2011 46. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 Új devizahiteles csomag: kedvezményes árfolyamrögzítés jöhet... 5 Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda... 6 A devizahiteleseken és a magyarokon mulat a Dow Jones újságírója... 9 Gyors és olcsó bérlakások a szociális lakásügynökségtől... 10 A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből... 12 Olcsó az Ausztriából csempészett fűtő-és tüzelőolaj- a NAV-nak nem tetszik... 14 Akinek 1 gyereke van, azon nem segít az Eszközkezelő!... 15 2012-ben is lehet pályázni a NagyCsaládiHáz projektre... 17 Súlyos feszültségekhez vezethet a telekadó... 19 Mi lesz veled újépítésű lakáspiac? Körkép a budapesti újépítésű lakások piacán... 21 Irodapiaci hírek... 23 2050-ig 20%-kal csökken az irodaterületek iránti igény... 24 A cudar körülmények dacára nyereséges az Appeninn ingatlanbérbeadása... 26 20 éves az East- West Business irodaház... 27 Logisztikai hírek... 28 Mégsem kell a Malév a kínaiaknak?... 29 Magyarországi gyárbővítést fontolgat a Hankook... 30 Európában majdnem Budapesten a legolcsóbbak a bérleti költségek... 31 Retail hírek... 33 Budapest megelőzte Milánót bevásárlóturizmusban... 34 Magyarország a 22. legvonzóbb piac a régióban... 35 Budapest olcsó, de kényelmetlen... 37 Ferihegyen nyitotta meg első magyarországi üzletét a Digidog... 38 A gazdasági nehézségek ellenére egyre több kiskereskedő terjeszkedik külföldön.. 39 Lyukas a zsebünk, de újabb élményfürdőt adnak át... 41 Új befektetési igazgató a Colliers International-nél... 42 Gazdasági hírek... 43 Matolcsy: Új együttműködés lesz az IMF-fel... 44 A plázastop a földbe döngölte a haldokló építőipart... 46 Eltűnt 2200 milliárd állami pénz- a cégek a magyar GDP egytizedével lógnak... 48 Az euróövezet magától szétesik... 50 A takarékok bíznak a végtörlesztésben... 51 További szenvedés vár az építőiparra... 53 Az euróhitelesek is bajban vannak a gyenge forint miatt... 54 Blokád alatt tartja a VÉSZ a Lidl két logisztikai központját... 56 Ismét a gazdagokat jutalmazza az Orbán-kormány... 57 Nem lesz termőföldadó... 59 A hír igaz: 1,4%-kal nőtt a magyar GDP!... 60 Felülvizsgálhatják a BKV kollektív szerződését... 62 Megvan az új "Görögország"- Nem fogja kitalálni!... 64 Íme, itt vannak a 2012-es új adók!... 65 2/84
Orbán: 40%-os lesz jövőre az eva kulcsa... 70 Bukik a kormány terve? Egyetlen ingatlanbefektetési társaság sem alakult meg... 71 Friss adat a végtörlesztésről - jelentett az MNB... 73 Property News... EMEA Hotel market slows but continues to show growth... Retailers to continue emea expansion in 2012 despita economic challenges... Demand for office space to shrink 20% by 2050... Internationalisation of retail gains momentum... Are Sustainable Buildings Worth More?... 3/84 75 76 78 80 81 84
Lakáspiaci hírek 2011 46. hét 4/84
Új devizahiteles csomag: kedvezményes árfolyamrögzítés jöhet 2011. November 18. Péntek Kedvezményes árfolyamrögzítéssel folytatódhat az adósmentés, ennek értelmében a devizahitelesek gyűjtőszámlán halmozódó tartozásának egy részét átvállalnák a bankok - értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint a Bankszövetség és a kormány megállapodásaként már a hétvégén megszülethet az új, a végtörlesztéshez képest a bankok számára is elfogadhatóbb megoldás. A napilap információi szerint az augusztus 12-én életbe lépett 180 (CHF), 250 (EUR) illetve 2 (JPY) forintos árfolyamrögzítésnek megfelelően forint alapú gyűjtőszámlán halmozódna az ügyfelek piaci és a rögzített árfolyam közötti tartozása 2014 végéig az új megoldás szerint is. Az újdonság azonban az, hogy a felhalmozódó tartozás egy részét nem az ügyfélnek kellene ezt követően törlesztenie, hanem a bank átvállalná. Hogy mekkora hányadot jelent ez, a cikkből nem derül ki, annyi biztos, hogy a megoldás révén az ügyfelek törlesztőrészletei nem nőnének meg 2014 után olyan mértékben, mint a jelenleg érvényes árfolyamrögzítéses konstrukcióban. Sőt arról is szó van, hogy a gyűjtőszámlás tartozásra nem számolnának fel kamatot a bankok. A hitelintézetek számára kisebb terhet jelentene ez a fajta kedvezményes árfolyamrögzítés, mint a végtörlesztés. Az árfolyamrögzítés eddig nem volt túl népszerű (négyezren vették igénybe), hisz azóta megszületett a végtörlesztésről szóló törvény is. Az új megoldással azonban ismét az árfolyamrögzítés kerülhet előtérbe, mely lehetővé tehetné a terhek kiegyensúlyozottabb megosztását. Elképzelhető, hogy az állam kamattámogatással is részt venne a gyűjtőszámlás terhek enyhítésében, a maradék részt pedig nem egyoldalúan a bankok (a végtörlesztéshez hasonlóan) vagy az ügyfelek (a már életbe lépett árfolyamrögzítéshez hasonlóan) állnák, hanem megosztanák a terheket. Forrás: Magyar Nemzet Online 5/84
Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda 2011. November 18. Péntek Ha a magyar gazdaság helyzete tartósan rosszabbra fordul, akkor rögzített árfolyamon sem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert az árfolyamcsapdánál is mélyebb kamatcsapda várja az adósokat. Ha kifejezetten jóra fordul a gazdasági környezet, akkor mindegy, ki mit csinál, azonossá válnak a törlesztési feltételek deviza- és forinthiteleknél is. Egy köztes, se jó, se rossz gazdasági helyzetben viszont inkább megéri a forinthitelre váltás. A kedvezményes végtörlesztésre rendelkezésre álló időtartam felénél járnak a devizaadósok, és ha lehet, még nehezebb döntési helyzetben vannak most, mint amilyenben október elején voltak. Csak rossz hírek érkeztek azóta, hogy életbe lépett a végtörlesztési törvény: az európai adósságválság tovább mélyült, Magyarország nemzetközi megítélése romlott, az ország csődkockázatát mutató cds-felárak elérték a 2009 tavaszi, eddigi legrosszabb szintet, a nemzetközi hitelminősítők múlt heti bejelentései után egyre kevésbé lehet kizárni az ország adósminősítési besorolásának lerontását, és az elemzők mellett már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kilátásba helyezte az alapkamat fokozatos emelését, amely a forinthitelek kamatainak emelkedésével jár. Az egyértelmű, hogy akinek van elég szabad megtakarítása ahhoz, hogy kapásból készpénzben törlessze az adósságát, annak kihagyhatatlan a lehetőség. A mostani, 250 forint körüli svájcifrank-kurzushoz képest közel 30 százalékkal jelent kedvezőbb árfolyamot a 180 forint, amelyet a parlament törvényben rögzített, a bankok tehát minden egymilliónyi frankhiteltartozásból immár 300 ezer forintot kénytelenek elengedni a szerencsésebb helyzetben lévő adósoknak. (Szeptember végén, október elején, amikor a lehetőség megnyílt, még 240 forintot ért a svájci frank, a bankoktól elnyerhető előny tehát azóta is nőtt, miközben azok terhe, akik kénytelenek továbbra is svájci frankban maradni, 6 hét alatt további 4 százalékkal emelkedett.) Aggasztó kilátások Nem ilyen egyszerű viszont azoknak a helyzete, akiknek forinthitelt is fel kell venniük a végtörlesztéshez, mert nem tudnak hirtelen több millió forintot előteremteni. Ők vannak túlnyomó többségben, ezt jól mutatják a végtörlesztés első hónapjának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közölt adatai: október végéig mindössze 30 ezren, a devizaadósok durván 3 százaléka élt a lehetőséggel - az adatok szerint szinte teljes egészében épp az a kör, amely új forinthitel nélkül mindent ki tudott fizetni. Most érkezett el az az időszak, amikor a hitelből végtörlesztők próbálják meg lezárni a devizaadósságukat. Azon túl, hogy ezt saját érdekeik, veszteségeik minimalizálása érdekében a rendelkezésükre álló eszközeikkel igyekeznek fékezni a bankok, komoly problémát jelent, hogy épp mostanra lettek roppant homályosak a hosszabb távú árfolyam- és kamatkilátások. Ahhoz ugyanis, hogy valaki tudatosan és jól döntsön, 10-20 évre előre látnia kellene a forint svájci frankkal és euróval szembeni árfolyamának, valamint a kamatszinteknek az alakulását, és hozzávetőleg be kellene lőnie azt is, hogy a hitel terheit befolyásoló egyéb tényezők - például az országkockázati mutató vagy a bankok saját ügyfélkörének nemfizetéséből eredő felár - hogyan alakul a jövőben. Árfolyamcsapdából kamatcsapdába 6/84
Nincs az a hitelkalkulátor, interneten elérhető szimulátor, pláne banki ügyintéző, aki ezt pontosan megmondaná, de számolgatni ettől még érdemes. Az [origo] a Bankometer pénzügyi portál hitelszimulátorának segítségével néhány példán (a konkrét számításokat és háttérparamétereket lásd külön) megnézte, hogy egy bizonyos kamat- és árfolyampályát feltételezve az adós az eddigi devizahitelével vagy egy új forinthitellel jár-e jobban. Az esetek többségében az volt az eredmény, hogy nincs egyértelmű megoldás. A hátralévő futamidő bizonyos szakaszaiban a forinthitel a drágább, más periódusban meg a devizahitel, és az eltérő kamatpályák és árfolyam-előrejelzések merőben más végeredményt hoznak. Ha például a magyarországi gazdasági helyzetre egy pesszimista forgatókönyv válna valóra (a forinthitelek kamatai a mostaninál is magasabban ragadnak, a frankárfolyam pedig ott rögzül, ahol most van), akkor pedigegyáltalán nem érné meg forinthitelből végtörleszteni, az adós jobban teszi, ha marad a devizahitelénél. Ha ezzel szemben minden tényező sokkal jobbra fordul, akkor azért nem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert gyakorlatilag mindegy, ki mit csinál: deviza- és forintadós egyformán örülhet majd, terheik összesimulnak, és együtt válnak kezelhetőbbé. A végtörlesztésben gondolkodóknak saját vérmérsékletükre van bízva az, hogy az árfolyam- vagy a kamatcsapdába szeretnének inkább lenni. Teljesen ugyanis egyiket sem lehet elkerülni, sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy az árfolyamkockázat akkor sem tűnik el a rendszerből, ha valaki forinthitelre vált. A mostani piaci hangulat remekül mutatja azt, hogy bár a jegybanknak nincsen hivatalos árfolyamcélja, egy kritikus forintgyengülés kamatemelést kényszeríthet ki, ami aztán a forinthitelek adósain éppúgy lecsapódik, mint a gyenge árfolyam a devizaadósokon. Az árfolyamkockázat ilyenformán burkoltan és közvetetten, de azoknál is jelentkezik majd, akik átülnek egy forinthitelbe. Mikor éri meg forinthitelből végtörleszteni? Adott egy 2006-ban felvett, 10 milliós, 20 éves futamidejű svájci frank alapú hitel, amelyet 143 forintos árfolyamon, 6,6 százalékosthm mellett igényelt az ügyfél. A havi törlesztés pillanatnyilag 148 ezer forint, de ha az ügyfél él a kedvezményes végtörlesztéssel, és ehhez forinthitelt vesz fel, akkor 127 ezer forintra esik a törlesztőrészlet. Kérdés, mi történik a jövőben, milyen lesz a lefutása az új forinthitelnek, és milyen lenne az eredeti devizakölcsönnek. -A Bankometer alapforgatókönyve szerint a hátralévő 15 éves futamidő során 9 évben a forinthitel, 6 évben pedig a frankhitel törlesztőrészlete lenne az alacsonyabb. Az alapszcenárió azt jelenti, hogy 2012-ben és 2013-ban az átlagos forintkamatszint még emelkedik, 13 százalékon tetőzik, 2020-ban és 2030-ban viszont már 9 százalékra esik. Az átlagos éves frank-forint árfolyam mindeközben legfeljebb 245 forintig romlik 2013-ban, azt követően erősödik a forint, és 2030-ra 225 a prognosztizált árfolyam. - A pesszimista forgatókönyv mellett - vagyis amikor 15 százalékra ugrik, és ott beragad a forintkamatszint, a forint pedig nem tud 240 alá erősödni, és éveken keresztül 260 az árfolyam - az első három évet leszámítva végig a devizahitel a jobb. Ebben az esetben a forinthitel után még úgy is többet kell fizetnie az adósnak, hogy a végtörlesztésnél a bank elengedte a fennálló tartozás 30 százalékát. - Létezik optimista szcenárió is, folyamatosan csökkenő és végül 6 százalékra beálló átlagos forinthitel-kamatszinttel és szépen lassan 160-ra visszaerősödő forintárfolyammal, amikor is majdnem mindegy, hogy mit tesz most az adós. Az eredeti devizakölcsön és az új forinthitel havi terhei folyamatosan csökkennek, öt év után összesimulnak, és szinte egyforma pályán haladnak 7/84
tovább lefelé. Likviditáscsapdában a tartalékok felélése miatt Az árfolyam- és kamatcsapdán kívül ráadásul egy harmadik, úgynevezett likviditási csapdába is beleléphetnek a végtörlesztők, legalábbis azok, akik nehezen szedik össze a végtörlesztéshez szükséges pénzt. A lekötött bankbetét, befektetési alap, tartós befektetési számla, egyéb értékpapír vagy ingatlan eladása (likviddé tétele) mellett a végtörlesztési roham áldozatául eshetnek azok a tartós megtakarítások is, amelyek különböző öngondoskodási célokat szolgálnak. Egy életbiztosítási, önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) vagy lakás-takarékpénztári szerződés felszámolása rövid távú érdekek mentén teljesen racionális, de sok esetben nagy veszteség - korábbi állami támogatás visszafizetése, adó- és járulékfizetés - árán vagy extra költségekért cserébe jelent csak megoldást. (Hogy pontosan, melyik megtakarítás milyen extra terhekkel szabadítható fel, arra a PSZÁF hívta fel korábban a végtörlesztők figyelmét.) Ezek a konstrukciók nem véletlenül vannak úgy kitalálva, hogy csak hosszú évek, évtizedek múltán lehessen belőlük nyereséggel kijönni, a céljuk ugyanis minden esetben a hosszú távú - lakás- vagy nyugdíjcélú - öngondoskodás elősegítése. Nyilván van olyan helyzet, amelyben ezeket a szerződéseket érdemes a végtörlesztés kedvéért idő előtt felmondani, de akkor tudatosan fel kell vállalni annak a kockázatát, hogy ennek következtében később egy váratlan helyzetben vagy időskorban nem lesz mit mozgósítani. Forrás: Origo.hu 8/84
A devizahiteleseken és a magyarokon mulat a Dow Jones újságírója 2011. November 17. Csütörtök Lényegében leírta a válságba került Magyarországot a Dow Jones egyik vezető szerkesztője az amerikai gazdasági hírszolgáltató egy kedden publikált videójában. A hírügynökség munkatársa nem érti, miért nem szólt senki a magyaroknak, hogy devizaalapú jelzáloghitelt nem szabad felvenni. Egyes eurózónán kívüli országok is egyre inkább nyomás alá kerülnek, elsősorban Magyarország, ahol a befektetők kivonulása miatt súlyos következmények körvonalazódnak így vezette fel Nick Hastings, a Dow Jones devizapiaci szerkesztője a hírügynökségnek azt az anyagát, amelyben két régiós tudósítóval Magyarország helyzetét boncolgatta. Hastingsnek arra a kérdésére, hogy mitől sebezhető Magyarország, az egyik tudósító, Clare Connaghan azt válaszolta, azért, mert nagyon sok a devizaalapú jelzáloghitel, és kétharmadukat az utóbbi időben különösen sokat erősödő svájci frankban vették fel. Hastings itt értetlenkedve elnevette magát, mondván, mindenki azt mondja, hogy ilyet nem szabad csinálni, jelzáloghitelt csak saját devizában szabad fölvenni. Azt is hozzátette, valakinek szólnia kellett volna a magyaroknak, hogy amit tesznek, az nem a legokosabb dolog. A másik tudósító, Geoffrey Smith magyarázatképpen megjegyezte, a frank- és forintalapú hitelek kamatszintjében hatalmas volt a különbség. Úgy vélte, bár a magyar kormány próbálja kezelni a problémát, nincs nagy mozgástere, mert az előző kormányok ötvenről nyolcvan százalékra vitték fel a GDP-arányos államadósságot. Magyarországnak elég nacionalista kormánya van, amely tavaly elküldte az IMF-et, így nincs már olyan védőhálója, mint például Romániának mondta Smith. Hastings itt ismét elnevette magát, majd azzal fűzte tovább a beszélgetést: Szóval Magyarország megy lefelé a lefolyón, sajnos láttunk már ilyet más országok esetében de hogyan hat mindez az eurózónára? Miután Smith megemlítette, hogy az osztrák bankok nagy magyarországi kitettsége miatt a probléma akár Ausztria elsőrendű minősítését is veszélyeztetheti, Hastings egy viccesnek szánt megjegyzést tett az Osztrák-Magyar Monarchia utáni másnaposságról, mire Smith azzal reagált: [a Monarchiának] fel sem lett volna szabad bomlania számolt be az origo.hu. Forrás: Origo.hu 9/84
Gyors és olcsó bérlakások a szociális lakásügynökségtől 2011. November 17. Csütörtök A szociális lakásügynökségeken keresztül bérlakásként hasznosuló magánlakásokkal tizenötször annyi család lakhatását lehetne megoldani, mint a bérlakásépítéssel hangzott el a Habitat for Humanity Magyarország mai konferenciáján. A szociális lakásügynökség intézményének meghonosítása és a magánlakások ügynökségeken keresztül megvalósuló kiadása megoldást jelenthet a bérlakásszektor fejlesztésére - mondta el Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója és Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a Habitat 15 éves születésnapja alkalmából szervezett rendezvényen. A Szociális Lakásügynökség (SZOL) modell lényege, hogy a már meglévő lakásállomány hasznosításával bővíti a szociális bérlakások számát, bár a modell alkalmas új építésű és felvásárolt ingatlanok kezelésére is. Garanciát nyújtana a bérbeadóknak A SZOL háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szükség esetén szociális munkát az eladósodás megakadályozására. Garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a lakás kiürítésére. A bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát és lakbértámogatást adna. A szociális lakáspiacon működő szervezetek közül alkalmas lehet a feladatok ellátására például az önkormányzati vagyonkezelő. Szigorú szabályok mellett más szereplők is megjelenhetnek a területen: például nonprofit szervezetek, ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozások vagy építőipari cégek. Azt, hogy szükség van a szektor reformjára, bizonyítja, hogy óvatos becslések szerint is körülbelül 300 ezer háztartás élethelyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásban éljen, miközben az önkormányzatok tulajdonában 135 ezer lakás van, többnyire nagyon rossz állapotban, és a meglévő állomány hatékony működtetése sem megoldott. Miért jobb, mint a bérlakásépítés? Ez a megoldás is igényel állami forrásokat, de gyorsan kínálna sok családnak lakhatást, és hatékony forrásfelhasználást jelent, hiszen egy ház építési költségeiből (10 millió forinttal számolva) egy évben 15 család bérlakásának támogatását, karbantartását és szükség esetén a családot segítő szociális munkát is fedezni lehetne. A SZOL-modell széleskörű bevezetéséhez szükség van a szabályozási környezet átalakítására, a magánbérbeadás kedvezményes adózásának kialakítására. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértői csoportja a következő 2 évben kívánja megalapozni a modellt. Négy városban állít fel helyi szakértők bevonásával munkacsoportot, akikkel közösen elemzik a helyi lakáspiacot, kidolgozzák a SZOL működési keretét adó jogszabályok javaslatait. 10/84
A SZOL-modell a kormányzat számára a szociális bérlakásszektor bővítésére, az önkormányzatok számára a lakáshiány enyhítésére nyújtana megoldást. Hozzájárulna továbbá a magánbérlakás-szektor kifehérítéséhez is, miközben a bérlők és bérbeadók számára egyaránt garantálná a szerződés biztonságát. Forrás: Napi.hu 11/84
A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből 2011. November 17. Csütörtök Az otthonvédelemmel kapcsolatos törvények személyi jövedelemadót érintő változásairól tett közzé tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság egyúttal azt is tisztázta, hogy milyen esetekben kell szja-t fizetni az elengedett banki vagy közüzemi tartozás után. Kedvezően változott az szja-törvény azok számára, akik élnek a végtörlesztési lehetőséggel, illetve akik lakását az Eszközkezelő megvásárolja és kedvezményes díjért számukra bérbe visszaadja. Akinek viszont a bank vagy a közüzemi szolgáltató engedte el a követelést, az szja-mentességhez alacsony jövedelmet is fel kell mutatniuk - erről szól a NAV közleménye, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében idézünk. "Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. szeptember 29-étől hatályos 2011. évi CXXI. és a 2011. október 30-ától hatályos 2011. évi CXXV. törvények módosítják, illetve kiegészítik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) adómentességgel kapcsolatos szabályait. A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban résztvevő magánszemélyeknek a 2011. szeptember 28-án hatályos Szja-törvény szabályai alapján személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezne a pénzügyi intézmények által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után. Az Szja-törvény módosítása az adófizetési kötelezettség alól mentesíti az egyébként is nehéz helyzetben levő devizahitellel rendelkező adósokat - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Amennyiben a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú hitel adósa a törvényben rögzített - svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén pedig 2 forintos árfolyamon teljesíti a végtörlesztését, akkor az árfolyam különbözet a magánszemély adómentes jövedelme lesz. A 2011. évi CXXX, törvény 4. -a alapján vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható azon összeggel összefüggésben, amit a magánszemély az őt terhelő tartozás kiegyenlítésére használ fel, vagy egyenesági hozzátartozójának ajándékoz olyan célból, hogy azt a hozzátartozó végtörlesztésként használja fel a saját tartozása kiegyenlítésére. Amennyiben a szociálisan rászorult hiteladós magánszemély lakását a Magyar Állam megvásárolja, akkor az elengedett követelés, a magánszemély ingatlanértékesítésből származó bevétele, a lakás elővásárlási (vételi opciós) jogának megszerzése, illetve az opciós jog érvényesítésekor megszerzett jövedelem adómentes, azaz nem keletkeztet adóköteles jövedelmet. Szintén adómentes az előzőekben említett hiteladósnak (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának) a lakás bérletéhez a helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel is. Ugyancsak adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét (ez 2011-ben 57 ezer forint) vagy a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a 12/84
követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le. Az adómentesség feltételéül szabott jövedelmi helyzetről a magánszemélynek nyilatkoznia kell a pénzügyi intézménynek. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozik, vagy a szociális helyzete nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor az elengedett követelés a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz. A közüzemi szolgáltató, a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: szolgáltatók) által részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik) abban az esetben válik adómentessé, ha az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A jövedelmi helyzetről a magánszemélynek ebben az esetben is nyilatkozatot kell adnia a szolgáltatónak. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. A törvényi feltételek hiányában az elengedett követelés ugyancsak a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz. Forrás: Napi.hu 13/84
Olcsó az Ausztriából csempészett fűtő-és tüzelőolaj- a NAV-nak nem tetszik 2011. November 16. Szerda A Nemzeti Adó és Vámhivatal arra hívja fel a más tagállamból, például Ausztriából tüzelőolaj, illetve fűtőolaj lakossági behozatalával kapcsolatban a figyelmet, hogy a hazai jövedéki szabályozás értelmében magánszemélyeknek nincs lehetőségük folyékony tüzelőanyagot a tagállamokból adómentesen behozni. A gépjárművek üzemanyagtartályában és a gépjárműben 10 literes kannában kizárólag üzemanyag hozható be az Európai Unió valamely tagállamából adómentesen. A napokban a médiában megjelentek szerint jelentősen nőtt az Ausztriában magyar turisták által vásárolt "fűtőolaj" mennyiség, amiből egyes kutakon akár, napi 3-5000 liter fogyott el. Fontos tudnivaló, hogy a folyékony tüzelőanyag - a például Ausztriában üzemanyagkúton vásárolható színezett tüzelőolaj - Magyarországra nem hozható be semmilyen mennyiségben sem a gépjármű üzemanyag tartályában, sem külön kannákban. Az ilyen tüzelőanyag üzemanyagtartályba való betöltése Ausztriában is jogsértő cselekmény. Folyékony tüzelőanyag tagállami behozatalához jövedéki engedéllyel kell rendelkezni és az engedéllyel rendelkezőnek jövedéki adót kell fizetni, aminek a mértéke 97 350 Ft/ ezer liter. Az engedély nélkül, illetve az adó megfizetése nélkül behozott ásványolaj, adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül, amit a NAV ellenőrzést végző szerve, akár egy közúti ellenőrzéskor, akár egy lakhely ellenőrzés alkalmával lefoglal és elkoboz, az elkobzott termékre pedig jövedéki bírságot állapít meg. Ezen kívül a szállító eszköz (pl.: a személygépkocsit, utánfutót, tárolóeszközöket) is lefoglalható! A bírság mértéke a meg nem fizetett jövedéki adó kétszerese, de legalább 30 ezer Ft, gazdálkodó esetén ötszöröse, de legalább 150 ezer Ft. Nagyobb mennyiség esetén akár jövedéki bűncselekmény gyanúja miatt büntető eljárást is kezdeményez feljelentéssel az ellenőrző hatóság. A hatóság a hazai jogszabályok betartását a határhoz közeli közutakon a járművek megállításával, szállítmányok, üzemanyagtankból vett minta ellenőrzésével kívánja elérni és teszi is ezt nap, mint nap. Hasonlóképpen lép fel a harmadik országból (jellemzően Ukrajnából) irányuló "üzemanyag turizmus" megfékezése érdekében, amikor a vám- és adómentesség jogszerű igénybevételén túl, az alkalmi jelleget meghaladó időközönként üzemanyagért rendszeresen kijáró, azt lefejtő és értékesítő "vállalkozók" ellen a határátkelőn intézkedik. Forrás: Pénzcentrum.hu 14/84
Akinek 1 gyereke van, azon nem segít az Eszközkezelő! 2011. November 15. Kedd Kimaradnak az egy gyerekesek és a 26 ezer forint feletti egy főre eső keresettel rendelkező háztartások a Nemzeti Eszközkezelő programjából. Szigorú feltételeknek kell megfelelnie mindazoknak, akik saját ingatlanjukban szeretnének maradni, de hitelükkel már 90 napnál is nagyobb késedelme estek. Év végéig 2 ezer, jövő év első negyedévében további 3 ezer jelzáloggal terhelt ingatlan kerülhet kényszerértékesítésre. Ezen adósok közül csak kevesen maradhatnak a Nemzeti Eszközkezelő révén a saját lakásában vagy ingatlanában. Akiket megment az állam, azoknak minden egyéb a jelzáloggal kapcsolatos adóssága megszűnik, ingatlanát is visszavásárolhatja 2 évig. Elsősorban a szociálisan is rászorulókat akarja megmenteni a kormány az Eszközkezelő révén. Az állami megvásárlás alapvető feltétele, hogy a család legalább 1 tagja szociálisan rászoruló legyen és 2 gyereket neveljen (akik még legalább középfokú tanulmányaikat folytatják és nem múltak el 20 évesek, vagyis még jár utánuk családi pótlék). A lakóingatlan megvásárlásainak feltételei - A háztartásban élők egyike szociálisan rászoruló és a család egy főre jutó keresete 25 650 forint alatt marad Szociálisan rászoruló az, aki 67 százalékban munkaképtelen, 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatást kap vagy álláskereső (16 éven felüli, munkaviszonya nincs és a munkaügyön regisztrált) - Legalább 2, maximum 20 éves még középfokú tanulmányait folytató nevelt gyerek (2 gyerek után jogosult családi pótlékra) - az ingatlan 2011. szeptember 28-án és azt követően is az adós bejelentett lakhelye - az ingatlan lakóház vagy lakás - a hitel ingatlanfedezete kizárólag a megvásárlásra szánt ingatlan - Budapesten és megyei jogú városokban legfeljebb 15, máshol legfeljebb 10 millió forintos forgalmi értékű ingatlan, mely a jelzálogszerződés megkötésekor került megállapításra - A lakóingatlan kényszerértékesítés előtt áll - Az ingatlan vásárlásakor az önerő meghaladta a 20 százalékot, önerőt érintő támogatások esetén a hitel összege nem nagyobb, mint a forgalmi érték 15/84
A jelenlegi törvényjavaslat szerinti feltételeknek megfelelően tehát sokan kimaradnak, a gyereküket egyedül nevelők például nem jogosultak a segítségre, ha csak egy iskolást tartanak el. A szociális rászorulónak is csak az számít, aki a szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúaknak járó ellátásban részesül. Ez az ellátás a 67 százalékos mértékben munkaképtelen, illetve legalább 50 százalékos egészségkárosodást szenvedetteknek vagy regisztrált munkanélkülieknek jár. Fontos feltétel még az aktív korúak ellátásának, hogy a család 25 650 forintot meg nem haladó egy főre eső jövedelemmel rendelkezik. A megvásárolni kínált ingatlan értéke vidéken nem haladhatja meg a 10 millió forintot, Budapesten illetve a megyei jogú városokban a 15 millió forintot. A felvásárlási érték Budapesten és megyei jogú városokban a hitelszerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, 50 százalék a nem megyei jogú városokban, 35 százalék községekben. Ebből az összegből kerül kielégítésre minden a jelzáloghoz kapcsolódó követelés, ezen az összegen túl az adóssal szemben semmilyen más követeléssel nem élhet a hitelező vagy hitelezők. Az ügylet lebonyolítása után határozatlan idejű albérletszerződés alapján albérlővé válik saját ingatlanában az adós. Az albérleti díjról kormányrendelet fog dönteni. A bérlőnek, vagyis az egykori adósnak 2 évig van visszavásárlási joga az ingatlanra, a visszavásárlási érték vagy a fent meghatározott vételi ár vagy a forgalmi érték és az eddig befizetett tőketörlesztések és az önerő különbsége. A kettő közül a magasabb összeget kell megfizetnie az adósnak. A törvényjavaslat elfogadása után 60. napon lép érvénybe, tehát a novemberi elfogadást feltételezve leghamarabb januártól kerülhet sor a lakások megvásárlására. Forrás: Pénzcentrum.hu 16/84
2012-ben is lehet pályázni a NagyCsaládiHáz projektre 2011. November 14. Hétfő A NagyCsaládiHáz elnevezésű pályázat segítségével karácsonyra a második házba is beköltözik az a nyertes nagycsalád, akik 2011 elején nyertek el 5 millió forint értékű terméktámogatást a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és öt építőipari cég (Baumit Kft., Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Wienerberger Téglaipari zrt.) felajánlásával. A NOE és az építőanyag gyártók összesen 10 millió forint értékű építőanyagot ajánlottak fel a kiírásban. A sikerre való tekintettel a NagyCsaládiHáz pályázatot 2012-ben ismét meghirdetik, amelyet kifejezetten a három vagy több kisgyermeket nevelő családok részére írtak ki. Karácsonyig beköltözik a NagyCsaládiHáz pályázat második nyertes családja is abba a házba, amelyre 2011 elején támogatást nyertek a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és öt építőanyag gyártó cég (Baumit Kft., Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Wienerberger Téglaipari zrt.) jóvoltából. A pályázatot kifejezetten NOE tagsággal rendelkező három vagy több kisgyermeket nevelő, 2011-ben építkezni kívánó családok részére írták ki. Azért a családokra esett a választás, mert a projektet támogatók mind azt vallják, hogy a társadalom legkisebb és egyben legfontosabb egységét is ők jelentik. A terméktámogatás olyan építőanyagokat ölelt fel, mint pl. téglák, födémrendszer, tetőcserepek és tető kiegészítő elemek, kéményrendszerek, hőszigetelő rendszerek. Ezek a magas minőségű termékek olyan korszerű otthonok megépítésében segítik a családokat, amelyben az egészséges lakóklíma az alacsony rezsiköltségekkel párosul. Büszkék vagyunk arra, hogy a NOE és az építőanyag gyártó cégek összefogásának sikereként két nagycsalád már új otthonában ünnepelheti az idei karácsonyt. mondta el Székely Hajnalka a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, majd hozzátette: Eltökélt célunk, hogy ezt a mecénás adományozási formát változatlan feltételek mellett a jövő évben is folytatni tudjuk. Éppen ezért a 2012-es pályázatot változatlan feltételek hirdetjük meg, így újabb nagycsaládok kaphatnak egy életre szóló ajándékot. A támogatás tehát a 2011-ben felépülő két házzal nem áll meg, a támogató cégek listája pedig tovább bővül (Baumit Kft., Hella Árnyékolástechnikai Kft., Hörmann Hungária Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Villeroy & Boch Magyarország Rt.; Wienerberger Téglaipari zrt.,). A jövőbeni pályázat termékskálája a falazótéglától és födémrendszertől, egészen a kémény-rendszerig ismét széles palettát ölel majd fel. A teljes terméktámogatás összege meghaladja a 10 millió forintot. A 2012-es NagyCsaládiHáz pályázat kiírása megtörtént, a pályázati anyag megtekinthető és letölthető a NOE honlapjáról (www.noe.hu). A projekt jelenlegi állásáról és a második házról készült összefoglalót itt tekintheti meg: NagyCsaládiHáz III. A 2011-es pályázat díjátadó összefoglalóját itt tekintheti meg: NagyCsaládiHáz 17/84
Az első ház építkezéséről készült összefoglaló videót itt tekintheti meg:nagycsaládiház II. Bővebb információ a pályázatról: http://www.noe.hu Forrás: Stern Communications 18/84
Súlyos feszültségekhez vezethet a telekadó 2011. November 14. Hétfő Visszatáncolni látszik a Fidesz az ingatlan- és telekadó kiterjesztésétől. A frakció szóvivője pénteken cáfolta az adók bevezetését, hétfőn döntenek a javaslatokról. A parlament költségvetési bizottsága több, az ingatlanadózás irányába mutató javaslatot is beterjesztett az elmúlt hetekben. Az első, jelentősebb tiltakozást kiváltó ötlet az önkormányzatok költségvetésének megmentése érdekében született e szerint minden tulajdonosnak a helyhatóságok által kiszabott mértékű helyi adót kellett volna fizetnie az ingatlana után. A helyi adókról szóló jelenleg hatályos törvény szerint ennek kiszabására kétféle módja van az önkormányzatoknak, a négyzetméter, illetve az ingatlan forgalmi értéke szerint meghatározott adóalap után meghatározott mértékű adó. Az elmúlt napokban mindkét adókivetési módszer országos szintű bevezetésének lehetőségéről elmondták a szakértők, miért okoz nehézségeket és tetemes költségeket a kivetése és a beszedése is. A kabinet azonban nem tett le az ötletről, és egy, a költségvetési bizottság által szerdán benyújtott módosító javaslattal átalakította volna a helyi adózás e formáját. A javaslat megszüntette volna a kétféle adókivetési módot, és helyette bevezette volna, hogy mind az ingatlan-, mind a telekadózásban a helyrajzi szám után kelljen legfeljebb évi 17 ezer forint adót megfizetni. Az önkormányzatok adókivetési szabadsága pedig annyiban merült volna ki, hogy ezen összeghatár alatt meghatározhatták volna az adó mértékét. A javaslat újdonsága volt, hogy az eredetileg belterületi kiskertekre és üres területekre kitalált telekadót kiterjesztette volna a termőföldre is, és azt a földhasználóknak kellett volna megfizetniük. Azt azonban aligha gondolta át a beterjesztő, hogy ezzel milyen feszültségeket gerjesztett a mezőgazdaságban információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumot is meglepte a javaslat, és azt sem, mekkora terhet jelentene az új adó a kormány által elsősorban támogatni kívánt kistermelőknek. Éves átlagban mintegy 5 millió hektárra nyújtanak be támogatási kérelmet a hazai földhasználók. Többségük azonban bérelt földön gazdálkodik, amelyre változatos mértékű bérleti díjat fizet hektáronként számítva a föld adottságaitól, művelési ágától függően: van olyan terület, ahol a bérleti díj összege eléri a területalapú támogatás összegét is utóbbi egyébként 2011-ben 56-57 ezer forint hektáronként. Még az állam is igen jelentős bevételre tesz szert a földbérletből: egy átlagosan 30 aranykoronás szántó hektárja után az új, emelt bérleti díjjal számolva mintegy 37-38 ezer forintot tesz ki a bérleti díj ehhez hozzászámítva a tervezett telekadó maximumát, lényegében elvész az uniós jövedelemtámogatás összege. És ugyan az idén a magas terményárak miatt helyenként még jövedelmező is volt a szántóföldi növénytermesztés ha egy hektáronként átlagosan 5 tonnás termésátlagú búza- vagy kukoricatáblát nézünk, a jelenlegi árak mellett a támogatással együtt 350 450 ezer forint is lehet a hektáronkénti jövedelem, igaz, legkevesebb 200 ezer forintos önköltség mellett, túlzottan változékony az időjárás ahhoz, hogy ebből évente ki lehessen termelni egy ekkora adóterhet. További probléma, hogy a bérletre épülő termelés miatt erősen aránytalanul is alakulhat az adófizetés, mivel előfordulhat, hogy két százhektáros tábla gazdája közül az egyiknek csak egyszer, 19/84
míg a másiknak akár százszor is meg kell fizetnie az adót mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Előfordulhat ugyanis, hogy egy egy tagban művelt terület számos helyrajzi számon van nyilvántartva az ingatlan- és a földhasználati nyilvántartásban. Vélhetően a kezdődő tiltakozások hatására visszakozott pénteken a Fidesz-frakció. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője ugyanis sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy sem a kormány, sem a frakció nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, illetve hogy a kabinet elvetette azt a felvetést, hogy a termőföldre bármilyen egyéb pluszadót vessenek ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy más elnevezés alatt nem vezetik be az újabb terheket, ahogyan arra már volt példa a kormány gyakorlatában. A Fidesz-frakció mindenesetre ma dönt a költségvetéshez és az adótörvényekhez érkezett módosítókról. Forrás: Napi.hu 20/84