kritikusi-esszéistai álláspontot alakítva ki és artikulálva ugyanakkor. 1/ Terminológiai alapvetés (kritika, esszé, tanulmány, recenzió) 2/ Az elemzendı mő közelítése (filológia, irodalomtörténet, szakirodalom, elmélet) 3/ Prózai mő preparálása 4/ Lírai mővek preparálása 5/ Kritikai munka strukturálása 6/ Egy kritikai mő nyers változata 7/ Finomítások Gyakorlati képzés, formája: szeminárium. Évközi ellenırzés: Aktív órai munka, felkészülés az elemzendı irodalmi mővekbıl, azok kijegyzetelése, a jegyzetelt anyag rendezése, publikálásra alkalmas kritika megírása, benyújtása; kiselıadás tartása egy-egy választott kritikáról. Félév végén: gyakorlati jegy Kötelezı olvasmányok: ACZEL, Richard, Hogyan írjunk esszét?, Osiris, Budapest, 2000. KENYERES Zoltán (szerk.), Esszépanoráma, Szépirodalmi, Budapest, 1978 ELIOT, T. S., Káosz a rendben, Gondolat, Budapest, 1981. BARTHES, Roland, Válogatott írások, Európa, Budapest, 1992. GYERGYAI Albert (szerk.), Ima az Akropoliszon, A francia esszé klasszikusai, Európa, Budapest, 1977. KOMLÓS Aladár, Kritika és kritikusok, Nap Kiadó, Budapest. 2006. MILOSZ, Czeslaw, A kétségbeesés tisztasága, (Szerk. Bojtár Endre és Pálfalvi Lajos), Osiris, Budapest, 2000. SALYÁMOSY Miklós (szerk.), Kultusz és áldozat, A német esszé klasszikusai, Európa, Budapest, 1981. A jelzett szakszövegek, amelyek az intézeti könyvtárban hozzáférhetıek.