összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Hasonló dokumentumok
Evans-Searles fluktuációs tétel

Evans-Searles fluktuációs tétel Crooks fluktuációs tétel Jarzynski egyenlőség

Molekuláris motorok működése

Minek kell a matematika? (bevezetés)

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Termodinamika és statisztikus fizika

a klasszikus statisztikus fizika megalapozása

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Termodinamikai bevezető

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Spontaneitás, entrópia

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Spontaneitás, entrópia

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Hajdú Angéla

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Termodinamika (Hőtan)

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

I. posztulátum: A magukra hagyott makroszkopikus rendszerek kellően hosszú idő után a termodinamikai egyensúly állapotába kerülnek.

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Légköri termodinamika

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Hőtan I. főtétele tesztek

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Belső energia

Kvantum termodinamika

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

Mivel foglalkozik a hőtan?

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Kémiai reakciók sebessége

Transzportfolyamatok

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Kutatási terület. Szervetlen és szerves molekulák szerkezetének ab initio tanulmányozása

3. előadás Stabilitás

Feladatlap X. osztály

A termodinamika törvényei

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Reakciókinetika és katalízis

Klasszikus zika Termodinamika I.

Digitális tananyag a fizika tanításához

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

Termokémia, termodinamika

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

ENERGIA ÁTALAKÍTÓ. össznyomáson ugyanazt a mennyiséget értjük.)

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Reológia Mérési technikák

Szabadentalpia nyomásfüggése

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

A metabolizmus energetikája

Klasszikus és kvantum fizika

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

A nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel. Készítette: Jakusch Pál Környezettudós

Az entrópia statisztikus értelmezése

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

Szilárd testek sugárzása

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Szubmolekuláris kvantuminterferencia és a molekuláris vezetőképesség faktorizációja

A TANTÁRGY ADATLAPJA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

14 A Black-Scholes-Merton modell. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Átírás:

A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske sebességének a fallal párhuzamos összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad. Termodinamikai mennyiségek származtatása a kanonikus eloszlásból

Termodinamikai mennyiségek származtatása a nagykanonikus eloszlásból Loschmidt paradoxona Johann Josef Loschmidt (1876) Az időben szimmetrikus mechanikai mozgásegyenletekből nem következhetnek irreverzíbilis folyamatok. A termodinamika második főtétele egyértelműen aszimmetrikus időben. Paradoxon: Mind a mechanika mind a termodinamika komoly elméleti és kísérleti alapokkal rendelkezik, de a kettő ellentmondani látszik egymásnak. Az idő folyásának iránya az idő folyásának termodinamikai iránya a második főtétel alapján Nincs olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye, hogy hő megy át hidegebb testről melegebbre. Monotermikus körfolyamat nem végezhet munkát. Zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. Boltzmann H-tétele H = ρ(q, p,t )ln ρ(q, p, t)d n q d n p Ludvig Boltzmann (1872) H a t idővel állandóan csökken vagy legfeljebb állandó marad, ha H elérte minimumát. hallgatólagos feltevés (a molekuláris káosz hipotézise): az egyes gázmolekulák impulzusai korrelálatlanok és a helytől függetlenek az ütközés előtt S= n k B H

Coarse graining Paul Ehrenfest (1911) Paul Ehrenfest (1880 1933) A Landauer elv kísérleti igazolása Q= ẋ t V x,t / x dt <Q>= T Δ S=k B T ln 2=Q Landauer Bérut és mtsi. (2012) Nature 483: 187 Maxwell démon James Clerk Maxwell (1871) Szilárd Leó (1929): a Maxwell démonnak mérnie kell ami energia befektetést igényel. A démon-gáz együttes rendszer entrópiája nő. Rolf Landauer (1960): Nem a mérés, hanem a begyűjtött információ törlése jár szükségképpen entrópia növekedéssel: bitenként ΔS = k B ln 2 John Earman és John Norton (1998): Mindkét fenti magyarázat felteszi, hogy a Maxwell démonra igaz a termodinamika 2. főtétele, és ezt felhasználva vezeti le a termodinamika 2. főtételét. Kis rendszerek fluktuálnak N darab ideális gáz atom az atomok mozgási energiája Maxwell-Boltzmann eloszlást követ. < E össz >= 3 2 N k BT Var( E össz )= 3 2 N ( k BT ) 2 Szórás( E össz )= 3 2 N ( k B T ) a fluktuáció N nagyságrendű

Nem-egyensúlyi rendszerek Ha ρ (q, p) a rendszer valószínűség sűrűség függvénye a fázistérben termodinamikai egyensúlyban: (q,p,t) t =0 nem-egyensúlyi rendszerre: (q,p,t) t 0 - ha energiacsere zajlik, a rendszer nincs egyensúlyban - az élő rendszerek nincsenek egyensúlyban - a klasszikus termodinamika nem alkalmazható a nemegyensúlyi rendszerekre Fluktuációs tétel alapfeltevései Denis Evans, Debra Searles (1994) nem-egyensúlyi kiinduló állapot determinisztikus rendszer idő-szimettrikus trajektóriák a fázistérben kaotikus hipotézis (az ergodikus hipotézis általánosítása nem-egyensúlyi állapotokra) A kis rendszer állapota a kontroll paraméter megadja a rendszer állapotát A rendszer fejlődése a fázistérben

Evans fluktuációs tétel Denis J Evans, Ezechiel DG Cohen, Gary P Morriss (1993) Denis J Evans, Debra J Searles (1994) P( Σ t = A) P( Σ t = -A) = e At ahol t az entrópiatermelés t időre vett időátlaga P( A B ) P( A B ) = e W G k B T W = F i Δ x i Crooks fluktuációs tétel Termosztáttal kapcsolatban lévő kis rendszer esetén Gavin E Crookes (1998) W Δ G P( A B ) P( A B ) = e k B T ahol W az a munka amit akkor végzünk, amikor a rendszert az A pontból a B pontba visszük G az A és B pontok közötti szabadentalpia különbség

P( A B ) P( A B ) = e W G k B T P( Σ t = A) P( Σ t = -A) = e At Σ t =(k B T) 1 v opt F opt (x) dx P( Σ t < 0) P( Σ t > 0) = < e Σ t > Σt >0

Evans fluktuációs tétel (DFT): a 2. főtétel sértése Carberry D.M. és mtsi. (2004) Phys. Rev. Lett. 92: 140601 Evans fluktuációs tétel (DFT): a 2. főtétel sértése Carberry D.M. és mtsi. (2004) Phys. Rev. Lett. 92: 140601