Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2013/8. számú ítélete

Hasonló dokumentumok
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/4. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/6. szám

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

V É G Z É S - t. I N D O K O L Á S

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K /2014/4. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S-t.

V É G Z É S - t. Az eljárás során felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik.

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/10. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete

A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1. Kf /2015/6. számú ítélete

Győri Törvényszék 2.Kf /2015/4. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. számú ítélete

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/17.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/4. számú ítélete

A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot:

Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/4. számú ítélete

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk /2014/3.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.II /2015/4. számú ítélete

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

V É G Z É S -t. Az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik.

V É G Z É S - t. I N D O K O L Á S

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/12. számú ítélete

D.474/11/2017. V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

FővárosiTörvényszék 3.Kf /2013/6.

V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

v é g z é s t : I n d o k o l á s

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/10 számú ítélete

Kúria Kfv.III /2016/8 számú ítélete

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/7. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2014/6. számú ítélete

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kúria Kfv.III /2017/5.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. szám

Székesfehérvári Járásbíróság 6.G /2016/6.számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

Miskolci Törvényszék 3.Gf /2017/10. számú ítélete

Tisztelt Döntőbizottság! A FŐTAXI ZRt (1087 Budapest, Kerepesi út 15.) kérelmező képviseletében eljárva, az Országgyűlés Hivatala (1055 Budapest, Koss

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/23 számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2013/7. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 27.P.22353/2011/13. számú ítélete

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám

D.40/12/2019. Dr. Harci-Kovács Kolos ügyvéd Pécs, Kodály Zoltán u. 26. fszt. 3. KRID: Az ajánlatkérő:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. számú ítélete

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Gyulai Törvényszék 14.G /2016/4. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/4 számú ítélete

Szerencsi Járásbíróság 2.G /2015/10. számú ítélete

Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2015/5. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III /2014/4. számú ítélete

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

V É G Z É S t. I N D O K O L Á S

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

3. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

Í T É L E T E T : A le nem rótt (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

v é g z é s t: Az ítélőtábla a Heves Megyei Területi Választási Bizottság 98/2014.(IX.20.) számú határozatát helybenhagyja.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete

Fővárosi Ítélőtábla ítélete Szöveg: FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf /2009/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr.

Ikt.sz.:D.752/4 /2009. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t.

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2013/16. szám

v é g z é s t: I n d o k o l á s

Az új közbeszerzési törvény

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

A Magyar Köztársaság nevében!

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/14 számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/9. számú ítélete

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Kúria Kfv.VI /2017/4.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/3 számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/8. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/7. számú ítélete

Átírás:

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf.650.051/2013/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/143 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2013.12.04. Iktatószám: 22066/2013 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bírósági 3.Kf.650.051/2013/8. A Fővárosi Törvényszék a Csók és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz körút 19. III/32., ügyintéző: dr. Falucskai Zoltán ügyvéd) által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.) I. rendű, a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) II. rendű felperesnek a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) I. rendű, a Csók és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz körút 19. III/32., ügyintéző: dr. Falucskai Zoltán ügyvéd) által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.) II. rendű, a dr. Tamásfy Eszter jogtanácsos által képviselt Baranya Megyei Kormányhivatal (7023 Pécs, József Attila utca 10.) III. rendű, a dr. Szabó Zita Katalin jogtanácsos által képviselt Békés Megyei Kormányhivatal (5600 Békéscsaba, József Attila utca 2-4.) IV. rendű, a dr. Kolozsi Gábor jogi ügyintéző által képviselt Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) V. rendű, a dr. Szabó Viktória jogtanácsos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei 1

Kormányhivatal (9028 Győr, Árpád utca 32.) VI. rendű, a személyesen eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac utca 54.) VII. rendű, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (5000 Szolnok, Kossuth Lajos utca 2.) VIII. rendű és a dr. Tóth Csaba jogtanácsos által képviselt Vas Megyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Bercsényi D. tér 1.) IX. rendű, és a személyesen eljáró SOFTERM Bt. (1029 Budapest, Dámvad utca 24.) X. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított egységes perében, amely perbe az I. rendű alperes oldalán a dr. Vejkei Imre ügyvéd (1134 Budapest, Dévai utca 14.) által képviselt Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai utca 14.) beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék 2012. november 19. napján kelt 20.K.31.143/2011/21. számú ítélete ellen az I. rendű alperes 22. és 23. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére és a III. rendű alperes Kf.7. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az I. rendű alperes D/10/18/2011. számú határozatát a jogorvoslati kérelemnek helyt adó részében helyezi hatályon kívül. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III., IV és VI. rendű alpereseknek egyenként 10.000 (tízezer) - 10.000 (tízezer) - 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ajánlatkérő I. rendű felperes és egyben II. rendű alperes (a továbbiakban: ajánlatkérő) a 2010. október 26. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított hatósági vetőmag fémzárolási címke beszerzése érdekében. Az ajánlati felhívás III.2.3) b) pontjában előírta, hogy az ajánlatban meghatározott paraméterekkel rendelkező mintapéldányokat kell csatolni. Ajánlati dokumentációt is készített, melyben megfogalmazta a fémzárolási függőcímkékkel szemben támasztott általános követelményeket, a közbeszerzés tárgyának műszaki jellemzőit, ezen belül az álló és a fekvő formátumú címke méretét, kivitelezését, a függőcímkék színét, feliratát, azok biztonsági elemeit és a fémzárolási függőcímkék típusait is. Meghatározta azt az adattartalmat, amelyeket a fémzárolási függőcímkéknek tartalmazniuk kell. Kiegészítő tájékoztatás adott a mintapéldányokon szereplő vízjelről azzal, hogy az többletinformációként a címkékben szerepelhet, de az ellenőrzési szempontok kiértékelését nem befolyásolja. Az ajánlati felhívásra mások mellett az alperesi beavatkozó is benyújtotta ajánlatát. Az ajánlatok bontására 2010. december 13-án került sor, azon részt vett az alperesi beavatkozó is, aki 2010. december 14-én előzetes vitarendezést kezdeményezett a Kbt. 96/A. -a értelmében az ajánlatkérőt képviselő társaságtól összeférhetetlenség miatt. Kifejtette, a bontáson azt tapasztalta, hogy a tárgyi fémzárolási címkéket jelenleg is gyártó gazdálkodó szervezet, a X. rendű alperes által benyújtott ajánlatban szereplő mintapéldányok a gyártási hibákkal együtt feltűnően mindenben megegyeztek az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációhoz csatolt, annak részét képező mintapéldányokkal. Az előzetes vitarendezési kérelem teljesítésétől az ajánlatkérő elzárkózott. Az ajánlatok elbírálásáról készült összegzésben az eljárás nyertesének a X. rendű alperest hirdette ki, azt követő legkedvezőbb ajánlattevőként az alperesi beavatkozót jelölte meg. Az alperesi beavatkozó 2010. december 21-én az írásbeli összegzés tartalmával kapcsolatosan előzetes 2

vitarendezést kezdeményezett a nyertes ajánlatában az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó hamis nyilatkozat miatt és kérte, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlatba 2010. december 23-án betekinthessen. Az előzetes vitarendezés nem vezetett eredményre. Az iratbetekintésre az ajánlatkérő a kért időben lehetőséget biztosított. Az iratbetekintés eredményeként az alperesi beavatkozó 2010. december 28-án ismételten előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mivel álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja értelmében érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert az általa becsatolt címkeminták nem feleltek meg az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek. Az ajánlatkérő a 2010. december 30-án megküldött levelében elzárkózott az előzetes vitarendezési kérelemtől. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesévé nyilvánított X. rendű alperessel 2010. december 28-án a közbeszerzés tárgya szerinti szerződést megkötötte. Az alperesi beavatkozó 2011. január 3. napján kelt, - az I. rendű alperesnél, egyben II. rendű felperesnél (a továbbiakban: I. rendű alperes) január 4-én érkeztetett - jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben jogsértő eseményként 2010. december 17. napját, az összegzés kihirdetését jelölte meg, a tudomásszerzés időpontját 2011. január 3. napjában rögzítette. Előadta, hogy a 2010. december 23-i iratbetekintést követően a határidőben benyújtott előzetes vitarendezés keretében felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a nyertes ajánlattevő címkemintái nem felelnek meg a dokumentációban meghatározott követelményeknek, ezért az ajánlata érvénytelen. Állította, hogy az ajánlatkérő válaszirata előbb ismeretlen címre érkezett, majd 2010. december 30-án, munkaidő után érkezett a társaság címére, ez a nap nem volt munkanap a társaságnál, így a tudomásszerzés ténylegesen 2011. január 3. napján valósult meg és ehhez képest határidőben került sor a jogorvoslati kérelem benyújtására. A jogorvoslati kérelemre eljárt I. rendű alperes D.10/18/2011. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. (1) bekezdését, a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. (3) bekezdését, a 91. (1) bekezdését, valamint a Kbt. 96/A. (4) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. Az eljárási határidők betartását vizsgálva a termékminták megfelelőségét vitató kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy az eljárást lezáró döntést követő 2010. december 23-i iratbetekintésre figyelemmel ez az időpont minősül a Kbt. 323. (4) bekezdés b) pontja értelmében a tudomásra jutásnak. Ugyanakkor az iratbetekintést követően három munkanapon belül előzetes vitarendezésre is sor került. A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő szempontjából ezért az erre adott ajánlatkérői válasz megküldésének időpontja, 2010. december 30. napja tekinthető a Kbt. 323. (4) bekezdés c) pontja alapján kezdő - tudomásra jutási - időpontnak. Ehhez képest a 2011. január 3-án benyújtott jogorvoslati kérelem a tíz napos jogvesztő határidőn belül érkezett, ezért azt érdemben vizsgálta és megállapította a jogsértést. Az ajánlatkérő keresettel élt az I. rendű alperes határozatának megváltoztatása, elsődlegesen a jogorvoslati kérelem teljes elutasítása, a jogsértés megállapítása és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelező rendelkezés mellőzése, másodlagosan az I. rendű alperes határozatának hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Állította, hogy az I. rendű alperes eljárási szabálysértést követett el, amikor érdemben vizsgálta a termékmintákkal kapcsolatos elkésett jogorvoslati kérelmi elemet. Az I. rendű alperes a megkötött szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt 3

kezdeményezett pert, kérve annak jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását, annak hiányában bírság kiszabását. Az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok általános jogutódjának a személyét megállapította. Ítéletével az I. rendű alperes D.10/18/2011. számú 2011. február 7. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A szerződés érvénytelensége megállapítása iránt indított pert megszüntette. Az I. rendű alperessel ellentétben a tudomásra jutás időpontjaként az iratbetekintés napját fogadta el, azt 2010. december 3-ában - helyesen december 23-ában - jelölve meg. Álláspontja szerint ettől az időponttól kellett a jogvesztő határidőt számítani, amely határidő 2011. január 3. napján eltelt. A 2011. január 4-én előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett, mert nem számolható hozzá a vitarendezés három napja ahhoz a határidőhöz, mert az előzetes vitarendezési kérelemben a termékmintákra vonatkozó hivatkozás nem szerepelt. Kifejtette, hogy az I. rendű alperesnek a Kbt. 323. (4) bekezdés b) pontját kellett volna a határidő számítása során alkalmazni. Az I. rendű alperes jogsértést követett el, mert olyan kérelmet bírált el érdemben, amely elkésett. Előírta a megismételt eljárásra az elkésettség jogkövetkezményének az alkalmazását. Ez okból a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt polgári pert a Kbt. 350/B. (1) bekezdésére figyelemmel megszüntette. Az ítéletének fejrészében az I. rendű felperest Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal néven tüntette fel. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára utasítása iránt az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelemben a kérelmező az eljárást lezáró döntést támadta amiatt, hogy a nyertes ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert a benyújtott termékminták nem feleltek meg az alkalmasság igazolására vonatkozó műszaki leírásban rögzített feltételeknek. Az iratbetekintésre 2010. december 23-án került sor. Ez az időpont minősül a Kbt. 323. (4) bekezdés b) pontja értelmében a tudomásra jutásnak. Ezt követő három munkanapon belül 2010. december 28-án előzetes vitarendezésre is sor került, az erre adott ajánlatkérői válasz megküldésének napja 2010. december 30. volt, a Kbt. 323. (4) bekezdés c) pontja alapján tudomásra jutási időpontnak ez tekinthető, ehhez képest pedig a benyújtott jogorvoslati kérelem a tíz napos jogvesztő határidőn belül érkezett és alkalmas volt az érdemi elbírálására. Megjegyezte, hogy az ítélet azért is jogsértő, mert olyan jogalanyt jelölt meg I. rendű felperesként, amely már 2012. március 15-i hatállyal megszűnt. Az ajánlatkérő neve ugyanis Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra változott a 22/2012. (II.29.) Korm. rendelet értelmében. Az elsőfokú bíróság tehát olyan személlyel szemben hozta meg a döntését, amely nem volt jogalany, nem volt jogképes, és nem volt perbeli legitimitása sem. Az ajánlatkérő fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és költséget kért. Állította, hogy a bontási eljárást követően benyújtott előzetes vitarendezési kérelem félreérthetetlenül hivatkozott a címkepéldányokra, ami azt jelenti, hogy az alperesi beavatkozó már a 2010. december 13-i bontáson megismerte a címkepéldányokat, majd december 17-én arról is tudomást szerzett, hogy nem nyilvánította érvénytelennek a SOFTERM Bt. ajánlatát az ajánlatkérő. Álláspontja szerint csak a Kbt. szerinti tudomásszerzés megújítása érdekében került sor 2010. december 23-án az iratbetekintésre, akkor bővebb információt a kérelmező már nem szerzett, amit az is igazol, hogy az iratbetekintésre 16 perc elegendő volt. A jogalanyiságával kapcsolatosan kifejtette, hogy esetében egyszerű névváltozásról volt szó, ez a hivatkozott kormányrendelet 33. (1) bekezdéséből egyértelműen megállapítható. A III. rendű alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Ebben kifogásolta az ajánlatkérő 4

jogalanyiságának hiányát a Kormányrendeletre hivatkozással. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak vizsgálni kellett volna a felperes perbeli jogképességét, be kellett volna szerezni alapító okiratát, tisztázni kellett volna a nevét és székhelyét, vizsgálni kellett volna a képviselők képviseleti jogosultságát, és azt, hogy az eljárás félbeszakadását meg lehetett-e állapítani vagy sem. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett, amelyek miatt a Pp. 114. -a alapján élt a kifogás lehetőségével. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta a beavatkozás lehetőségéről. Állította, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt előterjesztett keresetlevelet a Pp. 130. (1) bekezdés e) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, figyelemmel arra, hogy a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok a 327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése értelmében a kormányhivatalok, a megyei szakigazgatási hivatalok általános jogutódjai lettek. A Pp. 157. a) pontja alapján a pert meg kellett volna szüntetni, mert az alperesek személyében a változás nem a per folyamán, hanem azt megelőzően következett be. A III. rendű alperes önként a perbe nem lépett, az I. rendű alperes nem vonta perbe, nem teljesültek az alperesi jogutódlás megállapításának Pp. 61. -ában írt feltételei. A IV-VI. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Az alperesi beavatkozó az I. rendű alperesnek a fellebbezésében kifejtettekkel egyetértett. A VII-X. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az I. rendű alperes fellebbezése és a III. rendű alperes csatlakozó fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a peres eljárás kifogásolt szabályait nem sértette meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012.(II.29.) Korm. rendelet záró rendelkezései között, a 32. (3) bekezdésének b) pontja értelmében 2012. március 15-én hatályát veszti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet. A 33. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2012. március 15-től NÉBIH néven működik tovább. Ebből következik, hogy a jogszabály rendelkezése folytán, mint arra az ajánlatkérő I. rendű felperes helyesen hivatkozott, névváltozás következett be. Erre az esetre irányadó a Legfelsőbb Bíróság KGD 2000. 8-9 számában megjelent véleménye, amely szerint, ha a közigazgatási szerv jogszabályi rendelkezés folytán változott, nincs szükség a jogutódlás formális megállapítására. Az elsőfokú bíróság ezért nem követett el eljárási jogszabálysértést, amikor az I. rendű felperes vonatkozásában a jogutódlásról külön nem rendelkezett, az pedig, hogy az elsőfokú ítéletében tévesen nevezte az I. rendű felperest, nem eredményez olyan súlyú jogsértést, amely az ítéletének érdemi felülvizsgálatát kizárná. A másodfokú bíróság végső soron ezt korrigálva az ítélet fejrészében már a helyes megnevezéssel tüntette fel az I. rendű felperest, a legfelsőbb bírósági vélemény, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012.(II.29.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a 2011. január 1-jével a megelőzően működött fővárosi és megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal általános jogutóda az adott megye szerinti kormányhivatal. A fenti legfelsőbb bírósági iránymutatásnak megfelelt, hogy az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt 8-II. számú végzésével ennek tényét megállapította. Ez okból a III. rendű alperes a Pp. 130. (1) bekezdésének e) pontjára, illetve a Pp. 157. -ára sikerrel nem hivatkozhat. A perben mindvégig perbeli jog- és cselekvőképes felek jártak el. A perbeli legitimáció kérdése fel sem merülhet, az ajánlatkérő perindítási jogát az általa előterjesztett kereseti kérelem kapcsán senki nem tette a per során érdemben kérdésessé, míg a szerződő felek perben állása a 5

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben szükségképpeni. Jogszabályi rendelkezés folytán a Pp. 61-65. szerinti szabályok alkalmazására nem volt szükség, elegendő volt a változásnak az alapul szolgáló jogszabályra való hivatkozással történő rögzítése. Az az eljárás szabálytalanságára vonatkozó III. rendű alperesi kifogás, miszerint az érdekelt kormányhivatalokat értesíteni kellett volna a beavatkozás lehetőségéről, azért nem helyes, mert a perben valamennyi ilyen kormányhivatal félként vett részt, nem volt elzárva az egyebekben a beavatkozóénál erősebb féli jogok gyakorlásának a biztosításától. A per érdemét illetően a másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, így annak érdemi vizsgálatára nem volt jogszabályi lehetőség, amely akadálya volt a szerződés érvénytelensége megállapítása iránti per megindításának is. A Kbt. 323. (2) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárást megindító kérelem a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutástól számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A 323. (4) bekezdése rendelkezik a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor arról, hogy mit kell a jogsértés tudomásra jutásának tekinteni. E szerint: b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. Elfogadta a másodfokú bíróság az ajánlatkérő érveit arra nézve, hogy a tudomásra jutásra vonatkozóan felállított törvényi vélelem megdönthető. A (4) bekezdés szerinti felsorolás nem tartalmaz valamennyi, lehetséges esetre előírást és az sem kizárt, hogy a tudomásra jutás időpontja tényszerűen, kétséget kizáróan, a törvényi vélelemtől eltérő időpontra nézve ismert legyen. Helyesen hivatkozott ugyanakkor az I. rendű alperes arra, hogy az eljárása során vizsgált jogsértő esemény az eljárást lezáró döntés volt, ami két okból is jelentőséggel bír. Egyrészről a jogorvoslati határidőt illetően, mert ez esetben az tíz nap, másrészről nem lehet a tudomásra jutás időpontjaként a döntés meghozatalától korábbi - az ajánlatok bontása - időpontot figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az alperesi beavatkozó a bontás során mit ismerhetett meg a későbbi nyertes ajánlatából, mert azt csak a döntés meghozatala után tudhatta meg, hogy az ajánlatkérő az adott tartalmú ajánlatot miként fogja értékelni. Nem fogadta el a másodfokú bíróság azt az érvelést sem, hogy utóbb az iratbetekintés azért tartott csak 16 percig, mert az alperesi beavatkozó a perben releváns ajánlati részeket már ismerte. A bontást követően az alperesi beavatkozó az összeférhetetlenség tisztázásához szükséges tényeket tárta az ajánlatkérő elé azzal, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a fémzárolási címkék megegyeznek az ajánlatkérő által csatolt mintapéldánnyal. Arra nézve nem állt adat rendelkezésre, hogy az alperesi beavatkozó már ekkor felismerte volna, a nyertes ajánlatában közölt mintapéldányok nem feleltek meg a dokumentáció előírásainak. A másodfokú bíróság ezért nem fogadta el a tudomásra jutás időpontjaként sem az ajánlatok bontásának időpontját, sem a döntést követő, de az iratbetekintést megelőző időpontot. A Kbt. 323. (4) bekezdésének egyes esetei az időbeliséget illető sorrendet nem állítanak fel. így nincs jogszabályi előírás arra, mit kell a tudomásra jutás időpontjának tekinteni abban az esetben, ha az eljárást lezáró döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet megelőzően 6

iratbetekintés és előzetes vitarendezés iránti kérelem is volt. Az I. rendű alperes a vélelmezett tudomásra jutás e kettősségét nem észlelte, az előzetes vitarendezésre figyelemmel azt a Kbt. 323. (4) bekezdésének c) pontja szerint számította, figyelmen kívül hagyva az iratbetekintés tényét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés ismeretében, ha a megtekintett iratokkal kapcsolatos, a döntést befolyásoló jogsértés miatt kezdeményez a kérelmező jogorvoslati kérelmet, az esetben a tudomásra jutás a Kbt. 323. (4) bekezdésének b) pontja szerinti esetet kell jelentse. Ha a kérelmező az iratbetekintés lehetőségével élt, majd előzetes vitarendezés iránt is kérelmet terjesztett elő, és erre az ajánlatkérői választ megkapta, tudomásra jutásnak azt az időpontot kell tekinteni, amikor először szembesült az általa vélelmezett jogsértéssel. Ha az iratbetekintés volt előbb, ezt az időpontot kell a tudomásra jutás időpontjának tekinteni. Nem eredményezheti a jogorvoslati határidők meghosszabbítását, hogy a kérelmező két, időben eltérő tudomásra jutást eredményező jogszabályi feltételnek is megfelelhet. Adott jogsértésről csak egy alkalommal lehet tudomást szerezni, ha az az iratbetekintés során történt, akkor a jogorvoslati kérelem benyújtására a Kbt. 323. (4) bekezdésének b) pontját, ha az eredménytelen előzetes vitarendezés során történt, akkor a Kbt. 323. (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni a határidő számításánál. Semmi nem indokolta az alperesi beavatkozó esetében, hogy az iratbetekintés során tapasztaltak ellenére még az előzetes vitarendezés eredményét is bevárja és csak ezt követően nyújtsa be jogorvoslati kérelmét. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg a tudomásszerzés időpontját az iratbetekintés napjával azonosan, mely 2011. december 23. napja volt. Az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt december 3. napja, nyilvánvaló elírás eredménye. Ehhez az időponthoz képest az alperesi beavatkozónak tíz nap állt rendelkezésre a jogorvoslati kérelem előterjesztésére, ez a határidő 2011. január 3-án letelt, az egy nappal később benyújtott jogorvoslati kérelem tehát elkésett, azt az I. rendű alperes érdemben nem vizsgálhatta volna meg, nem állapíthatott volna meg jogsértést az I. rendű felperes terhére, és nem kezdeményezhette volna a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében a fenti indokolásbeli kiegészítéssel és azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az I. rendű alperes határozatát kizárólag a kereseti kérelemmel támadott, vagyis a jogorvoslati kérelemnek helyt adó részében helyezte hatályon kívül, nem érintve az új eljárásra vonatkozó kötelezés rendelkezéseit. A megismételt eljárásra adott iránymutatás kiegészítésre nem szorult, azt a másodfokú bíróság nem ismétli. Az I. rendű alperes által a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti pert megszüntető elsőfokú ítéleti rendelkezés a fentiekből következően helyes volt. A Fővárosi Törvényszék a sikertelen fellebbezésre tekintettel a Pp. 78. (1), (2) és 79. (1) bekezdése értelmében az I. rendű alperest kötelezte az I. rendű felperesnek, valamint a III., IV., és VI. rendű alperesnek járó, a jogi képviselettel felmerülő másodfokú perköltség megfizetésére. A perköltség mértékénél figyelemmel volt az írásban elkészített fellebbezési ellenkérelemre és a tárgyaláson való megjelenésre is. A csatlakozó fellebbezés sikertelensége a feleknek többletköltséget nem okozott, ezért e részben perköltség megállapításáról nem kellett rendelkezni. Az I. rendű alperes fellebbezési és a III. rendű alperes csatlakozó fellebbezési illetékét a személyes illetékmentességükre figyelemmel a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. -a alapján az állam viseli. Budapest, 2013. október 8. napján 7

Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Szőke Mária s.k. bíró 8