Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
|
|
- Nikolett Kocsis
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás 8 Vízivadgazdálkodás php?id=quz4r3trhgyua YJdkkBo&list=PLC9DF6CF2D97597D9 Commander-Family-Dynastyebook/dp/B00818IW08 Vadgazda 1.html mérnök Faj Vetési lúd (kanadai és nílusi lúd is) Teríték átlaga Teríték 2007 Teríték 2009 Teríték 2010 Idény Okt.1.-jan. 31. Nagy lilik Okt.1.-jan. 31. Tőkés réce Aug.15.- jan.31. Böjti réce Nem vadászható Csörgő réce Nem vadászható Barátréce Nem vadászható Kerceréce Nem vadászható Szárcsa Szept.1.- jan.31. Gazdálkodás vízivadfajokkal? Jogi korlátozások Idény, teríték, terület, eszköz Védettség, jelentési kötelezettség, kereskedelmi korlát, telepítési tilalom Vonulás több ország: koordinálatlan hasznosítás időszakos megjelenés távoli, esetleg ismeretlen változások: kihat a hazai gazdálkodásra a változások okainak felismerése nehéz É-Amerika: 1916, 1936 egyezmények Kanada, USA és Mexikó között, 1979: Észak-amerikai vízivad-gazdálkodási Terv (North American Waterfowl Management Plan) kidolgozása, 1986-tól érvényes Európa Bonni Konvenció Egyezmény az Afrikai-Eurázsiai Vonuló vízimadarak Védelmér ől. Vadgazda Cselekvési mérnök Terv & Gazdálkodási Terv 1
2 Gazdálkodás vízivadfajokkal? A vonulási útvonalak feltérképezése Populációs paraméterek becslése monitoring: nagy mobilitás: szinkron számlálások az IWRB (International Waterfowl and Wetlands Research Bureau) szervezésében Magyarország MME Állományfelmérő Szakosztálya, NYME Vadgazdálkodási Intézet Vadlúdkutató Munkacsoport, vízivadkutató Csoport) minden hónap 15-éhez legközelebbi vasárnap, de kiemelten novemberben és januárban -telelő állomány reggel v. délután a vízfelületen pihenő madarak száma (+ ivararánya, koreloszlása) reggel kihúzó vadludak létszámbecslések: repülöről, hajóról Magyar Vízivad Információs Rendszer (Forrás: Faragó, 2010.) A vonuló vízivad fenntartását megalapozó információkhoz a Magyar Vízivad Információs Rendszer három input alrendszere (monitoringja) működésének eredményeként juthatunk hozzá: Magyar Vízivad Monitoring (MVvM Sopron) 23 körzet, 48 (+3) megfigyelési egységben Magyar Vadlúd Monitoring (1984 ) Magyar Vízivad Monitoring (Teljes) (1996 ) Magyar Erdei Szalonka Teríték Monitoring (Sopron) (1990 ) Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA Gödöllő) (1992 ) Gazdálkodási modellek célkitűzések alapadatok (terep) összefüggések megértése, elemzése a változások modellezése gazdálkodási hipotézisek terepi teszt ellenőrzés: hatékonyság, érzékenység, alkalmazhatóság, ökonómia Vetési lúd öt alfaj, Mo-n a tundrai Anser fabalis rossicus vonul át A Németországban, Lengyelországban, Hollandiában és Magyarországon telelő A. f. rossicus összlétszáma pd., a tajgai A f. fabalis dél-svéd, holland és balti telelő állománya pd. lehet Magyarország 60-as évek nagyarányú csökkenés 70-es évek gyorsuló növekedés (43%-os) átl. max. novemberben , decemberben pd. 80/81-re a vetési lúd válik a domináns lúdfajjá (10-44%-ról 75%-ra nt a részesedése) 1984-ben pd a csúcs csökkenés felére-harmadára, ok szárazság, enyhe telek a mai max. nov-dec pd fő előfordulásuk: Fertő-tó, Kisbalaton, Tatai Öreg-tó, Dinnyési Fert ő, Soponyai- halastavak sokáig az egyetlen vadászható lúdfaj jelentős a Dunántúlon 2
3 Nagy lilik Nagy lilik Európai pop ( pd.): Balti-tengeren telelő pop.: 1960: es évek pd., folyamatos növekedés többiekről (Balkán) bizonytalan adatok: kb pd. hazai átvonulók (az Alföldön jelentős!): hajdan félmillió pd után 10 éven keresztül pd-ra csökken 60-as évek: némi növekedés 80-as évek ismét csökken : vészes csökkenés, a novemberi maximum a harmadára, a márciusi a huszadára csökk.! az állomány csökkenés okai: kiszáradó vizes területek, szikes rétek tízéves aszály a vonulási útvonalak eltolódása (visszatér? 1992 kiugróan magas létszám: pd. a Hortobágyon és Kardoskúton) Vadgazdálkodási cél a visszatérés elősegítése: kímélet élőhelyfejlesztés Nagylilik vonulásdinamika (Faragó 2010) Vadlúd kíméleti területek Az 1993-ban életbe lépett vadlúdvadászati szabályozás nemcsak a vadászati módokban és a teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarországon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is Akkor 10, ma 40 ilyen terület van Magyarországon Magán a területen és 1 km-es körzetében vadászati tilalom van. Ezzel a módszerrel a vadlúd védelem szempontjai szerint elengedhetetlen módon valamennyi fontos éjszakázó-hely kímélete megvalósult E területeknek a vadludak igényeit kielégítő ökológiai adottságait ráadásul élőhely-gazdálkodási módszerekkel szükség szerint fokozzák Tőkés réce É-NY európai telelő pop.: 2,5-3 milló pd., Földközi- ill. Fekete-tengeri 4 millió pd. Mo.: többszázezer pár költ nov.: , jan.: pd : és pd : , pd az állománynövekedés oka: európai növ. jobb számlálás (kis tavakon, csatornákon még mindig nincs) enyhe telek Hortobágy, Tisza-tó, Fehér-tó, Velencei-tó, Duna Legfontosabb vizivadfajunk Vizes élőhely fejlesztése Ragadozók és vaddisznó korlátozása 3
4 Tőkés réce Élőhely - fészkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók,halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: nádszegélyben, ártereken, erdős szigeteken,gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; Költés jan.-febr. párba állás, március eleje fészkelés, márciusközepe 7-10 db zöldes-barnás tojás (csak a tojó kotlik); 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek; Táplálkozás gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb. Csörgő réce Mo-n csak néhány fészkelési adat ismert, É-on, elszórtan Vonuláskor ezer példány, enyhe teleken néhány itt is telel Vonulása: É- és K-Európából D- Franciaországba, Hollandiába, Angliába és vissza Hasznosítás térben és időben korlátozott (ua. a szabályok, mint a tôkés récénél) Kerceréce Holarktikus faj, Mo-n nem fészkel ÉNy és Közép-Európa pd., Mediterráneum pd Vonuláskor hazai előfordulások: Duna, Fertő-tó, Balaton, Hortobágy, Tisza max. jan-febr: néhány száztól tízezerig az első vonulási hullám októberben Sok áttelelő márc-ápr. második vonulási hullám néhány pd. maradhat nyárra Vadgazdálkodási jelentőség: 1993-tól nem védett, ettől vadászható a tőkés récére vonatkozó szabályokkal 4
5 Szárcsa Szárcsa Ény-Eu. telelő pop.: pd, Fekete-tenger Földközi-tenger: madár Mo-n a tőkés réce mellett a leggyakoribb fészkelő vízivad márc.: , szept.: átl pd. Balaton, Hortobágy, Tisza-tó, Tisza, Fehér-tó Vadgazdálkoidási jelentősége: védelme ua., mint a tőkés récéé magyarok kevésbé, a külföldiek szívesen lövik Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel nyílt vízfelület közelében; Költés fészeképítés április közepén kezdődik; 6-12 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap); a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóak, a család 2 hónap után bomlik fel; Táplálkozás zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák Nyári lúd Az egyetlen Mo-n fészkelő liba (Anser anser rubrirostris, rózsaszín csőr) Hortobágy, Fertő-tó, Velencei-tó, Kisbalaton, Kiskunság szikes tavain kb pár Vonulási jellemzői novemberre átl pd. januárra 800 pd. marad visszavonulás: március pd. Védett, a gazdálkodásban a hazai állomány fenntartása, javítása a meghatározó vizes élőhely rekonstrukciók célfaja Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor 5
6 Nyári lúd fészkelőhelyek (Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor) Kárókatona Mo-n nagy költőtelepek -károkozás -felszámolták -a század közepére csak néhány fészkelőhelye maradt ben védetté nyilvánították 1954 Kisbalaton az első nagy telep 1977 Tisza II. tároló megnyitása fészkel a Pélyi Madárrezervátumban növekvô állomány 80-as évek közepe 1700 pár, 90-es évek eleje 3000 pár a nagy folyók galériaerdeiben és a halastavak környékén 1987-ben a védelem feloldása ig egész évben gyéríthető 1996-tól nem szerepel a vadászható fajok listáján károkozása jelentős lehet a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek Vonuló faj Kárókatona 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszer ű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül, c) szeptember 1. és január 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos. Kárókatona Táplálkozás szinte kizárólag halevő, naponta gramm (évi 170 kg); Magyarországon 3500 t-nyi haltömeget esznek meg évente; Közép-Tisza kecsege állományát veszélyeztethetik; csapatban terelőhalászat (szárnyát csapkodva öblök felé); cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka 6
7 Szürke gém Mo-n nádas tavakon, folyók galériaerdeiben (főleg a Duna, a Tisza és a Dráva mentén), halastavak környékén költő, alkalmanként áttelelő 50-es évek eleje: 1900 pár, 1978: 1600 pár, 1994: pár Védett faj, mesterséges halastavakon egész évben gyéríthető volt (1/1982. OKTH rend.) Halastavakon, ivadéknevelőkben érzékeny károkat okozhat a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek Vízivad fajok élőhelyválasztása (Faragó 2010) Eredmények Ahalastavak jelentikamenedéket(faragó2010) Élőhely Kora ősz Ősz Tél Tavasz Szezon Sorrend Folyó 5 (3) 13 (1) 20 (3) 10 (2) 12 (1) Állandó édesvizű tó 11 (3) 15 (5) 16 (2) 14 (3) 20 (3) Állandó szikes tó 12 (3) 13 (4) 10 (3) 13 (4) 15 (4) Időszakos szikes tó 8 (3) 10 (3) 10 (3) 13 (4) 12 (4) Állandó szikes mocsár 1 (0) 1 (1) 1 (0) 4 (0) 1 (0) 8 8. Időszakos szikes mocsár 1 (0) 0 (0) 1 (1) 2 (0) 1 (0) 5 9. Halastó 20 (5) 30 (6) 24 (6) 29 (8) 32 (7) Víztározó 12 (3) 18 (6) 17 (6) 19 (5) 22 (7) Bányató 1 (0) 7 (1) 12 (3) 6 (3) 11 (3) Vizes élőhelyek kezelése A csatornák vízminőségét befolyásolja A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége 7
8 A csatornák vízminőségét befolyásolja A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása A csatornák tisztítása lassú vizű csatornáknál a nyári időszak alatt a növényzet nagyra nő hagyományos megoldás: a vízi növényzet teljes, egy időben történő kaszálása E helyett alkalmazható: a szakaszos tisztítás és szakaszonként a sodrást akadályozó növényzet eltávolítása folyás iránnyal szemben haladva, időben csúsztatva lehet az egyes szakaszokat kaszálni. Biztosítani érdemes a vízi növényzet visszatelepedési lehetőségét. homogén növényzeti foltokat hagyunk meg Vadgazda mechanikus mérnök módon rendszeresen meghagyunk egy-egy csíkot A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Minden beavatkozás előtt rendelkezni kell engedélyekkel. a tervezés során figyelembe kell venni a folyók teljes környezetét Lehetőleg minden kotrási és földkiemelési munkát minimalizálni kell. Alapvető célként ebben az esetben is a lehető legnagyobb változatosságot kell kitűzni. Biológiai Vízmélység sodrási sebesség partvonal A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása a szükséges munkálatokat, mindig csak az egyik partról végezzük keletkezett hulladékokat gondosan meg kell semmisíteni, Minden idős fát kímélni kell A folyó mellet lévő fasorokat csak annyira szabad megnyitni-megbontani, hogy a munkagépek a mederhez le tudjanak menni. Érdemes megtartani olyan területeket, mind a parton, mind a folyómederben, amelyek a növényzet természetes újra telepedését lehetővé teszik. A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Helyre kell állítani a természetes mederformákat: visszaforgókat, kis tavakat, zuhogókat; Kialakíthatunk mellékágakat, öblöket, árnyékolt partszakaszokat mesterséges vidrakotorékot is létesíthetünk. A munkálatokat a folyásiránnyal szemben kell végezni A munkálatokat megfelelő évszakban A munkák befejezése után telepíthetünk is növényzetet. 8
9 A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása részleges kotrás; meder mélyítés vagy szűkítés; homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakítása; kis tavak, zuhogók létrehozása; holtágak és öblök kialakítása; kanyarok újraprofilozása. 9
10 10
11 Tavak létesítése Helykiválasztás ami a vadvilág számára jelenleg nem fontos ne romboljunk szét mocsarakat, lápokat, egyéb vizes élőhelyeket. az új tó lehetőleg közel legyen természet közeli vagy természetes élőhelyekhez Vízellátás egész évben tulajdonosi és vízügyi engedélyek tartalék vízforrással megfelelő minőség és alacsony szennyezettség. Tavak létesítése A meder kialakítás természetes vízzáró réteg mesterséges vízzáró réteg vastag, fekete fólia a fólia felett 15 cm, szerves anyag szegény, kőmentes altalaj ne használjunk kerti vagy farmi földet Vízfelület A lehető legnagyobb vízmélység a partközelben ne legyen 40 cm-nél mélyebb középen akár m is lehet a partvonalat minél szabálytalanabbra, tagoltabbra tervezzük. Gazdálkodási formák és hatásaik a vizes élőhelyeken Halgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Vadászat Horgászat Egyéb rekreációs tevékenységek 11
12 Halastavak kezelésének elemei tavak pihentetése, szárazon tartása éves rotációval Növényi tápanyagbevitel szerves, illetve műtrágya adagolással. Haltakarmányozás. Szükség esetén vízpótlás. Mész adagolás a víz ph-jának fenntartására. Vízparti növényzet irtása Kártevők riasztása A halastavak természetvédelmi jelentősége Sokfelé a halastavak és csatornáik a vizes élőhelyek egyetlen képviselői, amelyek az ökológiai hálózat fontos elemei lehetnek. Lehetőséget ad mocsári növényzet megtelepedésére. A halastó rendszereken belül változatos élőhelyek találhatók, amelyek sok faj igényeit elégíthetik ki. A halastavak természetvédelmi jelentősége A gazdálkodási tevékenység általában összhangban van az egyéb fauna igényeivel vagy, ha nem azok könnyen összhangba hozhatók. A halastavak megfelelő pihenőhelyet képesek biztosítani vonuló madaraknak. Kiváló táplálkozási lehetőség vízimadaraknak. Kedvezően befolyásolják a környező területek vízgazdálkodását. Nádgazdálkodás 3-4 éves rotáció vízfelület feletti kaszálás, vagy jégen végzett aratás hektár nád (1960: ha) becslések alapján még legalább ugyanekkora területen találhatók nádas élőhelyek a Fertő tónál található 7000 hektáros nádas Közép-Európa legnagyobb ilyen élőhelye jelenleg hektár nádas áll védelem alatt. 12
13 Tőkésréce tenyésztése A tőkés réce tenyésztése a fácánnal együtt fejl ődött. A vadászati érdeklődés hektikus volt a tenyésztett röptetett madárral szemben A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. tópart félkötött, kötött talaj, kavicsos meder mély, szerves anyagban dús iszap Ø ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus Tojónként tojással, 70%-os kelési eredménnyel és 10%-os nevelési elhullással számolhatunk (8 hetes korig) Tőkésréce tenyésztése Előnevelés Épületben csatorna úszkálás + ivás gyakori csere Farács kijutás Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. Tóparton már nem kell meleg épület. Ideiglenes eső- és szélvédő oszlopokon féltető méret: minden állat elférjen alatta 3 oldalán fólia véd a széltől Tőkésréce tenyésztése Kifutók, volierek Kifutó nevelőházakhoz csatlakoznak egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltől védett, fedett (pl. fólia). Minden önálló nevelő térhez önálló kifutó Nem elég a 6*6-os kerítés alulra sűrűbb kerítés, vagy akár az egész lehet ebből Vagy eternit, alu hullámlemez nyugalom az egyes csoportoknak Fácán, fogoly hálóval fedés vadkacsa szabadon Tőkésréce tenyésztése Tojatás műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen Tojóház tégla, könnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-, szélvédelem, fűtés nincs Deszkából, vagy más természetes anyagból Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeállítani! eső-, szélvédelem, stabilitás Deszka teteje nyitható könnyű kezelés Sás, nád, vessző inkább illik a félvad neveléshez, a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni Tőkésréce tenyésztése Tojatás Zárttéri/félvad tojatás Zárt térben gyorsan domesztikálódik inkább félvad tartás Intenzív tojóházak Félvad tóparton, volierben tojófészkekben Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben körben a falak mentén. Ide be kell csalogatni az állatokat etetés a házban középre vagy az ajtó közelében Tóparton nagyobb figyelem, de kisebb beruházás 13
14 Tőkésréce tenyésztése Tőkésréce tenyésztése Deszka alapon ház ne csapjon be a hullámzás felvezető palló keresztlécekkel lecsöpög a lábukról a víz nem ázik el a fészek Tojatás Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. Ivararány 1:3/1:4 Februárra kialakítjuk a csapatokat febr. 20-tól kezdenek tojni intenzív időszak: március végétől Naponta szedjük össze a tojásokat! Reggel tojik Intenzív időszak június közepéig. Június végén a fészekben hagyott tojásokat a tojók kikeltik. Tőkésréce tenyésztése Tenyészanyag kiválasztás Küllemi jegyek egészséges, jól mozgó, élénk Kitollasodás előtt válogatunk a tóra kitett állatokat nehéz befogni A tollasodás után fehér/fekete tarka kiselejtezni Tojástermelés alapján külön nyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat 60 tojás/szezon Tőkésréce tenyésztése Keltetés Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal A tojás gramm 28 nap a kelési idő ebből bújtatás 3-4 nap Előkeltetés: 37.6 fok % pára Bújtatás: 37.5 fok % pára A napos állatokat 32 fokon fogadjuk fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege g g g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma % % % kelési eredmény (95) % (88) % % termékenység tíznapos lámpázáskor % % % csibe (kiskacsa) napos kori tömege g g g Tőkés réce tenyésztése Előnevelés Két szakasz igazi előnevelés: 30 napig Teremfűtéses nevelőház műanyákkal és 250 kacsával. 4 napig a műanya alatt (60 egyed/m 2 ) Utána a kerítést lebontani 20 egyed/m naptól kifutó 3 hetesen már kint is éjszakáznak, ha az idő engedi! Kifutó min. 0,5 állat/m 2 Úszóvályú már a házban is lehet, vagy csak a kifutóban Kilépő rács 14
15 Tőkés réce tenyésztése Előnevelés Tóparton lévő kifutó a tó egy részét lekeríteni összetartás Műanyák alatti fogadó hőmérséklet 32 ºC 4. napig ºC 10. napig ºC Fokozatosan csökken és a 3. héttől nincs fűtés a nevelőházban. Fogadáskor etetés, itatás fácán Tőkés réce tenyésztése Utónevelés 5-6 hetes kortól tavon Röptető m-re a tóparttól 8-12 m széles etetőfolyosó beszoktatás a trambulinra 10. naptól a tóparttól 5 m-ként távolítjuk az etetést Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk. A tavi kerítést az első röptetés előtt megnyitjuk. Ha nincs röptető nem változtatjuk az etetés helyét Kerítés nyitás az első kacsa kirepül a szabad vízre Tőkés réce tenyésztése Utónevelés Tavi utónevelés kibocsátás Helyhez kötés tó + etetés Röptető ha elérték a voliert etetés és röptetés naponta Félvad nevelés már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok Ha már jól repülnek rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) kirepülés és esti visszahúzás Vadrécék is csatlakoznak! Tőkés réce tenyésztése Teleltetés Ősztől tavaszig nevelőházban + kifutó Kifutóban 2/3 víz Kellően mély víz jégmentes felület kell! Volier nincs hálóval fedve kijárnak a legelőre etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt abrak + zöld Január eleje 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra! Tőkés réce tenyésztése Takarmányozás Eltérő a pecsenye és a vadászott kacsa takarmányozása. Állattenyésztési kacsatáp Indító és nevelő táp azonos Indító 1-3. hét Nevelő 3. héttől 4. hét végéig 5. héten vadászott esetében szemesre; pecsenye esetében hízó tápra Nagyon fontos a zöld takarmány! már az első héten: vágott saláta, zsenge gabona, lucerna Tenyészállatok 8-9. héttől: tojó táp + szemes Tenyészállatoknál a tojatás előtt 3 héttel áttérés tojó tápra Félvad tartásnál a legelőn kiegészítés a berepülés megtartásához indító nevelő befejező tojó Met. energia MJ Keményítőérték % Nyersfehérje % Ca % 0,9-1,2 0,9-1,1 1,0-1,1 2,6-3,0 P % 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7 indító nevelő befejező tojó Gabona Növényi fehérje Állati fehérje Ásványi kiegészítés Egységes Vadgazda premix mérnök Integrált 3-5 apróvadgazdálkodás
16 Hetek száma g / fácáncsibe g / fogolycsibe g / kacsa 1 2,8 2, ,5 7, ,0 14, ,7 18, ,3 23, ,8 28, ,5 30, ,0 30, ,7 34, ,4 38, ,0 40, ,0 40, ,0 40, ,0 40,0 összesen 4,4 kg 2,7 kg 5,2 kg 16
17 17
18 18
lkodási vadgazdálkodás Apróvadgazd vízivadfajokkal? lkodási modellek alapadatok (terep) hipotézisek terepi teszt ellenőrz konyság, alkalmazhatóság,
Faj Teríték átlaga 1997-2007 Teríték 2007 Teríték 2009 Idény Vetési lúd 3686 3433 3137 Okt.1.-jan. 31. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás s I. Apróvadgazd Nagy lilik Tőkés réce Böjti réce Csörgő réce
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
RészletesebbenVÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ
VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenVadludak és vízimadarak Tatán
Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenVadászati állattan és szervezettan. Vízi vadfajok
Vadászati állattan és szervezettan Vízi vadfajok Lúdalakúak rendje Récefélék családja Nyári lúd Felismerés 75-90 cm legnagyobb európai vadlúdfaj; két alfaj: nyugat-európai csőre narancssárga, keleteurópai
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenÁrutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig
Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2015/2016-OS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2015/2016.
Magyar Vízivad Közlemények 29.(217) Hungarian Waterfowl Publications 29.(217) DOI: 1.17242/MVvK_29.1 A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 215/216-OS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN
A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN Prof. Dr. Frgó Sándor NYME, Vdgzdálkodási és Gerinces Állttni Intézet, Sopron A NAGY LILIK FELÉTELEZETT VONULÁSI ÚTVONALAI A WÜRM ELJEGESEDÉS IDEJÉN
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenRészletes takarmányozástan 3. gyakorlat Tenyésznövendék és tojótyúk takarmányozása A tenyésznövendékek takarmányozása Hajtatott nevelés hátrányai: Ivarérés felgyorsul Tojásrakás korán megindul Apró, keltetésre
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenA halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
RészletesebbenA süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei
A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenPULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA
PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2014/2015-ÖS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2014/2015 Faragó Sándor
Magyar Vízivad Közlemények 27.(216) Hungarian Waterfowl Publications 27.(216) DOI: 1.17242/MVvK_27.1 A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 214/215-ÖS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2016 02.09. http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
RészletesebbenA VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2013/2014-ES IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2013/2014
DOI: 1.17242/MVvK_Monitoring/25-1 Magyar Vízivad Közlemények 25.(215) Hungarian Waterfowl Publications 25.(215) A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 213/214-ES IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
Részletesebben/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/
A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenDerogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005
Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2005 Derogáció No.: B/1/2005 Elejtett egyedek száma: nem ismert Riasztás gázágyúval, illetve
RészletesebbenFogoly. Fogoly. Felismerés. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Fogoly Élőhely - fészkelőhely eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá
RészletesebbenFelismerés. Fogoly. Fogoly. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Felismerés 30 cm, kerekded testű rövid lekerekített szárnyú Rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda
Részletesebben2. Itató és porfürdő
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 2. Itató és porfürdő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. A legegyszerűbb itató a 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét: - ez nem törik el könnyen
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenMadárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
RészletesebbenTáblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez
Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása
RészletesebbenVadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: madarak Tematika A hazai apróvadfajok jellemzése. Ragadozógazdálkodás. Apróvad
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
RészletesebbenRadics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenTkés réce (Anas platyrhynchos)
Tkés réce (Anas platyrhynchos) Felismerés jegyei: A tkés réce nászruhás példányainál a hímek és a tojók tollazata eltérést mutat, míg nyáron mindkét ivar és a fiatalok egyformán rozsdabarna színek sötétebb
RészletesebbenAz alternatív tojástermelés kihívásai Várható változások a magyar tojáspiacon
Várható változások a magyar tojáspiacon Várható változások a piacon Változó piac Állatjóléti elvárások Kereskedelmi láncok Németországban komoly piaca van a mobil tojóházaknak Már 1 millió férőhely Source:https://www.heinicoop.de/places/germany/bayern/beratzhausen/oeffentlich/rudlhof-stueberl/
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenEllenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
RészletesebbenDr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenTERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság
Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenHALASÍTÁSOK... SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA... SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE HIVATÁSOS VADÁSZ SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS A NAGY KÁRÓKATONA GYÉRÍTÉS LEHETŐSÉGEI AZ ŐSHONOS HALÁLLOMÁNY VÉDELME ÉRDEKÉBEN SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %
PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100
Részletesebben