Az informatika logikai alapjai

Hasonló dokumentumok
Az informatika logikai alapjai

Az informatika logikai alapjai

Az informatika logikai alapjai előadások

Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33

Logika és informatikai alkalmazásai

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014

Logikai alapok a programozáshoz

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

Az informatika logikai alapjai

LOGIKA. A logika feladata tehát a premisszák és a konklúzió

Automatikus tételbizonyítás

LOGIKA. A logika feladata tehát a premisszák és a konklúzió

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Az informatika logikai alapjai 1

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Matematikai logika és halmazelmélet

Halmazelmélet és logika

A logikai következmény

Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?

Logika és informatikai alkalmazásai

A matematika nyelvér l bevezetés

Logikai alapok a programozáshoz

Logika és informatikai alkalmazásai

1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai

Logika és informatikai alkalmazásai

Alapfogalmak-szemantika

A matematika nyelvéről bevezetés

1. Logikailag ekvivalens

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Logika és informatikai alkalmazásai

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László

3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő.

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A matematika alapjai. Nagy Károly 2014

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.

2. Ítéletkalkulus szintaxisa

1. Az elsőrendű logika szintaxisa

Tételsor a szóbeli számításelmélet vizsgához

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és számításelmélet Készítette: Nagy Krisztián

LOGIKA ÉS SZÁMÍTÁSELMÉLET KIDOLGOZOTT JEGYZET

Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.

DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces.

Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai

Automatikus következtetés

Logika és informatikai alkalmazásai

Megoldások augusztus 8.

DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces. SZEMANTIKA

Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.

Válogatott fejezetek a logikai programozásból ASP. Answer Set Programming Kelemen Attila

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26

Az informatika logikai alapjai

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Logika és számításelmélet. 2011/11 11

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Logika feladatgyűjtemény

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Diszkrét matematika I.

2004/2005 Logikai alapok a programozáshoz. (Kidolgozott vizsgakérdések) Előadó: Pásztorné Dr. Varga Katalin

Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2

Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

Bevezetés a Formális Logikába Érveléstechnika-logika 7.

Logika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03

Diszkrét Matematika. Ha Picur akkor és csak akkor szabadítja ki a kalitkából Gombóc Artúrt, ha Artúr

III. Szabályalapú logikai következtetés

Memo: Az alábbi, "természetes", Gentzen típusú dedukciós rendszer szerint készítjük el a levezetéseket.

A matematikai logika alapjai

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Logika és informatikai alkalmazásai

A logikai absztrakt adattípus

Diszkrét matematika 1. középszint

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA

Logika Gyakorlati Jegyzet

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára

Máté: Számítógép architektúrák

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika

Logika és informatikai alkalmazásai

Halmazok; a matematikai logika elemei 1.1. A halmaz fogalma; jelölések

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika

Algoritmusok a tételbizonyításban

1.1. Alapfogalmak. Vektor: R 2 beli elemek vektorok. Pl.: (2, 3) egy olyan vektor aminek a kezdo pontja a (0, 0) pont és a végpontja a

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, Bevezetés

Átírás:

Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017.

A logikai ekvivalencia Az A és a B elsőrendű formulák logikailag ekvivalensek, ha minden I interpretációban és κ változókiértékelés mellett Jelölés: A B. A I,κ = B I,κ. Bármely A, B és C elsőrendű formula esetén - A A, - ha A B, akkor B A, és - ha A B és B C, akkor A C.

Példa - 1. A xp(x) és a x P(x) formulák logikailag ekvivalensek. Legyen I egy tetszőlegesen rögzített interpretáció, amelyben az univerzum U. 1. Ha xp(x) I = i, akkor xp(x) I = h, azaz van olyan u U, hogy P(x) I,x u = h, tehát P(x) I,x u = i, azaz x P(x) I = i. 2. Ha pedig xp(x) I = h, akkor xp(x) I = i, azaz minden u U-ra P(x) I,x u = i, azaz P(x) I,x u = h, tehát x P(x) I = h. Tehát xp(x) I = x P(x) I minden interpretációban.

Példa - 2. A x yq(x, y) formula nem ekvivalens a y xq(x, y) formulával. A formula lehet a {π}, {Q (π,π) },, logikai nyelv formulája. Interpretáljuk a nyelvet a következőképpen: I Srt (π) = { 1, 0, 1} és I Pr (Q) = Q I,{ ahol Q I i, ha (u1 + u (u 1, u 2 ) = 2 ) = 0, u 1, u 2 { 1, 0, 1} h, egyébként.

Példa - 2. 1. x yq(x, y) I = i, mert mind a három x-variáns változókiértékeléshez van olyan y-variáns változókiértékelés, hogy mellette Q(x, y) i igazságértékű. Legyen ugyanis κ 1 (x) = 1, κ 1 (y) = 1, κ 2 (x) = 0, κ 2 (y) = 0, κ 3 (x) = 1, κ 3 (y) = 1. Ekkor Q(x, y) I,κ 1 = Q(x, y) I,κ 2 = Q(x, y) I,κ 3 = i.

Példa - 2. 2. y xq(x, y) I = h, mert mind a három y-variáns változókiértékeléshez van olyan x-variáns változókiértékelés, hogy mellette Q(x, y) h igazságértékű. Legyen ugyanis κ 1 (y) = 1, κ 1 (x) = 1, κ 2 (y) = 0, κ 2 (x) = 1, κ 3 (y) = 1, κ 3 (x) = 1. Ekkor Q(x, y) I,κ 1 = Q(x, y) I,κ 2 = Q(x, y) I,κ 3 = h.

A kongruencia és az ekvivalencia közötti kapcsolat Legyenek A és B elsőrendű formulák. Ha A B, akkor A B. Ha x / Par(A), akkor xa A és xa A.

Kvantorkiemelés Legyenek A és B elsőrendű formulák és x / Par(B). De Morgan kvantoros törvényei xa x A xa x A Kétoldali kvantorkiemelések B xa x(b A) B xa x(b A) B xa x(b A) B xa x(b A) B xa x(b A) B xa x(b A) xa B x(a B) xa B x(a B)

Prenex alakú formulák Egy Θ 1 x 1 Θ 2 x 2... Θ n x n A (n 0) alakú formulát, ahol a A kvantormentes formula, prenex alakú formulának nevezünk. Prenexformulák: P(x, x), x y(q(x, y) P(x)) Nem prenexformula: x yq(x, y) P(x) Tetszőleges formulához konstruálható vele logikailag ekvivalens prenex alakú formula.

A prenex alakra hozás lépései 1 A kötött változók szabályos átnevezésével állítsuk elő a formulánknak az eredeteivel kongruens, így az eredetivel ekvivalens változóiban tiszta alakját. 2 Alkalmazzuk De Morgan kvantoros törvényeit és a kvantorkiemelésre vonatkozó logikai ekvivalenciákat a formula részformuláíra, amíg a formulánk prenex alakú nem lesz.

Példa - 4. Hozzuk a x( yq(x, y) xp(x)) yq(x, y) formulát prenex alakúra. 1 Változóiban tiszta alakra hozás: v( wq(v, w) zp(z)) yq(x, y) 2 De Morgan törvényeinek alkalmazása: v( wq(v, w) z P(z)) yq(x, y) 3 Kvantorkiemelés: v w z(q(v, w) P(z)) yq(x, y) 4 Kvantorkiemelés: v w z y((q(v, w) P(z)) Q(x, y))

A konjunktív és diszjunktív normálformák Az atomi formulákat és a negáltjaikat literáloknak nevezzük. Elemi konjunkció minden literál, továbbá egy elemi konjunkció és egy literál konjunkciója. Elemi diszjunkciók a literálok, továbbá egy elemi diszjunkció és egy literál diszjunkciója. A konjunktív normálformájú formula egy elemi diszjunkció, vagy egy konjunktív normálforma és egy elemi diszjunkció konjunkciója. A diszjunktív normálformájú formula egy elemi konjunkció, vagy egy diszjunktív normálforma és egy elemi konjunkció diszjunkciója.

A normálformára hozás lépései Minden kvantormentes formulához konstruálható vele logikailag ekvivalens konjunktív és diszjunktív normálformájú formula. A konstrukció lépései: 1 Minden implikációs részformula helyett vele ekvivalens diszjunkciót írunk. 2 A kettõs tagadás és De Morgan törvényeivel elérjük, hogy negáció csak atomi formulákra vonatkozzon. 3 A disztributivitást felhasználva addig alakítjuk a formulát, hogy a konjunkciók és diszjunkciók megfelelő sorrendben kövessék egymást. 4 Végül esetleg egyszerűsítünk.

A normálformára hozás során alkalmazható ekvivalenciák Legyenek A és B kvantormentes formulák. az implikációk átalakítása A B A B (A B) A B a kétszeres tagadás A A De Morgan ekvivalenciái (A B) A B (A B) A B disztributivitás A (B C) (A B) (A C) A (B C) (A B) (A C)

Példa - 5. Hozzuk a (X Y ) ( Y X Z ) formulát normálformára. 1 Eltávolítjuk az implikációkat: ( X Y ) ( Y (X Z )) 2 Elérjük, hogy negáció csak atomokra vonatkozzon: ( X Y ) ( Y X Z ) 3 Felhasználjuk a disztributivitást; az eredmény konjunktív normálforma: ( X Y Y ) ( X Y X) ( X Y Z ) 4 Egyszerűsítünk: ( X Y ) ( X Y Z ) 5 Egyszerűsítünk; az eredmény konjunktív és diszjunktív normálforma: X Y