Magyar nyelv és irodalom tanterve

Átírás

1 Magyar nyelv és irodalom tanterve Készítette: Deák Judit

2 Magyar nyelv és irodalom 7 12/13. évfolyam Részletes tanterv évfolyamokra lebontva Évi óraszám:129,5 Belép tevékenységformák 7. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédm fajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, els sorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenít nem nyelvi kifejez eszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi m vekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejez el adása: az érzelmek visszaadása, a szerepl k közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hanger, dallam, beszédtempó, szünettartás). Filmen l 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelm irodalmi m vek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejez szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle m fajú és rendeltetés (szépirodalmi, ismeretterjeszt, értekez ) m vek szerkezetének, bels összefüggéseinek és jelentésének feltárása. A szövegelemz eljárások b vítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi m vek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltér álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelen és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszer mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz értelmez szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a bel lük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.

3 Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvel megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kisel adáshoz önálló vázlat készítése. Érvelés írásban irodalmi m vek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz ill nyelvi, stilisztikai eszközök megfelel kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílush visszaadása epikus formában. 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képz m vészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életér l, egy korszakról, eseményr l korabeli dokumentumok, irodalmi m vek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erej példák gy jtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveib l is. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvr l Az egyszer mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az els dleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejez eszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelm mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógy jtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legf bb szerepl ir l, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai m vekr l, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szerepl k, a f h s(ök), a mellékszerepl (k), a m kezdete és befejezése bemutatásával; a szerepl k önálló jellemzése. Az irodalmi m fajoknak mint a m nemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott m vek esetében. Az olvasott m vek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerz, m faj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelm epikai m vekben. Tér- és id viszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a m ben megjelen tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képz m vészet alkotásai között a

4 más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gy jt munka felhasználásával. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböz szerel - és embertípusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követ en. 7. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenít nem nyelvi kifejez eszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi m vekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Az olvasott irodalmi m vekben megjelen szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert valóság egyszer bb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. MAGYAR NYELV Témakörök Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszer mondat Tartalmak A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és m fajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kisel adás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszer mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendel összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerez összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). Helyesírási ismeretek Az egyszer mondat helyesírása (vessz, gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz ). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek b vítése: a tanult idegen személynevek, a többelem földrajzi nevek, intézménynevek és a bel lük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. Könyv- és könyvtárhasználat A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. Fogalmak Mondatfajták: kijelent, felkiáltó, kérd, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; t - és b vített mondat, hiányos szerkezet mondat; a mondat els dleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelz fajtái és kifejez eszközei; az alanyállítmányi viszony; alárendel és mellérendel szintagma. Szóösszetétel, alárendel összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelz s összetétel; mellérendel összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéss rít összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kisel adás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

5 IRODALOM Témakörök Ritmus, kép, kifejezésmód líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) A kisepika m faji változatai: novella, elbeszélés anekdota A regény változatai Egy drámai m feldolgozása Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tánc és dráma Tartalmak Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a m faji sajátosságok, a versformák változatai. Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböz korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemz i. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások m veiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). Legalább egy dráma (vígjáték, színm ) feldolgozása, lehet ség szerint megtekintése, a szöveg és az el adás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemz i. Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerz k és m vek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. Memoriterek Teljes m vek és részletek el adása (a feldolgozott m vekb l hat-nyolc vers, egy-egy tizenöthúsz soros próza és drámarészlet. Fogalmak Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költ i levél, ars poetica; líra szerkezet; értekez próza; vígjáték, színm, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendez i utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. Szerz k és m vek Arany János: Szondi két apródja és még egy m ve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A k szív ember fiai vagy egy-két részlet A k szív ember fiaiból és még egy m, például A nagyenyedi két f zfa, Az új földesúr vagy más m ; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter eserny je és egy novella; Pet fi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két m ; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy m.

6 A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvet szabályait követve) a mindennapi élet egyszer bb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttm ködés feln tt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szövegh folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle m fajú és rendeltetés (szépirodalmi, ismeretterjeszt, értekez ) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a f - és mellékszerepl k jellemzése. A szépirodalmi m vekben megjelen helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszer bb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszer mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelel alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során el forduló tulajdonnevek, a bel lük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelel alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi m vekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemz beszélgetésekben. Évi óraszám: 129,5 8. évfolyam Belép tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különböz kommunikációs helyzetekben megjelen érzelmi viszonyulásainak, eltér álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélget partner(-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vev, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelel érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelel en.

7 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmez felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskelt eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közl m fajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztet szerepének felhasználása különféle írásbeli m fajokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvet hivatalos iratainak (kérd ív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és - nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kisel adás tartása irodalmi m vekr l, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függ idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gy jtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjeszt könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszer bb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelel módjával. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gy jtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegy jtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult m vek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek b vítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvr l Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szint megnevezése. A magyar nyelv legf bb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására. A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján. A sz kebb és tágabb környezetben megjelen nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gy jtése Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvet nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszer irodalom m fajaiban: a lekt r, a krimi hatáskelt eszközeinek megismerése. Népszer epikus m fajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelen tipikus helyzetek és jellemek szempontjából.

8 Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attit djének fölismerése az elemzett m vekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert m fajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz köt d ismétl d témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi m vekben és értekez prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi m fogadtatásának ismerete a saját korában, jelent sége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat els nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képz m vészet között más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgy jtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott m vek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más m vészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos m fajú m vek összehasonlítása. Néhány alapvet irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társm vészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi m vekben, filmekben megjelen emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott m höz köt d kifejezésmód néhány jellemz jének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 7. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszerepl k jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Egymástól lényegesen különböz esztétikai normákhoz kapcsolódó m vek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltér m vészi és nem m vészi szépségeszményének bemutatása. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségb l adódó különbségek, ezekb l fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása m alkotások és mindennapi szövegm fajok kapcsán.

9 MAGYAR NYELV Témakörök Tartalmak A Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, els sorban a tömegkommunikáció befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegm faja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendel és a mellérendel mondat fajtái. A szórend alapvet kérdései az egyszer és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A tanult leíró A nyelvi szintek. A nyelvi szintekr l tanultak rendszerezése: a mondat nyelvtani fogalmak szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejez eszközei; a rendszerezése szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszer szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegm fajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemz i. A mindennapi élet néhány alapvet hivatalos irata: a nyugta, kérd ív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli m fajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függ idézet. A paródia kifejez eszközei. A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gy jtött adatokról. Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), f mondat, mellékmondat; utalószó, köt szó, a mellérendel mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtet ; az alárendel mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelz i alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függ idézet.

10 IRODALOM Témakörök Az irodalom határterületén a népszer irodalom m fajai Az irodalom nagy témáiból A Nyugat els nemzedékének irodalmából A dráma világa Kortárs irodalom kortárs írók és olvasók Tánc és dráma Tartalmak Változatos témájú irodalmi m vek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszer, illetve lekt r irodalom hatáskelt eszközei és értékelésük. Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatér nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréb l (ifjúkor és feln tt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). Irodalmi és kulturális élet a Nyugat els korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat els nemzedékének íróitól. Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. Improvizáció közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. Memoriterek Teljes m vek, m részletek szövegh fölidézése (négy-öt vers feldolgozott m vekb l, egy-egy soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelel n szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszer irodalom: lekt r, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. Szerz k és m vek Ady Endre: Párisban járt az sz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két m ve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Leveg t!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezs egy-két m ve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások m veib l egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglév eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelel használatuk. Tájékozottság az alapvet tömegkommunikációs m fajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

11 A szöveg ért befogadását biztosító olvasás, különféle m fajú szövegek kifejez felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszint íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott m vekr l, olvasmányélményekr l, színházi el adásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelel stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert m fajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszer en a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott m vekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század els és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott m vek elhelyezése a korban. A népszer irodalom néhány gyakori m fajának ismerete, hatáskelt eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése, elemzése egyszer bb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemz inek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetér l, helyér l a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi el adás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak nem a minimum követelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. E részlet célja els sorban a legf bb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a megnevezése az évi anyagban. Tájékoztatásul szolgálhat arra, hogy amíg az osztály ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhet 20%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár differenciáltan az elmaradt tanulókkal. A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesít képességhez szabott megkövetelése. Az 5 6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7 8. évfolyamon már a megnevezésük fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja. A tanulói teljesítmény értékelésének legf bb szempontja a szövegértésben és szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhet szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjeszt m vek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére els sorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legf bb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehet séget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is. A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgy jtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy m fajban (beszámoló, olvasónapló, kisel adás, el re elkészített hozzászólás, m sorrészlet stb.).

12 Nyelvi el készít ( 9. évfolyam) 9. ÉVFOLYAM 74 óra I. Bevezetés A kilencedik (el készít ) évfolyam tanterve szakít a középiskolai irodalomoktatásban megszokott irodalomtörténeti-kronologikus szemlélet hagyományával, mivel az év els dleges feladatának nem az irodalmi kánon id arányos részletének elsajátítását tekinti. Célja a következ évek irodalomtanításának megalapozása, az ért befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a szövegértés-értelmezés, a m elemzés szempontjainak és technikáinak minél b ségesebb megismertetése. Célként fogalmazzuk meg a kötelez tananyagként kijelölt m vek olvasásán túl is fennmaradó olvasási igény és motiváció er sítését, az olvasási szokások kedvez irányú befolyásolását; az ért -értelmez attit d kialakításán túl az önálló véleményalkotás- és megfogalmazás igényének és képességének fejlesztését. Mindezeken túl az irodalmi m vek elemzését-értelmezését nem öncélú tevékenységnek, hanem a személyiségfejlesztést, az önmegismerést-megértést, a közvetlen és a tágabb környezetben való eligazodást segít -támogató eszköznek tekintjük. A tanév anyaga tematikusan egymás mellé rendezett egységekb l (modulokból) áll. Ezekben olyan, a magyar és a világirodalom különböz korszakaiból származó szépirodalmi szövegeket dolgozunk fel, amelyek - irodalmi-esztétikai értékükön túl - számíthatnak az adott korosztály érdekl désére. A feldolgozás általában kett s célt szolgál. Az els : valamely társadalmi-etikai problémának, jelenségnek megvitatása, a m vek tartalmi elemzésének eredményeként kialakítható tanulságok vagy pusztán gondolatok, vélemények megfogalmazása. A másik cél esztétikai jelleg : valamely poétikai-m fajelméleti probléma feldolgozása a készségfejlesztés eszközeivel (m elemzés-m értelmezés, szövegértés, szövegfeldolgozás, verstani-prozódiai jelenségek megfigyelése stb.). A modulok felépítése e kett s célt követi. Olyan - változatos m fajú - tartalmitematikai szempontból egymáshoz kapcsolódó (így egymást er sít ) irodalmi szövegekb l állnak, amelyek egyben valamely sajátos esztétikai kérdésre is ráirányítják a figyelmet. A modulokban feltüntetett m vek feldolgozása - az id keret sz kösségéb l és a szóba jöhet anyag b ségéb l adódó feszültséget is tekintetbe véve - részben ajánlott; ez lehet séget teremt az ezekben az osztályokban tanító kollégák számára, hogy - a f irányelvek szem el tt tartásával - saját személyiségük és az osztály igényei, adottságai szerint valamelyest alakíthassák a tananyagot. Emellett - a m vek közös tanórai feldolgozásán túl - lehet ség van egyes szövegek tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos vállalásra épül, változatos munkaformákban, a tanárral egyeztetett szempontok alapján történ feldolgozására is. A modulokat nem tekintjük véglegesnek: a kés bbiekben - több tapasztalat birtokában - alakíthatók, s t, egyes modulok kiiktatása, más tartalmakkal való felcserélése is elképzelhet. II. Belép tevékenységek 1.Szóbeli kifejez készség; A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése

13 Az olvasott szövegek értelmezése; saját vélemény megfogalmazása Beszélgetés, vita Érvek-ellenérvek mérlegelése, érvek felsorakoztatása, csoportosítása Szóbeli beszámoló, kisel adás, el re elkészített hozzászólás (választható tevékenység) 2.Olvasás, szövegértés Az olvasott szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek feltárása, történet (cselekmény) és téma ("üzenet") elkülönítése, az értelmezés igényének kialakítása tanári irányítással és önálló elemzéssel (közösen egyeztetett szempontok alapján) vagy csoportmunkában 3. Szövegalkotás írásban Az írásm vek makroszerkezeti elemei Bekezdés, tételmondat Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és - nyilvánítás Ismertetés, könyvajánlás írása, kisel adás tartása irodalmi m vekr l (választható tevékenység) 4. A tanulási készség fejlesztése Különféle témákhoz kapcsolódó ismeretek, érvek, példák önálló gy jtése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjeszt könyv, folyóirat), elektromos információhordozóinak használata Hivatkozás a forrásra A tanult m vek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek b vítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben 5. Esztétikai-irodalomelméleti ismeretek Az epikus - lírai - drámai m vek megkülönböztetése A m faji ismeretek elmélyítése, b vítése Irodalmi m vekben megjelen emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyok, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése A adott m höz köt d kifejezésmód néhány jellemz jének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak pontos használatával Az évfolyamon elvárható - epikus és lírai m vek mellett - legalább egy dráma közös feldolgozása. Memoriter: kb. 150 sor verses vagy prózai szöveg Az év folyamán két iskolai dolgozatot (értekez fogalmazást) és három nagyobb terjedelm házi feladatot íratunk. III.A továbbhaladás feltételei A tanuló olvassa el a kijelölt m veket; képes legyen az olvasott szövegek megértésére, adott szempontok alapján gondolatainak, véleményének mind szóbeli, mind írásbeli megfogalmazására a tanult irodalomelméleti fogalmak használatával; tudjon szépirodalmi szövegeket m nemekbe sorolni!

14 IV.Témakörök, szerz k, m vek Hétköznapi és m vészi kommunikáció - a szépirodalmi szövegek olvasása (kb. 10 óra) Örkény - egypercesek (Mi mindent kell tudni?; Ballada a költészet hatalmáról; Leltár; Matematika; Információ; Egy szoba, vályogfal, zsúpfedél; Visszatért a földre a magyar holdrakéta stb.) Karinthy Frigyes: A cirkusz Vörösmarty: El szó Pet fi: Feltámadott a tenger Ady: Harc a nagyúrral; A fekete zongora József Attila: Tiszta szívvel 2. Beavatás - nevel dési történetek (kb. 14 óra) Gilgames Kosztolányi Dezs : A kulcs Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Salinger: Zabhegyez Emile Ajar: El ttem az élet Kertész Imre: Sorstalanság Dino Buzatti: A colombre Radnóti Miklós: Mint a bika József Attila: Lassan, t n dve 3. A sziget (kb. 10 óra) Defoe: Robinson Verne: Kétévi vakáció Golding: A legyek ura Stevenson: A kincses sziget Shakespeare: A vihar 4. Változatok a szerelemre (kb. 25 óra) Rigócskám, rigócskám (XVII. századi virágének) Shakespeare: LXXV. szonett Balassi Bálint: Az szerelmének örök és maradandó voltáról; Júliát hasonlítja a szerelemhez; Hogy Júliára talála Vörösmarty: Ábránd Pet fi: Szeptember végén; Minek nevezzelek? Ady: Tüzes seb vagyok; Lédával a bálban Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Juhász Gyula: Milyen volt?; Anna örök Kaffka Margit: Litánia József Attila: Klárisok; Flóra Nagy László: Himnusz minden id ben

15 Orpheus és Eurydice Trisztán és Izolda Shakespeare: Rómeó és Júlia; Szentivánéji álom Victor Hugo: A párizsi Notre Dame Stendhal: A pármai kolostor Jókai: Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Szent Péter eserny je Gárdonyi: A láthatatlan ember Déry Tibor: Szerelem Kádár Kata Arany: Tetemre hívás 4. Népszer irodalom - sikerkönyvek hatáselemei (kb. 7 óra) Rowling: Harry Potter Tolkien: A gy r k ura Rejt Jen : Piszkos Fred, a kapitány Agathe Christie: Tíz kicsi néger Év eleji ismerkedésre, az olvasottság és a szóbeli kifejez készség felmérésére, valamint dolgozatok írására és javítására : kb. 8 óra

16 Anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek 9. évfolyam, évi 37 óra Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek tantárgy els dleges célja a szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatossá tétele. Ennek el segítésére a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a formális vita szabályrendszerével és a szövegalkotás szabályaival és technikáival. Emellett célul t zzük ki a helyesírási készség fejlesztését, a helyesírási ismeretek elmélyítését. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll. A szóbeli kifejez készség fejlesztése során az elméleti ismeretek elsajátítása és b vítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. A helyesírási készség hatékony fejlesztéséhez a tudatosság magasabb szintje szükséges; ehhez elengedhetetlen a gyakorlat elmélyültebb elméleti megalapozása. Általános célok A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni magukat, és képviselni tudjanak számukra fontos személyes és közéleti ügyeket. Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyermekeinknek az összeurópai munkaer piacon is versenyképesnek kell lenniük; ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek er sítése. A kommunikációs képzésnek er s személyiségfejleszt hatása van, mivel növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, er síti az önbizalmat. Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltér véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között. Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez meg kell ismerniük ezeket a technikákat és módszereket A nem szépirodalmi szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése is célunk egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával.

17 Mindezeken túl fontos, hogy diákjaink írásban is képesek legyenek a helyesírási ismeretek tudatos alkalmazásával gondolataikat nagyobb biztonsággal megfogalmazni. Részletes célok A tanulók legyenek képesek elfogadni beszélget társaik szempontjait, véleményét; ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait; ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböz formáit, és legyen módjuk ezek gyakorlására; szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felel sségteljesebben a nyilvánosságot; legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban; ismerjék. helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböz m fajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás stb,) legyenek képesek memoriterek szövegh és tudatosan komponált el adására; legyenek képesek élénk és tudatos bels kép-alkotásra és ennek megismertetésére; a vizualitás felé elmozduló kultúrában is maradjon meg a szöveggel való kapcsolatuk; legyenek hitelesek véleményük képviselésében; legyenek képesek a számukra szükséges információk összegy jtésére, értékelésére és rendszerezésére; jussanak el a helyesírási készség magasabb, tudatosabb szintjére! Követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetev inek pontos felismerése; rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelel együttes alkalmazása ill. értelmezése A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása A beszédpartnerrel való együttm ködés; érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása; az eltér vélemény tisztelete Különféle beszédm fajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése Együttm ködés csoportos beszélgetés fenntartásában; képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására; a manipulációs szándékok felismerése A mondatfonetikai eszközök biztonságos használata A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelel en; önkontroll és szövegjavítás; Képesség élmények, bels képek meg rzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására

18 Képesség az önálló véleményalkotásra és nyilvánításra; az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése A helyesírás alapelveinek, szabályainak tudatos - a legfontosabbak készség szint - alkalmazása Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthet k, így a tanév során folyamatosan a két terület (szóbeli kommunikáció, helyesírás) anyagát párhuzamosan sajátíttatjuk el. A tantárgyat heti 1 órában (évi 37 óra), csoportbontásban (max f ) tanítjuk. I. Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (kb.8 óra) 1.Lazítás és koncentráció A lazítás és koncentrálás játékai Csoportkohéziós játékok 2. Kommunikáció és metakommunikáció Bevezet gyakorlatok A közlésfolyamat tényez i 3. Beszédtechnika Légzés Ritmusgyakorlatok Hangadás Beszédhangok képzése Kiejtés 4. Testbeszéd; testünk részvétele a kommunikációban Megjelenés Testtartás A tér felismerése és használata A gesztusok Mimika A tekintet 5. A beszéd zenei eszközei Hangszín Hangterjedelem Hangmagasság

19 Hangsúly Hanglejtés Hanger Szünetek, tördelés Beszédtempó 6. Társas kommunikáció különféle szituációkban 7. Szerepvállalás nyilvánosság el tt A szerepbe lépés A szónoki szerep A hitelesség A hallgatói szerep II. Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (kb.8 óra) 1. Szövegtan Vázlatkészítés Szövegkohézió 2.Szövegértés; szövegm vek vizsgálata, elemzése Klasszikus szövegek, beszédek elemzése 3.A szövegalkotás gyakorlata Témakiválasztás A beszéd körülményei Anyaggy jtés - elrendezés Az anyag elrendezése - a beszéd szerkezete Bevezetés; a kezdés technikái Kidolgozás; a gondolatmenet felépítése; tárgyalás Befejezés; a lezárás technikái 4. Szemléltet eszközök használata Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) beszerkesztése Power pointos prezentáció készítése - írásvetít használata III. Disputa (kb. 7 óra) 1. Bevezetés A disputáról általában Értékek és elvek 2.A Karl Popper formátumú vita A vita elemei - a tétel A vita elemei - az érv A vita elemei - a definíció A csapatok felkészülése a vitára Bíráskodás 3.Konszenzust keres viták IV. Helyesírás (kb. 8 óra)

20 1. Helyesírásunk rendszere 2. Helyesírásunk alapelvei A kiejtés szerinti írásmód A szóelemzés szerinti írásmód A hagyományos írásmód Az egyszer sít írásmód 3. Helyesírásunk szabályai A különírás és az egybeírás A kezd bet Az idegen szavak helyesírása Az elválasztás Az írásjelek A rövidítések és a mozaikszók helyesírása A számok helyesírása Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra - szükség esetén délutáni órákkal kiegészítve) A vizsga anyaga: Az els félévben prózai és verses szöveg el adása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszer en használja a kommunikáció és a metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekb l építette fel munkáját. A második félévben vázlat alapján el adott kisel adás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteir l; formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja. Értékelés Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás; az órákon való aktív részvétel; valamint a helyesírási ismeretek tudatos, a legfontosabbak készség szint alkalmazása. Tankönyv és egyéb segédlet A tantárgy beszédkultúra részének tanításához felhasználható a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége által összeállított digitális tananyag és az ezekhez készített módszertani és elméleti útmutató; Antalné Szabó Ágnes - Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - tankönyv és munkafüzet a évfolyam számára; valamint Montágh Imrének a témához kapcsolódó munkái (pl.: Figyelem és fegyelem). A

21 helyesírás tanításához szintén az Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit által írt, tankönyvet és munkafüzetet ajánljuk. A színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelel en tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegend tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltet eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, m vészeti albumok, zenem vek, ismeretterjeszt anyagok stb.); valamint Internet-hozzáférésre és számítógépre. HHT AJTP el készít ( 9. évfolyam) A hátrányos helyzet tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának tantervi sajátosságai: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vev módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az el készít évfolyam célkit zése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének el segítése; a kommunikációs képességek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A nyelvi kifejez készség állandó fejlesztését szem el tt tartva nem csupán a hagyományos feldolgozó jelleg munkaformákat szükséges el nybe részesíteni, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondícionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kell szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejl djön. Kiemelt célok és feladatok irodalomból: Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A kreativitás és szocializáltság egyidej, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. A m vészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása. A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése. Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az el adói, a szövegalkotó és m értelmez képesség fejlesztése. Az irodalmi m vek középpontba helyezésével segíteni a tanulók elemz készségét, er síteni problémaérzékenységüket, pozitív irányba befolyásolni személyiségüket. A helyi sajátosságok, jellegzetességek / irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelked irodalmi személyiségei / megismertetése. Kiemelt célok és feladatok nyelvtanból:

22 Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az írás és helyesírás készségének kiemelt fejlesztése, csoportbontásban is. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejez képesség kialakítása a helyes kommunikációs formák érdekében. Az anyanyelv írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség er sítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A kifejezés, a megértés, a beszédkészség fejlesztése / pl. a szókincs gyarapításával /. Általános fejlesztési követelmények: A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében. Legyen képes korábban tanult ismereteit szintetizálni. Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelel stílus használatára. Sajátítsa el a személyiségének megfelel árnyalt önkifejezés technikáit a különböz kommunikációs szinteken. Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. Tudja értékelni a nyelvben megjelen új jelenségeket ( pozitív nyelvm velés). Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása. Ellen rzés, értékelés, min sítés: Céljai: Következtetés az eredményekb l a tanítás és tanulás hatékonyságára. Felmérése, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók kiemelked, iletve mely területeken gyenge teljesítményt. A tanulók teljesítményének viszonyítása korábbi teljesítményeikhez. Módjai: Els sorban szóbeli értékelés, közvetlen tanári megfigyelés, egymás értékelése, a tanulók hozzásegítése a helyes önértékeléshez. Feladatsorok, szóneli és írásbeli beszámolók, kisel adások, memoriterek. Belép tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás Eligazodás az alapvet kisközösségi beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása.

23 Együttm ködés a beszédpartnerekkel, emberi közlések egyre pontosabb felfogása, kódolása a mindennapi élethelyzetekben. Képesség önellen rzésre a kommunikációs magatartásban. 2. Szövegértés, szövegalkotás Az életkornak megfelel szint ért olvasás. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése. Kreatív szövegalkotás. 3. Tanulási képesség Az ismeretek b vítése önálló kutatómunkával. Többféle forrásból gy jtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése. 4. A magyar nyelv rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Az önkontroll további er sítése: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár használata. 5. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Irodalomelméleti ismeretek rendszerezése, m nemek, m fajok sajátosságainak ismerete; témák, motívumok felismerése irodalmi m vekben. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Megjegyzés: A megjelenített tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az el készít évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva els sorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni. MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK Év eleji felmérés TARTALMAK A tanulók leíró nyelvtani ismereteinek, helyesírási, fogalmazási, szövegalkotási készségeinek felmérése feladatlap kitöltésével. Nyelvi ismeretek Az általános iskolában elsajátított nyelvi ismeretek ismétlése, rendszerezése. Hangtan: beszédhangok, hangképzés, magán- és mássalhangzótörvények A szavak jelentése és szerkezete: a szófajok rendszere, szóalkotási módok. Alapvet ismeretek a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról. Rokon és ellentétes értelm, többjelentés szavak. Mondattan: a mondat fogalma, fajtái. Az egyszer mondat szerkezete, a mondatrészek és szintagmák. Az összetett mondat szerkezete, fajtái. A mondat és a szöveg viszonya. Minden fejezetnél a fogalmak átismétlése, az elemzés gyakorlása szóbeli és

24 írásbeli feladatok megoldásával történik. Szemléltetés: nyelvtani táblázatok, különböz m fajú szövegek, Értelmez kéziszótár, Szinonimaszótár, Helyesírási szótár. Helyesírás Szövegalkotás, szövegelemzés Kommunikációs gyakorlatok, nyelvhelyesség Ismétlés, rendszerezés, ellen rzés A magyar helyesírás rendszerének áttekintése. A magyar helyesírás alapelveinek áttekintése, a leíró nyelvtani témakörökhöz kapcsolódó helyesírási problémák átismétlése. Gyakorló feladatok és tollbamondási szövegek íratása. Szemléltetés: Helyesírási szótár, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás, Helyesírási gyakorlókönyvek, Gyakorlómondatok, szövegek. Szövegszerkesztés különféle közlésformákban: elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, ismertetés, tömörítés. A szóbeli és írásbeli közlésmód nyelvi kifejezési formáinak azonossága és különbsége. A szövegelemz eljárások b vítése bonyolultabb irodalmi, ismeretterjeszt és publicisztikai m vek értelmezésére; szó szerinti értelmez és kreatív olvasat, kérdések, állítások észrevétetése, el feltevések alkalmazása. Ismeretek a véleményalkotás-és nyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli m fajáról az olvasmányokhoz kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Stílusgyakorlatok különféle hangnemben. Anyaggy jtés önálló és csoportos munkában, fogalmazások készítése. Szemléltetés: különböz szövegtípusok Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben: kapcsolat felvétele, véleménynyilvánítás, udvariassági formák. Kisközösségi kommunikáció: vita, egyéni álláspont kifejtése. A magán- és a közéleti kommunikáció /megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, köszöntés, kisel adás /. A tömegkommunikáció / els sorban a befogadó oldaláról /. Eszközei, hatása, alapvet m fajai. Szemléltetés: különböz szövegtípusok, film, televíziós adás. Folyamatosan: a diákok szóbeli és írásbeli teljesítményének értékelése és min sítése szóban és érdemjeggyel. Feladatlapok. Témazáró felmér k. Módjai: közvetlen tanári megfigyelés szóbeli értékeléssel. Szóbeli és írásbeli gyakorlatok. Szövegelemzési és szerkesztési feladatok értékelése, osztályozása. Szóbeli beszámolók, kisel adások értékelése. Ellen rz feladatlap írása. A továbbhaladás feltételei: Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése alapján az elsajátított hangtani, szó és alaktani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése; elemzés egyszer bb esetekben. A tanult leíró nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek kell biztonságú alkalmazása a szövegek értelmezésében, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Szövegelemz eljárások alkalmazása különböz típusú szövegekben.

25 Az életkornek megfelel szövegalkotási képesség. A tanult helyesírási szabályok megfelel ismerete és alkalmazása. Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. IRODALOM TÉMAKÖRÖK Év eleji felmérés Irodalomolvasás és értelmezés Irodalomelméleti és poétikai ismeretek rendszerezése TARTALMAK Tájékozódás a tanulók irodalmi ismereteir l. Beszélgetés egyéni olvasmányélményekr l, olvasási szokásokról. Feladatlap kitöltése / a feladatlap részben általános iskolában tanult irodalomelméleti és poétikai ismereteket kér számon, részben olvasási szokásokról érdekl dik, esetleg egy tanult vers rövid értelmezését kéri /. Különböz m fajú, hangvétel, tematikájú, epikai és lírai m vek elemz - értelmez tevékenységen alapuló feldolgozása a diákok egyéni és iskolai olvasmányaira építve. Az olvasott m vek elhelyezése különböz kontextusban, például a magyar irodalom történetében, alkotói életpályában. Korok-költemények a nemzeti irodalom múltjából, tallózás a kortárs irodalomban. Néhány alapvet irodalmi téma, motívum, vándormotívum jelentése. Idézetek, szállóigék hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben, pl. A minddenapi nyelvhasználatban, tömegkommunikációban. Az irodalom és a társm vészetek kapcsolata. Az ért olvasás gyakoroltatása. Bevezetés az önálló ismeretszerzés elemeibe; el szó, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás. A lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei. Szemléltetés: irodalmi szövegek, a tanár és a diák által összeállított anyagok M nemek / líra, dráma, epika/, irodalmi m fajok ismétlése. A nép- és m költészet jellemz vonásainak ismerete. A m elemzés gyakorlati kérdései a m alkotás értelmezési lehet ségei. Poétikai alapismeretek áttekintése. Szöbegelemz, verselemz gyakorlatok, verstani elemzések. Novellaelemzési eljárások. Szemléltetés: A feldolgozandó irodalmi szövegek. Képz m vészeti és zenei alkotások, illusztrációk. Irodalmi lexikonok. Könyvtárhasználat Tájékozódás a könyvtár dokumentum-anyagában, a dokumentumok fajtái / az egyes részek felhasználási módja, a katalógus, a források tanulmányozása, jegyzetelés egyszer formában /. A m vekhez kapcsolódó könyvtári ismeretek feldolgozása / alkotói portré, életrajz, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás /. A könyvtári segédeszközök / lexikon, adattár stb. /, alkalmazásuk lehet sége; cédulázás, a kutatás gyakorlati elemei. A forrásfeldolgozás mint a könyvtári kutatás legfontosabb célja, illetve eredménye.

26 Ismétlés, rendszerezés, önálló szövegfeldolgozás A középiskolai könyvtár teljes kör használata a tanultak alapján, irodalomkutatás. Szemléltetés: Az iskolai könyvtár állománya, a kézikönyvtár, a szabadpolcos állomány. Szépirodalom, szakirodalom, enciklopédiák. Folyamatosan: a diákok szóbeli és írásbeli teljesítményének értékelése és min sítése szóban és érdemjeggyel. Feladatlapok. Fogalmazások. Módjai: közvetlen tanári megfigyelés szóbeli értékeléssel. Az egy év alatt legalább kétszer írandó házi dolgozat érdemjeggyel és szöveges értéklése. Szóbeli és írásbeli gyakorlatok. Szóbeli beszámolók, kisel adások értékelése. Feldolgozásra javasolt szerz k és m vek: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály egy-egy verse, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Pet fi Sándor két-három verse, A helység kalapácsa, Arany János egy verse és egy balladája, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond egy-egy novellája, Ady Endre egy verse, a Nyugat nemzedékéb l egy-két lírai alkotás, Kosztolányi Dezs két novellája, két-három regény a magyar irodalomból,/ pl. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc/ egy-két epikai alkotás a világirodalomból / pl. Golding, V. Hugo/ Megjegyzés: a felsorolt szerz k és m vek tematikus, történeti vagy más rendben egyaránt feldolgozhatók. Tanári választás alapján a javasolt szerz k köre b víthet. A továbbhaladás feltétele: Az általános iskolában tanult irodalomelméleti és irodalomtörténeti tényanyag ismerete. A magyar irodalom nagyobb korszakairól és a feldolgozott irodalmi m vekr l tanultak összefoglalása feleletben, írásbeli beszámolóban, vélemény megfogalmazásával. M nemek, m fajok pontos ismerete, a tanult/feldolgozott m vek elhelyezése. Jó tempójú és a szöveg ért befogadását biztosító olvasás. Megfelel íráskészség, jól olvasható, rendezett írás. Eligazodás a könyvtárban: képesség az önálló ismeretszerzésre. TANESZKÖZÖK Felhasznált tankönyvek, segédletek: Magyar nyelvb l 1. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv 7 8. évfolyamosak számára, Nemzeti Tnk., Bp. 2. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 7. évfolyamosaknak Munkafüzet 8. évfolyamosaknak, Nemzeti Tnk., Bp. 3. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, Helyesírási gyakorlólapok középiskolásoknak, Nemzeti Tnk. 4. A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás Akadémiai Kiadó, Bp., 1998.

27 5. Általános iskolában használt tankönyvek Magyar irodalomból 1.Az általános iskolában használt tankönyvek 2. A feldolgozásra szánt m vek ( versek, kisepikai alkotások) sokszorosítva. 3. ARATÓ László, PÁLA Károly, A szöveg vonzásában I. Bejáratok M szaki K. Bp. 4. ARATÓ László, PÁLA Károly, A szöveg vonzásában II.Átjárók, M szaki K. Bp. 5. A könyvtár szakirodalom anyaga FELTÉTELEK: Személyi feltételek: középiskolai tanári oklevéllel rendelkez tanár Tárgyi feltételek: Megfelel en felszerelt tanterem ( TV, video, mozgatható asztalok, székek) Számítógéppel felszerelt iskolai könyvtár. Tanári kézikönyvek, módszertani folyóiratok, oktatást segít videofilmek, Hangkazetták,CD-ROM-ok. Javasolt tanári kézikönyvek: 1. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes, RAÁTZ Judit, Magyar nyelv és kommunikáció 7 8. évfolyamosaknak, Tanári kézikönyv 2. BÁNRÉTI Zoltán, Kommunikálj! Kommunikációs tréningek középiskolásoknak Korona Nova Kiadó, Bp. 3. BÁNRÉTI Zoltán, Nyelvtan és kommunikáció I. Helyesírás- helyesejtés, Nodus, Veszprém, CS. NAGY Lajos, Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv 5 8., Trezor Kiadó, Bp. 5. VÖRÖS Ferenc, Legyen biztos a helyesírásunk! Nemzeti Tnk.Bp. MEGJEGYZÉS: A tanterv a felzárkóztatásra, az ismétlésre és a készségek szintre hozására koncentrál. Az alapozó évfolyam anyanyelvi tanterve szorosan kapcsolódik az általános iskolai kerettantervekhez. Olyan m vek válogatására és feldolgozására törekszik, melyek megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak, tudásszintjének. A tanterv sem magyar irodalomból, sem magyar nyelvb l az általános iskolaihoz képest új anyagot nem tartalmaz. A felsorolt témakörök szerves egységet alkotnak, az osztály összetételét l függ en szabadon variálhatók, a programot a konkrét csoport igényeihez kell igazítani.

28 9/10. évfolyam Belép tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényez ir l és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs m fajok ért és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs m fajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelel elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi m vekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkez kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi m vek szerepl inek magatartásában érzékelhet manipulációs szándékok felismerése. A szerepl k testbeszédének (nem nyelvi kifejez eszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. 2.Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi m vekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetb l, illetve a szöveg sajátos szervezettségéb l adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy m elemz bemutatása során különböz m értelmezések összevetése egymással és az értelmezett m vel. Gyakorlatok a köznyelvit l elüt (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezet ) szövegek megértésére. 3.Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelel szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, m faj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelel szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. különböz néz pontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle m fajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kisel adás. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetéb l, m vek szerepl inek jellemzése egy másik szerepl néz pontjából, jelenetek el adása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új néz pontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szerepl k - drámai szituációhoz köt d - feltételezhet gondolatainak megfogalmazása. Rendez i utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

29 4.Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegr l, el adásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjeszt, értekez szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kib vítése önálló könyvtári kutatással, különböz típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletér l eddig tanultak fogalmai szint megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztet lehet ségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek el adásában. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségér l és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéb l. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletér l, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésér l. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult m vek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, t z, utazás). 7. Irodalmi kifejezésformák Epikai m vekben az id - és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerz, az elbeszél és a szerepl k megkülönböztetése, a néz pontok érzékelése, az elbeszél néz pont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott m vekben. Az el reutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai m vekben a költ életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, id szerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, m fajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvet versformának ismerete; a tanult m vekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma m nemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és

30 szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Id -, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az id kezelés összevetése. A tragédia, a tragikus h s meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott m és az el adás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színházés színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és m vel déstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott m vek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz köt d témák, problémák meglátása a tanult irodalmi m vek és értekez prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi m fogadtatásának ismerete a saját korában, jelent sége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és kés bbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más m vészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt m vekben. 8. Ítél képesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést el segít funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A m vekben megjelen emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltér és egymással szembesül igazságok, egyazon kérdésre adott különböz magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a m egy szerepl jének vagy egészének értékrendjér l. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK A tömegkommunikáció A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje TARTALMAK A kommunikációs folyamat tényez inek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó m fajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskelt eszközeinek azonos és különböz jellemvonásai Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szót, képz, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;. mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszer és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken A szöveg és a mondat,. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei.

31 A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése.szótári és lexikális jelentés.témahálózat, tételmondat, kulcsszavak.a szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei Témafeldolgozás különböz - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális - információhordozók felhasználásával. Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjeszt m fajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: köt szó, névmás, nével, határozószó, el re- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz, idéz jel szerepe. 1 IRODALOM TÉMAKÖRÖK Szerz m befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból TARTALMAK M elemzés és m értelmezés verses és prózai m vek kreatív feldolgozásával Mitológiai történetek..jellemz részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából.Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy m ).A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Részletek az Ó- és Újszövetségb l. Bibliai témák és m fajok továbbélése a magyar irodalomban Legalább öt szemelvény tematikai és m faji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költ i portréja.a magyar reformáció irodalma. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen m veib l. 1 Szerepel a 8. évfolyam tananyagában.

32 Az európai színház történetéb l Shakespeare drámái, legalább egy m feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Molière). Fogalmak M vel déstörténeti korszak, korstílus,, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk;, mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai m nem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, id mértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés,. Memoriter Teljes m vek és részletek szövegh felidézése (legalább három vers, egy soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelel alkalmazása szóban és írásban. Szerz k és m vek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemz részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter és Mikes Kelemen m véb l; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája. A továbbhaladás feltételei Kell tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelel nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelel fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori m fajairól, eszközeikr l és hatásukról szerzett alapvet ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemz eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelel szövegfelépítés, a m vek szerepl inek jellemzése egy másik szerepl néz pontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletér l eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvet helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegr l, el adásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult m fajok azonosítása. Az epikai m vekben a szerepl k és a köztük lev viszony jellemzése, a drámai m vekben az id -, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerz, az elbeszél és a szerepl k megkülönböztetése, az elbeszél i néz pont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó

33 elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétl dés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az id mértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvet versforma ismerete. Az olvasott m vek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a kés bbi magyar irodalmi alkotások között. 10/11. évfolyam Belép tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelel nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és m fajú szóbeli megnyilatkozással különböz kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd el adása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi m vekben megjelen álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltér vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi érték mintáinak tanulmányozása, értékelése. 2. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek m faji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböz korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhet hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböz stílusrétegek és a közöttük lév viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi m szövegének részleteiben. 3. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásm vek (meghatalmazás, elismervény, jegyz könyv, szakmai önéletrajz) jellemz inek ismerete és önálló szövegalkotás e m fajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszer bb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak m vészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésr l. Önálló m elemzés készítése el re megadott szempont szerint.

34 4. Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgy jtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehet ségekkel. A megfelel információk kiválasztása, rendszerezése, egyszer bb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelel en döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásm vek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés m faji jellemz inek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi m vekben, értekez prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokbana helyesírási ismeretek kib vítése: a tanulmányokban el forduló nem latin bet s tulajdonnevek és a gyakran használt új kelet idegen szavak helyesírása. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelked alkotóiról, a szerz, a m, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapm kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társm vészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvet példájának bemutatása. 7. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett m faji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a m értelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott m vek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai m vek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböz szövegelemz eljárásokkal, m fajelméleti ismeretek alkalmazásával. 8. Ítél képesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai m vekben a szerepl k rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A m vek szerepl it vezérl értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

35 Nyelvváltozatok Alapvet retorikai ismeretek Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltér kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános él szóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei.a hatásos meggy zés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegm fajokban. A beszéd el készítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. Szövegtípusok Elbeszélés, leírás, levél m faji jellemz inek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszél lehet ségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásm vek: meghatalmazás, elismervény, jegyz könyv, szakmai önéletrajz. Helyesírás A nem latin bet s tulajdonnevek és a gyakran használt új kelet idegen szavak írásmódja. Könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függ leges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggy z szövegm fajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, el adás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyz könyv, szakmai önéletrajz IRODALOM TÉMAKÖRÖK Írók, költ k, irányzatok Katona József Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Három portré TARTALOM Néhány szerz és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán m elemzés és értelmezés. Néhány epikai m vagy m részlet, két-három vers a 19. század világirodalmából. Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekez prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása.

36 Pet fi Sándor Jellemz m fajok, témák Pet fi életm vében, teljes m vek és részletek feldolgozásával, legalább tíz m a korábban tanultakkal együtt. Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; id - és értékszembesít verstípus, létösszegez vers; enciklopedia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, m fajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés Memoriter Teljes m vek és részletek szövegh felidézése (legalább három vers, egy soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelel alkalmazása szóban és írásban. Szerz k és m vek Berzsenyi Dániel: A közelít tél és még két m ve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három m ve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és három verse, részletek értekez prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Pet fi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse. Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; legalább két epikai m vagy m részlet a 19. század els felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin m veib l. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szövegh felolvasás, kell tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelel hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A m velt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszer bb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásm vek jellemz inek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori m fajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásm vek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi m vekben megjelen álláspontok követése, az eltér vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt m vek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelked alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása.

37 A feldolgozott epikai, lírai és drámai m vek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer ismertetése.

38 11/12. évfolyam Belép tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelel stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes érték szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. 2. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi m vek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. M vek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. 3. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, m vészeti élményekr l önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle m fajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre tör, világos felépítés, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvel, meggy z, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehet ségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló m elemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai m vek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböz néz pontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. 4. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjeszt, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igényl szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követ anyaggy jtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet,

39 vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjeszt (például m elemz, m vel déstörténeti, m vészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kisel adás, hozzászólás formájában. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szint megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a m elemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,, többértelm ség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi m vek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a m fajnak megfelel árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmez, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehet ségek felhasználása saját szövegalkotásban. 6. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos m nemi és m faji keretek átalakulásának, megsz nésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnem ség, a groteszk és az irónia szerepe. M vek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életm vekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemz, esetleg mozgalomszer vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képz m vészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemz vonások, jellegzetes m alkotások társítása. 7. Irodalmi m veltség, ítél képesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemz h stípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, feln tté válás, b n, b nh dés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életm vek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életm vekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendez désének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több m alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszín ségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséb l néhány következtetés megfogalmazása.

40 MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Szépirodalmi stílus A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmez. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétl dés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. Helyesírás A helyesírás értelemtükröztet és esztétikai lehet ségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmez, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat,, metonímia,, összetett költ i kép; alakzatok: köt szóhiány, ismétl dés,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus,, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. IRODALOM TÉMAKÖRÖK Arany János Madách Imre Világirodalom széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre TARTALMAK Jellemz m fajok, korszakok az életm ben, legalább tíz m ve a korábban tanultakkal együtt. Az ember tragédiája - m elemzés, értelmezés M vek, m részletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy m ve vagy m részlete;.csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. Jellemz témák, korszakok az életm ben, legalább nyolc m, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai m Portrék a Nyugat els nemzedékéb l Karinthy Frigyes három m ve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két m ve; egy-két m a Nyugat szerz it l (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Babits Mihály Jellemz témák, korszakok, m fajok az életm ben, legalább hat m, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

41 Kosztolányi Dezs Stílusirányzatok, képek, formák Jellemz témák, korszakok, m fajok az életm ben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet Néhány m az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejl désregény, karrierregény,, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás,, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes m vek és részletek szövegh felidézése (három vers a tanultakból, egy soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelel alkalmazása szóban és írásban. Szerz k és m vek Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada, például Letészem a lantot, A lejt n, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás;Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és más hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az s Kaján, Héja-nász az avaron,; Karinthy Frigyes két m ve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egykét m a Nyugat szerz it l, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat m, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszévagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezs legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy m ve vagy m részlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerz k és m vek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két m ve. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelel stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb m vek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre tör, világos felépítés közlés a tájékoztató, érvel, meggy z, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, m vészeti élményekr l vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle m fajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igényl szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka,

42 megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követ anyaggy jtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmez szerepének megfigyelése különféle m fajú szövegekben. Adott szempontú m elemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai m vek szóbeli és írásbeli bemutatása. M vek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemz h stípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemz vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képz m vészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). 12/13. évfolyam Belép tevékenységek 1. Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, el feltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vev olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszer megfogalmazása. 2. Szövegértés Kritikai érzék különféle m fajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris min ségének mérlegel értékelésére, a szerz i el feltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi m vek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszer bb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (el zetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezet, nyelvhasználatú m vek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmez m vek befogadása iránt. 3. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelel helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelel hiteles, lényegre tör szóbeli el adás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).

43 Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a m fajnak, a témának, a címzettnek megfelel en szóban és írásban. 4. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzet dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszer anyaggy jtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) m fajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjeszt információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvm vel kérdések szakszer megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejl dés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kell tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyér l a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvet kérdésér l (nyelvvédelem és nyelvm velés). A magyar nyelv eredetér l kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felel s magatartás a magyar nyelv értékeinek rzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerér l, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepér l tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. 6. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott m vekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelz jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos b vítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott m vek m nemi, m faji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemz kb l, el adásmódból, versformákból - szakaszer fogalomhasználattal. M nemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a m nek, témának és a kontextusnak megfelel alkalmazással. Különböz korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A m vészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képz m vészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal.

44 Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és m vészi megjelenései: legalább egy korszak két m vészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott m vekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. 7. Irodalmi m veltség, ítél képesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életm vek, szerz i portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerz (például József Attila, Kosztolányi Dezs, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, m vészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gy jtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak f bb jellemz i: tények és példák az olvasott m vekb l. Alapvet kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életm vek és m alkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetít intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történ bemutatása: m vek és m fajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más m vészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "m fajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus m fajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése TARTALMAK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel ). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv f nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének f bb állomásai. Fejl dési irányok, vátozások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fel-adatai. A kommunikáció tényez i és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemz inek kapcsolata a

45 kommunikációs folyamattal. Az esszé. Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a f bb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, snyomtatvány; si szavak, jövevény és idegen szavak, bels keletkezés szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, smagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelv ség, kett s nyelv ség, két nyelv ség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). IRODALOM TÉMAKÖRÖK TARTALMAK József Attila Jellemz témák és korszakok az életm ben, legalább nyolc-tíz m tematikai változatosságban Portrék a magyar irodalomból Szerz k és m vek Világirodalom a 20. Században 1. Széppróza, líra, dráma Világirodalom a 20. Században 2. Kortárs magyar irodalom Az irodalom határterületei Szabó L rinc két-három m ve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy m ve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egym ve,; Márai Sándor egy-két m ve vagy szépprózai m részlete. Legalább két szerz egy-egy m ve, m részlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három m ve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három m ve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Szépprózai m vek, m részletek, legalább három szerz egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal M vek, m részletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerz t l, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia,

46 ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív id, objektív id. Memoriter Teljes m vek és részletek szövegh felidézése (Legalább 3 vers és egy soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelel alkalmazása. Szerz k és m vek József Attila: Óda és további hat-nyolc m ve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán elt nök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat cím versek közül; Szabó L rinc két-három m ve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy m, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai m vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy m vagy egy szépprózai m részlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három m ve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három m ve köztük egypercesek és egy dráma (vagy részlet); m vek, m részletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerz egy-egy m ve, m részlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színm ve, Bulgakov egy m ve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; m vek, m részletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal m veib l. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelel helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegm fajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítés, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekr l szóban és írásban. A könyvtár lehet ségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszer anyaggy jtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyér l a világ nyelvei között, a magyar nyelv legf bb történeti korszakairól, példák bemutatása a legf bb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi m vek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelel helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelel hiteles szóbeli el adás,

47 ismertetés, összegezés. Különböz korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életm vek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelent s irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. M vek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, m fajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életm vek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerz 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerz és m ve, az életm jellemz témáinak, m fajainak bemutatásával