Pályázat a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium intézményvezetői beosztására

Pályázat a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium intézményvezetői beosztására (azonosító szám: 2015. 06. 19.) Készítette: Dr. Lukács Lajos

A legnagyobb egyenlőtlenség nem egyforma embereket egyformán kezelni. (Thomas Jefferson)

Nyilatkozatok TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3... 5 1. A nevelés oktatás személyi feltételei... 5 2. Tanulóink... 7 3. Az intézmény szervezete, az intézményben működő szervezetek... 8 4. Az nevelő oktató munka... 10 4.1. Az iskola pedagógiai programja... 10 4.2. Az oktatás... 10 4.3. Tehetséggondozás... 12 4.4. A külső mérések... 13 4.5. A minőségbiztosítás... 17 4.6. A nevelés... 17 5. A gazdálkodás, az iskola épülete, felszereltsége... 19 6. Az iskola és környezete... 21 6.1. Hírünk... 21 6.2. Az általános iskolák, beiskolázás... 21 6.3. A fenntartó, a működtető és a Kormányhivatal... 22 6.4. Felsőfokú intézmények... 23 6.5. Egyéb kapcsolatok... 23 A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 24 1. Az oktatás... 24 2. A nevelés... 26 3. A nevelőtestület és az iskolavezetés... 27 4. A nevelés oktatás feltételei... 28 5. Az iskolában működő szervezetek... 29 6. Az iskola kapcsolatai... 30 MELLÉKLETEK... 32 Szakmai önéletrajz... 32 A végzettség, szakképzettség és szakvizsga meglétét igazoló oklevelek másolata... 34 Hatósági erkölcsi bizonyítvány... 36 A szakmai gyakorlat meglétét igazoló munkáltatói igazolás... 37 Nyilatkozatok... 38 2

Gimnázium intézményvezetői beosztására BEVEZETÉS BEVEZETÉS Klasszikus oktatásunk épülete állandó tatarozás alatt áll. Régi épület ez, amely struktúrájában valamennyi korszak jegyeit magán hordozza. S hogy áll még ez a ház, azt ezeknek a folyamatos renovációknak köszönhetjük. Ha nem változtatnánk többé rajta, hamarosan összeomlanék. Anatole France írja az oktatási rendszerről a fentieket. Az idézet különösen aktuális most, hiszen az utóbbi években a magyar oktatásügyben alapvető változások történtek. Megváltozott a tantervi rendszer. A Nemzeti alaptanterv jelent a rendszerben bizonyos állandóságot, a kerettantervek azonban a korábbiaknál sokkal erősebb központi irányítás alá vonták az iskolákban folyó munkát, ezzel jelentősen csökkent az iskola által szabadon meghatározható tanítási tartalom is. Megváltoztak az oktatást szabályozó alapvető jogszabályok, és folyamatosan változnak. A 2011-ben megjelent új nemzeti köznevelési törvénynek jelenleg a 24. módosítása hatályos, és további három módosítás lép hatályba négy hónapon belül. A végrehajtási rendeletek hasonló teljes megújuláson mentek keresztül, és az érettségi vizsgaszabályzat is változott, és további változásai várhatók. Megváltozott a tankönyvkiadás rendszere, a tankönyvválaszték, az eddigi soktankönyves rendszert felváltotta a néhány tankönyves rendszer. Ez az átalakulás azonban még nem fejeződött be, jelenleg is folyamatban van. Megváltozott az iskolák fenntartása, iskolánk esetében ez állami fenntartásba vételt jelentett, miközben a működtetés továbbra is a város önkormányzatának feladata maradt. Kialakult a központi irányítás rendszere, létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és fokozatosan átvette az oktatásirányítási feladatokat a korábbi fenntartótól. Megszűnt az intézmények korábban meglévő részleges gazdálkodási önállósága és a munkáltatói jogkörök egy része, a legalapvetőbbek az új fenntartóhoz kerültek. És megváltozott, illetve változóban van a pedagógusok, az intézmények és az intézményvezetés értékelési, minősítési rendszere is. A felsorolás tovább folytatható. Akkor mi az, ami az oktatás klasszikus épületét jelenti? Maga az iskola. Az iskola, aminek képesnek kell lennie arra, hogy a pedagógiai programjában megfogalmazott stabil értékrend alapján úgy ültesse át a folyamatos tantervi, szervezeti, finanszírozási és egyéb környezeti változásokat, hogy ebből a társadalom, a szülők, a diákok csak a pozitívumokat érzékeljék. Vagyis az iskola értékrendje marad az egyetlen stabil pont. 3

Gimnázium intézményvezetői beosztására BEVEZETÉS A fentieknek megfelelően ma az iskolában az igazgató alapvető feladatává a stabilitás és a szükséges változások, változtatások összhangjának megteremtése vált. Így egy intézményvezetői pályázatnak is elsősorban arra kell a hangsúlyt helyeznie, hogy milyen módon és mit kíván megőrizni az eddigiekből, és miben látja szükségét a változtatásnak. 4

1. A nevelés oktatás személyi feltételei Intézményünkben a fenntartó által jóváhagyott státusz 40,09. A tényleges létszám: Munkakör Létszám (fő) Tanár, könyvtáros tanár 32 Laboratórium-vezető 1 Laboráns 2 Rendszergazda 1 Iskolatitkár 1 Összesen: 37 Egy kolléganő tartósan távol van (GYES). A 32 pedagógusból 22 nő, 10 férfi, a nevelő-oktató munkát segítő 5 dolgozóból 4 nő és 1 férfi. Részmunkaidős foglalkoztatott jelenleg nincs az intézményben, de a fentiek mellett 4 fő óraadó tanár dolgozik iskolánkban összesen 28 órában. Több mint húsz éve a Francia Magyar Ifjúsági Alapítvány francia anyanyelvi lektort biztosít az iskolának heti 6 7 órában. Minden kolléga rendelkezik a munkakörére előírt végzettséggel, ketten doktori fokozattal, 12- en szakvizsgával. Jelenleg három kolléga vesz részt szakvizsga képzésben. Két kolléga szerzett mesterpedagógus besorolást, az egyik szakértőként, a másik szaktanácsadóként, 8 fő került ideiglenesen pedagógus II. besorolásba és két kolléga kérte 2015-re a minősítését a végleges pedagógus II. besoroláshoz. A testületből 4 fő szerepel az országos szakértői, 9-en pedig a vizsgaelnöki névjegyzéken, egy fő a magyar nyelvi OKTV bizottság tagja, egy kolléga a Bolyai János Matematikai Társulat megyei titkára, többen publikáltak az utóbbi években. Az, hogy a kollégák különböző külső szakmai tevékenységet is folytatnak, hasznos, mert segíti a kitekintést, más iskolák gyakorlatának megismerését, a szakmai információk beszerzését. A kollégák többsége szívesen és rendszeresen vesz részt továbbképzéseken, az utóbbi években a szakvizsga képzés került előtérbe (3 fő az utóbbi két évben fejezte be, 3 fő jelenleg jár szakvizsgát adó képzésre). A képzések finanszírozásának átalakulása miatt jelenleg nem feltétlenül az iskola igényei, hanem a kínálat határozza meg a továbbképzési lehetőségeket. Egyes területeken igen kevés a szakmai továbbképzés, szinte kizárólag szakvizsgás képzésre 5

lehet jelentkezni, ami viszont általában önköltséges formában vagy a fenntartó által adott kismértékű támogatással (25 %) végezhető csak. A nevelőtestület szakmai összetétele megfelel a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak, kisebb mértékű órahiány van az ének és a rajz-vizuális kultúra, valamint a német szakos kollégáknál, de ez egyéb foglalkozásokkal áthidalható (szakkörök, énekkar, diákkörök, tanulószobai foglalkozás). A kerettanterv által bevezetett erkölcstan oktatására két kolléga továbbképzésen kapott felkészítést. Jelenleg a technika tanítását csak óraadó kollégával tudjuk megoldani. Az etika és a filozófia tantárgyak oktatását szintén óraadó tanár segíti, mivel a filozófia szakos kolléganőnk GYES-en van. A testnevelés óraszámának emelkedése miatt lesz még szükség új kolléga felvételére. Fontos megjegyezni, hogy a kerettantervre épülő pedagógiai programunk felmenő rendszerben történő belépésével a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. számú melléklete, és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet szerint a program megvalósításához 44,36 tanári, fél iskolapszichológusi, két laboránsi, valamint egy iskolatitkári és egy rendszergazdai státusz finanszírozására lenne szükség, ami a TÁMOP 3.1.3-10/2. természettudományos labor projekt fenntartási időszakában még kiegészül egy laboratórium-vezetői státusszal is. A következő évek során ezen státuszok jelentős részének fokozatos engedélyezése és betöltése a program megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek, hogy a testület tagjainak jelenleg is magas leterheltsége ne növekedjen. A tantestület átlagéletkora 49,4 év, a korösszetételt a diagram mutatja: 8 1 3 4 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 6 10 51-55 év 56-60 év 6

Látható, hogy a következő tíz évben jelentős generációváltásra kerül sor, várhatóan a testület legalább negyede nyugállományba vonul. Ez a szükséges létszámfejlesztésekkel együtt meghatározó lehet az intézmény jövője szempontjából. Említést érdemel még, hogy az utóbbi években több kolléga kapott valamilyen külső elismerést, díjat: 2013-ban Szabó László kolléga a Diáksportért díjat, Óváriné Csabai Mária kolléganő a Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány Pro Educatione díját kapta. Iskolánk nyugalmazott igazgatója, Brenyó Mihály 2013-ban Rátz Tanár Úr életműdíjat vehetett át. Varga József kolléga 2012-ben Ericsson-díjat, 2014-ben Graphisoft-díjat, Kiss Róbert kolléga 2013-ban a Bonis bona A nemzet tehetségeiért Kiváló tehetségsegítő díját, 2015-ben pedig a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tarján-emlékérmét kapta. 2. Tanulóink Az intézmény szakmai alapdokumentuma szerinti engedélyezett létszáma 544 fő, ami osztályonként 34 főt jelent. A felvételi eljárásban 28 főre töltjük fel az osztályokat, a fennmaradó helyekről a fenntartó a fellebbezések alapján dönt. Jelenleg az alsóbb évfolyamokon vannak 36 fős osztályaink is, ezt a fenntartó engedélyezte. Az iskola népszerűségének örülünk, de ezek a nagyon magas osztálylétszámok a pedagógia és szakmai munkát is jelentősen megnehezítik. Mivel a lemorzsolódás általában kicsi (évfolyamonként átlagosan 2 4 fő), ezért a végzős osztályok létszáma is 32 34 fő közötti. Az intézmény elhagyásának oka legtöbb esetben elköltözés, néhány diák választ másik iskolát 8. osztályban. A tanulmányi okból (bukások) történő távozás nem jellemző. Diákjaink lakóhely és nemek szerinti összetétele: Létszám (fő) Leány (fő) Fiú (fő) Kecskeméti 453 205 248 Bejáró 69 39 30 Kollégista 3 2 1 Összesen 525 246 279 Jól látható, hogy a nemek megoszlása iskolai szinten viszonylag egyenletes (53 % fiú, 47 % lány), azonban vannak olyan osztályaink, évfolyamaink, ahol a fiúk jelentős többségben vannak (pl. az 5.A osztályban a tanulók közel 70 %-a fiú), ez a kamaszodás idején minden bizonnyal nagyobb odafigyelést igényel majd. 7

Bejáró diákjaink 18 településről járnak be, a legtöbben Helvéciáról (16 fő), Lajosmizséről (10 fő), Ballószögből és Nagykőrösről (8 8 fő). Ötödik osztályba csak olyan diákokat veszünk fel, akik be tudnak járni lakóhelyükről (nem is jelentkezett igény ötödikesek kollégiumi elhelyezésére), általában a szülők elköltözése vagy iskolaváltás miatt van kollégista diákunk. Hét tanulónknak külföldi tartózkodás miatt szünetel a tanulói jogviszonya. Ez egyre gyakrabban fordul elő elsősorban a szülők külföldi munkavállalása vagy különböző szervezetek által szervezett külföldi tanulmányi lehetőségek miatt. A diákok többsége osztályozóvizsgákkal saját évfolyamán folytatja tanulmányait, néhányan véglegesen külföldre távoznak vagy évet ismételnek. Diákjaink családjának anyagi helyzete, a szociális összetétel jónak nevezhető, de egyre nagyobb különbségek jelennek meg. Halmozottan hátrányos helyzetű diákunk évek óta nincs, a jogszabály változásának következtében hátrányos helyzetű diák is csak 1 fő van, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő diákjaink száma azonban 22 fő. Az elmúlt tanévben 141 diák volt jogosult ingyenes tankönyvellátásra, ez a teljes tanulói létszám 26 %-a. Az utóbbi években megjelentek iskolánkban a valamilyen ok miatt diákjainkat érintő gyermek- és ifjúságvédelmi, gyámhatósági intézkedések is (védelembe vétel, gyámság stb.). Sajátos nevelési igényű tanulónk nincs, azonban a tanulási zavarral küzdő diákjaink száma növekszik, jelenleg 10 fő. Egy magyar szakos kolléganő összesen heti 4 órában tart fejlesztő foglalkozást ezeknek a diákoknak. Elképzelhető, hogy a jövőben több órát kell majd fordítanunk erre a területre, mert a különböző tanulási zavarok miatt többféle fejlesztő csoport létrehozására lesz szükség. 3. Az intézmény szervezete, az intézményben működő szervezetek Az intézmény szervezeti felépítése az elmúlt évek változásaihoz igazodott, 2013-ban történt meg a szervezeti és működési szabályzat utolsó jelentős felülvizsgálata. A vezetői munkamegosztásban komolyabb változás nem történt, a feladatok, hatáskörök alapvetően tisztázottak, az újonnan keletkező feladatok elosztását a gyakorlat igénye határozza meg (pl. közösségi szolgálathoz kapcsolódó feladatok). Két éve részben új munkaközösségi rendszer került kialakításra öt munkaközösséggel, új munkaközösség-vezetők megbízásával. Ennek következtében a munkaközösség-vezetők sze- 8

repe, feladata megnőtt, ami a tanfelügyeleti ellenőrzésekben és a pedagógus-minősítési eljárásokban is fontos lehet. Az iskolavezetés tudatosan törekszik a munkaközösség-vezetők bevonására a döntések előkészítésébe és végrehajtásába, ugyanakkor a pedagógusok létszáma lehetővé teszi az egész nevelőtestület bevonását is a jelentősebb kérdések, döntések előkészítésébe. Mivel a munkaközösségekben nemcsak azonos szakos kollégák dolgoznak együtt (humán, idegen nyelvi, matematika-informatika, természettudományos és osztályfőnöki munkaközösség működik), a munkaközösségeken belül az azonos szakokat tanítók a szorosan szakmai feladatokat kisebb munkacsoportokban tudják megbeszélni, egyeztetni. A szülői szervezet az iskola céljainak, nevelési és oktatási elképzeléseinek legfontosabb támogatója. Évente legalább kétszer ülésezik a választmány, a szülői munkaközösség képviselője igény esetén részt vesz az érettségi vizsgákon, valamint minden évben megemlékeznek a pedagógus napról. A szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata alapján a választmány gyakorolta véleménynyilvánítási, egyetértési jogát (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program), amikor azt a jogszabály lehetővé tette vagy a nevelőtestület kérte a véleményt. Az egyes osztályok szülői munkaközösségei támogatják az osztályfőnököket, segítik az osztály közösségi programjainak szervezését. Több osztály szülői szervezete nyújtott jelentős segítséget az iskolának a tanterem kifestésével, függönyök vásárlásával, a tanterem díszítésével stb., olyan feladatokat vállalva át, amelyeket a működtető önkormányzat nem tudott megoldani. Néhány alkalommal az osztály szülői munkaközössége kezdeményezett egyeztetést az egyes osztályokban felmerült problémák megbeszélésére. Az iskolai diákönkormányzat aktív szervezője a diákprogramoknak. Évente iskolanapot, Gólya-napot, karácsonyi programot, segélyakciókat szervez, illetve csatlakozik ilyen országos akciókhoz. A diákönkormányzat munkáját diákmozgalmat segítő tanár támogatja. Az osztály diákbizottságok különböző színvonalon működnek, továbbítják a feladatokat, szervezik a programokat az osztályban. Működésük színvonalában meghatározó az osztályfőnök és a választott diák vezetők szerepe. A köznevelési törvény változásával 2013 őszén megalakult az intézményi tanács a működtető önkormányzat, a szülői szervezet és a nevelőtestület egy-egy képviselőjéből. Az intézményi tanács helye az iskola működésében még nem alakult ki a gyakorlatban, bár jogosítványai jól szabályozottak. 9

Az iskolában háromfős közalkalmazotti tanács, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének 12 fős szervezete működik. A közalkalmazotti tanács szerepe az utóbbi évek jogszabályi változásai következtében csökkent. A szervezetek gyakorolhatták az őket megillető jogokat, bár formális egyeztetésre ritkán került sor. 4. Az nevelő oktató munka 4.1. Az iskola pedagógiai programja A szülői igények, a jelentkezők nagy száma és az iskola továbbtanulási mutatói és versenyeredményei is jelzik, hogy van létjogosultsága a tehetséggondozási céllal működő nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek. Ugyanakkor egy Kecskemét méretű városban két nyolcosztályos gimnáziumi osztály nem befolyásolja meghatározó módon az általános iskolák tanulólétszámát, osztályainak számát. A pedagógiai programunk utolsó átdolgozására, az óratervnek a kerettantervhez igazítására 2013-ban került sor. Amint a nyolcosztályos gimnázium létrejötte óta minden ilyen átalakításkor alapvető cél volt, hogy programunk megőrizze eredeti nyolcosztályos gimnáziumi programunk pozitívumait, de maximálisan feleljen meg a változó jogszabályi előírásoknak, a kerettantervnek és a társadalom elvárásainak. Alapvető céljaink nem változtak, és nincs is szükség azok változtatására: magas szintű általános műveltséget nyújtva készítjük fel diákjainkat az érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra. Végső soron a művelt értelmiségi ember képzése a célunk. Minden, ami ebből következik, a követelménytámasztás, a versenyeztetés, a nyelvvizsgák ösztönzése, az előrehozott érettségik támogatása csak eszköz ennek a célnak az eléréséhez. 4.2. Az oktatás Az iskola tanulmányi átlageredménye az utóbbi 5 évben: Tanulmányi átlagok Tanév 5-8. évf. 9 12. évf. iskolai 2009/2010. 4,49 4,07 4,27 2010/2011. 4,44 4,20 4,32 2011/2012. 4,51 4,25 4.38 2012/2013. 4,57 4,34 4,45 2013/2014. 4,65 4,33 4,46 10

A kitűnő tanulók száma: Kitűnők száma Tanév 5-8. évf. 9 12. évf. iskolai 2009/2010. 41 15 56 2010/2011. 43 28 71 2011/2012. 52 25 77 2012/2013. 58 34 92 2013/2014. 53 29 82 A fenti táblázatok is mutatják, hogy jó képességű diákok kerülnek iskolánkba, akik jó eredményeket érnek el. Általában a teljes diáklétszám kb. 15 % ér el kitűnő eredményt, az alsó négy évfolyamon ez inkább 18-19 %, a felső négy évfolyamon 10 %. Fontos az is, hogy a bukások száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat: Tanév Bukott tanulók száma (fő) sok száma (db) Tantárgyi buká- 2009/2010. 17 24 2010/2011. 12 17 2011/2012. 9 16 2012/2013. 1 2 2013/2014. 4 4 Úgy gondolom, az iskola tanulmányi átlagának további növekedése és a bukások számának további csökkenése nem várható. Ennek a tanulmányi színvonalnak a megtartása, ha a számszerű eredmények mögött tartalom, tudás is van, pontosan elegendő. A pedagógiai programban hangsúlyosan kezelt területek a következők: A matematika mindenki számára kötelező érettségi tantárgy, egyúttal minden természettudományos tantárgy alapozó tárgyaként szerepel. Ennek megfelelően a diákok a 7. osztálytól választhatnak, hogy alap- vagy emelt szinten kívánják tanulni, ez meghatározza az óraszámot is. Másik prioritásunk a nyelvoktatás, két nyelv használható szintű elsajátítása szerepel céljaink között. Legtöbb diákunk angol nyelvből szerez nyelvvizsgát, és az érettségizők száma is angolból a legmagasabb. Végzős diákjaink többsége már most teljesíti a felsőoktatásban csak későbbi időponttól bevezetni tervezett követelményt, hogy csak nyelvvizsgával rendelkező diák jelentkezhet felsőoktatási intézménybe. A második idegen nyelv tanítását igaz sajnálatos módon csak alacsony óraszámban de 7. osztálytól elkezdjük. Az idei tanévtől bekapcsolódtunk a DSD I. nyelvvizsga rendszerbe, ezzel a kisebbeknek, a 8. osztályosoknak adunk lehetőséget egy köztes mérésre, ami egyúttal alapfokú nyelvvizsga meg- 11

szerzésének esélyét is jelenti. A tantervünk legutóbbi módosítása szerint a 10. osztály végén előrehozott érettségi vizsgát tevő diákjaink számára biztosítjuk egy harmadik idegen nyelv tanórai tanulásának lehetőségét is. A nyelvoktatást segíti diákjainknak a Goethe Intézet programjain történő részvétele és a francia anyanyelvi lektor órai és tanórán kívüli munkája. A természettudományos oktatás előtérbe kerülését segíti a TÁMOP 3.1.3-10/2. pályázat keretében elkészült természettudományos laboratórium is. Pedagógiai programunk módosítása alapján a 8. évfolyamtól az egyes természettudományos tantárgyak külön csoportbontási lehetőséget kapnak a kísérletezésre. Az utóbbi években a diákok igényei alapján és a lehetőségeink kialakítása után egyre nagyobb hangsúlyt kapott a robotika oktatása, szűkebb tanórai és sokkal bővebb tanárán kívüli, szakköri keretek között. A testnevelés és sport a központi oktatásirányítás szerint kiemelten kezelendő terület, azonban ehhez a tárgyi feltételek iskolánkban csak korlátozottan állnak rendelkezésre, a tornaterem kicsi, a sportudvaron is szükség lenne fejlesztésekre. 4.3. Tehetséggondozás Pedagógiai programunk szerint: Kiemelt feladatunk a tehetségek felismerése, kibontakozásának segítése. Ezért arra ösztönözzük diákjainkat, hogy minél gyakrabban próbálják ki magukat, tudásukat, képességeiket versenyeken, pályázatokon mérjék össze más iskolák tanulóival. Az országos pályázatokon, általános és középiskolai tanulmányi és sportversenyeken eredményesen szerepelnek tanulóink. A kiemelkedő teljesítmények értékelése, elismerése mindig az iskola nyilvánossága előtt történik, ezzel is ösztönözzük diákjainkat további eredményes munkára. Fontos hangsúlyozni, hogy a nemzeti köznevelési törvény óraszámkeretei iskolánk számára az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosítanak a tehetséggondozáshoz, a szükséges csoportbontások, szakkörök, előkészítők, egyéni foglalkozások lehetővé tételével. Egyes területeken azonban jelentős ellentmondás van a diák igények, a jogszabály által biztosított lehetőségek és a meglévő tanári energiák között. A tehetséggondozás egyik mutatója az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken történő szereplés. 12

Tanév II. fordulóba jutott tanulók száma (fő) Tantárgyak 2009/2010. 4 biológia, francia, informatika, matematika, olasz 2010/2011. 8 angol, francia, informatika, kémia, matematika, német 2011/2012. 3 informatika, német 2012/2013. 7 angol, fizika, matematika, latin 2013/2014. 7 angol, biológia, matematika, latin, történelem 2014/2015. 8 angol, fizika, biológia, francia, kémia, matematika, olasz, történelem Sajnos az OKTV-k iránt a diákok érdeklődése jelentősen csökkent, mióta a versenyen elért eredmény a továbbtanuláshoz csak többletpontot jelent, nem automatikus felvételt. A versenyek területén ugyanakkor új tendencia kezd kibontakozni. A diákok egyre inkább a komplex versenyek és a csapatversenyek iránt érdeklődnek. Az utóbbi időben ilyen típusú versenyeken érnek el diákjaink kiemelkedő eredményeket, háromszor nyerték meg a Lángész kerestetik! csapatversenyt, minden évben az országos döntőben vannak csapataink a Bugát Pál Természetismereti versenyen, a Bolyai Anyanyelvi és Matematika Csapatversenyeken és a Junior Freshh komplex természettudományi versenyen. A First Lego League versenyen diákcsapataink többször jutottak ki nemzetközi porondra is. Természetesen a hagyományos versenyeken is részt vesznek, és tömegesen eredményesen szerepelnek diákjaink. Bár a sport nem a fő profilja az iskolának, de sportolóink, elsősorban fiú kosarasaink szerepelnek eredményesen a diákolimpián, szinte minden évben van országos döntőben kosárlabda csapatunk valamelyik, időnként több korosztályban is. Nincs hely a versenyeredményeket felsorolni, de hangsúlyozni kell, hogy a versenyeztetés nem célja, hanem eszköze a tehetségek felismerésének és kibontakoztatásának. Tehetséggondozó munkánk elismerése volt, hogy az iskola kiváló akkreditált tehetségpont címet kapott, a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében referenciaintézmény-jelölt iskola lettünk, várjuk a végleges minősítést, és bekapcsolódtunk a Szegedi Tudományegyetem Mentor(h)áló 2.0 programjába is. 4.4. A külső mérések Az iskola életében alapvetően két fontos külső mérés van, a kompetenciamérés, ami iskolánkat a 6., a 8. és a 10. évfolyamon is érinti, és az érettségi. Mára a továbbtanulási arányok, felvételi eredmények bármilyen szintű mérő funkciója megszűnt, mivel a továbbtanulást a tehetségen, tudáson, képességeken kívül nagyon sok más tényező, anyagiak, az 13

indított szakok finanszírozási formái, a külföldi tanulás lehetősége, a családi háttér stb. befolyásolja. Ennek ellenére jeleznem kell, hogy diákjaink 90 95 %-a kezdi meg tanulmányait közvetlenül az érettségi után felsőoktatási intézményben. Az irányok teljesen vegyesek, bölcsészek, jogászok, közgazdászok, mérnökök, orvosok lesznek. Egy tendencia azonban említést érdemel, pedagógus pályára igen kevesen jelentkeznek, évente legfeljebb 1 2 diák. Ha a kompetenciaméréseket megnézzük, diákjaink minden területen állják az összehasonlítást. A legutóbbi (2014. évi) eredmények részletes kiértékelése még nem történt meg, de az adatok rendelkezésre állnak. Az első táblázat az iskola eredményeit mutatja az országos átlaghoz, az ország összes nyolcosztályos gimnáziumi telephelyéhez és a nagy nyolcosztályos gimnáziumi telephelyekhez viszonyítva. Az elmúlt tanévi 10. évfolyam kivételével mindegyik évfolyam eredményei szignifikánsan jobbak bármelyik viszonyítási csoportnál, a 10. évfolyam eredményei pedig megfelelnek a nyolcosztályos és a nagy nyolcosztályos gimnáziumok átlagának. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes évfolyamokon hány iskola és hány nyolcosztályos gimnázium ért el szignifikánsabb jobb eredményt diákjainknál, akkor látható, hogy ezen a szinten már az eredmények tartása is jelentős erőfeszítést igényel. 14

Évfolyam 6. 8. 10. Matematika nyolcosztályos iskola gimnázium 10 (2103-ból) 2 (2186-ból) 9 (936-ból) 1 (82-ből) 0 (86-ból) 7 (80-ból) Szövegértés nyolcosztályos iskola gimnázium 7 (2103-ból) 5 (2186-ból) 9 (936-ból) 1 (82-ből) 2 (86-ból) 6 (80-ból) Ebben az összehasonlításban az iskolák között a felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái is szerepelnek. A következő táblázatból látható, hogy a 2014. évi mérés eredményét a korábbi évek eredményével összevetve két esetben találunk szignifikánsan gyengébb, és négy esetben szignifikánsan jobb eredményt a 24 összehasonlított eredmény között. Elmondhatjuk, hogy az egyes évfolyamok között általában nincs meghatározó különbség. Végül fontos azt is megvizsgálni, hogy a tanulóktól a családi körülményeik alapján milyen eredmények várhatók, és milyen eredményeket értek el. A kérdés, hogy csak a megfelelő családi, anyagi, kulturális háttér vagy az iskola munkája is megjelenik a jó eredményekben. A lenti táblázatból is az látszik, hogy a 10. évfolyam olyan eredményt ért el, ami a családi háttér index alapján elvárható tőlük, a másik két vizsgált évfolyam mindkét területen jobbat produkált az elvárhatónál. 15

A következő két táblázat a kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelvek) eredményeit tartalmazza szintenként: a végzős évfolyam tanulói által tett vizsgák számát, a %-os eredmények átlagát és a jegyek átlagát. A középszintű érettségi vizsgák eredményei Tanév magyar nyelv és irodalom matematika történelem angol nyelv német nyelv francia nyelv fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag 2009/2010. 49 68,4 4,1 48 73,8 4,2 49 73,5 4,2 45 83,4 4,7 11 78,4 4,7 2010/2011. 58 76,3 4,3 50 76,4 4,3 53 81,5 4,7 44 87,3 4,8 12 80,3 4,5 5 87,0 4,8 2011/2012. 56 73,1 4,2 44 73,2 4,1 54 81,2 4,6 47 85,9 4,8 15 86,7 4,8 4 77,0 4,3 2012/2013. 56 72,2 4,3 54 68,7 4,0 53 73,2 4,3 53 87,3 4,8 12 89,2 4,9 5 70,6 4,0 2013/2014. 65 80,9 4,6 54 72,4 4,1 51 80,2 4,6 45 89,6 4,9 19 91,0 4,9 3 93,0 5,0 Az emelt szintű érettségi vizsgák eredményei Tanév magyar nyelv és irodalom matematika történelem angol nyelv német nyelv francia nyelv fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag fő % átlag 2009/2010. 5 66,8 4,8 6 78,0 5,0 5 57,4 4,0 1 90,0 5,0 1 80,0 5,0 2010/2011. 1 84,0 5,0 9 83,0 4,9 6 72,3 5,0 9 80,1 5,0 2 81,5 5,0 2011/2012. 5 78,8 4,8 17 71,6 4,6 7 72,3 4,7 7 69,4 4,4 2 75,0 5,0 1 77,0 5,0 2012/2013. 9 71,1 4,8 11 56,6 4,0 12 73,2 4,8 10 79,1 4,9 4 67,8 4,8 2013/2014. 11 74,8 4,9 14 71,4 4,8 15 77,5 4,9 4 82,8 5,0 1 69,0 5,0 Látható, hogy a középszintű vizsgák eredményei tantárgyanként különbözően, matematikából a 4,0 4,3, angol nyelvből 4,7 4,9 közöttiek. Emelt szinten inkább 4,5 4,9 közötti eredmények jellemzőek. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években a választható vizsga- 16

tárgyak esetén is nőtt az emelt szintű vizsgák száma, elsősorban azon tantantárgyak esetén (pl. biológia, kémia), amelyekből a felsőoktatási intézmények írnak elő kötelező emelt szintű érettségi vizsgákat a felvételhez. A táblázatokból annyit mindenképpen le lehet szűrni, hogy az emelt szintű érettségik száma folyamatosan nő (2010-ben a kötelező vizsgatárgyakból 18, 2014-ben 45 emelt szintű vizsgát tettek diákjaink). Erre, illetve az emelt szintű vizsgákra történő felkészítésre egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mert a felsőoktatási felvételi pontszámítás és az egyes felsőoktatási szakokon előírt vizsgaszintek is ebbe az irányba mutatnak. Az emelt szintű nyelvi érettségik száma nem nőtt olyan mértékben, mint amennyire várható lett volna az alapján, hogy a vizsga megfelelő szintű teljesítése a középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű. Ennek oka alapvetően az, hogy a diákok jelentős része az érettségi idején már rendelkezik nyelvvizsgával, így elsősorban azok tesznek nyelvi emelt szintű érettségit, akiknek ez a továbbtanulásukhoz előírt (nyelvszakok) vagy a többletpontok miatt fontos. Az előrehozott érettségi vizsgák lehetősége azt is jelenti, hogy diákjaink jelentős része nem 5, hanem 6-7 tantárgyból szerez érettségi bizonyítványt, vagy egy-egy tárgyból közép- és emelt szinten is rendelkezik érettségi eredménnyel. Ez a továbbtanulási irány választását is megkönnyíti. 4.5. A minőségbiztosítás A köznevelési törvény hatályba lépésével az intézményi minőségirányítási program mint kötelező dokumentum és a minőségbiztosítási csoport megszűnt. A minőségbiztosítás egyes elemei természetesen megmaradtak, az intézményvezetés minden tanév végén írásban kérte a kollégák véleményét a tanévről, a végzős diákok pedig lehetőséget kaptak az egész nyolcéves oktatási-nevelési folyamat véleményezésére, értékelésére. Azonban ezeknek a véleményeknek a feldolgozása háttérbe szorult. Ez nem jelenti azt, hogy a nevelés és oktatás minősége kevésbé lenne fontos, de a mindennapi feladatok mellett újra megfelelően hangsúlyos területté kell válnia az értékelésnek is, mind a pedagógusok, mind az iskolavezetés és az intézmény értékelésének. 4.6. A nevelés Az iskola pedagógia programja részletesen meghatározza nevelési céljainkat, feladatainkat. Ezekben alapvetően több hárul az osztályfőnökökre, de a nevelőtestület minden tagjá- 17

nak a maga területén ki kell vennie a részét a nevelési feladatokból. Fontos leszögezni, hogy az iskolában minden program, legyen az tanóra, szakkör, kirándulás vagy szabadidős tevékenység, egyúttal a nevelés színtere is. A nevelés területén a legnehezebb elmozdulni az egységes vagy a jelenleginél egységesebb követelmények támasztásának irányába, de erre az eredményesség szempontjából feltétlenül szükség van. Nem a maximális egységesség, hanem a közös alap megtalálása és annak következetes megvalósítása lehet csak a célunk. A nevelés alapvetően az iskola és a család együttes feladata. Hosszú évek óta nem változott a fogadóóráink és szülői értekezleteink rendszere, de az utóbbi években a fogadóórák iránti szülői érdeklődés csökkenése figyelhető meg (részben azért, mert az elektronikus naplóból a szülők tudnak tájékozódni közvetlenül is). A nevelésben, közösségformálásban alapvető szerepe van az iskola hagyományainak. Fokozatosan alakultak ki és alakulnak ma is programjaink. A Bányais nap, az iskolai sportnap vagy az alsós évfolyamok farsangja már több évtizedes rendezvény, a gólya-nap, a közös mozilátogatás, a karácsonyi délután, az Aranybányais tehetségkutató viszonylag újabban kialakult programjaink. Iskolai ünnepségeink kialakított rendszerének meghatározó szerepe van a műsort adó osztályok közösséggé kovácsolásában is. Az iskola közösségéért végzett munka megjelenik diákjainknak a felvételi vizsgákon, az országos robotika versenyen, a beiskolázást segítő Tárt kapu és a Kutatók éjszakája programokon a rendezésében történő részvételében. Az elmúlt években kialakult a közösségi szolgálat teljesítésének rendszere is. Az iskolai tanulmányi mozgalom folyamatosan alakuló, megújuló rendszere próbálja az osztályokat jobb eredményre sarkallni, meg kell vallanunk, hogy ösztönző ereje az utóbbi években csökkent. A Bányai Júlia Gimnáziumért Alapítvány támogatásával két évvel ezelőtt kialakítottuk az iskolai elismerések és díjak új rendszerét. A nevelés egyik fontos eszköze a kiemelkedő eredmények és az azt megalapozó munka elismerése, ezekkel a díjakkal is próbáljuk diákjainkat jobb teljesítményre ösztönözni. Csak az említés szintjén sorolom fel a chami Robert Schumann Gymnasiummal az elmúlt évben már 25 éve meglevő diákcsere programunkat, a marosvásárhelyi és a kisinyovi 18

hármas testvériskolai találkozóinkat, a rendszeres angliai és franciaországi diákutazásokat és az ausztriai nyári táborozást, a magyar szakos kollégák által szervezett színházlátogatásokat és a szakmai kirándulásokat (Természettudományi Múzeum, Füvészkert, Állatkert). Az elmúlt időszakban két országos, illetve nemzetközi rendezvényt is szerveztünk, ezeken határon túli magyar diákok is részt vettek: a XXI. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt és a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját. 5. A gazdálkodás, az iskola épülete, felszereltsége Az intézmény 2007-ig önállóan gazdálkodó intézményként működött Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában, munkajogilag is önálló intézményként. 2007- ben négy intézmény közös gazdálkodását alakította ki a fenntartó önkormányzat, a szakmai önállóság és a munkáltatói jogkör meghagyásával. Ezzel szinte egy időben kiszervezésre került külső vállalkozáshoz az intézmény portaszolgálata, a takarítás és az étkeztetés. 2013-tól állami fenntartású az intézmény, fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője továbbra is Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata. Viszonylag hosszú ideig tartott, míg jogszabályilag is tisztázottá váltak a fenntartói és működtetői kötelezettségek, elsősorban az oktatáshoz szükséges eszközök és anyagok beszerzése, javíttatása, pótlása terén. Bár ma már ez egyértelmű, továbbra is gondot jelent ezeknek a feladatoknak a finanszírozása. A szülők, diákok és a pedagógusok körében végzett felmérések is évek óta az intézmény leggyengébb pontjaként nevezik meg a tanulási környezetet, az épület elhanyagoltságát, a karbantartás, a felújítás hiányát. Ezen a téren fejlesztésre két nagy központi program volt, a Szemünk fénye világításkorszerűsítési program és a fűtési rendszer korszerűsítése. Szükség lenne az 1960-as évek elején beépített nyílászárók cseréjére, mert elvetemedtek, nyitó szerkezeteik balesetveszélyessé váltak, ezért be kellett szögelni egyes ablakokat. Szintén szükség lenne a vizesblokkok és a hozzájuk kapcsolódó szennyvízelvezető rendszer felújítására, a folyosókon a burkolat cseréjére, a kopott műkő lépcsők felújítására, cseréjére és az osztálytermek, előadótermek, irodák festésére (erre több mint tíz éve nem került sor), valamint az elmúlt évben 9 tanteremben elkészült parketta felújításának folytatására a többi teremben is. 19

Jelentős változás volt az épületben a korszerű természettudományos laboratórium és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségek (előkészítő, vegyszer raktár) kialakítása a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0006. számú városi pályázati projekt keretében. Ehhez a projekthez kapcsolódóan volt lehetőségünk jelentős eszközfejlesztésre is. Ugyanakkor az utóbbi években sem bútorok vásárlására, az elhasználódott bútorok cseréjére, sem szakmai eszközök, programok beszerzésére nem volt lehetőségünk. Az iskolai könyvtár nem tud modern tudásbázissá válni, mivel az utóbbi években kizárólag szakmai folyóiratok beszerzésére volt lehetőség igen szűk körben, sem könyvbeszerzésre, sem a diákokat érdeklő folyóiratok, újságok vásárlására nem volt keret. A modern oktatástechnika területén a TIOP 1.1.1. pályázat keretében kapott iskolánk 11 db e-táblát laptoppal és projektorral. Jelenleg 2 projektor ezek közül meghibásodott, javításukra nincs lehetőség. A program folytatásaként várjuk 3 újabb e-tábla felszerelését, a laptopok és projektorok már megérkeztek közel fél éve. Nagyon nagy szükség lenne ezekhez a modern oktatástechnikai eszközökhöz interaktív programokra, használható alkalmazásokra, hogy ne egyszerű vetítőként használhassák a kollégák őket. A nevelő-oktató munka támogatása az adminisztráció területén is problémás volt az utóbbi években. Kétszer kellett új elektronikus napló programot bevezetnünk, ami nemcsak a pedagógusok, de a szülők és diákok számára is problémát jelentett. Szintén elavult az iskolában használt iktató program, frissítésére nincs lehetőség, új program beszerzése lenne szükséges. Az állami fenntartásba vétel ezeknek a problémáknak a megoldására is lehetőséget biztosítana egységes, az iskolák igényeihez igazított adminisztrációs rendszerek kialakításával és állandósításával. Ki kell emelni, hogy az iskola mellett működő két alapítvány (Bányai Júlia Gimnáziumért Alapítvány, Színvonalas Oktatásért, Nevelésért Alapítvány) jelentős összegekkel támogatja, segíti a kisebb-nagyobb oktatástechnikai eszközök, berendezések beszerzését is. Az utóbbi években a fentieken túl kisebb, de számunkra jelentős összegeket nyertek kollégáink különböző pályázatokon. Éveken keresztül kaptunk 50 200.000 Ft támogatást a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Kutató Iskolája projekt keretében, és használhattuk ezt a címet, több sikeres pályázatunk volt a Nemzeti Tehetség Program és a Városi Támogatási Program keretében is. Jelentősebb összeg szol- 20

gálta az eszközbeszerzést a TÁMOP 3.1.7. projektben, ami a továbbképzések finanszírozásában is segítséget jelentett. Összességében évente igen változó mértékű, az utóbbi években sajnos csökkenő lehetőségeink voltak pályázatokra. Az egyes tanévekben elnyert, illetve felhasznált pályázati pénzek összesítése (A városi TÁMOP 3.1.3-10/2 2010 0006 pályázat nélkül) Tanév 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. Pályázati támogatások (Ft) 300.000,- 500.000,- 1.350.000,- 4.240.000,- 1.960.000,-. 6. Az iskola és környezete Az iskola életét alapvetően a szűkebb és tágabb környezete határozza meg, ezért különösen fontos, hogy az iskoláról milyen képet tudunk kialakítani a városban, milyen a kapcsolata a fenntartóval, a működtetővel, az iskola használóival, diákokkal, szülőkkel és a társintézményekkel. 6.1. Hírünk Alapvető, hogy az intézmény jó hírét az itt folyó szakmai munka, a nevelés és az oktatás eredményessége, a diákok és szülők elégedettsége alapozza meg. Fontos azonban, hogy az elért eredményeket megismerjék, azok híre eljusson a régi, a jelenlegi és a jövőbeni diákjainkhoz és szüleikhez, a város és tágabb környezetünk számára is megismerhetőek legyenek. Az utóbbi néhány évben javult az iskola megjelenése a helyi sajtóban, egyrészt a természettudományos laboratórium projekt kapcsán szerepeltünk rendszeresen a médiában, másrészt rendezvényeinkről, diákjaink eredményeiről is viszonylag rendszeresen beszámoltak cikkekben, tudósításokban. Az ilyen híreknek az iskolai marketing szempontjából is nagy a jelentősége, de a nevelés, a példa állítása szempontjából is fontos a kiemelkedő diákok megismertetése. Természetesen ezt szolgálja a honlap folyamatos frissülése és évente két alkalommal az eredményesen szereplő diákok iskola előtti elismerése, illetve a tanévzárón a díjazás is. 6.2. Az általános iskolák, beiskolázás Iskolánkba felvételi eljárás alapján kerülnek a diákok, ez a jogszabályi előírásoknak megfelelően elsősorban a központi írásbeli felvételi vizsga eredményére (62,5 %-ban) és a szóbeli felvételi eredményére (25 %-ban), kisebb mértékben az általános iskolai ered- 21

ményre (12,5 %-ban) épül. Az iskola iránt az érdeklődés nagy, több mint kétszeres a túljelentkezés minden évben a két osztályba. Idén a város és kb. 25 km-es körzete 25 általános iskolájából jelentkeztek diákok. Évek óta a legtöbben a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskolából és a Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskolából jelentkeznek hozzánk. A beiskolázást segítik hagyományos programjaink, a beiskolázási tájékoztatók, a nyílt napok, a 3. és 4. osztályosok számára már több mint húsz éve megrendezett Bányais Matematika Verseny (bár ennek hatása az utóbbi években csökkent) és az ingyenes matematika előkészítő szakkör is. Két éve új programmal mutatjuk be iskolánkat az érdeklődő diákoknak és szüleiknek Tárt kapu címmel. Áttételesen, de a beiskolázást is segítette a Kutatók éjszakája országos programsorozat keretében történő megjelenésünk és az ország legnagyobb létszámot megmozgató Országos Robotika Csapatversenye is. A természettudományos laboratórium projekt keretében egyes általános iskolákkal szorosabb az együttműködésünk, diákjaikkal jönnek órákra laboratóriumunkba, hívjuk őket versenyeinkre, a Mentorháló 2.0 programban közös rendezvényeinkre. 6.3. A fenntartó, a működtető és a Kormányhivatal Iskolánk 2013-tól önkormányzati fenntartásból állami fenntartásba került, fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetés továbbra is Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladata. A tanév közbeni átszervezés okozott problémákat, melyek lassan megoldódtak. Ugyanakkor érzékelhető, hogy a gazdasági szempontok mind a fenntartó, mind a működtető részéről igen erős kényszert jelentenek, ami a karbantartás, javítás, fejlesztés területén a már a gazdasági résznél említett problémákat eredményezték. Legjobb tudásunk szerint próbáltuk az átalakulással járó, és az azóta is megnövekedett adminisztrációs és adatszolgáltatási feladatokat teljesíteni. Sajnos a gazdasági, pénzügyi ügyintézés is többlépcsőssé, lassabbá, nehézkesebbé vált. Reméljük, hogy a fenntartói rendszer kialakulásával, állandósulásával ezek a gondok csökkenni fognak. A fenntartóval szakmai kapcsolatunk rendezett és korrekt. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatallal az emelt szintű érettségi vizsgák kapcsán állunk szoros kapcsolatban, rendszeresen kapunk megbízást emelt szintű írásbeli vizsgahelyszíni, javítóközponti és szóbeli vizsgahelyszíni feladatok ellátására. 22

6.4. Felsőfokú intézmények A nevelőtestület belső megállapodása szerint segítjük diákjainkat, hogy a felsőoktatási intézmények nyílt napjain rész tudjanak venni, a továbbtanulásukhoz szükséges információkhoz hozzájussanak. A felsőoktatási intézményeknek igényük és a diákok érdeklődése alapján biztosítunk lehetőséget iskolánkban beiskolázási programok tartására. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karával a Kutató Iskola program keretében, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karával pedig a különböző robotprogramozó versenyek kapcsán alakult ki szorosabb kapcsolatunk. 6.5. Egyéb kapcsolatok Iskolánknak a következő szervezetekkel és intézményekkel van szakmai kapcsolata: Gimnáziumok Országos Szövetsége HELPI Ifjúsági Iroda és Szervező Műhely Kecskeméti Ifjúsági Otthon Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Kecskeméti Rendőrkapitányság (iskolarendőr program) Kiskunsági Nemzeti Park Magyar Francia Ifjúsági Alapítvány (francia anyanyelvi lektor) MATEGYE Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat a közösségi szolgálat teljesítésére szerződést kötött szervezetek 23

A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Pedagógiai programunk az iskola célját a következőképpen fogalmazza meg: Célunk, hogy magas szintű általános műveltséget nyújtva készítsünk fel az érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra, egyben konvertálható tudást adjunk a középfokú végzettséggel történő elhelyezkedéshez. Ez azt jelenti, hogy a cél a tanulóknak az értelmiségi léthez szükséges ismeretek átadása, készségek és képességek kialakítása, az önálló ismeretszerzés és az önművelés, a kulturált életvitel, a szociális érzékenység, az egészséges életmód iránti igény és képesség kialakítása. Az iskola a társadalmi problémák iránt fogékony, a környezetét alakítani akaró és tudó állampolgárokat kíván kibocsátani. A magas szintű általános műveltség nyújtása korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismereteknek a diákok számára befogadható módon történő közvetítését jelenti. Ezt a központilag meghatározott kerettanterveknek a megfelelő alkalmazása, a szabadon felhasználható órakeretekben történő kiegészítése és a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültsége biztosíthatja. Ugyanakkor az ismeretek befogadása közben a diáknak meg kell ismernie önmagát, képességeit, lehetőségeit és korlátait, fokozatosan meg kell tanulnia felelősen döntenie. Tudatosulnia kell annak, hogy életét közösségben éli, igényelnie kell társai segítségét, és segítenie kell társait. A közösségben meg kell tanulnia a demokrácia gyakorlásának módját, a toleranciát, a másság tiszteletét, mások véleményének elfogadását, és el kell fogadnia a társadalmi együttélés szabályait. Ezeknek a folyamatoknak a megéléséhez kell a nevelőtestületnek segítséget nyújtania a családdal együttműködve, megengedve a diáknak a tévedés vagy a hibázás lehetőségét is, elfogadva és korrigálva azt. Továbbra is alapvető feladatunk a tehetséggondozást előtérbe helyező, 1991 óta sikeres nyolcosztályos gimnáziumi programunk folytatása, igazodva a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb környezet változó igényeihez, megőrizve eddigi értékeinket. Mindezek megvalósításához a következő feladatokat látom az iskola közössége előtt a következő évekre: 1. Az oktatás 1.1. Az iskola pedagógiai programját a folytonosan változó környezethez igazodva rendszeresen felül kell vizsgálnunk figyelembe véve, hogy a program alapelvei biztosíthatják az intézmény életében az állandóságot. 24

A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A program elkövetkező módosításai során fokozott figyelmet kell fordítanunk az érettségi rendszer várható változásaira. Az utolsó két tanévben bővítenünk kell az érettségire felkészítő csoportok választékát, és az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok iránti igény várható növekedésének is meg kell felelnünk. Szintén várható a tanulási zavarral iskolánkba kerülő diákok számának kisebb növekedése is. Pedagógiai programunkat úgy kell alakítanunk, hogy az ilyen téren fellépő igényeket ki tudjuk elégíteni, biztosítani tudjuk ezeknek a diákoknak a szükséges tanórai és a külön foglalkozások keretében történő fejlesztését. A köznevelési törvény óraszámkeretei lehetővé teszik szükség esetén a lemaradó diákok számára kisebb csoportokban szintre hozás, felzárkóztatás biztosítását. Ennek rugalmas rendszerét kell kialakítanunk. 1.2. Felül kell vizsgálnunk a pedagógiai programban szereplő nyolcadik osztályos vizsgák szükségességét, indokoltságát és illeszkedését a kompetenciamérések és nyelvi mérések rendszerébe. 1.3. Jogszabályi követelmény és alapvető érdekünk is, hogy a kompetenciamérés eredményeit minden évben feldolgozzuk, és a következtetéseket beépítsük munkánkba. 1.4. Szükség van arra, hogy az egyes szakmák értékelési rendszerüket a jelenleginél egységesebbé alakítsák. Az előrehozott érettségi vizsgákhoz kapcsolódóan az osztályozóvizsgák rendszerét ennek megfelelően kell szabályoznunk. 1.5. A tehetséggondozás kiemelt célunk. Az iskolai tehetséggondozás átfogó rendszerét kell kialakítanunk, mely végigkíséri a diákok teljes iskolai pályáját a bejövő méréstől, a tanulási stílusuk meghatározásán, a tanulás tanításán, a részcélok kitűzésén át a továbbtanulási irány választásáig. A tehetséggondozás feladatához kapcsolódóan a pedagógusok óraszámában a tanórai foglalkozások mellett a jelenleginél nagyobb arányban kell megjelennie a tehetséggondozó, szakköri, diákköri foglalkozásoknak. A nevelőtestület létszámfejlesztésének is ezt a célt kell szolgálnia. Az új természettudományos laboratórium a tehetséggondozás fontos színtere, olyan lehetőségeket jelent diákjainknak, mely meghatározhatja jövendő pályájukat. A lehetőségek maximális kihasználását minden kollégának biztosítani kell minden diák és minden csoport számára tanórákon és szakkörök, érettségi előkészítő foglalkozások keretében is. 25

A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 1.6. Meg kell őrizni, ha lehet, növelni kell diákjaink eredményességét a tanulmányi és sportversenyeken. Az iskola mellett működő alapítványok segítségét is igénybe véve biztosítani kell, hogy egyetlen tehetséges diák se essen el a megmérettetés lehetőségétől anyagi okokból. Az eredményesen szereplő diákjaink elismerésére kialakított díjak rendszerét és az iskolai tanulmányi mozgalom értékelési rendszerét szükség esetén felül kell vizsgálnunk, a szempontrendszereket finomítanunk kell. Segítsük, hogy a versenyeken eredményesen szereplő diákjaink megjelenjenek a helyi médiában is. 1.7. Őrizzük meg nyelvoktatásunk kiemelkedő eredményeit. Helyezzünk nagyobb hangsúlyt a nyelv megszerettetésére, a hozzá kapcsolódó kultúrák megismertetésére. Szolgálja ezt továbbra is chami testvériskolai kapcsolatunk (őrizzük ezt meg az ott várható személyi változás ellenére is) és a diákok számára szervezett tanulmányutak (Ausztria, Franciaország, Nagy Britannia). Ösztönözzük diákjainkat nyelvvizsga megszerzésére, összhangban a felsőoktatási követelmények várható változásával, és ismerjük el eredményeiket ezen a téren. Igény esetén biztosítsunk ehhez szakköri keretben felkészítést is. A marosvásárhelyi 7. számú Általános Iskolával és a kisinyovi Cervantes Gimnáziummal meglévő hármas testvériskolai kapcsolatunk további fenntartásához, elmélyítéséhez keressük a formákat és a finanszírozás (pályázati) lehetőségét. 2. A nevelés 2.1. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nevelésre, azon belül is a szülőkkel, családdal történő együttműködésre. Ez az iskola értékeinek, elvárásainak a szülőkkel történő megismertetését, a szülőknek az iskolával szembeni igényeinek megismerését, e kettő összehangolását és az iskola pedagógiai programjában és mindennapi munkájában történő figyelembe vételét jelenti. 2.2. Meggyőződésem, hogy egy nevelőtestület tagjai soha nem vallanak teljesen egységes elveket, nem képviselnek teljesen egységes szemléletet a nevelésben. Ez nem baj, hiszen a diákok az élet minden területén ilyen helyzetekkel találkoznak majd. Törekedni kell azonban az alapelvek egy mindenki számára elfogadható minimumának meg- 26

A RE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK határozására és annak betartására, betartatására. A testület tagjainak példamutatása igen fontos nevelő erő, mely mindenkit kötelez. 2.3. Az osztályfőnöki munka központi kérdése a közösség fejlesztése, az osztály, az iskola közösségéhez tartozás érzésének erősítése. Ezt elsősorban több közösségi program szervezésével, egymás programjainak megismerésével lehet elérni. Erősíteni kell az egy osztályban tanító tanárok nevelési együttműködését, melyben továbbra is meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Bár az osztályok magas létszáma ezt jelentősen megnehezíti, az osztályfőnököknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egyéni törődésre, a valamilyen szempontból (nem feltétlenül jogi értelemben) hátrányos helyzetű tanulókkal történő foglakozásra. 2.4. Kapcsolódnunk kell új, a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos programokhoz, meg kell keresnünk ennek formáit, a szakmai partnereket és a finanszírozási lehetőségeket. 2.5. Pedagógiai programunkban a magatartás és a szorgalom értékelésének szempontrendszere és az iskola házirendje folyamatos megújítást igényel. 2.6. A gyermek és ifjúságvédelmi problémák szerencsére nem gyakoriak, de megjelentek iskolánkban is. Megfelelő munkakapcsolatot alakítottunk ki a Járási Gyámhivatallal és a Gyermekvédelmi Szolgálattal is. Egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kolléganő segíti az osztályfőnököket ezekben a feladatokban. 2.7. Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán az erők és lehetőségek koncentrálására van szükség. Diákjaink egy része a közösségi szolgálati feladatokat vagy azok egy részét az iskolai programok keretében teljesíti. A jövőben a kipróbált, megbízható, több diák foglalkoztatását vállaló partnerekkel kell megállapodásokat kötnünk. 3. A nevelőtestület és az iskolavezetés 3.1. A nevelőtestület színvonalas szakmai munkára képes, a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező kollégákból áll. A pedagógiai programban meghatározott céloknak és a kerettantervi óratervek felmenő rendszerben történő bevezetésének megfelelően a testület létszámát növelni kell, összetételét a programhoz kell igazítani, el kell érni a köznevelési törvényben előírt 27