Év Minimálbér (Ft) Garantált bérminimum (Ft) Minimálbér változás (%) Garantált bérminimum változása (%) 2019 149 000 195 000 8 8 2018 138 000 180 500 8,2 12,1 2017 127 500 161 000 14,9 24,8 2016 111 000 129 000 5,7 5,7
Adómentes juttatások Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat. Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, étkeztetés munkáltató által átvállalt térítése, a munkavállaló vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet a minimálbért meg nem haladó értékben. Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet a minimálbért meg nem haladó értékben. Munkavégzéshez szükséges munkaruházat (egyenruha, védőruha, formaruha). Ingyenes védőoltás. Felső korlát nélkül adható. Munkába járás térítése. Közigazgatási határon kívülről történő munkába járás térítésköteles 86%-ban, de adómentesen adható 100%-ban is. Helyi BKV bérlet NEM!!! Utazási költségtérítés. Gépjárművel történő munkába járás esetén a munkáltató minimum 9 Ft/km, de akár 15 Ft/km költségtérítést is adhat adómentesen munkanaponként a munkavállalója részére.
2018: az adólap 1,18-szorosa után 15% SZJA, 14% EHO, azaz 34,22%-os adóteher 2019: 15% SZJA, 19,5% SZOCHO, azaz 34,5%-os adóteher Az egyedüli béren kívüli juttatásként megmaradt elem a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) évente maximum 450 000 Ft értékben. SZÉP kártya vendéglátásra (150 000 forint /év összeghatárig) SZÉP kártya szálláshely-szolgáltatásra (225 000 forint /év összeghatárig) SZÉP kártya szabadidős tevékenységre (75 000 forint /év összeghatárig)
2018: az adólap 1,18-szorosa után 15% SZJA, 19,5% EHO, azaz 40,71%-os adóteher 2019: az adólap 1,18-szorosa után 15% SZJA, 19,5% SZOCHO, azaz 40,71%-os adóteher Idetartozik a SZÉP-kártya keretösszeget meghaladó része. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg. Tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással vagy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló részére ingyenesen/kedvezményesen átadott termék / nyújtott szolgáltatás. Évi 1 alkalommal nyújtott csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-ig. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem.
Adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkáltatót is! Erzsébet utalvány fogyasztásra kész élelmiszer és meleg étel vásárlására jogosít. Utazási bérlet helyi utazási bérlet formájában vagy az erről szóló számla ellenében. Mobilitási célú lakhatási támogatás munkáltató által a munkavállaló albérletéhez való hozzájárulás. Az adóköteles biztosítási díj. Diákhitel támogatás a munkáltató által átvállalt diákhitel törlesztés összege. Lakáscélú támogatás lakásszerzéshez, építéshez, felújításhoz adott munkáltatói hozzájárulás összege. Munkahelyi étkezés utalvány formájában, a munkáltató saját munkahelyi (üzemi) étkezőhelyén. Iskolakezdési támogatás általános-, közép-, szakiskola tanulóira tekintettel a tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújtható. A juttatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, mely tankönyv, taneszköz vagy ruházat megvételére jogosít. Üdülési szolgáltatás a munkaadó saját nyaralójában évente a minimálbér összegéig adható a munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója javára.
Tbj. 25. -ának szövege CSAK az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentességét mondja ki. A nyugdíjasok NEM fizetnek járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. Levonás a bruttó bérből: CSAK 15 % SZJA, nettó jövedelem nő! Nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatottak után 19,5 % szociális hozzájárulás és 1,5 % szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség 2019-től NINCS! DE! Nyugdíjas munkavállaló részére juttatott Cafeteria esetében VAN szociális hozzájárulás fizetési kötelezettség, mivel a jogszabály csak azt mondja ki, hogy ezek az elemek jövedelemként adóznak, de ettől még NEM minősülnek bérnek.
2019. január 1-től a nyugdíjas NEM kap munkaviszonyból származó munkabére után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést, mert ez a növelés csak a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem után állapítható meg. A jogszabályváltozások értelmében a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas azonban - ebből a jogviszonyból származó jövedelme után - 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. Ha viszont nincs nyugdíjjárulék fizetés, akkor nem keletkezik jogosultság sem a jövedelem után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. A nők 40 éves szolgálati viszonyára tekintettel megállapított nyugdíj esetében a vizsgálandó jövedelemkorlát, minimálbér 18-szorosa / év. 2019. január 1-jétől az éves összeghatár jelentősége megszűnik a kedvezményes nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozó hölgyek számára, miután a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozó nyugdíjas keresetét semmilyen járulék nem terheli, kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell majd megfizetni. Ennek következtében az ilyen keresetet nem kell beszámítani az éves összeghatárba, viszont minden más foglalkoztatási forma esetében igen.
Példa egy lakásszövetkezeti nyugdíjas gondnok esetében Havi alapbér 330.000 Ft SZÉP kártya szálláshely 75.000 Ft Levonások -Havi alapbérre számított 15 % SZJA -Súlyos fogyatékosság kedvezménye -Levont adóelőleg Nettó bér 287.950 Ft 49.500 Ft 7.450 Ft 42.050 Ft Munkáltató által fizetendő Béren kívüli juttatás utáni szocho 14.625 Béren kívüli jutttatás utáni SZJA 11.250 Összesen 25.875
Alanyi mentesség értékhatára Az áfa alanyi adómentesség határa 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Egyéb, lakásszövetkezeteket érintő változás nincs.
Az adó mértéke 2019. január 1-jétől továbbra is 19,5% marad. Megszűnik a két legnépszerűbb adókedvezmény, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek adókedvezménye. Az új törvény magába olvasztja az egészségügyi hozzájárulást is, így EHO például az osztalék után is! 2018-ig EHO törvényi korlát alapján 450.000 Ft-ig, 2019-től a szocho alá eső jövedelmeknek (kivéve a béren kívüliek) a minimálbér 24-szeresének eléréséig. SZOCHO kedvezmények a szakképzettséget nem igénylő (9-es FEOR) és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak; a munkaerőpiacra lépők a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők; a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók; a kutatók; a közfoglalkoztatottak után; valamint a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Az adó mértéke 2019-ben az adóalap 13%-a. Az adó alapját növelő és csökkentő tételeket a Katv. 20. -ának (3)-(5) bekezdése sorolja fel, ezek közül a két legfontosabb tényező az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, a pénztár értékének tárgyévi csökkenése vagy növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része. A pénztár mentesített értéke A pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke
2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre A mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik. A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. A kisvállalati adó alapja fő szabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum adóalap).
Annak a nyugdíjas munkavállalót munkaviszonyban alkalmazó lakásszövetkezetnek, amelynek semmilyen más típusú jogviszonyból származó személyi jellegű kifizetése - például megbízási díj, tiszteletdíj nincs, mivel ez esetben a nyugdíjas munkavállaló után szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie nem kell ÉS nincs társasági adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha VAN más típusú jogviszonyból származó személyi jellegű kifizetés VAGY van a vállalkozási tevékenysége alapján társasági adófizetési kötelezettsége, máris eldőlt a kérdés, célszerű belépni a KIVA hatálya alá.
Rendkívül népszerű és olcsó vállalkozási forma, de sok esetben ún. kényszervállalkozók találhatóak e körben. Tévhitek: Egy katás nem dolgozhat egyetlen cégnek. DE IGEN!!! Egy katás nem szerezhet 1 M Ft-nál több bevételt egyetlen cégtől. DE IGEN!!! Az ellenőrzések miatti, MEGBÍZÓT, azaz LAKÁSSZÖVETKEZETET érintő utólagos büntetések elkerülése végett ügyelni kell arra, hogy a szerződés NE leplezzen munkaviszonyt.
A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (tehát tovább delegálhatta). A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (praktikusan fogalmazva a megrendelőjétől) szerezte. Az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve főállású vállalkozásban.
A számviteli törvény alapján összeállított szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem, vagy téves szerepeltetése esetén az adózó az Art. általános bírságszabálya szerint szankcionálható. A késedelmi pótlék minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke / 365 (most 5,90 %) Feltételes adóbírság utólagos adómegállapításról szóló határozat elleni fellebbezési jogról való lemondás és adókülönbözet megfizetése esetén a kiszabott összeg 50 %-át a NAV automatikusan elengedi
Támogatások elszámolása Aktív időbeli elhatárolásként LEHET kimutatni a költségek és ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, ha bizonyítható, hogy az adóalany teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni, feloldani. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019. január 1-től havi 7.500 Ft (2018-ban 7.320 Ft), napi 250 Ft. TÁRSASÁGI ADÓ Lakásszövetkezeteket érintő változás nincs.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!