Faj Teríték átlaga 1997-2007 Teríték 2007 Teríték 2009 Idény Vetési lúd 3686 3433 3137 Okt.1.-jan. 31. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás s I. Apróvadgazd Nagy lilik Tőkés réce Böjti réce Csörgő réce Barátréce Kerceréce 1716 65094 681 3949 1286 237 3478 56166 0 3729 448 183 4918 37349 0 2535 0 154 Okt.1.-jan. 31. Szept.1.-jan.31. Nem vadászható Szept.1.-jan.31. Nem vadászható Okt.1.-jan. 31. Szárcsa 3554 2062 1573 Szept.1.-jan.31. Vízi A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el. Természetes tőkés-, csörgő-, és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. Gazdálkod lkodás vízivadfajokkal? Jogi korlátoz tozások Idény, teríték, terület, eszköz Védettség, jelentési kötelezettsk telezettség, kereskedelmi korlát, telepítési tilalom Vonulás több ország: koordinálatlan hasznosítás időszakos megjelenés távoli, esetleg ismeretlen változv ltozások: kihat a hazai gazdálkod lkodásra a változv ltozások okainak felismerése se nehéz É-Amerika: 1916, 1936 egyezmények Kanada, USA és s Mexikó között, 1979: Észak-amerikai amerikai vízivad-gazdálkodási Terv (North( American Waterfowl Management Plan) ) kidolgozása, 1986-tól érvényes Európa Bonni Konvenció Egyezmény az Afrikai-Eur Eurázsiai Vonuló vízimadarak VédelmV delméről. l. Vadgazda Cselekvési mérnm si Terv & Gazdálkod Integrált lkodási apróvadgazd vadgazdálkod Terv lkodás Gazdálkod lkodás vízivadfajokkal? A vonulási útvonalak feltérk rképezése Populáci ciós s paraméterek becslése se monitoring: nagy mobilitás: szinkron száml mlálások az IWRB (International Waterfowl and Wetlands Research Bureau) ) szervezésében Magyarország MME Állományfelmérő Szakosztálya, NYME Vadgazdálkod lkodási Intézet Vadlúdkutat dkutató Munkacsoport, vízivadkutató Csoport) minden hónap h 15-éhez legközelebbi vasárnap, de kiemelten novemberben és s januárban - telelő állomány reggel v. délutd lután n a vízfelv zfelületen leten pihenő madarak száma (+ ivararánya, koreloszlása) sa) reggel kihúzó vadludak létszámbecslések: sek: repülöről,, hajóról Magyar Vízivad Információs Rendszer (Forrás: Faragó, 2010.) A vonuló vízivad fenntartását megalapozó információkhoz a Magyar Vízivad Információs Rendszer három input alrendszere (monitoringja) működésének eredményeként juthatunk hozzá: Magyar Vízivad Monitoring (MVvM Sopron) 23 körzet, 48 (+3) megfigyelési egységben Magyar Vadlúd Monitoring (1984 ) 1984 2004 Magyar Vízivad Monitoring (Teljes) (1996 ) 1996 2004 Magyar Erdei Szalonka Teríték Monitoring (Sopron) (1990 ) 1990 2004 Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA Gödöllő) (1992 ) 1992 2004 Gazdálkod lkodási modellek célkitűzések alapadatok (terep) összefüggések megért rtése, elemzése a változv ltozások modellezése gazdálkod lkodási hipotézisek terepi teszt ellenőrz rzés: hatékonys konyság, érzékenység, alkalmazhatóság, ökonómia 1
Vetési lúdl öt t alfaj, Mo-n a tundrai Anser fabalis rossicus vonul át A NémetorszN metországban, Lengyelországban, gban, Hollandiában és Magyarországon gon telelő A. f. rossicus összlétszáma 500 000 pd., a tajgai A f. fabalis dél- svéd, holland és s balti telelő állománya 130 000 pd.. lehet Magyarország 60-as évek nagyarány nyú csökken kkenés 70-es évek gyorsuló növekedés s (43%-os) átl. max.. novemberben 36 500, decemberben 28 900 pd. 80/81-re a vetési lúd l d válik v a domináns ns lúdfajjl dfajjá (10-44% 44%-ról l 75%-ra nt a részesedése) se) 1984-ben 196 750 pd a csúcs csökken kkenés s felére re-harmadára, ra, ok szárazs razság, enyhe telek a mai max. nov-dec 85 000-73 000 pd fő előfordul fordulásuk: Fertő-tó, Kisbalaton,, Tatai Öreg-tó,, Dinnyési Fertő, Soponyai- halastavak sokáig az egyetlen vadászhat szható lúdfaj jelentős s a Dunánt ntúlon Nagy lilik Európai pop (800 000 pd.): Balti-tengeren tengeren telelő pop.: 1960: 55-80 000 90-es évek 400-410 410 000 pd., folyamatos növekedn vekedés többiekről l (Balkán) bizonytalan adatok: kb. 400 000 pd. hazai átvonulók k (az Alföld ldön n jelentős!): hajdan félmillió pd. 1955-56 56 után n 10 éven keresztül l 40-70 000 pd-ra csökken 60-as évek: némi n növekedn vekedés 80-as évek ismét t csökken 1986-1990: 1990: vészes v csökken kkenés, a novemberi maximum a harmadára, ra, a márciusi m a huszadára csökk kk.! Nagy lilik Nagylilik vonulásdinamika (Faragó 2010) az állomány csökken kkenés s okai: kiszárad radó vizes területek, szikes rétekr tízéves aszály a vonulási útvonalak eltolódása (visszatér? 1992 kiugróan magas létszl tszám: 165 800 pd.. a Hortobágyon és s Kardoskúton) Vadgazdálkod lkodási cél c l a visszatérés s előseg segítése: se: kímélet élőhelyfejlesztés 2
Vadlúd d kíméleti k területek Az 1993-ban életbe lépett l vadlúdvad dvadászati szabályoz lyozás s nemcsak a vadászati módokban m és a teríték k limitben teremtett új j helyzetet Magyarországon, gon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is Akkor 10, ma 40 ilyen terület van Magyarországon gon Magán n a területen és s 1 km-es körzetk rzetében vadászati tilalom van. Ezzel a módszerrel m a vadlúd d védelem v szempontjai szerint elengedhetetlen módon m valamennyi fontos éjszakázó-hely kímélete k megvalósult E területeknek a vadludak igényeit kielégítő ökológiai adottságait ráadr adásul élőhely-gazdálkodási módszerekkel szüks kség g szerint fokozzák Tőkés s récer Tőkés s récer É-NY európai telelő pop.: 2,5-3 milló pd., FöldkF ldközi- ill. Fekete-tengeri tengeri 4 millió pd. Mo.: többszt bbszázezer zezer pár p r költk 1969-73. nov.: 133 000, jan.: 5 000 pd 1982-84: 84: 155 935 és s 134 913 pd 1986-1990: 1990: 174 500, 92 500 pd az állománynövekedés s oka: európai növ. jobb száml mlálás s (kis tavakon, csatornákon még m g mindig nincs) enyhe telek Hortobágy, Tisza-tó,, Fehér-tó,, Velencei-tó,, Duna Legfontosabb vizivadfajunk Vizes élőhely fejlesztése se Ragadozók és s vaddisznó korlátoz tozása Élőhely - fészkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók,halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: nádszegn dszegélyben, ártereken, erdős szigeteken,gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; Költés jan.-febr. párba p állás, március m eleje fészkelf szkelés, s, márciuskm rciusközepe 7-10 db zöldesz ldes-barnás s tojás s (csak a tojó kotlik); 28 nap után n fészekhagyf szekhagyó fiókák, k, 8 hét h t után n repülnek; lnek; Táplálkozás gyommagvak, zöld z részek, r gabonamagvak,, rovarok, lárvl rvák, csigák, apróhalak stb. Csörg rgő réce Mo-n csak néhány n ny fészkelf szkelési si adat ismert, É-on, elszórtan Vonuláskor 20-30 ezer példp ldány, enyhe teleken néhány n ny itt is telel Vonulása: É- és s K-EurK Európából l D-D Franciaországba, Hollandiába, Angliába és s vissza Hasznosítás s térben t és s időben korlátozott (ua. a szabályok, mint a tôkés récénél) 3
Kerceréce Holarktikus faj, Mo-n nem fészkelf ÉNy és s Közép-EurK Európa 300 000pd., Mediterráneum 20 000 pd Vonuláskor hazai előfordul fordulások: Duna, Fertő-tó, Balaton, Hortobágy, Tisza max. jan-febr febr: : néhány n ny százt ztól l tízezerigt az első vonulási hullám m októberben Sok áttelelő márc-ápr.. második m vonulási hullám néhány ny pd.. maradhat nyárra Vadgazdálkod lkodási jelentőség: 1993-tól l nem védett, v ettől l vadászhat szható a tőkés t s récére r re vonatkozó szabályokkal Szárcsa Ény-Eu.. telelő pop.: 1500000 pd,, Fekete-tenger tenger Földközi-tenger: 2500000 madár Mo-n a tőkés t s réce r mellett a leggyakoribb fészkelf szkelő vízivad márc.: 20 000, szept.: átl.. 36000 pd. Balaton, Hortobágy, Tisza-tó,, Tisza, Fehér-tó Vadgazdálkoid lkoidási jelentősége: védelme ua., mint a tőkés t s récéér éé magyarok kevésb sbé,, a külfk lföldiek ldiek szívesen lövikl Szárcsa Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és s víz v z alatti vegetáci ciójú,, de nyílt vizi felülettel lettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és s egyéb vízinövényzetbennyzetben fészkel nyílt vízfelület let közelk zelében; Költés fészeképítés április közepk zepén n kezdődik; dik; 6-12 tojás, mindkét t szülő kotlik (21-24 24 nap); a fiókák k csak néhány n ny naposan hagyják k el a fészket, f 4 hetesen már önállóak, a család d 2 hónap h után n bomlik fel; Táplálkozás zöld növényi n nyi részek, r gyom és s termesztett magvak, rovarok, rovarlárv rvák, csigák 4
Nyári lúdl Az egyetlen Mo-n fészkelő liba (Anser( anser rubrirostris,, rózsaszr zsaszín n csőr) Hortobágy, Fertő-tó,, Velencei-tó, Kisbalaton, Kiskunság g szikes tavain kb. 2000 párp Vonulási jellemzői novemberre átl.. 6 000 pd.. januárra 800 pd.. marad visszavonulás: s: március m 5 000 pd. Védett, a gazdálkod lkodásban a hazai állomány fenntartása, javítása a meghatároz rozó vizes élőhely rekonstrukciók k célfajac Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor Nyári lúd l fészkelőhelyek (Forr Faragó Sándor) Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Kárókatona Mo-n nagy költk ltőtelepek telepek - károkozás - felszámolt molták - a század zad közepére csak néhány n ny fészkelőhelye maradt - 1975-ben védettv detté nyilvánított tották 1954 Kisbalaton az első nagy telep 1977 Tisza II. tárolt roló megnyitása fészkel f a Pélyi P Madárrezerv rrezervátumban növekvô állomány 80-as évek közepe k 1700 pár, p 90-es évek eleje 3000 pár p r a nagy folyók k galériaerdeiben és s a halastavak környk rnyékén 1987-ben a védelem v feloldása 1993-1996 1996-ig egész évben gyéríthet thető 1996-tól l nem szerepel a vadászhat szható fajok listáján károkozása jelentős s lehet a gazdálkod lkodásban a ragadozógazd gazdálkodás s elvei érvényesek Vonuló faj 5
Kárókatona 13/2001. (V. 9.) KöM K M rendelet módosm dosításáról l szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A kárókatona k katona (Phalacrocorax carbo) gyérítését t engedély nélkül l végezheti v a külön k n jogszabályok alapján n kijelölt lt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr r a halállom llományokban keletkezett károk k rok mérsm rséklése érdekében, amennyiben tevékenys kenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapod llapodást kötve, k b) védett természeti területen, illetve különleges k madárv rvédelmi területen kívül, k c) szeptember 1. és s január r 31. között, k d) a vadászat rendje megsért rtésének nem minősülő,, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel kkel és s módszerrel, m valamint e) az okszerű vadgazdálkod lkodás s akadályoz lyozása nélkn lkül l végzi. v (4) A kárókatona k katona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét t használata tilos. Kárókatona Szürke gémg Táplálkozás szinte kizárólag halevő,, naponta 200-500 gramm (évi 170 kg); Magyarországon gon 3500 t-nyi t haltömeget esznek meg évente; Közép-Tisza kecsege állományát t veszélyeztethetik; csapatban terelőhal halászat (szárny rnyát t csapkodva öblök k felé); 15-18 18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka Mo-n nádas tavakon, folyók k galériaerdeiben (főleg a Duna, a Tisza és s a Dráva mentén), n), halastavak környk rnyékén n költk ltő,, alkalmanként nt áttelelő 50-es évek eleje: 1900 pár, p 1978: 1600 pár, p 1994: 1200-1600 1600 párp Védett faj, mesterséges halastavakon egész évben gyéríthet thető volt (1/1982. OKTH rend.) Halastavakon, ivadéknevel knevelőkben kben érzékeny károkat okozhat a gazdálkod lkodásban a ragadozógazd gazdálkodás s elvei érvényesek Vízivad fajok élőhelyválasztásasa (Faragó 2010) Élőhely Kora ősz Ősz Tél Tavasz Szezon Sorrend Folyó Állandó édesvizű tó Állandó szikes tót Időszakos szikes tót Állandó szikes mocsár Időszakos szikes mocsár Halastó Víztározó Bányató 5 (3) 11 (3) 12 (3) 8 (3) 1 (0) 1 (0) 20 (5) 12 (3) 1 (0) 13 (1) 15 (5) 13 (4) 10 (3) 1 (1) 0 (0) 30 (6) 18 (6) 7 (1) 20 (3) 16 (2) 10 (3) 10 (3) 1 (0) 1 (1) 24 (6) 17 (6) 12 (3) 10 (2) 14 (3) 13 (4) 13 (4) 4 (0) 2 (0) 29 (8) 19 (5) 6 (3) 12 (1) 20 (3) 15 (4) 12 (4) 1 (0) 1 (0) 32 (7) 22 (7) 11 (3) 60 76 63 53 8 5 135 88 37 5. 3. 4. 6. 8. 9. 1. 2. 7. 6
Eredmények A halastavak jelentik a menedéket (Faragó 2010) Vizes élőhelyek kezelése A csatornák k vízminv zminőségét befolyásolja A téli t üzemvízszint zszint esetén n a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárg rgó átemelő telepek által száll llított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége A csatornák k vízminv zminőségét befolyásolja A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és s horgásztavak vízminv zminősége A vegetáci ciós s időben elszaporodó vízinövényzet,, majd az elhaló növényzet nyzet káros bomlási folyamatai A vízfelszv zfelszínen úszó,, nagy vízfelv zfelületet letet elborító növényzetnyzet A csatornaparti vegetáci ció kezelése, gyérítése, irtása A csatornák k tisztítása sa lassú vizű csatornákn knál l a nyári időszak alatt a növényzet nyzet nagyra nőn hagyományos megoldás: a vízi v növényzet n nyzet teljes, egy időben törtt rténő kaszálása sa E helyett alkalmazható: a szakaszos tisztítás és s szakaszonként nt a sodrást st akadályoz lyozó növényzet nyzet eltávol volítása folyás s iránnyal szemben haladva, időben csúsztatva sztatva lehet az egyes szakaszokat kaszálni. Biztosítani tani érdemes a vízi v növényzet n nyzet visszatelepedési si lehetőségét. t. homogén n növényzeti n nyzeti foltokat hagyunk meg Vadgazda mechanikus mérnm módon m rendszeresen meghagyunk egy-egy csíkot 7
A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Minden beavatkozás s előtt rendelkezni kell engedélyekkel. a tervezés s során n figyelembe kell venni a folyók k teljes környezetét Lehetőleg minden kotrási és s földkiemelf ldkiemelési munkát minimalizálni lni kell. Alapvető célként ebben az esetben is a lehető legnagyobb változatossv ltozatosságot kell kitűzni. Biológiai Vízmélység sodrási si sebesség partvonal A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása a szüks kséges munkálatokat, mindig csak az egyik partról l végezzv gezzük keletkezett hulladékokat gondosan meg kell semmisíteni, Minden idős s fát f t kímélni k kell A folyó mellet lévől fasorokat csak annyira szabad megnyitni-megbontani, megbontani, hogy a munkagépek a mederhez le tudjanak menni. Érdemes megtartani olyan területeket, mind a parton, mind a folyómederben, amelyek a növényzet n nyzet természetes újra telepedését t lehetővé teszik. A folyók, csatornák k medrének karbantartása és s alakítása Helyre kell állítani a természetes mederformákat: visszaforgókat, kis tavakat, zuhogókat; Kialakíthatunk mellékágakat, öblöket, árnyékolt partszakaszokat mesterséges vidrakotorékot is létesl tesíthetünk. A munkálatokat a folyásir siránnyal szemben kell végezni A munkálatokat megfelelő évszakban A munkák k befejezése után n telepíthet thetünk is növényzetet. nyzetet. A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása részleges kotrás; meder mélym lyítés s vagy szűkítés; s; homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakítása; kis tavak,, zuhogók k létrehozl trehozása; holtágak és öblök k kialakítása; kanyarok újraprofilozása. 8
Tavak létesl tesítésese Helykiválaszt lasztás ami a vadvilág g számára jelenleg nem fontos ne romboljunk szét t mocsarakat, lápokat, l egyéb vizes élőhelyeket. az új j tót lehetőleg leg közel k legyen természet közeli k vagy természetes élőhelyekhez Vízellátás egész évben tulajdonosi és s vízügyi v engedélyek tartalék k vízforrv zforrással megfelelő minőség és s alacsony szennyezettség. Tavak létesl tesítésese A meder kialakítás természetes vízzv zzáró réteg mesterséges vízzv zzáró réteg vastag, fekete fóliaf a fólia f felett 15 cm, szerves anyag szegény, kőmentes k altalaj ne használjunk kerti vagy farmi földet f Vízfelületlet A lehető legnagyobb vízmélység g a partközelben ne legyen 40 cm-nél l mélyebbm középen akár r 1-1.51 1.5 m is lehet a partvonalat minél l szabálytalanabbra, tagoltabbra tervezzük. 9
Gazdálkod lkodási formák és hatásaik a vizes élőhelyeken Halgazdálkod lkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkod lkodás Vadászat Horgászat Egyéb b rekreáci ciós s tevékenys kenységek Halastavak kezelésének elemei tavak pihentetése, szárazon tartása éves rotáci cióval Növényi tápanyagbevitel t szerves, illetve műtrágya adagolással. Haltakarmányoz nyozás. Szüks kség g esetén n vízpv zpótlás. Mész adagolás s a víz v ph-jának fenntartására. ra. Vízparti növényzet n nyzet irtása Kártevők k riasztása sa A halastavak természetv szetvédelmi jelentősége Sokfelé a halastavak és s csatornáik a vizes élőhelyek egyetlen képviselk pviselői, i, amelyek az ökológiai hálózat h fontos elemei lehetnek. Lehetőséget ad mocsári növényzet n nyzet megtelepedésére. A halastó rendszereken belül l változatos v élőhelyek találhat lhatók, amelyek sok faj igényeit elégíthetik ki. A halastavak természetv szetvédelmi jelentősége A gazdálkod lkodási tevékenys kenység általában összhangban van az egyéb b fauna igényeivel vagy, ha nem azok könnyen k összhangba hozhatók. A halastavak megfelelő pihenőhelyet helyet képesek k biztosítani tani vonuló madaraknak. Kiváló táplálkozási lehetőség g vízimadaraknak. v Kedvezően en befolyásolj solják k a környezk rnyező területek vízgazdálkodását. Nádgazdálkodás 3-4 éves rotáci ció vízfelület let feletti kaszálás, s, vagy jégen j végzett v aratás 40.000 hektár r nád n d (1960: 26.000 ha) becslések sek alapján n még m g legalább ugyanekkora területen találhat lhatók k nádas n élőhelyek a Fertő tónál l találhat lható 7000 hektáros nádas n Közép-Európa legnagyobb ilyen élőhelye jelenleg 12.500 hektár r nádas n áll védelem v alatt. 10
Tőkésréce tenyészt Tőkésréce tenyészt A tőkés t s réce r tenyészt sztése se a fácánnal f együtt fejlődött. A vadászati érdeklődés s hektikus volt a tenyésztett röptetett madárral szemben A víziszárnyasok közül l tenyészt sztésre sre legalkalmasabb faj. Korábban a tőkésrt sréce x khaki-champbell hibridet tartották k jól j tenyészthet szthető,, nevelhető állatnak. tópart félkötött,, kötött k tt talaj, kavicsos meder mély, szerves anyagban dús d s iszap Ø ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus Tojónk nként nt 50-60 tojással, 70%-os kelési eredménnyel és s 10%-os nevelési elhullással számolhatunk (8 hetes korig) Előnevel nevelés Épületben csatorna úszkálás s + ivás gyakori csere Farács kijutás Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. Tóparton már m r nem kell meleg épület. Ideiglenes eső- és s szélv lvédő oszlopokon féltető méret: minden állat elférjen alatta 3 oldalán n fólia f véd v d a szélt ltől Tőkésréce tenyészt Kifutók, volierek Kifutó nevelőházakhoz csatlakoznak egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés Épülethez csatlakozó rövid szakaszon szélt ltől védett, fedett (pl. fólia). f Minden önálló nevelő térhez önálló kifutó Nem elég g a 6*6-os kerítés alulra sűrűbb s kerítés, vagy akár r az egész lehet ebből Vagy eternit, alu hullámlemez nyugalom az egyes csoportoknak Fácán, fogoly hálóval fedés vadkacsa szabadon Tőkésréce tenyészt Tojatás műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton v szabad ég g alatt/ vízenv Tojóház tégla, könnyk nnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-,, szélv lvédelem, fűtés f s nincs Deszkából, vagy más m s természetes anyagból Tojóházban csak egy kuckó,, ami elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeállítani! eső-, szélv lvédelem, stabilitás Deszka teteje nyitható könnyű kezelés Sás, nád, n vessző inkább illik a félvad f neveléshez, a tojók k is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni 11
Tőkésréce tenyészt Tőkésréce tenyészt Tojatás Zárttéri/félvad tojatás Zárt térben t gyorsan domesztikálódik dik inkább félvad tartás Intenzív tojóházak Félvad tóparton, volierben tojófészkekben Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben körben a falak mentén. n. Ide be kell csalogatni az állatokat etetés s a házban középre k vagy az ajtó közelében Tóparton nagyobb figyelem, de kisebb beruházás Deszka alapon ház h ne csapjon be a hullámz mzás felvezető palló keresztlécekkel lecsöpög g a lábukrl bukról l a víz nem ázik el a fészekf Tőkésréce tenyészt Tojatás Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. v Ivararány 1:3/1:4 Februárra rra kialakítjuk a csapatokat febr. 20-tól kezdenek tojni intenzív v időszak: március m végétőlv Naponta szedjük össze a tojásokat! Reggel tojik Intenzív v időszak június j közepk zepéig. Június végén v n a fészekben f hagyott tojásokat a tojók kikeltik. Tőkésréce tenyészt Tenyészanyag kiválaszt lasztás Küllemi jegyek egészs szséges, jól j l mozgó, élénk Kitollasodás s előtt válogatunk v a tóra t kitett állatokat nehéz z befogni A tollasodás s után fehér/fekete tarka kiselejtezni Tojástermel stermelés s alapján külön n nyilvántartani ntartani a tojóvolierben lévő állatokat 60 tojás/szezon Tőkésréce tenyészt Keltetés Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal A tojás s 52-70 gramm 28 nap a kelési idő ebből l bújtatb jtatás s 3-43 4 nap Előkeltet keltetés: 37.6 fok 60-65 % pára Bújtatás: 37.5 fok 75-80 % pára A napos állatokat 32 fokon fogadjuk fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32-34 g 14-15 g 52-70 g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma 60-70 % 60-70 % 65-75 % kelési eredmény 65-75 (95) % 66-70 (88) % 70-75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85-98 % 90-93 % 94-96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege 20-22 g 10-12 g 33-46 g 12
Tőkés s réce r tenyészt Tőkés s réce r tenyészt Előnevel nevelés Két t szakasz igazi előnevel nevelés: 30 napig Teremfűtéses nevelőház z műanym anyákkal és s 250 kacsával. 4 napig a műanya m alatt (60 egyed/m 2 ) Utána a kerítést lebontani 20 egyed/m 2 10. naptól kifutó 3 hetesen már m r kint is éjszakáznak, znak, ha az idő engedi! Kifutó min. 0,5 állat/m 2 Úszóvályú már r a házban h is lehet, vagy csak a kifutóban Kilépő rács Előnevel nevelés Tóparton lévől kifutó a tót egy részr szét lekeríteni összetartás Műanyák k alatti fogadó hőmérséklet 32 ºC 4. napig 30-32 32 ºC 10. napig 28-29 29 ºC Fokozatosan csökken és s a 3. hétth ttől l nincs fűtés s a nevelőházban. Fogadáskor etetés, itatás fácán Tőkés s réce r tenyészt Utónevel nevelés 5-66 hetes kortól l tavon Röptető 200-250 250 m-re m a tóparttt parttól 8-12 m széles etetőfolyos folyosó beszoktatás s a trambulinra 10. naptól l a tóparttt parttól l 5 m-ként m távolt volítjuk az etetést Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk. A tavi kerítést az első röptetés s előtt megnyitjuk. Ha nincs röptetr ptető nem változtatjuk v az etetés helyét Kerítés s nyitás az első kacsa kirepül l a szabad vízre Tőkés s réce r tenyészt Utónevel nevelés Tavi utónevel nevelés kibocsátás Helyhez kötés tó + etetés Röptető ha elérték a voliert etetés és röptetés naponta Félvad nevelés már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok Ha már jól repülnek rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) kirepülés és esti visszahúzás Vadrécék is csatlakoznak! Tőkés s réce r tenyészt Teleltetés Ősztől l tavaszig nevelőházban + kifutó Kifutóban 2/3 vízv Kellően en mély m víz v jégmentes felület kell! Volier nincs hálóval fedve kijárnak a legelőre etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt abrak + zöld Január eleje 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra! Tőkés s réce r tenyészt Takarmányoz nyozás Eltérő a pecsenye és s a vadászott kacsa takarmányoz nyozása. Állattenyésztési si kacsatáp Indító és s nevelő táp p azonos Indító 1-3. héth Nevelő 3. hétth ttől l 4. hét h t végéigv 5. héten h vadászott esetében szemesre; pecsenye esetében hízó tápra Nagyon fontos a zöld z takarmány! már r az első héten: vágott v saláta, zsenge gabona, lucerna Tenyész szállatok 8-9. hétth ttől: tojó táp p + szemes Tenyész szállatoknál l a tojatás előtt 3 héttel h áttérés s tojó tápra Félvad tartásn snál a legelőn n kiegész szítés s a berepülés megtartásához 13
Met. energia MJ Keményítőérték % Nyersfehérje % Ca % P % Gabona Növényi fehérje Állati fehérje Ásványi kiegészítés Egységes premix indító nevelő 11-12 11-12 69-74 71-72 19 17 0,9-1,2 0,9-1,1 0,6-0,7 0,6-0,7 indító nevelő 63-77 72-74 14-28 15-28 4-6 3-4 - - 3-5 3-5 befejező 11-12 71-72 15 1,0-1,1 0,6-0,7 befejező 77-80 16 2-4-5 tojó 11 76-78 16-17 2,6-3,0 0,6-0,7 tojó 66-71 18-24 2-4 5 4-9 Hetek száma g / fácáncsibe g / fogolycsibe 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 összesen 2,8 2,0 8,5 7,0 17,0 14,0 22,7 18,0 28,3 23,0 38,8 28,0 42,5 30,0 51,0 30,0 56,7 34,0 62,4 38,0 68,0 40,0 71,0 40,0 75,0 40,0 80,0 4,4 kg 40,0 2,7 kg g / kacsa 25 30 44 66 66 92 94 96 110 120 5,2 kg 14
15
16