Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához
|
|
- Nóra Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_ qxd :45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához
2 Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_ qxd :45 Page 2 Szerzô: Radóczné Bálint Ildikó AP AP ISBN Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ ; fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ igazgató Nyomdai elõkészítés Alinea Kft. Terjedelem: 8,24 A/5 ív Tömeg: 171 g
3 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 3 BEVEZETÕ GONDOLATOK A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján. (Gyergyai Albert) Aki azt a bátorságot vette magára, hogy másokat tanítson, annak állandóan tanulni kell. (Makarenko) A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyveknek. A kulcskompetenciák fejlesztése kiemelt feladata a tankönyvnek és a munkafüzetnek egyaránt. Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközökben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbi könyvnél több magyarázat segíti a tanulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az ismereteket koncentrikusan bõvíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elõ a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket. A fejezetek az 5. és 6 évfolyamos könyvekhez hasonlóan bevezetõ oldallal és a mottó szerepét betöltõ idézettel kezdõdnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elõ. A tankönyv hét fejezetbõl áll: A könyv és az élet, Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében; Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója; A szerelem mint ihletforrás; A dráma és a színjáték; Mindannyiunk otthona: a Föld. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítõ anyagokat a tartalomjegyzékben csillaggal jelöltük. A munkafüzet szervesen kapcsolódik a könyv anyagához. Képekkel illusztrálva, változatos feladatokkal segíti a képességfejlesztõ munkát. A munkafüzet melléklete az Irodalom feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktív tananyag is. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különbözõ ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink mûveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerõsítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzõk A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET Az irodalom tantárgy tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövõ közötti kapcsolat az irodalmi mûvekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetõséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. 3
4 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 4 Célok, feladatok Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvetõ feladata ebbõl következõen az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelõ szinten birtokolják. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi mûveltségi terület feladata. Az irodalmi nevelés alapvetõ célja és feladata a jövendõ tanulmányokhoz szükséges és a felnõtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ebbõl következik, hogy az irodalom meghatározza a tanulás egész folyamatát, és alapvetõ szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában és fejlesztésében. Minden nevelõ számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái által adott lehetõségeket és eszközöket. Ezáltal lehetõvé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttmûködésben való részvételt. Ezáltal fejlõdik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Az irodalmi mûvek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti õket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mûvészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi nevelés az 5 8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyanakkor az alapozó szakasz és a fejlesztõ szakasz több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5 6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az elsõ szakaszban (1 4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmûfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az alapozó szakasz elsõ évfolyamán a tanulóknak és a tanárnak a kezdõ szakaszból való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az 5 6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elõsegítõ rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat is megjelenítõ, nagyobb lélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi mûveltségét. A 7 8. évfolyam már a következõ iskolafokozat tanulmányaira készít elõ. A mûvelõdési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi olvasmányok is módot adnak. Az anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidõs tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelõen alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelõen kifejezni, meggyõzõen tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anya- 4
5 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 5 nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelõ szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az esztétikai minõség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttmûködõ, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezõképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintû birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, mûvészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérõ kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklõdést és kíváncsiságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit, felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az információs társadalom technológiái útján történõ kommunikáció ( , hálózati eszközök), mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szûrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelõsségteljes attitûd kialakítása nélkül. Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A digitális kompetencia fejlesztésére néhány példa Búvárkodj az interneten! jellegû feladatok (pl. a tankönyv 74. oldal 1. feladata) Gyûjtõmunka az interneten Felkeresésre, könyvtári kutatásra ajánlott honlapok közlése a taneszközökben (pl. a tankönyv 155. oldala) A 7. évfolyamra is elkészült a digitális tananyag A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülõ tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. A hatékony, önálló tanulás fejlesztésére néhány példa Az irodalomkönyv rendelkezik az önálló tanulást megkönnyítõ elemekkel: logikai egységekre tagolt tananyagok a lényegkiemelés pontos, áttekinthetõ rendszerezést segítõ összefoglaló feladatok, táblázatok a tanulás folyamatát és a rögzítést segítõ kérdések, feladatok a kiegészítõ anyagok elkülönülnek Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különbözõ nézõpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkör- 5
6 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 6 ben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitûd magában foglalja az irodalmi tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenységet és együttérzést. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére néhány példa A különbözõ nézõpontok megértésének és figyelembe vételének képessége (pl. a tankönyv 152. oldal 2. feladata) A környezet problémái iránti érzékenység Viselkedési és magatartási szabályok megértése A toleráns viselkedés megalapozása Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelõsségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában A cselekvés lehetõségeinek felismerése, gyakorlása A humanista érték, az emberi, társadalmi problémák iránti érzékenység és együttérzés elsajátítása Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a társas, társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezõeszközök (testbeszéd) öszszehangolásának fejlesztése az adott kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelõen. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében és elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezõinek megértetése, az író, a mû és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesztésére: együttmûködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elõadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelõ kifejezésmóddal. Önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A memoriterek szöveghû, értõ és megértetõ tolmácsolása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az életkornak megfelelõ tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás fejlesztése. A különféle tartalmú és rendeltetésû, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elõforduló, élõ szóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, elfogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása. A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelõ szinten. 3. Írás, szövegalkotás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekrõl, olvasmányélményekrõl. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és stílushû visszaadása. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyûjtött anyag válogatása, feldolgozása. 6
7 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 7 4. A tanulási képesség fejlesztése A különbözõ információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználása. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztõ irodalom használatában, ismeretek az anyaggyûjtés és -rendezés módszerérõl. Tantárgyi gyûjtõmunka, az adatok elrendezése, a gyûjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõ módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minõségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzéséhez és feldolgozásához használt csoportos és egyéni technikák (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõ módjával. Különbözõ tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. 5. Ismeretek az anyanyelvrõl Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi mûvek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelõ önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változatosabbá és kifejezõbbé tétele. 6. Ismeretek az irodalomról A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi mûvek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mû jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a mûalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszerzése. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklõdésével rokon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedõ alkotójának és mûvének befogadása és értelmezése. A különbözõ mûfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más mûfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különbözõ mûvészeti ágakban. Az irodalmi mûvek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással. 7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése, és erre épülõ tisztelete. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre. A mû fiktív létmódjának megértése, valós és fiktív viszonya. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény és a vélemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megkülönböztetése. Az erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrõl: szeretet, együttérzés, segítõkészség, félelem, bizalom, hála stb. A humor kiemelt szerepének érzékelése az irodalomban és a mindennapokban. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mûvekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mûfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 7
8 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 8 A 7. ÉVFOLYAMOS IRODALOM-TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalomkönyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentõs szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 7. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területeit, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve megtalálják a kézikönyvben is a kedves kollégák.) A könyv szemelvényanyaga alapvetõen a 19. századi magyar irodalomból építkezik, de belekóstolunk a régi magyar irodalom képviselõinek munkáiba, valamint betekintünk a 20. századi ifjúsági irodalom egyik élvezetes regényébe is. A 17. század világirodalmát Molière A fösvény címû komédiája képviseli. E sokszínû anyag elrendezésében a tematikus vagy azonos motívumokra épülõ fejezetek összeállítása mellett döntöttünk. Így lehetõség nyílt a különbözõ mûfajú mûvek jellemzõinek összehasonlítására, a jellemzõk ismérveinek elmélyítésére. A kronologikus felépítés a reformkori irodalom bemutatásakor figyelhetõ meg, amikor is Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Petõfi Sándor munkásságát reprezentáló mûvek kerülnek feldolgozásra. A könyvet a már megszokott Fogalomtár zárja. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdõdik, amely fõleg a 6. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 7. évfolyamon, feltárhatjuk a fõ hiányosságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értõ olvasás mérésében. A hangos, kifejezõ olvasás mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készült kézikönyvben található értékelõlap alapján végezhetjük. Az elsõ órán ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát! Beszéljük meg újra, milyen feladatok, kérdések találhatók a fõsávban és az oldalsávban! Bízunk benne, hogy a kedves kollégák és a gyerekek már az 5. és 6. évfolyamon megkedvelték a kérdések ilyen módon történõ csoportosítását. A fõsávban fõleg a mûelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az idõre és a szereplõkre kérdezünk rá. Az oldalsávban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játékos jellegû feladatok találhatók itt. A könyv és az élet Fekete István és Márai Sándor írásával indul a nagy kalandozás, ezekkel a mûvekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi mûvek hangulatára. A fejezet nyitó oldalán is Márai Sándortól olvashatunk egy gondolatot: csak akkor kapsz a könyvektõl valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. A tankönyv 6. oldalára tudatosan választottunk diafilmrészleteket, felidézve és megmutatva a diafilmezés hangulatát. A szemelvények és a Mindannyiunk otthona: a Föld tankönyvi fejezetben található szövegek kiválóan alkalmasak a néma, szövegértõ és a hangos, kifejezõ olvasás gyakorlására. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értõ olvasás mérésében. Már év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és otthoni munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bõséges szómagyarázatot adnak, de biztosan akadnak még olyan kifejezések is, amelyeket nem értenek meg a gyerekek. 8
9 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 9 Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében A fejezetben található mûvekkel (anyagával) kb. 25 órában foglalkozunk. A fejezet felépítése: A romantika Történeti áttekintés A magyar nyelvû kultúra és mûvelõdés helyzete között Kölcsey Ferenc életútja Munkássága: Huszt, Himnusz, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (Részletek) Vörösmarty Mihály életútja Szózat Részösszefoglalás Kölcsey és Vörösmarty Kuckó A népies-nemzeti költészet kibontakozása Számonkérés Témazáró dolgozat Az I. irodalmi dolgozat írása: Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty Szózatának összehasonlítása Petõfi Sándor életútja 1845-tõl Petõfi Sándor költészete Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, De beszélek szûrös, gubás embereknek nép és költészet A virágnak megtiltani nem lehet A természet tövíses / Vadvirága vagyok én lírai önarckép és ars poetica Dalaim A XIX. század költõi Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! a szülõföld, a magyar táj ábrázolása Úti levelek (Részletek) Kiskunság A magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jellemzõi Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõ kincse a Júlia-versek Reszket a bokor, mert, Szeptember végén Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/ Vértengerbe kerül közéleti témájú versek Egy gondolat bánt engemet Népek tavasza a forradalom lírája Nemzeti dal Részösszefoglalás Az örök Petõfi Kuckó Kis Petõfi-szöveggyûjtemény Témazáró dolgozat Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szerelem kitekintés az európai romantikus irodalom alkotásaira Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy Robert Burns: John Anderson, szivem, John Kölcsey Ferenc: Távozás Epizódok a reformkor nagyjainak életébõl Petõfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat! A 19. századi magyar költészetet többféle elnevezéssel illeti az irodalomtörténet. Egyrészt az évszázad megnevezéssel jelöli a kort, másrészt a történelmi-politikai kategóriával, a reformkor elnevezéssel, illetve majd 1849-tõl a szabadságharc bukása utáni költészetrõl beszélünk. A magyar irodalomtörténetben ismeretes még a stílusirányzatok szerinti felosztás, ennek alapján nevezzük magyar romantikának is. Ez alatt részben a reformkori szerzõket értjük mûvészi törekvéseik alapján, de ez a mûvészetfelfogás túléli a reformkort, hiszen Petõfinek a szabadságharc alatt írt versei is ebben a szellemben fogantak, sõt a század második felében Jókai Mór regényei is. Az e fejezetben tárgyalt alkotók (másokkal együtt) a magyar nemzeti kultúra megteremtõi voltak, akik sokirányú tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a történelmi változások megvalósulásához. Irodalmi munkásságuk az ún. nemzeti kánon része, ezért fontosnak tartjuk életútjuk és munkásságuk néhány reprezentatív alkotásának bemutatását kiemelten a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal megismerését, melyek segítségünkre vannak a mai nemzedék magyarságtudatának megalapozásában. A romantikus életérzés, stílusjegyek megismerésére igen hatásos és szemléletes megoldásnak tartjuk az irodalmi, képzõmûvészeti és zenei alkotások összehasonlításon alapuló elemzését, 9
10 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 10 amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszámolók, fiktív tudósítások készítése. Mivel a szemelvényanyag jelentõs része lírai alkotás, ezért érdemes szólni ezen alkotások feldolgozásának módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül egyik lehetségesnek azt tartjuk, amely a szöveg vizsgálatában az alapvetõ jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt, vagyis az ún. hagyományos elemzést, amelyre késõbb a komplex (többféle szempont együttes alkalmazása) elemzés épülhet. A hagyományos elemzés szempontjai: az alkotói személyiség jellemzõi és életkörülményei; a mû helye az életmûben vagy valamely korszakában, a ciklusban; a mû meghatározottsága a társadalmi környezet és a történelem által; a vers tartalmi, gondolati rétegei; a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a részek egymáshoz való viszonya); az adott mûfaj jellegzetességei, eltérések, átmenetek; a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metonímiák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum); az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, ellentét, refrén, kérdés, párhuzam, felkiáltás, felszólítás, kulcsszó stb.); a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mondattani tényezõk, szintagmatikus rendszer); a vers hangzása, hangállománya (zenei kifejezõeszközei, alliteráció, figura etimologica stb.); a vers ritmusa, a ritmus és mûfaj összefüggései, a vers rímrendszere; a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes jegyei, az egyéni elõadásmód jellegzetességei; a szöveg hatása a befogadóra. Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban Régi idõk emlékezete Janus Pannonius életútja Epigrammái: Névváltoztatásról, Pannónia dicsérete Arany János életútja, jelentõsége Szondi két apródja Jókai Mór életútja Negyven év visszhangja A kõszívû ember fiai A regény mûfaja A történelmi kor A regény cselekménye és szerkezete A helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselekményelemek ismerete, az idõ- és eseményszerkezet követése Összefoglalás Témazáró dolgozat A II. irodalmi dolgozat írása: elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása különbözõ nézõpontból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kõszívû ember fiai címû regénye. Kiegészítõ anyag: Balassi Bálint életútja Balassi Bálint: Egy katonaének, Búcsúja hazájától Arany János: A fülemile, Letészem a lantot Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben Az irodalmi alkotások által megidézett korszakok és események egy új világot tárnak tanulóink elé, amelyet már megismertek a történelmi tanulmányaik során, de igazán élõvé, befogadhatóvá az irodalmi alkotások segítségével válik. A különféle mûfajú mûvek feldolgozása során lehetõség nyílik a szövegelemzõ eljárások bõvítésére, az összetettebb logikai kapcsolatok felismertetésére, valamint az eltérõ álláspontok ütköztetésére az érvek és az ellenérvek szembeállításával. Gyakorolhatják tanulóink az epikus részek dramatizálását, majd az elkészült drámai szöveg életre keltését, vagyis megismerkedhetnek az alkotómunka és az elõadómûvészet örömeivel és nehézségeivel. Emellett ki kell aknáznunk a mûvekbõl megismert élethelyzetekbõl levonható tanulságokat. A kõszívû ember fiai címû regény elolvasása sok idõt vesz igénybe, ezért már a hatodik osztály végén ajánlhatjuk tanulóinknak a mûvet. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az elsõ fejezetekbõl való felolvasással, a mûbõl készült film részletének bemutatásával. Már ekkor adhatunk olyan olvasási feladatokat, amelyek egyszerûen, kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem fenyegetjük az olvasás élményszerûségét. Kigyûjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, évszámokat, tárgyakat. A nyáron történõ 10
11 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 11 elolvasásnak azonban mint azt már az 5. és 6. évfolyamon is jeleztem megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hisz ekkor dolgozzuk fel a mûvet) a regény már elfelejtõdik. Ennek a regénynek az elolvasása esetén is ajánlom, hogy kijelölt fejezeteket adjunk fel meghatározott idõre, mint azt már a korábbi években is javasoltam. Ezután megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az elõzetes feladatok alapján számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek sorra a többi részek. Így mire a tanmenet szerint vesszük a mûvet, már többszöri felelevenítésen vagyunk túl. Az íróról maga a gyerek is gyûjthet adatokat. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörténetére. A házi olvasmány közös feldolgozásának elõkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az alkotó életérõl, munkásságáról is szólnunk kell. A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének, szerkezetének, a szereplõk jellemének megismerésére. Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója Mikszáth Kálmán életútja A néhai bárány A pénzügyminiszter reggelije A korlátfa Szent Péter esernyõje (ajánlott olvasmány) A regény születése A regény ideje és tere Cselekmény és szerkezet Szereplõk, jellemek Összefoglalás Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója Témazáró dolgozat Összefoglalás Az epikai mûnem Kiegészítõ anyag: Egy kis kitérõ: az anekdota A mûvek elolvasása örök problémát jelent tanulóink egy része számára, elsõsorban az olvasási nehézségeik miatt, ezért számukra csak részleteket jelöljünk ki, amelyeket képesek elolvasni, s ez sikerélmény forrása lehet számukra. A televízió, a videó és a számítógép egyre nagyobb veszélyt, konkurenciát jelent a mai világban az olvasás számára. Próbáljuk meg felhasználni õket a tanítás során! Biztosan kedvelt feladatok lesznek azok, amelyeknek az interneten lehet utánanézni. Javasoljuk a regénybõl készült film megtekintését is a feldolgozás után, valamint eseménynapló készítését. A szemelvényanyag igen sok alkalmat kínál a történet- és cselekménymondás hallgatói szempontokat is figyelembe vevõ gyakorlására. Mivel kizárólag prózai alkotások képezik a fejezet anyagát, jó alkalom kínálkozik egy olyan óra tartására, amelyen az epikai mûnemmel kapcsolatos ismereteket foglaljuk össze. Az epikai mûvek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüskés Tibor gondolatai: A mûelemzés végtelenül sokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél felé kell, hogy mutasson minden megoldás. A mûelemzés legfõbb célja az alkotó és a közönség, az író és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mû befogadásának segítése, megértésének, megszeretésének, élménnyé válásának a megkönnyítése. Az irodalmi mû rétegezett, összetett, organikus egység. Éppen ezért az elemzõnek arra kell törekednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét megéreztesse, a mûben rejlõ gazdagságot megközelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvõ,»totális«elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább. Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsõsorban tekintettel: 1. Elõbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkezetét, a hõsök jellemét, egymáshoz való viszonyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes, átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt leegyszerûsítve régebben az írás eszmei mondandójának, újabban üzenetének szokták nevezni). 2. A mû mögött mindig személyiség, alkotó egyéniség húzódik meg, akinek világképe, életfelfogása az egyedi mûvet is átjárja, befolyásolja, meghatározza. Az írásmûben nemcsak a szöveget, hanem Csáth Géza szavaival az alkotó emberi karakterét, temperamentumának természetét is meg akarjuk érteni. 3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika, információelmélet stb.) létjogosultságát, sõt ezek eredményeit sokat tanulva tõlük 11
12 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 12 magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyanakkor az elemzésben a történetiség elvét is alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban nem puszta szövegeket, hanem korhoz, a keletkezés idejéhez kötött mûveket látunk. Ha irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, éppúgy nem tekinthetünk el a külsõ társadalmi-politikai körülményektõl, a történeti szituációktól, amelyben a mû létrejött, mint a szerzõ személyétõl, a mû életrajzi, biográfiai mozzanataitól. 4. A mûelemzés nem nélkülözheti a lélektani (alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociálpszichológiai) megközelítést. A mûalkotásban számtalan lélektani ismeret van kódolva, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elemzés során. 5. Az irodalmi mû mindig nyelvben létezik, az írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkarnálódik, ezért a megközelítés elengedhetetlen része a nyelvi megvalósulás, a stílus vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszavainak, mondatszerkezeteinek, szövegszekvenciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüggéseknek az elemzése. Természetesen tudjuk, hogy az értelmezés lehetséges árnyalatai egy-egy novella esetében gyakorlatilag a végtelenségig gyarapíthatók, s a mûelemzés során azonos súllyal az alkotás minden jelentéstartománya nem tárható föl, a mû minden összetevõjének szemléje a mikroeszközök vizsgálatától a magyar és a világirodalmi párhuzamokig minden novella esetében nem végezhetõ el. Ezért az elemzés során nem valamely divatos esztétikai rendszert, mûelemzõ iskolát kívánunk követni, hanem mindenekelõtt a tárgyalt szöveghez akarunk igazodni, az elemzéshez kiszemelt novella jellegének, mûfaji sajátosságainak megfelelõ, az értelmezést legjobban szolgáló, a megértést leginkább megkönnyítõ, leginkább célravezetõ utat kívánjuk megválasztani. Az irodalommal való foglalkozás az irodalomtörténet, az irodalomkritika, a mûelemzés is az irodalom része. Éppen ezért mondanivalónkat, gondolatainkat ép magyar nyelven, tudományos szakzsargon nélkül, érthetõen és érzékelhetõen szeretnénk kifejteni. Célunk a mûértõ befogadás megkönnyítése, s kerüljük a mûelemzõ iskolák túlzásait, az avítt vagy divatos kifejezéseket, a mesterséges fogalomrendszert, az áltudományos szakzsargont. Ma már nyilvánvaló, hogy az irodalom autonóm mûvészet, s valamely irodalmi alkotás csak akkor minõsül fontosnak, ha esztétikailag értékes. Ezért a mûvek kiválasztásában arra törekedtünk, hogy csak olyan alkotásokat tegyünk az elemzés tárgyává, amelyek az irodalom tényleges és maradandó értéktartományát képviselik, amelyek mûvészileg becsesek. Ez önmagában is indokolná, hogy emelkedettebb hangon méltassuk a kiváló szerzõk kiváló mûveit, ám felsõfokú jelzõk helyett a nehezebb utat választottuk: az elemzés alaposságával és részletességével akarjuk megéreztetni a mûvek esztétikai értékét. A szerelem mint ihletforrás A líra egyik alapformája: a dal Dalok a szerelemrõl Mûdalok Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Vörösmarty Mihály: Ábránd Kuckó Egy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták Összefoglalás A szerelem mint ihletforrás Témazáró dolgozat Kiegészítõ anyag: Soproni virágének Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem József Attila: Flóra Kuckó dalszövegei Weöres Sándor versrészletével indul a fejezet. A strófa a népdalok hangulatát idézi: Három madár tollászkodik a faágon, / három lányt férjhez adni nagyon bánom. / De mivel már nagyra nõtt mind a három, / férjhez adom valamennyit még a nyáron. A szerelem a költészet kezdete óta fõ ihletforrást jelentett a mûvészek számára. Az élmény egyéni kifejezõdése már az ókor költõk verseiben is megfigyelhetõ. Az eltérõ korok költõi mind másképp fogalmazták meg érzéseiket. A kor stílusirányzatai, a különbözõ értékrendek, a valláshoz való viszony mind-mind sajátos hangnemet adnak ennek a témának. A szerelmes versek hangulatát persze nagymértékben meghatározta az is, hogy a költõ 12
13 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 13 hogyan élte meg ezt az érzést. A versek több évszázad távlatából bizonyítják, hogy a szerelem, a sokszor mindenen felülemelkedõ szenvedély mennyire fontos ihletforrása az irodalomnak. A fejezet a témát feldolgozó mûvekbõl szélesen merít: a népdaloktól kezdve Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila mûvein keresztül egészen a 20. század dalszövegíróiig: Máté Péter, a Republic és Szekeres Adrienn dalaiig. A téma nemcsak az irodalom mûvelõi, de a hétköznapi ember számára is meghatározó jelentõséggel bír, s errõl tizenhárom éves korban már saját élménnyel is rendelkezhetnek tanítványaink. Ezért fontos megismerni, milyen is ez az érzés, mit jelent az ember számára. (Nyilván mást a kamaszkorban, és mást felnõttként.) A versek segítségével elmélyíthetjük, hogy a lírai alkotások érzelmi, gondolati, erkölcsi élmények forrásai, s szélesíthetjük a palettát a téma más mûvészi ágakban (festészet, zene) való ábrázolásának megismertetésével. A fejezet feldolgozása során tovább bõvíthetjük tanulóink verstani ismereteit, a költõi kifejezõeszközökrõl és a nyelvi alakzatról tanultakat, összefoglalhatjuk és rendszerezhetjük a rímrõl és a ritmusról megismerteket is. A dráma és a színjáték Múltba-nézõ A dráma A komédia Egy nagyon zsugori úr Molière: A fösvény Kiegészítõ anyag: A ma színháza A színház története szorosan kapcsolódik az emberiség történetéhez és mûvészeti koraihoz. Amint azt Götz Eszter is megfogalmazza Színház-nézõ címû könyvében, az ember örök vonzódást érez a játék iránt. Látni és láttatni akarja saját magát, az életet, a világ tényeit. A színház mindig különleges és ünnepélyes jelenség volt, és reméljük, az is marad. A harmadik mûnem kialakulásának rövid áttekintése lehetõséget ad az ötödik osztályban történelembõl tanultak felidézésére, majd az alapvetõ sajátosságainak megismerésére. Azért Molière komédiáját választottuk, mert viszonylag rövid terjedelmû, elolvasása nem jelent megoldhatatlan feladatot a gyerekek többsége számára. Témája annyira élõ, alakjai annyira jellegzetesek, hogy nem szorulnak magyarázatra a tanulók számára. A feldolgozás során törekedjünk arra, hogy akár nem nyelvi kifejezõeszközökkel, akár egy részlet megtanulásával ösztönözzük tanulóinkat elõadásra! Lehetõségként említjük meg, hogy egy színházi elõadás (vagy videofelvétel) által válhat teljessé az olvasás nyújtotta élmény. A fejezetben kiegészítõ anyagként ajánljuk elolvasásra A ma színházáról szóló írást. Az Irodalom feladatlapokban található év végi szövegértés témája is egy színház, Nemzeti Színházunk. A fejezet feldolgozása során feltétlenül szánjunk idõt annak a viselkedéskultúrának a kialakítására is, amely elvárható mindenkitõl, aki színházi elõadást tekint meg! Mindannyiunk otthona: a Föld A megismerés titkai, a felfedezés csodái Az óceánok vándorai Részlet Kolumbusz hajónaplójából (Az elsõ utazás) Vadászok, felfedezõk Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja Magyar utazó az óriáskígyók földjén Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén (Részlet) A vizek védelmében Jacques Yves Cousteau Philippe Diole: Vízi barátaink (Részlet) Kiegészítõ anyag: Kuckó: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok (Részlet) A fejezetben mint azt a gyerekekhez intézett ajánlóban is megfogalmaztuk bátor utazókkal, szenvedélyes gyûjtõkkel és vadászokkal, elkötelezett természetvédõkkel ismerkedünk meg. A szövegfajta nem ismeretlen tanulóink számára. Ismerettartalmú, magyarázó és dokumentumjellegû szövegekkel már az 5. és a 6. évfolyamon is találkoztak irodalomkönyvükben: ilyen volt a Bükki Nemzeti Parkot bemutató részlet vagy Déva várának története is. Az ismeretterjesztõ irodalom rendkívül gazdag kínálatából készült válogatás egyik szempontja az volt, hogy általa bepillantást nyerjünk a különbözõ korok embereinek (állatoknak) az életébe, megis- 13
14 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 14 merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit, viszonyukat élõhelyükhöz, a Földhöz. A másik szempont a ma embere környezettudatos magatartásának formálása volt. A nevelési momentumok eredményes megvalósítása mellett még a szövegértési és szövegalkotási gyakorlatokkal is segítjük az önálló tanulási képesség kialakítását. A munkafüzetrõl A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több feladatot találnak benne a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, a totók, a keresztrejtvények, a hazug szomszéd játék is elnyerik a tanulók és a kedves kollégák tetszését. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerezõ feladatokra, a táblázatokra, az összefoglalásokra. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is. Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérõ lap. Év eleji, félévi és év végi szövegértést mérõ lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Megoldókulcsaik a kézikönyvben megtalálhatók.) A feladatlapok kérdéseibõl a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következõ százalékhatárokat javasoljuk: 0 35% = % = % = % = % = 3 Tanmenetjavaslatok A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettantervcsalád Magyar nyelv és irodalom 5 8. osztály címû kiadvány alapján készültek. Órákra lebontva fogalmazzák meg a tananyagot, a készség- és képességfejlesztést. A kerettanterv évi 74 órát ír elõ kötelezõ óraszámként az irodalom tantárgy tanítására. A közölt tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességeihez alkalmazkodik munkája során. 14
15 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 15 Óra Témakör, tananyag 1 2. ÉV ELEJI ISMÉT- LÉS, ISMERKE- DÉS, FELMÉRÉS Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és a készségek szintjén. Válogatás a mf. feladatai közül a tanulók képességeinek megfelelõen Diagnosztizáló mérések: különbözõ mûfajú szövegek hangos és néma olvasása, értése. Radóczné Bálint Ildikó: IRODALOM TANMENETJAVASLAT 7. osztály Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A 6. évfolyamon tanult mûvek, mûnemek és mûfajok fõ jellegzetességei. (Fõleg az elbeszélõ költemény, a regény jellemzõi.) Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. A taneszközök használatának megismerése. A kötelezõ és ajánlott olvasmányok bemutatása. A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különbözõ munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. A hangos olvasás értékelési szempontjainak ismerete: tempó, folyamatosság, kifejezõség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. A hangos, kifejezõ olvasás és a néma, értõ olvasás gyakorlása és ellenõrzése. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerûen. Helyesejtési gyakorlatok végeztetése: a mf. végén lévõ szövegekbõl válogatás. Megjegyzés A 6. évfolyam év végi felmérésének eredményeire és feladataira érdemes támaszkodni és visszautalni az év eleji ismétlés, felmérés során. Ajánlatos minden gyereknek mérõlapot készíteni egész évre pl. a kézikönyvben található minta alapján. Ajánlott szöveg az olvasáshoz: Fekete István: A könyv. A szövegértéshez feladatlap az Irodalom feladatlapokban. 15
16 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 16 Óra Témakör, tananyag 5. A KÖNYV ÉS AZ ÉLET Fekete István: A könyv Márai Sándor: Füves könyv Tk o. 6. AZ ÚJ ÉLET NYITÁNYA, A NEMZETI IRODALOM KIBONTAKOZÁSA A 19. SZÁZAD ELSÕ FELÉBEN A romantika Tk. 10. o. Fogalmak, ismeretek Az epikai mûvek formai jellemzõinek ismerete. Próza, tételmondat. A stílusirányzat. A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásai a mûvészetek különbözõ ágaiban. Készség- és képességfejlesztési célok A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erõsítése. A hangos olvasási képesség és a szövegértõ képesség fejlesztése. Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Az írók, költõk korábban olvasott mûveinek közös felidézése. A címadás gyakorlása. A cselekmény felidézése, tömör összefoglalása. Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport olvasási szokásainak megbeszélése. A hangos olvasás gyakorlása, történetmondás, fogalmazás írása a családi hagyományokról. A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásainak megfigyelése a mûvészetek különbözõ ágaiban. Ismeretek gyûjtése a romantika stílusjegyeirõl például könyvtári gyûjtõmunka során. Önálló ismeretszerzés, egyéni gyûjtõmunka. A lényegkiemelés gyakorlása. Zenehallgatás, festmények, képzõmûvészeti alkotások megtekintése. Megjegyzés A tankönyv felépítésének, a fõsáv és oldalsáv szerepének a megismertetése az elsõ órákon kiemelt feladatunk. Kiegészítõ anyag: Móra Ferenc: A könyv, de ajánlatos legalább otthoni elolvasásra feladni. Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szerelem kitekintés az európai romantikus irodalom alkotásaira Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy Tk. 11. o. Robert Burns: John Anderson, szivem, John Tk o. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A romantika festészete, zenéje. 16
17 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 17 Óra Témakör, tananyag 7. Történeti áttekintés Tk o Kölcsey Ferenc életútja Tk o. Huszt Tk o Kölcsey Ferenc: Himnusz Tk o. 12. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (Részletek) Tk o. Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hõskora, irodalmi kapcsolatok. Az olvasmány tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat megalapozása. Az epigramma. Az idõmértékes verselésrõl tanultak bõvítése. Az alapkészségek, az írás, az olvasás és a beszéd fejlesztése. A hatékony tanulás képességének fejlesztése. A himnusz. Az idõmértékes verselésrõl tanultak bõvítése. Nyelvi alakzatok, költõi kifejezõeszközök. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. A mûvekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitûd a hagyományok aktív befogadásában. Parainesis. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hõskorának megismerése megadott szempontok alapján pedagógus irányításával vagy önállóan. Az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. A mûfaji sajátosságok megfigyelése. A gondolati egységek belsõ szerkezetének vizsgálata. Zenehallgatás. A történelmi ismeretek felelevenítése. A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Erkölcsi kódex készítése. Megjegyzés Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez: A színjátszás hõskora, irodalmi folyóiratok, divatlapok, színtársulatok. Memoriter. Kiegészítõ anyag: Távozás Mf. 18. o. Memoriter. Memoriter: sornyi részlet. 17
18 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 18 Óra Témakör, tananyag 13. Vörösmarty Mihály életútja Tk o. 14. Vörösmarty Mihály: Szózat Tk o. 15. Részösszefoglalás Kölcsey és Vörösmarty Tk o. 16. Számonkérés Témazáró dolgozat I. irodalmi dolgozat írása Fogalmak, ismeretek Hazafias óda, romantikus látomás, túlzás. Összehasonlító verselemzés. Készség- és képességfejlesztési célok A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. Az összehasonlító képesség fejlesztése. A verselési mód felismerésének fejlesztése. A rendszerezõ, összehasonlító és elemzõ képesség fejlesztése. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A Szép Ilonka címû mûvének felidézése. A jegyzetkészítés mikéntjének megismerése tanári irányítással. Zenehallgatás. A történelmi ismeretek felelevenítése. Összehasonlító verselemzés. Rövid, rávezetõ feladatok az összehasonlító verselemzés gyakorlására, különféle szepontok alapján. Különféle jó megoldások összevetése. Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty Szózatának összehasonlítása. Megjegyzés Ajánlatos már az életrajzi órán megkezdeni a Szózattal való ismerkedést. Memoriter. Kuckó: Epizódok a reformkor nagyjainak életébõl Tk o. A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. Javítás nyelvtanórán. 18
19 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 19 Óra Témakör, tananyag 19. A népies-nemzeti költészet kibontakozása Tk. 35. o. Petõfi Sándor életútja Tk o. 20. Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, De beszélek szûrös, gubás embereknek nép és költészet A virágnak megtiltani nem lehet Dalaim Tk o. Fogalmak, ismeretek A népies-nemzeti költészet jellemzõi. A hangsúlyos verselésrõl tanultak bõvítése. Készség- és képességfejlesztési célok A meglévõ tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. A szókincs bõvítése, árnyalása, a kifejezõ képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával. Az önkifejezés képességének kiteljesítése. Képesség az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerésére. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A már ismert Petõfi-mûvek felidézése elõzetes feladatként. A megbeszéléskor a tanulók tanári irányítással összevetik ismereteiket, tapasztalataikat. Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése. Rövid ismertetõ készítése a szövegben elõforduló néhány fogalomról. Kutatómunka: a lakóhely és a megye Petõfiemlékeinek összegyûjtése. Térképhasználat. A költõi szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerésének, megnevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása. Lírai mûvek közös és önálló olvasásának gyakorlása, feldolgozása különbözõ munkaformákban és feladattípusokkal. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerûen. Megjegyzés Ajánlatos elõzetes olvasásra feladni az egyik szöveget. Ajánlatos az egyik verset elõzetes olvasásra feladni. 19
20 irodalomkezik_ qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 20 Óra Témakör, tananyag 21. A XIX. század költõi Tk o. 22. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! a szülõföld, a magyar táj ábrázolása Úti levelek (Részletek) Tk o. 23. Kiskunság Tk o. A magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jellemzõi Tk o. Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ars poetica. A kifejezõ képesség fejlesztése. A könyvtári tájékozódás, a különbözõ információhordozók használatának képessége. A mûelemzés képességének fejlesztése. A mûballada jellemzõi. Az idõmértékes verselés jellemzõi, a leggyakoribb verslábak. A szókincs, a kifejezõ képesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával. Leíró vers. Az ütemhangsúlyos verselésrõl tanultak bõvítése. A meglévõ tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése. Az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalása. Törekvés a saját tanulási stratégia fokozatos kialakítására. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A vers alapmotívumainak felismerése és értelmezése. Kutatómunka a könyvtárban: Mózes, Kánaán. A kifejezõ olvasás gyakorlása. Megzenésített Petõfi-versek hallgatása. Feladatok más korokban született mûalkotások idegenségének megtapasztalására. Történetmondás, a helyszínek változásának nyomon követése. A korábban tanult verstani ismeretek felidézése pl. ötletbörze segítségével. Gyakorlatok az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerésére, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetésére. A rímelés megfigyelése megadott szempontok alapján pedagógus irányításával, csapatmunkában, majd önállóan. Megjegyzés Kuckó olvassunk együtt! versei Kuckó olvassunk együtt! versei Kuckó olvassunk együtt! versei 20
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenTanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez
Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez 1 Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 7. osztályos része
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 7.C évf. Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés
MAGYAR IRODALOM ömbösített tanmenet 7.C évf. Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés 1. Bevezető óra: a k. témakörei, olvasmányok 2. Műnemek és műfajok
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam
Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam nyelvtan_8_kk.indd 1 6/10/14 10:00 AM SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az
RészletesebbenHelyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom
Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom / EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (B) változat alapján
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2
7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Témakörök Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés - 2 2 4 Irodalom és kulturális
RészletesebbenKERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás
RészletesebbenGYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1
1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá
Részletesebben/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve
Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
RészletesebbenHelyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára
Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára 1 Alapelvek, célok és feladatok A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenÉpítőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.
A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.
RészletesebbenTanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
RészletesebbenII. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
RészletesebbenFeladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.
Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
RészletesebbenRajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
RészletesebbenKézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához
ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)
RészletesebbenCIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10
RészletesebbenCélnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam
I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
RészletesebbenÓraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv
NT-11713/1 IRODALOM 7. TANMENETJAVASLAT Fejezetcím: A romantika: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Egy korstílus a romantika
RészletesebbenPedagógiai program. IX. kötet
1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam
RészletesebbenIII.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve
III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...
RészletesebbenIsmeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai
Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik
RészletesebbenSzakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.
Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
RészletesebbenA Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!
A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
Részletesebbenheti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64
IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni
RészletesebbenI. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA 1-2
VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő
RészletesebbenKaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 7-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti
RészletesebbenSZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA
SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.
Részletesebbenkialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
RészletesebbenMiskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22
PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...
RészletesebbenSomogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.
Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Esti gimnázium ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A felnőttoktatás 9-12. évfolyamának feladata az általános műveltség kiterjesztése
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV
OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0128. Tanterv
Tanterv Készült a TÁMOP 3.1.4/ TÁMOP 3.1.4.-08/2-209-0128 keretében a Szövegértés, szövegalkotás 7. évfolyamához. Készítette: Ábrahám Judit Témakörök Tervezett óraszám Modulszám 1. KISFIÚK ÉS NAGYFIÚK
RészletesebbenHelyi tanterv. Osztályfőnöki
Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenÚtmutató a Magyar nyelv és kommunikáció 10. taneszközök használatához
Útmutató a Magyar nyelv és kommunikáció 10. taneszközök használatához Kedves Pedagógus Kolléga! Köszönjük, hogy megtisztelt minket bizalmával, és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kísérleti tankönyvét
RészletesebbenSomogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.
Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A szakiskolások középiskolája 11 12. évfolyamának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tekintetbe veszi,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4
5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR
RészletesebbenGalamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenPedagógiai program. IV. kötet
Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program IV. kötet
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenAlapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07
Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek
RészletesebbenGYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC
GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,
RészletesebbenSCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető
8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu
RészletesebbenPedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1
Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs
RészletesebbenA vizuális nevelés legfőbb célja és feladata
A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
RészletesebbenCORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M
CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
RészletesebbenNN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2
NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN
RészletesebbenAdaptált kerettanterv
Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható
RészletesebbenKulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon
Kulcskompetenciák fejlesztése az 1-4. évfolyamon 1. Anyanyelvi kommunikáció Fejlesztési területek Matematika Környezet Rajz Technika Ének Testnevelés 1-2. évfolyam 1. Beszédkézség, szóbeli szövegek megértése
RészletesebbenA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja
RészletesebbenANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült
ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
RészletesebbenT A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM
T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenPedagógiai Program 2013
Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA
HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom tanterve
Magyar nyelv és irodalom tanterve 2004. Készítette: Deák Judit Magyar nyelv és irodalom 7 12/13. évfolyam Részletes tanterv évfolyamokra lebontva Évi óraszám:129,5 Belép tevékenységformák 7. évfolyam 1.
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
Részletesebben1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam
1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Részletesebbenb Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok
b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás
Részletesebben