Az emberi kommunikáció Vázlat informatikusoknak
Az emberi kommunikáció 2 Kommunikáció és információtechnológia 1.Humán informatika Kommunikációs formák, A kommunikáció funkciói, A jelfeldolgozás, Az első és második jelzőrendszer, A beszéd, A tárolás, A memória, A tanulás, Kondícionálás, operáns kondícionálás, A gépi és agyi információs rendszerek öszehasonlítása. Részlet az Oktatás informatikus képzés központi programjából (1997) 2.Kommunikációs ismeretek A kommunikáció korszakai: Gutenberg galaxistól, a Lumiere korszakon át a világfaluig. A megismerési folyamat és a kommunikáció kapcsolata. A kommunikáció és információelmélet fogalomrendszere. Jel, adat, információ kommunikáció fogalmának értelmezése. A kommunikáció folyamata Az eredet a küldő és a kódolás, az üzenet és továbbítás, a befogadó és a kód befogadása, a visszacsatolás, A szervezeti visszacsatolás példái, az egyirányú és kétirányú kommunikáció, a vezérlés, szabályozás, interaktivítás. Kommunikációs közegek és az információ áramlása. Az írásos-, szóbeli-, vizuális-, és a médiális kommunikáció. A kommunikáció médiumai napjainkban: a tömeg- és telekommunikáció. Kommunikációs rendszerek és folyamatok. Kommunikáció technikai-, tömeg-, és telekommunikációs eszközökkel. A hatásos kommunikáció akadályai: a kommunikátor hibái, a továbbítási hiba, a befogadó és a szervezet hibái. A közvetlen emberi kommunikáció Az emberi kommunikáció nemverbális dimenziói. A szóbeli kommunikáció. A hatékony személyközi kommunikáció ismérvei. Multimédia és az interaktív megjelenítés. Kommunikációs képességfejlesztési tréningek.
Az emberi kommunikáció 3 A kommunikáció fogalma Az emberi kapcsolatok jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. A kommunikáció szó a latin "communicare" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. A kommunikáció annak a két alapvető folyamatnak az egyike, amely minden élő rendszerre jellemző. Az egyik a táplálék átalakítása energiává, a másik a valóságról szerzett adatok információfeldolgozásával kapcsolatos. Ez a két folyamat létfontosságú minden élő szervezet számára. A kommunikáció legegyszerűbb meghatározása: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik. A kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.
Az emberi kommunikáció 4 A kommunikáció területei a következők: Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben,, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig). Kommunikáció technikai értelemben - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.). Társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben. Biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás. Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.
Az emberi kommunikáció 5 A kommunikációs modellhez kapcsolódó meghatározások: enkód: a közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak) megválasztása jel: a választott kód elemi egysége dekód: a közlő által választott kód "megfejtése", amelynek két feltétele van: a fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie) az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó számára. csatorna: a jeleket közvetítő közeg zaj: a jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmény a csatornában.
Az emberi kommunikáció 6 A közlési folyamat végbemenetele...szempontjából a kommunikáció lehet: teljes - amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik részleges - amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; egyoldalú: - amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz. A teljes, részleges, illetve egyoldalú kommunikáció attól függ, hogy van-e a csatornában zaj, s ha van, milyen mértékben akadályozza az üzenet továbbjutását? (A kommunikációs folyamat megvalósulása szempontjából az is zajnak minősül, ha a fogadó nem akar válaszolni!)
Az emberi kommunikáció 7 A kommunikáció jelenségeinek összetevői: (ezek a kommunikáció-elmélet alapfogalmai) kommunikátor vagy közlő fél befogadó hír vagy közléstartalom a közlés formai sajátossága vagy jelrendszere: a kód,, a kód elemi egysége: a jel a csatorna. A kommunikáció többféle kódban történhet, a kód jelegységei különbözők lehetnek, de jelentéstartalmi, értelmi egységei mindig azonosak, és ez a mindennapi élet közös értelemrendszeréből fakad (fogalmi gondolkodás). A jelentéstartalom azonossága a mesterségesen, megegyezés alapján kialakított tudományos fogalmakra, kategóriákra is érvényes. A "megfejtés", a dekódolás csak így lehetséges. A jelentéstartalmak azonossága a köznapi nyelv jelentéstartalmainak megfelelő (ideértve a szaknyelveket is).
Az emberi kommunikáció 8 A közvetlen emberi kommunikáció társadalmi jellemzői, a kommunikáció kontextusa mindig társadalmi szituációban történik, melynek értelme van, mely a kollektív tudatban minősítési lehetőséget jelent; mindig társadalmilag adott viszonylatban történik (organizációs kapcsolatok, státuszkülönbségek, szerepek); a társadalmi meghatározottság lehet tartós, vagy időleges; mindig normatív térben zajlik; kapcsolati háttere van (a kommunikációs kapcsolatba került két személyiség korábbi kommunikációinak következtében).
Az emberi kommunikáció 9 A kód típusai függhetnek attól, hogy milyen kommunikációs csatornát vesz igénybe a közlő; milyen eredetű a kód: verbális vagy nonverbális, (a nyelvi kód lehet ősi eredetű vagy mesterséges, az ősi eredetűek között fajtákat különböztetünk meg: népnyelvek, tájnyelvek).
Az emberi kommunikáció 10 A kommunikációs modellhez kapcsolódó általános meghatározások A kommunikáció létrejöttéhez elengedhetetlen a közös kód.. A jelek jelentéstartalmában és jelhasználati szabályaiban egyetértésnek kell lenni. Az emberi kommunikációban a jeleket izomcsoportok keltik,, ezek tehát a csatornák. (De csak azok az izommozgások tartoznak ide, amelyek jeleket eredményeznek.) A közös kód és használata az emberek szocializációs folyamatában tanulással jön létre. A tudatos és a tudattalan megnyilvánulások a kommunikációs cselekvéseink során nem mindig különíthetők el élesen. Többnyire a nem-verbális kommunikáció területein jelentkeznek az "önkéntelen", a "nem tudatos", vagy az un. "ösztönös" megnyilvánulások.
Az emberi kommunikáció 11 A kommunikáció szintjei Az értelmi vagy kognitív szint foglalja magába az embernek, mint gondolkodó lénynek az összes megnyilvánulását, és az ezekkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket (megértés, tanulás, tervezés, számolás, következtetés, rendszerezés stb.). Az érzelmi szint a világ jelenségeihez fűződő kapcsolatunkat jellemzi és minősíti az érző személyiség szempontjából (öröm, bánat, szorongás, lelkesedés, aggodalom stb.). A viselkedési szint az értelmi és az érzelmi folyamatok kifejeződése (artikulációja). Cselekvéssel (mozgással) juttatjuk el másokhoz érzéseink, gondolataink tartalmi üzenetét, fogadjuk és feldolgozzuk mások üzeneteit.
Az emberi kommunikáció 12 A társadalmi kommunikáció fejlődése A társadalmi viszonyok szerkezete és a kommunikációs viszonyok szerkezete között általános megfelelés van. Kapitalizmus előtti korszak: Az üzenetek rögzítésének igénye a rajzos és az írásos (ékírás, szótagírás, végül a beszédhangoknak megfelelő betűírás) kommunikációs gyakorlatot eredményezte. Ez azonban a szóbeli kommunikáció egyeduralmát a társadalmi kommunikációs rendszerben nem tudta megváltoztatni. Gutenberg (1440). Az írott szöveg nyomtatással történő sokszorosításának lehetősége forradalmasítja a kommunikációt, és az egyre gyorsuló kapitalista fejlődés teremti meg a gyors és aktuális információkat közvetíteni képes tömegkommunikáció igényét. Így 1609-ben Németországban jelenik meg az első sajtótermék, az első újság.
Az emberi kommunikáció 13 Kapitalizmus utáni korszak: Az utolsó 100 évben a tudományok (ezen belül is talán elsősorban a műszaki tudományok) és a technika nagymértékben felgyorsuló fejlődése szinte hihetetlen távlatokat nyitott a tömegkommunikáció és a technikai eszközökkel történő személyközi kommunikáció előtt. Információrobbanás: a 21. sz. emberének olyan tömegű információra lesz szüksége, amelynek tárolására és feldolgozására az emberi agy képtelen. "Csak" egyre képes: olyan gépeket alkotni, amelyek ezt a feladatot megoldják.
Az emberi kommunikáció 14 A kommunikáció, mint a szükségletkielégítés eszköze A szükséglet általános meghatározása: a szükséglet valamilyen organizmus (szervezet) kibillent egyensúlyi helyzete, amely kínos, kellemetlen feszültséget eredményez. Ha a feszültség feloldásának a feltételei adottak, vagy biztosíthatók, elindul a törekvés az egyensúlyi helyzet helyreállítására. Az ember elsődleges szükségletei: a test szükségállapotai (éhség, szomjúság, fáradtság, álmosság, stb.) az életet közvetlenül veszélyeztető mozzanat (megégés, megfagyás, ijedtség, félelem) a fajfenntartáshoz és az utógondozáshoz kapcsolódó szükségletek A másodlagos szükségletek: A tanulás során az eredetileg elsődleges, ösztönszükségletek tudatosulnak; a szabadság-szükséglete; a munkavégzés szükséglete; a megismerés szükséglete; a társas érintkezés (interakció); az anyagi javakra irányuló késztetés; a kulturált élet szükséglete.
Az emberi kommunikáció 15 A társadalom szükségletei az oktatási, nevelési rendszerek, a tömegkommunikáció, a jogrendszer, szociális háló, az erőszakszervezetek, a tudományos kutató intézmények, az államigazgatás, a reklám, a propaganda szervezetek Összefoglalva: mind az egyes ember, mind a társadalom léte függ kommunikációs rendszerének hatékonyságától.
Az emberi kommunikáció 16 A kommunikációs cselekvés A szükséglet tudatosulását követi az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás folyamata, melynek eredményeképpen célkép, céltudat, célkitűzés jön létre A cselekvés gondolatának megfogalmazása után biztosítani kell a célravezető és megvalósítható feltételeket. A befejező szakaszban végülis lezajlik maga a cselekvés. Ebben meghatározó szerepe van az akaratnak.
Az emberi kommunikáció 17 A sikeres kapcsolatteremtés A kommunikációs igény (cél) és a cselekvés megvalósításához szükséges képesség (szubjektív és objektív feltételek) harmonikus kapcsolódása eredményezi a sikeres kapcsolatteremtést. A személyes kommunikációban az igény és a képesség harmonikus kapcsolatát leginkább elősegítik a következők: Az igény tudatosultságának a foka, a spontán kommunikációs cselekvések, kedvezőtlen kommunikációs szokások visszaszorítása. Adott időben és szituációban tudni kell előre mérlegelni a kommunikáció várható és lehetséges érzelmi hatásait. Jól kell tudni megválasztani, s ha szükséges kommunikáció közben megváltoztatni a kommunikáció szituációját. Fontos a kommunikációs partner minél reálisabb és minél mélyebb ismerete. (Első találkozás esetén az első benyomás pozitív és negatív tényezőinek felhasználása.) Fel kell készülni a visszajelzés tartalmára, tartalmi variánsaira.
Az emberi kommunikáció 18 Tanulás A tanulás a viselkedés tartós változása (az érés és az időleges állapotváltozás nem tartozik ide) Látens tanulás: a viselkedésben csak később látszik. Fajtái a) habituáció: az inger ismerőssé válik, és már észre sem vesszük. b) klasszikus kondícionálás: megtanulja, hogy egy eseményt egy másik követ (pl. pavlovi kutya). c) operáns kondícionálás: megtanulja, hogy egy saját válasza milyen következménnyel jár. d) komplex tanulás: asszociációkon át történő problémamegoldási stratégiák, kognitív térképek.
Az emberi kommunikáció 19 Emberi tanulás Az eddigiek is jellemzőek az emberre, de vannak speciálisan embereken vizsgált jelenségek. Előzetes hiedelmek: a tanulást befolyásolja, álasszociációkat teremthet. Kapcsolatot láthatunk ott, ahol valójában nincs, vagy alábecsülünk valamit. Információfeldolgozási feladatunk: a) kódolás: a tanulási szakasz eleje. ingerek feldolgozása, strukturálás, megértés, értelmezés. b) tárolás: tanulás eredménye, vagyis emléknyom. A túltanulás, asszociációk egyéb tudásainkkal, az anyag fontossága, aktualitása előny. c) előhívás: itt látszik, hogy tanulás történt. Állapot és tanulás függvénye. Ezek önálló funkciók, egymástól függetlenül tudnak romlani.
Az emberi kommunikáció 20 Egyéni különbségek a) érzékleti beállítódás: vizuális, auditív, motoros (pl. le is írja) b) társas környezetigény: egyedül csoportban, önálló irányítást igénylő c) gondolkodási stílus: (i) reflektív, módszeres, logikus; (ii) impulzív, intuitív, átgondolás nélküli reakciók. d) motiváció: külsőleg motiválandó (befolyásolhatóbb) belsőleg motivált (önállóbb). Tanulás = anyag + tanulási stratégia Elemi stratégiák: hangos/néma olvasás, felmondás, ismétlés, ismeretlen szavak meghatározása, beszélgetés a témáról, aláhúzás, parafrazeálás, kulcsfogalmak kiírása, vázlatok, jegyzetelés, tanári vázlat/ábra, összefoglalás, kérdések készítése, fogalmi hálók. Rossz tanulási teljesítmény okai: hiányos előzetes ismeretek nem megfelelő motiváció, szorongás, unalom erőfeszítés, képességek hiánya