Nıként vállalkozni ami a sikeres vállalkozásindításhoz kell HASZON NİKNEK. Laczkó Zsuzsa igazgatóhelyettes 2010.04.29.



Hasonló dokumentumok
Teremts esélyt magadnak és másoknak!

20 ÉV MUNKA, 20 ÉV TAPASZTALAT - a SEED Alapítvány eredményei - Laczkó Zsuzsa Budapest, február 19.

Sorsunkat a kezünkben tartva

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

ziesedése az informáci

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

ESÉLYEGYENLİSÉGI ELEMZÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

A szolgáltat tapasztalatairól

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

A SEED Alapítvány és a magyarországi vállalkozónők SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

regionális politika Mi a régió?

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

A évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása október

MKIK GVI március

Képzési beszámoló 2009.

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

TÁMOP pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Az Európai Parlament szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C

Hogyan lesz egy kiscicából veszélyes ragadozó? Mikró vállalkozások növekedési jellemzői. June 16, 2009

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél

Projekttervezés alapjai

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia március 3.

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

NYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság évi beszámolója

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel:

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 30-i ülésére

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye IV. negyedév

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

A8-0163/1. Maria Noichl A nık és férfiak közötti egyenlıségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégia 2014/2152(INI)

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Vállalkozásfejlesztési Program

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján

KKV KÖRKÉP október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

Ipar. Szent Korona Értékrend

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei I. negyedév

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

Az ellenırz. Statisztika

Átírás:

Nıként vállalkozni ami a sikeres vállalkozásindításhoz kell HASZON NİKNEK Laczkó Zsuzsa igazgatóhelyettes 2010.04.29.

2 A SEED Alapítvány bemutatása

3 A SEED Alapítvány tevékenységei Vállalkozás indításával, mőködtetésével, fejlesztésével, valamint civil szervezetek fenntarthatóságával kapcsolatos tanácsadás. Felnıttképzés, akkreditált tananyagaink: Tudnivalók, tanulnivalók, tennivalók vállalkozónıknek; Tudnivalók, tanulnivalók, tennivalók a távmunka; Az EU-csatlakozással kapcsolatos általános tudnivalók a vállalkozók felkészítésének speciális programja; Tréning a társadalmi nemek közötti esélyegyenlıség erısítésére a diszkrimináció ellen. Kutatás: a vállalkozásfejlesztés tartalmát, szervezeti kérdéseit, a vállalkozók helyzetét, a felnıttképzést, a szociális gondoskodást és az esélyegyenlıség biztosítását érintı, illetve egyéb speciális munkaerıpiaci, foglalkoztatáspolitikai témákban. Szakmai rendezvények, konferenciák szervezése. Szakértıi tevékenység, érdekképviselet.

4 A SEED Alapítvány története 1990. Alapítás (vállalkozói érdekképviseletek, minisztériumok, pénzintézetek, felsıoktatási intézmények) 1998. Közhasznú minısítés 2003. Akkreditált felnıttképzési intézmény ISO minıségirányítási rendszer Esélyegyenlıségi oklevél 2006. Az esélyegyenlıség ismertsége és érvényesülése Magyarországon címő kutatás 2007. Esélyegyenlıségi tananyag akkreditáltatása Részvétel az SZMM esélyegyenlıségi munkacsoportjaiban Teremts esélyt magadnak és másoknak címő OFA-projekt (folyamatban)

5

Információforrások SEED országos vállalkozónıi kutatás, (N=1.000 fı, ebbıl 900 nı), 2008; SEED Teremts esélyt magadnak és másoknak projekt (4x20 fıs workshop mikrovállalkozóknak a foglalkoztatásról, az ország 4 helyszínén, szakértıi munka), 2007-2008; GEM Report on Women and Entrepreneurship (40 ország), 2007; KSH; SEED Alapítvány két évtizedes tanácsadói, tréneri, kutatói és szakértıi tapasztalata; 6

7 Alapvetı adatok

mikro kis Közepes KKV egy ütt nagy összes A vállalkoz ások megoszl ása EU- 27 Mo 91,8 95,5 6,9 3,7 1,1 0,7 99,8 99,9 0,2 0,1 100 100 Foglalkoztat ottak megoszl ása EU- 27 Mo 29,7 42,3 20,7 18,1 16,8 15,6 67,2 76 32,8 24 100 100 8

Összes vállalkozás: kb.1.400.000 Mőködı vállalkozás: kb. 700.000 9

Vállalkozások nemzetközi kategorizálása Korai vállalkozv llalkozás: tulajdonosa még csak tervezi, vagy legfeljebb 3,5 éves mőködı vállalkozás Megalapozott vállalkozv llalkozás: 3,5 évnél idısebb vállalkozás Lehetıség által motivált vállalkozv llalkozás: egy ötlet megvalósítására hozzák létre Szüks kség által motivált vállalkozv llalkozás: egyéb elfogadható munkaerı-piaci alternatíva hiányában hozzák létre 10 Forrás: GEM Report

A mőködı korai vállalkozások között a férfiak kb. 40%-a, a nık kb. kétharmada szükségszerőségbıl indult, nem egy lehetıség kihasználása céljából (saját bevallás alapján). A lehetıség által motivált nıi vállalkozások arányát tekintve Magyarország a nemzetközi lista utolsó negyedében van, ebben a mutatóban az európai országok közül csak Lettországot és Horvátországot elızi meg Magyarországon a megállapodott nıi vállalkozások aránya viszonylag kedvezı az összes nıi vállalkozáson belül, a nemzetközi mezıny elsı harmadában helyezkedünk el. A magyar férfiak vállalkozásainak túlélési mutatói nemzetközi összehasonlításban sokkal gyengébbek, mint a nıi vállalkozóké. A férfiak egyértelmően a nemzetközi mezıny utolsó harmadában foglalnak helyet. 11 Forrás: GEM Report

12 Vállalkozónıi aspektus

Egy fontos tanulság Nemzetközi tapasztalatok alapján a lehetıség által motivált nıi vállalkozói aktivitás a következı tényezıkkel mutat szignifikáns összefüggést: Nıi foglalkoztatottság; Nık hozzáférése a kapcsolati és anyagi tıkéhez; Nık önbizalma, optimizmusa. 13 Forrás: GEM Report

Foglalkoztatási adatok nemenként Gazdasági aktivitás 55,5 % 68,7 % Foglalkoztatottság 51,1 % 63,8 % Munkanélküliség 7,9 % 7,2 % Átlagos bruttó jövedelem Átlagos bruttó jövedelem szellemi munka 149.000 Ft 188.000 Ft =? 168.000 Ft 280.000 Ft Átlagos bruttó jövedelem fizikai munka 87.000 Ft 112.000 Ft Forrás: KSH: Nık és Férfiak Magyarországon, 2006., a foglalkoztatottsági mutatók alapja a 15-64 éves lakosság 14

Gyerekes nık foglalkoztatottsága 20-49 éves nık gazdasági aktivitása (%) Ország Ausztria Nincs gyerek 1 tizenkét év alatti gyerek 3 vagy több tizenkét év alatti gyerek 83,4 77,8 57,4 Csehország 85,7 61,4 22,0 Dánia 77,1 80,3 67,2 Görögország 56,5 54,2 39,6 Magyarország 78,2 59,4 12,6 EU25 75,1 64,8 41,2 15 Forrás: EUROSTAT 2005.

Lenne mire építeni A nık iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké. A nık számos többek között a család menedzselése során szerzett olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek szükségesek a vállalkozás menedzseléséhez is. A nık gyakran kitartóbbak, alaposabbak, empatikusabbak, jobban kommunikálnak, mint a férfiak. Amiben erısödniük kell: Önbizalom Hálózatépítési képesség A család bevonása a háztartási munkákba Élethosszig tartó tanulás 16

Mi következik mindebbıl? A foglalkoztatási nehézségek és méltánytalanságok arra ösztönözhetnék a nıket, hogy a saját lábukra álljanak. De a hagyományos nemi szerepeken alapuló neveltetés, a társadalmi sztereotípiák, valamint az ezek hatására a nıkben kialakuló önbizalomhiány a családi, háztartási leterheltségükkel együtt a férfiakhoz képest lényegesen alacsonyabb vállalkozási aktivitásához vezetnek. 17

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? 350 vas megyei vállalkozónı megkérdezésével készült vizsgálat alapján: 86% kényszerként élte meg a vállalkozóvá válást. Ugyanakkor csak 30% volt konkrétan munkanélküli. Ma már csak 21% lenne újra alkalmazott. Forrás: SEED Alapítvány: Vas megyei nıi vállalkozók aktivitásának elısegítése, 2004. 18

Napi átlagos (aktív) idıfelhasználás (%) Alacsonyabb foglalkoztatottság: Kevesebb munkatapasztalat; Kevesebb pénz; Kevesebb üzleti kapcsolat; Kevesebb üzleti ötlet. Kevesebb idı társas kapcsolatokra. Kevesebb idı továbbképzésre. Kevesebb idı rekreációra. 17 26 28 11 2 4 40 34 Keresı tevékenység Háztartási munka Gyermekek ellátása Szabadidı Egyéb 17 21 Nı Férfi 19 Forrás: KSH

Helyzetkép, jövıkép, tervek, növekedés

Vett már részt közös beszerzésben, értékesítésben, termelésben, fejlesztésben, pályázásban? (%) 70 30 Férfiak esetében több, mint 50%. igen nem 21 Forrás: SEED Vállalkozónıi kutatás

Vett már igénybe bankhitelt a vállalkozása számára? (%) 22 Férfiak esetében 25%-kal magasabb az arány. 78 igen nem 22 Forrás: SEED Vállalkozónıi kutatás

Tervezi, hogy pályázik idén a vállalkozása? (%) 8 A férfiak nagyobb arányban ismernek pályázatot. 66 27 A nık nagyobb arányban gondolják, hogy kicsi a nyerés esélye vagy hogy nem felelnek meg a feltételeknek. igen nem nem ismer olyan forrást, amire pályázhatna 23 Forrás: SEED Vállalkozónıi kutatás

Hogyan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait év végig? (%) 53 6 41 A férfiak között közel 50%-kal több az optimista és kb. 10%- kal kevesebb a pesszimista. javul nem változik romlik 24 Forrás: SEED Vállalkozónıi kutatás

Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás bevétele az elızı évhez képest? 25 20 A férfiak között 62%-kal többen számítanak az árbevétel növekedésére. 55 nı változatlan csökken 25 Forrás: SEED Vállalkozónıi kutatás

A vállalkozás legnagyobb kockázata Számodra Személyes tréneri tapasztalat, vállalkozni készülı nıi csoportban (20 fıs csoportból 10-en felírták): Kevesebb idı marad a család ellátására. Mit szól majd a párom, ha sikeres leszek? 26 Forrás: SEED Alapítvány

Növekvı nıi vállalkozások Napi munkaidı (%) - (sig.: 0,007) 35 35 25 28 26 20 20 11 minta megoszlása növekvı vállalkozás 27 6 óra vagy kevesebb 7-8 óra 9-10 óra 11 óra vagy több

Van Önnek? (%) Tudatos mőködés könyvelıje 79 85 85 87 ügyvédje 21 19 26 44 üzleti terve logója márkaneve 18 24 22 21 20 17 11 21 14 21 31 38 induló növekvı stagnáló hanyatló rendszergazdája 8 13 10 19 tanácsadója 7 11 12 18 minıségbiztosítási szakembere 1 4 6 9 marketingese 6 3 4 11 szabadalma 2 3 1 28 Forrás: SEED vállalkozónıi kutatás, 2008.

Nıi vállalkozások életciklusa Hogyan jellemezné a vállalkozása helyzetét? (%) 21 11 16 52 induló növekvı stagnáló hanyatló Növekvı nıi vállalkozások: Budapesten és megyeszékhelyeken. Termelı és szolgáltató vállalkozások. 2000 után alakultak, sok közöttük a Kft. 10-nél több alkalmazottjuk van, nyereségesek. Tipikus vevıstruktúrájuk a néhány nagy és sok kis ügyfél. Tulajdonosuk 25 év alatti vagy 46-55 év közötti, felsıfokú végzettségő, párkapcsolatban él. Egy részük nagyon sokat (napi 10 óránál többet) dolgozik a vállalkozásban. Egy másik szignifikáns csoport ugyanakkor csak 7-8 órát. 29

Internet A vállalkozások 16%-nak van saját honlapja, amelyet a következı célokra használnak 90% 33% 47% A vállalkozás bemutatására, Arra, hogy a keresı elsı helyen jelenítse meg a céget Elektronikus megrendelések fogadására A honlappal rendelkezık 46%-a gondolja úgy, hogy ennek köszönhetıen forgalomnövekedést tapasztaltak 30

1-tıl 5-ig terjedı skálán mennyire elégedett a következıkkel A saját pénzügyi helyzetével A vállalkozása pénzügyi helyzetével 2,6 2,6 A vállalkozása technikai felszereltségével 3,6 A munkatársai fegyelm ével A munkatársai felkészültségével 3,5 3,5 Az elért nyereségével 2,5 A beszállítóival 3,6 31

2007-es árbevétel (százalékban) 20 millió Ft feletti árbevétel a következı csoportokra jellemzı: 17 Akiknek a vendégkörét néhány nagy vevı alkotja 25 58 kevesebb, mint 5 millió Ft 5-20millió között több, mint 20 millió Akik több, mint napi 11 órát dolgoznak Akik felsıfokú rendelkeznek végzettséggel Akik az ipari szektorban tevékenykednek Kis és középvállalatok nyugat-dunántúli régió Kft-k 32

Összefoglalás A magyarországi vállalkozónık makrogazdasági várakozásai nagyon negatívak, de ezzel nincsenek egyedül az országban. (Bár a kontroll férfi-alminta szerint a férfi vállalkozók egy árnyalattal optimistábbak.) A vállalkozónık viszonylag elégedettek mőködésük körülményeivel (beszállítók, munkatársak, alvállalkozók, technikai felszereltség), az értékelések 1-5 skálán jóval 3 felett vannak. Ennek némileg ellentmond, hogy kimondottan elégedetlenek ugyanakkor saját és vállalkozásuk pénzügyi helyzetével. (Mintha nem látnák, hogy e kettı összefügg, részben egymásból következik.) Legnagyobb problémáknak a magas közterheket, az erıs versenyt, a folytonosan változó gazdasági szabályozókat, valamint az elégtelen mennyiségő megrendelést tartják. A megrendelések mennyiségének növeléséért nagy átlagban meglehetısen szegényes eszközökkel próbálnak tenni. Versenytársaiktól csak az általánosságok szintjén különböztetik meg magukat, pl. a jó személyes vevıkapcsolatokkal, ugyanakkor a professzionális ügyfélszolgálat saját bevallásuk szerint - nem erısségük. Kommunikációs aktivitásuk is gyakran személyes kapcsolataik mozgósítására korlátozódik. A tudatos mőködés üzleti tervezés, marketing, minıségbiztosítás, szellemi tulajdonvédelem csak keveseknél érhetı tetten. Meglepıen magas azoknak az aránya, akik nem használnak számítógépet (44%), és meglepıen alacsony azon vállalkozásoké, akiknek van honlapja (22%). A vállalkozás bıvítésében csak a vállalkozónık 15%-a gondolkozik (KM-i férfiak: 21%), alkalmazott felvételét 6% tervezi. 33

Összefoglalás A vállalkozónık 22%-a vett fel valaha vállalkozói bankhitelt, ugyanakkor a vállalkozás érdekében 34% vett már fel személyi kölcsönt. Pályázásra csak 8% készül, és 25% gondolja úgy, hogy szüksége lenne vállalkozói ismeretek szisztematikus tanulására. A magyarországi nıi vállalkozók 16%-a definiálja vállalkozását növekvınek. (Ez az arány a középmagyarországi férfivállalkozók esetében 22%.) A növekvı nıi vállalkozások jelentıs részben 2000 után alakultak, termelı és szolgáltató cégek, jogi forma szerint sok közöttük a Kft., gyakran családi vállalkozások. Nagy arányban vannak jelen a fıvárosban és a megyeszékhelyeken. Tulajdonosuk tipikusan 25 év alatti vagy 46 és 55 közötti, felsıfokú végzettségő, párkapcsolatban élı nı. A növekvı vállalkozások sokkal kevésbé szenvednek az erıs versenytıl és a nem elégséges mennyiségő megrendeléstıl, mint az átlag. Valamennyi, versenytársaktól megkülönböztetı tényezı sokkal markánsabban jelenik meg náluk, mint a többi csoportnál, kivéve az árat. (Elsı helyen a rugalmasság áll esetükben.) Pénzügyileg sikeresek, mind árbevételben, mind eredményben növekedést várnak az idén. Fontos tanulság, hogy a sikert leginkább egy olyan ügyfélszerkezet segíti, amely folyamatos nagy ügyfeleket, de emellett nagy számú kis vevıt is tartalmaz. Elıbbiek a tervezhetıséget, a biztonságot, utóbbiak a kiszolgáltatottság csökkentését és a növekedés lehetıségét jelentik. Sokkal tudatosabban mőködnek, mint az átlag, jóval nagyobb arányban van honlapjuk, mégpedig olyan, amely tényleges forgalomnövekedést eredményez. 34

Összefoglalás Ugyancsak átlag felett terveznek alkalmazott-felvételt, egyéb bıvítést, pályázást. Nagyobb arányban vettek már fel bankhitelt, és érzik szükségét vállalkozási ismereteik gyarapításának. Ugyanakkor a növekvı nıi vállalkozások megfelelı mutatószámait a férfi kontrollcsoporttal összehasonlítva, azokhoz képest többnyire még így is elmaradnak. A növekvı vállalkozónık esélyegyenlıségét tehát a gazdaságfejlesztés, a piacteremtés, a forrásteremtés eszközeivel kell elısegíteni. Ugyanakkor a növekedésre nem képes vállalkozónık is kiemelt célcsoportot képeznek a nemek közötti esélyegyenlıség szempontjából. Nagy részük egyéni vállalkozó, aki a munkaerı-piacon csak önfoglalkoztatóként tud jelen lenni. (Mert pl. olyan a szakmája, amely csak ebben a jogviszonyban folytatható, vagy egyszerően élethelyzetükbıl adódóan nem tudnak alkalmazottként elhelyezkedni.) Nagyon fontos az ı tudatosságuk erısítése is, annak tudatosítása, hogy az önfoglalkoztatás is csak megalapozott üzleti terv birtokában mőködhet biztonsággal. Bizonyos marketing eszközökre, kapcsolatrendszerre, technikai felszerelésre nekik is szükségük van. Fontos a tanulás, talán még fontosabb, mint a növekvı vállalkozások esetében. Válhatnak egy növekvı vállalkozás beszállítójává vagy alkalmazottjává is. 35

Vállalkozási ismeretek tréning nıknek Mi kell a vállalkozás elindításához? 36

Mi a vállalkozás? A vállalkozás az a folyamat, amellyel a felismert üzleti lehetıség kihasználására; saját és mások erıforrásainak mozgósításával; létrehoznak és mőködtetnek egy gazdasági szervezetet; szakmai, piaci, pénzügyi, társadalmi és egyéni siker reményében; ezzel értéket termelve a vevıknek, a tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak; a társadalom számára elfogadható módon; kezelve az ezzel járó kockázatot. 37

Üzleti terv Kapcsolatrendszer Jogi forma Üzleti ötlet Ismeretek Belsı vagy külsı motiváció Készségek, tulajdonságok Pénzügyi erıforrások Egyéb erıforrások (fizikai, szellemi, humán) 38 Engedélyek (opcionális) Társak (opcionális)

Fontos vállalkozói tulajdonságok Jó az önismerete, van önbizalma Teljesítménymotivált, céltudatos, sikerkeresı Jövıképpel rendelkezı Asszertív, nyertes-nyertes helyzetre törekszik Jól tőri a bizonytalanságot Tudja kezelni a kockázatot (de nem keresi) Rugalmas, pozitívan viszonyul a változáshoz Kezdeményezı Hiteles, vállalja a felelısséget Elkötelezett Racionális Kitartó, terhelhetı, meg tudom csinálni hozzáállás jellemzi Ügyfélközpontú Van meggyızı képessége Tudja kezelni a stresszt 39

Vállalkozási ismeretek tréning nıknek Kapcsolatrendszer 40

Személyes versenyképesség = Kompetencia X Kapcsolatok 41

Vállalkozási ismeretek tréning nıknek Üzlettársak 42

Egyedül vagy társsal vállalkozzunk? Szempontok: Jogi forma; Szeretnék-e alkalmazotti státuszt a vállalkozásban? Mennyire tudok másokkal együtt dolgozni? Van-e olyan ember a környezetemben, akivel jól tudunk együtt dolgozni, kiegészítjük egymást, akivel el tudok képzelni egy közös üzletet? Hatékonyabban mőködtetnénk többen egy vállalkozást, mint én egyedül? Ha a társas vállalkozás mellett döntünk, mindenképpen kérjük tanácsadó segítségét az együttmőködés alapelveinek lefektetéséhez, és ezt beszéljük át a társasági szerzıdést készítı jogi szakemberrel is! 43

Vállalkozási ismeretek tréning nıknek Az üzleti ötlet életképességének vizsgálata 44

Az üzleti ötlet életképes, ha Piacképes Versenyképes Akarom Mőködıképes Üzletképes 45

Az üzleti ötlet életképes, ha Piacképes az a termék vagy szolgáltatás, amely valóságos, létezı vagy felkelthetı vevıi igényt elégít ki, amelyre ismétlıdı fizetıképes kereslet várható. Versenyképes a termék vagy szolgáltatás, ha a várható versenytársak ellenére eladható, mert minıségben, vagy árban (költségben), illetıleg más, a vevık számára fontos szempontból kedvezıbb a versenytársaknál. Mőködıképes a termék vagy szolgáltatás, ha a vállalkozás képes a terméket elıállítani, a szolgáltatást nyújtani a vevı számára fontos paraméterek (pl. mennyiség, minıség, határidı) szerint. Üzletképes az a termék vagy szolgáltatás, amellyel nyereséget lehet elérni a rendelkezésre álló vagy megszerezhetı erıforrásokkal. Te is akarod: A vállalkozást csak akkor érdemes elindítani, ha rendelkezel a kellı elszántsággal, és ha megvannak (vagy megszerezhetınek tartod) az ehhez szükséges személyes kompetenciákat, vagyis ha tényleg akarod ezt a vállalkozást. 46

Vállalkozásfejlesztés és társadalmi megtérülés A nıi vállalkozások fejlesztése társadalmilag sokkal hatékonyabban térül meg, mint a férfi vállalkozóké. A nık ugyanis sokkal hajlamosabbak arra, hogy tapasztalataikat megosszák másokkal, akár szőkebb, akár tágabb közösségük szintjén. Nagyobb eséllyel dolgoznak másokért, mások szempontjait is figyelembe véve, könnyebben teszik közkinccsé gazdasági és szellemi eredményeiket. 47 Forrás: GEM Report