VÉRTESBOGLÁR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

VÉRTESBOGLÁR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1

Bizony, hogy játszunk vígat, nevetőst, ravasz kis törpét, s óriást, erőst. Erdők tündérét, s hegyek szellemét, Életet játszunk, és játszunk mesét. Lesz móka, tánc és ének is vidám, minden, amit csak gyermekszív kíván, és minden azért van: játszik, zeng, zenél, kisgyermekem, hogy te boldog legyél. (Várnai Zseni) 2

TARTALOM I.AZ ÓVODA JELEN HELYZETE... 7 I.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK:... 7 I.2. TÁRGYI FELTÉTELEK:... 8 II.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEK... 10 III.1. ÓVODAKÉP... 10 III.2. GYERMEKKÉP... 11 IV. NEVELÉS FELADATA... 11 V.A NEVELÉS KERETE... 12 V.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA... 12 V.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS... 15 V.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS... 18 V.4. ÉRTELMI FEJLESZTÉS... 19 VI.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 20 VI.1 JÁTÉK... 20 VI.2. VERSELÉS, MESÉLÉS... 24 VI.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC... 27 VI.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA... 30 VI.5. MOZGÁS... 33 VI.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, MATEMATIKA... 36 VI.7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 41 VI.8. NEMZETISÉGI NEVELÉS... 43 VI.9. NÉPHAGYOMÁNY HAGYOMÁNYŐRZÉS... 44 VI.10.A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS... 45 VII.1.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 47 VII.2. 2,5-3-4-5-6-7 évesk ajánlott napirendje... 47 VII.3 AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE... 48 VIII.ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI... 49 VIII.1. MIGRÁNS GYERMEKEK:... 51 IX. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE... 51 X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 52 Felhasznált Szakirodalom:... 54 3

Az óvoda nevelőtestülete 2001.jún.20-án tartott tanévzáró nevelési értekezletén a vértesboglári ÁMK Napköziotthonos Óvoda Nevelési Programját kiegészítette és elfogadta. A Nevelési Programunk az elmúlt évek alatt nem lett módosítva a törvényi változásoknak megfelelően, ezért a 2016. szeptemberében tartott nevelés nélküli munkanapon az óvodapedagógusi nevelő testülete úgy döntött, hogy aktualizálja nevelési programját. Hatályos: 2017.szeptember 1-től Érvényesség ideje: visszavonásig törvényi változásokig módosításig Felülvizsgálat ideje: 5 évente Módosítás: - Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén - Nevelőtestület kezdeményezése esetén Dokumentum jellege: nyílvános Átdolgozta: Nevelőtestület 4

Törvényi háttér Az óvodai nevelés országos alapprogramja biztosítja, hogy az óvodai nevelésben tovább terjedjenek a különböző pedagógiai törekvések, a helyi társadalom szükségletei és lehetőségei. Ugyanakkor az óvodapedagógusoknak is biztosított, hogy módszertani szabadságukat érvényesítsék a törvényesség betartásával. Ezért a törvényhozás az alábbi törvényeket, rendeleteket alkotta meg a gyermekek érdekében: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosított érvényben lévő előírásai; - Az óvodai nevelés országos alapprogramja 137/1996. /VIII.28./ 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelettel módosítva - A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 32/1997. /XI.5./; - A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve 23/1997. /VI.4./; - A gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - A gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1980. /XI.20./ és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett egyezmény. 1. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2. Gyermekvédelmi törvény 3. Az intézmény alapító okirata 5

AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: VÉRTESBOGLÁR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 8085 Vértesboglár, Alkotmány u. 1. 06-22-354-020 amk@vertesboglarovoda.t-online.hu Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Vértesboglár Község Önkormányzata 8085 Vértesboglár, Alkotmány u. 3. 06-22-582-089 vértesboglári.onk@gmail.com Az óvoda alapító okiratának száma: 2/2015. (07.31.) számú KT határozat 6

AZ ÓVODA JELEN HELYZETE Óvodánk a falut átszelő fő út mellett, eléggé forgalmas helyen található. A helybeli gyerekeken kívül a szomszéd Bodmér község óvodás koru gyermekei is ide járnak. Naponta Bodmér község autóbusza szállítja, és a Bodméri Önkormányzat egyik dolgozója kíséri a gyermekeket. Az épület nem óvodának épült. A csoportszobák tágasak, de a közös mosdóhelyiség és az öltöző (előtér) elég szűkös a gyermekek számára. Tornaszoba nincs, mozgástevékenységre egy csoportszoba alkalmas. Az óvoda udvara tágas, pázsitos és térkövezett. A természetes anyagokból készült udvari, nagy fajátékok elhasználódásuk miatt, folyamatos cserére szorulnak. Az árnyékot adó hatalmas gesztenyefáink alatt jó lehetőségek adódnak az udvari élet megszervezésére. Az óvodába átlag 34 gyermek jár. Óvodánknak meghatározó szerepe van a gyermekek nevelésében. I.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, mintát jelent a gyermek számára, lehetőséget biztosít a német nemzetiségi kultúra megismerésére. Az óvodapedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A fenntartó által biztosított státuszok száma és elosztása: 1 fő Általános Művelődési Központ igazgató, felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel, 3 fő teljes állású óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, Jelenleg 3 fő óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, 2 fő teljes állásban, 1 fő részmunkaidővel látja el az óvodapedagógusi teendőket. Az óvodavezetői feladatokat 1 fő megbízott óvodapedagógus látja el. Az óvodában dolgozók létszáma továbbá: 2 fő dajka 1 fő élelmezésvezető 1 fő szakácsnő 1 fő konyhai kisegítő Iskolázottság szerinti megoszlás: 3 fő óvodapedagógus felsőfokú végzettségű 2 fő dajka szakmunkás 1 fő élelmezésvezető érettségi 1 fő szakácsnő szakmunkás 1 fő konyhai kisegítő 7

Óvodánk két csoporttal működik, kis létszámmal, az egyre csökkenő gyereklétszám és a helyi körülmények miatt a csoportok összetétele a gyermekek életkora szerint folyamatosan változik. Az intézmény óvodása lehet minden gyermek lakóhelykorlátozás nélkül, aki a törvényben előírt életkort betöltötte. Az óvodába heti egy alkalommal 1 fő utazó logopédus, fejlesztő pedagógus és 1 fő gyógytestnevelő foglalkozik a gyermekekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek ellátását az érvényben lévő közoktatási törvény alapján meghatározottak szerint végzi az intézmény. Ellátandók azok a gyermekek, akik a Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. Cél: az Óvodai Neveklés országos alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése. Óvodánk Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek fogadását nem tudja biztosítani, mert nem rendelkezik a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel, ami ezeknek a gyermekeknek fejlődésük érdekében szükségessé válna. Igény szerint hitoktatást is tartanak az egyházak (katolikus, református) képviselői. I.2. TÁRGYI FELTÉTELEK: Az óvoda belső arculata esztétikus, higiénikus, ami az óvodapedagógusok és dajkák keze munáját dicséri. Apránként szereztük be az eszközöket (székek, textiliák, ágyak). A költségvetésből viszonylag viszonylag futja az alapvető dolgokra. A minden napra szükséges eszközöket, kellékeket folyamatosan kell pótolni, mert csak így tudjuk biztosítani a gyermekek számára a megfelelő foglalkoztatást, nevelést. Pályázatok útján igyekszünk további lehetőségeket teremteni. A gyermekek által is használt eszközöket, felszereléseket, számukra hozzáférhető módon, biztonságosan helyezzük el. Két csoportszobával, saját főzőkonyhával rendelkezünk. Óvodánk rendelkezik számítógéppel, fénymásolóval, tv-vel, videóval, Cd-s magnóval és DVD lejátszóval, HIFI-vel. A következő alapelveket tartjuk szem előtt az új eszközök beszerzésénél: EU szabványank megfelelő minőségű legyen, természetes anyagból készült legyen, ne tartalmazzon káros alapanyagot, életkori adottságoknak megfelelő méretű legyen. Óvodánkban hiányosságok vannak a tárgyi feltételekben, ami a megfelelő helyiségek számát illeti pl. logopédiai szoba, torna szoba, felnőtt öltöző 8

I. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA ÓVODAKÉP CÉL + ALAPELVEK A NEVELÉS FELADATA GYERMEKKÉP A NEVELÉS KERETE Egészséges életmód Érzelmi, erkölcsi, Anyanyelvi, értelmi alakítása közösségi nevelés fejlesztés, nevelés TEVÉKENYSÉG FORMÁK Játék, Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, Külső világ tevékeny megismerése Matematika Nemzetiségi nevelés Munka jellegű tevékenységek tevékenységekben megvalósuló tanulás AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉS Napirend Dokumentumok ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 9

II.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEK Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (ONAP) Alapvető célunk ennek megfelelően: A családi nevelés kiegészítésével az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabbrendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. A nemzetiségi hagyományok gyűjtése, a nemzetiségi nyelv ápolása. II.2. Alapelvünk: A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda felelős a gyermek testi-,értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlődéséért, szükségletei kielégítéséért. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel. A gyermekközösség kialakítása során a szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő munkánkat. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelem-gazdag óvodát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. III.1. ÓVODAKÉP Intézményünk gyermekközpontú. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő; szociális; nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítás érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról 10

A gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról A játéktevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról. Emberi értékek közvetítéséről A gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Hagyományaink, tradícióink, ünnepeink meghatározzák arculatunkat. A csoportszinten megünnepelt születésnapok, bensőséges ünnepek mély nyomot hagynak a gyermekekben. A nyílt farsangi bál, a barkácsdélutánok, az év végi kirándulás, őszi kerti délután, zöld ünnepek (Állatok Világnapja) a gyermekek és a szülők számára esemény, segítenek abban, hogy még szorosabbá váljon az óvoda-család kapcsolata. A szülők kisebb közössége a Szülői Szervezet, melynek közvetítő szerepe van az óvoda és a szülők között. Aktívan vesznek részt az óvoda udvar évszaknak megfelelő díszítésében. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. III.2. GYERMEKKÉP Programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó, testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. IV. NEVELÉS FELADATA Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Közvetetten segítjük azon gyermeki személyiség-vonások fejlődését, amelyek az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükségesek. Eredményeink mutatják, hogy a gyermekek az óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára, elemi ismeretekkel rendelkeznek, ami segíti őket. A német nemzetiségi nyelv megismerése a játékon keresztül óvodánk egyéni sajátossága. A gyermekek a nemzetiségi tánc elemeit is megismerhetik. 11

Óvodánkban sokoldalú, harmonikusan fejlett, boldog gyermekeket szeretnénk nevelni. Minden gyermek a saját készségei szerint nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik a gyermekeket az új társkapcsolatok és az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltételnélküli szeretetet, azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy tisztelnek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre. A NEVELÉS KERETE Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód kialakítás az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása V.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvoda feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Az óvónő, óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist, ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A gyermekek gondozásának záloga az óvónő, a dajka és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, 12

családból hozott szokásai. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák, szülők bevonásával, velük együttműködve, állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetébe, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Mindennapi gyümölcsfogyasztás a délelőtt folyamán. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, a tízórai folyamatos legyen, az ebéd, az uzsonna kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. A gyermekeknek különböző étkezési szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolása a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A kézmosáshoz, a fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC, mosdó használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket, ezért az óvónő hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket, megfelelő mennyiségű váltóruha szükségességére figyeljenek. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek mozgásigényének kielégítése a változatos udvari játékok, mozgásos játékok, körjátékok, néhány percig tartó mozgásos tevékenységek szervezésével igyekszünk biztosítani. A hosszabb-rövidebb séták is hozzájárulnak a mozgásigény kielégítéséhez, a mozgáskoordináció fejlődéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, lehetőségekhez mérten elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ha szükséges, az óvoda gondoskodjon a gyermek orvosi ellátásáról A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával, fertőtlenítő takarítással igyekszünk meggátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A 13

felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerincdeformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosítja, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét, és nagy szerepe van a betegségek megelőzésében. Ezért minden nap ha lehet kétszer is tartózkodjanak a szabadban, ahol a gyermekek futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Edzési lehetőség a téli időszakban szánkózás, csúszkálás, hógolyózás. Adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Az udvar rendelkezzen udvari asztalokkal, székekkel. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonosság, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki a lehetőségekhez mérten mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált kincseket. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Fogasokon, polcokon helyezzük el a gyermekek levett ruháit. A szervezésnél ügyelni kell ara, hogy a csoportok külön használják az öltözőt és közös mosdót, ezzel is elkerüljük a zsúfoltságot, amikor csak lehetséges. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. 14

Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést, szükség szerint használják a szalvétát Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Gyümölcsnapok szervezése, új ízekkel való ismerkedés, gyümölcs, illetve salátatál közös készítése. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájuk ki-, begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartan, ügyelnek környezetük esztétikumára. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. V.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakozása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendje, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. 15

Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos beszoktatás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek hozzák el magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. ez az időszak egyénileg változó. Törekszünk a kéthetes beszoktatás megvalósítására. A befogadásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a szülőkkel beszéljék meg a beszoktatás menetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvónő különös türelemmel, tapintattal mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Mutassa meg azok használatát. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 5-6-7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónő a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhesse a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa gyermekeknek. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak attitüdje, kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály nem tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Az óvónő 16

segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű-nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű-, és tulajdonságú társaikat, nevelje őket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: Az óvónő próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. Az óvónő magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot. A világosan megszabott, megbeszélt határok, azt jelentik, hogy az óvónő röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit szeretne elérni vagy elkerülni. A közösségi élet szabályainak kialakításánál legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvónő nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónő, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvónő bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A felnőtt-gyermek társalgásban világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. 17

Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvónő hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokás és norma rendszerének betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket, gyerekeket szeretettel fogadják. Szeretik és koruknak megfelelően védik a természetet. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Erkölcsi érzékük alapozódik, igazat mondanak. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. V.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS Az anyanyelvi nevelés Cél: 18

Az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése. Az óvodai élet során a napi tevékenységekben jelen van az anyanyelvi nevelés fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: beszéd és kommunikáció fejlesztés élménygazdag környezet teremtése anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben beszédszerve ügyesedik, beszédkedve erősödik, hallás, beszédhallás fejlődik, auditív ritmusa és emlékezete bővül, állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek, válaszoknak. A gyermek meghallgatása, beszédkedv kialakítása, beszédfegyelem kialakítása, szókincsbővítés, önkifejezés segítése, célzott beszédfejlesztés, korrekció szakember segítségével, együttműködve a családdal. A személyes példa, minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyermekek bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. Változatos élményekkel és beszédpéldával fejleszti a kifejező hanghordozást, az érzelmeket megjelenítő viselkedést, változatos szókincset, az együttesen megtapasztalt viselkedési és udvariassági módok, tiszteletet kívánó beszédformák megjelenését. Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket Érthetően, folyamatosan beszélnek, kommunikálnak Gondolataikat mások számára érthető formában tudják kifejezni Nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, párbeszédben kivárják társuk beszédét Képről mondatokban, folyamatosan beszélnek Tudnak rövid történetet visszamondani Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt Gondolataik, vágyaik verbálisan nyilvánuljanak meg Váljon jellemzővé a problémamegoldó és kreatív gondolkodás. V.4. 19 ÉRTELMI FEJLESZTÉS Változatos tevékenységformákon keresztül az életkori és egyéni sajátosságokra meglévő tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre, érdeklődésre, kíváncsiságra alapozva. További élmények, változatos tevékenységek biztosítása a gyermekek

megismertetése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban. Az óvodapedagógus feladatai A természeti és társadalmi környezet iránti érdeklődés felkeltése, kielégítése, a gyerekek természetes kiváncsiságára építés, sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása. A világról szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyerekeknek. Az értelmi képességek - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztésének, lehetőségének sokoldalú biztosítása. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, tevékenységekben és élethelyzetekben megfigyelésére és gyakorlására. Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: a gyermekek aktívan vesznek részt a különböző óvodai tevékenységekben alapvető ismereteik vannak a közvetlen környezetükről képesek figyelmüket szándékosan és tartósan irányítani, növelni, megosztani rendelkeznek probléma felismerő és megoldó képességgel AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI.1 JÁTÉK A játék a 2,5-7 éves korú gyermek alapvető mindennapjait átszövő tevékenysége, a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze az óvodás korban. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, így válik kreativitásukat fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék célja A gyermek szabad képzettársításának elősegítése, A játék során erősödjön a gyermek önállósága, kezdeményezése, aktivitása. A játék során a gyermek az adott életszakasznak legjobban megfelelő tevékenységi formákat gyakorolhassa. Sokrétű, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Az óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során 20

A 2,5-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban Az óvónő játéksegítő módszerei A játékhoz szükséges feltételek biztosítása /légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés élmények/ Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és menyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés, indirekt irányítás. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, melynek során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvónő kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvónő az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az óvónő az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket, tréfás szavakat. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye, itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincsesládája is. A rajzolásnak, festésnek legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segítse az udvari szerepjátékok kibontakozását /pl. a népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével, stb./ A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. 21

A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. A 4-5 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Ezért az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. Az 5-6-7 éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvónő a játékhoz olyan eszközt biztosítson, mely ízléses, praktikus. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek /papás-mamás, fodrászos, orvosos, stb./, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez /vers, mese, ének, rajzolás/ szükséges kellékek. Az óvónő a 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikorcsoportban óvónővel vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket, s ott is megteremteni a nyugodt kreatív játékot /barkácsolást, rajzolást, festést, konstruálást, stb./. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A 2,5-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvónő biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. 22

Az óvónő kísérje érdeklődéssel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítsa az óvónő a gyakorló játék lehetőségét. Ere legalkalmasabb a homok, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónő segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus játék és a szerepjáték. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvésekhez. A kicsik játékában kapjon teret a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat a mintha helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozás először az óvónő előadásával jelenjen meg az óvodában. A bábjáték kiváló személyiségformáló eszköz. Az értékes, kimunkált bábjáték hosszantartó élményt, pozitív befolyást jelenthet a gyermekek számára. A báb a nevelés minden területén alkalmazható. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermek aktív bevonásával hoz létre. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az én készítettem alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvónő tervezzen olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégíti. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezébe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a mintha helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játékelgondolása fejlődjön jelenjen meg a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. Az óvónő a gyermekek bevonásával barkácsoljon különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. Az óvónő szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. A gyermekek anyanyelvi fejlesztése a játék tevékenység közben 23

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására, természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések /mimika, gesztus/ hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikulációs, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez /pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok, stb./. Az óvónő játéksegítő módszerei Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében ha szükség van rá az óvónő legyen játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvodában tanul viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. VI.2. VERSELÉS, MESÉLÉS 24 A tevékenység célja: a gyermeke érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a mondókák, versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. Mindennapi meséléssel, verseléssel, mondókázással a gyermekek nyugalmának, lelki békéjének, biztonságérzetének biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása (elsősorban népi

eredetű, külföldi népmesék, klasszikus és kortárs irodalmi művek) A 2,5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása /mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok/ A gyermekek anyanyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal Szertartások kialakítása a mindennapi mesemondáshoz kapcsolódóan A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a hagyományos értékek éltetése. Minden nap legyen mese, vers vagy mondóka. Az óvodapedagógus a 2,5-3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, ritmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Ismerkedjenek a képes-mesés könyvekkel. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus realisztikus mesék. Kapjanak helyet a klasszikus és a kortárs írók irodalmi művei is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikus és a kortárs magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét, segítsék elő érzelemviláguk gazdagodását. A 2,5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 2,5-3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. A gyermekek az óvodapedagógusokkal együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek 25