63 A.S.N.P. 5. AUTIZMUS SPEKTRUMZAVARRAL ÉLŐ GYERMEKEK, TANULÓK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK, ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK PROGRAMJA 5. REVÍZIÓ Autizmus Centrum Kecskemét 1997-2001-2004.-2006.-2010.-2012.-2013. Kiegészített és felülvizsgált program 21 Alapelvek, célok, sajátosságok 63
64 21.1 Alapelvek Az autizmus spektrumzavar (ASZ) önálló diagnosztikai és gyógypedagógiai kategória. A fejlődés minden területét átható zavar okozta tünetek, a viselkedésben, gondolkodásban, szociális és kommunikációs készségek területén megjelenő fejlődési elmaradások, problémák által eredményezett kép egyetlen más fogyatékosság típushoz sem hasonlítható, spektrális jellegéből adódóan szinte egyénenkénti változatosságot eredményez az autizmus súlyossága és a társult tünetek pl. értelmi képességek sérülése területén. Az egyénenként változó képet tovább árnyalják az érzékelési, ingerfeldolgozási problémák, a sokszor súlyos viselkedésproblémák. 21.1.1 Fentiekből következő, az oktatást, nevelést meghatározó alapelvek: Az autizmussal élő gyermekek, tanulók autizmus specifikus ellátása egyetlen más fogyatékosság típusra sem jellemző speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók esetében függetlenül attól, hogy milyen értelmi képességekkel rendelkeznek. Az autizmussal élő gyermekek, fiatalok közötti egyéni különbségek miatt bár erre mindenképp törekedni kell még magas tanulói létszámok mellett sem lehet olyan homogén csoportokat létrehozni, amelyek egyaránt megfelelnek az életkor és a képességek szerinti csoportosításnak is. Az egyéni különbségekből, sajátosságokból eredően a fejlesztés módszerei és tartalma jelentősen eltérhet azoktól a módszerektől és tartalmaktól, amelyeket a többségi oktatási, nevelési rendszer számára a NAT és a különböző fogyatékosság-típusokra kiadott kerettantervek meghatároznak. Az egyéni különbségek és szükségletek, illetve a csoportos oktatás, nevelés nehézségei miatt az autizmus spektrumzavarral élő tanulók autizmus specifikus oktatása, nevelése jellemzően egyéni felmérésre, egyéni tervezésre és egyéni fejlesztésre épül a tantárgyi tartalmakon kívüli ismeretek átadása esetében akkor is ha az oktatást integrált formában szervezik. Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelése, oktatása során az általános és specifikus pedagógiai tartalmak és az egyéb fejlesztési tartalmak belső arányait a pedagógusok a tanuló egyéni szükségletei, képességei alapján, a szülővel egyeztetve, a pedagógiai diagnosztikai mérések eredményei ismeretében határozzák meg. Az autizmus specifikus oktatás, nevelés során a tanulók aktivitásait (napirendjét, az ezen belüli tevékenységeket) a pedagógusok a gyermek, tanuló egyéni szükségletei, képességei, aktuális fejlettségi, szocializációs szintje alapján az adott nevelési, oktatási szintnek megfelelően személyre szabottan határozzák meg. Ebből következik, hogy a tantárgyi tartalmak óraszámai a napirendi tevékenységekbe foglalva jelenhetnek meg. 64
22 Fejlesztési területek nevelési célok 65 Az erkölcsi nevelés Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében az alapsérülés miatt nem számolhatunk intuitív szociális megértésre, a helyes minták spontán követésére és rugalmas szempontváltásra (pl. más emberek szempontjainak megértésére). Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése, saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése, a saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása. Esetükben a társadalmi együttélés szabályait explicit módon szükséges tanítani. Merev, rugalmatlan gondolkodásuk miatt a tanult szabályokhoz, erkölcsi normákhoz mérlegelés nélkül ragaszkodhatnak. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésének-oktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók többsége jelentős támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában Testi és lelki egészségre nevelés Elsődleges az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív, reális énkép és önértékelés támogatása, a fejlődési zavarral gyakran együtt járó szorongás megelőzése, oldása. A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása szintén prioritást kap az egyéni fejlesztési tervben. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának, mivel a szociális megértés sérülése e területet speciálisan nehézzé teszi. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést. 65
66 A családi életre nevelés A család szerepe az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló esetében is kiemelkedő jelentőségű. Az iskola alapvető feladata, hogy segítse az érintett családokat az autizmusspecifikus célok kitűzésében és megfelelő nevelési stratégiák alkalmazásában, mivel a hagyományos módszerek többsége nem válik be az érintett gyermekek esetében. A nevelési-oktatási intézmény és a család szoros együttműködésével érhetők el és terjeszthetők ki az egyéni fejlesztési tervben megfogalmazott célok, különös tekintettel a szociális-kommunikációs készségek általánosítására, valamint a rugalmasabb viselkedés és gondolkodás fejlesztésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében is cél lehet az önkéntes feladatvállalás egyéni mérlegelést követően, ha annak értékét, saját szerepüket és kompetenciájukat az önkéntes tevékenység során megértik. Az önkéntes feladatokban való részvétel segítheti együttműködési és problémamegoldó képességeik fejlődését, elősegítheti pozitív énképük alakulását, önbecsülésük növekedését. Fontos azonban figyelembe venni szociális naivitásukat, sebezhetőségüket, ezért a család és a pedagógusok egyénre szabott támogatásával, kísérésével vonhatók be önkéntes feladatokba. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés e területen is a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend kialakítása. Pályaorientáció Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság támogatása kiemelkedően fontos. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében az önállóság megalapozása már a fejlesztés kezdetétől jelen van, mivel számos alapfeltétele hiányozhat, többek között a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság tolerálásának és kezelésének képessége. Az elérhető felnőttkori önállóság nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a pályaorientáció során építsünk a tanuló speciális érdeklődési körére, erősségeire. Gazdasági és pénzügyi nevelés E területen az érintett tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú. Előnyös, ha ezek az ismeretek valódi élethelyzetekben, cselekvésbe ágyazottan jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának lehetősége a mindennapi életében nagy egyéni eltéréseket mutat. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésében. 66
Az érintett tanulók különösen veszélyeztetettek lehetnek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez. 67 A tanulás tanítása Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete és kiaknázása kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. 23 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkciók megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek esetében a kommunikációs képességek fejlődése és nyelvelsajátítás folyamata minőségileg eltér a tipikusan fejlődő kortársakétól. A fejlődési zavar kihat a szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátítására, rugalmas alkalmazására. Hiányozhatnak vagy sérülhetnek azok a képességek, melyek lehetővé teszik a helyzetnek megfelelő személyközi kommunikációt és a nyelvi úton történő ismeretszerzést. Különösen nehezített az élő nyelv és szociális közvetítés útján való tanulás. A kommunikációs képességek sérülése és a kompenzáció lehetősége egyénenként mérendő fel, a fejlődési zavar spektrum jellege, az egyéni képességek és tünetek nagyfokú változatossága miatt. Idegen nyelvi kommunikáció Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál - hasonlóan az anyanyelvi kommunikáció esetében tapasztaltakhoz - hiányozhat az idegen nyelv rugalmas, a kommunikatív partnerhez alkalmazkodó használata, a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények valódi megértése és kifejezése, annak ellenére, hogy a nyelv mechanikus elsajátítása megtörténhet. Így esetükben különösen nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv 67
68 funkcionális használatának fejlesztése. Egyénenként mérlegelni kell, hogy a nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek adottak-e? Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia feltételei közül a lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket a jó nyelvi és intellektuális képességű autizmussal élő tanulók képesek lehetnek elsajátítani. Nehézségek a szociokulturális és interkulturális készségek területén mutatkozhatnak. Matematikai kompetencia Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek elsajátításában és a matematikai képességekben nagy egyéni különbségekre számíthatunk az autizmus spektrumán, a kiemelkedő matematikai tehetségtől a súlyos megértési nehézségekig terjedően. Cél a matematikai műveltség és kompetencia egyén által elérhető legmagasabb szintjének biztosítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos ismeretek elsajátítása tartozhat az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók erősségei közé, többlettámogatást igényelhetnek azonban az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén. Az érintett tanulók jellegzetesen sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanulás során nem számíthatunk a gyermekek spontán érdeklődésére, előzetes megfigyeléseire, élményeire. E területen is nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalás. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok területén szintén nagy egyéni különbségeket tapasztalunk az autizmus spektrumán. Egyes tanulók különösen tehetségesek lehetnek valamely, speciális érdeklődési körükbe tartozó tudományterületen, más tanulók esetében inkább a praktikus, mindennapi életben alkalmazható ismeretek kerülnek előtérbe. Digitális kompetencia Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az IKT alkalmazása egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára, a kommunikációs akadálymentesítés, a tanulás és későbbi munkalehetőségek tekintetében egyaránt, sokan közülük pedig kifejezetten tehetségesek az IKT alkalmazásában. Az érintett tanulók esetében azonban kiemelten fontos a lehetséges veszélyek megelőzése. Fokozottan veszélyeztetettek azzal kapcsolatban, hogy függővé 68
69 váljanak a számítógép és internet használat során. Szociális-kommunikációs sérülésük miatt nehézséget jelenthet számukra az IKT interaktív használattal összefüggő veszélyek felismerése, elkerülése, valamint a rendelkezésre álló információk közötti kritikus válogatás. Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szociális és állampolgári kompetencia körébe tartozó ismeretek, képességek és attitűdök teljeskörű elsajátítása mélyebb szociális megértést feltételez. Mivel az autizmus spektrum zavarok lényegi jellemzője a szociális megértés sérülése, az érintett tanulók esetében elsősorban a tények, ismeretek, együttélési szabályok elsajátítása kap prioritást. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A képességek terén a típusos nehézségek mellett szintén nagy egyéni különbségek mutatkoznak az autizmus spektrumán. A felnőttkori munkavállalásra való felkészítés, az egyén erősségeihez illeszkedő foglalkozások körének meghatározása prioritást kap. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési cél fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A művészetek sokoldalúan segíthetik az autizmus-specifikus egyéni fejlesztést. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók között lehetnek kiemelkedő zenei, rajz vagy egyéb művészi tehetséggel bíró gyermekek. A hatékony, önálló tanulás Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete miatt általában számolni kell a gyenge, vagy sérült motivációval, az énkép, önismeret hiányával, töredékességével. A tanulás tanítása során alapvető fontosságú arra alapozni, hogy a tanuló mely ismeretek, tudások, képességek birtokában van, illetve milyen kialakulóban lévő képességekre építhetünk. 69
70 Az önállóság elősegítésének egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása elősegíti a fejlődést. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek e területen is az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A munkavállaláshoz szükséges képességek fejlesztése prioritást kap az érintett tanulók iskolai nevelése-oktatása során. Az autizmussal élő tanulók között lehetnek olyan, az autizmus mellett értelmi fogyatékossággal is küzdő gyermekek, akik nem, vagy kortársaiknál jóval később sajátítják el az írást, olvasást, számolást, ill. az IKT-eszközök használatát. Az értelmi és nyelvi képességektől függetlenül hiányozhatnak a hatékony és önálló tanulás egyes feltételei: a tartós, irányítható figyelem, a motiváció, a tanulás céljának, jelentőségének megértése. Hiányozhatnak a csoportos helyzetben való tanulás kognitív és viselkedéses feltételei, ezért szükség lehet az új ismeretek egyéni helyzetben való tanítására. A tanulás iránti pozitív attitűd gyakran csak a saját érdeklődési kör esetében jelenik meg, egyébként számolnunk kell az újdonságokkal szembeni ellenállásra. 24 Egységesség és differenciálás Az autizmussal élő tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai 70
71 asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel. Az autizmussal élő tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai: a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait; a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia autizmus-specifikus módszereivel történik. 25 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai az iskolai nevelés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetekspeciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: elemi szociális-kommunikációs készségek viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.) 71
72 figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb. érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók önkiszolgálás, önellátás saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása 26 Autizmus specifikus óvodai nevelés Részletes Nevelési Programja 26.1 Általános rész Az autizmussal élő gyermekek óvodai nevelése az iskolai oktatáshoz hasonlóan speciális tárgyi, módszertani és személyi feltételekhez kötött, az autizmus spektrumzavar mint egyetlen más fogyatékossági, sérülési típushoz sem hasonlítható állapot sajátosságaitteljes mértékben figyelembe vevő, pedagógiai, nevelési eszközeit és módszertárát ezensajátosságokhoz igazító nevelési forma. A nevelés, oktatás során a fentiekre tekintettel - elsősorban nem az általános alapelvek, hanem Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján előírt specifikus irányelvekszolgálnak a napi munka alapjául: Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, 72
73 kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiájamegelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nembeszélő, vagymegkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozottmennyiségű, de célszerűen használt augmentált vizuálisan segített kommunikációs eszköztárral. A gyermek aszociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és akölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükségesviselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák,viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával(szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.a jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is akommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében azóvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő különösen a természetes élethelyzetek használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetbenpszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik,speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekekszükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekbenképzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. 26.2 Gyermekkép Az Autizmus Alapítvány programjából kiemelve hangsúlyozzuk, hogy az autizmusspektrumzavar (pervazív fejlődési zavar, stb.) egy, a személyiség egészét érintő állapot, melyaz oktatás, nevelés területén sajátos, a gyermekek, fiatalok igényeihez igazodó megközelítésttesz szükségessé. Ebből a tényből adódóan MINDEN autizmussal élő gyermek, fiatal,függetlenül az egyes, esetleg kiemelkedő képességszigetektől, az általános intelligenciamértékétől komoly hátrányokkal küzd a szociális helyzetek megértése, a rugalmasviselkedésszervezés, a kommunikáció területén. Az autizmus specifikus óvodai nevelés éppenezért az autizmus spektrumzavar miatt a fenti területeken egyénenként eltérő mértékben ésformában fennálló szükségletekre épített individuális, azaz személyre szabott ellátási formátbiztosít. Fentiekre tekintettel általános gyermekkép önmagában nem határozható meg, hiszenaz idegrendszer sajátos fejlődési rendellenességei következtében az autizmus spektrumzavartünetei egyénenként eltérő személyiségképet hoznak létre. Ebből következően azautizmusspecifikus óvodai nevelés a személyiség megismerését, a 73
74 képességek területenkéntifelmérését, a családdal, mint a nevelésben résztvevő partnerrel történő szövetségkötés,valamint az alapvető célok meghatározását célul kitűző, s a célok megvalósításávalkapcsolatos tervező munka, majd az ezt követő egyéni fejlesztés időszakaként határozhatómeg. Szükségtelen külön hangsúlyozni, hogy az általános gyógypedagógiai nevelésben, - sígy az autizmus specifikus nevelés oktatás terén is a nevelés, oktatás alapját a gyermek,tanuló teljes, nemtől, kortól, etnikai vagy nemzeti hovatartozástól, a sérülés vagyfunkcióképesség mértékétől, típusától független, teljes, feltétel nélküli elfogadása képezi.éppen ezért az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi,sem nemi, sem egyéb értelemben. 26.3 Óvodakép Hangsúlyozzuk: az autizmussal élők nevelése, oktatása során az általános alapelvek,módszerek, eljárások nem, vagy nagyon korlátozott mértékben alkalmazhatók.a gyógypedagógiai nevelés, oktatás alapja minden esetben a gyermekek egyéniképesség struktúrájának meghatározása, a fejlesztendő területek családdal egyeztetettkijelölése. A személyiség fejlesztése ebben az esetben tehát a komplex, egyéni sajátosságokalapján tervezett, a személyiség minden összetevőjére kiterjedő képességfejlesztést foglaljamagában. Ennek összetevői igen változatosak, az alapvető beilleszkedési készségekkialakításától az önellátást, önkiszolgálást megalapozó készségeken át egészen azintellektuális készségekig terjedhetnek. Látnunk kell tehát, hogy az az autizmusspektrumzavarral élő a gyermek, aki csak a szegregált, autizmus specifikus gyógypedagógiaiellátásban képes megfelelően fejlődni, a személyiség, a képességstruktúra igen összetettsérülésével küzd. Ebben az esetben az alapvető készségek kialakítása mellett egyéb fejlesztésicélok (a személyiség hagyományos értelemben vett kibontakoztatása, vagy a környezettudatosnevelés kérdése) az életkorhoz képest alapvetően elfogadható életminőséghez szükségesegyéb készségek kialakítása, általánosítása mellett jöhetnek szóba. Az óvodai nevelés során ahogy az iskolai oktatásban is az autizmus specifikus jelző az alábbiakat foglalja magában: a nevelési folyamat az egyéni képességekre, az autizmusspektrumzavar miatt fennálló speciális szükségletekre épül. Fölöslegesnek tarjuk emiattkiemelni egyik- vagy másik képességterületet, ideértve az érzelmi biztonság vagy azénazonosság, az identitástudat kérdését. Nyilvánvaló, hogy ahol erre lehetőség nyílik, s aprioritások meghatározásánál ennél fontosabb teendő (a fontosabbat értsd: a gyermekéletminőségét erőteljesebben befolyásoló) nem merül fel, úgy a fejlesztési célok között pl.anemzeti identitástudat kialakításának kérdése is szerepelni fog. Az elsődleges cél azonban agyerek képességeihez mérten elérhető legmagasabb szintű funkcióképesség, társadalmirészvétel és ezzel kapcsolatos önállóság elérése, az ezzel kapcsolatos iskolai fejlesztésmegalapozása. Látni kell tehát, hogy a korai fejlesztésből óvodába kerülő, csak szegregáltellátási formában nevelhető, autizmussal élő gyermekek környezethez szoktatása, aszabályok, struktúra elfogadása, a kommunikációs készségek, alternatív kommunikációstechnikák tanítása, az alapvető szobatisztaság, étkezéssel 74
kapcsolatos készségek kialakításaminden egyéb területnél magasabb prioritást kell, hogy kapjon függetlenül bármilyen máskörülménytől. 75 26.3.1 Az óvodai nevelés feladatai: Az autizmusból következő fejlődési problémák miatt az óvodai nevelés soránelsősorban olyan területeken folyik fejlesztés, amelyek a gyermek későbbi társadalmi(elsősorban családi, szűkebb iskolai közegbe való) beilleszkedését, ismeret elsajátításátmegalapozzák. Ezek különösen: az alapvető mikro- mezo- és makro szintű társadalmi beilleszkedést szolgáló szociálisés viselkedési készségek (közelség elfogadása, egyes szabályokhoz valóalkalmazkodás, napirend elfogadása, stb.) kommunikáció, alternatív kommunikáció tanítása az alapvető szükségletek (ideértveafájdalmak, egyes helyzetek adekvát elutasítása, kérés, figyelemfelkeltés) kifejezésére tanulást megalapozó készségek alapvető figyelem, utasítások megértése, motivációsrendszer feltérképezése és kialakítása, stb. a fentiekkel összefüggő intellektuális fejlesztés elsősorban a szociális beilleszkedéstés kommunikációt szolgáló készségek fejlesztése: azonosítás, megkülönböztetés,egyeztetés, stb. bővebben lásd az adaptált programot. 26.4 Személyi és tárgyi feltételek 26.4.1 Személyi feltételek: Autizmus specifikus gyógypedagógiai ellátásról lévén szó a személyi feltételek is eszerint alakulnak: autizmus specifikus képzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár: min. 2 fő/csoport dajka: 1 fő/csoport gyógypedagógiai asszisztens: 1 fő/csoport 26.4.2 Tárgyi feltételek: Az előírásoknak megfelelő csoportszoba a hozzá tartozó szociális helyiségekkel,valamint az iskolától kerítéssel és zárható kapuval elkülönített játszóudvar, árnyékolóval,pihenő padokkal, az előírásoknak megfelelően kialakított csúszdával, hintával éshomokozóval, valamint eszköztárolóval. 26.4.3 Eszközök: A fejlesztéshez szükséges berendezések: korcsoportos méretű asztalok, székek, óvodaifektetők a létszámnak megfelelően, a sajátosságoknak megfelelő eszközök: vizuálisingereket nyújtó eszközök, taktilis ingereket nyújtó eszközök pl. labdafürdő medence -motoros készségeket fejlesztő játékok, érzékelés fejlesztők, egyéb függeszthető játékok pl.hálóhinta, stb., egyeztetők, kirakók, szimbolikus játék fejlesztéséhez miniatűr 75
tárgyak, egyéniaugmentatív eszközök: tárgyas és képes napirendek, kommunikációs eszközök,folyamatábrák. 76 26.5 Az óvoda kapcsolatai: Az óvoda a Kecskeméti Módszertani Központ integráns része, szakmai kapcsolatai elsősorban az Autizmus Centrummal vannak. Az óvoda nevelőtestülete részt vehet az AC szakmai rendezvényein, esetmegbeszélőcsoportjain.az óvoda ezen felül kapcsolatot tart a csoportba járó gyermekek szüleivel, afejlesztési, nevelési célokat folyamatosan egyezteti a gyermekek családjaival.az óvoda a korai fejlesztést, utazó tanári ellátást végző szakemberekkel, az ezenellátásokban résztvevő intézményekkel, szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart pl. úgy, hogyaz óvodában dolgozó szakemberek ezen ellátásokban részt vesznek. 26.6 Az óvodai nevelés tevékenységformái: Az autizmus-specifikus nevelés tevékenység formái merőben eltérnek az egyéb óvodai nevelési formáktól. Ennek oka a már jelen programban többször említett fejlődési zavar által előidézett minőségi károsodás a szociális készségek, a kommunikáció és a rugalmas gondolkodás területein. Fentiekből következően az autizmussal élő óvodások esetében az óvodai nevelésnek (utalunk itt az Autizmus Alapítvány programjának 1.1. pontjára) az autizmus spektrumzavarból eredő speciális szükségletekre kell épülnie. Ennek tükrében: szabad játéktevékenységről hagyományos értelemben - az autizmus spektrumzavarral élő tanulók esetében gyakorlatilag aligha beszélhetünk. A szabad játék esetükben leginkább a strukturálatlan helyzetekben végzett sztereotip tevékenységeket jelenti így itt a nevelés célja a szetereotípiák visszaszorítása, a szabadidős repertoár növelése lehet. Az óvodai nevelés tevékenységformái a sajátosságok figyelembe vételével az alábbiak: beszoktatási időszakban az egyéni majd csoportnapirend elfogadása augmentatív eszközök tanítása egyéni és csoporthelyzetben motivációs eszközök alkalmazásának előkészítése, motivációs eszközökhasználatának tanítása egyéni majd csoportos szociális fejlesztés kommunikációs eszközök használatának előkészítése, alternatívkommunikáció bevezetése napirend használat előkészítése, napirend bevezetése önellátási és önkiszolgálási készségek megalapozása, készségekmegszilárdítása 26.6.1 A tevékenységformák főbb irányai: egyéni készségektől a társas készségek irányába az alapvető életfunkciókat biztosító készségektől azönmegvalósítást szolgáló készségek irányába 76
a szigorúan kötött struktúrából a rugalmas, egyéniválasztásokon alapuló struktúra irányába 77 26.7 Az autizmus specifikus óvodai nevelésben résztvevő gyógypedagógus feladatai: ismerje és alkalmazza a gyermekek felmérésére szolgáló eszközöket a felmérés alapján a családdal egyeztetve készítse el a gyermek fejlesztési tervét eghatározva a fejlesztő munka prioritásait tartson kapcsolatot a gyermeket fogadó intézménnyel, az óvodai nevelési szakasz végénvegyen részt a gyermek továbbhaladásával kapcsolatos egyeztetéseken,különös tekintettel az integrációra, részleges integrációra alkalmassá váltgyermekek számára megfelelő intézmény kiválasztására a lehetőségek mérlegelésével adjon teret a gyermekek önálló választásának(ideértve bizonyos helyzetek elutasítását is) ismerje és alkalmazza a gyermekek legmagasabb szintű, adaptívkommunikációja érdekében szükséges kommunikációs és alternatívkommunikációs eszközöket 26.8 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az autizmus specifikus óvodai nevelésben részt vevő gyermekek a nevelési év végéreérjék el a fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési célt, azaz általánosságban legalább: - alkalmazkodjanak a mindennapos óvodába járás körülményeihez, fogadják el a környezetet, legyenek képesek a környezethez minimális mértékbenalkalmazkodni legyenek képesek bizonyos alapvető szükségleteiket a társadalmi normákszerint elfogadhatóan kifejezni legyenek képesek elfogadhatóan, vagyis másokat vagy önmagukat nemveszélyeztető módon viselkedni Minden további kérdésben az általunk adaptált nevelési programban foglaltak azirányadók. 26.9 Adaptált Program: ÓVODAI PROGRAM AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA, Autizmus Alapítvány 2007. 27 Autizmus specifikus alapfokú oktatás - Nevelési, Oktatási Program 27.1 Az autizmus spektrumzavarral élő tanulókat ellátó speciális csoportok tanulói 77
78 A Kecskeméti Módszertani Központ Autizmus Centruma azon gyermekek, tanulók ellátását végzi, akik rendelkeznek pervazív fejlődési zavar; Autisztikus zavar; pervazív fejlődési zavar; vagy más, az autizmus spektrumzavarok összefoglaló diagnosztikai kritériumainak megfelelő gyermekpszichiátriai diagnózissal, valamint a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint más, többségi intézményben, integrált keretek között oktatásuk, nevelésük nem lenne a köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítható. Az ellátás feltétele, hogy a bizottság döntsön az intézmény kijelöléséről és a javaslat az adott tanévre érvényes legyen. A felvételről az intézmény vezetője az intézményegység vezetővel egyeztetve a befogadó kapacitás ismeretében dönt azzal, hogy a csoportokban a gyermekek viselkedésproblémáinak, fejlettségi szintjének, valamint a termek méretének figyelembevételével 6- max.8 gyermek helyezhető el. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzési formában elsősorban az intézmény egység alapfokú oktatást biztosító csoportjaiban tanuló, az alapfokú oktatás, nevelés előírt követelményeit teljesítő tanulók szakmai és önálló életre előkészítő, felkészítő képzése folyik. Az intézmény kapacitásának ismeretében a képzésbe felvehető minden tanuló, aki az alapfokú oktatás követelményeit teljesítette, az intézménybe jelentkezését a meghirdetett képzési formákra benyújtotta. A felvételről az intézmény vezetője a intézmény egységvezetővel konzultálva dönt. 27.2 Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt a továbblépés előtt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. 78
79 A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. 2 27.3 Az autizmussal élő tanulók oktatásának nevelésének fő célkitűzései: az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók képességei, speciális szükségletei alapján belátható életútjának adott szakaszában a tervező, fejlesztő és értékelő munka segítségével, a bizonyítékokon alapuló eljárások, módszerek személyre szabott alkalmazásával biztosítani a lehető legnagyobb mértékű fejlődést, az elérhető legmagasabb életminőséget. Ennek érdekében a gyógypedagógusok főbb feladatai: o a támogató (augmentatív) eszközök képességek szerinti legmagasabb szintű használatának tanítása o a kommunikáció használata és megértése ideértve az alternatív kommunikációs technikákat is mint társadalmi beilleszkedést szolgáló tevékenység tanítása o társadalmi élet szabályaihoz igazodó, adaptív viselkedési készségek kialakítása o önállóság, önellátás fejlesztése, az adott társadalomban elérhető legmagasabb szintű életminőség eléréséhez szükséges készségek, képességek az egyén adottságaihoz mért legmagasabb fejlődési szintre való eljuttatása o egyéni képességek kibontakoztatása, a kiemelkedő képességek gondozása, felhasználása a társadalmi integráció, a későbbi munkavégzésre való felkészítés érdekében 27.4 Az autizmussal élő tanulók speciális nevelésének, oktatásának sajátosságai 2 Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 79
80 A pervazív fejlődési zavar az idegrendszert ért károsodás következményeként a fejlődés minden területét különböző mértékben érintő elmaradással jellemezhető, egész életen át tartó fogyatékos állapot. Az autizmushoz érzékszervi, testi, értelmi fogyatékosság is társulhat. A szociális és kommunikációs készségek fejlődésének elmaradása mellett jellemzőek még a kognitív rugalmatlanság, az erős struktúra igény, az önellátás, önkiszolgálás területén mutatkozó elmaradások is. Az autizmussal élő személyek nevelése, oktatása során az alábbiakat kell figyelembe venni: az autizmussal élő személyek nehezen képesek más személyek érzelmeinek, gondolatainak megértésére, ahogy saját érzelmeiket, gondolataikat sem képesek mindig megfelelő, mások számára elfogadható módon kifejezni a szociális megértés hiánya miatt az autizmussal élő gyermekek és fiatalok számára nehézséget okoz, hogy a szociális motiváció jutalomértékét felismerjék, gyakran van szükségük külső megerősítőkre, jutalmakra. A jutalmazás alapelve, hogy a jutalmazott készség, magatartás kialakulásával egyidőben a külső motiváció fokozatosan visszavonásra kerül. az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknek, tanulók (különösen a verbális kommunikációt nem, vagy alig használó tanulók) beszédértése korlátozott, többnyire a helyzetekből illetve vizuális információkból tájékozódnak. A beszéd kommunikációs célú használata, a kölcsönös kommunikáció területén mutatkozó nehézségek a beszédre képes gyermekeknél is jellemzőek. Gyakran az interakciók sztereotip témák köré szerveződnek. Fontos, hogy az alternatív kommunikáció tanítása során a kölcsönösség a fő alapelv legyen. a gyermekek és fiatalok egyenetlen képességprofillal rendelkeznek, vagyis az elmaradások nem minden területen egyformán súlyosak, ezért a fejlesztés tervezését felmérésnek kell megelőznie. az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók számára különösen nagy problémát jelent a térbeli és időbeli tájékozódás, néha egyszerű hétköznapi helyzetekben sem képesek eligazodni. Nem értik a sorrendiséget, a dolgok logikus következményeit nem ismerik fel. a nevelés, oktatás szervezése során természetesen az autizmus spektrumzavar mellett esetlegesen jelentkező más társult problémákat is figyelembe kell venni a fejlesztés során, ám az autizmus, mint vezető tünet mindig meghatározza az ellátás kereteit, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket az autizmusból adódó viselkedésproblémák kezelése, az adaptív viselkedés kialakítása a fejlesztés kiemelten hangsúlyos területe. A viselkedés kezelésére vonatkozóan fontos a korszerű szakmai alapelvek figyelembe vétele! 28 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai 80
81 A tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Iskoláskorban is folytatni kell a korai fejlesztésben és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárásokat, illetve szükség lehet az iskoláskor előtti képességfejlődés területeinek fejlesztésére. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a Nat-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az alsó szakasz (1 4. évfolyam) elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók esetében előfordulhat, hogy az egyes műveltségi területeken meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott életkorban képesek elsajátítani. Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív készségek párhuzamos fejlesztése szükséges. Első szakasz Korai diagnózis esetén egybeeshet a korai fejlesztés és az óvodai nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik az alsó tagozat időszakába. Fő célja a habilitáció.a gyermek formális és informális felmérésének) tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövid távú tervre épül. Célja a gyermek/tanuló elemi beilleszkedési készségeinek, adaptív viselkedésének kialakítása. Ennek érdekében: a szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése, az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve rendezése, fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített ún. protetikus, segédeszközökkel felszerelt augmentatív környezet, eszközök használatának elsajátítása, adaptív viselkedési formák, szokások kialakítása. Második szakasz Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik a középfokú nevelés-oktatás szakaszába. Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben. Harmadik szakasz 81
Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával vagy a középfokú nevelés-oktatás szakaszával. Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. 82 1. szakasz ( felmérő, alapozó szakasz) A csoportba kerülő gyermek felmérése, a neveléshez, oktatáshoz szükséges készségek megalapozása különösen az alábbi területeken 3 : térben-időben való tájékozódás viselkedés kommunikáció alapvető intellektuális készségek önellátás, szobatisztaság, étkezés motivációs rendszer család erőforrásainak felmérése Elsődleges célok kijelölése téri-időbeni tájékozódás adaptív (tanulást lehetővé tevő) viselkedés kommunikáció szükséglet kielégítést szolgáló önállóság család tájékoztatása, a kooperáció kereteinek meghatározása szerződéskötés (követelmények, kölcsönös elvárások egyeztetése) 2. szakasz (fejlesztő szakasz) kognitív fejlesztés intellektuális fejlesztés tájékozódási készségek fejlesztése szociális készségek fejlesztése önellátás tanítása kommunikációs fejlesztés szociális viselkedés fejlesztése tanult készségek általánosítása család bevonása a fejlesztésbe 3. szakasz (általánosítás, alkalmazás szakasza) 3 Bővebben lásd: Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 8.2.4. 82