csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS Capital heti redszerességgel követte yomo, és heti botásba elemezte a médiába megjeleõ civil eseméyeket az Ökotárs Alapítváy megbízásából. A vizsgálat egyarát kiterjedt a yomtatott és az elektroikus médiumokra, az országos és a vidéki sajtótermékekre. A média-megjeleések számbavétele fotos szerepet játszik a civil érdekérvéyesítésbe. Olya többletiformációkhoz juthattuk a midekori yilváosság elõtt megjeleõ hírek elemzése révé, amelyek mid a civil szektor (és a civil lobbi), mid pedig a dötéshozók számára jeletõs útmutatást adhattak. Elemzési keretek Az összefoglalók, valamit az alapjául szolgáló egyes taulmáyok elkészítése sorá a civil szervezetek yilváosságbeli szereplését em elsõsorba tartalmi szempotból értékeltük, elemzéseik elsõsorba kvatitatív szempotok alapjá épültek fel. 2 A civil média-megjeleések közül kiemeltük az úgyevezett lobbiszempotból relevás civil híreket, amely szubjektív kategória azokat a megjeleéseket fedi le, CIVIL SZEMLE 2007/3 4 111
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 112 ELMÉLETILEG ahol egy-egy megjeleésbe határozott civil érdek, határozott civil lobbiüzeet fogalmazódott meg, azaz a civil érdekérvéyesítés szempotjából is léyeges közlést tartalmazott. 3 Vizsgálatukat az Observer Médiafigyelõ adatbázisára, valamit a Népszabadság Olie, a VG Olie és a HVG Olie keresõire építettük. Az Observer-adatbázis az egyik legteljesebb magyar média-adatbázis, azoba ebbe is elõfordulhatak hiáyosságok, így az adatokál 2 3 százalékos hibahatár elképzelhetõ. Az alábbi táblázat a szemlézett médiumok listáját tartalmazza. 4 1. táblázat. A vizsgált médiumok Az alábbiakba a yomtatott sajtóba megjeleõ civil híreket tekitjük át. Ki a civil a médiába? Az elemzési keretek meghatározása érdekébe elegedhetetle, hogy a feti kérdésre választ adjuk. A civil szervezetek sajtómegjeleésekor számos értelmezési ehézséggel kellett szembeéziük a médiumokak és a yilváosságak valamit az elemzõkek 112 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 113 ELMÉLETILEG egyarát. A magyarországi közéleti-politikai eseméyek hatására így az országgyûlési képviselõ-választásokat megelõzõ kampáyba, a második Gyurcsáy-kormáy reformitézkedései kapcsá stb. jeletõs számba léptek fel olya, magukat civil szervezetkét meghatározó, megjeleítõ szervezetek, amelyek a politikai pártok szócsöveikét a politikai ellefél véleméyét közvetítették a yilváosság elé. A fetiekhez hasolóa számos elletmodásba ütközhettük, amikor a civil szervezetek kapcsá megjeleõ, civilek által geerált kérdéseket az esetlegese hátterükbe húzódó gazdasági érdekektõl, illetve szereplõktõl kívátuk elkülöítei. Miutá a média-megjeleések elemzése em mide esetbe teszi lehetõvé, hogy a politikai és forprofit szektor igéyeiek feltérképezésével kiszûrjük a em valós civil kérdéseket, elvárásokat és megjeleéseket, így azokba az esetekbe votuk ki elemzésük körébõl a civil akciókat, amikor a sajtómegjeleések is álcivil kezdeméyezéskét számoltak be róluk. 5 Átstrukturálódó civil megjeleések A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. között végzett elemzéseik egyértelmûe igazolják, hogy a magyarországi médiumok civil beszámolói több szempotból is átstrukturálódtak. (I.) A vidéki, megyei médiumok mellett az országos terjesztésû médiumok is egyre agyobb számba közöltek civil híreket. Általáosságba elmodható, hogy az országos médiumok agyobb aráyba számoltak be civil hírekrõl, lobbiszempotból meghatározó kezdeméyezésekrõl (például demostrációkról, yílt levelek kiküldésérõl, petíciókról, stb.), míg a vidéki lapok elsõsorba földrajzilag egy szûkebb közösség számára közvetítettek helyi iformációkat (például a helyi kulturális szervezetekrõl, stb.). Emellett természetese a jeletõsebb országos hírek is megjeletek a megyei apilapokba, azoba azok súlya általába kisebb volt, mit a lokális civil híreké. (II.) A yomtatott és az elektroikus médiumok sajátosságaiak köszöhetõe a yomtatott sajtóba folyamatosa magasabb volt a civil szervezetekkel kapcsolatos beszámolók száma; midemellett a hírek hossza is redkívül eltérõ volt: hosszabb terjedelembe általába az írott sajtó vagy az olie médiumok, míg a tévécsatorák és rádióadók általába rövid hírösszefoglalóik keretébe számoltak be a civil kezdeméyezésekrõl. (III.) A vizsgált idõszak elsõ évébe a lobbiszempotból relevás hírek száma a yomtatott médiumokba viszoylag alacsoy volt (havi 60 100 megjeleés), majd hirtele emelkedést követõe (átlagosa) havi 130 190 megjeleés körül állt meg. Ezzel egyidejûleg a lobbiszempotból em relevás hírek száma is emelkedett. (IV.) A lobbiszempotból relevás és a szerkesztõk által is fotosak ítélt civil kérdések, eseméyek hosszabb terjedelmû cikkek és riportok megjeleését CIVIL SZEMLE 2007/3 4 113
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 114 ELMÉLETILEG eredméyezhették, míg mások legfeljebb úgyevezett míuszos hír formájába jutottak megjeleéshez. (V.) A civil médiamegjeleések további terjeszkedéséek vélhetõe a meghatározó politikai eseméyek vetettek gátat. A valódi civil kezdeméyezések, melyek yilvávalóa kisebb érdeklõdésre tarthattak számot, jeletõs mértékbe háttérbe szorultak 2006. folyamá. 1. ábra. Civil médiamegjeleések változása A legagyobb megjeleést geeráló civil kérdések Az elmúlt évek sorá redkívül jeletõs szerephez jutottak a civil szervezetek a magyarországi médiumokba: a média agyobb számba foglalkozott a civil szervezetek kezdeméyezéseivel, az egyes társadalmi változások, jogszabályváltozások kapcsá gyakrabba kérték az újságírók a civil szakértõk véleméyét. A civil szervezetek észrevételei a közigazgatási szervekkel való együttmûködés elmélyülése, illetve esetekét látszólagos elmélyülése révé agyobb súllyal jeletek meg a médiumokba olya kérdésekbe, mit a fogyasztóvédelem, az emberi jogok vagy a köryezetvédelem. 6 Általáos észrevételek A vizsgált idõszakokba számos olya civil ügyet regisztrálhattuk, amelyek függetleül mide egyéb kérdéstõl folyamatosa helyet kaptak a yomtatott sajtóba elsõsorba a helyi lapokba. E kérdések bár lobbiszempotból em tekithetõk relevásak a helyi közösségek életébe jeletõs szerepet játszaak. Így például a 114 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 115 ELMÉLETILEG civil szervezetek feállásáak évfordulói, a helyi redezvéyeke való civil részvétel vagy a civilek által vállalt feladataikak és céljaikak megfelelõ támogatási kérdések sorolhatók ide. Jeletõsebb szerepet játszottak azoba azok a civil kezdeméyezések, amelyek az országos és helyi lapokba egyarát helyet kapva, határozott érdekérvéyesítési poteciállal bírtak, valamit olya kérdések, illetve szereplõk, amelyek jeleléte álladósult a yomtatott médiumokba. Az alábbi általáos következtetéseket vohatjuk le a yomtatott megjeleések vizsgálatakor: (I.) A 2003 2007. közötti idõszakba redszerese jele voltak a médiába a civil fiaszírozási kérdések, újra és újra felszíre kerültek a civil szektor fetarthatóságát ayagi értelembe veszélyeztetõ problémák és az új pályázati lehetõségek. Ebbe a körbe a 2003. és 2004. év folyamá az NCA pályázati forrásai, majd ezt követõe az európai uiós operatív programok forrásai bizoyultak épszerûek a médiamegjeleések tekitetébe is. További kiemelkedõ kérdés volt a civil szervezetek helyi ökormáyzati fiaszírozása, melyrõl elsõsorba a vidéki médiumok adtak számot. (II.) Jeletõs médiavisszhagot geeráltak a köryezetvédõ szervezetek által idított majd szélesebb támogatói kört maga köré gyûjtõ tiltakozó akciók. A legsikeresebb civil kezdeméyezés kétségkívül a zöldekhez köthetõ. A Zegõre tervezett NATO-lokátorállomás építése ellei tiltakozások mid tartalmi, mid pedig kommuikációs szempotból sikerrel zárultak. Az Ökotárs Alapítváy médiaelemzéseiek 2003. augusztusi megkezdése óta em telt el úgy hóap, hogy a Zegõ, illetve a Zegõre tervezett NATO-lokátorállomás köryezeti hatásaiak kérdése, azok vizsgálata e jelet vola meg a médiába. Redkívül jeletõsek voltak a verespataki araybáyába alkalmazott ciaidos kitermelési techológia hatására bekövetkezett tiszai katasztrófával és a további, hosszú távú köryezeti hatásokkal kapcsolatos megjeleések, vagy a Paksi Atomerõmû meghibásodásával kapcsolatos hírek és civil küzdelmek az atomerõmûbe törtétek megismerhetõségéért. (III.) A vizsgált idõszakok legagyobb yilváosságot yert ügyei között számos olya kérdést is regisztrálhattuk, amelyek egyes idõszakokba jeletõs megjeleést geeráltak, míg az év femaradó részébe em jeletek meg a yomtatott médiumokba. Így például a hajléktalaok ellátása, valamit aak ehézségei a téli hóapokba, a parlagfûirtás hiáyosságaival kapcsolatos civil akciók a tavaszi-yári hóapokba eredméyeztek számos megjeleést. (IV.) Megjeletek továbbá olya civil oprofit szervezetek is, amelyek kezdeméyezéseik, felkészültségük és tervezett kommuikációjuk révé szite álladó szereplõkkét hétrõl-hétre helyet kaptak a médiumokba, így a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Levegõ Mukacsoport. (v.) Midezek mellett a kreatív civil kezdeméyezések, megdöbbetõ PR-akciók is jeletõs területet foglaltak el a civil szervezetek kezdeméyezéseirõl szóló be- CIVIL SZEMLE 2007/3 4 115
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 116 ELMÉLETILEG számolók között. Mit ahogya a világ mide potjá, Magyarországo is redszerese figyelem kísérte a média a emzetközi szervezetek, így a Greepeace vagy az Amesty Iteratioal magyarországi szervezetiek akcióit. Megdöbbetõ demostrációikkal, akcióikkal azoba a magyar szervezetek sem maradtak el: a családo belüli erõszak elle harcoló Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Elle (NANE) redszeres figyelemfelkeltõ tütetései, illetve a liberálisabb drogszabályozásért fellépõ Kedermag Egyesület akciói, vagy a régi pesti zsidóegyed megóvásáért küzdõ ÓVÁS! Egyesület ügyes kezdeméyezései mide esetbe élék érdeklõdésre tartottak, tarthattak számot. (VI.) Több esetbe agyobb horderejû, alapvetõe politikai kezdeméyezések geeráltak civil illetve sok esetbe politikai hátterû fellépést. 2005 elejé az agrárdemostráció, majd 2006 folyamá a Gyurcsáy-kormáy gazdasági itézkedéseivel szembe fellépõ szervezetek eredméyeztek akcióikkal jeletõs számú médiamegjeleést. Meghatározó civil ügyek Az alábbi táblázatba azokat a lobbiszempotból relevás civil médiamegjeleéseket összesítettük, amelyek az egyes idõszakokba elérték, illetve meghaladták a tíz megjeleést a yomtatott sajtóba. Fotos kiemeli azoba, hogy az elektroikus és olie megjeleések elemzése élkül az itt feltütetett civil ügyek listája em tekithetõ teljesek. (lásd 2. táblázat) A média érdeklõdése A magyarországi yomtatott, elektroikus és olie médiumok a 2003. augusztus és 2007. február közötti idõszakba összese 42742, a civil oprofit szervezetekkel kapcsolatos cikket, hírt közöltek, melybõl a yomtatott médiumokba 12261 jelet meg. A lobbiszempotból relevás hírek megjeleési aráya bár agymértékbe változott az egyes idõszakokba, így redkívül jeletõs kilegéseket is tapasztalhattuk átlagosa 45,72%-os volt, vagyis összese 5606 esetbe találkozhattak a yomtatott médiumok olvasói relevás, lobbiszempotból is meghatározó kezdeméyezésekkel. Az országos terjesztésû politikai apilapok összese 2273 esetbe számoltak be a civil eseméyekrõl. A vizsgált idõszakba egyértelmûe a Magyar Nemzet emelhetõ ki az országos lapok közül 740 tudósításával. A Népszabadság 575, a Népszava 525, a Magyar Hírlap 433 esetbe számolt be lobbiszempotból relevás civil kezdeméyezésekrõl, a hetilapok összese 421, míg a Metro hírújság pedig 351 esetbe. A vidéki lapokál összese 2189 esetbe közöltek civil érdekérvéyesítéssel kapcsolatos cikkeket. 7 116 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 117 ELMÉLETILEG 2. táblázat. Legagyobb yilváosságot yert civil ügyek a yomtatott médiába CIVIL SZEMLE 2007/3 4 117
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 118 ELMÉLETILEG 118 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 119 ELMÉLETILEG CIVIL SZEMLE 2007/3 4 119
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 120 ELMÉLETILEG 2. ábra. Lobbiszempotból relevás civil megjeleések megoszlása a yomtatott médiába 120 CIVIL SZEMLE 2007/3 4
csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 121 ELMÉLETILEG Azzal egyidejûleg, hogy a civil kérdések egyre agyobb számba jeletek, jeleek meg a médiumokba, a szerkesztõségek és a mûsorstruktúra folyamatos átalakulása révé a civil szervezetekkel, a civilek által felkarolt legfotosabb kérdésekkel foglalkozó mûsorok száma alacsoy, és egyre csökke. A közszolgálati médiumok kötelezettségeik révé biztosítaak mûsoridõt a civil elsõsorba köryezetvédelmi mûsorok számára, azoba a kereskedelmi médiumok esetébe a civil mûsorok száma eleyészõ, a meglévõ civil mûsorok, így a köryezetvédelmi és az esélyegyelõségi kérdéseket bemutató mûsorok megszûek. 8 Midemellett a belpolitikai szerkesztõségekbe a civil oprofit szektorral foglalkozó újságírók száma csökket: más, agyobb érdeklõdésre számot tartó kérdéseket vettek át, háttérbe szorítva ezzel a civil kérdéseket. Egyes újságírói véleméyek szerit a civil szervezetek kezdeméyezéseit agymértékbe beáryékolják a politikai pártok holdudvaraihoz tartozó álcivilek akciói; a valódi civilek által szervezett eseméyek pedig sok esetbe margiális céljaik elérését segítik elõ, így em lépik át a média igerküszöbét. Bár téy, hogy az újságírók szerit a civilekkel köyebb kapcsolatot teremtei és iformációhoz juti, az általuk felvállalt, kisebb jeletõségû kérdések, folyamatos, magájellegû tiltakozások és a civilek rossz kommuikációja, olykor felkészületlesége miatt em ragadják ki a média figyelmét. Eze a poto azoba figyelembe véve a feti megjeleési adatokat megfogalmazódik a kérdés: háy esetbe válhatott vezetõ (civil) hírré, ha egy civil oprofit szervezet tiltakozásmetese elültetett 100 facsemetét? Jegyzetek 1 Az alábbi összefoglaló alapját képezik az Ökotárs Alapítváy részére készített heti, havi és féléves médiaelemzések, valamit a 2003. augusztus és a 2007. február közötti idõszakot áttekitõ elemzés. 2 A részletes heti és havi elemzésekbe mide esetbe fotos szerepet játszott, hogy a magyarországi fogyasztói olvasói, hallgatói szokásokak megfelelõe súlyozzuk az egyes megjeleéseket. Midezek mellett a jeletõsebb civil ügyek médiamegjeleéseiek elemzésekor az esetleges értékítéletekre voatkozó újságírói megjegyzéseket, a yilváosság reakcióit is feltütettük. 3 Midezek mellett kiemeledõ, hogy a vizsgált idõszakba több olya lobbiakció és érdekérvéyesítõ kezdeméyezés zajlott, melyek ömagukba eredméyesek tekithetõk, de a széles yilváosság elé em jutottak el. 4 A magyar médiába tapasztalható mozgásokkal együtt a szemlézett médiumok köre is változott (bár em jeletõs mértékbe) a 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba. 5 Például Magyar Vizsla-ügy. 6 Ugyaakkor több esetbe bebizoyosodott, hogy a közigazgatási itézméyek által a civil oprofit szervezetekkel kezdeméyezett széles körû egyeztetések elsõsorba PR-eseméyek voltak, s mit ilye, a médiába játszott szerepük a megjeleések tekitetébe léyegese jeletõsebb volt, mit az egyeztetések téyleges szakmai voatkozásai. 7 A szemlézett tévécsatorák és rádióadók közül egyértelmûe a közszolgálati m1 és a Kossuth Rádió, valamit az IfoRádió emelhetõ ki. 8 Lásd TV2, Gazdasági Rádió. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 121