Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda

Átírás

1 Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Program 4946 Szatmárcseke, Óvoda köz december 1. 1

2 Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Programja Intézmény OM - azonosítója: Készítette: Bódi Izabella mb.óvodavezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:./2013. határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánítók: Óvodai szülői szervet nevében névaláírás /2013. határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető Ph Egyetértését kinyilvánító: Fenntartó, működtető nevében névaláírás Nemzetiségi Önkormányzat nevében névaláírás Hatályos: a kihirdetés napjától szeptember 1-től a kihirdetés napjától szeptember 1-től A dokumentum jellege: Nyilvános Iktatószám:./2013 2

3 "Tudod, ki hiszi azt, hogy mindenre képes? A gyermek. Bízik önmagában, nem érez félelmet, hisz a saját hatalmában, és megszerzi azt, amit akar. De a gyermek növekszik. És kezdi megérteni, hogy nem is olyan hatalmas, és hogy a léte másoktól függ. Akkor szeret, és elvárja, hogy a szeretete viszonzásra leljen, a vágya pedig az idő előrehaladtával egyre nő. (...) És végül oda jut, ahol most vagyunk: felnőtt lesz belőle, aki bármit megtenne azért, hogy elfogadják és szeressék." Paulo Coelho - 3

4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület 4

5 BEVEZETŐ Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek be-óvodáztatásától az iskolába lépéséig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánk arculatának kialakításánál figyelembe vettük az óvoda hagyományait, a szülők és a fenntartó elvárásait, a gyermek szociokulturális környezetét. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. A gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Olyan óvodákban kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Munkánkat nevelő és munkatársi közösségben végezzük. Tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletbetartása mellett a társas viselkedés megtapasztalásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjuk segíteni. 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐI ADATAI - Az óvoda hivatalos megnevezése, székhelye, címe: Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Cím: 4945 Szatmárcseke, Óvoda-köz 1. Telefon: Az intézmény fenntartója és munkáltatója: Szatmárcsekei Községi Önkormányzat Cím: 4945 Szatmárcseke,Petőfi út 1. sz. Telefon: 44/

6 Az óvoda három csoporttal működik. Az óvoda mb.vezetője: Bódi Izabella lakás: 4945 Szatmárcseke,Petőfi út 45. A Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Programját készítették az óvoda nevelőtestülete: Bódi Izabella Bőnyeiné Bíró Irén Tóth Erzsébet óvodapedagógusok. 2. HELYZETELEMZÉS Szatmárcseke a Szatmári-síkság északkeleti részén fekszik, Nyíregyházától a megyeszékhelytől 82 km távolságra. Északkeleti részén határos Ukrajnával, a Tiszafolyó választja el a határt. Szatmárcseke századokon át a Kölcsey és vele rokon Kende család birodalma és lakóhelye volt. Kölcsey Ferenc január 22-én a községben írta meg a magyar nép "imáját", a Himnuszt óta ez a nap a Magyar Kultúra Napjává van nyilvánítva, s azóta nemcsak az ország minden tájáról, de a határokon túlról is érkeznek vendégek az ünnepségre. Ma a település turisztikai szempontból fontos szerepet tölt be. A Kölcsey Fogadóban, valamint magánházaknál megtalálják az ide kirándulók, pihenni vágyók a szállás és kikapcsolódási lehetőséget. A Tisza-parton fürdőzési lehetőség, camping található. Ezenkívül a magánházaknál megtalálják a városi ember számára ismeretlen - a természet, a gazdálkodás, a hagyományok stb... - dolgokba való betekintést, részvételt, pl.: kenyérsütés, lekvárfőzés, szövés, disznóvágás, stb... A régi kor emlékét építési és berendezési stílusát csodálhatjuk a Tájházban, ahol megtalálható a szövőszék, a szabadkéményes kemence, tűzhely ben megtörtént az Országzászló-tér felavatása, községünk tehát már hivatalosan is az ország keleti kapuja. 6

7 A községen keresztül vasút nem megy, a legközelebbi vasútállomás 15 km-re Penyige községben található. A környező községeket autóbuszjárat köti össze a legközelebbi várossal, Fehérgyarmattal, ami 18 km-re van. Szatmárcseke lakosságának száma: 1522 fő ebből etnikum: 533 fő aktív dolgozó: 60 fő + közmunka programon: 277fő nyugdíjas: 283 fő munkanélküli: 257 fő 0-14 éves gyermek száma: 146 fő 3-7 éves gyermek száma: 71 fő Jelenleg 1522 fő az állandó bejelentővel rendelkező polgárok száma és ebből 533 cigány etnikumhoz tartozik. /Ez a szám azonban szinte állandó mozgást mutat, hol elköltöznek, vagy éppen a községbe költöznek./ A községben igen magas a munkanélküliek száma, mivel sem gyár, sem üzem nem működik, illetve jelenleg több mezőgazdasági vállalkozó van, valamint a közmunka programban sokan dolgoznak. A vállalkozók többségükben vállalkozók, a kereskedelmi egységek is magánkézben vannak. A lakosság nagyobb része a mezőgazdasági tevékenységből pótolja jövedelmét (kukorica, napraforgó, gyümölcs, zöldség). A község rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gáz- és telefonhálózat is van. Mindez nem kis áldozatot követelt mind az Önkormányzattól és a lakosságtól. 3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 3.1. Személyi és tárgyi feltételek Községünkben több mint fél évszázada működik óvoda ben épült új óvoda, amely két csoportosra lett tervezve és szolgálati lakás is tartozott hozzá. 7

8 Az óvoda három csoportos, a korábbi években egy csoport mindig a régi épületben volt elhelyezve, de öt éve a szolgálati lakásrész át lett alakítva a harmadik csoport számára. Így most már a három csoport egy épületben működik. Az épületben három csoportszoba, két öltöző, két mosdó +WC, egy iroda, egy felnőtt öltöző, egy melegítő konyha + mosogató és raktárak találhatóak. A csoportszobák egyben foglalkoztatók, étkezők és a délutáni pihenés is itt van megoldva december 31-ig az óvoda önkormányzati fenntartás alatt állt január 1- jétől megalakult az Általános Művelődési Központ, majd 2013.január 1-től az óvoda ismét önálló intézmény lett és önkormányzati fenntartású. Az épület elhelyezése az udvaron nem szerencsés, mivel nagyon széttagolja az udvart. Ennek ellenére megtalálhatók az udvari játékok, ami még vasból készült, napos, árnyékos területek, nagy része füves az udvarnak, homokozó, stb... Személyi feltételek a három csoportban Jelenleg az óvodában 3 fő főiskolát végzett óvónő dolgozik, továbbá 1 fő óvónői szakközépiskolát végzett dajka és 2fő képesítés nélküli dajka - akik szociális gondozó és ápolói képesítéssel rendelkeznek.. Az óvónők mind több tízéves gyakorlattal rendelkeznek. Önképzéseken, szervezett továbbképzéseken részt veszünk, természetesen az anyagi képességeket figyelembe véve, hisz tudjuk, hogy a kevés pénz az nemcsak a mi óvodánk problémája szeptemberében beírt gyereklétszám: 51 fő ebből hátrányos helyzetű: 49 fő halmozottan hátrányos helyzetű: 40 fő A létszám azonban állandó mozgást mutat, mivel a gyerekeket folyamatosan vesszük fel az óvodába, elutasított gyermek nincs. Korábban saját főzőkonyhával rendelkeztünk, azonban a helyi Önkormányzat ezt megszüntette és egy helyen történik a főzés a Pince Csárdában, ahol nemcsak az óvodás gyermekeknek főznek, hanem az iskolásoknak is. 8

9 Minden gyermek étkeztetése ingyenes, ami nagy könnyebbséget jelent a szülők számára. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálja, lehetővé teszik egészségük megőrzését, mozgás- és játékigényük kielégítését óta az óvodában gázfűtés van, a világítás energiatakarékos neon világítás. Színes TV, automata mosógép is megtalálható az óvodában. Az intézményben májusába teljes rekonstrukció kezdődött, mely jelenleg is tart. A belső terek megfelelő kihasználásával, díszítéssel igyekszünk családias légkört teremteni gyermekeink számára. Tapasztalataink szerint az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzete, a munkanélküliség, az elszegényedés nagyon rányomta bélyegét a családi környezetre, nevelésre. Kevés az együtt töltött idő a családban, nincs közös játék, beszélgetés, mesélés csak nagyon kevés kivételben. Néha úgy érződik, hogy az intézményes nevelés keretei között kell kizárólagosan megteremtenünk a gyermekek személyfejlesztését. A megváltozott családi modell, az ingerszegény környezet -(értem ez alatt a sok TV, számítógép hatást, ami meglátásom szerint a legtöbb esetben rossz irányba tereli a gyermeki gondolkodást, a személyiség fejlődését, és amit legsúlyosabbnak látok, hogy nincs kivel megbeszélnie a gyereknek a látottakat) - mindezek határozzák meg további feladatainkat. Eddigi nevelési gyakorlatunkban is törekedtünk a gyermekek személyiségjegyeinek, a családi nevelés megismerésére és erre alapoztuk három éves munkánkat. Családias szeretetteljes környezetbe várjuk a beérkező gyermekeket, hisz tudjuk, hogy az anyától való leválás, nem minden gyereknél egyformán reagálódik le. A technikai dolgozókkal együtt folyamatos feladatunk a szülőkkel való jó együttműködés, hisz csak ennek az összefogásnak lehet eredménye, hogy a gyermekek sokoldalúan és harmónikusan fejlődjenek. 4. CÉLOK - FELADATOK 9

10 Programunk kiinduló pontja nevelőmunkánk alapdokumentuma az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amely meghatározza az óvodai nevelés célját, főbb irányelveit, alapvető fejlesztési feladatait és tevékenységeit. A helyi pedagógiai programot ezzel összhangban a helyi sajátosságokat figyelembe véve készítettük el. A program szerkezeti felépítését "Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?" című munkáltatói könyvére alapoztuk Óvodai nevelésünk célja - Mindennapi óvodai nevelésünk célja: az óvodáskorú 3-7 éves gyermek sokoldalú, harmónikus fejlődéseinek, személyiségük kibontakozásának elősegítése, a nyugodt, családias légkör megteremtése, az óvónő szeretetteljes, biztonságot, bizalmat nyújtó segítőkészségével. Figyelembe kell venni az egyéni és életkori sajátosságokat. - Az eltérő fejlettségi szinthez igazodó képességfejlesztés élmény gazdag, tevékenységek által a gyermek szociális életképességek fejlesztése Az óvodánk alapvető feladatai Feladataink meghatározásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az óvodába kerülő gyermek mind más-más környezetből, más-más indíttatással kerül az óvodába. - Az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés, a szokás kialakítása - Az életkori sajátosságból adódó játék- és mozgásigény kielégítése, növelése - Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, önfegyelem, önállóság, kitartás, szabálytudat, stb...) - Helyi hagyományok ápolása - lekvár főzés - disznóvágás - névnap, születésnap - karácsonyi mézeskalács készítés - farsangi mulatság 10

11 - tojásfestés - Anyák napja, Évzáró - Ismerjék meg községünk nevezetességeit - Kölcsey Ferenc síremléke, emlékszoba - Csónak alakú, fejfás temető - Camping a Tisza-parton - Tájház - Országzászló tér, emlékhely Beszéljenek róla biztonsággal, a szép táj, a természet ébredése, az aranyló búzamezők, a virágzó kertek stb... - Minél több megfigyelést végezzenek a természetben, keressenek ok-okozati összefüggéseket, alakuljon szép érzékük, figyeljenek a természetben bekövetkezett változásokra, keressék az okát - Az anyanyelvi nevelést kezeljük olyan feladatként, amely a nap bármely szakában jelen van, mondják el véleményüket, meglátásukat (megfelelő javítással, példaadással), a beszédhibák javítása - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés - A szociális érzékenység kialakítása, segítse a másság elfogadását (társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, pl.: az etnikum jellegzetes beszéde) - Érzelmi biztonságuk megteremtése az érzelem sivár, szegényes környezet miatt - Segítsük elő a baráti kapcsolatok kialakítását, a jó baráti viszony megtartását - Az egészséges, esztétikus környezet segítse a szépérzék kialakulását, legyenek képesek észrevenni a természetben a szépet, a csodálatosat - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket (érzéseket, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást) - A gyermeki kíváncsiságra épülő változatos tevékenységek biztosítása - Tevékenységek által és tevékenységeken keresztül a gyermek szociális életre nevelésének fejlesztése - A szeretet és biztonságérzet segítse a gyermekeket, hogy élményeiket, érzelmeiket bátran fejezzék ki gondolataikkal, vizuális nevelés változatos eszközeivel - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermek beszélőkedvét, kommunikációs aktivitását 11

12 - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet érzékeny befogadását - A gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket (érzékelést, észlelést, emlékezetfigyelmet, képzeletet, gondolkodást) 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 5.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés célja az egészség kulturáltság és a helyes életmód korai megalapozását, a testi fejlődés elősegítését és az egészség megőrzését szolgálja. Feladataink - Az egészségügyi szokások kialakítása, tudatos gyakorlása gondozási tevékenységen keresztül - Egészséges, esztétikus környezet biztosítása - A gyermek természetes mozgásigényének kielégítése - A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása A gyermeki szervezet zavartalan, harmónikus fejlődéséhez az szükséges, hogy egészséges legyen, hogy általános egészségügyi állapotát ne csak fenntartsák, hanem erősítsék is. Ezért a napi munkánk során az egészséges életmódra nevelés nem válhat el a nevelési területektől, hanem azokkal egységben történik. Az óvodába történő felvétel után általában rövid idő alatt megismerjük a gyermekek magukkal hozott egészségügyi szokásait. Igyekszünk a nyugodt körülmények biztosítására, hisz a környezeti változás hatására változás léphet fel a gyermeknél az egészségügyi szokásaik terén. 12

13 A gyermek testi szükségleteit maradéktalanul ki kell elégíteni, ennek során az óvónő bizonyos mértékig az anyát helyettesíti. Fontos, hogy a gondozási műveletek során a gyermek jól érezze magát. A folyamatban rendkívül lényeges a szoktatás és a gyakorlás. Már év elején felmérjük egyéni szokásait, tempóját és e szerint tervezhetjük az elvégzendő feladatokat. Tudjuk, hogy a kiscsoportos gyermek még gyakran szorul segítségre, fokozatosan és a szokások gyakorlásán keresztül válnak -önállóvá és egyre jobban megértik a szokások értelmét. A helyesen végzett gondozási műveleteket a gyermekek szívesen fogadják, a gyermek és gondozója között bizalom és szeretetteljes érzelmi kapcsolat alakul ki. Kedveli a gyermek, ha minél több önállóságra szokhat, ez az önállóság "az én magam" öröme különösen jellemző az óvodás korra. /Már kiscsoportban tapasztaljuk, hogy szívesen végzi az önkiszolgálást, önmagától vállalkozik arra, hogy pl.: szeretném összeszedni a megmaradt kenyeret, poharat, stb..., én "hadd" vigyem át a konyhára. A feladatot maradéktalanul el is végzi és "kitüntetésnek érzi"/ Az első időben nyújtott természetes segítségadást váltsa fel a gyermek aktív közreműködése, de ne siettessük a gyermeket. Saját tempójában, türelemmel és elegendő idő biztosításával haladjunk az elérendő cél felé. Minden tevékenységünket kísérjünk beszéddel, magyarázattal, megmutatással. A megmutatás sokat segíthet az alapvető szokások elsajátításában, mert ebben a korban igen nagy a gyermek tanulási, utánzási törekvése. Ez a beszoktatás ideje alatt alapvető feladat. Mindezeket a teendőket az egy csoportban dolgozó felnőttek összehangolt munkája, azonos követelményszintje alapozhatja meg. Az óvodába érkező gyermekeknek különböző táplálkozási szokásai vannak. Ezeket nagy odafigyeléssel, toleranciával kell fogadnunk. Az étkezések mindig azonos időben történnek. Az étkezési szokások kialakítása terén törekszünk a kulturált körülmények biztosítására, figyelembe vesszük a gyermek egyéni tempóját, ügyelünk a fokozatosság betartására /ebben az esetben nagyon sok lemaradás mutatkozik a cigány gyermekeknél, 13

14 ami nagyon sok türelmet, megerősítést igényel mind a felnőttek, mind a gyerekek számára/. Különös gondot kell fordítani a gyermekek érzékszerveinek védelmére, ezért összehangoltabb munkára van szükség a családdal, főként az öltözködés területein. Igyekszünk meggyőzni a szülőket az egyszerű, réteges öltözködés előnyeiről. A gyermek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos, szabadban végezhető tevékenységekkel, rövidebb sétákkal, testedzési lehetőségekkel biztosítjuk. A mindennapi mozgás után szükség van az óvodai csoportoknak hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvónő tegye lehetővé, hogy a nem alvó éves gyermekek felkelhessenek és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha igénye van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolás napirendje szerinti életre. A nyugodt pihenéshez biztosítani kell a megfelelő körülményeket. Nyugalom, csend biztosítása. Folyamatos szellőztetéssel készüljenek fel öltözékükben is a kellemes pihenésre. A nyugodt pihenés, az esetleges képálom elengedhetetlen feltétele a mindennapi mese. A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése Az egészséges gyermek spontán is állandóan mozog. Maga a természetes mozgás is előnyösen befolyásolja a mozgások összerendeződését és erősíti az izomrendszert. A kötetlen mozgás azonban csak akkor lesz igazán változatos, ha a gyermekek számára különféle mozgásfejlesztő játékok és eszközök állnak rendelkezésre. A mozgásigény kialakításának fő formája a mozgásos játék biztosítása, a szabad levegőn való tartózkodás, a testmozgás összekapcsolható a játékkal. A jó játszóudvart soha nem helyettesítheti az öncélú séta. 14

15 A mozgásos foglalkoztatásnál figyelembe kell venni a 3-7 évesek közötti életkori különbségeket, de az egyéni testi képességek is eltérőek lehetnek. A bátortalanabb, a testi adottságból adódó, lusta gyermeket bíztatni, segíteni kell. Meg kell velük ismertetni a szabad mozgás örömeit. A gyermekek évenkénti szűrővizsgálatát a helyi orvos és védőnő látja el. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, hasmenés, kiütés, erős köhögés esetén. Három-, négyéves korban gyakran előfordul, hogy alvás alatt beszélnek. Ennek oka pszichés eredetű, a leszoktató eljárások eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermek megszégyenítéséről. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Négy-, ötéves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen napi futó-kocogó lehetőséget, ahol a gyerekek maguk döntsék el mennyit futnak. Mindezek fokozzák a szív vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A gyermekek jó környezetének biztosítása érdekében igyekszünk a csoportszobát otthonossá, barátságossá tenni. Gazdag tárgyi felszereléssel ugyan nem rendelkezünk, de azért minden gyermek megtalálja a korának megfelelő eszközöket, tárgyakat, játékokat. A lehetőségekhez képest igyekszünk a csoportszobákat ízlésesen, esztétikusan berendezni. A csoportszobák több funkciót látnak el, egyben tájéktér, étkezésre és pihenésre is szolgál. Az esztétikusság az ízlésközvetítés miatt is fontos, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosításához. A termek világosak, a függönyök 15

16 nem veszik el a természetes fényt, de az erős napsütéstől világos függönnyel védjük a gyermekeket. A mesesarok kialakítása is nagyon fontos, egy "hívó jel" /báb, stb./ amikor tudják a gyermekek, hogy hol gyülekezzenek, amennyiben részt kívánnak venni a mese vagy vers meghallhatásán. Minden csoportban megtalálható az "élő sarok", ahol a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseket" elhelyezhetik. A csoportszoba mellet az óvoda legfontosabb fejlesztési tere a játékudvar. Már korábban említettem, hogy igen széttagolt az udvarunk, ennek ellenére rendelkezünk homokozóval, füves területtel, betonos résszel. Található napos és árnyékos rész. A betonos területünk kissé megrongálódott, tervezzük e terület aszfalttal való borítását, ahol KRESZ-pályát szeretnénk kialakítani. A három csoport két öltözővel rendelkezik, ahol biztosítva van minden gyerek számára jellel ellátott fogas, cipőtartó. A szükségletek kielégítésére biztosítva van két helyiségben mosdó és WC. A fejlődés eredménye óvodáskor végére - A testápolási szokásokat egyéni fejlettségükhöz mérten sajátítsák el - Tudjanak önállóan tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, szükség szerint használják a WC-t - Vigyázzanak a tisztálkodási eszközökre, tegyék helyre azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögéskor és tüsszentéskor egyaránt - Tudjanak önállóan szedni az ételből, öntsenek maguknak szükség szerint folyadékot - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést - Vigyázzanak környezetük tisztaságára, higiénikusan étkezzenek - Étkezés közben halkan beszélgessenek - Öltözzenek önállóan, tudják ruháikat fel- levenni, cipőjüket fűzni, kötni - Ruháikat esztétikusan összetűrni, vagy a vállfára helyezni - Segítsenek kisebb társaiknak 16

17 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELE 6.1.Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma: Pedagógiai munkát közvetlen segítők: 3 fő 3 fő 6.2. A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvónőképző főiskolát végzett: Egyéb pedagógusi - egyetemet végzett ebből: 3 fő 1 fő 6.3.Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága szeptemberéig a következőképpen valósult meg: Családpedagógiai mentor OKJ s képzés 3fő Játék és tánc, 90 óra 1 fő 108. Munkajogi tanfolyam 1 fő 201. Óvodavezetők 2 éves tanfolyama 1 fő 35.sz. Logopédiai tanfolyam 1 fő Szakmai személyiség fejlesztés 30 óra 1 fő A pedagógusok felkészítése a kézműves tevékenységek általi kreativitás fejlesztésére 60 óra A matematika tanulás zavara (diszkalkulia) 30 óra 1 fő 1 fő 17

18 A család rendszerelméletű megközelítése 20 óra Önismeret, pedagógus önismeret, konfliktuskezelő tréning 60 óra Tanulási nehézségek felismerése és kezelése 90 óra 1 fő 1 fő 1 fő 6.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere Nevelőtestületi értekezletek keretében történő képzés Egyéni belső hospitálások /egy-egy embert érintő problémás területen/ Önképzés 6.5. Szak és egészségügyi szolgálat külső szakemberei A szakemberek együttműködési megállapodás alapján látják el feladataikat. Orvos védőnő pedagógiai szolgálattól, fejlesztő pedagógus, hetente pedagógiai szolgálattól logopédus hetente 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 7. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A TÁRSAS KAPCSOLATOK Célja Az érzelmi biztonságot nyújtó környezetben bontakozzon ki a gyermek egyéni képessége, tulajdonsága. Váljon alkalmassá a gyermek a társadalmi normák elfogadására, ismerje meg és alkalmazkodjon a csoport, a közösség életrendjéhez. Feladataink 18

19 - Családias otthonos légkörben közös élményeken alapuló szeretetteljes érzelmi kapcsolat - A társadalmi és természeti környezettel való ismerkedés során alakítsuk egymáshoz (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek) való pozitív töltésű viszonyukat, tanulják meg a helyes értékrendet, viselkedést - Az együttjátszás, az együttműködés erősítse az egyéniségüket, de tudják ők egy csoport, egy közösség tagjai Óvodánkban folyamatos a beszoktatás. Igyekszünk lehetőséget adni a szülővel történő szoktatásra. Már óvodába kerülés előtt hosszabb-rövidebb időt töltenek az óvodában, ismerkednek a gyerekekkel, a szokásokkal. Így az új környezet elfogadása kevesebb zökkenővel jár, biztonságot ad a gyermek számára. Már beszoktatás előtt megbeszéljük a szülővel a gyermek alapvető szokásait, tájékozódunk korábbi betegségeiről. Minden gyermek behozhatja kedvenc játékát, kedves eszközeit pl.: cumi, cumisüveg, baba, maci, kedvenc párna. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősíteni kell. Sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy minden gyermek más-más egyéniség, akinek változatos tevékenységet kell biztosítani egyéniségének kibontakozásához. A sok-sok élmény nyújtásával, tapasztalatok szerzésével az a célunk, hogy az adott lehetőségeken keresztül a legtöbbet legyünk képesek kihozni egyéniségükből. A természeti és társadalmi környezetből olyan ismereteket kell átadnunk, melyek által megismerik az erkölcsi normákat, viselkedési formákat. A helyes szociális viselkedés színtere az óvoda. Itt találja szemben magát először azzal, hogy nem mindig az van, amit ő akar, alkalmazkodnia kell társaihoz. A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt a nyíltságra, őszinteségre kell építeni. Szükséges kialakítani az egymásért érzett felelősségtudatot. Lefekvéskor az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön közéjük, dúdolgasson, meséljen, vegye ölbe, 19

20 altassa, babusgassa. Mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez szükséges eszközöket és azok használatát. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatának alakulását. Alakuljon ki a csoportban olyan légkör, hogy el tudják fogadni egymás másságát, érezzék, hogy mindenki fontos a közösségben. A testvérpárokat, ha igénylik lehetőleg ne válasszuk el egymástól (osztott csoport esetén) főleg akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy szorosan kötődnek egymáshoz. Az óvónő segítse elő a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Ne engedje, hogy egyes gyerekeket kiközösítsenek. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálás, kioktatás, panaszkodás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalom előlege és az a szemlélete, hogy a sikert észrevéteti, a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. Bátortalan gyermek esetében minél többször örüljön a kisebb előrelépéseknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - Járjanak szívesen és örömmel óvodába, ragaszkodjanak társaikhoz, a közösséghez - Váljon igényükké a helyes viselkedés és szabálytudat - Érdeklődéssel, aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben, bontakoztassák ki önmagukat - Értékeljék megfelelően saját maguk és társaik viselkedését, alakuljon ki öntudatuk - Örüljenek egymás sikereinek, hallgassák figyelemmel társaikat és a felnőtteket - Érdeklődjenek környezetük iránt, fogadják szeretettel a közösségbe érkezőket - Legyenek egymással, a felnőttekkel őszinték, türelmesek, megértőek, segítsék egymást - A konfliktushelyzeteket próbálják feloldani 20

21 8. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE 3-7 ÉVES GYERMEKEK RÉSZÉRE IDŐBEOSZTÁS TEVÉKENYSÉGEK h Játék a csoportszobában szabadon választott tevékenységek, beszélgetések, élmény beszámolók. Mindennapos testnevelés. Egészségügyi szokások gyakorlása. Tízóraizás h h h h Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett irányított tanulási folyamat, ami kötetlen vagy kötelező formában választható tevékenység a fejlesztés céljának megfelelően, korcsoportnak megfelelően. Csoportszoba elrendezése, öltözködés, készülés a szabadba. Játék a szabadban,élményszerzés, természeti és társadalmi környezetből gyűjtögetés. Spontán irányított mozgásfejlesztés. Előkészületek az ebédhez: mosakodás, terítés. Ebéd. Készülés a pihenéshez, egészségügyi szokások. Csendes pihenő előtti mesehallgatás. Pihenés. Rendrakás, egészségügyi szokások gyakorlása. Terítés, uzsonna. 21

22 h Délutáni szabad tevékenység az időjárásnak megfelelően a szabadban vagy a csoportszobában. Folyamatos hazamenetel. Napi érintkezés a szülőkkel. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb... hatására. HETIREND A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget ad az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend a nevelési év elején legyen rugalmas, beszoktatás ideje alatt lazább, később az iskolára való előkészítésnél törekedjünk a napi- és hetirend pontos betartására. HETIREND napok kötött foglakozások kötetlen foglalkozások hétfő mozgás, mozgásos játék Mese vers kedd Mindennapi testnevelés mese-vers Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerda Mindennapi testnevelés Külső világ tevékeny megismerése 22

23 mese - vers csütörtök péntek Mindennapi testnevelés mese - vers Mindennapi testnevelés mese - vers Matematika (tér, mennyiség, forma) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvópedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: - heti - kétheti - havi nevelési-tanulási tervkészítés - hetirend - napirend összeállítása - a gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetésére - a nevelőmunka folyamatos értékelése 9. ANYANYELVI NEVELÉS Elválaszt hatatlan bármely neveléstől, s nevelési feladattól. A kontaktus teremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységgel. Felgyorsult világunkban a beszédkapcsolatok beszűkülése, illetve óvodáskorban a beszéd fejlődés intenzitása szükségessé teszi az anyanyelvi nevelés előtérbe helyezését. A kisgyermek beszélő kedvét úgy aktivizáljuk, hogy nyugodt, derűs, szeretetteljes, odafigyelő légkört teremtünk körülötte, ezáltal érzékeli a személye iránti érdeklődést. Érezze, hogy érzelmi biztonságban van. Türelmesen kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejeződését. A nap folyamán többször alkalmazunk anya-nyelvi játékokat, nyelvtörőket, találós kérdéseket, memória játékokat és a játékos képek olvasását. Ezek során jól kiszűrhetőek a beszédhibás gyerekek, amelyekkel ezután ha szükséges logopédus foglakozik. (Illetve ajánljuk a szülőknek ennek igénybevételét.)szókincsük a tevékenység közben, élmények hatására gyarapszik. Az óvónő színes választékos, érzelmekre ható beszéde, példaértékű a gyermek számára. Célunk, hogy a metakommunikáció sajátos eszközét minél jobban megismerjék és bátran alkalmazzák. 23

24 A fejlődés várható eredménye * Használják aktívan a már meglévő, folyamatosan bővülő szókincsüket. * Nyugodtan, türelmesen, figyelmesen hallgassák végig felnőttek és társaik megnyilatkozásait. * Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. * Személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék és versek képi erejével, hangulatával. 10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI Játéktevékenység A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A 3-7 éves gyermek alapvető mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti kellemes érzelmeit, élményeit. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amelyet az óvópedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában célja eléréséhez. Célja A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzelettársításának elősegítése. A játék, mint örömforrás tevékeny légkörben elégítse 24

25 ki a gyermek megismerési vágyait, ezzel segítse elő a sokirányú hatékony személyiség fejlődését. Feladata - Nyugodt légkör, hely, idő, eszköz biztosítása a kisgyermeki lét alapelemének, a játéknak. - Megfelelő élmény és esemény gazdag mindennapok során fedezzék fel, tapasztalják meg a valós világ eseményeit. - A jó játék feltétele a folyamatos élményhatás biztosítása a természeti és társadalmi környezetből. - A megjelenő játékfajták gazdagítása a gyermekek egyéni adottságának figyelembevételével. - Beszédkészség fejlesztése a játékon keresztül. - Szókincs fejlesztése. - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában a felnőtt - a szülő, az óvópedagógus. Utánozható példát ad a játéktevékenységre, majd amikor már kialakult a szabad játék, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodai játék színtere, helye a csoportszoba és az óvoda udvara. Mindkét helyszín sajátos játékkörülményeket teremt a gyermekek számára. A csoportszoba, mint a játék tere A gyermek részéről meg van a természetes igény a játékukhoz szükséges nyugodt körülmények megteremtésére. A hely biztosításában minden esetben igazodniuk kell a gyermek napi játékigényeihez. A gyermek számára éppúgy lehet bármely tárgy, anyag, 25

26 felnőtt által használt eszköz a játék tárgya, mint kizárólag a játék céljára készült játékszer. A játékeszközök Óvodánk nem tartozik a jól felszerelt óvodák közé. Vannak ún. tematikus játékszerek, melyeket felnőttek játék céljára készítettek. Ezek egy része a valóságos eszközök, használati tárgyak kicsinyített másai, modelljei, határozott rendeltetésűek. Ide tartozik a babakonyhabútor, amely minden korcsoportban megtalálható. Felnőttek által készített a gáztűzhely, mosogató. Minden csoportban ki van alakítva a babakonyha asztal, szék, valamint a konyhához tartozó főzőedények, csészék stb... Kedvelt játékszere főleg a kislányoknak. Minden csoportban megtalálható a "babaszoba", ahol megtalálhatók az egyik legősibb időkre visszanyúló játékkészlet a "baba", ami pedagógiai szempontból nagyon értékes. Főleg azért, mert a három éves gyermek szerepjátékához ez a játékcsoport áll a legközelebb. Hatására fejlődik a gyermek empátiakészsége, kiteljesedik érzelmi világa, a másik iránti figyelmessége, törődése. A "baba" összekötőkapocs a családi és tágabb környezeti témák játékai között. A konyhai felszerelések a kisebbek, de az idősebbek körében is nagyon népszerűek. A kisebbek főleg a családi eseményekhez kapcsolják használatát, ahol legtöbbször a baba is ott van. A évesek korában a babakonyha már inkább kifelé nyit a társadalmi élet területei felé - vendéglátás, cukrászda, ünnepekre való készülés. A közlekedési eszközök iránti érdeklődés napjainkban is éppúgy megvan, mint a korábbi időben. Tárgyai mindig az adott kor kicsinyített másai, de alapvetően más a gyermek igénye vele szemben, mint régebben. A gyermek a modern közlekedés világában él. - Nem rég vásároltunk ún. "Farm"-játékot, amihez terepasztal is tartozik, s ebben megtalálható minden eszköz, állat, ami egy valóságos farmon létezik, nagyon kedvelt főleg a fiúk körében. Hasonló funkciót tölt be a közlekedési terepasztal is, ahol az autók több fajtája megtalálható (felüljáró, benzinkút, parkoló, stb..). Szintén kedvelt a fiúk körében. - 26

27 Az orvosi felszerelés is megtalálható valamennyi csoportban. A kisebbek szívesen gyógyítják babájukat, játék állataikat, míg a nagyobbak már egymás gyógyítására veszik igénybe az orvosi felszereléseket. Vannak ún. polifunkciós játékszerek, amelyek szintén a játék céljára készülnek, de megjelenésük révén többféleképpen is felhasználhatók. Ilyenek az építőkockák fa- és műanyag változata, valamint a konstrukciós játékok. A LEGO mindhárom csoportban megtalálható és igen kedvelt játék. Fontos, hogy a játékszerek ne legyenek balesetveszélyesek, igazodjanak a gyermek méretéhez és könnyen tisztíthatóak legyenek. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás, orvosos, fodrászos, stb...) éves korra bővítse az óvónő korosztályának eszköztárát szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal. Az óvodapedagógus játékszeretete három dolgot jelent: Jelenti a játékos beállítódást, jelenti azt a képességet, amivel ki tudja magából sugározni játszani akarás szándékát, s végül jelenti a játszás örömének összekapcsolását a nevelői felelősséggel. Az óvodapedagógus bármennyire is szeret játszani, mindig éreznie kell, hogy számára nem ugyanaz a játék, mint a gyermek számára. Játék közben sem feledkezhet meg, hogy felelős a gyermekek testi épségéért, felelős a szabályok betartásáért és a kulturált magatartás biztosításáért. A játékirányítás nem mindig szükséges. Van amikor: - szemlélni kell a játékot - hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában -segíteni kell 27

28 - közbe kell avatkozni, ha a játék olyan konfliktushelyzetet okozott, amely veszélyes lehet a gyermek testi épségére Óvodásaink otthoni játéklehetőségei nagyon eltérőek. Van olyan gyerek, akinek minden modern játéka megvan, de olyan is akinek otthoni játékkészlete igen szegényes, sőt egyáltalán nincs (cigánygyermekek nagyobb része). A szülők sem egységesen ítélik meg társadalmi fejlődésük hatását a játékra. Az óvoda feladata, hogy meggyőzze a szülőket a játék fontosságáról, annak személyiségfejlesztő hatásáról. Bár elég ismertek a szülők körében is a játék fontosságáról vallott felfogások, a valóságban azonban mégsem tulajdonítanak elég jelentőséget, mint pl. majd az iskolában a tanulásnak. Tapasztalataink szerint nagyon kevés családban van meg az együttjátszás, ami pedig igen fontos lenne a gyermekek számára. Sok esetben halljuk, hogy "Mit vagy mivel, kivel játszottál otthon?" - a válasz pedig nem egy esetben a videó. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, ha együtt a szülővel néznék, megbeszélnék és igazán nekik való filmet néznének. A játék tere az óvoda udvarán Az óvodaudvar másképpen hat a játék alakulására mint a csoportszoba. A sajátos udvari körülmények ugyanis megváltoztatják a játék kialakulását, megkezdését, a játékfeltételek megteremtését, a játék lefolyását, folyamatosságát. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagy mozgását elégítik ki. Az udvaron általában növekszik egy-egy játéktevékenységhez szükséges hely, s ez új vonásokkal gazdagíthatja a gyermekek játékát, pl. megteheti az utat autóval, talicskával egyik homokozótól a másikig. Nemcsak gondolatban, hanem ténylegesen is "elmehetnek" a boltba, a postára, a fagyizóba, stb. Ezzel megnövekszik a játék ideje, s új játékszabályok beiktatására, kialakítására van lehetőség. A nagy mozgást igénylő játékeszközök használatához is kényelmesebb hely áll rendelkezésre, pl. csúszdázni, libikókázni, focizni, stb. Mozgásigény kielégítésére tehát nagyobb lehetőséget kínál az udvar. Kezdeményezzünk minél több ügyességi és sportjátékokat, vagy népi dalos játékokat. 28

29 Játékfajták Gyakorló- vagy funkciójáték Ez a játékfajta a három-négyéves gyermekekre jellemző, melynek sajátosságai: a játékszerek és -eszközök rakosgatásában figyelhető meg. Két tárggyal végzett művelet kiegészül, a három elemmel folytatott manipulációval, illetve mellé, föléhelyezés kombinációjával. Az óvodások gyakorlójátéka időtartamban is különbözik. Az időtartam növekedése mögött az érzelmi beleélés mélysége mellett az emlékképek és a gondolatok új minőségei húzódnak meg. A szerepjáték Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb játéka a szerepjáték. A "mintha" helyzethez és a benne érvényesülő szerephez nagyfokú képzelőerőre van szükség. A szerep beleélésre azért kerülhet sor, mert a gyermek már képes a mélyebb érzelmi átélésre. Gazdag érzelemvilága áthatja a viselkedését, meghatározza gondolkodását, irányítja képzeletét, s nyilván átfogja játéktevékenységét is. Bábozás - dramatizálás Egy-egy élményhatásnak nemcsak a szerepjátékban, de a bábozás-dramatizálás megjelenésében is szerepe van. Az irodalom, a zene, a képzőművészet elemeivel a mai gyermek már korán találkozik. A bábu nem más, mint maga a látvány - a közös bábkészítés alkalmas a beszélgetésre, énekelgetésre, a rajzolásra, a ragasztásra. Varázslatot élhet át a gyermek, hisz a mozdulatlan, értéktelen anyag életre kel. A gyermek is a varázslás részese, mert mozgathatja, beszélhet vele vagy neki vagy helyette. A beszoktatásnál alkalmazva hamarabb lehet kapcsolatot teremteni az anyától elszakadó gyermekkel - ez a báb mindennap várja őt az óvodában. 29

30 Bábjáték során fejlődik a gyermek beszéd- és kifejezőkészsége, kézügyessége, közösségi magatartása, esztétikai érzéke. Dramatizálás során megelégesznek a gyerekek egy-egy jelzésértékű dísszel, pl. cicafül, rókafarok, stb. A mesejelenetek eljátszása során itt adódik a nagyobb gond a szerepjátékok kiosztásában. Negatív szereplőt nem szívesen választanak, vagy éppen fordítva, ha nem elég fejlett még az értékítéletük, a rendszeres és ismétlődő bábozás, dramatizálás magas színvonalra tudja emelni az óvodai csoport neveltségi szintjét, közösségi érzését. A félelem, a keserűség, a csalódottság, a szomorúság, a feszültség vagy a lelkesedés, bátorság, a sikerélmény mind kiváltója lehet a szerep megformálásának, tartalmának, irányának. A szerepjáték a gyermekeknek az a tevékenysége, amelyben a maga által választott, elképzelt "mintha" helyzetben az önként felvett szerepet igyekszik megeleveníteni, az érzelmi szűrőjén át feldolgozott környezeti tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodva. A gyakorlójátékból a szerepjátékba való átmenet periódusa kb. 2,5-3 éves korra tehető, de nem ritkán csak 3-4 éves korban. A cselekvés leválik arról a tárgyról, amelynek körülményei között létrejött, pl. a baba fürdetéséhez nem kell fürdőszobabútor. Megfigyelhető óvodánkban a felnőttek utánzásának változása is. Ez a felnőtt lehet az anya, az apa, az óvónő, stb. A szerepbe élés kifejlett formája négyéves kor táján alakul ki. A "mintha" helyzetben átalakíthatja a világot a neki tetsző formába. Nincs "mintha" helyzet képzelet nélkül. A képzelet segítségével mód nyílik egész cselekvéssorok eljátszására. Óvodánkban kedvelt játékok: babázás a család témakörből, orvosos játék, fodrászos, főzőcske és vendéglátás. A szerepjáték a társas viselkedések gyakorlásának legjobb alkalma. A szerepjáték elemei már a kiscsoportosok játékában is megjelenik, ők még nem osztják el a szerepeket egymás között, önmaguknak adnak szerepet. Barkácsolás A barkácsolás leggyakrabban kapcsolódik a konstrukciós és szerepjátékhoz vagy éppen bábozáshoz, dramatizáláshoz. Fontos a megfelelő gyűjtőmunka, hogy mindig legyen mihez nyúlni /pl. termések, különféle anyagok, filc, levelek, stb./ A közösen 30

31 készített alkotásnak nagy a nevelő hatása, hisz ezt "én készítettem" és lehet vele játszani. Szabályjáték Legtöbbször a mozgásos játékok során használjuk a szabályjátékokat. Ilyenkor vigyázni kell arra, hogy ne bonyolítsuk túl, egyszerűek és betarthatóak legyenek. Az értelemfejlesztő szabályjátékok, így a társasjátékok, logikai játékok, emlékezetfejlesztő játékok főként a nagycsoportosok kedvelt tevékenysége. Az óvodapedagógus feladata, hogy a játékot kísérje figyelemmel. Nem kell beavatkoznia, irányítása legyen a játékot követő, szemlélő. Biztosítsa a játéklehetőségeket, a játékeszközöket és a megfelelő élményeket. Játék közben adódik a legtöbb lehetőség a beszélgetésre, a napi feladatok egyeztetésére a csoporttal. Ilyenkor a gyermekek elmondják mihez van kedvük, vagy éppen mihez nincs. Az óvónő magatartása modell értékű a gyermek számára. Nem egyszer halljuk vissza magunkat egy-egy szerepjáték alkalmával, hogy ránk hivatkoznak a gyerekek. /Tudod óvó néni is így mondta.../ Az óvónő által kezdeményezett játék, mese vagy anyanyelvi játék fejlesztik a gyermekek kifejezőképességét, szókincsét. A fejlődés eredménye óvodáskor végére - Legyenek képesek olyan játékhelyzetet létrehozni, amelyekben tapasztalataik és élményeik alapján ábrázolhatjuk a felnőttek tevékenységét és kapcsolatait. - Önállóan örömmel vegyenek részt a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, esetleges készítésében és a szabályok betartásában. - A játszócsoportok között alakuljon ki szoros pajtási kapcsolat. - Szerepjáték során jelenjen meg az alkalmazkodás és az önállóság egyaránt. - Használják szívesen és gyakran a bábozás és dramatizálás eszközeit, készítsenek maguk is barkácsolás során egyszerű eszközöket. - Konstruálás, építés során legyenek egyre igényesebbek alkotásaikkal szemben, legyenek képesek bonyolultabb építmények konstruálására is. - Társas viselkedéseik során tartsák be a tanult vagy alkotott szabályokat. 31

32 10.2. A játék és a tanulás kapcsolata programunkban Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési cél érdekében tudatosan, sajátosan megszervezett tevékenység. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a kapcsolatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesznek, vagyis tanulnak. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanulnak, a játék tehát az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás, élmények örömének átélésére, az alkotásra, a környezet szépségének megismerésére. A tanulás befolyásolja a gyermek világképének alakulását. Hatására pontosabbá válik az érzékelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, amelyeket óvodáskorban szereznek, hatással lehetnek a gyermekek iskolához való viszonyaikhoz is. Nem mindegy milyen kép alakul ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már óvodáskorban kialakulhatnak a csírái, hogy később örömmel tanul-e /Tapasztalatunk az, hogy az a gyermek, aki nehezen viseli az óvodai éveket, még ráadásul nem is jár rendszeresen, érzékenyebb, figyelmetlenebb, iskola éretlen lesz és nem egy esetben fordult már elő, hogy kértük a szülőt, próbáltuk meggyőzni, maradjon még egy évet óvodában, mert egy éve alatt is képes rengeteget változni. A szülő minden jóindulatunk ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy iskolába menjen - a Nevelési Tanácsadó is javasolta, hogy maradjon - és valóságos szenvedés neki az iskolai kötött tanulás./ A tevékenység célja - Az egyéni képességek figyelembevételével olyan feladatok elé állítsuk a gyermeket, amit szívesen és örömmel végeznek, oldanak meg 32

33 - Juttassuk sikerélményhez, s ezáltal erősödik önbizalmuk, bátorságuk, ami ösztönzi őket az önként vállalt nehezebb feladatok megoldására. A tevékenység feladatai - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének, kielégítése, értelmi képességek fejlesztése. /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ - Lehetőséget adni olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a kutatás, felfedezés örömét. - A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységének biztosítása. - A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése, melyben megismerik saját teljesítőképességüket. - Az óvónő személyisége, játékos hangvétele, segítő szándéka, s az a tény, hogy minden gyermek külön egyéniség, s bizonyos értékeket hordoz magában, segítse elő a gyermeki tanulás sokszínűségét. A gyermekekben az óvodán kívül is nagy mennyiségű spontán tapasztalat halmozódik fel, melynek nagyobb részét a családban, a felnőttek tevékenységeinek megfigyelése során, s azok elbeszélése során, tömegkommunikációból merítik. Az óvónő feladata, hogy építsen ezekre az ismeretekre, mert a spontán és az irányított tapasztalat és ismeretszerzés kölcsönhatásban áll egymással. A tanulás alapja tehát az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, melyet az óvónő előre megtervezett feladatok alapján a gyermek részvételével, egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. A tanulás irányítása a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, élményszerzések, beszélgetések, tapasztalatok rendszerezése egyaránt megoldhatók a napi élet bármely pillanatában. Ebben az óvodapedagógus egyéni szabadsága érvényesül. A kötetlen szervezeti forma valamennyi kiscsoportban a foglalkozások alapformája. A kötetlenség a gyermek önkéntes részvételét jelenti. Történhet a nap bármely szakában, 33